Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

I 1989. FEBRUAR 7.; KEDD 3 Független szervezetek nyilatkozata A nemzeti közmegegyezésről Felhasználható minden, ami ég SZÁJTÁTVA Megettük Britek bölcsessége « puding próbája. Meg kell enni. Meg­történt. Megettük. Az új sze­mélyi jövedelemadó-rendszer elsó esztendei tapasztalatainak almapudingja elfogyott. Nem ízlett. Már kóstolgatás közben sok volt a kifogás. Volt, aki szerint nyers, másvalaki sa­vanyúnak, a harmadik kese­rűnek találta. Igaz, Ízlésen nem lehet, nem szabad vitat­kozni. Csakhogy a pudinggal kapcsolatban felmerültek nem ízlésbeli, hanem nagyon is ténybeli fenntartások. Példá­ul az, hogy visszatartja a tel­jesítményeket. Amit a hivata­los emberek először nagy ve­hemenciával cáfoltak. Azután kevésbé lelkesen tiltakoztak, majd végül azt mondták, ta­lán ... Mi meg azt mondjuk: bizonyosan. Készülnek a gazdálkodóknál az 1988. évi összesítések. Száj- tátva halljuk azt, ami ellen tavaly annyi hivatalból okos tiltakozott, a teljesítmény­visszatartás következményéit. A megyében több olyan te­rület van, ahol különböző okok miatt tetemes szerep jut a túlmunkának. Ilyen terület például a közlekedés, a víz­gazdálkodás. s ml történt ta­valy? Az történt, hogy az em­lített két területen csökkent a legnagyobb mértékben a lét­szám. Az emberek kiléptek. Alapjövedelmükért ugyanis nem volt érdemes maradni­uk. a túlmunkát viszont túl­adóztatta az érvényesített rendszer. A túlmunka dijából töredéket kapott volna kéz­hez az érintett, ennyiért pe­dig nem bolondult meg haj­tani magát. Telephelyen maradt Jármű­vek, akadozóbb szolgáltatás, lassabban megszüntetett üzem­zavarok: ilyen és hasonló kö­vetkezményei voltak az adó­táblának. Amelyet legutóbb, január elsejei hatállyal módo­sított az Országgyűlés. Végre. A kérdés azonban kérdés ma­rad: elkerülhetetlen volt-e a puding elfogyasztása .,.? S ha az, amit ugyan kétlünk, ak­kor vajon azok ették meg, akik a receptjét kidolgozták, akik minden figyelmeztetés el­lenére erősködtek: finom lesz...?! S ha nem ök fo­gyasztották el, hanem csak kínálgatták, akkor jogos a kérdés: van még Ilyesfajta pu­dingpor raktáron? Most már hozzáfűzhetném talán az „azonban” szócskát, ám nem hiszem, hogy a kezde­ményezés, amelyről a követke­zőkben szó lesz, alapjaiban változtatná meg a hivatalról alkotott felfogásunkat. Nem­régiben kiosztották ugyanis a gyorsan, egyszerűen, eredmé­nyesen a köz megelégedésére elnevezésű pályázat díjait. Az akció céljáról mindennél ékes- szólóbban beszél maga a cím. Az ötlet szülőatyja, a Közal­kalmazottak Szakszervezete, arra próbálta rábírni a taná­csi dolgozókat, töprengjenek el azon, hogyan lehetne korszerű­síteni munkájukat, hogyan le­hetne jobban kiszolgálni az ügyfeleket. Az eredmények azóta megszülettek, mint ahogy megszülettek már a pályázat­tal kapcsolatos tapasztalatok is. Szükség van ezekre a ki­írásokra? Ügy érzik, olyan rossz a tanácsi ügyintézés színvonala? — kérdeztem dr. Erdélyi Lászlótól, a Pest Me­gyei Tanács szervezési és jogi osztályának helyettes vezető­jétől. Reformelképzelések — Bár szükség éppen nincs rá, a pályázat mindenképpen hasznosnak mondható. Egy­részt gondolkodásra készteti a dolgozókat, másrészt a köz­ponti szervek is igénylik az öt­leteket. Ugyanakkor reform- elképzelések készültek min­denhol, amelyek keretében ki­adták. hogy felül kell vizsgálni az összes jogszabályt. Ebben a munkában a tanácsok is részt vettek, s a tény különösen ak­A független politikai és tár­sadalmi szervezetek, szövetsé­gek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokratikus Magyarország megteremtésére irányuló tö­rekvéseket, a súlyos gazdasá­gi. társadalmi és erkölcsi vál­ságból történő kiemelkedést — hangoztatja az a nyilatkozat, amelyet hétfőn juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A hatalom és a társadalom kiegyezése csak a nemzeti közmegegyezés szellemében, azoknak az elveknek és esz­méknek az alapján jöhet lét­re, amelyek összevágnak a ma­gyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzékével. A nem­zeti közmegegyezés csak a fon­dorlatosság minden formájá­nak elvetésével, az egyetemes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el, csak így épül­het szilárd talajra — hangsú­lyozzák a nyilatkozat aláírói. A független szervezetek együttműködése a kibontako­zás érdekében, akár koalíció­ban a Magyar Szocialista Mun­káspárttal, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos pozíció­jában, csak a törvénytelensé­gek önkényuralmát megteste­sítő sztálini pártállammal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos történeti megítélésével, revideált felfo­gásával képzelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatko­zás és állásfoglalás a válság elmélyítéséhez, a kibontakozás esélyének rosszabbodásához, külföldi és hazai megítélé­sünk leértékelődéséhez vezet. A dokumentumot a Bajcsy- Zsilinszky Társaság, az Erdé­tuálissd teszi a pályázatot. Az egyes szakterületeket és az egész apparátus működését egyaránt érinthették a dolgo­zatok. A kiírás ugyan tartal­mazott néhány témakört — így a testületi tevékenység vagy a hatósági munka egy­szerűsítését, korszerűsítését, az általános tanácsi és intéz­ményi irányításhoz kapcsoló­dó újításokat — mindezt azon­ban kötelező érvény nélkül, pusztán ajánlásként tette. Belső segédlet — Elégedettek az eredmény­nyel? — Annak ellenére, hogy a megye minden tanácsa érte­sült a felhívásról, mindössze tizenkét pályaművet bírálhat­tunk el; közülük tíz kapott dí­jat. Megmondom őszintén, többre számítottunk, viszont a beérkezett munkák mögött igen szép teljesítmények áll­nak. — Azt hiszem, fontos kérdés, hogy mikor és hogyan lesz a benyújtott ötletekből gyakor­lat. — Valamennyi anyagot az adott szakterületen jártas szakértőknek adtuk ki véle­ményezésre. ök a jutalmazás mellett a hasznosításra is ja­vaslatot tettek. Mi ezeket el­küldjük az érintetteknek. Akad persze olyan dolgozat, amely a jelenleginél rosszabb konst­rukciót vázolt fel. Előfordul­tak elméleti, tudományos­elemző írások is. de a többség átültethető a gyakorlatba. Volt, amiről azt mondták, egy az lyi Szövetség, a Fiatal De­mokraták Szövetsége, a Füg­getlen Jogász Fórum, a Füg­getlen Kisgazdapárt Kovács Béla Politikai Társasága, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt, a Márton Áron Társaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demok­raták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizott­sága, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Veres Péter Társaság ve­zető testületéi és tisztségvise­lői írták alá. ★ A Magyar Írók Szövetségé­nek elnöksége úgy látja: 1956 megítélésében az éles ellenté­tek. az antagonizmusok elmé­lyítették a közéletben feszült­ségeket gerjesztő, a népet a A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa hétfőn Buda­pesten Szabó Istvánnak, a TOT elnökének vezetésével ülést tartott. A testület — a TOT elnökségének javaslatára — február 23—24-re össze­hívta a termelőszövetkezetek országos konferenciáját. Az értekezleten a TOT 125 tag­ján kívül részt vesznek a te­rületi szövetségek elnökségé­nek tagjai, valamint az ellen­őrző bizottságok elnökei és a egyben kiadható lenne mint belső segédlet az ügyintézők­nek. Néhány elképzelést házon belül is meg tudnánk valósí­tani, másokat a megyében le­hetne elterjeszteni, vagy éppen központi szervekhez küldeni. Végül találkoztunk már mű­ködő ötletekkel is. Egy ezek közül a Péceli Ta­nács pályamunkája. Az írást, amely egyébként az egyik fődí­jat nyerte, Tábik Ferenc vb- titkár küldte be. A csupán egy oldalnyi szöveg bizonyítja: nem a terjedelem jelzi az ér­téket. A péceliek tekintve, hogy településük és a körzet- központ, Gödöllő között a köz­lekedés korántsem nevezhető ideálisnak, az ügyfélszolgálati tevékenység kiterjesztésével próbálnak segíteni a lakosság­nak. Így az ügyfélszolgálati irodán végzik az útlevéllel és a személyi igazolvánnyal kap­csolatos ügyintézést, valamint itt tartanak félfogadást a kü­lönböző szolgáltató szervezetek is. Mivel a tanácson az ehhez szükséges tárgyi feltételek ren­delkezésre állnak, többek kö­zött az Állami Biztosító, a Hungária Biztosító, a gázszol­gáltató és az elektromos mű­vek ügyintézői jönnek ki Pé- celre a hét egyik munkanap­ján. Tovább, ugyanúgy Helyeselni való kezdeménye­zés, mint ahogy helyeselni va­ló maga a pályázat is. Azon­ban — és itt tér vissza a cikk elejéről ez a bizonyos szócska —, azonban kénytelen vagyok kicsit ünneprontó lenni. Mert jártam már hivatalokban, és mert függetlenül ettől a tizen­két pályaműtől, azt hiszem, a dolgok nagyjából ugyanúgy folynak tovább mindenütt. Vagy hogy a közmondást idéz­zem: egy fecske nem csinál nyarat. És sajnos, valószínűleg tizenkettő sem. Falusy Zsigmondi politikai vezetéssel szembefor­dító bizalmi válságot. Így kez­dődik az a nyilatkozat, ame­lyet — a közelmúltban nyil­vánosságot kapott állásfogla­lással kapcsolatban — az író- szövetség elnöksége fogalma­zott meg. Az írószövetség do­kumentuma — amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez — rögzíti: „Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a leg­újabb történelmi elemzések alapján oldotta az évtizedek során elmerévült antagoniz- musokat. A népfelkelés fogal­ma valóban alkalmas arra, hogy a közvélemény, a tudo­mány és a politika ítéleteit, minősítéseit közelítse, s a ki­bontakozás, az egész társa­dalmat átfogó reform nagy munkájában segítse megala­pozni a lehető legszélesebb nemzeti összefogást” — zárul a nyilatkozat. szövetkezeti társulások küldöt­tei. A konferencián megtárgyal­ják a termelőszövetkezetek gazdálkodásának helyzetével, a gazdálkodás feltételeinek javításával kapcsolatos kérdé­seket, a szövetkezetpolitika időszerű témáit, és elemzik a termelőszövetkezeti tagság tu­lajdonosi helyzetének és va­gyoni kötődésének összefüggé­seit. Állásfoglalást alakítanak ki a TOT testületéi, valamint az ügyintéző szervezet érdek- képviseleti munkájának meg­újítására is. A TOT javasolta, hogy a konferencián döntsenek a résztvevők az agrár- és a szö­vetkezetpolitika, továbbá a termelőszövetkezeti érdekkép­viseleti rendszer megújításá­ról. Megvitatják azt az indít­ványt is, hogy a mezőgazdasá­gi szövetkezetek VI. kong­resszusát az eredetileg terve­zett 1991 helyett már jövőre hívják össze. Guberálók. Csak délután, vagy a hétvégen jöhetnek, máskor az őr elzavarná őket. összeszokott csapat, nem tűr­nének újat maguk között. Ha­tan vannak. Keresztnevükön szólítják egymást. Gyűlnek a kupacok. Piszkálják a szemét- halmokat. válogatják, félréte- szik az üvegeket, a fémhulla­dékokat. Vasat nem érdemes gyűjteni, kilóját forint húszért veszik át. A réz, az igen. öt­ven forint kilója, csak kevés van. Az alumínium is jól fi­zet, tizenhatot fizetnek érte. Egyórányi guberálás után pihenőt tartanak. Leveszik a rongyos, szakadt kesztyűt és előkerül a zsebekből a „lám­pás”, a kétdecis pálinka. Nézegetik az összegyűlt ku­pacokat. taksálják, mennyit hoz majd. Fitymálják a „ter­mést”. — Ma már a kenyeret sem dobják ki a népek, régen még kétkilós megszegetlen és még puha kenyér is a szemétbe ke­rült, akinek disznaja volt, jó pénzen megvette — mondja a Józsi bá’-nak titulált, aki ta­lán a legidősebb. Bár ezt ne­héz megállapítani, ezek az emberek kortalanok. Törődöt­tek. Gyakorta hallani, hogy a tsz-ek ipari melléküzemágai adják a szövetkezetek számá­ra a működésükhöz nélkülöz­hetetlen nyereséget, a biztos fennmaradást. Tisztában van­nak ezzel Dunavarsányban is, hiszen a Petőfi Termelőszövet­kezet Dunaharasztin található 7-es számú ipari főágazata is eredményesen dolgozik. Kü­lönösen sokat remélnek a DT 32-es, valamint a DT 42-es típusú kazánokat előállító üzemrésztől. A korszerű, tágas csarnok, s annak gépi-technológiai be­rendezései az itt dolgozó ve­zető szakembérek szerint a legmesszebbmenőkig megfelel­nek a szociális és biztonság- technikai előírásoknak. A ter­melőszövetkezet beruházása rekordidő alatt készült el. A földmunkálatok egy éve kez­dődtek, s az elmúlt év augusz­tusában már megtörténhetett a létesítmény műszaki átadá­sa. Szabó Györggyel, az üzem állomány-nyilvántartójával be­jártuk a kazángyártásban ér­dekelt munkaterületeket. A nagy kiterjedésű üzemudvar alapanyagoktól zsúfolt. — Azok ott a nyers lemezek — mutatott egy sárbarna anyaghalomra. — De mellet­tük már találni olyan félkész kazánokat is, amelyeket bedol­gozók készítenek el bérmun­kában. A 16 millió forintos beru­házás eredményeként több mint 20 dolgozó számára kí­nálkozott munka és megbíz­ható kereseti lehetőség. A létszám még mindig nem tel­jes, s ezért van szükség a be­dolgozói hálózatra. Bent a csarnokban példás a rend, a tisztaság. Feltűnik egy vízzel telített kád. — Kazánokat látok benne. Vízpróbának vetik őket alá? — Miként a kerékpárgumik belsőit is ragasztás után víz­ben szokták ellenőrizni, úgy a hegesztett kazánok számára is megfelel ez a fajta meózás. A sűrített levegővel telített szerkezetek, ha felületesen ál­lították és hegesztették össze lapjaikat, sűrűn bocsátanak ki magukból levegőbuborékokat. A hibás, még félkész állapo­tú termékeket az árulkodó je­lek után újból kezelésbe ve­szik. — Azért aki szerencsés, még ma is megszedheti magát — tódítja a szakállas. — Tegnap találtam egy zacskót aprópénz­zel, de volt benne tizenhat schilling is. — Én meg hat láda sörös­üveget találtam — dicsekszik a harmadik —, a rekeszeket külön száz forintért vették át. Egymásra licitálnak; ki, mi­lyen értékes tárgyra bukkant. Valaki látta, hogy itt a tele­pen találtak egy táskát negy­venezer forinttal. Más éksze­rekre emlékszik, ami egy öreg, értéktelennek látszó dobozból került elő. Emlegetik a régi faragott bútorokat, amit napo­kig kerülgettek, elvinni nem tudták, végül egy jó szimatú kupec szerezte meg. Teher­autóval jött érte. Aztán szóba kerül az a három kitöltetlen lottószelvény is, amit az egyi­kük talált. — Ha nyerek, átadom nek­tek a terepet — mondja a szelvények tulajdonosa. — Inkább a pénzt add ide — ugratja valamelyik. — Vég­re lesz egy igazi milliomos köztünk — teszi hozzá —, amúgy is sokan azt hiszik, te­Talán a legértékesebb, s környezetvédelmi szempontból is figyelemre méltó „alkotás” a külvilágtól hermetikusan el­zárt festőfülke. — Melyek az előnyei? — Maximálisan védett az itt dolgozók egészsége. Lelke az egésznek az a vízfüggöny, amely a festékport „lecsapja” egy, a fülke alatt húzódó ka­nálisba, s így a környezetet károsító anyagok a csatorná­ban összegyűlnek. A Minőség­vegyipari Kisszövetkezettel folynak tárgyalások arról, hogy tervet dolgozzanak ki ar­ra, miként lehetne az össze­gyűlt anyagokból eltávolítani a mérgezőt. Ez utóbbi elszál­lítása biztonságos helyre a szövetkezet feladata. (Remél­jük, nem úgy csinálják, mint Monori-erdőn — szerk.) Az üzemlátogatás során ki­tűnt, a DT-típuscsaládként nyilvántartott termékek az ÉGSZÖV-kazánok javított, korszerűbb változatai. — Gyártmányaink anyag- és energiatakarékosság szem­pontjából lényégesen gazda­ságosabbak. A kazán oldalfa­lai és fedőlemezei közé Ni- kecell betétet helyezünk. A cél ugyanis az energia- és hő­takarékosság. Vagyis a lakás, nem pedig a pince fűtése! A tűztérben is van egy úgyne­vezett energiatakarékos vizes­rostély. A 32 és 42 kilokalóriás kazánok huzatszabályozóval rendelkeznek. Példa hangzott el arra, hogy amint egy kisiparos észrevet­te a dunaharaszti kazánok elő­nyeit, rögvest félretette va­donatúj kokszos kazánját (26 ezer forintja bánta) és a DT 42-est tette a helyére. — Milyen áron juthatnak hozzá a fogyasztók ezekhez o kazánokhoz? — Tudomásom szerint a termelői ár 16-17 ezer forint közötti, de a kereskedelem 23-24 között kínálja. Évente átlagosan 3 ezer-3 ezer 600 darab készül. Ilyen nagyság­rend mellett tudunk nyere­séggel termelni. Szénnel, fa­hulladékkal egyaránt fűthe- tők. Rejlik még az említett típusú kazánokban egy nagy előny: bármikor, ha adottak a körülmények, átállíthatók gázra és olajtüzelésre. le van a szalmazsák pénzzel. Télen nagyon rosszul megy — magyarázza. — Hamuval van teli a szemét. Azért januárban így is szépen kerestem. Gyűrött, MÉH-emblémás papírokat húz elő. Az egyiken 1328 forint a végösszeg, a má­sikon 319, a harmadikon 917. — Ez csak a fém, a réz, a hor­gany és az alumínium. Lovas kocsival vittem a MÉH-be. Az üveg nincs is benne, arról nem adnak papírt. És ez adó­mentes — hunyorít rám cin­kosan. — Fekete jövedelem — teszi hozzá, és hangosan ha- hotázik. A maglódi szemétbányához vezető út elején tábla figyel­meztet: zsákutca. Válóban az, de azoknak az embereknek, akik nap mint nap itt keresik meg a kenyérre-és az italra- vaiót, nincs visszaút. Bezárult mögöttük a társadalom kapu­ja, reményük sincs, hogy egy­szer visszatérhetnek a „főút- ra”. Talán nem is igen akar­nak. Nem érzik magukat vesz­tesnek, sőt... A munkaköny­vük — sok-sok bejegyzéssel, hetekre, hónapokra vállalt kényszerű munkahelyekkel.— már rég elkallódott. De mégis győztesnek mondják magukat. Munka nélkül is megélnek — vallják —, miközben a legne­hezebb, legembertelenebb munkák egyikét végzik fillé­rekért. Mátrai Tibor MOTTÖ A hivatal tizenkét fecskéje • • Unneprontó dicséret Mintha varázsszót, „szezám, tárulj”-t hallanék, nyílik meg a fantáziám, tisztulnak agy teker vényeim, újult erővel dolgoz­nak a dúcok, csapok és idegek a fejemben. Bürokrácia — és már látom is a hatalmas asztalt, a klott könyökvédős hivatal­nokot, a pecséteket, a felemelt mutatóujjakat, amelyek más és más szobákba irányítanak. No meg a titkárnőket, akik unott arccal küldenek haza, az aktákat — papírtestükön újabb és újabb határidők tetoválása —, ahogy szinte szétfeszítik a szek­rényeket. Vízió? Valóság? Bennünk élő rossz beidegződés? Mindenesetre létezik. A TOT javaslatára Országos konferencia Gy. L. A kupec esete a faragott bútorokkal Guberálók zsákutcában — Az újság az nem jó. Nedvesen nem veszik át, amúgy is keveset fizetnek érte ... Ja, hogy olvasni? Nem kell énne­kem egy sort sem elolvasni ahhoz, hogy tudjam: szegénye­dünk, rosszul megy az országnak. Nézzen körül! — mutat a szeméthegyekre. — Három éve még alig egy óra alatt ösz- szegyűlt a zsáknyi üveg. de ma... — int lemondóan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents