Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
2 ^£Mtm 1989. JANUÁR 21., SZOMBAT Hét végi világpolitikai kitekintés Az együttműködés biztató távlatai • • Udvözlik a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését Történelmi jelentőségű LEMP KS lmtározat a pluralizmusról Normalizálódási folyamat a kínai—vietnami viszonyban ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Tegnap óta George Bush, az Egyesült Államok történelmének 41. elnöke a Fehér Ház lakója, vagyis megtörtént a beiktatás ünnepélyes, látványos eseménye. Ma és holnap még a bálok és díszvacsorák színhelye az amerikai főváros. Hétfőn azonban már megkezdődnek a Bush-karmány- zat mindennapjai. Az új elnöknek a hírmagyarázók szerint egyszerre lesz könnyebb és nehezebb dolga amiatt, hogy alelnökként részt vett az előző adminisztrációban is. s a folyamatos ügymenet így biztosított, s az előző elnök „öröksége” nem tartogat számára semmiféle meglepetést. Meg kell azonban egyrészt birkóznia elődje árnyékával. Reagan ugyanis a közvélemény-kutatások egybehangzó tanúsága szerint az Egyesült Államok legnépszerűbb háború utáni elnökeként távozott a Fehér Házból. Másrészt viszont az utódjára vár, még hivatali időszaka kezdetén, az a sürgető feladat, hogy valamilyen megoldást találjon a rendkívül magas költségvetési hiány csökkentésére. Mivel az állami bevételek adóemelés által való növelésének útja egyelőre nem járható Bush számára rendkívül nyomatékos választási kijelentései miatt, marad a költségvetés kiadási oldalának megnyirbálása. Ez nehéz belpolitikai csatának ígérkezik. Főleg ezért kért Bush beiktatásának előestéje előtt türelmet a világpolitikai ügyekben. Túl azon, hogy az amerikai kormányzatot ilyen „felülvizsgálati munka” köti majd le, figyelembe kell venni azt is, hogy Bakert, az új elnök által kijelölt külügyminisztert, a szenátusnak még meg kell erősítenie tisztségében, s erre a jövő héten kerül majd sor. Így — mint Bush rámutatott — a Mihail Gorbacsov- vai való találkozójára egy ideig nem lehet számítani, mert annak nem látja értelmét, hogy pusztán udvarias eszmecserét folytassanak, s eredmény nélkül álljanak fel az asztaltól. Szovjet részről minden jel szerint kellő megértést tanúsítanak, s készek megadni az amerikai elnöknek a szükséges időt a politikai áttekintéshez. SIKERES VÉGJÁTÉK — FOLYTATÁSSAL Huszonhat és fél hónapig tartott az 1975-ös helsinki találkozó után immár a harmadik ízben megrendezett tanácskozás, amelynek ezúttal Becs volt a színhelye. A megbeszélésekben részt vett mind a harmincöt ország, amely annak idején az európai biztonságról szóló dokumentumot aláírta. Az osztrák fővárosban lezajlott tárgyalások — bár időben rendkívül elhúzódtak, s hogy , a kitűzött dátumra befejeződjenek, ezúttal is meg kellett állítani az órákat a tanácskozóteremben —, eredményesebbek voltak, mint a Belgrádban és Madridban korábban megrendezett hasonló jellegű utótalélkozók. Hírmagyarázók szerint ez logikus is, hiszen a megbeszéléseket a korábbinál enyhültebb világ- politikai légkörben tarthatták meg, akkor, amikor erősebb, mint eddig bármikor, a kompromisszumos megállapodásokra való törekvés. Rendkívül fontos a bécsi okmány katonapolitikai része. Ez meghatározza, hogy milyen irányban induljanak el a leszerelés útján azon a következő tanácskozáson, amely márciusban nyílik meg majd szintén az osztrák fővárosban a harmincöt ország (Albánia kivételével az összes európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada) közös bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseiről. AZ EMBERI JOGOKAT ÉRVÉNYESÍTENI KELL A márciusban külügyminiszteri szinten kezdődő új tanácskozás több szempontból is kedvező előjelek között indulhat. Egyrészt azért, mert akkor már bizonyos mértékben folyamatban lesz az a szovjet egyoldalú csökkentés, amely a haderőkre és a fegyverzetre vonatkozik. Mint emlékezetes, legutóbb Mihail Gorbacsov újra felidézte nyilatkozatában az adatokat arról, hogy 14,2 százalékkal csökken a Szovjetunió katonai költség- vetése, 19,5 százalékkal lesz kisebb a fegyvergyártás. A mostani bécsi utótalálkozó zárószakaszán részt vevő külügyminiszterek azért is távozhattak bizakodással. mert elérhették, hogy a helsinki leszerelési folyamat részévé változtassanak egy 1987 óta zajló, eddig nem hivatalos, de sikerrel kecsegtető megbeszélés-sorozatot a hagyományos fegyverzet csökkentéséről. Ez az-eszmecsere a NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó úgynevezett 23-ak között folyt, s a bécsi utótalálkozó most mandátumot adott ennek a testületnek. Így tehát márciustól párhuzamosan folyik majd a helsinki folyamat két hivatalos katonapolitikai konferenciája, a 35-öké és a 23- aké. s mindkettő hivatalos jelleggel. Az emberi jogi és humanitárius kötelezettségek már a helsinki dokumentumban szerepeltek. Bécsben most az egyes szövegrészeket egyértelműbbé, pontosabbá, részletesebbé tették a több mint 13 esztendős gyakorlati alkalmazás szükségletei szerint. A mostani 52 oldalas okmány e része több mint hetven pontot tartalmaz. A rendelkezések szabályozzák, hogy milyen módon kell érvényesíteni az emberek utazási és vallás- szabadságát, a nemzeti kisebbségek jogait, továbbá a többi között azt is, hogy az államok miként működnek együtt kulturális, oktatási és információs ügyekben. S ami teljesen új: először fogadtak el arra külön fejezetet, hogyan ellenőrizzék az emberi jogokra vonatkozó előírások végrehajtását. Ezek az előírások az aláíró államokat politikailag kötelezik, hiszen valamennyien köz- megegyezéssel elfogadták azokat. De — mint arra már a múltban is volt példa — megvalósításuk mikéntjét sajátos módon is lehet magyarázni, hivatkozással „az ország belső jogalkotására”. Meghökkenést és visszatetszést keltett konferenciakörökben például a román delegációnak az a megnyilatkozása, hogy bár aláírták a záróokmányt, nem alkalmazzák hazájukban a vallásszabadságra és az utazások szabadságára vonatkozó cikkelyeket, s azt állították, hogy a nemzetiségi kérdést már megoldották, s országukban egységes román nemzet él. A márciusi bécsi újrakezdésig még lesz idő a továbbgondolkodásra. Jó alapot kínál ehhez Sevardnadze szovjet külügyminiszter új javaslata arról, hogy a helsinki záróokmányt aláírt 35 ország tartson Bécsben csúcstalálkozót. Ezt Mitterrand francia elnök máris támogatja és számos fővárosból érkezett kedvező visszhang. A LABDA A SZOLIDARITÁS TÉRFELÉN VAN Forró hangulatú és viharos ülést tartott a héten a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A helyzetre jellemző, hogy amikor a politikai és szakszervezeti pluralizmus ügyében úgy tűnt, hogy a reformellenesek és aggodalmaskodók oífenzí- vát indítanak, Jaruzelski, a LEMP első titkára, az államtanács elnöke, Rakowski kormányfő, Kiszczak belügyminiszter és Siwicki nemzet- védelmi miniszter lemondásukat helyezték kilátásba arra az esetre, ha a központi bizottság nem szavaz bizalmat a politikai bizottságnak. Ezek után a KB-ülés elfogadta a politikai és szakszervezeti pluralizmusról valamint új választójogi törvény kidolgozásának szükségességéről és az, előrehozott parlamenti választásokról szóló javaslatod, amelyet Jaruzelski történelmi jelentőségűnek nevezett. A Szolidaritás legálissá válhat ennek nyomán, ha teljesíti a feltételeket. Ezek a következők : tiszteletben tartani az alkotmányt, el kell határolnia magát a szélsőséges elemektől, e továbbá a lengyel törvényeknek megfelelő anyagi forrásokra támaszkodik és az ország belső békéje érdekében munkálkodik. Ezután kerülhetne sor a kerekasztal- megbeszélésre, amely megnyithatná az utat a pluralizmus gyakorlati megvalósításához. Walesa egyes hírek szerint nem hivatalosan elutasította a feltételeket. De a hivatalos válasz a Szolidaritás vasárnapi tanácskozásán fogalmazódik majd meg. Mindenesetre — mint a londoni rádió is rámutatott — a LEMP fontos lépést tett, s a labda így a Szolidaritás térfelére került. HANOI ÁLLAMFÉRFI PERINGBEN Dinh Nho Liem vietnami külügyminiszter-helyettes már egy hete Pekingben tartózkodik. Ottléte a kínai külügyminiszter szóvivőjének abból a bejelentéséből derült ki, hogy Csien Csi-csen külügyminiszter fogadja a hanoi államférfit. A közlés szerint Dinh Nho Liem zárt ajtók mögötti, bizalmas jellegű konzultáción vesz részt, s ezen központi téma a kambodzsai probléma politikai rendezése. A hír rendkívüli visszhangot keltett a világsajtóban, hiszen ez az első közvetlen megbeszélés Kína és Vietnam között a kambodzsai kérdésben. Az érdeklődést csak fokozta az a kínai részről kiszivárogtatott információ, hogy az eszmecserék „nyílt és baráti légkörben zajlanak”. Ez viszont valóban szenzáció, hiszen évekkel ezelőtt határháború is zajlott a két délkelet-ázsiai ország között, s még tavaly is gyakran előfordult, hogy súlyos határincidenseket jelentettek két különböző verzióban, s kölcsönösen lövöldözéssel, egymás területeinek ágyúzásával vádaskodtak, és nemegyszer „beláthatatlan következményeket” is helyeztek kilátásba. A két ország közvetlen tárgyalásairól és a viszony normalizálásáról szóló hírek bizonyára elégedettséggel töltik el az e térség biztonságának szilárdításán munkálkodó erőket. Arkus István HÍRÜNK A VILÁGBAN George Bush beszéde az eskütételen # A Marriott, a Sheraton és több más amerikai vállalat, beruházó érdeklődik a világkiállításra építendő tíz újabb budapesti szálloda iránt — mondotta az MTI washingtoni tudósítójának Somogyi László. A volt építésügyi miniszter, aki a világkiállítás ügyeinek koordinátora, amerikai cégekkel, beruházókkal tárgyalt a szállodaprogramba való bekapcsolódásukról. Magyar megbízásból egy vezető New York-i tervezőiroda dolgoz ki vázlatterveket a szállodákra a számításokba vett budapesti helyszíneken. A különböző kategóriájú, 3. 4 és 5 csillagos szállodák közül a legkisebb 235 szobás lenne. A legnagyobb, konferencia-központtal is rendelkező szálloda, ezerszobás. Mint Somogyi László elmondotta, a tervezett helyszínek között van a pesti Duna-partnak a Köz- gazdasági Egyetem és a Petőfi-híd közötti része, e híd budai hídfője, a Tabán, Óbudán az Árpád-híd környéke, átépítenék, a helyszín látványos lehetőségeit kihasználva a Citadellát. Szó van a Lánchíd oesti oldalán álló Gresham-épület, valamint a Thonet-ház szállodává való átépítéséről is. Q A magyar kiállítók számára egyértelműen sikeres volt Skandinávia legnagyobb élelmiszervására a Koppenhágában kétévenként megrendezésre kerülő TEMA- 89. Ezen a HUNGEXPO rendezésében 19 hazai cég mutatta be exportkínálatát. A magyar nemzeti pavilont a vásár négy napja alatt érdeklődők sokasága kereste fel. köztük vásárlási ajánlattal érkezett üzletemberek is. A TÉMA-89-et a zárás napján felkereste Laurits Toemaes dán mezőgazdasági miniszter, aki hosszasan elidőzött a magyar nemzeti kiállításon, s nagy tetszéssel nyilatkozott az ott bemutatott termékekről. 0 A bős-nagymarosi vízmű építéséről, a létesítménnyel kapcsolatos környezetvédelmi feladatokról tárgyalt pénteken Pozsonyban Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter Stefan Murin szlovák miniszterelnök-helyettessel és Vladimir Margetin szlovák erdő-, vízgazdálkodási és fafeldolgozó ipari miniszterrel. Maróthy László és Stefan Murin találkozóján részt vett Tóth József pozsonyi magyar főkonzul. A CTK csehszlovák hír- szolgálati iroda közleménye szerint Maróthy László és Stefan Murin kölcsönösen tájékoztatták egymást a vízmű építési munkálatainak előrehaladtáról. Hangsúlyozták, hogy kormányaik továbbra is elsődleges figyelmet fordítanak a környezetvédelmi kérdésekre, különösen az élővilág védelmére szolgáló program, illetve a monitorrendszer következetes megvalósítására,* valamint a szennyvíztisztító berendezések gyorsított ütemű építésére. Beiktatták az elnököt Pénteken ünnepélyesen beiktatták hivatalába George Busht, az Egyesült Államok új elnökét. A 41. amerikai elnök Ronald Reagant váltja, akinek alelnökeként az elmúlt nyolc évben is a kormány tagja volt. Bush a Capitolium épülete előtt, több mint százezres tömeg jelenlétében tette le a hivatali esküt a legfelsőbb bíróság elnöke előtt azzal a Bibliával, amellyel 200 évvel ezelőtti beiktatásán George Washington, az ország első elnöke esküdött. Esküt tett Bush alelnöke, Dán Quayle is. san közelebb jussunk korunk legégetőbb problémáinak, köztük elsősorban a katonai veszély csökkentésével összefüg- gőeknek a megoldásához — hangoztatja Mihail Gorbacsov George Bushhoz szóló üzenete. A szovjet vezető pénteken a beiktatás alkalmából táviratot küldött az Egyesült Államok 41. elnökének. ön olyan időszakban vette át az Egyesült Államok vezetését — írja Gorbacsov —, amikor javulnak a szovjet— amerikai kapcsolatok, ami lehetővé teszi a nemzetközi légkör egészségesebbé válását. A szovjet pártfőtitkár-ál- lamfő üzenetében azt a reményét hangoztatja, hogy Bush elnöki éveit a két ország kapcsolatainak szilárd és sokrétű fejlődése jellemzi majd, ami nagyon íontos az egész világ békéje szempontjából. — Á Szovjetunió a maga részéről kész ebben az irányban tevékenykedni — fejeződik be a távirat. Az új elnök hangoztatta, hogy az ország, kitartva szövetségesed, barátai mellett, folytatni fogja a közeledést a Szovjetunióhoz, szem előtt tartva mind az ország biztonságát. mind azt, hogy haladjanak. Üj viszonyunk tükrözi a remény és az erő győzelmét a tapasztalat felett. Ám a remény jó dolog, akárcsak az erő és az éberség — mondotta Bush, aki húszperces beszédében más országok közül egyedül a Szovjetuniót említette. Az elnök szólt arról, hogy a világ a szabadság szellemében születik újjá, a diktátorok, a totalitarianizmus ideje lejár, a világ a demokrácia, a szabad piacok, a szólásszabadság, a szabad választások felé halad. Bush nyíltan beszélt az ország súlyos társadalmi gondjairól, az otthontalanokról, a nyomornegyedekről, a bűnözésről, a kábítószerezésről, bírálva az anyagiasságot. Szólt a nehéz feladataidról, amit az ország költségvetésének kiegyensúlyozása jelent. Az új elnök nyomatékkai fordult a demokrata többségű törvényhozás felé: számolják fel végre a vietnami háború okozta megosztottságot és működjenek együtt. Bush beszéde után a Capi- tolium elé kísérte Ilonáid Reagant, aki visszatér Kaliforniába. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közös erőfeszítései lehetővé teszik, hogy fokozatoFöld-föld rakéták Hoszt városára Kiéheztetik az afgán fővárost Változatlanul heves harcok folynak Afganisztán több tartományában a kormánycsapatok és a fegyveres ellenzék egységei között — jelentette az afgán hírügynökségre hivatkozva pénteken a TASZSZ. A Pakisztánnal határos Nan- garhar tartományban a felkelők pakisztáni törzsi egységek közvetlen támogatásával több körzetben kiszorították állásaikból az afgán hadsereg katonáit. A fegyveres ellenzék csapatai csütörtökön 206 föld-föld rakétát lőttek ki Hoszt városára és a kormánycsapatok környező állásaira. A támadás következtében több katona és polgári személy meghalt. Nadzsibullah államfő felhívást intézett Kunduz város védőihez, akik több napja állják az ellenséges támadásokat. A kunduzi lakosság önvédelmi csoportokba szerveződve támogatja a kormánycsapatok akcióit. Az iráni határ melletti Herat tartományban az Afganisztáni Iszlám Társaság elnevezésű csoporttal lezajlott összecsapásban a kormánycsapatok 42 ellenséges katonát megöltek. A fővárost kiéheztetni akaró ellenzéki fegyveresek folyamatos támadásokat intéznek az északi körzetekből érkező élelmiszer-szállítmányok ellen. A biztonsági szervek csütörtökön hét gyalogsági aknát hatástalanítottak Kabul egyik lakónegyedében. ÁLLAMNYELV MOLDAVÁBAN A moldován nyelv köztársasági állami nyelvvé nyilvánítására, illetve a moldován— orosz és az orosz—moldován kétnyelvűség meghonosítására tett javaslatot az a bizottság, amely a molrlavai értelmiség erőteljes fellépése után alakult, és több hónapi vita után terjesztette elő most ajánlásait. Az ajánlások azokon a tanulmányokon alapulnak, amelyeket a bizottság szekcióiban dolgoztak ki a moldován nyelv nyelvészeti és társadalmi státusáról, illetve a moldován nyelv román jellege és latin írásmódja közötti összefüggésekről. Az ajánlások szerint nem lehet cél egyetlen nyelv háttérbe szorítása sem. Felvetették, hogy meg kell vizsgálni a moldován nvelv latin betűs átírásának lehetőségeit. Véget ért a tiranai találkozó Bukarestben balkáni tsáts ? Tiranába várják a balkáni országok külügyminisztereit a jövő év őszére — egyebek között erről döntöttek az albán fővárosban pénteken befejeződött háromnapos külügyminiszter-helyettesi találkozón az érintett országok képviselői. Mohammed Kaplani külügyi államtitkár, az albán küldöttség vezetője, a tanácskozás zárónapján tartott nemzetközi sajtóértekezleten kijelentette: Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Románia, Törökország képviselőinek egyöntetű megítélése szerint a balkáni államok közötti együttműködés folyamattá vált. A küldöttségvezetők a pénteki záróülésen egyhangúlag úgy ítélték meg, hogy gyümölcsöző volt a találkozó, de többen kiemelték, hogy kemény munkára van még szűk. ség ahhoz, hogy a gyakorlatban megvalósuljanak azok a célok, amelyeket a hat ország külügyminisztereinek nem egészen egy évvel ezelőtt tartott belgrádi találkozóján fogalmaztak meg. Tiranában megvitatták a balkáni államfők találkozója megrendezésének a lehetőségét, amelynek helyszínéül Bukarestet javasolták. Rámutattak, hogy szükség van azoknak a feltételeknek a megteremtésére, amelyek lehetővé teszik a csúcsértekezlet megszervezését. Különös jelentőségű, hogy a képviselt államok — így Románia is — ajánlották, hogy a balkáni országok kulturális, humanitárius és tömegtájékoztatási kérdésekkel foglalkozó szakértői tartsanak találkozót. Nyilvánvaló kompromisszumot jelez az a javaslat, hogy ez év szeptemberében Szófiában és még az év vége előtt Ankarában tartsanak ilyen találkozókat. A hat külügyminisztérium képviselői döntöttek arról, hogy a balkáni gazdasági és külkereskedelmi miniszterek tanácskozását márciusban Ankarában, az ipari együttműködésért és a technológiai transzferért felelős miniszterek találkozóját pedig májusban vagy júniusban Romániában tartsák meg. Elhatározták, hogy ez év júniusában szakértői találkozót tartanak Belg- rádban a terrorizmus, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelem témaköreiben az együttműködés lehetőségéről. A külügyminiszter-helyettesek követ kező találkozója ez év őszén a görög fővárosban lesz. A délszláv nemzeti kisebbség helyzetéről A Szerb Köztársaság illetékes szerveinek gyakrabban kell szorgalmazniuk a romániai délszláv nemzeti kisebbség helyzetének rendezését. Érdekeik védelmére minden alkalmat fel kell használni, ezt a kérdést reálisan fel kell vetni. A probléma megoldásáról a két ország jószomszédi kapcsolatainak fejlesztése érdekében Romániával nyílt és jó szándékú megbeszéléseket kell folytatni. Ezt az álláspontot rögzítette határozatában a szerb köztársasági képviselőház külügyi állandó bizottsága, amelynek értékelése szerint a jugoszláv külügyminisztérium eddig nem fejtett ki megfelelő aktivitást a romániai délszláv nemzetiség ügyében. Egyebek között fel kellett volna készíteni a temesvári jugoszláv konzulátust is arra, hogy megfeleljen a „követelményeknek”. Romániában is rendezni kell
