Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 42. szAm Ára: 5,30 forint 1989. FEBRUAR 18., SZOMBAT Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Myra Blyth látogatása Miklós Imrénél Myra Blyth, az Egyházak Világtanácsa menekültügyi bi­zottságának Európa-titkára pénteken látogatást tett Miklós Imre államtitkárnál, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal elnö­kénél. A szívélyes légkörű ta­lálkozón Miklós Imre tájékoz­tatta vendégét, hogy a magyar állam, a társadalmi szervek és az egyházak miként vesz­nek részt a Romániából me­nekültek megsegítésében. Szó volt arról, hogy az Egyházak Világtanácsának menekültügyi bizottsága, a nemzetközi egy­házi segélyszervek támogatni kívánják a magyarországi pro­testáns egyházak segélyezési tevékenységét. A találkozón részt vett Le­hel László, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Taná­csának főtitkára. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára a közeli napokban határ menti baráti találkozóra a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazik. Fejti György a határőrségnél Pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP Határőrségi Bizottsága. A tanácskozáson Kun István vezérőrnagy, első titkár adott tájékoztatást az MSZMP KB február 10—11-i üléséről. A pártbizottság ülé­sén részt vett, felszólalt és válaszolt a jelenlevők kérdé­seire Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Pozsgay Imre is felszólalt a dunavarsányi Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlésén (képünk). Tegnap Pest megyében még számos más szövetkezet is megtartotta zárszámadó közgyűlését. Tudó­sítóink a gombai Fáy András, a kercpestarcsai Szilasmenti, a péceli Rákosvölgye és a szent- mártonkátai Kossuth termelőszövetkezetek ered ményeket összegző és feladatokat meghatározó tanácskozásairól küldték beszámolóikat Zárszámadó közgyűlést tar­tott pénteken a dunavarsányi Petőfi Tsz. Jelen volt és fel­szólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, államminiszter. Tisza András, á 6300 hektá­ron gazdálkodó kollektíva el- .nöke beszámolójában elmond­ta, számukra 1988 is sikeres év volt: túlteljesítették a ter­vüket, termelésük, nyeresé­gük meghaladta gz előző évit. 1988-ban Összes bevételük meghaladta az 1,5 milliárd fo­rintot, a bruttó nyereségük pedig csaknem elérte a 80 mil­liót, bár közben létszámuk 225-tel csökkent. Különösen eredményes volt a szarvas­marha-ágazat, amely 35 szá­zalékkal teljesítette túl árbe­vételi tervét. Pozsgay Imre felszólalásá­ban többek között hangsú­lyozta: az agrárpolitika dolga, legfőbb feladata, hogy hagyja (Folytatás a 3. oldalon.) NEMZETKÖZI BANKÁRKÉPZŐ AVATÁSA Könyörtelen realitások Avatóünnepséget tartottak pénteken a magyar—francia együttműködéssel alakult Nemzetközi Bankárképző Köz­pont Kft. várbeli székházában. Az intézményt 29 részvényes alapította, 130 millió forint­nyi alaptőkével. Az ünnepsé­gen előadást tartott Németh Miklós, a kormány elnöke. A nemzetközi pénzvilágról szólva a miniszterelnök kitért arra: számunkra kiemelkedő jelentősége van a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal fenntartott kapcsolatainknak. Ezek olyan időszakban épültek ki, amikor nemzetközi fizetési helyzetünk több, egyrészt tőlünk független tényező hatására kritikussá vált. S ennek a kritikus hely­zetnek az áthidalásában ak­kor semmi mással nem pótol­ható segítséget jelentett, hogy csatlakozhattunk ezekhez az intézményekhez és élvezhettük támogatásukat. Kapcsolatunk azóta is intenzív és korrekt. Remélem, ezt a minősítést ők is osztják. Nem tagadjuk: szá­mítunk arra, hogy a gazdaság modernizálásához, a piacgaz­daság feltételeinek megterem­téséhez saját erőfeszítéseink mellett támaszkodhatunk a nemzetközi környezet, s külö­nösen a Valutaalap és a Világ­bank támogatására. Tudatában vagyunk: egy ilyen együttmű­ködés csak a könyörtelen rea­litások kölcsönös figyelembe­vételével folytatható. E reali­tásokba éppúgy beletartozik a gazdasági szerkezet átalakítá­sára, a külső és belső pénzügyi egyensúly megteremtésére vo­natkozó követelmény, mint a magyar gazdaság működési mechanizmusát befolyásoló objektív adottságok, s a tár­sadalmi, politikai viszonyokból adódó korlátok. Bármelyik oldalt vagy té­nyezőt hagyjuk figyelmen- kí­vül, kudarcra ítéljük legjobb törekvéseinket. Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk: gazdaságunk még nem igazi piacgazdaság. Ráadásul bir­kózik azzal a nem könnyű fel­adattal, hogy belső piacán ösz- szekapcsolja a gyökeresen más értékrendet hordozó nyugati és keleti piacokat. Egy ilyen kö­zegben természetesnek kell te­kinteni, hogy egy „szabályos" piacgazdaságban jól kiszámít­ható hatással járó eszközök — például kamatlábemelés, valu­taleértékelés, adókulcs-módosí­tás — nálunk alkalmazva nem ugyanazokat a reagálásokat és következményeket váltják ki. Ha erre nem vagyunk tekin­tettel, keserű csalódások ér­hetnek bennünket. A működési sajátosságok fi­gyelembevételénél csak egy fontosabb: hogy jobbító törek­véseink magát a működést ne­hogy lehetetlenné tegyék. Ez a veszély akkor áll fenn, ha a gazdasági racionalitás szem­pontjai elfedik előlünk az óha­tatlanul keletkező társadalmi feszültségek kritikus értékét. Ezután kifejtette: tudnunk kell, hogy a pénzügyi intéz­ményrendszer piacgazdaságok­ból jól ismert eszköz- és szer­vezeti rendszerének kiépítése önmagában nem garantálja a gazdaság hatékony működését. A bankszakma presztízsének növeléséhez véglegesen meg kell haladni néhány, az ötve­nes években kialakult, és az­óta klisévé merevedett ideoló­giai tabut is. Arról van szó, hogy a vállalkozás ne tartoz­zon többé az erkölcsileg gya­nús kategóriába, ellenkezőleg: a vállalkozás számítson erény­nek. Rögtön hozzátenném, hogy nem a mai, kissé még zsibvásárra hasonlító formájá­ban, hanem a holnap piaci kényszere által szabályozott alakjában. ■ Fontos, hogy a gazdálkodás, a vállalkozás társadalmi fele­lősségét az jelentse, hogy az emberek szükségleteit kielégí­tő javakat kell termelnie. A gazdálkodás tehát elsösoÄan ezen a ponton erkölcsi kérdés, és ha ezt az erkölcsi szabályt a gazdálkodás megszegi, akkor nemcsak veszteséges lesz, ha­nem erkölcstelennek is minő­sül. Meg kell végre haladni azt a tételt — és ez már közvetle­nül a bankszakmát érinti —, hogy a gazdálkodók számára csak a munka erkölcsös, és a kereskedelem erkölcsileg ve­szélyes, a pénzkölcsönzés pe­dig kifejezetten tilos. Az ötve­nes években az állam ugyan­is ennek a felfogásnak a je­gyében óvta meg a gazdálko­dókat attól, hogy a kereskede­lem és a pénzkölcsönzés bűné­be essenek. Állami ’monopó­liummá tette a kereskedelmet és a banki tevékenységet Is. Ez nemcsak a gazdasági ener­giák képtelen gúzsbakötésé­hez vezetett, hanem szemléié- tileg is az ősrégi etikai tanok szintjére történő visszaesést jelentett. A helyzet most már más. A kétszintű bankrend­szer, a vállalkozások újfajta szabályozása már az európai kultúrfejlődés mércéjén is mérhető szemlélet alapján történt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága február 20-ára, hétfőre össze­hívta a Központi Bizottság ülését. A tanácskozáson az új alkotmány koncepciójáról szó­ló napirend előterjesztője Fejti György, a KB titkára. lványi Pál, a KB titkára ismer­teti az agrárpolitika megújí­tására vonatkozó tervezetet. A városi és a megyei pártértekez­letek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapaszta­latairól készített jelentés elő­adója Lukács János, a KB tit­kára lesz. Mint ismeretes, a hatályos alkotmány felülvizsgálata — összhangban az 1988. májusi pártértekezlet határozatával — megtörtént, és elkészült az új alaptörvény szabályozási kon­cepciója is. A Központi Bizott­ság elé kerülő anyag indítvá­nyozza: az okmány szögezze le a történelmi folytonosságot, a magyar társadalom legutóbbi 40-45 évének eredményeit és azt, hogy Magyarországon to­vábbra is szocializmus épül. Az emberi és az állampolgári jo­gok, illetve kötelességek hang­súlyozottan szerepeljenek az alaptörvényben. Az agrárpolitika megújításá­nak javaslata az elmúlt évtize­dek eredményeire, értékeire és tapasztalataira támaszkodik. A magyar gazdasági reformfolya­mat felgyorsításához való szer­ves kapcsolódás elodázhatat­lanná teszi az agrárágazat helyzetének áttekintését és ' a szükséges változások, a meg­újulás kezdeményezését. A javaslat szerint a Köz­ponti Bizottság állásfoglalás- tervezetét nyilvánosságra hoz­za és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, a tudományos és az érdekkép­viseleti szervek, fórumok vé­leményét is. A testület — a vi­ták tapasztalatait is figyelem­be véve — még ebben az év­ben ismételten napirendre tű­zi az agrárpolitika időszerű kérdéseit. A városi és megyei pártérte­kezletek, valamint pártbizott­sági ülések politikai tapaszta­latairól szóló előterjesztés hangsúlyozza, hogy ezeket a ta­nácskozásokat új .munkastílus, teljes nyíltság és demokratikus eljárási megoldások jellemez­ték. A pártértekezletek előké­szítése és összehívása aktív po­litizálást váltott ki a párttagok közptt. A jelentés arra is fel­hívja a figyelmet, hogy az el­húzódó viták könnyen előidéz­hetik a pártmozgalom befelé- fordulását egy olyan időszak­ban. amikor éppen a társadal­mi folyamatokra való gyors és mindennapi reagálás a párt egyik fő célja. A Központi Bizottság napi­rendjén személyi kérdések is szerepelnek. Havasi Ferenc köszöntése Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára pénteken a Központi Bi­zottság épületében 60. szüle­tésnapja alkalmából köszön­tötte Havasi Ferencet, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának nyugalmazott első tit­kárát. Jelen volt lványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. HVLIÁMVASÚT T apasztalataink nem egyértelműek, mégis: alapvetően a józan ész felülkerekedését mu­tatják. Az év első hónapjá­ban megtartott munkásgyű­léseken, termelési tanács­kozásokon, műszaki konfe­renciákon és más, un. évin­dító értekezleteken az volt a központi téma, aminek lennie kellett: a gazdálko­dás eredményesebbé tétele. Az egyre nagyobb holdud­vart növesztő politikai vi­ták — amikhez most már, annyi minden csapódik hozzá, hogy lassan áttekint­hetetlenné válik, valójában miről is van szó — ezekben a hetekben a termelőhelye­ken átadták a pódiumot a száraz tényeknek. Az 1983- as év jellemzőit összegező beszámolóknak. Ezeknek a tényeknek egy bizonyos csoportja örvendetes, a má­sik csoport lehangoló, s eb­ben a korábbiakhoz mér­ten nem fedezhetünk fel el­térést. Nagyjából minden esztendőben ilyen volt a számadás, örvendetes és le­hangoló tényeknek, tapasz­talatoknak az összevetése. Ami új, ami fegyelmet érdemel: az előző eszten­dőkhöz képest megnőtt azoknak a száma, akik a több, a jobb, az eredmé­nyesebb munka lehetősé- geit„kutatták. Az a felisme­rés tükröződik ezekben a törekvésekben, hogy a vál­lalati jövedelmek alakulá­sában rejlik a megélhetési terhek elviselhetőbbé tétele. Egyszerűbben fogalmazva: valamiből élni kell. Ez a valami a munka. S éppen azért, mert 1988-ban sok volt a zavar, a fennakadás ebben a munkában — egy­re több helyen, elsősorban rendeléshiány miatt —, a korábbiaknál sokkal élesebb megvilágításba került az a hullámvonal, amely a ter­melés alakulását jeleníti meg. Erről a hullámvonal­ról a többi között leolvas­ható, hogy például a megye villamosgép és -készülék ipari vállalatainál az átla­gos havi teljesítményhez mérten 18—19 százalékos eltéréseket is feljegyezhe­tünk. A majdnem egyötöd­nyi többlettermelés koránt­sem tekinthető rekordnak. Más területeken ennél is nagyobb az ingadozás mér­téke — így az építőanyag­ipari üzemekben —, s nem nehéz belátni: ott, ahol az egyik hónapban húsz, har­minc százalékkal .több árut bocsátanak ki, mint a má- ,sikba1i, ahol a harmadik hónapban negyedével esik vissza a termelés, aligha le­het egyenletes megterhe­lésről, kellő szervezettség­ről beszélni. Ott ember és gép számára hol nincsen feladat, hol pedig elképesz­tő mértékű az igénybevétel. Aminek természetesen ott a nyoma a költségekben is. Szűrjük ki a szezonális ingadozásokat a havi telje­sítményekből, vegyük fi­gyelembe a • nagymértékű szabadságolások hónapjait és más hasonló tényezőket, azaz próbáljunk reális ered­ményre jutni. Akkor is azt látjuk: rendkívül felerősö­dött a hullámvonal szeszé­lyessége. Ami jelzi a terme­lőhelyeken felhalmozódott feszültségeket. A rendelé­sek átmeneti visszaesése a harmadik negyedévben pél­dául a Közgép ceglédi gyá­ránál kritikus helyzetet okozott, mert szinte nem volt munka. Hasonló ok, a . megrendelések hiánya ve­zetett a második félévben a gyapjúipar i vállalatoknál szinte megoldhatatlan mun­kaszervezési, átcsoportosi- tási teendőkhöz. Amíg a ceglédi cégnél a gondok a negyedik negyedévre el­tűntek — és nagy erőfeszí­tések árán ugyan, de végül is sikeres esztendőt tudhat­tak maguk mögött —, a gyapjúipari vállalatoknál a bajok megmaradtak. Talán nem elsietett a kö­vetkeztetés: erre az erőtel­jesen változó hullámvonal­ra, mint pályára kell szá­mítaniuk a termelőknek. Igen, pályára! A kereslet korábbiaknál erőteljesebb ingadozása most már úgy látszik, tartós kísérője lesz a hazai termelésnek. A szo­katlant meg kell szokni. Meg kell szokni, hogy nem­csak a kiviteli megrende­lések, hanem a belföldi szerződések is nehezebben állnak össze termelési programmá. Ennek szemlé­letes példáit lelhetjük fel napjainkban a húsipari vál­lalatoknál. Ezeken a helye­ken a korábbiakkal össze nem hasonlítható helyzet teremtődött az egyenlőtlen leterhelés következtében. Amit ellensúlyozni nem könnyű, de nem is lehetet­len. S okféle, nemzetközileg ismert módszer van a hullámvonal szélsősé­geinek enyhítésére. Sajnos, a módszerek egy része be­fektetéseket követel, pél­dául tartalékok képzését a gépek, berendezések köré­ben. Egy másik csoport vi­szont, mint amilyen a rész- munkaidős foglalkoztatás, az egyenlőtlen munkaidő bevezetése, a hol kisegítő, hol közvetlen termelési fel­adatokkal megbízottak cso­portjainak a kialakítása stb. nem követel különö­sebb befektetéseket. Csak éppen itthoni viszonyaink közepette ismeretlen, s ha ismert is, idegenkedve fo­gadott. A, hangulat megfor­dításához az üzemekben el­sősorban az kell, hogy mun­ka legyen, feladat legyen. S ahhoz, hogy lehessen, bátrabban kell élni az ed­dig szokatlan módszerekkel, még akkor is, ha kezdeni a dolgot csakis kis lépések­kel lehet. Mészáros Ottó Pozsgay Imre a dunavarsányiak zárszámadásán Biztonságot a mexőgaxdaságnak Grósz Károly Jugoszláviába utazik A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents