Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
4 Lilian 1989. JANUÄR 11., SZERDA Kocsival a zajló Dunán Leintette a gyorsvonatot Zubovics Fedort ma már kevesen ismerhetik, hiszen a század elején tűnt fel falunkban, mint nyugalmazott huszárkapitány és Afrika-va- dász. Ekkoriban jó ötvenes lehetett: hatalmas termete, feketére cserzett arca és olyan öblös hangja volt, hogy száz méterre minden szava elhallatszott. Egy szép villában lakott.. nem messzire tőlünk, ahová néha-néha elkalandoztunk. öt-hat évesek lehettünk, s egy ízben megpillantottunk két hatalmas pávián majmot, amelyek a kapu oszlopain ültek, onnan vicsorítottak ránk. Azt persze mi nem láttuk, hogy oda vannak láncolva, s lélekszakadva futottunk haza. Otthon édesanyánk megmagyarázta, hogy Zubovics Afrikából hozta a két majmot, s óva intett bennünket, hogy arra csavarogjunk, „mert a majmok a nyakunkba ugranak.'”. Így ismertük meg Zubovics Fedort, aki család nélkül élt, egy kövér gazdasszonnyal, egy kocsissal és egy inassal. A falunkból minden valamirevaló fiatalember szolgált nála inasként, de néhány hét múlva mindegyik megszökött tőle a rabiátus bánásmód miatt ! Többször csendőrökkel hozatta vissza őket — mert néhány pisztoly is eltűnt velük ... — A „vitéz kapitány úr” gyakran utazott Pestre a reggeli vonattal és mi — kisdiákok — ugyancsak. Amint az állomás peronján le-föl sétált valamelyik alagi úrral —borsos anekdotákkal traiktálta őket, amelyeket mi is hallhattunk. Ha azonban az idő nem volt megfelelő, akkor a forgalmi irodába (és sohasem a váróterembe) vonult kíséretével. Ott szórakoztatta az állomásfőnököt, a forgalmistát és a falu intelligenciáit, akik szintén ide húzódtak a váróterem helyett. Itt aztán mesélt afrikai kalandjairól. A forgalmista meg is kérdezte: — Vitéz kapitány uram, Afrikában hogyan étkezett? — Hát, a legkedvesebb étlapom volt: krokodilrostélyos kenguruzsírral! ... Egy másik alkalommal kérdezték, hová utazik. — Becsbe megyek őfelségéhez ebédre... A kétkedő mosolyokat látva, zsebébe nyúlt és kivett egy paksamétát — meghívást a császári és királyi kabinet- irodától! — Nos uraim, láthatják!... de nini, hiszen már bejáratot jeleznek a bécsi gyorsnak — mondja —, uraim, mennem kell. — S ezzel, kilépve az ajtón, felvett egy odatámasztott piros zászlót, kiment a vágányok kö- zés és szabályosan leintette a gyorsvonatot. A vonat megállt, Zubovics fölült egy I. osztályú kocsiba, s a piros zászlót eldobva odakiáltott a masinisztának: — No, mehetünk! — Így utazott ő Bécs- be a királyhoz! Egy ízben fogadott valakivel 1000 forintban, hogy átvágtat kocsival a már-már zajló Duna jegén. Odaérve János kocsis leszállt a bakról: — Nagyságos kapitány úr, nem lehet már... — Miii? Azt az erre-arra... — s ezzel kihúzva pisztolyát, reáfogta: — Teérted nagyobb kár, mint énértem? Indulj! János nagyot fohászkodott, közbevert a csikóknak, s egy perc alatt a túloldalon voltak, néhol arasznyi vizeken keresztül! S nem sokkal utána el is indult a jégzajlás. A gavallér gazda egy százast nyomott János kezébe: — Derék gyerek vagy, fiam! Egyébként az első világháborúban ő találta fék a szárazföldi aknát — a kipróbáláskor egy hordóba fogott szamarat röpítve a levegőbe —, amelyet a hadvezetőség el is fogadott s alkalmazta. Végül is a háború vérzivatará- ban eltűnt — többé nem hallottam róla... Réthy Lajos nyugdíjas Vác KIÁLLÍTÖTERMEKBÓL Vizuális közmondások Bartl József gyűjteményes tárlata január 15-ig tekinthető meg a Vigadó Galériában. Os- váth Miklós akvarelljei Budaörsön, a Jókai Mór Művelődési Házban és Szabó János festményei a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központban voltak láthatók. Átlók és jelek A lehetőség — végtelen. Egyik pontján Bartl József megragadta és kiaknázta. A Szentendrén alkotó festő az európai hagyományok egyik jelentős helyi képviselője. Ko- lorisztikus ereje páratlan a maga árnyaltságában. Jeleket figyel, jelekben gondolkodik, így az átlók, fejfák, Kálváriatöredékek mind a valóság rög- zületei. Megdőlt vagy kiemelt képjelei egy-egy vizuális közmondássá sűrűsödnek, azzal az aszkézissel, amely valóban a szentendrei hagyományok méltó folytatását jelenti. A mát — hogy legyen, lehessen holnap. Köztudott, hogy Bartl József rejtetten, de ténylegesen alapoz a népművészet kincseire, arra a magyar, német, szerb etnikumra, amely e térség élő és tiszta forrása. Mindez azzal is kapcsolatos, hogy a művész Soroksáron született. Szerepet játszik ebben az is, hogy 1972-től tagja a szentBartl József: Fejfák, 1988 rwm Bartl József: Fejek RÁDIÓFIGYELŐ VEGYIPAR — EGÉSZSÉG- VÉDELEM. Nagy port vert fel a szakszervezetek országos tanácskozásán az az indulat, amellyel a Borsodi Vegyikombinát titkára védelmébe vette az iparban meglévő egészség- ügyi szolgálatot. Az eset azért is szokatlan, mert a szak- szervezet minden ágazatban — különösen az elmúlt évek során — szinte csukott szájjal vett tudomásul egyes intézkedéseket, vélve, hogy ezzel a népgazdaság terheinek közös elviselésében vállal jó szándékú szerepet. Ám mindennek van határa. A szak- szervezeti tagság zömének hite alaposan megrendült választott tisztségviselőinek felelősségteljes jóindulatában. A vegyipari vita részleteit természetesen nem ismerem, de nagy horderejét a távolból is fel tudom mérni. Valami olyasmiről volt szó, aminek csak kezdete lett volna annak az intézményes rendszernek az elkótyavetyélése, amelybe nagyon sok ember ölte bele évtizedek munkáját. És amelyre éppen olyan szükség van, mint az egyes műszaki folyamatok' pontos betartására, mert ellenkező esetben akár katasztrófahelyzet is előállhat. Különleges munkahelyekről van szó, elengedhetetlen, hogy helyben meg legyenek a megelőzés és a gyógyítás feltételei, bármilyen sokba is kerül. A részletektől függetlenül .alaki — nyilván csak pénzben gondolkodó kívülálló — az anyagi hozzájárulások lefaragásának gondolatát pendítette meg. És csak később terebélyesedett ki a vita az apróbb árnyalatokra is. így például arra, hogy az a húszezer bejáró, aki mire hazaér már orvossal sem találkozhat, nem is beszélve a különleges gyógykezelés lehetetlenségéről vagy pláne a megelőzésről. A következményekbe még belegondolni is ijesztő. Kapusi Rózsa riportjából úgy rémlik, hogy a közvetlen veszedelem elhárult a vegyipar egészségügyi szolgálatának a feje fölül. Elismerték a minisztériumban is a hagyományok megtartásának, sőt továbbfejlesztésének a szükségességét. A továbblépés lehetőségeiről az eszmecserét a közeljövőben kívánják nyélbe ütni. A tanácskozáshoz készülő előterjesztés azonban csak vitaanyag, nem előre szentesített határozatok jegyzéke. Készítői szabadkoztak is, hogy valami félreértés folytán véleményt kértek és nem azonnali végrehajtást. TUDÓSOK A KÖZÉLETBEN. Mint a beszélgetés során tréfásan mondotta Egyed Lászlónak Straub F. Brúnó, az igaz, hogy kora szerint már 75 éves, azonban, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökeként mindössze hat hónapos. Tehát ez utóbbit tekintve sok mindent kell még tapasztalnia ahhoz, hogy biztosan álljon meg ezen a posztján is. Ezzel elsősorban arra célzott, hogy a magyar tudományos élet fellendítése terén milyen lehetőségeket lát a maga területén. A látogatás célja ez alkalommal mindenesetre kettős volt. Egyrészt a nagyszerű tudós életpályájának töretlen ívét rajzolta föl, másrészt pedig az embernek is oly kiváló politikust születésnapján a rádióhallgatók oly népes tábora nevében köszöntötte. Életéről szólva természetesen nem lehetett megkerülni azt a mély hatást, mely a fiatal tudóst Szent-Györgyi közelében, mint annak tanítványát érte, mind szakmailag, mind pedig emberileg. A legnagyobb abban összegezhető, hogy hihetetlenül természetesen viselkedett környezetében. Vele is úgy beszélt kezdettől fogva, mint a legnagyobbakkal, tanítványainak tehetségéről a véleményét soha nem rejtette a nyilvánosság előtt sem véka alá. Mint kivételes képességekkel megáldott jó tanuló diák szinte egész életében zökkenőmentes úton haladt. Oly simán került be az Akadémiára Szent-Györgyi oldalán, hogy alig vette észre. Fáradhatatlan szorgalommal szervezte a biokémia egyetemi oktatását, majd mint a szegedi központi kutató intézet főigazgatója, majd az Atomenergia Bizottság tagja állta meg európai hírnévvel övezetten a helyét. Szombathelyi Ervin 1 endrei Művésztelepnek, hogy első mestere Kántor Andor volt, s később, 1959-ben, kapott diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, Papp Gyula és Bernáth Aurél tanítványaként. Önálló kiállítása több is nyílt Budapesten, Szentendrén, Nagykőrösön, Pécsett, Szolnokon; de Újdelhiben és Münchenben is —, egyes alkotásai sok más európai és ázsiai fővárosban szerepeltek. Képeit magyar, szovjet, indiai és amerikai közintézmények őrzik. Problémát csak egyet érzek: ez a képrendszer időben túlságosan is hosszúra nyúlt; éltető erői kimerülőben vannak. Ideje, hogy Bartl József franciásan könnyed szín- kultúrája, szellemes szerkesztőelve új forrás után kutasson. Képi meditációk Szabó János nagyon szerény, de egyben hallatlanul lelkiismeretes és tudatos ember festő. Nemcsak a formát illetően, hanem a szellemiséget tekintve is. Műgondja kiterjed a gondolatra, hiszen csak a fölismeréseit festi, s ez több, mint a világ ábrázolása. Mindazonáltal a látvány jegyeit megtartja, hogy hidat építhessen a közönségéhez — meg a világ őt is gyönyörködteti. Egyszerre tesz eleget a szem és a gondolkodás igényeinek; a saját nézőpontjából — és a jövőéből. Ez a fényes egyeztetés karaktere. Nem kompromisszum, hanem optimum; az elérhető rajzi, emberi eszmény. A mű kötelező és humánus tartozéka. Vonzó, hogy térnyeréseit csöndben sugározza, távol áll tőle minden zaj, pedig színes formái min dig töprengések eredményei — újdonságaik a maguk ösz- szetettségében. Ebben a szellemben szerveződtek portréi Illyés Gyuláról, Tóth Árpádról és J. S. Bachról — művészetük, humánumuk árnyaltságát a plasztikus, színes felü letek keretébe zárta, azzá nö velte. Tájképei is elmélyült meditációk. Ilyen a Múzsák című gobelinje, amely a szegedi Nemzeti Színház belső terét díszíti, értelmezi. A hazai ta\ Szabó János egyébként Kádár György tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Jelenleg a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára, stúdiumokat végzett a belgrádi akadémián is, 1971-ben pedig Derkovits-ösztöndíjban részesült. Most ért munkásságának delelőjére. Ütja fennsíkon vezet egyre magasabbra az erkölcsi szépség megragadásában és ábrázolásában. Osváth Miklós műfajának mestere. Nem véletlenül volt tanára Csebi Pogány István a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Eddig nyolcvan önálló kiállítása volt az országban, Nyíregyházán, Nagykanizsán, Budapesten, Gyöngyösön, Szolnokon, legutóbb pedig Budaörsön. Tagja a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek, bemutatkozott Csehszlovákiában és Brüsszelben is. Témája a hazai táj és a nagyvilág, motívumait végtelen finomsággal és rajzi alapossággal véglegesíti. Nincsenek hiányai, csak megoldásai. Losonci Miklós Pécsett először Ú| szakpárok A hazai felsőoktatás történetében először vezetik be a természettudományok és az idegen nyelvek szakpárosítását a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán. A következő tanévben kezdődő, egyetemi szintű, ötéves fizika—idegen nyelv, illetve földrajz—idegen nyelv képzés keretében a választott természettudományi tárgyhoz az angol, a francia, az olasz és az orosz nyelv valamelyikéből is diplomát szerezhetnek a hallgatók. Kozma László professzor, a JPTE Tanárképző Karának dékánja elmondta, hogy a napokban megjelent felsőfokú felvételi tájékoztató kötetében az ősszel induló új pécsi szakpárok még nem szerepelhettek, de a fizika—idegen nyelv és a földrajz—idegen nyelv szakokra tizenkét-tizennégy hallgatót várnak már az idén. A jelentkezési kérelmeket a többivel azonos határidőig, március elsejéig lehet benyújtani. A felsoroltakon kívül a német és a szerbhorvát nyelv is választható, ezeket a nemzetiségi tanárképzés négyéves stúdiuma keretében oktatják, ami főiskolai oklevél megszerzését teszi lehetővé. A fizika elméleti oktatását a Központi Fizikai Kutató Intézet, a földrajzét pedig a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja segíti szakembereivel. Az idegen nyelvek tökéletes elsajátítását a külföldi társegyetemekkel meglévő, illetve megkötendő megállapodás keretében féléves külföldi tanulmányutakkal is segíti az egyetem. A képzés iránt érdeklődőknek az egyetem felvételi előkészítő tanfolyamot szervez az igényekhez igazodóan. Az új szakpárok bevezetésével egyrészt az örvendetesen szaporodó idegen tanítási nyelvű középfokú tanintézetek számára képeznek olyan tanárokat, akik tantárgyukat nemcsak magyarul, hanem a választott idegen nyelven is képesek oktatni, másrészt a humán és a reál típusú műveltség közötti szakadék áthidalásához járulhatnak hozzá. Népek zenéiből A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi önálló Osztálya és a Kórusok Országos Tanácsa hangversenyt rendez a régi Zeneakadémia dísztermében január 13-án délután 6 órától. Az esten a hazánkban élő nemzetiségek népzenéiből hallhatnak válogatást az érdeklődők. A Vasas Művészegyüttes vegyes kara, az Újpesti Kamarakórus, a Tomkins énekegyüttes női kara, a Rakijas férfivo- kál és a Budapester Volksliederkreis mellett fellép a megyénket képviselő solymári német gyermekkar, a Vujicsics együttes és Mohai Gábor. Pest megyei Elfojtott vágyak, szerelmi félreértések, elegáns erotika. A VELENCEI NŐ Színes olasz szexkomédia. Ismeretlen, XVI. századi szerző novellájából írta és rendezte: Mauro Bolognini. Főszereplők: Laura Antonelli, Jason Connery, Monica Guerritore, Claudio Amendola. Mottó: „Ha a nők levetik ruhájukat, kiviláglik, hogy ők sem pusztán tárgyai a szerelemnek, de ugyanúgy szeretnek, miként a férfiemberek.” Januári bemutatók: Cegléd, Szabadság - 12-étől 15-éig Nagykőrös, Arany János - 16-ától 18-áig Vác, Kultúr - 19-étől 22-éig Dunakeszi, József Attila - 23-án és 24-én Monor, Csokonai - 27-étől 29-éig Vecsés, Nemzeti - 30-án és 31-én. Moziüzenoii Vállalat \
