Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

1989. JANUÁR 19.; CSÜTÖRTÖK bártan 3 f Budaörs pártértekezletre készül Az önigazoló jelentés elmarad Budaörs pártértekezlctre készül. Pest megye más tele­pülésein — ahol szükségesnek tartották — a párttagság már tavaly megszabta a továbblépés hogyanját, önkéntelenül is adódik hát a kérdés: ha a tagság úgy döntött, hogy szükség van pártértekezletre, miért húzták el eddig? Szemethy László- nét, a budaörsi városi pártbizottság első titkárát ezzel a kér­déssel kerestem meg. Emlékezés az évfordulóra A Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége és elöljárósága — a gettó felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából — ja­nuár 18-án koszorúzási ünnepséget rendezett a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében levő emlékfalnál. Dr. Schweitzer Jó­zsef főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója mon­dott beszédet. Ezt követően elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékfalnál. A szentendrei Fő téren Lesz-e ülősztrájk? — A májusi országos párt- értekezletről úgy jöttem ha­za az ott tapasztaltak alap­ján: a pártmunika megújítá­sához a küldöttértekezlet egy célravezető fórum. Ezzel az elképzeléssel találkozott a ve­zetők, a tisztségviselők, a tes­tületek, s nem utolsósorban a párttagság véleménye is. Bár az is az igazsághoz tar­tozik, a küldöttértekezletek szükségessége az utóbbi idő­ben ismét vitát váltott ki, mi­vel információnk szerint né­hány helyen nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. De nem akarok eltérni az ere­deti kérdéstől. Az elvi, kiin­dulási alap az volt, hogy nem­csak a testülettel, hanem a választóival is célszerű ma minden vezetőnek, tisztségvi­selőnek szembenéznie. Ugyan­akkor az egytestületes, tehát végrehajtó bizottság nélküli pártbizottságot is ily módon alakíthatja meg a tagiság. S hogy miért húztuk el idáig? A Pest megyei pártbizottság január 6-án döntött a kétlép­csős irányítás további beve­zetéséről. ami minket erőtel­jesen érint. Közvetlen megyei irányítás alá került Pilisvö- rösvár, Piliscsaba; Zsámbék, Tök, Perbál, Budajenő, Telki vonzáskörzettel, Budakeszi, Törökbálint. Ez a tény pedig mindenképpen megköveteli a testület megújítását, tartalmi, személyi változásokat hoz ma­gával... — r ’5 i &, fejj gm á —5 Ha jól értettem, a párt­értekezletet eszköznek tartja a pártmunka megújulásához? — Igen, eszköznek. Mert nem olyan egyszerű a párt- munka fejlesztésének útját- módját megtalálni, területi sajátosságokhoz igazítani. Csak a párttagsággal együtt bizottság tagjait küldöttérte­kezlet választotta, s delegálta a testületek valamelyikébe? Ez a szervezeti szabályzattal ellentétes lenne! A demokrá­cia, a tisztesség diktálja, hogy a pártértekezlet adja még a jogosítványokat, gondoskodjék a pártmunka megújításához szükséges személyi feltételek­ről, határozza meg a taktikát és stratégiát! — Mit vár a pártértekez­lettől, melytől mindössze két nap választja el? Először is azt, hogy lépjünk valamit előre a rendben. Ez alatt azt értem: sok minden összekuszálódott, sajnos nem­csak Budaörsön. Ideológiái zűrzavar van. Szerencsére a politikai életünk reformja fel­gyorsult, ám nem mentes a vadhajtásoktól. Ugyanakkor néhány kivételtől eltekintve a gazdaság egy helyben tonog. Az emberek hangulatára rá­nyomta bélyegét az áremelés. Döntő többségük társadalmi és politikai értelemben is na­gyon rosszul érzi magát. Ez felerősíti a kritikát. Azt a kritikát, mely fontos és szük­séges az előrelépéshez, Ám a fegyelemmel, a politikai kul­túránkkal. s nem utolsósor­ban vitakultúránkkal bizony vannak bajok. így aztán dol­gainkról hevesen, de nem elég felelősségteljesen beszé­lünk. Rengeteg az általános kritika, a felfelé, a szomszéd­ba való mutogatás. Toleran­ciát jövetelünk, . miközben 'magunk'«A*fn vágyunk-éíote» ránsak! Nem gondoljuk végig a másik érvanyagát. Sokat értekezünk, s úgy megyünk el az értekezletekről, ahogy jöt­tünk: nem világos, itt és most mi a dolgunk! Sokan megke­seredtek, hitük. bizalmuk csökkent a vezetők iránt. ta volt 'már előzetesen is ró­la. Ám a testület felhatalma­zásának megfelelően nem ké­szítettünk önigazoló jelentést. Abból indultunk ki, hogy a szándékok tisztességesek vol­tak, de a mérce az, milyen eredménnyel dolgoztunk. Ar­ról is számot kell adnunk, hogy fél év alatt hét gazdasági egység élén cserélődött az el­ső számú vezető, s két helyen szintén ez került napirendre. Szóval nem topogunk égy- helyben. S remélhetőleg a küldöttek között lesz olyan is, aki előrehaladásról, s nem a szabályozók fékező hatásá­ról ad számot... Radikális váltás, hogy az ötvenkilenc tagú pártbizott­ság helyett huszonhét tagú ve­szi át a politikai munka irá­nyítását. Furcsán hangzik, de tény: rögeszmémmé vált a képviselet kérdése. Ugyanis a politikai munkában nagyot hibáztunk, amikor nem kö­veteltük meg, mindenki mar­kánsan képviselje azt a terü­letet, amelyik küldte. Ebből az új felállásból a pártbizottság egy jottányit sem engedhet. A majd megalakuló testület­be tizenkét főt közvetlenül delegáltak az alapszervezetek. Következetesebben számon kell kérniük majd tőlük, mi­ként, hogyan képviselik a tes­tületben a helyi sajátosságok­ra jellemző érdekekét. Nem takargatott, nyilvánvaló szán­dék, hogy o tartalmi megúju­láshoz személyi is járuljon. Ezzel összefüggésben egy tit­kár cseréjére is sor kerül. Tíz éven át becsülettel ellátta fel­adatát, maga kérte, a váltást. Ha jók az információim, a testület tagjainak többsége sajnálja^- hogy megválik tő­lük. Nem irigylém a jelölő- bizottságot«! ;v ■ ­Az alapszervezetekben szem­léleti változásra is szükség van. Javaslatot kértünk, kit, milyen munkával akarnak megbízni. Az ajánlottak között egyetlen a harminc év alatti, nyolc negyvennél fiatalabb, a többi énnél idősebb. Nem a statisztikai szemlélethez aka­runk visszatérni, de ez a megoszlás eltér a tagság ösz- szetételétől. Akkor, amikor a vezető testületekben minden korosztály képviselőjének ott kellene lennie, hiszen sajátos nézőpont hordozói. Szüksé­günk van rájuk, hiszen hogy hozzunk felelős döntést, ami­kor korcsoportok kimarad­nak? Nem élhet tovább az á szemlélet: csinálja a pártbi­zottság, én majd megbírálom! Miben bízom? Hogy a szom­bati pártértekezlet alkotó, konstruktív vitában határozza meg az előrelépés hogyanját S a bírálattól sem idegenke­dünk. Mert vallom, hogy a javító szándékú bírálatot vi&z- sza kell hoznunk a pártmun­ka gyakorlatába. Azt, amely a hibákat ki akarja küszöbölni, ám sohasem személyeskedő! Varga Edit A testek csábítása című NSZK-filmet játszotta volna a napokban a váci Kultúr filmszínház. A meghirdetett műsor váratlanul megválto­zott. — A tiltás, központi be­avatkozás mostanában nem szokás. Ezért lepte meg a közönséget az intézkedés. Mi történt? Kérdésünkre a Pest Me­gyei Moziüzemi Vállalat köz­pontjában Balogh Mária mű­sorbeosztó válaszolt. — Nem adminisztratív be­avatkozás volt az oka. Mint bizonyára tudják, a filmfor­Református zsinat Öj tisztségviselők Ünnepélyes keretek között szerdán megalakult a magyar- országi református egyház IX. budapesti zsinata. A zsi­nati iroda székházában meg­tartott nyitóülésen a követke­ző 12 esztendős ciklusra szóló megbízást kapott a négy egy­házkerület gyülekezetét kép­viselő 100 tagú testület, s megválasztották a zsinat tiszt­ségviselőit. Az egyház kor­mányzó testületének új lel- készi elnökévé — két forduló­ban — dr. Kocsis Elemért, a tisztántúli egyházkerület püs­pökét, világi elnökké ismét Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművészt, a dunántúli egyházkerület főgondnokát választották. A zsinat új lel- készi alelnöke Tóth Károly püspök, a korábbi elnök lett, s a világi alelnöki megbízatást ismét Szabó Magda Kossuth- díjas író, a tisztántúli egyház- kerület főgondnoka kapta. A zsinati ülésen döntöttek más vezető tisztségek betöltéséről is. A zsinati ülésen Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke kö­szöntötte a megválasztott új vezetőket, majd elismeréssel szólt a református egyház el­múlt időszakban végzett tevé­kenységéről. Leszögezte: a zsinat sokát tett annak érde­kében, hogy a református egy­ház ina a társadalom megbe­csült része. Nagyra értékelte a mintegy kétmillió magyar re­formátus országépítő, gazdagí­tó munkásságát, az egyház ér­tékteremtő tevékenységét, amely méltó helyet jelent a magyar közéletben. A zsinat előző ciklusát elemezve utalt arra, hogy kiszélesedett a szo­ciális misszió, bevezették a nők teljes jogú egyházi szol­gálatát, hővült a gyülekezeti hitoktatás, s megsokszorozó­dott a könyv- és bibliakiadás. Lehetséges, hogy a részvény- tulajdonostól elveszi -társasá­ga a pénzét? Nem tudni,egye­lőre csak annyit, hogy vizs­gálatot indít a Konzum Bank Rt. felügyelőbizottsága a SZÖVOSZ felügyelőbizottsága állításának tisztázására. Csíp a méhecske Ugyanis a közelmúltbeli szö­vetkezeti testületi ülésen olyan információk, adatok hangzot­tak el, melyeket a Konzum Bank vezetősége sérelmesnek talál. Nem egy részvényes in­dítványozta, azon nyomban in­dítsanak pert a SZÖVOSZ felügyelőbizottsága ellen. sőt. egyéb szankciókat követelő hangok is akadtak, amelyék galmazás monopóliuma meg­szűnt azáltal, hogy partner­ként jelentek meg az olyan alternatív vállalkozók, mint például a Helikon Film, s más szervezetek. Nos, az új forgalmazótól nem érkezett meg Vácra ennek a különben nem túl magas színvonalú, erotikus témájú játékfilmnek a kópiája és ezért maradt el a bemutatója. Tehát ezért kellett műsort változtatni. — Aki kíváncsi lenne rá, egyszer még láthatja ezt a filmet? — Ha lesz' kópia, újra mű­sorra tűzzük. Szentendrén még 1986-ban volt egy nyilvános fórum, ahol a város kulturális életé­vel kapcsolatban szóba került a Teátrum. Azóta is visszaté­rő, irritáló téma ez a hely­bélieknek, annál is inkába, mert — véleményük szerint — az utóbbi években az előadá­sok színvonala egyre romlitc, a díszletek pedig mind job­ban zavarják a város főterén a normális életvitelt. — Félreértés ne essék, a Teátrumot senki sem kívánja elkergetni Szentendréről — mondja Benkovits György vá­rosi népfronttitkár. — Csupán arról van szó, hogy ’86 óta képtelenek vagyunk elérni, hogy komolyan vegyenek ben­nünket Pedig csupán azt-kí­vánjuk, hogy az eredeti szán­déknak megfelelően, a ^ba­rokk környezethez illő régi magyar darabokat adjanak elő a színtársulatok. A hiva­szerint a negyvenmilliós rész­vénytőkével rendelkező szö­vetkezetieknek — a részvény- társaságok szabályai szerint — tulajdonukkal is felelniük kellene a fejleményekért. Így kell kezdenünk azt a be­számolót, mely tulajdonkép­pen arról szól, hogy megvaló­sult a takarékszövetkezetek régi álma. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának ülése után már tud­ható, hogy a méhecskés emb­lémás takarékszövetkezetiek­nek is végre lehetősége nyí­lik egy kereskedelmi bank lét­rehozására. A leendő pénzin­tézmény részvénytársaságként működik majd, tagjai kizáró­lag a szövetkezetek soraiból kerülhetnek ki — mint a szö­vetkezetiek mondják, maguk­ban is elég tőkeerősek, s ezt alátámasztja az az adat, hogy az ország ezernyolcszáz tele­pülésén található fiókokban immár kétmillió ember ötven- milliárd forintja fekszik. Ez hazánk összes betétállományá­nak tizenhat százaléka. Nem okozott gondot az in­duláshoz szükséges egymilliár­dos alaptőke előteremtése sem, eme összegből Pest megye ti­zenhét takarékszövetkezete százharminchárommillió fo­rinttal részesedik. Csak nyolc százalék? Olvasóink előtt ismeretes — többször beszámoltunk róla—, hogy takarékszövetkezeteink régi kívánalma már a bank- alapítás. Két-három éve ké­szülődnek ilyesmire, néha kö­zel is álltak hozzá, de mint a SZÖVOSZ felügyelőtestületé­nek egyik tagja rejtélyesen megfogalmazta: „fölülről szól­tak, hogy ez nem aktuális". Nem csoda hát, hogy a szó­tal azonban csak ül a problé­mán. Hát most mi is azt fon­tolgattuk, hogy leülünk — ha így jobban érthető: ülősztráj­kot csinálunk — a Fő térre, ha az idei nyáron újra fel akarják állítani az otromba, környezetcsúfító vastraverze­ket, amelyeket a szentendrei­eknek két hónapon át kerül­getniük kell. Praktikusabban kialakítható színpadra és né­zőtérre lenne szükség, amely kevésbé zavarja Szentendre mindennapi életét, valamint szeretnénk, ha a Teátrum a műsortervében visszatérne eredeti, alapító szelleméhez. Ügy tűnik, a megyei ta­nács művelődési osztálya most. leporolja az aktákat, mert a január 31-i tanácsülé­sen foglalkoznak ezzel a té­mával. Kérdés azonban, hogy ehhez valóban ultimátumszerű bejelentésre volt-e szükség? ban forgó gyűlésen — talán a régebbi idők torz gyakorlatá- nak tapasztalataiból eredően — több felszólaló igen harco­san sürgette a bankalapítást. Terveik féltése folytán akadt, aki azzal érvelt, bankot létre­hozni azért is különösen fon­tos, mert a takarékszövetke­zetek részvénytőkéjét kezelő Konzum Bank Rt.-ben „a szövetkezeti érdekek nem ér­vényesülnek”. Mindennek alá támasztására, s a felháborodás szítására egy adat is akadt: az, hogy a Konzum Bank ál­tal fizetendő osztalék különö­sen alacsony, mindössze nyolc százalék. A hír hmss S ahogyan a. népnyelv mon­daná: itt- borult ki a bili. A Konzum Bank Rt. ügyvezető igazgatója, dr. Pál Gábor azon nyomban nyílt levelet intézett a szövetkezetiek újságján ke­resztül a SZÖVOSZ felügyelő­bizottságához. — Azt írtam — mondja dr. Pál Gábor —, hogy a nyolc- százalékos osztalékról szóló hír teljesen hamis. Az adózott osztalékunk tizenegy százalék. Bankom felügyelőbizottsága máris indítja a vizsgálatot a SZÖVOSZ felügyelőbizottsá­ga állításának kivizsgálására, a következő lépéseket ennek ismeretében teszem meg. Az ügyet különössé teszi az a tény is, hogy a szövetkezeti érdekeket állítólag nem érvé­nyesítő bankból a részvénye­sek közül senki sem vette ki mind ez idáig a pénzét: a ta­karékszövetkezetek negyven- millió forintnyi részvénytőkét jegyeztek mind az átkos múlt­ban, mint az átokterhes jelen­ben. T. B. E. vetelménynek, hogy politizáló, mozgalmi párttá vál junk. Mert ez nemcsak a választott tiszt­ségviselőkön múlik! De a szervezeti változás mellett a személyi megújulás igénye is pártértekezletet követelt, Hi­szen mit szólna az, akinek például egy tisztségviselő fo­galmazná meg: eljárt felette az Idő, nem korszerű a gon­dolkodása. Van-e erre jogo­sítványa, amikor a mai párt­E1 kell, mégpedig mielőbb jutnunk oda: mérlegeljük, a rossz közérzet mekkora há­nyada származik a mások hi­bás döntéseiből, elválasztva ettől azt, amiért a felelősség minket terhel. Ha erre képe­sek leszünk, már nem topor- gunk egyhelyben, s kézzelfog­hatóbbá válik a kibontakozás. Ügy érzem, az a beszámoló, amit szombaton a pártértekéz- let elé terjesztünk, ebbe az irányba mutat. Fergeteges vi­Nemzetközi kulturális kapcsolatainkról Romániával szünetel Magyarország kulturális kontaktusai szervesen illesz­kednek sokoldalú nemzetközi kapcsolatrendszerébe, s jól szolgálják a külpolitikai tö­rekvések valóra váltását. A bizalom és a megértés erősí­tésén túl a kulturális külkao- csolatok jelentősek a külföld Magyarország-képének kiala­kításában, és hozzájárulnak a politikai és a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez is — állapították meg az Or­szággyűlés kulturális és kül­ügyi bizottságának szerdán megtartott együttes ülésén. A képviselők két tárca, a Mű­velődési Minisztérium és a Külügyminisztérium együttes előterjesztése alapján átte­kintették hazánk nemzetközi kulturális kapcsolatainak ala­kulását. A bizottságok tagjai számá­ra készített írásos összegzés megállapította: hazánk kon­taktusainak fejlődését segí­tették az elmúlt évtizedekben kiépített kormányközi intéz­ményes keretek. Ennek meg­felelően jelenleg 15 szocialis­ta. 22 fejlett tőkés és 46 fej­lődő országgal van érvényes kulturális egyezményünk. A szomszéd szocialista or­szágokhoz fűződő kapcsolatok­ban hazánk kiemelt jelentősé­get tulajdonít annak, hogy az ott élő magyar kisebbségek, illetve a hazai nemzetiségek anyanyelvi kulturális és ok­tatási szükségleteinek kielégí­tését hatékony együttműkö­déssel garantálják. Sajnálatos módon Romániával 1985 óta nem vezettek eredményre a kormányközi kulturális, okta­tási és tudományos munka­terv megújítását célzó tárgya­lások, így a kulturális együtt­működés a magyar erőfeszíté­sek ellenére gyakorlatilag szünetel e szomszédunkkal. A magyar külpolitika, kul­túra. illetve nemzetközi kul­turális tevékenység elismeré­sét jelentette, hogy a helsin­ki záróokmányt aláíró 35 ál­lam 1985-ben Magyarorszá­gon rendezte meg az euró­pai kulturális fórumot. A rangos nemzetközi találkozó ugyan záródokumentum nél­kül fejeződött be, de ered­ményei közé tartozik, hogy számcs olyan értékes javas­latszületett Budapesten, amely a magyar diplomácia erőfe­szítései nyomán a most véget ért bécsi utótalálkozó záródo­kumentumában is helyet ka­pott. A testek csábítása Elmaradt a bemutató FELÜLRŐL SZÓLTAK, HOGY NEM AKTUÁLIS Konzum Bank kontra S1ÖV0SZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents