Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

8 1989. FEBRUAR 4r, SZOMBAT Kik kaphatnak kedvezményes hitelt? A „legjobb "helyzetben az építkezők varnak Alig pár ezer tanácsi lakás épül ebben az esztendőben az egész or­szágban, ami azt jelenti, hogy az ál­lam kivonult a lakásépítési prog­ramból. Igen ám, de lakni csak kell valahol. Ahhoz, hogy önálló ottho­na legyen valakinek, két lehetőség kínálkozik: vagy építkezik, vagy la­kást vásárol. Akármelyik irányba indul el az átlag állampolgár, min­denképpen keresztezi útját az OTP, hiszen az építkezéshez és a vásárlás­hoz is legtöbben csak hitellel tud­nak hozzáfogni. Arról nem is be­szélve, hogy a legnagyobb lakásérté­kesítő cég a takarékpénztár, s így sokan OTP-lakást vásárolnak. Ä szerencsések tanácsi értékesítésül, kapnak, mások a takarékpénztár ál­tal piacra dobottak közül válogat­hatnak. Már csak az a kérdés, van-e •lég lakása az OTP-nek. — Tavaly 1500 lakást építettünk, idén körülbelül 400-at tudunk átad­ni — válaszol Küllei Eszter, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának in­gatlanforgalmi osztályvezetője. — Dunakeszin, Vácon, Cegléden és Ke- repestarcsán lesznek ebben az esz­tendőben kész otthonok, s új laká­sok építését kezdjük meg Gödöllőn, Dunakeszin, Cegléden, jövőre Vecsé- sen, Gyálon, Diósdon, Budaörsön, Nagykőrösön és Dabason. És a fiatalok? — A fiatalok körében a legkisebb a lakáshoz jutás lehetősége. Van-e valamilyen adatuk arról, hogy az eladásra kerülő otthonok közül ők hányat kapnak? — Ez tulajdonképpen független a kortól, hiszen a fizető- és teher­vállaló képességtől függ, hogy ki kapja meg a lakásokat. Ma már az OTP is nyereségérdekelt; tehát ke­reskedelmi banki tevékenységet foly­tat. Ennek része a lakásépítés és értékesítés is. Az új konstrukcióban merőben más a tanácsok helyzete és szerepe, mint korábban. Mivel a takarékpénztár áttért a vállalkozás­jellegű lakásgazdálkodásra, a taná­csoknak akkor ad át bérlőkijelölési jogot, ha a hivatal is hozzájárul a megvalósításhoz. Akár úgy, hogy közművesített telket biztosít, akár úgy, hogy magára vállal a járulékos költségekből valamennyit. Termé­szetesen a hozzájárulás mértékének megfelelően élhet a bérlőkijelölés jogával. — Mivel a tanácsok egyre keve­sebb pénzzel rendelkeznek, úgy pró­bálják. a fenntartáshoz, a fejlesztés­hez összekaparni a fedezetet, hogy értékesítik az ingatlanjaikat, köz­tük a telkeket. így arra már nem­igen jut házhely, hogy cserébe laká- . sok értékesítési jogát adja át ne­kik az OTP, s ezzel kielégítse a la­kásra várók igényeit. Ha meg­szűnik az OTP-lakás, vagy legalább­is csak nagyon korlátozott számban épül a jövőben, akkor milyen lehe­tősége lesz a fiataloknak az otthon- teremtéshez? Hiszen, mint az előb­biekből kiderült, a pénzintézet a szabadforgalomban kívánja értéke­síteni a lakások nagy részét. Ahány személy... — A jelenlegi hitelfeltételek sze­rint leginkább az önerős lakásépí­tés tűnik a legkedvezőbb megoldás­nak — mondja Hajdú Gézáné. igaz­gatóhelyettes. és már sorolja is az építkezés mellett szóló érveket. — Ahhoz, hogy lakást tudjon vásárol­ni, vagy építkezésbe kezdjen vala­ki, tudnunk kell, hogy van-e ele­gendő pénze. Vásárlásnál a hite­lekkel együtt le kell tenni a szük­séges pénzt. Építkezésnél azonban a költségek tíz százalékát saját erő­ként könyvelheti el a hitelt kérő, a többit pedig megkapja kölcsönként. Már akkor is megadjuk a teljes, kért hitelt, ha csak kilencven száza­lékig van kész a ház, tehát lehet benne élni. Ez azért a fedezet húsz százaléka! Egyébként az építkezés és lakásvásárlás hitelfeltételei azo­nosak, de komoly szigorítás lépett életbe január elsejétől, a kedvez­ményes kölcsönöknél. Kiemelt ked­vezményt — szociálpolitikai törlesz­tés támogatásos vagy munkáltatói hitel, helyi tanácsi támogatás — csak méltányolható lakásigénylés ki­elégítésére vehető fel. Egy négysze­mélyes család legfeljebb négyszo­bás lakás építésére kaphat kedvez­ményes kölcsönöket. Kiemelt tör­lesztési támogatásra például csak gyerekesek és azok jogosultak, akik­nek nincs lakásuk. — Mi van akkor, ha valakinek szűk az otthona és máshol szeret­ne nagyobb házat építeni? — Sajnos akkor a régit előbb el kell adnia. — Egy hónappal ezelőtt még két- három százalékos kamattal vehetett fel valaki több százezer forint köl­csönt az'OTP-től. Ma ez a kamat 18,5 százalékra emelkedett és 1 szá­zalék a kezelési költség. Mik azok a kedvezmények, amelyek még el­viselhetővé teszik ezt a magas per­centet? — A háromgyermekes családok például 500 ezer forint kedvezmé­nyes kölcsönt kapnak, a kétgyerme­kesek pedig 400 ezret. Ennek a ha­vi törlesztése nem kedvezményes hitelnél 6436 forint lenne — kezdi magyarázni a ma még szakemberek számára is bonyolult hiteltörlesztési rendszert Sebők Zsófia, a betéti- és hitelosztály vezetője. — Ezzel szem­ben az állampolgárnak az első öt évben csak 22”0 forintot kell fi­zetnie. A különbözeiét, a törlesztés összegének hetven százalékát az ál­lam elengedi az OTP-nek. A má­sodik öt évben már csak harminc­öt százalékot enged el az állam, vagyis 4200 forint terhet jelent ha­vonta az építőnek, vagy lakásvá­sárlónak, a harmadik öt évben csak tizenöt százalék a támogatás, s ek­kor 5500 forint a törlesztés összege. Ha kiszámoljuk, így csak évi 3,3 százalékos kamatnak felel meg a plusz teher. — Sok fiatal azért nem mer csa­ládot alapítani, mert bizonytalannak látja a jövőt. Először inkább tetőt szeretne a feje fölé. Ok, tehát az egyedülállók, milyen segítséget kap­hatnak az otthonteremtéshez az OTP-től? — Általános törlesztési hitelt kap­nak, maximum 400 ezer forintot. Ilyen esetben kisebb a támogatás, mint a kiemeltnél. Az első öt évben harminc százalék, tehát 6436 forint helyett 4600, míg a második és har­madik öt évben pedig 5500 forintot kell fizetni havonta. Ifjúsági takarék — Ezek a szabályok mindenkire érvényesek. Van-e valami kedvez­ménye a fiataloknak? Korábban plusz hitelt vehettek fel az ifjúsági takarékbetétkönyvek tulajdonosai. — Ugyanazok a kedvezmények, mint a kétgyermekeseknél: az első öt évben hetven, a másodikban negyven, a harmadikban tizenöt százalék támogatást kap a hitel felvevője. A fiatal házasok szociál­politikai kedvezményt is igénybe vehetnek: a meglévő, vagy szüle tendő első gyerek után ötvenezer, a második után százötvenezer, harmadik után már négyszázezer forintot, s e fölött minden gyermek után száz-száz ezer forintot. Egyéb­ként az, aki lejárt ifjúsági takarékbe téttel rendelkezik, kaphat ezen fe­lül kiemelt támogatást. Attól függ ennek az összege, hogy hány éves a betét. Kilenc esztendő elteltével százötvenezer forintra még egyszer annyit, tehát ha valakinek ilyen be­tétje van, 700 ezer forint kölcsönt vehet fel automatikusan egyedülál lóként is. Hosszú lenne socolni a hitelfelvé­tel lehetőségeit, de külön kaphatnak például azok, akik tetőteret akarnak beépítem és azok is, akik közmű vesíteni szeretnék házukat. Érdemes utánanézni és kihasználni a lehető­ségeket. Fiedler Anna Mária Galerik helyett laza kötődések Brahiból viszik el a BMX-et Tizennégy évtől tizennyolc éves korig fiatalkorú az ember. Ez a tény lehet áldott s áldatlan álla­pot, boldog s felhőtlen, ám gon­dokkal terhes is. Mondják, éz a négy év az, amikor a felnőtté vá­lás megtörténik; ez. amikor az if­júság fogékony rosszra és jóra egy­aránt. De hogy természete, hajlan­dósága merre ível, sok mindentől függ. Hu megtörtént ä baj Fk-nak, azaz fiatalkorúnak ne­vezi a rendőrségi zsargon ezt a korosztályt. Pest megyében a sta­tisztika szerint 258 700 fiú és lány tartozik ide. Többségük kisebb-na- gyobb zökkenőkkel, de eljut a fia­tal felnőtt kategóriába anélkül, hogy eközben bármi összeütközésbe kerülne a törvénnyel. Ám akadnak szép számmal olyanok is, akik sú­lyos vagy kevésbé súlyos bűncse­lekményeket követnek el. Arról, hogy mi ennek az oka. s milyen módszerek .,4ünajc,.£iqr^glkezésiaLAa megelőzésre, k'uer-~#rtfféla reftttŐT hadnaggyal beszélgetek, gki a me­gyei főkapitányság ifjúságvédelmi előadója. A rendőrség ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársai csak akkor avatkoznak be a családok, a fiatal­korúak életébe, ha valamilyen sza­bálysértés ezt indokolttá teszi. Az adatok szerint a bűnelkövető tizen­évesek kétharmada hátrányos hely­zetű. — Ebbe sok minden beletartozik — fejti ki Fuer Angéla. — A szo­ciális helyzettől, a szülők státu­sáig, az előélettől az iskolai vég­zettségig rengeteg momentum be­folyásolja. Hiszen gondoljunk csak bele, milyen jövő vár arra a fiatal­ra, aki már az általánosban kibu­kik az iskolából, s mikor állást kell vállalnia, hát nem sok helyen ke­reskedhet. Segédmunkát vagy alkal­mi munkát talál csupán, s olyan környezetbe csöppen, ahol nem ép­pen a lélek épülését szolgáló példá­kat lát maga előtt. Munkám során szoros kapcsolat alakult ki a gyám­ügyesekkel, s hellyel-közzel működ­nek már a településeken a gyer­mek- és ifjúságvédelmi albizottsá­gok is. A védő-óvó intézkedések megtétele a gyámügy feladata. Elő­fordul mégis, hogy a veszélyezte­tett családokról ők is csak akkor szereznek tudomást, amikor már megtörtént a baj, azaz a fiatal olyan bűnt követett el, ami a rendőrségre tartozik. Ellökik ä segítő kezet Tapasztalataim szerint a tanácsok gyámügyi előadói nem éppen ar­ról híresek, hogy üldögélnek az író­asztaluk mellett, s a körmüket re- szelgetik. Szinte elborítja őket a tennivaló, s nem az ő hibájuk, hogy gyakran mindössze a jéghegy csú­csát látják. Családok életébe csak alapos indokkal lehet, s szabad be­avatkozni. Számtalanszor fordul elő, hogy a segítő kezet durván, a vélt vagy valódi jogok felsorolásával, esetleg a személyiség megsértésére hivatkozva utasítják vissza. — Tény, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva növekedett a fiatalkorú bűnelkövetők száma — folytatja a hadnagy. — Klasszikusnak mond­hatóak az úgynevezett brahiból. el­követett esetek, amikor jó balhé el­autót. Ha nincs jogöMi- vánv sem. hát .. annál , jobb b : i. Ilyenék az ABC-tolvajlások is, vagy a hétvégi házak feltörése. De kis dolgokból nő a nagy, tartja a mon­dás, s ha valaki egyszer megpróbál­ta az ilyesmit csak úgy, magától nem fog megváltozni. A megyei gyivi egyelőre kísérleti jelleggel, tavaly nyolc körzetben családgon­dozó csoportokat hozott létre. Ezek feladata nemcsak a megelőzés, ha­nem az utógondozás is. A mi dol­gunk, itt a főkapitányságon a szak­mai irányítás s az ellenőrzés. A fiatalkorú bűnözéssel igazi kapcso­latba a területi kapitányságok mun­katársai kerülnek. A legiidgyobb ütőkártya Munkál bennem a kisördög, s meg is kérdezem: — Ügy tudom, sokan már attól is ellenállást fejtenek ki, ha megtudják valakiről: rendőr. Mostanában úgyis „sikk” a hatósá­got becsapni, átverni, legyen az a tanács vagy a rendőrség. — Ez így igaz — mondja rezig- náltan Euer Angéla. — Mi célul tűztük ki. hogy az idén még na­gyobb gondot fordítunk a bűnese­tek megelőzésére. Tekintettel anya­gi helyzetünkre, egyik legnagyobb ütőkártyánk a propaganda lehet. Felkerestünk már egy-két nagyobb művelődési házat, hogy hasonló rendezvényeket szervezzünk, mint a középiskolai, úgynevezett bűnügyi osztályfőnöki órák. Igen vegyes volt a fogadtatás. Jön a rendőrség, s elő­adást tart? Ugyan! Mi tudjuk, a szándék még nem világrengető, de a cél nemes. A kialakult gazdasági helyzetben a családok zöme, ha szeretné, ha akarná is, nehezen töl­ti be eredeti szerepét. Indok akad számtalan. Másod- és harmadállá­sok, hogy megélni tudjanak, s most nyakukba szakadt egy újabb gond is. Sokan, akik eddig biztonságban tudták gyermekeiket a napközikben, kénytelenek kivenni onnan őket, mert a felemelt térítési díjakkal nem tudnak lépést tartani. A me­gyei tanács, középtávú tervében sze­repel, hogy a veszélyeztetett- csalá­dok gyermekeinek teljes körű nap­közis ellátást biztosítanak. Hogyan valósítható ez meg? Változik, forrong körülöttünk a vi,lág. Mindez befolyásolja az egyén életét, legyen az felnőtt, vagy if jú^ A tapasztalatokat igazán az év vé­gén szűrhetik le. Üdvös lenne, ha a gyermek- és ifjúságvédelem koordi­nálása, főhatósága egyértelmű len. ne. Ha egy-egy településen ez a munkaterület nem az illetékes lel­kesedésén s lelkiismeretén múlna. Bellér Ágnes Hoppá, hiszen fiatalok vagyunk! Ha a másikat félrelökjük Mi célra vagyunk a világon? So­kan sokféleképp válaszoltak már erre a kérdésre. Én Tamási Aront idézem: hogy otthon legyünk vala­hol benne. Legyen hazánk és há­zunk, családunk, barátaink, legyen, aki szeret és legyen, akit szerethe­tünk. És legyenek eszményeink, cél­jaink. Am rögtön, ahogy leírjuk, ki­gondoljuk ezeket, jönnek a kér­dések. Nem kívülről, a kétkedés ör­dögi szellemétől sugalltán,' de be­lülről, legeslegbelülről. Állunk e lé­tünket gúzsba kötő, fojtogató, sivár és langyos valóságszelvény kellős közepén, és eszünkbe jut: hoppá, hiszen fiatalok vagyunk! Rettentően fiatalok! Szomorú a kép. Szomorú az a kép, amely a Pest Megyei Pedagó­giai Intézet által a megye három településének négy osztályában vég­zett felmérés alapján elénk rajzoló­dik., Erkölcsről, identitásról, család­ról, vallásról, szocializmusról — ér­tékekről és azok hiányáról — fag­gattak négyszáz - diákot. A váci Sztáron Sándor Gimnázium, a pácé­it szakmunkásképző, valamint a pi­Megyénk lakóinak negyvenhárom százaléka 30 éven aluli, és a közel félmilliós aktív kereső 40 százaléka is ebbe a korosztályba tartozik. Sorsuk összefügg az elmúlt három cv gazdasági és politikai reálfolyamatával: 1985 óta jelentősen romlott a pályakezdők helyzete. A reálbércsökkenés, az inf­láció, a szerkezetváltásból eredő munkaerőmozgás, a lakáshelyzet jobban sújtja ezt a korosztályt, mint a többit. Önállóan ma már szinte lehetetlen lakáshoz jutnia egy fiatalnak. A reménytelenséget csak fokozza, hogy a társadalmi segítség hagyományos formáinak — vállalati, tanácsi támoga­tás — reálértéke jelentősen csökkent. Az építőanyagárak és az építési költségek drasztikus emelkedése, az adósságterhek növekedése még a fal­vakban lakókra jellemző önerős lakásépítések számát is csökkentette. Az OTP megyei igazgatóságának adatai szerint számottevően növekszik a hi­teleket visszafizetni nem tudók aránya. S a pályakezdők, családalapitók egzisztenciális helyzete még tovább romlik az elkövetkezendő években. Tanulságos felmérés készült nemrégiben a középiskolások körében: a fiatalok között általános a kiábrándultság, a céltalanság, reménytelenség. Nő a hátrányos helyzetű fiatalkorúak aránya, az ifjúkori bűnözés. lisvörösvári gimnázium és szakkö­zépiskola tanulói pedig válaszoltak, ahogy tudtak. Vagy inkább, ahogy éreztek. „Átmeneti nemzedék. Nekik a legrosszabb, mert függőben van­nak, és tőlük várják el a legtöbbet. Nem tudják, miért vannak... Kel­lene egy kis segítség, ami nem jön, mert másoknak sincs idejük, viszont van saját problémájuk." Tizenéves fiúk és lányok vallanak imigyen önmagukról. Ók már nem kételkednek, nem gyötrődnek, ha­nem kijelentenek. Nyilvánvaló dol­gokat állapítanak meg úgy, ahogy az ember az esőről beszél. — Ezeket a gyerekeket a jövő re­ményeinek tartották — mondja Szöllösi Zsuzsanna, a pedagógiai in­tézet munkatársa, aki a megyei vizs­gálatok alapján egy tanulmányt ké­szített. — Aztán rá kell jönnünk ar­ra, hogy többségük kiábrándult, cél­talan. Egyikük sem akar kitűnni, ki­lógni a sorból, nincsenek világmeg­váltó ötleteik, fantáziájukat közna­pi mechanizmusok irányítják. Kép­telenek az együttélésre. — Érdekes ugyanakkor, hogy a kérdőívekre beírt pozitív megnyil­vánulások nagyjából megfelelnek az ifjúság életkori sajátosságainak, ám a negatív válaszok többsége inkább korrelál egy olyan nemzedékképpel, amelyet az idősebb generáció alkot és közvetít különböző csatornákon át a fiatalabbakról. „Mindenkinek borzasztó önérzet­tel és akaratossággal kell céljaiért küzdenie, szinte csak akkor érhe tünk el valamit, ha a másikat fél­relökjük ...” „Hatvan százalék a maga bajával törődik, harminc százalék se hús, se hal, ha noszogatják őket, csinálnak valamit, tíz százalék igazán ak­tív .. ti „Amit elődeink elrontottak, mi nem tudjuk jóvátenni. És azt hi­szem, már a többség nem is akar­ja.” Mindez véleményként, idézőjelek között. Legszívesebben ilyen idéző­jelekből állítanám össze az egész írást. Idézőjelekből, amelyek nem csak felidézik, de megidézik is a jelenkort, amelyben élünk. Mert senki sem magától lesz szorongó, bizonytalan, cselekvőképtelen, vagy éppen agresszív. Hol van a család, az iskola, kérdezhetnénk réges-régi pedagógiai tanokra hivatkozva. Csakhogy szociológiai tény — nem csupán a megyében, másutt is —, hpgy a szülők naponta átlag három percet beszélgetnek csemetéjükkel. Az pedig — bár nem tény — köz­tudott, hogy a gyerekeket inkább neveli a tévé és saját kortársaik, mint az iskola. Végezetül, nem összegzésképpen, pusztán lezárásként, két szöveg­részt szeretnék idemásolni. Az elsőt a már említett felmérésről szóló ta­nulmány epilógusából. „A diákok rendkívül bizonytala­nul mozognak az erkölcs fogalom- rendszerében ... Morális-ideológiai megítélésüket zömmel a mindenna­pok spontán, partikuláris gyakorlata határozza meg ... Szembetűnő az előrevivő értékrend háttérbe szoru­lása. olykor direkt elutasítása... Külön problémaként vethető fel a válaszokból érzékelhető perspekti- vahiány. illetve perspektívaszükség­let ...” A második idézetet valószínűleg mindannyian ismerjük, egy több év­tizede született dal részlete: „Hej, szellők, fényes szellők > fújjátok, fújjátok .1 Holnapra megforgatjuk ! az egész világot }. Megforgatjuk? Falusy Zsigmond

Next

/
Thumbnails
Contents