Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
I 1989. FEBRUAR 18., SZOMBAT HÉT VÉGIVILÁGPOLITIKAI i Európa befelé fordul Baker útja felfedte a NA TO lappangó nézeteltéréseit Afganisztáni kérdőjelek a szovjet kivonulás utón Sevardnadze diplomáciai missziója a közel-keleti térségben Altalanos PILLANATKÉP Kontinensünk sajtóját, csakúgy mint a tévék és rádióik híreit, kommentárjait az európai események uralták. Hazánk előkelő helyet foglal el e sorban: az MSZMP központi bizottsági ülésén elhangzott bejelentés a többpártrendszerre való áttérés kezdeményezéséről és az 56-os események értékeléséről valóságos kommen- tárözönt indított el, s Magyar- ország olyan „izgalmas állammá” vált, ahová minden rangos nyugat-európai újságnak „illik elküldeni” saját különtu- dósítóját, ha egyszer azt hirdetik, hogy az olvasók első kézből való tájékoztatása vállalt kötelezettségük. Lengyelországba a híres kerékasztal- tárgyalások vonzották a világsajtó tudósítóit. S a legtöbb nyugat-európai lap a helyszínről számolhatott be a történelmi áttörésről: az előzetes megegyezésről a Szolidaritás újra való engedélyezése ügyében. Sok hírmagyarázó szentelt megkülönböztetett figyelmet Mihail Gorbacsov e héten elhangzott megnyilatkozásának, amelyben az átalakítás torzításai ellen lépett fel. James Baker amerikai külügyminiszternek is érzékelnie kellett első nyugat-európai körútja során, hogy a kontinenst elsősorban saját ügyei foglalkoztatják, és más a világkép Washingtonból és például Bonnból nézve. Az amerikai külügyminiszter, aki néhány hete kapta meg tárcájához a szenátusi megerősítést, tájékozódó látogatássorozatra érkezett a NATO-országok fővárosaiba, hogy előkészítse Bush és a nyugat-európai vezetők valamikor tavasszal megtartandó csúcsértekezletét. Baker elsősorban azt szerette volna elérni, hogy az észak-atlanti szövetségesek körében egyetértést alakítson ki a harcászati nukleáris eszközök Washington és London által szorgalmazott sürgős korszerűsítése ügyében. NEM TARTJÁK SÜRGŐSNEK Az amerikai külügyminiszter, Anglia kivételével, azt tapasztalhatta, hogy a NATO-szövet- ségesek nem éreznek semmiféle „biztonsági űrt" amiatt. hogy az 1987-es washingtoni szovjet—amerikai szerződés végrehajtása során eltűnnek Nyugat-Európából a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták. Nem vélik úgy. hogy „ezt a hiányt” a meglevő és a szerződés hatályán kívül eső harcászati rakéta-nukleáris fegyverek haladéktalan korszerűsítésével kellene pótolni. Ami a NATO-hoz tartozó közös piaci országokat illeti, a kormányköröket sokkal jobban foglalkoztatja az 1992-rekimondott integrációjuk, s tervek sokaságát dolgozzák ki erre az időre. Ami pedig a közeljövőt érinti, a hagyományos fegyverzet csökkentéséről március elején megnyíló tanácskozásra összpontosítják figyelmüket. Baker előtt kifejtették, hogy a NATO-nak fel kell készülnie saját javaslataival erre a küszöbönálló tanácskozásra, hiszen a közvélemény az egyoldalú szovjet lépések láttán joggal vár valamilyen, a kompromisszumok irányába ható kezdeményezést az atlanti katonai szövetség tagjaitól is. A leghatározottabban Bonnban fogalmaztak. Bakernek világosan értésére adták, hogy két-három esztendő eltelte előtt nem tartják szükségesnek napirendre tűzni a harcászati rakéták korszerűsítésének ügyét. Ezek a nukleáris eszközök éppen Nyugat-Németor- szágba telepített Lance rakéták, s bonni vélemény szerint szükség esetén megtel e'nének minden modernizálás nélkül is feladatuknak Vagyis Bonnak döntő szava van az észak-atlanti szervezeten belül, hogy mi történjen a saját területén levő harci eszközökkel. S az NSZK kormányköreinek nézete szerint az egyoldalú VSZ- lépések megmutatták, hogy a „másik oldal” valóban érdekelt lehet a hagyományos fegyverzet csökkentésében, s kész az eddigi komoly tárgyalásokat gátló aszimmetriák megszüntetésére. Lehetőséget kell adni a kompromisszumok kidolgozására, s nem szabad a rakétakorszerűsítéssel keresztezni a leszerelést. A Kohl- kormányzatnak saját közvéleményének hangulatát jobban figyelembe vevő magatartását magyarázza az is egyébként, hogy jövőre parlamenti választásokat tartanak az NSZK- ban. Rómában, de más atlanti fővárosokban is figyelmeztették Bakert, hogy a párbeszédet a Szovjetunióval folytatni kell, sőt a dialógust nem szabad csupán a leszerelés kérdéseire korlátozni, hanem ki kell terjeszteni gazdasági, politikai és emberi jogi problémákra is. Az amerikai külügyminiszter egyetértett ezzel, de mint az AFP a körutazást értékelve rámutatott: az amerikai diplomácia vezetőjének első nyugateurópai látogatása újólag rávilágított. hogy a NATO-nak az elkövetkező hónapokban milyen gondokkal kell számolnia ... egyszer egyoldalú fegyvernyugvást is elrendelt, hogy előmozdítsa a kiegyezést. Ezúttal is, mint korábban, a mudzsahidok elutasították a vérontás megszüntetésére irányuló javaslatot. Mintegy harmincezer harcosukat vonták össze Kabul köré és újra kezdték az afgán főváros elleni rakétatámadásaikat, bár korábban humanitárius okokból ezek szüneteltetését ígérték, nehogy további ártatlan polgári áldozatai legyenek a háborúnak. A becsapódó rakéták több lakóházat romba döntöttek és számos ha lottja volt az akcióknak. TIZENÖT ÉV ÖTA ELŐSZÖR ELUTASÍTJÁK A TILALMAT Ügy, ahogy arra tavaly áprilisban a moszkvai vezetés kötelezettséget vállalt: idén február 15-re befejeződött a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. Ezzel mód nyílhatna, hogy az afgán -nép külső beavatkozástól mentesen döntsön jövendő sorsáról. Mindez azonban illúzió addig, amíg meg nem valósül a fegyverszállítási tilalom Afganisztánba. Érthető tehát, hogy Moszkva már a kivonulás másnapján felhívással fordult Pakisztánhoz és az Egyesült Államokhoz, hogy szüntesse meg a lázadók fegyverekkel való támogatását. Iszlámábád azonban nemcsak a fegyverszállítást folytatja, hanem csapatösszevonást is végrehajtott afganisztáni határán. Ami az Egyesült Államokat illeti, Bush elnök egyik beszédében ugyan elismerőleg nyilatkozott a szovjet csapat- kivonás határidőre való megtörténtéről, de elutasította a fegyverszállítási embargót. Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy ha az Egyesült Államok felfüggesztené a lázadóknak való fegyverszállításait, ezzel felborítaná „a katonai egyensúlyt Afganisztánban”. Bush szerint ugyanis a Szovjetunió azzal, hogy fegyvereket és hadianyagokat hagyott a kabuli kormányerőknek, „hátrányos helyzetet” teremtett a mudzsahidok (lázadók) számára, s ezt Washingtonnak új fegyverszállításaival ki kell egyenlítenie. A londoni rádió „24 óra” című háttérműsorában az elnöki megnyilatkozás Okait vizsgál- gatta, s megszólaltatta a Yale Egyetem afganisztáni ügyekkel foglalkozó professzorát. A politológus szerint az elmúlt napokban a Bush-kormányzat áttekintette a szovjet kivonulás következtében támadt helyzetet, s arra a megállapításra jutott, hogy a mudzsahidoknak nyújtott további amerikai fegyverszállítmányok nélkül alig valószínű, hogy hosszú hónapok eltelte előtt sikerüljön megdönteni a kabuli kormányzatot. A Yale professzora szerint pedig ezt a washingtoni kormányzat minél sürgősebben el szeretné érni... A moszkvai felhívás másik része az afgán harcoló feleket tűzszünetre és megbékélés kimunkálására hívta fel. Mint ismeretes, a Nadzsibullah-kor- mányzat már korábban nem Közvetlenül az afganisztáni szovjet csapatkivonás után Eduard Sevardnadze külügyminiszter olyan diplomáciai misszióra vállalkozott, amely nem véletlenül keltett nagy érdeklődést. A szovjet külügyek irányítója öt közel-keleti országban — Szíriában, Jordániában, Egyiptomban, Irakban és Iránban — tesz tíznapos körutazást. Tizenöt éve nem tett ilyen látogatássorozatot szovjet külügyminiszter ebben a térségben, s először fordul elő, hogy Ammanban a moszkvai diplomácia irányítóját fogadhassák. Sevardnadze utazását egyrészt nyilván azért időzítették éppen az afganisztáni kivonulás után, hoy ezzel látványosan jelezzék: a Szovjetunió megszabadult egy olyan tehertől, amely megnehezítette mozgásszabadságát a térségben. Másrészt — mint hírmagyarázók megjegyzik — a nem egy közel-keleti országgal határos Szovjetunió, e körúttal ki akarja nyilvánítani azt is, hogy elsőrendűen érdekelt a térség problémáinak rendezésében. Mint emlékezetes, az amerikai külügyminiszterek az elmúlt 15 évben nemegyszer jártak e fővárosokban. Moszkvában hangsúlyozták, hogy persze nem szabad valamiféle áttörést várni Sevardnadze mostani kőrútjától. A szovjet külügyminiszter nyilván elsősorban a közel-keleti békés rendezést célzó nemzetközi értekezlet összehívását kívánja előmozdítani. Ammanban, Kairóban és Damaszkusz- ban pedig a palesztin önrendelkezés ügye is előkelő helyet kap tárgyalásain. Kommentátorok azt várják, hogy Sevardnadze talán valamelyes előrehaladást érhet el Asszad elnök és Jasszer Arafat nézeteinek közelítésében, esetleg új szovjet javaslatokkal. Mint megjegyzik: Moszkva közvetítési szerepe hátrányos amiatt, hogy az egyik féllel, Izraellel nincs diplomáciai kapcsolata, s így Jeruzsálem természetesen nem szerepelhet Sevardnadze útiprogramjában. De Moszkva és Washington a közel-keleti ügyekben is érintkezésben van, s mint rámutatnak: az amerikai kormányzat mostanában nemegyszer bírálta Izraelt a megszállt területeken folytatott terrorpolitikája miatt, s itt találkozik a.két világhatalom véleménye. Hozzáteszik azt is, hogy Samir március elején Washingtonba utazik, s ez a látogatás bizonyára .nem lesz felhőtlen. Árkus István Vérdíjról szó sem esett de halál reá A Rushdie-ügy fejleményei Az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetsége íelkérte a Magyar Távirati Irodát a következők közlésére: A magyar sajtó egy része arról tájékoztatott, hogy Khomeint ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság vezetője és alapítója vér- dljat tűzött ki Salman Rushdie író, a Londonban Sátáni versek címen kiadott könyv szerzőjének fejére. Khomeini Imám korábban közleményt adott ki, amely az iszlám törvények, szabályok és Jogtudomány értelmében felhívta a világ muzulmánjait arra, hogy öljék meg a könyv szerzőjét, aki egymilliárd muzulmán hívőt hitében sértett meg. Khomeini ajatollah közleményében egyetlen szó sem esik arról, hogy pénzt ajánlott volna fel. Ilyen ajánlatot egy független iráni szervezet tett — olvasható a nagykövetségi nyilatkozatban. Ali Hamenei Jráni államfő romló könyv kiadását akadá- pénteken kilátásba helyezte, lyozza meg erkölcsi tekintélyét hogy felfüggesztik Salman latba vetve. Rushdie brit író „halálos íté- Az olasz antiterrorista szolletét”, ha a szerző belátja bű- gálát készültséget szervez a nösségét, valamint bocsánatot feltételezett terrorakciók megkér a muzulmán hívőktől és akadályozására. Khomeini imámtól — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Az iráni elnök a pénteki ima alkalmából mondott beszédében ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Salman Rush- die-nak meg kell halnia, mivel szembehelyezkedett a muzulmánok milliárdjaával és Kho- meinivel. I A nyugatnémet külügyminisztérium pénteken hazahívta Teheránból ügyvivőjét, és bekérette Irán bonni nagykövetét, hogy kinyilvánítsa mélységes megdöbbenését a Salm m Rushdie kivégzésére buzdító felhívás miatt. Irán ezzel egyidejűleg Hollandia teheráni nagyköveténél tiltakozott amiatt, hogy Hans van den Broek holland külügyminiszter lemondta idei teheráni látogatását, és bíráló szavakkal illette Khomeini aja- tollahot. Bangladesben és Pakisztánban pénteken rokonszenvtün- tetéseket tartottak a muzulmán hívők: Karacsiban. Pakisztán legnagyobb városában, és Dakkában többezres tömegek követelték a Sátáni versek szerzőjének megbüntetését. Az olasz Mondádon kiadó — vita és habozás után — úgy döntött: kiadja Salman Rushdie Sátáni versek című regényét. A regény a jövő héten kerül tervek szerint a könyvesboltokba. A legnagyobb olaSz kiadó az iráni fenyegetésék ellenére is tartja magát ehhez a tervhez — közölték a milánói cég illetékesei. Irán Vatikán mellé akkreditált nagykövete, Salman Gaffari azonnal kijelentette: az iráni „halálos ítélet” kiterjed ezek után az olasz kiadóra is, „ez Isten és Khomeini imám akarata”. A nagykövet közbenjárt a Vatikánnál is, hogy az iszlám vallást állítólag káBÉCSBEN A TIZENKETTEK Megoldódott a szófiai nagy- követségünkön tavaly szeptember 14-én menedéket kapott 12 erdélyi magyar menekült ügye, akik a román tengerpartról Várnába tett egynapos társaskirándulásról szöktek meg. Azóta a magyar nagykövetségen tartózkodtak, s a közelmúltig nem volt jele a most bekövetkezett gyors megoldásnak. A Bolgár Népköztársaság kormánya most emberiességi meggondolástól vezérelve elfogadta a genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskeresztnek azt a javaslatát, hogy az említett szer mélyek e szervezet dokumentumával Ausztriába utazzanak. A csoport pénteken este az AUA osztrák légitársaság gépén Bécsbe repült. I MSZMP főtitkárának értékeléseiből és prognózisaiból derűlátás csendült ki. Ami a hozzászólókat illeti, igen őszintén tárták fel a nehézségeket, az elkövetett hibákat, a negatív jelenségeket. Az igazat megvallva, igen nehéz értékelést adni az 1956-os eseményekkel kapcsolatban az utóbbi időben napvilágot látott álláspontokról — írja a szovjet hírügynökség hírmagyarázója. A dolog lényege még csak nem is a párt vezetői által hangoztatott vélemények közötti elIDEJE CSELEKVÉSHEZ LÁTNI A Pravda pénteken vezércikkben tért vissza azokra a bíráló megjegyzésekre, amelyek kedden hangzottak el az S2KP KB székházában a szovjet pártvezetés és a munkások képviselőinek találkozóján. A felszólaló munkások közül többen, csakúgy mint Mihail Gorbacsov főtitkár, bírálták a tömegtájékoztatás munkáját, s ezekben a kritikai megjegyzésekben érintve érezte magát a Pravda szerkesztőségi kollektívája is. A keddi találkozón többen is kifejtették, hogy úgy érzik, mintha az újságok hasábjairól, a rádió és televízió műsoraiból kiszorultak volna a munkásemberek, hangjuk kevésbé hallatszik. Néhány munkás álláspontjának lényegét úgy lehet összegezni, hogy szerintük a társadalmi ügyek intézése „értelmiségi huncutsággá” vált, a munkás maradjon a munkapad mellett, az ország ügyeit majd váHukra veszik az értelmiségiek. Voltak, akik ennek- az álláspontnak a megerősítését látják a most folyó választási kampányban is. Az SZKP központi lapja idézi azokat a véleményeket, amelyek szerint bealkonyult a nagygyűlések demokráciájának, és ideje hozzáfogni a valódi cselekvéshez. A Pravda ehhez hozzáteszi, hogy szerinte egyes — meg nem nevezett — tömegtájékoztatási eszközök túlságosan hosszú ideig kötődtek az ilyen magatartáshoz. A vezércikk szerint a jelen feladatai azt sürgetik, hogy a jogos kritika hatására végre az átalakítás tennivalóival foglalkozzanak, s hagyjanak fel a korholó fellépésekkel, semmi esetre se távolodjanak el az elvi alapú pártosságtól és — ami a legfőbb — az építő bírálattól. A gazdasági és politikai reform, a tudományos—műszaki haladás, a lakás- és éíelmiszergondok, a szolgáltatás problémái — ezek azok * kérdések, amelyeknek ma a középpontban kell állniuk — fejeződik be a Pravda vezércikke. Megszólal a katyni sírvilág ? Egy szupertitkos iratról Nagyon fontos, a brit külügyminisztérium levéltárában szupertitkos iratként őrzött dokumentumot közöl legújabb számában a lengyel Od- rodzenie, a lengyel népfront lapja. A Lengyel Vöröskereszt elnökének jelentése ez a lengyel katonatisztek holttesteit őrző, s lengyel néven ismertté vált Katyn, a Szmolenszktől mintegy 15 kilométerre lévő tömegsírok 1943-as feltárásáról, a holttestek azonosításáról, de arról is, hogy miként igyekezett ezt a tényt a hitleri propaganda szovjetellenes hangulatkeltésre kihasználni Lengyelországban. A dokumentumban közölt adatok és számos más körülmény is arra látszik utalni, hogy az akkor feltárt hét tömegsírban talált 4233 lengyel katonatisztet 1940 májusában tarkólövéssel a Szovjetunió belügyi népbiztosságának tagjai, Berija emberei végezték Csak rövi MIHAIL GORBACSOV pénteken Moszkvában fogadta Etiópia külügyminiszterét, Ber- hanu Bajihót, aki tagja az Etióp Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának, és Mengisztu Hailé Mariam államfő és pártfőtitkár személyes képviselőjeként tesz látogatást a szovjet fővárosban. VLAGYIMIR SEMJATYENKOV személyében pénteken kinevezték a brüsszeli EGK- központ mellett működő szovjet állandó képviselt vezetőjét állandó képviselet vezető- — diplomáciai rangját tekintve rendkívüli és meghatalmazott nagykövet — a Szovjetunió első diplomatája, akit az Európai Gazdasági Közösséghez akkreditáltak. ki. Már akkor kiderült, hogy a halálos lövéseket német gyártmányú fegyverekkel, német lőszerrel hajtották végre. Miközben a dokumentum egyetlen kétséget sem hagy efelől, egyetlen alkalommal sem nevezi nevén á gyilkosokat, ami azzal függhet össze, hogy a Lengyel Vöröskereszt emberei nem- akarták, hogy a szörnyű tényt a német propaganda hangulatkeltésre használja fel a Szovjétunióval szemben. A jelentésből kiderült, hogy a sírok feltárásában részt vevő németek igyekeztek eltüntetni a német fegyverekre és lőszerekre utaló nyomokat, s az összes dokumentumot átvizsgálták, mielőtt azok a lengyelek kezébe kerültek volna. Nem kizárt, hogy közülük jó néhányat eltüntettek. A most nyilvánosságra hozott dokumentum csak megerősíti a lengyel társadalomban már régóta meglévő meggyőződést, hogy a lengyel nevükön kozielskai, a siarobiels- kai és ostaszkowai internálótáborokba hurcolt több ezer lengyel katonatiszt elpusztulása a sztálinizmus számlájára írható. Aligha férhet ma már ahhoz kétség, hogy a katyni tömegsírokban a ko- zielski tábor foglyai nyugszanak A lengyel nemzetiségűek, a háború idején a Szovjetunió által megszállt lengyel területeken elfogott lengyel katonatisztek, ezen belül Katyn ügye-évtizedek óta a szovjet— lengyel kapcsolatokat terhelő történelmi kérdés, amelynek végleges, tudományos igényű tisztázására is alakult az a lengyel—szovjet vegyes bizottság, amelyet lengyel részről Jerem Maciszewski és szovjet részről Georgij Szmirnov vezet. Az ügy lengyelországi megítélésének súlyát jelzi, hogy a téma szóba került Mihail Gorbacsov tavaly nyári lengyelországi látogatásán. Az SZKP főtitkára a lengyel értelmiséggel találkozva a lengyel királyi várban kijelentette: sok lengyel meg van győződve aról, hogy a lengyel tisztek katyni lemészárlása Sztálin és Berija keze műve. Eljött az ideje, hogy nagyon alaposan kivizsgáljuk ezt. A második világháború lengyel nemzeti tragédiájának részét képező katyni tömeggyilkosság a sztálinizmus bűnlajstromán talán jelentéktelen epizód csupán, hiszen a Lengyel Vöröskereszt-bizottság 1943-as jelentése is tartalmazza: a lengyelek tömegsírjai mellett szovjet állampolgárok ezreit rejtő sírok nyomaira is bukkantak. Mindez aligha vigasz azoknak a lengyel családoknak akik most a Zorzy című lengyel katolikus hetilap hasábjain, ahol megkezdték a szovjet internálótáborok lengyel fogjainak névsorát közölni, saját édesapjuk, nagyapjuk nevét keresik, közel fél évszázaddal méltatlan haláluk után. A katyini kérdés hivatalos lengyel és szovjet megközelítését jelzi, hogy a tömegsírok környezetét rendezték. Tavaly a két ország történetében először hivatalos lengyel katonai küldöttség is elhelyezte a kegyelet virágait az egykori katonatisztek sírhalmain. A határozat a realista mérlegelés ereilmenye Elemző TASISl-kommentár Az MSZMP Központi Bizottságának a többpártrendszerről szóló döntése — a nyugati sajtó véleményével ellentétben — korántsem a magyar párt gyengeségének a jele. Sőt, ez a határozat a szocialista társadalom bonyolultabb, korszerűbb modellje felé tett lépésnek, az országban kialakult helyzet realista elemzése eredményének tekinthető. Ezt hangsúlyozta pénteken közölt elemzésében Alexandr Kondrasov, a TASZSZ hírügynökség politikai szemleírója. A szovjet hírügynökség szemleírója kiemelte, hogy az
