Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

1989. JANUÁR 9., HÉTFŐ ^£Man 3 Közlemény az áremelésekről (Folytatás az l oldalról.) kező drágulás országos átlag­ban havi 510 forint személyen­ként. II. A szociálpolitikai felada tokra 1989-ben rendelkezésri álló források arra adnak lebe tőséget, hogy az alapvető ter­mékek és szolgáltatások drá­gulásának mintegy három­negyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesü­lőknél ellentételezésre kerül­jön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszín­vonal növekedése számot­tevően nagyobb lesz a szociál­politikai intézkedésekhez ala­pul vettnél, akkor további jö­vedelemnövelő lépéseket tesz. A nyugdíjak az eddigi százalékos mértékkel szemben — szociális szempontokat is figyelembe véve — egységes összeggel emelkednek. 1989. ja. nuár 1-jétől havi 360, május­tól további, legalább 100 fo­rinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátá­sok, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rend­szeres szociális ellátások, az átmeneti járadék és a rend­szeres szociális járadék. Azo­nos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövede­lempótlék összege változatlan marad.). A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre ke­rülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyug­díj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelé­sen túlmenően átlagosan to­vábbi havi 100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rok­kant (I., II. csoportú rokkant­sági nyugdíjasok), személyi já­radékban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő vakok, hadi gondozottak és központi szociális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellenté­telezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint to­vábbi emelést jelent. A gyermekgondozási díj leg­kisebb összege havi 360 fo­rinttal nő. A gyermekgondo­zási segély melletti jövedelem- pótlék összege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társa­dalombiztosítási kötelezettség­Többszörös elismerés a ceglédi munkásőrcknek Új csapatzászlót avattak (Folytatás az 1. oldalról.) zetet értékelő gondolatai kö­zül annak hangsúlyozása kel­tett különös figyelmet, hogy miközben a korábbi évek legjobb hagyományait meg­őrizzük, legyünk készek az új értékek — köztük a nyitott­ság és nyíltság — befogadására is. A társadalmunkban folyó vitákat politikai eszközökkel akarjuk rendezni — hangoz­tatta Hámori Csaba. — Ehhez szükség van a párttagság ön­tudatának és önérzetének az erősítésére is. Jelenleg a párt­tagság nagyobb része úgy vé­lekedik, hogy a válsághelyzet kialakulásáért nem őt terheli a felelősség, és ebben igaza is van — mondotta az első titkár —, mert a társadalmi állapotokért a vezetés a fe­lelős. A bajokból való kilá­baláshoz azonban aktivizálni kell a párt derékhadát. Pártunk reformot, változást akar. de a szocializmus meg­őrzésével. Ideológiai ellenfe­leink egy része viszont anarchiát, más része hosszú ideig elhúzódó bizonytalansá­got akar, amelynek légköré­ben azoké a helyzeti előny és a politikai térnyerés remé­nye, akik kizárólag a hibák felsorolására, bírálgatásra, hangulatkeltésre fordítják energiájukat, ők a most meg­lévő intézményeink, köztük a A több évtizede szolgáló mun­kásőrök feleségei ezúttal is megkapták az országos pa­rancsnok köszönőlevelét a vi­rágcsokor kíséretében keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. Ez lehetőséget ad a rendsze­res segélyek emelésére, az egyedi támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és fel­nőttvédelmi segélyezésre, a rá­szorultaknál gyógyszertámoga­tásra, a gyermekintézmények­nél díjkedvezmények biztosítá­sára. A szociálisan legjobban rá­szorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami gondozottak életkez­dését segítő pénzbeni támoga­tás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatá­sára is, így például további családsegítő központok létesí­tésére, átmeneti elhelyezési formák (krízisotthon) kialakí­tására, öregek hetes napiközi otthonának, a pártfogói háló­zatnak a bővítésére, a szociá­lis szakemberképzés beindítá­sára. A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltéte­leinek megteremtése megkí­vánja, hogy az árakban kife­jeződjenek az indokolt ráfor­dítások, erősödjön a piac sze­repe, az állami támogatások jelentősen csökkenjenek. A Minisztertanács e követelmé­nyek érvényesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelésekről. A kor­mányzati szervek saját terüle­tükön minden törvényes esz­közt felhasználnak annak ér­dekében, hogy az áralakulás — egyebek mellett szigorú ár­ellenőrzéssel, az indokolatlan áremelések szankcionálásával is — a tervezett keretek között tartható legyen, hogy a bérek mindjobban a teljesítmények­hez igazodjanak, a szociálpo­litikai intézkedések pedig el­lensúlyozzák az áremelések döntő hányadát. Az azonban, hogy az áremel­kedések elviselhető terhet je­lentsenek a lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múiik. Ezért a kormány elvárja, kéri a gaz­dálkodó szervezetektől — a termelőktől, a szolgáltatóktól és a kereskedőktől —, hogy a jelentős kihatású árintézkedé­seket követően, mérlegelve a kereslet változásait, nyeresé­güket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással, a kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvo­nalának javításával érjék el. Görbe Ferenc igazgató és Kosa Sándor egységparancsnok az új csapatzászlóval Erről olvas!am Ä dzsungelben más az erkölcs lünk, ahol a holttesteket ku­kába gyömöszölik, mocsárba, poshadt vizekbe süllyesztik. A rítus külsőség, forma. A lényegi kérdés, miért ölnek ezek az emberek? Az asma- tok szemében az emberi test fa. Az emberi fej a virág és a gyümölcs, a karok az ágak, a törzs a fatörzs, a lábak a gyökerek. A virág és a gyü­mölcs tartalmazza a fa csí­rázóképességét, rendelkezik tehát azzal az erővel, hogy növekedésre késztesse a fel­avatásra váró ifjút. Kérem az olvasói;, ne ször- nyülködjön azon, amit idéz­tem. Az asmatok ugyanis a legkomolyabban gondolják, hogy az ember fa. S mivel az ifjúnak erőssé, éretté kell válnia, kénytelen megölni egy ellenséget, hogy abból magá­ba szívhassa az erőt. Inkább azon szörnyülködjön, ami ná­lunk történik. Január 3-án a Népszava öt gyilkosságról tu­dósított. Súlyosan bántalmaz­tak egy 79 éves asszonyt, egy. két és fél éves leánykát, mind­ketten belehaltak sérüléseik­be, mellbe szúrtak egy tizen három éves fiút, a kórházbai meghalt, a férj megfojtott; elvált feleségét, egy idős férf késsel átvágta felesége nya kát. Én nem szörnyüliködöm Csak szomorú vagyok. Végte lenül szomorú. S nem az as matok miatt. Kör Pál Egy gödöllői összejövetelen azt mondta valaki, hogy ma­napság az utcákon öklöket és bicskákat kerülgetve közelít­hetjük meg 'célunkat. Van benne, valami. Követve a kor­szellemet, komoly és mérték­tartó lapunk is első oldalán hozza a részletes tudósítását a legújabb gyilkosságokról. El- jő az idő, amikor minden ol­dalán lesz egy kis gyilkosság, mert akad belőle bőségesen, az olvasó kíváncsi az ilyes­mire. Vagy tizenöt éve a neves hírlapíró elhatározta, nyomon követi egy gyilkosság földe­rítését. Beszerezte hozzá az engedélyeket, megbeszélte a rendőrökkel. Hetekig várako­zott, már-már elfeledkezett róla, mígnem , szóltak, meg­történt, indulhat. Ma már nem kéne várakoznia. Az en­gedélyek beszerzése után azonnal . szedelőzködhetne. Kedvére válogathatna: ahhoz az apához menjen-e, aki fiai­nak fejét baltával verte szét vagy ahhoz, aki a tizedikről lökte le gyermekeit. A fojto- gatós anyához induljon vagy a szomszédasszonyt agyonütő fiatalemberhez. A gyilkossági ösztön esze­veszett dúlása figyelhető meg ma hazánkban. Pár forintért, karperecért, óráért, cigaret­tatárcáért habozás nélkül ki­oltják az ember életét. Eny- nyi erőszak, vér és mocsok láttán a lágyabb szívű már­vállalt szolgálatról lemonda­na. Szólt az egységgyűlés részt­vevőihez Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár igaz­gatója is abból az alkalomból, hogy vállalatának kollektívá­ja adományozta az új csapat- zászlót, amelyre szalagot kö­töttek: Dósa István, a mun­kásőrség országos parancsno­kának első helyettese, Bállá János, a ceglédi városi párt- bizottság első titkára, Gotzián Lászlóné dr., a nagykőrösi városi pártbizottság első tit­kára, Habony István, az abo- nyi nagyközségi pártbizottság első titkára, Fekete Antal, a Ceglédi Tanács elnöke, va­lamint a vonzáskörzet fegy­veres erőinek, testüléteinek, ipari és mezőgazdasági üze­meinek. ifjúsági szervezetei­nek a képviselői. Természete­sen ez alkalommal is sor ke­rült a kitüntetések átadásá­ra. Hosszan tartó taps köszön­tötte Kósa Sándor parancsno­kot, akit soron kívül mun­kásőr őrnaggyá léptetett elő az országos parancsnok. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatának tulajdonosa lett: Détári Sán­dor, az egységparancsnok hi­vatásos helyettese, ifjú Ha­bony István, a Lenin Tsz tmk-lakatosa, Hegedűs Sán­dor, a Nagykőrösi Volán meó- csoportvezetője és Vonnák Sándor, a. ceglédi Volán mű­vezetője. Ugyanennek az elismerésnek I az ezüst fokozatát kapták: Boros Lajos, az ÉVIG meósa, Siroki János, a Nagykőrösi Gépgyártó ISZ művezetője, I dr. Somlyay Károly nagykő- I rösi körzeti orvos és Farkas Ferenc, a Mechanikai Művek abonyi telephelyének műve­zetője; bronz fokozatát vet­ték át: Koncz Ferenc, a Dél- J Pest Megyei ÁFÉSZ rendésze, i Lznduai Gyula, a Közgép j szerszámlakatosa és Rimóczi István, az áfész abonyi telep­vezetője. I Országos parancsnoki dicsé­retet kapott: Suba Tibor, a nagykőrösi Arany János Tsz rendésze és Habony István nyugdíjas. Szolgálati Érdemérmet vet- j tek át, harminc év után: Dan- I ka László, a Nagykőrösi Volán ' raktárosa; húsz év után: , Buczkó István, a Lenin Tsz dolgozója, Béres Ferenc, az Abonyi Tanács mezőőre, Gu- - lyás József és Korpácsí Ist­ván nyugdíjasok, Várkonyi Zoltán, a Nagykőrösi Kon­zervgyár lakatosa és Holló Géza, a Mechanikai Művek abonyi hegesztője; ugyanen­nek a kitüntetésnek a tizenöt éves fokozatát nyolcán vették át, köztük Miklay Jenő, la­punk nagykőrösi különkiadá- • sának újságírója, akiről talán , megbocsátható elfogultsággal büszkén írjuk le, hogy itt 1 vette át a Kiváló Munkásőr : kitüntetését is. l Végezetül az új munkásőrök . eskütételét követően az érzel­mileg leginkább telített moz- ’ zanatok sorában következett a jelképes fegyverátadás: a le- szerelők és tartalékállomány- . ba vonulók nevében Rossi Er- ' vin adta át fegyverét Kiss Józsefnek, az újoncok képvi­selőjének. Kép és szöveg: Cseri Sándor A kitüntetéseket Dósa István, az országos parancsnok első helyettese adta át AZ ELSŐ ÉRDEKLŐDŐK Kézzel írt, rögtönzött eliga­zító tábla mutatta az „érdek­lődő párttagok” helyét a te­remben. Eddig ilyenre még nem volt szükség, csak a párt- bizottság tagjai és az állan­dó meghívottak vehettek részt az ülésen. Az első alkalmat az elmúlt pénteken huszonkilen­cen használták ki. — A Pest Megyei Hírlapban olvastam a nyílt pártbizottsági ülésről, természetesen eljöt­tem, hiszen a fóti nagyközsé­gi pártbizottság titkára vagyok. Nagyon tetszett Lánárd Lász­ló szóbeli kiegészítése, melyet az első napirendi ponthoz fű­zött. Ugyanakkor nagyon za­vartak azok a felszólalók, akiknek — számomra úgy tűnt — semmi mondanivaló­juk nem volt, csak a szerep­lés kedvéért kértek szót. Ho­gyan fogunk mi ebből gaz­daságpolitikát csinálni? — kér­di inkább csak magától M a- gyari Mihályné. — Számomra itt minden új, szinte véletlenül csöppentem be a pártbizottsági ülésre — mondja Rabarczy Ta­más.— Hétfőn szóltak, ha érdekel, jöhetek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­széki mérnöke vagyok más­fél éve. Az egyetem befejezé­se után ragadtam ott. Most ismerkedem a pártbizottság munkájával, az ifjúságpolitika csoportban hasznosíthatom aa itt hallottakat, azonkívül érde­kes is .. • Első ízben vett részt a me­gyei pártbizottság ülésén Kristóf.ek Istvánná, a szobi nagyközségi pártbizott­ság titkára. Elmondta, hogy a megújuló politikai és ideoló­giai munkában korszerűbb és egységesebb útmutatásra van szükség. Sok olyan felszólalás hangzott el, amelyek ráirányí­tották a figyelmet a megye gazdasági, társadalmi és szo­ciális helyzetére, s elhangzot­tak építő jellegű javaslatok a megoldandó feladatokra. Meg­ragadta ezen az ülésen, hogy mennyire nyíltan és szenve­délyesen vitáztak az egyes té­makörökben a véleményeiket kifejtők. Mint említette, az a meggyőződése, hogy mindin­kább nyitottá kell válni a he­lyi gondok és a megoldásra váró feladatok iránt. Érdekelt érdeklődő Nagy Ferencné, Verőcemaros nagyközség pártbizottságának titkára: az egyik napirendi pont éppen azt tárgyalja, hogy Verőcemaros is — jó néhány más településsel egyetemben — közvetlen megyei irányítás alá kerül. — Eddig sem volt tilos be­ülni egy megyei ülésre, de igazán csak most juthattunk ehhez a lehetőséghez. Kell, hogy így, közvetlen módon is értesülhessek a felsőbb párt­szervek munkájáról, s amit itt hallottam, tovább is adom: jövő hétre már összehívtam tagságunkat. Kóspallagon, Szo- kolyán, Verőcemaroson, ahol titkári értekezleten számolok be az itt tapasztaltakról. gél összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkereske­dők, ügyvédek, gazdasági mun­kaközösségi tagok, munkavi­szonyban nem álló előadómű­vészek is részesülhetnek gyer­mekgondozási segélyben. A gyermekes családok ki­adásainak részbeni mérséklé­sére (gyermekintézményi térí­tési díjrendszer, fogyasztói ár­változások) 300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti összege és a jövedelempótlék. A családi pótlék havi összege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermeken­ként 1620 forint, három és minden további gyermek után 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemi­leg fogyatékos, állandó fel­ügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a nevelőszülőkhöz ki­helyezett állami, illetve az in­tézeti nevelésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. A gyer­mek hároméves koráig a csa­ládi pótlék továbbra is 100 fo­rinttal emelt összegben jár. 1939. február 1-jétől változik a gyermekintézmények térítési díjrendszere. A jelenlegi rend­szer a szülők jövedelméhez kötődik, a jövőben a térítési díjak az élelmezési költségek­hez igazodnak, egyidejűleg a három- és többgyermekesek körében, valamint a diákott­honban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény ér­vényesül. Ezen túlmenően mód nyílik arra, hogy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvez­ményben részesüljenek. A térítési díjrendszer válto­zásával összefüggésben 1989. január 1-jétől megszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó korlátozások. A harmadéves szakmunkástanu­lók, valamint a szakmunkás­tanuló-otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett családi pótlék jár. Minden ár­vaellátásban részesülő gyer­mek után az eltartó jogosulttá, válik családi pótlékra. Az intézetben elhelyezett in­tézeti vagy állami nevelt gyer­mek után — a vér szerinti szülő vagy tartásra kötelezett személy jogán — megállapított családi pótlékot annak a gyer­mek- és ifjúságvédő intézet­nek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Arra a hónapra vi­szont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő vágy neve­lőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltar­tót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolá­kon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szo­ciális tevékenységre szolgáló már azon gondolkozik, nem vár másra, elintézi a dolgot maga. A mélypontra jutva én is az eszközökön, módozato­kon gondolkodtam, közben lapozgattam kedvenc folyóira­tomban. S föltűnt benne egy .felvillanyozóan szép cikk, amely arról szólt, hogyan megy az Űj-Guineában, a dzsungel primitív embereinél, ahol' szintén létezik erőszak, ülés, mint minden emberi kö­zösségben. Asmatban azonban sosem ölnek piszkos anya­giakért. Ott különben is csak az ellenség életét oltják ki, hogy testéből a fölavatandó ifjú magába szívja annak ere­jét. E rítus során a férfiak há­za megtelik az erőszak és a fölszabadult boldogság légkö­rével. Bemázolják magukat az ellenséges falu elleni támadás során zsákmányolt . koponyák vérével. Vérrel locsolják be az ősök cölöpéit, amelyeket e célra állítanak föl, a fejeket pedig tűzbe tartják, hogy könnyebben bánthassák le ró­la a bőrt. Mihelyt a bőrt le­rántották a koponyáról, kő­baltával lyukat vernek a ha­lántékba. Az agyat egy tálba csurgatják, majd az öregek és a vezetők megeszik. Időköz­ben a hagyományoknak meg­felelően földarabolják a ha­lott ellenség testét. A húst szertartásosan elkeverik szá- góval, levelekbe göngyölik, megfőzik és csemegeként meg­eszik. Néró úgy, mint miná­munkásőrség létjogosultságát kérdőjelezik meg. A munkás­őrséget azon a címen támad­ják, hogy az a párt fegyveres testületé, noha nyilván ők is tudják, abban szolgál nagyon sok párton kívüli munkás, pa­raszt és értelmiségi is. A mun­kásőrségre még nagyon hosszú ideig szükség lesz a jövőben is. mert népünket érné vesz­teség, ha az e testület által nyújtott önzetlen és önként

Next

/
Thumbnails
Contents