Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

.w;u£/ 1989. JANUÁR 31., KEDD Képviselőházi választások Nyugat-Berlinben Patthelyzet a törvényhozásban Az alternatívok készek a koalícióra Hétfőn délután közzétették a vasárnap tartott nyugat­berlini képviselőházi választások hivatalos végeredmé­nyét. Eszerint a CDU hajszállal megelőzte ugyan az SPD-t, ám ugyanannyi mandátummal rendelkezik a tör­vényhozó testületben, mint a szociáldemokraták. Kibuk­tak a képviselőházból a liberálisok (FDP), bekerült vi­szont a szélsőjobboldali Republikánus Párt. A képviselőházi választással egyidejűleg Nyugat-Berlin la­kosai a tizenkét kerületi ta­nács összetételéről, illetve a kerületek élén álló polgármes­terek személyéről is szavaztak. A CDU-t súlyos vereség érte: az eddigi tíz kerület helyett csupán négyben adja majd ez a párt a polgármestert, miután abszolút többségét rendre el­veszítette. Az SPD szinte min­den kerületben nyereségeket könyvelhetett el, akárcsak az alternativok. A jövőben nyoic városi kerület élén áll majd szociáldemokrata polgármes­ter. Egy kerület (Zehlendorf) kivételével a republikánusok valamennyi kerületi tanácsban képviseltetik magukat, míg a liberálisok Wilmersdorf és Steglitz kivételével minden ke­rületben kibuktak a helyi ta­nácsból. A majdani szenátus (kor­mány) összetétele változatlanul nyitott kérdés. Az alternatívok hétfőn megismételték ajánla­tukat, miszerint készek a koa­lícióra a szociáldemokratákkal, ám engedményék nélkül. Az SPD viszont egyelőre elzárkó­zik egy olyan alternatív listá­val való összefogástól, amellyel nézetkülönbségei vannak alap­vető politikai kérdésekben (Nyugat-Berlin és az NSZK jogi egysége, a szövetséges megszálló hatalmak katonai jelenléte a városban stb.). A szociáldemokraták húzó­doznak ugyan egy CDU-val va­Várkonyi Péter luxemburgi látogatása Cszmetsere az együttműködésről Hétfőre virradóra viszontag­ságos utazás után Luxem­burgba érkezett Várkonyi Pé­ter, akit Jacques Poos luxem­burgi miniszterelnök-helyet­tes, külügyminiszter hívott meg hivatalos látogatásra. A magyar külügyminiszter két napot tölt a nagyhercegség­ben, majd Belgiumban tesz hi­vatalos látogatást. Várkonyi Péter hétfőn dél­előtt kollégájával Jacques Poos-zal, délután Jacques Santer miniszterelnökkel,e?t követően pedig Énrie.o.:Vinci­vel, az Európai Parlament fő­titkárával találkozott (Luxem­burgban működik a 12 ország­ban választott testület titkár­sága). Este Jacques Poos adott va­csorát a magyar diplomácia vezetőjének tiszteletére. A banketten mondott pohár­köszöntőjében a magyar kül­ügyminiszter hangsúlyozta: a világ a konfrontációtól az eny­hülés, az együttműködés meg­szilárdítása felé halad, ami­ben nagy szerepet játszik a szovjet—amerikai viszony ja­vulása. Biztató, hogy Európá­ban is létrejönnek az együtt­működés, a közeledés feltéte­lei. A kétoldalú kapcsolatokról szójva Várkonyi Péter kiempl- ••te. a magyar reformprogram­ból adódó gazdasági-kereske­delmi lehetőségeket,-^ a lu­xemburgi kulturális miniszter közelgő budapesti látogatását méltatva utalt a közös kultu­rális munkaterv soron követ­kező aláírására. Lengyelországban még számos kérdés nyitott maradt 4 Ideológiai tanácskozás előtt A korszerű lengyel szocia­lista modell ideológiai alap­jait kívánja körvonalazni a csütörtökön kezdődő három­napos országos elméleti és ideológiai tanácskozás, amely­nek összesen közel 800 részt­vevője lesz — mondotta Marian Orzechowski, a LEMP KB PB tagja, a KB tit­kára hétfői nemzetközi sajtó- értekezletén Varsóban. Orzechowski szerint a világ és Lengyelország belső válto­zásai indokolják, hogy a párt megpróbáljon választ találni a mai kor azon kérdéseire, amelyek nem férnek be a ko­rábbi elméleti rendszerekbe. VISSZAVONÁSIG? A második legnagyobb fran­cia ellenzéki párt nemzetközi vizsgálatot javasolt az ENSZ felügyelete alatt a romániai helyzetről. A Köztársasági Párt Nicolae Ceausescu román elnök 71. szü­letésnapja alkalmából kiadott közleményében elítélte a leg­alapvetőbb szabadságjogok mindennapos megsértéseit Ro­mániában és kifejezte azt az óhaját, hogy a francia kor­mány kezdeményezzen nemzet­közi vizsgálatot az ENSZ fel­ügyelete alatt a romániai hely­zetről. A francia párt ugyan­csak tiltakozott az életkörül­mények riasztó romlása miatt, a paraszti életfeltételek, a vá­rosok régi negyedei, köztük Bukarest óvárosának módsze­res rombolása, az ország tör­ténelmi és szellemi öröksége megsemmisítése miatt. A Francois Léotard vezette párt felhívta a francia kor­mányt, tegyen lépéseket a be­börtönzött (vagy elnyomást szenvedő) románok érdekében az emberi jogok nevében, vé­gül feltette a kérdést, hogy Nicolae Ceausescu csakugyan méltó-e arra, hogy a legmaga­sabb francia kitüntetést, a be­csületrendet viselje. Elmondta azt is, hogy az előző kongresszus küldöttei­nek részvételével még az idén, kora tavasszal megtartják az országos pártértekezletet és csak azon születhet döntés egy esetleges előrehozott párt- kongresszusról. Ennek meg­tartását a párttagok egy része a párt jövőjét befolyásoló rendkívül nagy horderejű döntések szükségességével in­dokolja. A lengyel legfelsőbb bíróság — felülvizsgálva a lublini vaj­dasági bíróság döntését — va­lamennyi bíróságra érvényes, elvi jelentőségű döntést ho­zott arról, hogy a most alaku­ló új szakszervezetek használ­hatják a Szolidaritás nevet. 'Csak röviden... ANATOLIJ LUKJÄNOV, az SZKP KB PB póttagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének első elnökhelyet­tese vezeti azt a szovjet kül­döttséget, amely részt vesz, a nemrég elhunyt Hirohito ja­pán császár temetési szertar­tásán. NAMÍBIA függetlenné válá. sának közeledtével a dél-afri­kai országok arra készülődnek, hogy gazdasági klubjuk új tag­jává fogadják Namíbiát. CSIEN CSI-CSEN kínai kül­ügyminiszter hétfőn kétórás tárgyalást folytatott Gareth Evans ausztrál külügyminisz­terrel, aki vasárnap érkezett Pekingbe négynapos hivatalos látogatásra. Kínai közlés sze­rint a találkozón véleményt cseréltek a legfontosabb világ- politikai kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatokról. ló nagykoalíciótól, ám nem is utasítják el nyíltan és határo­zottan az ilyen összetételű szenátusra vonatkozó elképze­lést. A Kereszténydemokrata Párt részéről ismételten a „de­mokratikus pártok összefogá­sát” sürgető felhívások hang­zanak el. A színfalak mögött egyelőre folyik a kötélhúzás és az egyez­kedés. Alkotmányjogilag úgy áll a dolog, hogy az új szená­tus, azaz a végrehajtó hatalom megalakulásáig a korábbi, te­hát CDU—FDP párti kormány­zat marad hivatalban. A va­sárnap megválasztott új kép­viselőház március 2-án ül ösz- sze először. Bonn Emberi jogokról A genfi Nemzetefi Palotájá­ban hétfőn megkezdődött az ENSZ Emberi Jogi Bizottságá­nak 45. ülésszaka. A tanácsko­záson 120 ország és 120 nem kormányszintű szervezet mint­egy 1200 küldötte vesz részt. A bizottságnak 43 ország tag­ja : a többi állam szavazati jog­gal nem rendelkező megfigye­lőkkel képviselteti magát az ülésszakon, amely a tervek sze rint március 10-ig tart. A résztvevők megvitatják az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásának idősze­rű kérdéseit, valamint újabb megállapodások kidolgozásá­nak lehetőségeit. A tanácsko­záson külön napirendi pont­ként szerepel a többi között az emberi jogok helyzete Chilé­ben. Iránban. Guatemalában és egy sor más országban. Londoni és moszkvai bejelentés Mihail Gorbacsov útjai Mihail Gorbacsov elhalasz­tott nagy-britanniai látogatá­sára 1989. áprilisának első fe­lében kerül sor — jelentette be hétfőn este a szovjet hír- ügynökség. A brit kormányfői hivatal ugyancsak hétfői köz­lése szerint az SZKP KB fő­titkára, a Szovjet Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke április 5—7. között tartózko­dik majd Londonban. Mihail Gorbacsov eredetileg 1988. december közepére ter­vezte londoni utazását az ör­ményországi földrengés miatt lemondta, hogy azonnal a ka­tasztrófa színhelyére utazhas­son. Mihail Gorbacsov június 12. és 15. között állami látogatást tesz az NSZK-ban. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke, az SZKP KB főtitkára Richard von Weizsäcker szövetségi einök meghívásának tesz eleget. Ezt hétfő délután jelentette be hi­vatalosan Friedhelm Ost ál­lamtitkár, a bonni kabinet szóvivője. Dél-koreai—mag yar tárgyalások A diplomáciái kapcsolatokról Szöulban hétfőn megkezdőd­tek a dél-koreai—magyar tár­gyalások a két ország közötti teljes körű diplomáciai kap­csolatok felvételéről. A ma­gyar küldöttség vezetőjét, Horn Gyulát fogadta Csői Ho Dzsung külügyminiszter, aki­nek az államtitkár átadta Várkonyi Péter magyarországi látogatásra szóló meghívását. Ezt követően ült tárgyalóasz­talhoz a küldöttség. A kétórás, baráti légkörű eszmecsere so­rán Horn Gyula, és házigaz­dája, Szín Dong Von külügy­miniszter-helyettes vezetésé­vel a két fél áttekintette a rendkívül rövid idő alatt di­namikusan fejlődő kétoldalú kapcsolatokat. Mint emlékezetes, hazánk elsőként jelentette be a szocia­lista országok közül részvéte­lét a szöuli olimpián. Ezt kö­vetően, 1987 decemberében a koreai kereskedelemfejlesztési társaság (KOTRA) megnyitót ta budapesti képviseleti iro­dáját, amelyre válaszként a Magyar Gazdasági Kamara 1988 márciuséban irodát léte sített Szöulban, a múlt év ok­tóberében pedig — közvetle­nül az olimpiai játékok után — a két ország megállapodott állandó képviseleti irodái! köl­csönös felállításáról. A hétfőn kezdett tárgyaié sok során abban is megálla­podtak, hogy február elsején írják alá a dokumentumokat a diplomáciai kapcsolatok fel vételéről, valamint a gazda­sági és a kulturális kapcso latok kiszélesítéséről és elmé­lyítéséről. A külügyi tárgya­lásokkal egy időben megkez­dődtek a gazdasági megbeszé­lések is. Bevonták az amerikai lobogót is Kabulban bezárt több követség Az Egyesült Államok kabuli nagykövetségén hétfőn bevon­ták az amerikai lobogót. John D. Glassman, a nagykövetség ügyvivője ez alkalomból mon­dott rövid beszédében kijelen­tette, hogy az amerikai dip­lomaták visszatérnek, mihelyt helyreáll a béke az országban. Washington a múlt héten je­lentette be, hogy ideiglenesen bezárja kabuli nagykövetségét, mert a szovjet csapatkivonás február 15-én esedékes befeje­zése után nem látja szavatol- hatónak az amerikai diplomá­ciai személyzet biztonságát. Az NSZK már néhány nappal az amerikai bejelentés előtt hazahívta diplomatáit. Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán és Auszt­ria ugyancsak kabuli követsé­gének kiürítése mellett dön­tött, a nyugati segélyszerveze­tek pedig drasztikusan csök­kentették Kabulban dolgozó munkatársaik létszámát. Az indiai kormány elrendelte, hogy térjenek haza az ország kabuli nagykövetségén dolgo­zó diplomaták családtagjai, a nagykövetség bezárását azon­ban nem tervezi. Az afganisztáni kormányzat illetékesei indokolatlannak ne­vezték a követségek bezárását, és azzal vádolták az érintett nyugati országokat, hogy a „lélektani hadviselésnek” ez­zel az eszközével a kormány- ellenes erőket bátorítják. A Szovjetunió pótlólagos gazdasági segélyt ad Afganisz­tánnak. Erről állapodott meg Kabulban Jurij Maszljukov, a Szovjet Állami Tervbizottság elnöke, miniszterelnök-helyet­tes, aki kétszer is tárgyalt Nadzsibullah afgán elnökkel. Maszljukov hétfőn elutazott az afgán fővárosból. A TASZSZ egy másik jelen­tésében beszámolt arról, hogy hétfőn is folytatódtak a ke­mény harcok az afgán fővárost a szovjet határral összekötő útvonalon, amelyen az élelmi­szer- és üzemanyag-szállítmá­nyok zömét Kabulba juttat­ják. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hétfőn fogad­ta Szajed Muhammed Gulab- zoit, Afganisztán moszkvai nagykövetét; a találkozót az afgán diplomata kérte. Sevard­nadze és Gulabzoi hangsúlyoz­ta, hogy mind a Szovjetunió­nak, mind az afgán kormány­nak eltökélt szándéka eleget tenni az afganisztáni rendezés­re vonatkozó genfi megálla­podásból rá háruló kötelezett­ségeknek. Ne új sebek ejtésével gyógyítsuk a régi sebeket (Folytatás az 1. oldalról.) ténylegesen működő gazdasá­gi demokráciát abban az ér­telemben, hogy a gazdasági élet minden szereplője — a nagy-, a kisvállalatok, a ma­gánvállalkozók és az állam — részére egyenlő esélyeket, szektorsemleges versenyfelté­telekét biztosítsunk. Ez a gaz­dasági alkotmányosság alap- kritériuma. Garanciák a restauráció ellen Nemzetközi tapasztalatok — Finnországtól Dél-Koreáig — bizonyítják, hogy a technoló- gia-intenzív növekedési pályát mindenütt a minőségi célokat középpontba állító oktatáspo­litika alapozta meg. Az átmenetet tehát nekünk is a „minőség forradalmával” kell megalapoznunk. Szakíta­nunk kell azzal az oktatáspo­litikával, amely a minőséget a mennyiségi növekedésbe fojtotta, a kiválasztás helyett lefelé nivellált, az egészséges kételkedés helyett pedig vak­hitet követelt. Az átmenet harmadik döntő eleme a szociálpolitikai for­dulat megvalósítása, aminek egyik oldala, hogy a termelé­si folyamatokban kemény tal- jesítményvilágot kell teremte­nünk. A szociálpolitikai for­dulat másik oldala, mondjuk ki végre magyarul: a szegény­séget enyhítő program. A régi szocialista modell híveinek támadásai az utób­bi időben megélénkültek. Ezekre nem polémiákkal, ha­nem a reformpolitika követ­kezetes megvalósításával vá­laszolunk. A piacgazdálkodás, a modern jogállamiság, a po­litikai viszonyok demokratiz­musa, a szellemi-erkölcsi megújulás ösvényein kell elő­re haladnunk. Az ösvények a szocializmus innovatív mo­dellje felé vezetnek. Senki sem járt előttünk, nem má­solhatunk sem nyugati, -sem keleti--mintákat. Sajátos ma­gyar úton haladva ki kell építenünk a magyar szocia­lizmus modelljét, amelyről nekünk kell eldöntenünk, hogy milyen legyen. A mai helyzet, amiben va­gyunk, modell- és nem rend­szerválság. Ha a modellvál­tás nem1 sikerülne, akkor ke­rülne a rendszer válságba. Választott utunkon haladva mind a siettetés; mind pedig a fékezés veszélyes. A siet­tetés visszarendeződéshez, a fékezés bénultsághoz vezet­het. Egészséges kockázatvál­lalás szükséges és el kell ta­lálni a folyamatnak — a kö­rülmények alakulásával szá­moló — dinamikáját. A kormányzat reformtörek­véseinek egyik biztosítékát látja a politikai demokratiz­musban. Intézményes garan­ciákat kell kiépítenünk a sztá­linista restauráció megaka­dályozására. Ennek a politikai intéz­ményrendszernek. a legfőbb jellemzői már egyértelműen körvonalazódtak: Az érdekek pluralizmusát kifejező politi­kai szerveződések gazdag vál­tozatossága. A stratégiai meg­újulást társadalmi vezető erő­ként orientáló Magyar Szo­cialista Munkáspárt. A nem­zeti felelősséget kifejező, poli­tikai stratégiát megvalósító kormány. A teljes körű nép­képviselet megvalósulása az Országgyűlésben és a helyi tanácsokban. A párbeszédet és az együttműködést Helyi szinteken és nemzeti méretek­ben egyaránt integráló, meg­újuló Hazafias Népfront­mozgalom. A dolgozói érde­keket következetesén képvise­lő szakszervezet. A kormányzati törekvéseket sZéies népi bázisra;” a szocia­lizmus megújításában egyet­értő, partnerkereső erők va­lódi koalíciójára kívánom ala- pozpi. A különböző szerveze­tek céljaiban, programjaiban fellelhető az a közös alap, amely lehetővé teszi a kor­mányzat politikai stratégiájá­nak támogatását A zűrzavar taszítja a pénzvilágot Németh Miklós szólt szocia­lista múltunk értékeléséről is. Az MSZMP Központi Bizott­sága által életre hívott mun­kabizottság egyik albizottsá­ga, mely abból a célból vég­zi az elmúlt 40 év értékelé­sét, hogy munkája eredmé­nyét a Központi Bizottság majd megvitassa, egy köz­benső tanulmányban úgy fo­galmazott, hogy 1956 októbe­rében népfelkelés volt. Ha valamit a múltból meg kell tanulnunk, akkor az az, hogy nagy hiba és még nagyob­bakhoz vezet, ha a történe­lem mindig rendkívül össze­tett jelenségeit vagy folyama­tait egyszavas ítélettel minő­sítjük. A történelmi esemé­nyek sohasem egyneműek! Ezért 1956 októberét igazán csak a legellentétesebb fo­galmak együttesen képesek kifejezni. Az értékelésben a népfelkelésnek éppúgy helye lehet, mint a nemzeti tragé­diát okozó szocializmusellenes terrorlázadásnak. Mert egész más volt az eleje, mint a vége. Nem vitatható, hogy a párt­tagok és a pártonkívüliek lét­érdeke a szocialista múlt ér­tékelése, a főbb tendenciák bemutatása, a hibák, tévedé­sek okainak feltárása, a sze­mélyes felelősség megállapí­tása. Ehhez közös erőfeszítés kell, de úgy, hogy ne új se­bek ejtésével próbáljuk gyó­gyítani a régi sebeket. Vi­gyáznunk kell, nehogy a hi­bák feltárásából, a rehabili­tációkból a társadalmat meg­osztó politikai kampányokat csináljanak. Ezt is úgy kell elvégeznünk, hogy a becsüle­tes, dolgozó emberek köze­lebb kerüljenek egymáshoz. Nyilvánvaló, hogy a jelen­legi helyzetünkből való el­mozdulás konfliktusokkal jár. Ezeket vállalni kell, mert ki- kerülhetetlenek. Túl kell jut­ni rajtuk. De végzetes lehet, ha a politikai élet szereplői, a különböző politikai erők. a meglévő feszültségeket nem mérsékelni, hanem élezni kí­vánják. A politikai destabili­zálódás — bekövetkezése ese­tén — gazdasági összeomlást és nemzeti katasztrófát idéz­ne elő. A nemzetközi pénz­világ ugyanis érzékeny a po­litikai destabilizálódás min­den jelenségére. Ez a tétje annak, hogy normális, ren­dezett mederben maradnak-e az események vagy sem. Ezt a tétet kell mérlegelnie min­denkinek, aki a politikai küz­dőtérre lép, és hitvallása méllett sorompóba áll. Bár­milyen színekben küzdjön, bensejében mindenkinek a nemzet színeit kell hordoz­nia. S a nemzet érdekét nem szolgálja, ha a nemes küzde­lem helyett bárki orvul hát­ba szúrja ellenfelét Ebben a helyzetben a kor­mány nevében arra kérek minden magyar embert, párt­tagot és pártonkívülit, fiatalt és öreget, vallásost és ateis­tát, hogy a nemzet sorsáért érzett felelősségtől vezetve, minden erejével akadályozza meg, hogy környezetében a szélsőséges indulatok elszaba­duljanak, a felelőtlen acsar- kodás és a pártütő torzsalko­dás uralkodjon el. Mindenkinek meg kell ér­teni: most a cél egy új start­helyzet elfoglalása, aminek záloga a nemzeti összefogás — fejezte be felszólalását Németh Miklós.

Next

/
Thumbnails
Contents