Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-30 / 25. szám

2 1989. JANUÄR 30., HÉTFŐ Gorbacsov Kubába látogat Mihail, Gorbacsov az. idén, április elején hivatalos látoga­tást tesz Kubáiban — jeíéntét- te az AIN hivatalos kubai hír- ügynökség, Mihail Gprbacsovot „Fidel Castro főparancsnok, a Kubai Kommunista Párt elnöke hívta meg az országba” — közölte a hírügynökség. A kubai televízió szintén be­számolt az SZKP KB főtitká­rának, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének közelgő havannai útjáról. A hírt ké­sőbb a televízióra hivatkozva átvette a havannai székhelyű Prensa Latina latin-ameri­kai hírügynökség is. Az eredeti tervek szerint Mihail Gorbacsov tavaly de­cemberben érkezett volna Ku­bába. Az Örményországot súj­tó katasztrofáíis földrengés hí­rére azonban megszakította New York-i tartózkodását és elhalasztotta Havannába és Londonba tervezett látogatá­sát. A munkások mondják ki a végső szót Kerekasztal mellett Varsóban Varsóban a törvényes szak- szervezeti mozgalom, az OPZZ Országos Tanácsa székházában találkozott szombaton Alfred Miodowicz, az OPZZ taná­csának elnöke és a vezetőség néhány tagja, valamint az. OPZZ több szakértője Czeslaív Kiszczak belügyminiszterrel és Stanislaw Ciosekkel. a LEMP KB titkárával, a LEMP KB PB tagjaival. A találkozón, amelyre egy nappal Lech Walesa és Kisz­czak megbeszélései után ke­rült sor — mivel a meghívás ellenére azon az OPZZ veze­tői nem jelentek meg — Kisz­czak tájékoztatta a szakszerve­zeti vezetőket a kerékasztal- tárgyalások ügyében született megállapodásokról. Az OPZZ vezetői megelége­déssel fogadták, hogy február 6-án megkezdődik a kerekasz- tal-értekezlet, de Alfred Mio­dowicz, aki szintén tagja a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának, közölte: a konferencián részt vevő OPZZ-küldöttség a saját, független álláspontját fogja ismertetni. Mint ismeretes, az OPZZ nem ért egyet azzal, hogy a kerekasztal mellett döntsenek a szakszervezeti pluralizmus nyomán kialakuló új szakszer­vezeti modellről, mert úgy vé­li, hogy arról maguknak a munkásoknak kell kimondani a végső szót munkahelyükön. A lakosságot nem telepítik vissza Csernobil ismét működik A csernobili atomerőmű, amelyben az atomenergia ed­digi történetének legsúlyosabb következményekkel járó sze­rencsétlensége történt 1986 áp­Hom Gyula Szöulban Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár és kísérete hivatalos meghívásra vasárnap délután Szöulba érkezett. A magas rangú kormánytagot a Kimpo repülőtéren Szin Dong Von külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Étre Sán­dor, hazánk állandó képvisele­tének vezetője is. A sajtó kér­déseire válaszolva Horn Gyula bejelentette, hogy a látogatás célja o teljes körű diplomáciai kapcsolat felvétele a két or­szág körött. rilisában, újra régi munka­rendjében működik. Ezt a hírt Alekszandr Lapsin, az atom- energetikai miniszter helyette­se közölte vasárnap, hangsú­lyozva, hogy az erőműben és környékén a sugárszint nem haladja meg a nemzetközi or­vosi normát. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy 150 hektárnyi területet sugármentesítettek. Ehhez 150 ezer köbméter föl­det kellett elhordani a szeny- nyezett terepről, 16 kilométe­res szakaszon ki kellett cserél­ni az útburkolatot és a járdák burkolatát. Sugármentesítették a lakóházakat és a hivatali épületeket is. A negyedik blok­kot, ahol a szerencsétlenség békŐvétkéWett, ~-méffbizhatóavi -lefedték. A lakosság Visszatelepítését Csernobil városába a belátha­tó jövőben nem tervezik. MEGHALT A PANCSEN LÁMA A tibeti Sigance városá­ban szombaton meghalt a pancsen láma, Tibet máso­dik számú vallási vezetője — jelentette vasárnap az Üj Kína hírügynökség. Az 51 éves láma (világi nevén Csudzsi-Gelcen) egy restau­rált tkegyhelv megnyitásán vett részt, amikor hirtelen szívroham érte. Csudzsi-Gelcen 1949 óta volt a tizedik pancsen lá­ma és a hiedelem szerint megtestesítette az 1937-ben meghalt kilencedik pan­csen lámát. Gyakorlatilag a kínai fővárosban élt, de gyakran utazott Tibetbe. Megfigyelők a pekingi kor­mány és a tibeti papok kö­zötti legfőbb közvetítőként tartották számon, mivel ha-, láláig a pekingi parlament alelnöke és a Kínai Budd­hista Szövetség tiszteletbeli elnöke volt. Annak idején, amikor a dalai láma 1959-ben In­diába menekült a sikerte­len Ihassai felkelés után, a pancsen láma Bekingben maradt. A dalai lámával ellentétben nem Tibet ön­állóságát, hanem a tibeti— kínai egységet helyezte elő­térbe, A. kulturális forrada­lom idején kilenc évig há­zi őrizetben volt és csak 1982-.ben engedték vissza Tibetbe. A veszély feltételezése alaptalan Bezárt követségek Kabulban Londonban, Párizsban és Bécsben bejelentették, hogy az afgán fővárosban megromlott bitzonsági körülmények miatt Nagy-Britannia, Franciaország és Ausztria is hazarendeli ka- buli diplomatáit. Az afgán külügyminiszté­rium képviselője úgy nyilat­kozott, hogy a külföldi nagy- követségekre a szovjet csapa­tok kivonulása után váró ve­Ma kezdődik a jugoszláv párt kb illése Kiéleződött ellentétek Végleges megoszlás veszé­lye fenyegeti Jugoszláviát — írta vasárnapi számának ve­zércikkében az újvidéki Ma­gyar Szó —, az ellentétek végsőkig kiéleződtek. Az or­szág két legnagyobb nemze­tének (Ez a szerb és a hor- vát — a szerk.) vezetősége is egymás ellen fordult A ju­goszláv érdekek előtérbe he­lyezése, a nemzetek és nem­zetiségek egymáshoz való kö­zeledése. az összefogás he­lyett teljes a széthúzás. A kíméletlen vádaskodás­ból derekasan kiveszik ré­szüket a volt frontharcosok is, akik a háborúban készek voltak életüket Is feláldozni a titói Jugoszláviáért — foly­tatódott a cikk. — Joggal ag­gódik a jugoszláv munkás- osztály, amely puszta megél­hetését is alig tudja magá­nak és családjának biztosíta­ni, amely a szociális bizton­ság pereimére sodródott és amely élgárdájától minde­nekelőtt azt várja, hogy ki- utót mutasson a válságból. A JKSZ KB hétfőn (január 30-án) kezdődő ülésének meg kellene gátolnia a további vá­daskodást. Az egyetlen elfo­gadható kimenetel a megbé­kélés kellene hogy legyen — mutatott rá végül a lap. szély feltételezése „alaptalan”, s hogy az afganisztáni köz­társaság fegyveres erői siker­rel megvédik azokat a városo­kat és tartományokat, ahon­nan a szovjet csapatok kivo­nultak. Az Egyesült Államok, Japán és a Német Szövetségi Köztár­saság már korábban döntött afganisztáni nagykövetségének bezárásáról. Olaszország az Egyesült Ál­lamok és más nyugati orszá­gok példáját követve bezárja nagykövetségét a fegyveres lá­zadók ostromolta afgán fővá­rosban — jelentette be szom­baton Rómában Giulio And­reotti olasz külügyminiszter. ~Csak röviden...] NEMCSAK A VOLT ELNÖK A FELESÉGE IS... Nemcsak Ronald Reagan, hanem a volt elnök felesége is sok pénzt fog keresni beszédekkel — jelentette a Los Angeles Times. Nancy Reagan 30 000 dollárt kér egy előadásért. A napokban élénk és vegyes visszhangot keltett a hír, hogy az alig egy hete visszavonult elnök 5 millió dollárt kap emlék­irataiért. Emellett leszerződött egy előadókat közvetítő céghez és alkalmanként 40 000—50 000 dollárt kap majd egy előadásért. Ez — kivéve a szórakoztatóipar néhány kedvencének, jövedel­meit — örsfcágos csúcs. Mint kiderült, a Reagan házaspár iránt még ilyen áron is élénk az érdeklődés. Ronald Reagan előadásainak egyik fő témája egyébként az lesz: miért ellenzi, hogy az alkotmány kétszer négy évre kor­látozza az elnökök hivatali idejét..« MOSZKVÁBAN BEFEJE­ZŐDÖTT az 1962-es Karib-ten- geri válságról tartott három­oldalú — szovjet—kubai— amerikai — tanácskozás. A résztvevők nyilatkozatukban állást foglaltak a hasonló jel­legű konfliktusok elkerülése, a robbanásveszélyes helyzetek kialakulásának megelőzése mellett. HUSSZEIN IRAKI ELNÖK vasárnap bejelentette: országa elfogadta az ENSZ főtitkárá­nak javaslatát, hogy Iránnal katonai vegyes bizottságot hoz­zanak létre a háborúskodást felfüggesztő tűzszünet megszi­lárdítására. JERUZSÁLEMBE ÉRKE­ZETT Kurt Löffler, a Német Demokratikus Köztársaság egyházügyi államtitkára. Löff­ler az NDK kormányának el­ső olyan tagja, aki Izraelbe látogat. A CAPE CANAVERALI Kennedy űrközpont személy­zete szombaton megemléke­zett a Challenger űrrepülőgép három évvel ezelőtti kataszt­rófájáról. Fontos lépés a stabilitás és biztonság erősítésének útján Közzétették a Varsói Szerződés katonai erejének adatait (Folytatás az 1. oldalról.) tetett adatok nem arra szol­gálnak, hogy — kiindulási pa­raméterek gyanánt — teljes terjedelmükben felhasználják őket az elkövetkezendő tár­gyalásokon, amelyeket a man­dátumuknak megfelelően kell folytatni, és arra serri, hogy a tárgyalások témáját helyet­tesítsék. Az európai kato­nai erők felmérésének az a komplex megközelítése azon­ban végső soron azt szol­gálja, hogy a figyelmet arra összpontosítsa: a tárgyalások­nak a kezdet kezdetétől realisztikus jelleget kell köl­csönözni, továbbá, hogy le kell mondani az egyoldalú előnyök elérésére irányuló kísérletek­ről. Az európai katonai egyen­súly — valamennyíi összetevő­jét figyelembe véve — úgy jellemezhető, mint olyan hoz­závetőleges egyensúly, amely nem ad lehetőséget az egyik vagy másik félnek arra, hogy döntő katonai fölényre szá­mítson. Ugyanakkor szüksé­ges az európai fegyveres erők és fegyverzetek jelenlegi ma­gas koncentráltsági szintjének radikális csökkentése azzal a céllal, hogy biztosítsák az ész­szerűen elégséges védelem el­vének megfelelő stabilitását. A honvédelmi miniszteri bi­zottság úgy véli, az európai biztonság érdekei megkövete­lik a meglevő egyensúlyhiá­nyok és aszimmetriák (arány­talanságok) megszüntetésére, a legveszélyesebb támadó fegy­verfajták lényeges csökkenté­sére irányuló, haláSzíbatátl^ri intézkedések meghozatalát, a fegyveres erők alacsonyabb szintre történő csökkentését, a két szövetség katonai struktú­rájának átalakítását azzal a céllal, hogy kifejezetten vé­delmi jelleget kölcsönözzenek nekik. A Varsói Szerződés tag­államai -r- Bolgár Népköztár­saság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyel Népköz- társaság, Magyar Népköztár­saság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocia­lista Köztársaság, Szovjet­unió — készen állnak arra, hogy az európai katonai szem­benállás szintjének csökkenté­sét célzó erőfeszítéseket a gya­korlati tevékenységek med­rébe tereljék. Ennek szemléle­tes bizonyítékát jelentik azok a kezdeményező lépések, ame­lyeket a Szovjetunió, egyolda­lúan tett saját fegyveres erői­nek a következő két éven be­lül — a tárgyalásoktól ■ függet­lenül — 500 ezer fővel, vala­mint a fegyverzetek és a hadi- technika mennyiségének lé­nyegesen — 10 ezer harcko­csival, 8500 tüzérségi rend­szerrel, 800 harci repülőgéppel — való csökkentésére, hat harckocsihadosztálynak a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból, Csehszlovákiából és Magyarországról történő kivo­nását is beleértve. A Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi minisz­teri bizottsága kifejezésre jut­tatja ama véleményét, hogy. a NATO-országok hasonló kész­séget tanúsítanak a mielőbbi előrelépésre az . európai stabi­litás és biztonság erősítésének útján, egyebek között a saját fegyveres erőik és fegyverze­tük csökkentését célzó egyol­dalú intézkedés révén is. HÍRMAGYARÁZAT A titok mér nem titok Nem csupán a katonaviselt emberek, hanem szinte kivé­tel nélkül mindenki tudja, hogy a legszigorúbban őrzött adatok egyik, különlegesen fontos kategóriáját a katonai titkok képezik. Közöttük is azok a legféltettebb informá­ciók. amelyek a hadseregek pontos létszámát, a fő fegy- verfajták és a jelentősebb harci-technikai eszközök meg­levő mennyiségét mutatják. Ez így van a világ minden részén. Igv van nálunk és a Varsói Szerződés valamennyi tagországában is, legalábbis így volt a mai napig. Ugyanis ma mind a hét or­szágban — amelyeknek had­serege a Varsói Szerződés vé­delmi szövetségéhez tartozik — nyilvánosságra hozták eze­ket az adatokat. Öe az is kiderül ezekből az adatokból, hogy a NATO-hoz tartozó államok fegyveres erői valójában milyen katonai po­tenciált képviselnek itt Euró­pában. S ha a nyilvánosságra hozott adatokat összevetjük, az is megállapítható, hogy a két katonai szervezet között mi­lyen az erőviszony, a mi olda­lunkon levő erő hogyan arány­lik a másik fél katonai po­tenciáljához. Beigazolódik, hogy a bizonyos területeken meglevő aszimmetriákkal együtt — a nyugati propagan­dával ellentétben — tulajdon­képpen erőegyensúly van a két katonai szövetség között. Ez a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizott­ságának tavaly december 17-i szófiai ülésén elfogadott és ma a legszélesebb nyilvánosság elé került nyilatkozat és a hozzá tartozó több mint félezer adat célja és jelentősége. Mindez azt is világosan iga­zolja, hogy a Varsói Szerződé­sen belül a békére és a biz­tonságra való törekvés új mó­don történő felfogása nem csu­pán propaganda, hanem reá­lis valóság. Az adatok nyilvá­nosságra hozatala ugyanakkor hozzájárulhat a március elején Bécsben kezdődő európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások kedvezőbb feltéte­leinek kialakulásához is. Se­gíthet elkerülni az évekig tar­tó „számháborút”, * létszám­adatokról folyó meddő vitát, s előbbre hozhatja, ,a megegye­zés időpontját í- ' •A nyilvánosságra hozott ada­tok közül bizonyára szinte mindenki elsőként a Magyar Néphadseregre vonatkozókat fogja tanulmányozná. Számuk­ra — mielőtt hozzájutnának az országos napilapokban köz­zétett valamennyi adathoz — néhány információ néphadse­regünkről: létszám 106 800 fő, s többek között 113 repülőgép­pel, 96 harci helikopterrel, 1435 harckocsival, 2310 gyalog­sági harcjárművel és páncélo­zott szállító harcjárművel, to­vábbá 27 harcászati rakétain­dító állvánnyal rendelkezik. A KIKÉPZÉSI PROGRAMBÓL ELTŰNTEK A FIKCIÓK A munkásőrség a nép milíciája Interjú Börzék Lajossal, az országos parancsnokság osztályvezetőjével Az utóbbi hónapokban élénk társadalmi érdeklődés kíséri a munkásőrség körül kibontakozó vitát. Egyesek a testület megszün­tetését követelik, mások aggódnak érte. De még a szocializmus el­kötelezett hívei közül is sokan azt mondják: tisztázni kell a testület jövőbeni szerepét, még mielőtt a támadások okozta bizonytalanság légkörében sorai bomladozni kezdenének. S noha ismereteink sze­rint eddig Pest megyében egyetlen munkásőr sem szerelt le eszmei elbizonytalanodás miatt, mégis időszerűnek láttuk, hogy választ kér­jünk azokra a kérdésekre, amelyek a munkásőrség támogatóit és támadóit egyaránt izgatják. A Pest Megyei Hirlap kérdéseire Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának propaganda- és sajtóosztály-vezetője válaszolt. — Hogyan reagál a testüle­tük a munkásőrséget ért tá­madásokra? j A szocializmusnak, követ­kezésképp intézményeinek is voltak és vannak ellenségei. Ezért lettünk divatosak a Szabad Európánál, ezért tar­totta szükségesnek ez a rádió­adó, hogy az utóbbi hetekben- többször is támadjon bennün­ket. Persze az érdeklődők túl­nyomó többsége nem ilyen szándékkal fordul felénk, ök azt akarják tudni, hogyan foglaljanak állást, mi a mun­kásőrség mast és mi lesz a jövőben. Nem kevesen jó szándékú javaslatokkal is se­gíteni igyekeznek bennünket. — Most már bizonyosnak látszik, hogy megvalósul ná­lunk is a többpártrendszer. Talán ezért is erősödött fel az a követelés, hogy az MSZMP-nek ne legyen tégy- .veres szervezete, ha a többi pártnak nem lehet. Mi erre a válaszuk? — Az, hogy a munkásőr­ség pártmilíciaként működik, eddig sem volt igaz. Testüle­tünkben a párattagok aránya hetvennyolc százalék körül van, de az új munkásőrök kö­zött még az ötven százalékot sem éri el. Márpedig a párt-? milíciában csak párttagok szolgálhatnának. Az igaz, Tiogy testületünk közvetlen pártirányítással dolgozik. De ennek mikéntje rengeteget változott külön határozatok nélkül is az országos párt­értekezlet óta. S én bizonyos­ra veszem, hogy a közeljövő­ben alapvetően megváltozik Hadd tegyem hozzá, most még azokban a szocialista orszá­gokban is hangoztatják — a Szovjetunióban is, ahol eddig nem volt népi milícia —, hogy a hadsereg létszámának csök­kentésével párhuzamosan a belügyi szervek mellett meg­szervezik az állami feladato­kat társadalmi alapon ellátó egységeket, hiszen ezek költ­sége csak töredéke annak, amit a hivatásos fegyveres tes­tületekre fordítanak. A gazdag tőkés országokban is ilyen meg­fontolásokból tartják fenn a nemzeti gárdát, önvédelmi gár­dát, polgárőrséget stb. Tehát szóikat a szervezeteket,, amelye­ket felkészítettek a belső rend fenntartására, az elemi csa­pások, tömegszeréncsétlensé- gek következményeinek a fel­számolására. Az utóbbi két évben mi is ilyen feladatok­ra készítjük fél a munkás­őröket és gyakorlataink prog­ramjából eltűntek az olyan fikciók, melyek szerint hábo­rú van, diverzánsok támad­nak stb. Azt oktatjuk például, hogy a közrend védelmében hogyan tevékenykedjen, a közbiztonságért mit tegyen a munkásőr, miként segítse a rendőrséget, avagy egy árvíz vagy földrengés esetén mi a teendője.

Next

/
Thumbnails
Contents