Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
2 ^gfgfCTP 1989. JAMJAR 9., Hf.TFÖ Pekingi csúcs az első félévben A szovjet—kínai csúcstalálkozó megtartása már az idei év első felében lehetséges — jelentette ki Csien Csi-csen kínai külügyminiszter a belgrádi televízónak adott szombati nyilatkozatában. Csien Csi-csen elmondta, hogy a szovjet—kínai legmagasabb szintű találkozó előkészítése érdekében hamarosan Pekingbe látogat Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. E kétoldalú kapcsolatok javulás nem árthat Kína és a Szovjetunió más országokkal fenntartott együttműködésének — hangsúlyozta a kínai diplomácia vezetője. A DKP elnöke ismét Herbert Mies Majna-Frankfurtban, a Német Kommunista Párt (DKP) kongresszusán a küldöttek szombaton este ismét Herbert Miest választották meg a párt elnökének. Miesre, aki 1973 óta tölti be ezt a tisztséget, 465 szavazat, vagyis az érvényes szavazatok 71,8 százaléka jutott. Ellene 159-en szavaztak, 24 küldött tartózkodott a szavazástól. A Német Kommunista Párt (DKP) IX. kongresszusát vasárnap este — az eredeti tervekkel ellentétben — nem tudták befejezni. Minthogy még számos határozati javaslat jóváhagyása hátramaradt, elhatározták: a tanácskozást február második felében vagy márciusban folytatják a javaslatok megvitatása végett. Szovjet bejelentés a párizsi értekezleten ÉT Uj reményt adhat a világnak Párizsban szombaton megnyílt a vegyi fegyverek eltiltásával foglalkozó nemzetközi értekezlet. Fő célja megerősíteni a harci gázok háborús alkalmazását eltiltó 1925-ös genfi jegyzőkönyv hatékonyságát és politikai lökést adni a vegyi hadviselésnek az emberiség életéből való végleges kiiktatásához. Az UNESCO-palotában 145 ország képviselői ültek össze, nyolcvan állam külügyminiszteri szinten képviseli magát. Várko- nyi Péter magyar külügyminisztert a tíz ország képviselőiből álló mandátumvizsgáló bizottság elnökévé választották. Az ötnapos értekezleten Roland Dumas francia külügyi államminiszter elnököl. A vegyi fegyverek eltiltásával foglalkozó párizsi világértekezleten Eduard Sevardna- dze szovjet külügyminiszter új, nagy horderejű bejelentést tett: a Szovjetunió még az idén megkezdi v egy if egyver-készleteinek megsemmisítését, egyoldalúan és függetlenül egy nemzetközi megállapodás létrejöttétől. Sevardnadze méltatta az 1925-ös genfi jegyzőkönyv jelentőségét, de hozzátette: a mi nemzedékünknek tovább kell lépnie, méghozzá a vegyi hadviselés teljes kizárásával. Véleménye szerint már csak néhány lépés és gesztus választ e! a vegyi fegyverek felszámolását kimondó, történelmi jelentőségű konvenció kidolgozásától. Sevardnadze öt pontban foglalta össze a Szovjetunió pozícióját, eszerint: a Szovjetuniónak vannak vegyi fegyverei, de sohasem folyamodott azokhoz. Nem termel és nem tárol vegyi fegyvereket egyetlen más állam területén sem. Vegyi fegyvereiből sohasem adott át más államoknak. Nyilvánosságra hozta készletei Heng Samrin bejelentése Kambodzsa a haladás útján Politikai megállapodás- esetén már idén szeptemberben hazatér a még Kambodzsában lévő ötvenezer vietnami katona — jelentette be Heng Samrin. A Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, az államtanács elnöke pénteken beszédet mondott Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából. (1979. január 7-én döntötték meg a népirtó Pol Pot-rezsi- met és kiáltották ki a Kambodzsai Népköztársaságot.) Heng Samrin visszafordíthatatlannak nevezte az országban zajló forradalmi folyamatot. A külpolitikáról szólva elmondta: — Kambodzsa Vietnammal, Laosszal, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együttműködve továbbra is síkraszáll az egyetemes, illetve a délkelet-ázsiai béke erősítéséért. Jó viszonyt akar az ASEAN-nal, különösen a szomszédos Thaifölddel. Támogatja a délkelet-ázsiai békeövezet tervét, üdvözli a szovjet—kínai normalizálást és maga is erre törekszik Pekinggel. A Szovjetunió üdvözli és teljes mértékben támogatja a kambodzsai és vietnami vezetők január 6-i Phnom Penh-i bejelentését — hangoztatta-szombati nyilatkozatában a szovjet külügyminisztérium. Kína is előrelépésnek tekinti a bejelentést — hangsúlyozta a külügyminisztérium hivatalos szóvivője. Válaszul arra a kérdésre, hogy Kína hajlandó-e a közvetlen tárgyalásokra Vietnammal, közölte: Kína a megfelelő időpontban megfontolás tárgyává teszi a közvetlen tárgyalások megkezdését Vietnammal. Örményország Atomerőmű bezárása Az SZKP KB és a szovjet kormány döntést hozott arról, hogy bezárják az örményországi atomerőművet. Az első energiablokkot február 25-én, a másodikat március 18-án állítják le. Ezt Szűrén Arutyun- ján, az örmény KP KB első titkára jelentette be vasárnap. Az SZKP Központi Bizottsága és a központi kormány is osztozott az örmény lakosság aggodalmában, hogy a atomerőmű üzemben tartása egy esetleges újabb földrengés során beláthatatlanul súlyos következményekkel járhatnak, s ezért hozott ilyen döntést — mondta az örmény pártvezető. nagyságát. 1989 folyamán megkezdi vegyi fegyverei megsemmisítését, Sevardnadze felhívta a figyelmet a szocialista országok által javasolt vegyifegyver- mentes övezetek létesítésére Közép-Európában és a Balkánon. Támogatásáról biztosította az ENSZ-főtitkár által vezetett vizsgálatokat bármely térségben, ahol felmerül a vegyi fegyver alkalmazásának gyanúja, sőt javasolta az ENSZ égisze alatt létrehozandó nemzetközi ellenőrző hatóság felállítását is, végül pedig azt, hogy a vegyi fegyvereket eltiltó konvenció kidolgozásának végső szakaszában hívják össze a leszerelési bizottság tagjainak külügyminiszteri értekezletét. A vegyi fegyverek eltiltásával foglalkozó első világértekezlet megnyitóülésén Federico Mayor Zaragoza, az UNESCO főigazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár és Francois Mitterrand, az értekezletet kezdeményező francia elnök mondott beszédet. Pérez de Cuellar felhívta mindazokat az országokat, amelyek még nem csatlakoztak a genfi jegyzőkönyvhöz, hogy mielőbb írják ezt alá, mert mindmáig ez az egyetlen nemzetközi okmány, amely fékezi a vegyi hadviselést Mitterrand elnök hangoztatta. hogy a párizsi értekezlet új reményt adhat a világnak, ha megkezdi a vegyi fegyverek kiiktatását az emberiség életéből. A konferencia első felszólalójaként George Shultz amerikai külügyminiszter kijelentette: helyre kell állítani a nemzetközi normák tiszteletben tartását a vegyi fegyverek törvénytelen használatával szemben. A délutáni ülés legnagyobb figyelemmel várt felszólalója. Ali Akhbar Velajati iráni külügyminiszter, kemény hangú vádiratot intézett Irak ellen. Kifejtette, hogy a genfi jegyzőkönyv 1925-ös aláírása óta Irán volt a vegyi hadviselés legnagyobb áldozata. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnap Párizsban megbeszélést folytatott Roland Dumas francia külügyi államminiszterrel Mihail Gorbacsov 1989. első félévében esedékes franciaországi látogatásának előkészületeiről. Az alkalmat kihasználva ugyancsak találkozott Eduard Sevardnadze és George Shultz amerikai külügyminiszter is, A két vezető emellett megvitatta az afganisztáni konfliktussal, a dél-afrikai helyzettel kapcsolatos kérdéseket és — mint a TASZSZ írja —■ elmélyült véleménycserét folytatott az emberi jogi kérdésekről. Végezetül Sevardnadze és Shultz keretmegállapodást irt alá az alapkutatások terén folytatandó szovjet—amerikai együttműködésről, illetve memorandumot arról, hogy egyeztetik a kábítószer-csempészés elleni fellépésüket. A konferencia alkalmából szovjet—japán és szovjet—izraeli külügyminiszteri megbeszélést is tartottak. Az izraeli diplomácia vezetője a megbeszélést követően egy rádióinterjújában azt mondotta, hogy a Szovjetunió rövidesen felértékeli Izrael moszkvai konzuli misszióirodáját, ahol politikai tevékenységet is végezhetnek majd. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalása Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter vasárnap felszólalt a vegyi fegyverek tilalmával foglalkozó párizsi nemzetközi értekezleten. Várkonyi a Magyar Népköztársaság őszinte elismerését fejezte ki azért a kezdeményezésért, amelyet múlt év szeptemberében az ENSZ-közgyűlés előtt tett Reagan elnök és Mitterrand elnök. A magyar kormány elítélte a vegyi fegyverek alkalmazását, amely ellentétes a nemzetközi jog normáival, és sürgette általános és teljes felszámolásukat mint a használat megelőzésének egyetlen biztos garanciáját. — A Magyar Népköz- társaság, mint az 1925. évi genfi jegyzőkönyv részese, megerősíti, hogy a benne foglalt tilalmat annak teljességében változatlanul érvényben lévőnek tartja. Meggyőződésünk, hogy minden államnak szigorúan tiszteletben kell tartania a jegyzőkönyv elveit és előírásait. Szükségesnek mondotta Várkonyi, hogy a konferencia elérje a legfőbb politikai célját: a genfi jegyzőkönyvben foglalt tilalom megerősítését és a Genfben folyó tárgyalások ütemének felgyorítását. Várkonyi Péter külügyminiszter vasárnap Roland Dumas francia külügyi államminiszterrel a rövid kétoldalú találkozón a magyar—franca kapcsolatok kérdéseiről cserélt véleményt. Párizsi tartózkodása során a magyar külügyminiszter találkozott néhány más ország küldöttségével is. Félárbocon a piros korongos zászló A tennoemberként távozott Elérhető közelségben a szervezet törvényesrtése? Walesa a Szolidaritásról Lech Walesa, a lengyelországi betiltott Szolidaritás vezetője a szervezet legalizásá- nak kilátásairól beszélt Gdanskban. A Szent Brigitta templomban tartott vasárnapi istentisztelet után mintegy 3000 ember előtt szólt arról, hogy a Szolidaritás törvénye- sítése elérhető közelségbe került. Walesa a hangsúlyt a szervezet egységéré helyezte, és bírálta a Szolidaritás radikális aktivistáit. Ez utóbbiak arra szólították föl Walesát, hogy hívja össze a Szolidaritás országos bizottságát, amely a szükségállapot meghirdetése: 1981 óta nem ülésezett. Az országos bizottság tagjai — köztük 17 korábbi Szolidaritás- vezető — Walesa szemére vetették, hogy a szervezetet antidemokratikus módszerekkel vezeti. Walesa a tömeggyűlésen elmondta, hogy az országos bizottság ülését mindaddig nem lehet megtartani, amíg a Szolidaritást nem legalizálják és amíg nem tartanak szak- szervezeti választásokat valamennyi üzemben. Hírügynökségi jelentések felhívják a figyelmet egy másik lengyelországi fejleményre is. A televízió vasárnap közvetítette azt a LEMP székházéban még pénteken tartott tanácskozást, amelyen mintegy 100 fiatal bírálta a vezetés hatékonyságának hiányát, elavult módszereit. A rádió szombaton megismételte a vitafórumról adott közvetítést, vagyis az széles nyilvánosságot kapott. Hangját először akkor hallhatta a felkelő nap országának népe, amikor a rádió mikrofonjába suttogta: Japán kapitulált. Utoljára szintén a mikrofon szólt azokhoz, akik tavaly április 29-én, 86. születésnapján köszöntésére megjelentek a császári palotánál, őket a béke megőrzésére intette Hirohito, Japán császára. A két beszéd között eltelt 43 év nagyot fordított a világon, a felnövekvő nemzedékek számára szinte történelmi távlatot nyitott, Hirohito császár életének azonban csak a felét, a szelídebb, a szó szoros értelmében véve emberibb korszakát ölelte fel. Uralkodásának első húsz évében ugyanis — mint 123 elődjét, úgy őt is — még istenként tisztelték. Csak a második világháború végét jelző japán kapituláció, vagy ahogy itt emlegetik, a vereség után kezdődött el a császár — a tenno — számára az emberi élet: a felkelő nap országának új alkotmánya ekkor fosztotta meg isteni mivoltától. Legújabb kori történelmünk tanúi már úgy ismerték meg, mint szelíd tengerbiológust, jeles szakírót. A sova — így nevezik Japánban Hirohito uralkodásának 63 évét — első harmada sötét, vérzivataros időszakként került be a történelemkönyvekbe. A császári hadsereg Hirohito uralkodása alatt építette ki állásait a leigázott Koreai-félszigeten, ahol mind a mai napig Japánt okolják a félsziget megosztottságáért. Ez a hadsereg szállta meg Mandzsúriát, és követte el a nankingi mészárlást. Hirohito császár nevében adták ki a tora-tora- tora jelszót, amely a Pearl Harbor elleni támadás kezdetét, az Egyesült Államok hadüzenet nélküli megtámadását jelentette. A fehér gyarmatosítás megakadályozása Ázsiában, a Csendes-óceán térségében — ezzel a politikai jelszóval juttatták el a második világháború alatt a fehér mezőben piros korongos zászlót a világ Gorbacsov értelmiségiekkel találkozott Új arculatú szocializmus koncepcióján dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról.) azért még sok szellemi munkára van szükség, folytatni kell az új arculatú szocializmus koncepciójának kidolgozását. Az átalakítás első szakaszát éppen az elmélet és a politika kidolgozása képezte — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A gazdaság helyzetét elemezve a szovjet vezető — a fejlődés adatait idézve — cáfolta azokat az állításokat, hogy az átalakítás eddig semmiféle eredményt nem hozott. Az áruhiány okait a pénzügyek helyzetével, a vásárlóerő és az árukínálat kiegyensúlyozatlanságával magyarázta, s a legsúlyosabb örökségként az állami költségvetés hiányát nevezte meg, — Váratlan nehézségekkel is szembe kellett nézni: a csernobili balesettel, s most ehhez még hozzájárult az örményországi földrengés is. S mit tagadjuk: nagy kiadásaink vannak az Afganisztánban kialakult helyzettel összefüggésben. — Gorbacsov elismerte, hogy a jelenlegi vezetés is követ el hibákat. Tavaly például a munka termelékenysége 5,1 százalékkal, nőtt, ezzel szemben a bérek 7 százalékkal emelkedtek, ami fedezet nélküli jövedelemkiáramlást jelent. Szaporodott a befejezetlen beruházások száma is, s a gazdasági reform sem bontakozott ki megfelelően. Az 1989-es esztendő fontos év lesz a gyökeres gazdasági reform szempontjából — mutatott rá a szovjet vezető. Az SZKP KB főtitkára kitért a központ és a helyi önállóság, kezdeményezőkészség dialektikus kapcsolatának helyes értelmezésére. — Erős központra van szükségünk, ezt „diktálja “gíázdásaguhk jellege, az állam föderációs, jelleg^, — „Gorbacsov á legsürgetőbb központi feladatnak a piac kiegyensúlyozását és a pénzügyek rendezését nevezte, A demokrácia megszilárdításának problémáit taglalva Mihail Gorbacsov egyebek között megállapította: olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek önmagukat szabályozzák, ráadásul a legfontosabb szereplő, a nép bevonásával e folyamatokba. A szovjet vezető ennek kapcsán utalt a párt megnövekedett szerepére, logikusnak nevezve, hogy az SZKP-nak a politikai intézményrendszer reformját önmagán kell kezdenie. — Az idén meg kell kezdeni a politikai reform második szakaszát: az állami szervek mélyreható átalakítását, a köztársaságok, autonóm állam- igazgatási egységek státusának rendezését, a központi és a helyi szervek kapcsolatainak harmonikussá tételét — jelentette ki Gorbacsov. területének egyharmadára, az indiai Asszamtól a csendes- óceáni szigetvilágig. Végül azonban Japán nem jutott a Tokiói-öbölben horgonyzó Missouri csatahajón túlra; ennek fedélzetén írták alá a kapitulációt, amely Ázsiában is véget vetett a második világháborúnak. A sova felvilágosodást és harmóniát jelent. Japán azonban csak az utóbbi évtizedekben vált a világ szemében igazán felvilágosulttá és harmonikusan fejlődő országgá. A tenno a japán nép szemében még ma is a haza szimbóluma. A szigetország népe tiszteli múltját és hagyományait, ragaszkodik a császárság intézményéhez. noha nyilvánvaló, hogy a császár szerepe ma már inkább csak jelképes a politikai életben. A 124 japán császár közül Hirohito uralkodott a legholz- szabb ideig. 87 éves korában hunyt el. Örökébe legidősebb fia. az 55 éves Akihito lép. aki az agg uralkodó állapotának rosszabbodásakor már átvette a napi teendők intézését. Hirohitónak már rég megbocsátottak; Akihi tónak remélhetőleg nem lesz mit megbocsátani. T. A. Az SZKP PB főtitkára szólt arról, hogy törvény készül a tömegtájékoztatási eszközökről, az ifjúságról, a lelkiismereti szabadságról, valamint a társadalmi szervezetekről is. — Az átalakítás kibontakozásával együtt fog növekedni a nép szellemi erőinek, elsősorban az értelmiségnek a szerepe — mondta Gorbacsov, utalva az elméleti kutatások szükségességére a társadalom- tudományokban és a gazdaság kérdéseiben. Mihail Gorbacsov kitért az alkotó értelmiség között eluralkodott, teljesen tarthatatlan helyzetre, amikor egyesek kicsinyességekkel, személyeskedéssel vannak elfoglalva, -ami sajtónyilvánosságot is kap. Az ambíciókat félre kell tenni, s a népre, az országra kell gondolni. Ez nem változtat a demokrácia, a nyíltság politikáján. Semmiképp sem mondunk le a szocialista pluralizmusról — hangsúlyozta, s cáfolta, hogy a nyíltság és a pluralizmus zűrzavart teremtene a társadalomban. Csak a nézetek ütköztetésével, összevetésével lehet feltárni az igazságot. A szovjet vezető bírálta ugyanakkor a sajtót is, amiért gyakran elsietett következtetéseket tesz, s nem ritka a szenzációhajhászás. Mihail Gorbacsov nagy teret szentelt a nemzetiségi kapcsolatoknak, hangsúlyozva, hogy e problémák állandó figyelmet érdemelnek. Emlékeztetett arra, hogy folynak az előkészületek az SZKP KB ezzel foglalkozó ülésére. Bírálta a korább) önelégült felfogást, példaként hozva fel, hogy az új pártprogramból csak nehézségek árán sikerült kiiktatni a „nemzetiségek gyakorlati ösz- szeolvasztásáról” 'szóró tézist. Nemzetközi kérdéseket érintve Mihail Gorbacsov főként az új politikai gondolkodásmód elméleti vonatkozásaival foglalkozott. Utalt arra, hogy a tudomány elmaradt az össz- emberi értékek és az osztályérdekek közötti kölcsönhatás dialektikájának kidolgozásában, s ez magyarázza azokat a vádaskodásokat, hogy a külpolitika állítólag feladta volna szocialista elveit, osztályálláspontját, a nemzeti felszabadító mozgalmak érdekeit. Az új politikai gondolkodásmód az államközi kapcsolatok ideológiamentesítését írja elő, de ez egyáltalán nem jelenti — mint egyesek állítják — a nemzet* közi kapcsolatok ideológiamentesítését. A szovjet vezető beszédét követő vitában 23-an szólaltak fel, s Gorbacsov gyakran vitába is szállt egyes véleményekkel. így — a gyülekezési jogot szabályozó törvényt ért bírálat kapcsán — beszámolt arról, hogy a gyűlések és tüntetések engedélyezése iránti kérelmekből csak 6-7 százálékot utasítottak el a hatóságok. Elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos esetekben a tanácsi vezetők döntése helytelen lehetett, s megígérte a probléma átfogóbb, konkrét felülvizsgálatát. Kitért arra is, hogy a PB bizottsága — amelyben helyet kaptak Örményország és Azerbajdzsán képviselői — folytatja és január 11-ikén be is fejezi a két köztársaság közötti ellentétek kivizsgálását és megvitatását. A vitát összegző zárszavában az SZKP KB főtitkára emlékeztetett arra, hogy a fejlődés e sorsdöntő, fordulópontot jelentő szakaszaiban természetesen adódnak nehézségek, de semmi esetre sem szabad pánikba esni, elkeseredni, pesszimistává válni. — Valamennyien részt veszünk az átalakításban: ki többet tesz, ki kevesebbet. Az emberek különbözőek, mindenkinek más a jelleme, akarata, határozottsága. De most, amikor erre a nagy útra indultunk, mindenképpen meg kell találnunk az érintkezési pontokat, s a vitákban tisztelnünk kell egymást, több érvvel alátámasztva álláspontunkat. Számítunk az együttműködésre, a kölcsönös megértésre — jelentette ki végezetül Gorbacsov.
