Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám
1989. JANUÁR 24., KEDD pr. vr , MKKfFl] 3 Megszűnik az SZMT Az áremelések bejelentése óta bérkövetelésektől zajos az ország. A dolgozók a legkülönbözőbb módon fejezik ki elégedetlenségüket, innen-on- nan a végső fegyver, a sztrájk bevetésének fontolgatásáról érkeznek hírek, több megyében önmérsékletre szólítják a kormányt a szakszervezeti tanácsok. E mozgalmas időszakban nem hallatja hangját a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa. Sokan tudni vélik ennek okát is: az SZMT saját belső ügyeivel van elfoglalva, napjai ugyanis meg vannak számlálva ... Ezek után kíváncsiak voltunk arra, hogyan látja a dolgot Fodor László, az SZMT titkára. — Miért hallgat a Szak- szervezetek Pest Megyei Tanácsa? — Pontosan tudjuk, hogy rossz a dolgozók hangulata, hogy feszült a helyzet, mégsem kívánunk levelezni a kormánnyal, a SZOT-tal. Az utóbbival már csak azért sem, mert ugyanabban az épületben dolgozunk, mindennap van alkalmunk a tagságtól érkező jelzések továbbítására. Ügy látjuk, hogy az esetleg sztrájkokba torkolló bérkövetelések nem vezethetnek célra. A jogos elégedetlenség, egyes rétegek már-már elviselhetetlen terhei ellenére sem támogatunk olyan bérkiáramlást, amely mögött nincsen teljesítmény, fedezet. Inkább arra ösztönözzük a munkáltatókat, hogy hozzák előre a tavalyi eredményeik alapján az idén esedékes béremeléseket. Ne húzzák az időt, ne várjanak áprilisig, májusig, hanem mielőbb cselekedjenek. — Igaz, hogy megszűnik az SZMT? — A szakszervezetek országos értekezletén egyértelműen megfogalmazódott, hogy alulról indulva, szövetségi elv alapján újjá kell építeni a mozgalmat. Tavasszal kezdődnek, s a nyáron befejeződnek a választások, s az alapszervezetek maguk döntenek arról, milyen formában kívánják képviselni, védeni a tagság érdekeit. Területi és szakmai alapon szerveződhet meg az új struktúra, amelybe az SZMT-k már nem illenek bele. — Valamilyen megyei szervezet, szövetség csak lesz? — Az alapszervezeteknek, esetleges szövetségeiknek szuverén joguk eldönteni, hogy milyen testületeket akarnak létrehozni. Mi úgy látjuk, hogy szükség lehet egy megyei szövetségre is. Mégpedig azért, mert például a lakóterületen jelentkező gondok megoldása — mint a foglalkoztatás, a közlekedés, a lakáskérdés és a többi — meghaladják egy-egy szervezet lehetőségeit. Ezért várható, hogy lesz ilyen irányú szerveződés. — Vagyis lehetséges, hogy az SZMT nem tűnik el, csak átalakul? — A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa megszűnik, nem kereszteljük át megyei szövetséggé. Az ugyanis máshogyan épül majd fel, más lesz a funkciója, munkamódszere is. — Mi történik az SZMT munkatársaival? — Miután nem lesz SZMT, munkatársakra sem lesz szükség. Nem ért váratlanul bennünket a változás, már tavaly hozzáfogtunk a létszám fokozatos leépítéséhez. Jó szakemberekről van szó, ezért nem okoz problémát a további foglalkoztatásuk. A legtöbben a gazdasági életben találtak maguknak új munkát, mások az Állami Biztosítónál, az APEH- nél, a népfrontban jutottak álláshoz. Jelenleg már csak a négy titkár és két politikai munkatárs alkotja az apparátust. — És mi lesz a vezetők sorsa? — Ha igényt tart ránk a majdani szövetség, akkor tovább dolgozunk, ha nem, akkor egyéb munka után kell néznünk. Kövess László Bürokratikus ügyintézés Ä tanács nem érdekelt A tanácsok egyelőre nem érdekeltek az állami lakások értékesítésében — állapítja meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban lezárt vizsgálata. A felmérés során a fővárosban, az öt megyei városban, valamint n'-olc kisebb városban vizsgálták az állami lakások értékesítésének tapasztalatait. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak. hogy bővíteni kell az elidegenítést végző szervezetek körét, s az ingatlanközvetítésben — szakértők bevonásával — lehetővé kell tenni az ellenőrző értékbecslés lehetőségét is. Véget kell vetni a bürokratikus ügyintézésnek, s ezáltal jelentősen rövidíteni kell az elintézés határidejét. A KNEB szükségesnek ítélf a jövőben minden lakás- gazdálkodást érintő jogszabály társadalmi vitára bocsátását. Adózó, fizess! Ügyfélfogadási rend Százhárom éve született Másnak terhére nem voltam Folytatjuk sorozatunkat, ezúttal több olvasónk kérésére a Pest Megyei Adófelügyelőség és kirendeltségeinek ügy- félfogadási rendjét közöljük. A Pest Megyei Adófelügye- löség — amely Budapesten, a XIII. kerület, Petneházy utca 6-8. szám alatt található —, minden munkanapon reggel 6-tól délután 7 óra 30 percig várja az érdeklődőket. Budaörsön hétfőn és szerdán 10— 18.30, Vecséscn csütörtökön 8.30— 12.30, Szentendrén pénteken 8.30—12.30, Érden hétfőn 10—18.30, Pécelen szerdán 10—18.30, Aszódon hétdón 10—18.30, Dunakeszin szerdán 8.30—16.30, Foton kedden 8.30—14, Szigetszent- mártonban pénteken 8.30— 12.30, Veresegyházon hétfőn 8.30— 12.30, Bagón pénteken 8.30— 12.30, Nagykőrösön hétfőn 10—18.30, Nagykátán szerdán 10—18.30, Százhalombattán pedig szerdán 10—18 óra között, mindenütt a helyi tanács épületében van ügyfél- fogadás. Az adófelügyelőség váci ki- rendeltségén munkanapokon reggel 9 órától délután 16.30-ig várják az embereket, Dabason szintén hasonló az ügyfélfogadás rendje. Gödöllőn és Cegléden ugyancsak érvényes ez a megállapítás, azzal a kiegészítéssel, hogy hétfőn és szerdán meghosszabbított, 19.30-ig tartó ügyfélfogadás van. Szigetszentmiklóson az adófelügyelőség szakemberei a KIOSZ épületében kaptak helyet, ott hétfőnként 10 óráJ tói 18.30-ig tartanak nyitva. Sorozatunk következő részében levelekre válaszolunk. Kérjük olvasóinkat, hogy kérdéseiket, a személyi jövedelemadózással kapcsolatos gondjaikat írják meg nekünk. A borítékon tüntessék fel: Adózó, fizess! A tanácsi lakások megvásárlására csaknem 20 év óta van lehetőség, ám csak az utóbbi 2-3 évben élénkült meg a kereslet. Az 1969-es kormányrendelet hatályba lépésétől napjainkig az országban mindössze 10 ezer lakást vásároltak meg — ez a bérlakásállomány egy százalékát teszi ki —, s ezek döntő többségét is az utóbbi évek során adták el. 1987-ben például 4480 bérlemény cserélt gazdát. Az említett minisztertanácsi rendeletet az évek során többször módosították, s az új rendelkezések a bérlőknek, a vásárlóknak teremtettek előnyös feltételeket. Az állami házingatlanok eladásának egyik alapvető célja a költségvetés tehermentesítése a fenntartási költségek alól. Ennek mind a mai napig nem sikerült érvényt szerezni, egyrészt mert az ebből származó bevételek még mindig nem számottevőek, másrészt a vásárlók jelentős törlesztési kedvezményt kaptak. Az alacsony vételár, a hosszú törlesztési idő, az értékesítés adminisztratív feladatai, annak költségei miatt a tanácsok számára rövid távon előnytelen vállalkozás az értékesítés, még akkor is, ha így mentesülnek bizonyos üzemeltetési, fenntartási költségek alól. Az ingatlanok árának rohamos, Inflációs jellegű emelkedése miatt a tanácsoknak kimondottan előnyösebb, ha minél később bocsátják áruba a lakásokat. HAJTATVA Láthatóan Megírták, szóvá tették ezerszer. Ezerszer? Százezerszer! És mégis... és mégis: a hírlapíró munkája úgy hozza magával, hogy szombaton is, vasárnap is úton van. Szitáló köd. Nyálkás útburkolat. Felhordott sár. Láthatóan nagyon rosszak a látási viszonyok. A négyes számú főúton közepes a forgatom. A hírlapíró a kormány mellett igyekszik ura lenni indulatainak. Szemből ugyanis egyre-másra érkeznek az ön- és közveszélyesek. Azok, akik nem ismerik kocsijukon a világításkapcsolót. Akik nem tudják, mi az a tompított fény, aminek a használata ilyenkor kötelező lenne. A hírlapíró igyekszik ura maradni indulatainak. Utasa papírt, tollat vesz elő. Számol. Vecséstől Abonyig 147 — korai az időpont, még nyolc óra sincsen — jármű jött szembe. Közülük hetvenháromnak semmiféle fényforrása nem ég . . .! Nyolc olyan akad, amelyen a „városi’* lámpa, azaz a helyzetjelző világít. S a kisebbséget(I) alkotják azok a járművek, amelyeket eszlelni lehet; tompított fénnyel közlekednek. Ez volt szombaton. Vasárnap ennél is kedvezőtlenebbek az arányok a harmincnégyes úton Nagyká- táig ... A keskeny, kanyargós úton olyanok kezdenek előzésbe, akik mellett, mögött ott ül a család; asszony, gyerekek, szülök. Előznek, lámpa- fény nélkül, észrevehetetlenül, a csúszós úton ijesztően kacsázva. A család, a rokonság láthatóan nem tudja, kinek a kezébe tette le az életét. Egy . .. egy .. . Láthatóan ezek a láthatatlanok alkalmatlanok a járművezetésre. Alkalmatlanok, mert ha azt sem tudják, hol van a világításkapcsoló, ha nem sejtik, mikor kell azt használni, vajon alkalmasak-e más, ennél bonyolultabb vezetési műveletek végrehajtására? A tompított fény hiánya tehát láthatóan bizonyos képességek, készségek — finoman kifejezve — tompftottságára mutat. MOTTO Béremelés az egészségügyben Két-három év alatt Az,, i4én 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi dolgozók bérének emelésére — hangzott el az ÉDOSZ székházéban hétfőn tartott sajtótájékoztatón! Dr. Győrfi István szociális és egészségügyi miniszterhelyettes kijelentette: az egészségügyi dolgozók bérezésének javítását a minisztérium egy többlépcsős, szisz- : tematikus elemzésre építkező ’ folyamatnak tartja. Két-három év alatt szeretnék elérni azt, hogy bérszínvonaluk utolérje a népgazdasági átlagot. Egyben szándékuk egy olyan bérmechanizmus bevezetése, amely megakadályozza, hogy a lemaradás ismételten újratermelődjék. A kékfestő ruha makulátlan, a vékony szálú hajat szorosan fogja le a virágos kendő. Az asszony szótlan-csendesen ül, két kezét botja fölött összekulcsolja. Várakozik. Mintha észre sem venné maga körül az ünnepet, a sok embert, mintha nem tudná, hogy az asztalon díszlő virágok ma őt köszöntik. Urbán Józsefné Ladányi Anna százharmadik születésnapját üli Gyálon. Ócsa kisközség volt, poros utakkal, a házak körül nagy legelőkkel a múlt század végén, amikor Annus néni született. Sok szabadságot nem hagyott számára a gyerekkor, tízvalahány évesen már sorban kapált az asszonyokkal, éjszaka meg ruhát varrt a frontra induló katonáknak. Hat gyerekről gondoskodott, 1947 óta egymaga. — Semmit nem kértem, soha senkitől, másnak terhére nem voltam — kezd bele élete történetébe Annus néni. — Az uram korán elhalt, az özvegység már akkor is súlyos volt. Nekem az volt a feladatom, hogy tisztességre neveljem az egy fiamat, s az öt lányomat. Megsegített az Isten is, mert nem voltam én sohasem beteg, gyógyszer még nem forgott a számban, bírtam a munkát. Aztán széjjelszéled- tek a gyerekek, mindenáron szolgálni akartak, kellett nekik az új ruha, a szép holmi... Szekér Kálmánné, Ilonka néni a legfiatalabb a testvérek közül. Hetvenhárom éves. Gyengéden mosolyog, hallgatva a szavakat. — Édesanyám szerint, aki dolgozni megy, az csak szolgál — folytatja Ilonka néni a beszédet. — Így mondja az unokákra is. Ezen az ünnepen itt van a dédunokákból is jó néhány, sőt, a két ükunoka is. Édesanyám családjában hosz- szú életet éltek, mondják, a Makaróniként tekerik a villára Gilisztafarm Áíbertirsán Ha valaki netán biohumusz előállítására adná a fejét, mindenekelőtt jó sok gilisztát kell beszereznie. A régi horgászkönyv tanácsa szerint a gilisztavadász verjen le egy cölöpöt a talajba, majd ütö- gesse annak oldalát egy fadarabbal. Állítólag a furcsa rezgéstől megrémült férgek százszámra bújnak elő a földből. Az összefogdosott gilisztaállomány meg is duplázható egy olló segítségével, köztudott ugyanis, hogy a félbevágott giliszta mindkét fele tovább él. szépanyánk 110 éves volt, amikor meghalt. — Milyen hát az élet, Annus néni? — kérdezem, de vajmi kevéssé hiszem, megtudhatnám-e valóban. — Élhető — mondja az idős asszony — Élhető a világ. Itt fújt a szél, amott sütött a nap, aztán megfordult, hogy másnak is jusson a jobból is. Az volt a legszebb, amikor 1969- ben megvehettülk itt Gyálon azt a kicsi házat, amiben a lányommal élünk. Van kis kertünk is, s egy szép kutyánk, a Mackó. Amolyan „vegyes" kutya, de jó nagyon, szeret engem. Mikor százéves voltam, hozzánk jöttek el az emberek föliköszönteni, most meg itt, a tanácsházán vagyunk. Nem is hiszem igazán, hogy enyém ez a nagy tisztesség, nemigen volt részem ilyesmiben. Dobróti István, a nagyközség pártbizottságának titkára, mint Gyál legidősebb polgárának, a lakosság tisztelete jeléül a tengernyi virág mellett kenyérrel megrakott kosarat adott át Annus néninek. A gesztus szép volt, s egyben elgondolkodtató. Aztán kisiskolások jöttek, dallal köszöntöttek. Blaskovics Józsi bácsi öreg herflin régi dalokat játszott, elsőként a kedves emléket, az Akácos utat. Vajon a dallamok a lélek milyen mély húrjait pengettök meg, vajon mi az az emlék, ami föllángolt százhárom év feneketlen kút- jából? Régi tavaszok a Jalics- major szőlejében, ahol a fiatal férj vincellér volt, égető nyarak a búzaföldön, vagy bálák, nagy mulatságok? Mi mindent láthatott a valah.a-kék szem, mit rejthet a homlok? Hányféle öröm, s hányféle bánat erezte ezt a százhárom évet — Annus nénin kívül nem tudhatja senki más. Bellér Ágnes Költségesebb megoldás, viszont nem jár munkával, ha a biohumusz előállításához vásároljuk a gilisztákat. A mezőgazdasági lapokban sűrűn jelennek meg ilyen hirdetések. Van. amelyik tenyésztő két forintra tartja a férgeinek darabját, van aki egyre, de már ötven fillérért is hozzá lehet jutni az állomány egyedeihez úgy, hogy a négy centiméternél kisebbeket nem is számítják. Kísérlet az üvegben Nagy Gábor, az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet elnöke szerint a divathullámot időben meglovagolok közül sokan meggazdagodtak. Mondanom sem kell, nem azok, akik maguk állították elő a humuszt, hanem a giliszták eladói. Egy időben elterjedt, hogy a nyugatnémetek a műtrágyák káros hatásaitól tartva minden pénzt megadnak a biohumuszért. A gyors meggazdagodás reményében azután boldog, boldogtalan vette a gilisztákat, a kiskertekben feltűntek a silók. A remélt milliók helyett azonban csak annyi hasznuk volt, hogy a tulaj megtrágyázhatta a saját földjét az előállított humusszal. Az albsrtirsaiak tudományosan fogtak a dologhoz. Nincs még a témának szak- irodalma, bár hallottak rebesgetni valamit a japán és az olasz módszerről. Egyiket sem vették át, hanem maguk kezdtek kísérletezni befőttes- üvegekben tartott gilisztákkal. A külhoni móditól eltérően a legfontosabbnak azt tartották, minél kevesebb munkával és eszközzel állítsák elő a humuszt. Hitelből kukacok Mielőtt a kutatásaik tapasztalatairól beszámolnám?, nem árt tisztázni, tulajdonképpen mire is jó a biohumusz. Megdőlt az a hiedelem, hogy a humusz mellett nincs szükség műtrágyára. Kell. de csaik feleannyi, mint korábban. Ugyanakkor a biohumusz a természetes trágyáknál jóval több hasznos anyagot tartalmaz, tehát alkalmasabb a föld termőerejének fenntartására, javítására. A humusszal a savanyú földek vegyhatása is kedvezően befolyásolható. S még egy fontos érv: a humusszal kezelt földben élő növények nem annyira fogékonyak a gombabetegségekre. Az eljárás kettős haszonnal kecsegtet, hiszen a humusz mellett külön felhasználható a giliszta is. Az elnök szerint nem csak állati takarmányként, feldolgozva az emberek is fogyaszthatják. Fehérjetartalomban csak a birkahús előzi meg. Látva elképedésemet, gyorsan hozzáteszi, természetesen a külföldiekre gondol, az USA egyes területein kimondottan ínyencségnek számít, amellett, hogy makaróniként tekerik a villára, kipréselve üdítőként is isszák. A magyar gyomor háborgását a nemzeti öntudat felélesztésével próbálja csillapítani az elnök. Elmondja, hogy a nyugati gilisztafarmok a magyar ősformákból nemesített férgekkel dolgoznak. Azt is hozzáteszi, hogy Európában a biohumusz-előállítás élvonalába tartozunk, annak ellenére, hogy sok termelőszövetkezet párhuzamos kutatásokat folytat. Érdemes volna összefogniuk, megosztani egymással tudásukat, hiszen a nagyüzemi módon előállított humusz sok valutát hozhatna az országnak. Az albertirsai termelőszövetkezet szívesen lát minden érdeklődőt, sőt a kezdő termelőszövetkezeteket középlejáratú hitellel — ötmillió forinttal — segítik. Szellemesen és olcsón Az elnök elkísér a gilisztafarmra. A régi sertéstelep képe alaposan megváltozott. A hosszú prizmák sorát szalmával takarták le, így vészelik át a telet a giliszták. A megfelelő nedvességet csepegtetős módszerrel biztosítják. A giliszták gyakorlatilag minden szerves anyagot feldolgoznak, számukra nincs értéktelen hulladék. A dolog azért nem ilyen egyszerű, természetesen létezik néhány kivétel, amitől azonnal elpusztulnak a giliszták. Azonkívül az ősi ellenségétől, a vakondokoktól is védeni kell az állományt. Mindkét problémát szellemesen és főleg olcsón sikerült megoldaniuk. Csomagolt pote? A beszélgetésünk kezdetétől bujkál bennem a kisördög, nem is állom meg, hogy meg ne kérdezzem: tulajdonképpen mi szükség van arra, hogy a földből drága pénzen előcsalogassák a gilisztákat, külön szaporítsák, a szerves anyagot humusszá dolgoztassák fel, s azt visszajuttassák a földekre? Sokkal egyszerűbb és olcsóbb volna, ha a földben lévő gilisztáknak szétszórnák a tápanyagot. Az elnök szerint ez a jövő útja! Addig azonban még sok kutatásra lesz szükség, ki kell tenyészteni a különböző földtípusokhoz az ellenálló fajtákat. Később még tovább is léphetnének és a gilisztapetét csomagolva árulhatnák, s azt a műtrágyázáshoz hasonló módszerrel szórhatnák szét a földeken, természetesen a megfelelő tápanyagokkal együtt. A humusz mellett ez a módszer más előnnyel is kecsegtet, nevezetesen, a giliszták porhanyíta- nák a földet, alkalmasabbá téve azt a csapadék befogadására. A termelőszövetkezet irodaépületének előterében két hatalmas pálma terpeszkedik. Fittyet hányva a télre és a huzatos előtérre egymás után hozza az új leveleket. Talán mondanom sem kell, a földjüket biohumusszal kezelték. Mátrai Tibor Miért hallgat a szakszervezet?