Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

1989. FEBRUAR 22., SZERDA 5 FülemülepereEc ma is vannak Panasznap a bíróságon A Buda Környéki Bírósá­gon, a földszinti tárgyaló előtt már nagyon 1 sokan várakoz­nak ezen a hétfői napon. A panasznap ugyan csak kilenc­kor kezdődik, de a sorszámo­kért már jóval előbb elkezdő­dik a harc. Azok, akik nem tudják peres ügyeikbe* meg­fizetni az ügyvédet, itt talál­hatnak orvoslást jogi bajaikra. A panasznapon mindig azok a bírói szakvizsga előtt álló fo­galmazók teljesítenek szolgá­latot, akik itt töltik gyakorla­tukat. Ma dr. Pavlek Tünde és dr. Stadler Endre a soros. Nézem a folyosón várakozó embereket. Egyikük fel-alá sé­tál. összecsukott esernyőjével időnként nagyot csap a leve­gőbe, mintha vitában állna va­lakivel. Egy nő Cicciolina ka­landjairól olvas, egy idős há­zaspár — mintegy hosszabb várakozásra rendezkedett be — a nejlonszatyorból vaskos há­zikenyeret. kolbászt, savanyút varázsol e’ő. s falatozni kezd. Dr. Stadler Imre előtt régi Optima írógép, itt a magad uram. ha szolgád nincsen dí­vik. Kevés olyan bíróság van, ahol a panasznapon gépíró is segítheti a munkát. A fogal­mazó szerint egy-egy ilyen al­kalommal a legkülönbözőbb esetekkel keresik meg őket az emberek. Az egyszerűbb meg­ítélésű jogi problémákon tud­nak csak segíteni, a bonvo’ul- tabb ügyeket jobb ügyédre bíz­ni. Csinosan öltözött fiatal hölgy az első, gyermektartás-elma­radás miatt szeretne eljárást indítani a volt férje ellen. A sokat tapasztalt írógépen már­is születik a kereseti kérelem. Dr. Pavlek Tündéhez idős bá­csi érkezik, s hosszú, bonyo­lult történet kerekedik ki sza­vaiból. Tizenhat éve már. hogy a bácsi szülei meghaltak, s a házat, ahoj addig, eeyütt éltel>, másra hagyták a végrendelet­ben. Nem is volt baj eddig, de mos.t el akarják adni. a tulaj­donosok a fejük fölül a tetőt. Hát hová menjünk — véko­nyodik el a kétségbeeséstől a bácsi hangja —, hová, szere­tetotthonba ? A fogalmazónő kedves és türelmes, de orvos­lást nem talál. A végrendelet szabályos, s az emberi nemtö­rődömségre, közömbösségre nincs jogszabály, amellyel for­dítani lehetne. Az idős házaspár Nagykőrös­ről utazott föl, hogy fellebbe­zési ügyüket elintézhessék. Igazi fülemüleperről van szó, hat .éve húzódóról, s nincs meg­egyezés, A mezsgyehatár, amely a pereskedők szerint nincs jó helyen, mit sem tehet arról, hogy az évek során föl­gyülemlett harag, keserűség már életveszélyes fenyegeté­sekbe torkollik. A keresetet mégis megírják, a házaspár ragaszkodik hozzá, azt sem bánva, hogy kiegészítés is ke­rül rá; a felek a fogalmazói kioktatás után is ragaszkod­nak hozzá. A következő ügyfél Válni ké­szül, hozza a beadványra az okmánybélyeget is, ismeri az eljárást. A másik nem tudja, hogy bélyeg is kell, bolyonghat hát jó pár sarkot, míg olyan trafikra talál, amelyik ilyet árusít. Nemrégiben még vehe­tett volna itt a bíróságon is, de az adórendszer gazdaságtalan vállalkozássá varázsolta az ok­mánybélyeg árusítását. A fekete kendős néni az el­múlt években talán többet járt bíróságra, mint az élelmiszer- boltba. Ügye már megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is, az íté­let jogerős. — Nem nyugszom bele! — mondja sírósan, s ki tudja, milyen Canossát jár még. míg elhiszi: ügyében nem történt jogsértés. Délután négyig tart a fogal­mazók munkaideje, ezután, es­te hatig az ügyeletes bírónő teljesít szolgálatot. Sok idejük pihenésre nincs — minden hétfőn áradnak ide az embe­rek, tanácsért, segítségért vélt vagy valós sérelmeik megoldá­sára. Bellér Ágnes Falugyűlés helyett - fórum Haraszti újítás A közélet változásai, a nyil­vánosság igénye miatt eljárt az idő a h nyományos falu­gyűlések fölött. Egyre több te­lepülés vezetői érzik, hogy na mennyiségileg nem is, de mi­nőségileg mindenképpen kevés az évente egyszeri falugyűlés, amelynek évtizedek óta azonos a forgatókönyve. Először álta­lában a tanácselnök tart tájé­koztatót a település előző évi eredményeiről, gondjairól, ar­ról, hogyan sikerült teljesíteni a költségvetési tervet, mi épült s milyen beruházás maradt el. Utána pedig következnek a la­kossági hozzászólások. S ezek a legritkább esetben kapcso­lódnak a beszámolóhoz, nem az együttgondolkodást segítik, hanem kisebb gondokat vet­nek fel. Péld'ul, hogy valahol eldugult egy áteresz. Egyre több helyen érzik, hogy ez a megoldás nem szol­gálja a célt, a lakosság bevo­nását a különféle őket érintő döntések előkészítésébe. Ezért nem egy helven újítani próbált a tanács, a népfront. Ezek közé tartozik Dunaharaszti is. Itt az elmúlt években nagy tetszést aratott, hogy a tanács­elnök beszámolóját diaképek illusztrálták, az idei, a költség- vetést tárgyaló tanácsülésen már az egyik állampolgár — százhuszan voltak kíváncsiak az eseményre — saját készíté­sű videofilmét szeretett volna levetíteni a településről, az elmúlt évben megvalósított be­ruházásokról. Ez adta az ötle­tet, hogy az idén fórum jellegű falugyűlést hívjanak össze. Az alsófalui nyugdíjasklubban február 27-én 17 órakor, már­cius 6-án 18 órakor pedig a 8. számú iskolában (Eötvös utca) tartanak részfalugyűléseket. Az itt beérkező kérdésekre azután március 20-án 18 óra­kor a művelődési házban ren­dezendő falugyűlésen válaszol­nak a tanácsiak, illetve az el­látásért, szolgáltatásért felelős intézmények, vállalatok veze­tői. .kV***.. > M. K. Kell e félteni a kézbesítőket ? Ha a hírlapos nem keres eleget A képlet látszólag egysze­rű. A drágább napilapokból kevesebb fogy, de ugyanazért az újságért többet fizetnek az olvasók, tehát a posta hírlap- terjesztőinek kenyerét nem fenyegeti veszély. Csakhogy egymás után jelennek meg az új hetilapok és folyóiratok, ráadásul sokkal több pénzért, mint valaha is. A borsos árú színes újságok eladása után pedig nyilván több pénzt kapnak a hírlapárusok. Csak­hogy a posta hírlapterjesztési monopóliuma már nem sokáig él. Ugyanakkor megnőtt a magánlapterjesztés iránti igény, főleg amióta a mé­regdrága újságok eladásával érdemes is foglalkozni. Ám ezek a leendő nem állami lapterjesztők a jól fizető szí­nes lapokat elsősorban a fő­városban, más nagyvárosok­ban, megyeközpontokban sze­retnék kivenni a posta kezé­ből. A postának tehát marad­nak a ráfizetéses napilapok, valamint a költséges vidéki és külterületi kézbesítés? — Hogy is van ez? Egyál­talán megélnek maid a mara­dékból a posta hírlapkézbe­sítői? Nem kell féltenünk a megszokott kézbesítőket? — tettem föl egy sor kérdés mel­lett ezeket is a Budapest-vi- déki Postaigazgatóságon dr. Sándor Máriának, a munka­ügyi és oktatási osztály ve­zetőjének. — A posta a lehetőségein belül mindent megtesz azért, hogy a hírlapkézbesítők, va­lamint a sajtótermékeket is árusító, kiszállító levélkézbe­sítők mevtaláliák számításu­kat, menélhetésük ne kerüljön veszélybe. Valamennyi postás dolgozó már az idén megkap­ta a 3 százalékos béremelést, vagy legalább 300 forintot. Ez utóbbi tény azért is fontos, mert sokan vannak, akik a. 3 százalékos béremelés elle­nére sem érték el az adózás­hoz szükséges jövedelem alsó határát, mások pedig olyan sávba kerültek át, hogy az adó levonása után kevesebbet vittek volna haza a boríték­ban, mint korábban. — A Buvig területén, te­hát Pest, Komárom, Nógrád és Fejér megyében hogyan alakult a hírlapkézbesítők jövedelme, bérezése? — A négy nagy közigazga­tási területen 360, zömmel részmunkaidős hírlapkézbe­sítőt foglalkoztatunk. Átlag­bérük az elmúlt évben brut­tó 5120 forint volt. Keresetük több elemből tevődik össze, mert számít a kézbesítési te­rület nagysága, forgalma és a teljesítmény is. Miután ők da­rabbéresek, megemeltük az ösztönzés összegét, így az az óraszám arányában, teljes munkaidőre kivetítve havi 300 forint, amit negyedéven­ként fizetünk ki. A részmun­kaidősök az összeg megfelelő hányadát kapják a ténylege­sen ledolgozott óraszám alap­ján. — Ezek a járandóságok — az ösztönző emelést nem szá­mítva — korábban is meg­voltak. Az idei hírlapáreme­lés azonban egyértelműen csökkenti a kézbesítők forga­lom utáni* százalékát. Tud­ja-e a veszteséget pótolni a posta? — Egyelőre megkíséreljük, már csak azért is, mert meg akarjuk tartani régi, meg­bízható munkatársainkat. Ja­nuártól júniusig minden hír­lapkézbesítő megkapja eddigi átlagbérét, még akkor is, ha nem tudják hozni előző évi teljesítményüket. — Várható, hogy a közel­jövőben tovább finomítják a teljesítmény szerinti bérrend­szert? — Már elkezdődött az or­szágos méretű adatgyűjtés, amelynek célja a forgalmazás és a teljesítmény mérése, s a végeredmény egy új, kor­szerűbb bérrendszer kidolgo­zásának alapja lehet. De át- fogó, a Buvigot érintő bér- fejlesztésről többet valószínű­leg csak márciusban tudok majd mondani — fejezte be a tájékoztatást dr. Sándor Mária. A. L. A. Negyvenezer óra vágányzár nyomában Tavaly többet késtek a vonatok A vonatokon ingázók köte­tekre rúgó történeteket me­sélhetnének úti kalandjaikról. Most legyen szó a vonatkésé­sekről, -kimaradásokról, még­pedig az okokat kutatva. Ugyanis feltűnt, hogy tavaly sokkal gyakrabban s hosszabb ideig késtek a munkásvonatok, mint az előzőekben. Kilencvennyolc éves a híd vasszerkezete Utánajárva a dolgoknak kide­rült, hogy a MÁV Budapesti Igazgatósága területén tavaly 40 ezer (!!) óra vágányzár volt, vagyis ennyi ideig késtek többet-kevesebbet a pályaépí­tési és más munkálatok miatt a szerelvények! Ez a számadat már valamit sejtet a vonatké­sések okairól, S ha hozzáte­szem, hogy Tatabánya irányá­ban a korábbi 120 kilométer helyett 20 kilométeres sebes­séggel haladhatnak a vonatok például Felsőgallán, s a Csá­kánypatak hídján 10-zel, mert 98 éves (!) a vasszerkezet, már szinte fölösleges a magyarázat. Csakhogy nem vagyok vasutas és* Kark István, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának üzemvi­teli igazgatóhelyettese más okokkal is magyarázni tudja a vonatkésések megszaporodá­sát: — Az elmúlt évtizedekben a vasútigazgatóságon a fenntar­tási, fejlesztési munka — a hálózat más területeihez viszo­nyítva — háttérbe szorult. En­nek okait különbözőképpen magyarázták a közlekedési szakemberek, de általában az volt az indoklás, hogy ekkora forgalom mellett lehetetlen az építés, átépítés. Ám a nyolcvanas évek közepére né­hány szakaszon, vonalon már annyira megromlott a vasúti pályák állapota, hogy ha bár­mekkora ráfordítással is, de hozzá kellett fogni a különfé­le átépítésekhez. Példaként említem, hogy a Keleti pályaudvar rendbe­hozatalát már 1938-ban is ter­vezték, de az akkori európai, világpolitikai események nem tették lehetővé a megvalósí­tást. A sok évtizede elmaradt munka elvégzéséhez először 1987-ben fogott igazgatósá­gunk; ma a kivitelezés nagy­jából félidőnél tart. Egyébként a Keleti pályaudvart szeret­nénk átadni a következő me­netrendi időszakra, de a hala­dást "egyelőre lassítja, hogy dokumentumokon nem jelzett közművekre bukkantak az épí­tők, s azok áthelyezése (mert még üzemben vannak) akadá­lyozza a befejezést. De az biz­tos, hogy az év végére elké­szül a pályaudvar építészeti stílusához igazodó perontető is a 8-ik és 7-ik vágány között. — A Pest megyét más irányban átszelő vonalakon is Divatos ruhákat varrnak : :' ' ■■ ■, ,< . > - i í :t0: mm Mm nagy zavarok voltak tavaly. Ezek az idén nem ismétlőd­nek meg? — Valóban, amellett, hogy az elmúlt évben a legnagyobb munkánk a Keletiben volt, a Keleti és Kőbánya felső, illet­ve Ferencváros között a nyílt pályán is sor került átépítés­re. De a legnagyobb zavarokat a Budafok—Háros—Érd vona­lon a jobb vágány teljes fel­újítása okozta. A megmaradó két vágányon, tehát a Székes- fehérvár—Pusztaszabolcs bal vágányon órákon át nem köz­lekedhettek a tehervonatok. Ezt a munkát a bal vágány átépítése miatt márciustól is­mét elkezdjük, ezért a koráb­bihoz hasonló kellemetlenséget vagyunk kénytelenek okozni, amiért is ezúton kérek elné­zést az utazóközönségtől. De talán nem kell magyaráznom, hogy az utasok százereinek biztonságát szolgálják ezek a nagy munkálatok, s azt, hogy például az érdi vonalon ezen­túl akár 120 kilométeres se­bességgel is közlekedhessenek a vonatok! Ötmilliárd forint fejlesztési célokra — Változik-e idén a helyzet Nyugati—Rákosrendezö—Do­rog irányában utazók számá­rai — Ez a vonal szintén na­gyon rossz állapotban van, de már hozzáláttunk a felújítási munkálatok folytatásához. Nagy összegeket fordítunk e vonalra, mert évek óta tűrhe­tetlen az állapot, hogy rend­szeresen autóbuszra kell át­szállítanunk az utasok ezreit. De a munkálatok végleges be­fejezésének még nincs meg a határideje, mert az ahhoz szükséges pénz hiányzik. — Milyen nagyságrendbe sorolhatók a munkálatok? — A MÁV évente több mint 5 milliárd forintot költ az ilyen fejlesztésekre. Jellemző ugyanakkor a munkamegosz­tásra, hogy ennek az összeg­nek közel a felét a budapesti igazgatóság használja fel. Ha pedig a Keleti pályaudvarra gondolok, akkor elmondhatom, hogy Európában egyedülálló, ami ott folyik, ugyanis egy ilyen méretű pályaudvar üze­melés közben való átépítésére még nem volt példa! Igaz, ezért is kellett elosztani a vo­natokat a Déli, a Nyugati, a Józsefvárosi és a Ferencvárosi pályaudvarokra. Hat expressz lesz Budapest és Bécs között — Készül-e a MÁV az 1995- ös világkiállításra? — Hát nem mondom, ha valóban Ausztria és Magyar- ország kapja meg a rendezés jogát, akkor nagyon ki kell tenni magunkért. Aki mosta­nában utazott a Budapest— Hegyeshalom-vonalon, az lát­hatta, hogy átépítés alatt van Mosonmagyaróvár, Győr, Ta­tabánya pályaudvara is. Fel- sőgalla Budapest felőli oldalán lassan elérjük a pálya új nyomvonalra terelését. — Szóval a világkiállítás idejére el kell érnünk, hogy természetes legyen a 120 kilo­méteres sebesség. Nem lesz egyszerű lebonyolítani a meg­növekedő forgalmat, hiszen a Budapest és Bécs között köz­lekedő egy-két Lehár expressz helyett hatot kell beállítani. Tehát a magunk részéről szá­mítunk az utazási igény rend­kívüli megnövekedésére. De addig is utasaink türelmét, megértését kérjük, mert értük dolgozunk. A vonatokat pedig nem lehetne üzemeltetni, ha a biztonságot képtelenek len­nénk garantálni! — mondta végezetül Kark István. Aszódi László Antal Az Örkényi Béke Termelőszövetkezet tatárszentgyörgyi konfek­cióüzemében varrt ruházati cikkek nagy része bérmunkában készül. Ezek a divatos ruhaneműk mind a keleti, mind a nyu­gati piacra eljutnak, dicsérik ezzel az itt dolgozók ügyességét, szaktudását. Felvételünkön: Turányi Margit gőzvasalóval női ruhákat vasal simára (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents