Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

6 &£Mtm 1989. FEBRUAR 22.; SZERDA Jogi tanácsok A gondozó kártérítési kötelezettsége ingatlancsere illetéke • Örökös felelőssége a munkaviszonyból eredő követelésekért A Családi ünnepséget tar­tottak nemrég egy ismerős házaspárnál, írja Sz. J. Szentendréről. Erre kislányo­mat is meghívták. A vendég­ség azonban szomorú véget ért, mivel a játszadozó gye­rekek felborítottak egy hifi­tornyot, amely teljesen tönk­rement. A vendéglátók most tőlünk is kérik a ránk eső rész megtérítését. A kárt sok esetben olyan személy is okozhatja, akinek nincs vagyona, vagy nem rendelkezik megfelelő belátá­si képességgel ahhoz, hogy a cselekményei következmé­nyeit előre láthassa. Ilyen esetben is gondoskodni kell arról, hogy a kárt szenvedett fél megfelelő védelemben részesüljön. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy ha a kárt olyan személy okozta, akinek belátási képessége hi­ányzik, vagy fogyatékos, fe­lelősségre nem vonható, de helyette gondozója felel. A gondozó mentesül a felelőssé­ge alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott hely­zetben elvárható. A konkrét esetben tehát meg fogják vizsgálni azt, hogy a vendégségbe hívó szü­lők mennyire jártak el gon­dosan, amikor a gyermekeket olyan szobába engedték, ahol nagy értékű berendezési tár­gyak voltak. Megvizsgálja a bíróság azt is, hogy biztosí­tottak-e megfelelő felügyele­tet a gyermekek számára. Előfordulhat olyan eset is, hogy a vendégül látó szülők csak részben felelősek a kár bekövetkezéséért. Ilyenkor a bíróság kármegosztást is al­kalmazhat. A Egy nyaralót cserélt el családi házra F. L. diósdi mű­szerész. Azt szeretné megtud­ni, hogy ilyen esetben meg­kaphatja-e a lakástulajdon el­idegenítése esetén lévő illeték- kedvezményt. Amennyiben ingatlanok tu­lajdonjogát cserélik el egy­más között az állampolgárok, az illetéket a nagyobb érté­kű ingatlan forgalmi értéke alapján kell megállapítani. Abban az esetben viszont, ha lakástulajdonok cserélnek gazdát, az illeték alapja az elcserélt ingatlanok — ter­hekkel nem csökkentett — forgalmi értékének a külön- bözete. Ugyancsak ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a lakástulajdont lakóház épí­tését szolgáló telektulajdon­nal cserélik el. Olvasónk esetében tehát ez a kedvezmény nem alkal­mazható, nála a nagyobb ér­tékű ingatlan az illetékkisza­bás alapja. A törvény azon­ban mégsem hagyja figyel­men kívül, hogy itt a lakás­mobilizálás elősegítése tör­tént, ugyanis az illeték mér­tékét két százalékban kell megállapítani. • Egyetlen gyermekét vesz­tette cl egy özvegyasszony. Bánatát most újabb gond te­tézi. Fia volt munkahelye ugyanis megállapította, hogy több munkabérelőleget szá­moltak el részére, mint ami megillette volna. Hogy fizes­sem vissza, mikor a gyerme­kem után csak adósság ma­radt? — kérdezi. A dolgozó halálával mind a munkaviszony, mind a szö­vetkezeti tagsági viszony meg­szűnik. A továbbiakban nincs meg annak a lehetősége, hogy a felek egymással szemben jogaikat gyakorolhassák, il­letve kölcsönösen fennálló kötelezettségeiknek eleget te­gyenek. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a munkál­tatónak ne lehessen követe­lése az elhunyt örököseivel szemben, és fordítva is elő­fordulhat ugyanaz. A munkáltató a dolgozó tartozását, vagy a . neki oko­zott kárt a bíróság előtt az örököstől követelheti. A kö­vetelt összeg nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet a hagyatékban részesülő örö­költ. Előfordulhat azonban olyan eset, hogy a munkálta­tó a dolgozót még életében kötelezte valamely összeg megfizetésére. Ezt a határo­zatot az elhalt dolgozó örö­köse a munkaügyi vitát el­bíráló szervek előtt támad­hatja meg. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes jogi ta­nácsadást tartunk 17—19 óra között, Bp. VIIL, Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett le­velekre pedig folyamatosan válaszolunk. ■ VÁRJII K LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 ■ A pusztulás veszélye A teljes pusztulás veszélye fenyegeti a pátyi Várady-kas- télyként ismert nemesi ud­varházat. A település egyik legértékesebb műemlék épü­letét a közhiedelemtől elté­rően nem Várady József, nem is báró Splény Ignác, hanem Szily József földbirtokos Má­ria nevű leánya építtette pon­tosan 164 esztendővel ezelőtt. A fiatalasszony terveit Kim- nach budai építész irányítá­sával, a helybéli mesterembe­rek váltották valóra. A szor­galmas és ügyes pátyiak mun­káját dicséri az a feljegyzés, amelyet negyedszázaddal az építkezés befejezése után, a második tulajdonos, Várady József udvari tanácsos vetett papírra: „XJj munkáinak na­gyobb része máris romlott, míg minden eredeti munka úgy megáll, mintha új volna.’’ Az épület legértékesebb ré­sze a palával fedett padlás­tér volt, ami fűrészelt desz­kadarabokból szerkesztett, ge­renda nélküli, egyetlen hatal­mas csarnokot alkotott. A Bécsből szerződtetett Petz János kertész alakította ki a gyönyörű díszkertet. Az idő múlásával a kerítést több helyen megbontották, kivág­ták az ősi fákat, a megrop­pant tetőszerkezetet eltávolí­tották. Jelenleg már csak a romos épület, az erősen meg­csonkított kerítés és a hely­béliek egyre növekvő bánata őrzi a régmúlt idők emlékét. Wcidermann Gábor Páty nőtársaim nevében Régi előfizetője vagyok lap­juknak és a drágulás ellenére sem mondtam le. Sok ügyes­bajos dolgot elintéz újság­juk, ezért most én is kérés­sel fordulok önökhöz, nő­társaim nevében. Régóta hasz­nálom a Caola-gyár Opera krémét zsíros bőrre, de most sem vidéken, sem pedig Bu­dapesten nem találom az üz­letekben. Kisnyugdíjasok va­gyunk, így nem mindegy, hogy 20 forintért vagy 150-200 forintért vesszük meg azt a krémet, amit évek óta meg­szoktunk és bőrtípusunknak is megfelel. Tóth Józsefné Nagykörös A Caola Kozmetikai és Háztar­tás-vegyipari Vállalat marketing- osztályának vezetőjétől. Gulyás Gábortól érdeklődtünk az üzletek polcairól eltűnt krém után. — Az Opera krémet olyan ala­csony mennyiségben rendelte meg a kereskedelem, hogy folyama­tos gyártása nem kifizetődő. He­lyette egy felújított változatot hoztunk forgalomba, Opera Royal Luxus néven méhpempő adago­lásával. Ennek a krémnek té- gelyes változata, az elmúlt évi árrendezéssel 70 forintba kerül. Ha azonban vásárlónk ragaszko­dik a megszokott krémjéhez, Kál­vin tér 5. szám alatti vevőszol­gálatunkban bejelentheti igényét és esetleg kis mennyiségben elő­állítanak számára a valóban hiánycikknek számító szépségápo­ló szerből. Ebben az üzletünkben szakavatott kozmetikusok taná­csokkal is ellátják, hogy melyik krémmel tudná pótolni a kere­sett gyártmányt. A Lenkey utca titkai Engedjék meg, hogy önök­höz írt levelemet egy kérdés­sel kezdjem: jártak-e már önök Vámosmilcolán? Mert jómagam meglehetősen gyak­ran megfordulok ebben, a Börzsöny lábánál meghúzódó kis községben, ezért alkalmam volt párhuzamot vonni a két település, Göd — a kiemelt üdülőkörzet — és Vámosmi- kola, az alig néhány ezer főt számláló község településfej­lesztési koncepciójának bi­zonyos vonatkozásai közölt. Mi is az, amire szeretném felhívni az önök figyelmét? Ebben a határszéli községben példamutató állapotban van­nak a közlekedési utak, a jár­dák, s az ott lakók az eldu­gott, girbegurba utcácskák­ban ugyancsak emberi körül­mények között közlekednek még télvíz idején is. Nem tudom, kell-e ennél nyilván­valóbb utalás a gödi utak, járdák állapotára. Évek óta semmilyen változás nem tör­tént a panaszok orvoslására. Az indokot értem — nincse­nek meg a szükséges anyagi eszközök az utak rendbehoza­talára, habár a folyamatos anyagi ráfordítással végzett állagmegőrzés kevesebb terhet róna a költségvetésre, mint a teljesen leromlott utak fel­újítása — azonban elfogadni nem tudom. Álljon itt példaként a Göd felsőn, a Lenkey utcában le­vő iskola előtt idestova egy éve kialakult helyzet. Az el­hangzott ígéretek, biztatások és a fogadóórákon eltöltött délelőttök után az úttestet az iskola előtt rendbe hozták, feltöltötték. A munka szem­látomást tovább folyik, hiszen hónapok óta meghatározatlan céllal kirakott cementkocká­kat kerülgetnek az iskola előtt a gyerekek. Az úttesten többé nem áll meg a víz, szé­pen elfolyik — a feltöltést követően — az alacsonyabb járdára. Elgondolkodtató, hogy va­jon milyen, környezeti kultú­rájukra igényes embereket nevelünk gyermekeinkből, a századelő tanyasi iskoláit idé­ző körülmények között, bo­káig sárba süllyedve napon­ta iskolába járó csemetéink­ből. Engedjék meg, hogy levele­met egy kérdéssel zárjam: jártak-e már önök Göd felsőn a Lenkey utcában? Imrik Péter Göd felső Ajándék az iskolának A múlt évben adták át Ve- resegyházon a Fabriczius Jó­zsef Általános Iskola üzenhet tantermes új épületszárnyát. Az idei tanévnyitásra lett kész, és ünnepélyes keretek közt a minap avatták fel az épület falán Würtz Adám, Munkácsy-díjas érdemes gra­fikus tíztáblás kerámiáját, amely a Mese és mitológia nevet viseli. Ma megdöglötök, cigányok! Halálos lövés Távközlési hozzájárulás. Az 1/1989. (I. 15.) KÖHÉM sz. rendelet módosította a távköz­lési hozzájárulásról szóló MT rendelet végrehajtására ki­adott PM rendelkezést. Szakmai oktatás. A pénz­ügyminiszter 5/1989. (I. 15.) számmal rendeletet hozott az iskolarendszeren kívüli szak­mai oktatás költségeinek meg­állapításáról, viseléséről és elszámolásáról. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 3. számá­ban olvashatók. Jövedelemkiegészítés. A művelődési miniszter 1/1939. (I. 18.) MM sz; rendelete egyes oktatási jogszabályokat módo. sított. Ennek alapján többek között változik a felsőoktatá­si intézmények nappali tago­zatos hallgatói által az étke­zésért fizetendő térítési díj, a jövedelemkiegészítő pótlék összege. Egyedi megoldások. Az óvo­dai nevelésben, valamint az alap- és középfokú nevelés­ben, oktatásban egyedi meg­oldások alkalmazásának, kí­sérletek folytatásának engedé­lyezéséről szól a művelődési miniszter 2/1989. (I. 18.) sz. rendelete. Élelmezési térítés. Az egyes nevelési-oktatási egészségügyi gyermekintézményekben fize­tendő élelmezési térítési díja­kat határozza meg az 1/1989. (I. 18.) SZEM-MM-PM rende­let. Munkahelyi étkeztetés. Ugyancsak ezek a miniszterek módosították 2/1989. (18.) szá­mú együttes rendeletükkel a költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél fo­lyó munkahelyi étkeztetésről és az intézeti élelmezés nyers­anyagnormáiról szóló 4/1985. (I. 19.) PM rendeletet. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 4. számá­ban találhatóak. Az alkotmány módosítása. Az 1989. évi I. törvény az al­kotmány módosításáról szól. Egyesülés, gyülekezés. 1989. évi II. törvényével megalkot­ta az Országgyűlés az egyesü­lési jogról, TII. törvényével pe­dig a gyülekezési jogról szóló jogszabályokat. Kerepestarcsa Zsófla-llgetl részén van a keskeny, hepe­hupás földút, amely Táncsics Mihály nevét viseli. Gépkocsik erre ritkán járnak, s ha mégis arra téved valamelyik, ten­gelytörés veszélye fenyegeti. A második ház az utcácská­ban egy „L” alakú épület, melynek udvarán roncs ke­rékpároktól a lyukas hordó­kig minden kacat megtalál­ható. Itt, ezen a helyszínen zaj­lott le múlt év szeptember 14-én az a véres tragédia, melynek egyik áldozata meg­halt. a másik megsebesült. A tettes, a büntetlen előéletű Földvári Jenő előzetes le­tartóztatásban van. Háború volt ez, melynek során lövések dördültek fegy­vertelen emberekre, s a miért­re nincs kielégítő magyarázat. Az áldozat özvegye, Oláh Károlyné ma is gyászruhában jár, harmincesztendős férjét temette el, akit nagyon sze­retett, és vele — egy időre — az álmait, a terveit is, a jobb körülmények megterem­tésére. A lakás, ahová bevezet — az udvarral ellentétben — na­gyon rendes és barkácsoló, dolgos kezek munkáját mu­tatja. Most hármasban élnek itt az öccsével, aki egy bal­esetnél fél lábát elvesztette, és annak óvodáskorú kisfiával. — Földvári Jenő ki akarta irtani a cigányokat — mondja az elkeseredett fiatalasszony, aki húsz kilót fogyott a tragé­dia napja óta, és nemrég kez­dett újra dolgozni a betegál­lomány után. — Az én férjem dolgosabb ember volt, mint sok magyar, akik itt élnek körülöttünk. Mi adtuk oda a használt foteljeinket a Föld- váriéknak, mikor újat vettünk, és pénzt is kölcsönöztünk ne­kik nemegyszer. Magyarok és cigányok .. í így szerepel a vallomásokban is, melyeket a szemtanúk elő­adtak a rendőrségen és az ügyészségen. Több család la­kott egy udvarban, és szep­tember 14-én egy nem túl je­lentősnek látszó nézeteltérés kapcsán zajlottak le a véres események. Oláh Károly és a felesége aznap bent jártak a községi ta­nácsnál, mert építkezni akar­tak, elköltözni abból az ud­varból, a sajátunkban lakni. Miikor hazajöttek, az asszony ennivalót készített, a férfi ki­ment az udvarra. Földvári Jenő előzőleg éj­szakai műszakban dolgozott, s mivel aznap fizetés volt, ala­posan bevásárolt a helyi bolt­ban. Egyebek között egy üveg bort meg egy fél liter triple secet is vett, amit a délelőtt folyamán, barackpálinkával is keverve elfogyasztott. Így dél tájban már erősen ittas volt és lefeküdt aludni. Délután két óra körül arra ébredt, hogy a szomszéd lakásban fát vágnak. Ekkor félig felöltözöt­ten kirohant az udvarra, és bezörgött a szomszédba, hogy aludni szeretne. Szóváltás ala­kult ki Földvári Jenő és há­rom asszony között, ami tett- legességig fajult. A férfi fel­lökte az egyik idős asszonyt, mire egy másik baltával súj­tott feléje, és megsebesítette a kezét. Ä verekedésbe végül Oláh Károly és sógora is be­avatkozott, a nők védelmében. Földvári Jenő ekkor elsza­ladt a túlerő elől, de egyik felbőszült asszony még féltég­lát dobott utána, amivel el­találta a bokáját. A férfi ek­kor elhatározta, hogy bosszút áll az őt ért sérelem miatt. Bement a lakásába, és magá­hoz vette a pisztolyát, melyet vallomása szerint huszonöt éve talált Budapesten, és a csőre töltött fegyvert a nad­rágja derekába rejtve vissza­tért az udvarra. Előrántotta a pisztolyt, és „ma megdöglö- tök, cigányok!” felkiáltással az egyik asszonyra lőtt — a golyó azonban célt tévesztett. A hatalmas csattanásra min­denki beszaladt a lakásába, de kis idő múlva Németh János kinézett az udvarra, hogy el­múlt-e már a veszély. A fel­bőszült fegyveres ekkor ismét lőtt, és eltalálta lágyéktájon Németh Jánost, aki összeesett. Földvári Jenő ismét lőtt, a bezárt ajtó mögött tartóz­kodó Oláh Károlyra, s a lö­vedék — az ajtót átütve — mellkason találta az áldozatot. A sérülés azonnali halált oko­zott. A helyszínre siető rendőrök a helyi kocsmában fogták el Földvári Jenőt, aki több em­beren elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádol az ügyészség. Ezt a művész tervei alap­ján a Pietra Épületkerámiai Vállalat készítette el, s egy­ben a megvalósítás költségei­hez is hozzájárult. A válla­lat igazgatója, Vigh Jenő is ott volt az ünnepélyen, ahol Czene János iskolaigazgató megnyitója után Pásztor Béla tanácselnök adta át az alko­tást. Később dr. Losonci Miklós művészettörténész mél­tatta a művet, és több dicsé­rő szó is elhangzott Csapó István, helyi csempézőmes- ter munkájáról. Az átadásra az alkotó is eljött. Fazekas Mátyás Veresegyház Csak néhány percen múlik Vannak esetek, amikor a gépkocsivezetőtől függ, hogy a busz egyik nap megvárja-e a késő vonatot, más napokon a pontosan érkezőt sem. Ilye­nek az utóbbi időben, a ko­rábbi levelemben említett, 5015. számú vonatnál szinte rendszeresek. Továbbá úgy érzem, hogy a menetrendi változásokat a Volán nem egyezteti kellőképpen a helyi igényekkel, például az isko­lával. Túrán ugyanis a tanu­lók közül több száz bérlettu­lajdonos, s a falu két pontjá­ra járnak a legtávolabbi ré­szekből is. Gyakran előfor­dul. hogy a délutáni járatok ideje és az iskolák tanítási óráinak befejezése között csak 5—6 perc különbség van. A tanítás igazodjon a közleke­déshez? (Zsámboki úti járat. Park utcai és Iskola úti is­kolák.) Gólya József . .. Túra Gál Judit Háború volt ez, véres tragédia... Tíz nap rendeletéi Lakbérek, albérlet. A Mi­nisztertanács módosította a lakbérekről, továbbá az albér­leti és ágybérleti díjakról szó­ló korábbi jogszabályt, Az Országgyűlés ügyrendje. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1989. évi 5. száma tartalmazza, ugyancsak ebből a közlönyből ismerhető meg az 1/1989. (I. 24.) OGy határo­zat, mely az Országgyűlés ügy. rendjének módosítását és egy­séges szövegét tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents