Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
1989. JANUÁR 9., HÉTFŐ ^£Man 3 Közlemény az áremelésekről (Folytatás az l oldalról.) kező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. II. A szociálpolitikai felada tokra 1989-ben rendelkezésri álló források arra adnak lebe tőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél ellentételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. A nyugdíjak az eddigi százalékos mértékkel szemben — szociális szempontokat is figyelembe véve — egységes összeggel emelkednek. 1989. ja. nuár 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege változatlan marad.). A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átlagosan további havi 100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő vakok, hadi gondozottak és központi szociális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellentételezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint további emelést jelent. A gyermekgondozási díj legkisebb összege havi 360 forinttal nő. A gyermekgondozási segély melletti jövedelem- pótlék összege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társadalombiztosítási kötelezettségTöbbszörös elismerés a ceglédi munkásőrcknek Új csapatzászlót avattak (Folytatás az 1. oldalról.) zetet értékelő gondolatai közül annak hangsúlyozása keltett különös figyelmet, hogy miközben a korábbi évek legjobb hagyományait megőrizzük, legyünk készek az új értékek — köztük a nyitottság és nyíltság — befogadására is. A társadalmunkban folyó vitákat politikai eszközökkel akarjuk rendezni — hangoztatta Hámori Csaba. — Ehhez szükség van a párttagság öntudatának és önérzetének az erősítésére is. Jelenleg a párttagság nagyobb része úgy vélekedik, hogy a válsághelyzet kialakulásáért nem őt terheli a felelősség, és ebben igaza is van — mondotta az első titkár —, mert a társadalmi állapotokért a vezetés a felelős. A bajokból való kilábaláshoz azonban aktivizálni kell a párt derékhadát. Pártunk reformot, változást akar. de a szocializmus megőrzésével. Ideológiai ellenfeleink egy része viszont anarchiát, más része hosszú ideig elhúzódó bizonytalanságot akar, amelynek légkörében azoké a helyzeti előny és a politikai térnyerés reménye, akik kizárólag a hibák felsorolására, bírálgatásra, hangulatkeltésre fordítják energiájukat, ők a most meglévő intézményeink, köztük a A több évtizede szolgáló munkásőrök feleségei ezúttal is megkapták az országos parancsnok köszönőlevelét a virágcsokor kíséretében keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. Ez lehetőséget ad a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és felnőttvédelmi segélyezésre, a rászorultaknál gyógyszertámogatásra, a gyermekintézményeknél díjkedvezmények biztosítására. A szociálisan legjobban rászorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami gondozottak életkezdését segítő pénzbeni támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatására is, így például további családsegítő központok létesítésére, átmeneti elhelyezési formák (krízisotthon) kialakítására, öregek hetes napiközi otthonának, a pártfogói hálózatnak a bővítésére, a szociális szakemberképzés beindítására. A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtése megkívánja, hogy az árakban kifejeződjenek az indokolt ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami támogatások jelentősen csökkenjenek. A Minisztertanács e követelmények érvényesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelésekről. A kormányzati szervek saját területükön minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy az áralakulás — egyebek mellett szigorú árellenőrzéssel, az indokolatlan áremelések szankcionálásával is — a tervezett keretek között tartható legyen, hogy a bérek mindjobban a teljesítményekhez igazodjanak, a szociálpolitikai intézkedések pedig ellensúlyozzák az áremelések döntő hányadát. Az azonban, hogy az áremelkedések elviselhető terhet jelentsenek a lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múiik. Ezért a kormány elvárja, kéri a gazdálkodó szervezetektől — a termelőktől, a szolgáltatóktól és a kereskedőktől —, hogy a jelentős kihatású árintézkedéseket követően, mérlegelve a kereslet változásait, nyereségüket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással, a kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. Görbe Ferenc igazgató és Kosa Sándor egységparancsnok az új csapatzászlóval Erről olvas!am Ä dzsungelben más az erkölcs lünk, ahol a holttesteket kukába gyömöszölik, mocsárba, poshadt vizekbe süllyesztik. A rítus külsőség, forma. A lényegi kérdés, miért ölnek ezek az emberek? Az asma- tok szemében az emberi test fa. Az emberi fej a virág és a gyümölcs, a karok az ágak, a törzs a fatörzs, a lábak a gyökerek. A virág és a gyümölcs tartalmazza a fa csírázóképességét, rendelkezik tehát azzal az erővel, hogy növekedésre késztesse a felavatásra váró ifjút. Kérem az olvasói;, ne ször- nyülködjön azon, amit idéztem. Az asmatok ugyanis a legkomolyabban gondolják, hogy az ember fa. S mivel az ifjúnak erőssé, éretté kell válnia, kénytelen megölni egy ellenséget, hogy abból magába szívhassa az erőt. Inkább azon szörnyülködjön, ami nálunk történik. Január 3-án a Népszava öt gyilkosságról tudósított. Súlyosan bántalmaztak egy 79 éves asszonyt, egy. két és fél éves leánykát, mindketten belehaltak sérüléseikbe, mellbe szúrtak egy tizen három éves fiút, a kórházbai meghalt, a férj megfojtott; elvált feleségét, egy idős férf késsel átvágta felesége nya kát. Én nem szörnyüliködöm Csak szomorú vagyok. Végte lenül szomorú. S nem az as matok miatt. Kör Pál Egy gödöllői összejövetelen azt mondta valaki, hogy manapság az utcákon öklöket és bicskákat kerülgetve közelíthetjük meg 'célunkat. Van benne, valami. Követve a korszellemet, komoly és mértéktartó lapunk is első oldalán hozza a részletes tudósítását a legújabb gyilkosságokról. El- jő az idő, amikor minden oldalán lesz egy kis gyilkosság, mert akad belőle bőségesen, az olvasó kíváncsi az ilyesmire. Vagy tizenöt éve a neves hírlapíró elhatározta, nyomon követi egy gyilkosság földerítését. Beszerezte hozzá az engedélyeket, megbeszélte a rendőrökkel. Hetekig várakozott, már-már elfeledkezett róla, mígnem , szóltak, megtörtént, indulhat. Ma már nem kéne várakoznia. Az engedélyek beszerzése után azonnal . szedelőzködhetne. Kedvére válogathatna: ahhoz az apához menjen-e, aki fiainak fejét baltával verte szét vagy ahhoz, aki a tizedikről lökte le gyermekeit. A fojto- gatós anyához induljon vagy a szomszédasszonyt agyonütő fiatalemberhez. A gyilkossági ösztön eszeveszett dúlása figyelhető meg ma hazánkban. Pár forintért, karperecért, óráért, cigarettatárcáért habozás nélkül kioltják az ember életét. Eny- nyi erőszak, vér és mocsok láttán a lágyabb szívű márvállalt szolgálatról lemondana. Szólt az egységgyűlés résztvevőihez Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója is abból az alkalomból, hogy vállalatának kollektívája adományozta az új csapat- zászlót, amelyre szalagot kötöttek: Dósa István, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese, Bállá János, a ceglédi városi párt- bizottság első titkára, Gotzián Lászlóné dr., a nagykőrösi városi pártbizottság első titkára, Habony István, az abo- nyi nagyközségi pártbizottság első titkára, Fekete Antal, a Ceglédi Tanács elnöke, valamint a vonzáskörzet fegyveres erőinek, testüléteinek, ipari és mezőgazdasági üzemeinek. ifjúsági szervezeteinek a képviselői. Természetesen ez alkalommal is sor került a kitüntetések átadására. Hosszan tartó taps köszöntötte Kósa Sándor parancsnokot, akit soron kívül munkásőr őrnaggyá léptetett elő az országos parancsnok. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa lett: Détári Sándor, az egységparancsnok hivatásos helyettese, ifjú Habony István, a Lenin Tsz tmk-lakatosa, Hegedűs Sándor, a Nagykőrösi Volán meó- csoportvezetője és Vonnák Sándor, a. ceglédi Volán művezetője. Ugyanennek az elismerésnek I az ezüst fokozatát kapták: Boros Lajos, az ÉVIG meósa, Siroki János, a Nagykőrösi Gépgyártó ISZ művezetője, I dr. Somlyay Károly nagykő- I rösi körzeti orvos és Farkas Ferenc, a Mechanikai Művek abonyi telephelyének művezetője; bronz fokozatát vették át: Koncz Ferenc, a Dél- J Pest Megyei ÁFÉSZ rendésze, i Lznduai Gyula, a Közgép j szerszámlakatosa és Rimóczi István, az áfész abonyi telepvezetője. I Országos parancsnoki dicséretet kapott: Suba Tibor, a nagykőrösi Arany János Tsz rendésze és Habony István nyugdíjas. Szolgálati Érdemérmet vet- j tek át, harminc év után: Dan- I ka László, a Nagykőrösi Volán ' raktárosa; húsz év után: , Buczkó István, a Lenin Tsz dolgozója, Béres Ferenc, az Abonyi Tanács mezőőre, Gu- - lyás József és Korpácsí István nyugdíjasok, Várkonyi Zoltán, a Nagykőrösi Konzervgyár lakatosa és Holló Géza, a Mechanikai Művek abonyi hegesztője; ugyanennek a kitüntetésnek a tizenöt éves fokozatát nyolcán vették át, köztük Miklay Jenő, lapunk nagykőrösi különkiadá- • sának újságírója, akiről talán , megbocsátható elfogultsággal büszkén írjuk le, hogy itt 1 vette át a Kiváló Munkásőr : kitüntetését is. l Végezetül az új munkásőrök . eskütételét követően az érzelmileg leginkább telített moz- ’ zanatok sorában következett a jelképes fegyverátadás: a le- szerelők és tartalékállomány- . ba vonulók nevében Rossi Er- ' vin adta át fegyverét Kiss Józsefnek, az újoncok képviselőjének. Kép és szöveg: Cseri Sándor A kitüntetéseket Dósa István, az országos parancsnok első helyettese adta át AZ ELSŐ ÉRDEKLŐDŐK Kézzel írt, rögtönzött eligazító tábla mutatta az „érdeklődő párttagok” helyét a teremben. Eddig ilyenre még nem volt szükség, csak a párt- bizottság tagjai és az állandó meghívottak vehettek részt az ülésen. Az első alkalmat az elmúlt pénteken huszonkilencen használták ki. — A Pest Megyei Hírlapban olvastam a nyílt pártbizottsági ülésről, természetesen eljöttem, hiszen a fóti nagyközségi pártbizottság titkára vagyok. Nagyon tetszett Lánárd László szóbeli kiegészítése, melyet az első napirendi ponthoz fűzött. Ugyanakkor nagyon zavartak azok a felszólalók, akiknek — számomra úgy tűnt — semmi mondanivalójuk nem volt, csak a szereplés kedvéért kértek szót. Hogyan fogunk mi ebből gazdaságpolitikát csinálni? — kérdi inkább csak magától M a- gyari Mihályné. — Számomra itt minden új, szinte véletlenül csöppentem be a pártbizottsági ülésre — mondja Rabarczy Tamás.— Hétfőn szóltak, ha érdekel, jöhetek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszéki mérnöke vagyok másfél éve. Az egyetem befejezése után ragadtam ott. Most ismerkedem a pártbizottság munkájával, az ifjúságpolitika csoportban hasznosíthatom aa itt hallottakat, azonkívül érdekes is .. • Első ízben vett részt a megyei pártbizottság ülésén Kristóf.ek Istvánná, a szobi nagyközségi pártbizottság titkára. Elmondta, hogy a megújuló politikai és ideológiai munkában korszerűbb és egységesebb útmutatásra van szükség. Sok olyan felszólalás hangzott el, amelyek ráirányították a figyelmet a megye gazdasági, társadalmi és szociális helyzetére, s elhangzottak építő jellegű javaslatok a megoldandó feladatokra. Megragadta ezen az ülésen, hogy mennyire nyíltan és szenvedélyesen vitáztak az egyes témakörökben a véleményeiket kifejtők. Mint említette, az a meggyőződése, hogy mindinkább nyitottá kell válni a helyi gondok és a megoldásra váró feladatok iránt. Érdekelt érdeklődő Nagy Ferencné, Verőcemaros nagyközség pártbizottságának titkára: az egyik napirendi pont éppen azt tárgyalja, hogy Verőcemaros is — jó néhány más településsel egyetemben — közvetlen megyei irányítás alá kerül. — Eddig sem volt tilos beülni egy megyei ülésre, de igazán csak most juthattunk ehhez a lehetőséghez. Kell, hogy így, közvetlen módon is értesülhessek a felsőbb pártszervek munkájáról, s amit itt hallottam, tovább is adom: jövő hétre már összehívtam tagságunkat. Kóspallagon, Szo- kolyán, Verőcemaroson, ahol titkári értekezleten számolok be az itt tapasztaltakról. gél összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, gazdasági munkaközösségi tagok, munkaviszonyban nem álló előadóművészek is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben. A gyermekes családok kiadásainak részbeni mérséklésére (gyermekintézményi térítési díjrendszer, fogyasztói árváltozások) 300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti összege és a jövedelempótlék. A családi pótlék havi összege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermekenként 1620 forint, három és minden további gyermek után 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami, illetve az intézeti nevelésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. A gyermek hároméves koráig a családi pótlék továbbra is 100 forinttal emelt összegben jár. 1939. február 1-jétől változik a gyermekintézmények térítési díjrendszere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a jövőben a térítési díjak az élelmezési költségekhez igazodnak, egyidejűleg a három- és többgyermekesek körében, valamint a diákotthonban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény érvényesül. Ezen túlmenően mód nyílik arra, hogy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvezményben részesüljenek. A térítési díjrendszer változásával összefüggésben 1989. január 1-jétől megszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó korlátozások. A harmadéves szakmunkástanulók, valamint a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett családi pótlék jár. Minden árvaellátásban részesülő gyermek után az eltartó jogosulttá, válik családi pótlékra. Az intézetben elhelyezett intézeti vagy állami nevelt gyermek után — a vér szerinti szülő vagy tartásra kötelezett személy jogán — megállapított családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Arra a hónapra viszont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő vágy nevelőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltartót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szolgáló már azon gondolkozik, nem vár másra, elintézi a dolgot maga. A mélypontra jutva én is az eszközökön, módozatokon gondolkodtam, közben lapozgattam kedvenc folyóiratomban. S föltűnt benne egy .felvillanyozóan szép cikk, amely arról szólt, hogyan megy az Űj-Guineában, a dzsungel primitív embereinél, ahol' szintén létezik erőszak, ülés, mint minden emberi közösségben. Asmatban azonban sosem ölnek piszkos anyagiakért. Ott különben is csak az ellenség életét oltják ki, hogy testéből a fölavatandó ifjú magába szívja annak erejét. E rítus során a férfiak háza megtelik az erőszak és a fölszabadult boldogság légkörével. Bemázolják magukat az ellenséges falu elleni támadás során zsákmányolt . koponyák vérével. Vérrel locsolják be az ősök cölöpéit, amelyeket e célra állítanak föl, a fejeket pedig tűzbe tartják, hogy könnyebben bánthassák le róla a bőrt. Mihelyt a bőrt lerántották a koponyáról, kőbaltával lyukat vernek a halántékba. Az agyat egy tálba csurgatják, majd az öregek és a vezetők megeszik. Időközben a hagyományoknak megfelelően földarabolják a halott ellenség testét. A húst szertartásosan elkeverik szá- góval, levelekbe göngyölik, megfőzik és csemegeként megeszik. Néró úgy, mint minámunkásőrség létjogosultságát kérdőjelezik meg. A munkásőrséget azon a címen támadják, hogy az a párt fegyveres testületé, noha nyilván ők is tudják, abban szolgál nagyon sok párton kívüli munkás, paraszt és értelmiségi is. A munkásőrségre még nagyon hosszú ideig szükség lesz a jövőben is. mert népünket érné veszteség, ha az e testület által nyújtott önzetlen és önként