Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-17 / 14. szám
1989. JANUÁR 17.; KEDD bártan 3 Szolgálatiként nem, tanácsiként eladható Majd a szavazatokon lemérhető Vácrátóton az állatorvos és a körzeti megbízott a szolgálati lakást megvásárolta a helyi tanács beleegyezésével. Természetesen a családi házakért a tanácsi lakásoknál megállapított kedvező árat fizették. Az állatorvos élt a jogszabály adta lehetőséggel és a házat a vele együtt lakó fia nevére íratta. Vácrátót és örbottyán közös tanácsának elnöke. Cse- repka András láthatólag az én csodálkozásomon döbben meg, s nem igazán érti. hogy ez az egyszerű adásvételi ügylet miért kívánkozik az újság hasábjaira. — A szolgálati lakásokra nem vonatkoznak külön szabályok? — Nem — válaszolja röviden, majd hozzáteszi: — más tanácsi lakásokhoz hasonlóan a lakók bért fizetnek, a jogszabályok pedig lehetővé teszik, hogy a lakók kérésére eladjuk ezeket. — Nem lehetett túl jó üzlet... — Sokszor elmondtam, ez a jogszabály nem a tanácsot és nem az államot kedvezményezi. Esetünkben mégis ez tűnt a legjobb megoldásnak. Felmértük a szolgálati lakások műszaki állapotát, megállapítottuk, kétszáz-kétszázötven- ezer forintot kellene felújításukra fordítani. Miből? Ugyanakkor a bérelt fogorvosi rendelő siralmas állapotát már többször kifogásolta a Köjál és az egészségügyesek. Ügy gondoltuk, az eladott lakásokon befolyt pénzből építünk újat. Vácrátót helyi elöljárósága és a végrehajtó bizottság is egyetértett a lakások értékesítésével. — Mit szóltak a lakosok? — Vácrátót ezerhatszáz lakosából néhányan egészen biztos kifogásolják a döntést és éppen ők emelnek szót. a nagy többség, akik egyetértenek. hallgatnak. Döntések előtt sokszor meditálok, mi helyes, hogyan volna jobb, de mindenki óhaját, igényét, elgondolását nem találhatóméi. Nem véletlen, hogy manapság már nincs irigye a tanácselnöknek. nem szívesen cserélnének velem. — Nem tudhatom, a lakosok közül hányán helyeslik a döntést. az biztos, akivel én beszéltem, ellenezte. Szerinte, ha az állatorvos nyugdíjba megy, nem csábíthatnak a helyére senkit, mert nem tudnak szolgálati lakást felajánlani az új orvosnak. Hogy vélekedik erről? — Logikusnak tűnő érvelés, a gondolatsor ott bicsaklik meg. hogy az állatorvos és a körzeti megbízott nyugdíjasként évtizedekig lakhatna a szolgálati lakásban, az új orvos elhelyezése pedig nem várhat ennyi ideig. Mindenképpen a tanácsra hárul a feladat, hogy szolgálati lakást adjunk a jelentkezőnek. — Amit aztán, ha kéri, szintén eladhatnak neki? — Igen. — Előfordulhat, hogy olyan ember vásárolja meg a lakást, aki később úgy dönt, nem marad tovább. Értékesíti a megvásárolt szolgálati lakást — szabadpiaci áron. tehát jókora nyereséggel — és más községben, faluban keres munkát, ahol szintén szolgálati lakással várják. Azt megint megvásárolja.., — A mi állatorvosunk nem ilyen, három évtizede dolgozik Vácrátóton ... — Nem is róla beszéltem, nincs szándékomban bárkit is nyerészkedéssel gyanúsítani. Mindössze a jogszabály kínálta lehetőségeket próbálom számba venni. — Elméletileg valóban így néz ki a helyzet, gyakorlatban viszont, mivel minden ilyen kérelmet külön mérlegeltünk, csak azok vásárolhatják meg a lakást, akik itt szándékoznak maradni. — A szándék nehezen bizonyítható. — Szerintem, ha valaki hosz- szú éveket, esetleg évtizedeket töltött egy helyen, továbbra is marad. A Pest Megyei Tanács- igazgatási osztályvezető-helyettese. Grósz Sándor szerint a szolgálati lakás nem adható el. A bérleti jogviszony addig tartható fenn, amíg a jogosultság megvan. Ha a jogosult nyugdíjba megy, vagy más módon szűnik meg a jogosultsága, a lakásban lakók jóhiszemű, jogcím nélkülivé . válnak. ami azt jelenti, a szolgálati lakás tulajdonosa, esetünkben a tanács köteles gondoskodni elhelyezésükről, mégpedig a bérlők jogos igénye szerint. Sok esetben éppen a szolgálati lakást utalják ki számukra, ugyanis a végrehajtó bizottság a szolgálati lakást átminősítheti tanácsi lakássá, s ebben az esetben az már el is adható, ha a helyi tanács úgy dönt, hogy a lakás fenntartása gazdaságtalan. Vácrátóton is ez történt. Jól döntött a tanács, vagy sem? Nem szeretnék a csalhatatlan igazságosztó szerepében tetszelegni, szerencsére nincs is rá szükség. A legközelebbi választáson maguk a lakosok döntik el, jól sáfárkodtak-e a vezetőik a község vagyonával. Ha úgy gondolják, igen — ismét bizalmat szavaznak nekik. Mátrai Tibor Sokan szeretnének segélyt kapni Több a munkát kereső? Váratlanul nagy forgalma volt a közelmúltban Vácott a munkaerő-szolgálati irodának. A délután kettőtől hatig tartó félfogadás alatt tizennégyen érdeklődtek az elhelyezkedési lehetőségek iránt. Mindenkivel türelmesek, részletesen megbeszélik, milyen munkahelyek közül választhat, így azután megesik, hogy egy-egy ügyfél fél órát is náluk tölt. Sokan érdeklődnek a munkanélküli-segély iránt. Ez jelzi, hogy a lehetőség felkeltette az emberek érdeklődését. Nagy a tájékozatlanság, az iroda munkatársai ezen is igyekeznek segíteni. Jelenleg három olyan személyt tartanak nyilván, akik meghosszabbított felmondási idejüket töltik. Közülük az A takarékszövetkezetekről Törvénytervezet vitája Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága hétfőn másodízben tűzte napirendjére a takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításának tervezetét. A legutóbbi — január 10-i — ülésen ugyanis a testület az előterjesztett jogszabály-módosítást nem találta kellően elő- készítettnek. Az ülésen Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes ismertette az újonnan átdolgozott törvénytervezetet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy január 1-jétől a bankrendszer átalakulásában jelentős lépések történtek. Mindinkább csökkennek az adminisztratív korlátozások, s ezért igen sürgető, hogy a takarék- szövetkezetekről szóló új jogszabály is mielőbb életbe lépjen. Elmondta, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően az átdolgozott tervezet nem limitálja 100 millió forintban azoknak a takarékszövetkezeteknek az alaptőkéjét, amelyek bővíteni kívánják tevékenységi területüket. Azonban most sem terjeszkedhetnek teljesen szabadon: szabad forrásaiknak legfeljebb 60 százalékát fektethetik be új szövetkezeti egységek létesítésébe. A megkötések — akár az alaptőke növeléséről, akár egyéb feltételekről van szó — elsősorban a tagság érdekeit szolgálják. Ez garantálja ugyanis, hogy a több mint kétmillió takarékszövetkezeti tag biztonságban tudja pénzét és a szövetkezet mindenkor eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségeinek. Könnyebbséget jelent a takarékszövetkezeteknek az az átmeneti intézkedés, amely szerint a részjegyek után 3 évig az adózatlan nyereségből fizethetik ki az osztalékot. Az új törvénytervezet egyébként 500 forintban határozza meg a minimális részjegy összegét, szemben az eddigi 100 forinttal. Ez egyrészt a takarékszövetkezetek tőkeerejének növelésére vonatkozó szabályozás miatt indokolt, másrészt azért, mert a jelenlegi pénzügyi viszonyok között már irreálisan alacsony 100 forintos minimumot előírni. Azonban, hogy a takarékszövetkezetek jelenlegi tagjait e rendelkezésből sérelem ne érje, az új előírás csak az 1989. január 1-je után jegyzett és befizetett részjegyekre vonatkozik. Az előterjesztést követően ezúttal nem bontakozott ki éles vita. egyik a jogszabály adta megoldást választva újrakezdési kölcsönért folyamodott. Ez maximum 300 ezer forint lehet. A foglalkoztatási alapból nyújtott támogatás kamatmentes. Mint kiderült, a munkanélküli-segély bevezetésével a meghosszabbított felmondási idő igénybevételének lehetősége megszűnt, ezért a váci iroda körzetében ez az első és utolsó ember, aki ily módon próbál új elfoglaltságot találni. Ambrus Jánosné irodavezető azt is elmondta, hogy nagy gondjuk: a vállalatok nem mindig írják rá a kísérőlapra, miért nem alkalmazzák a hozzájuk irányított jelentkezőt, enélkül pedig *a jövőben nem lehet segélyt folyósítani. Ám van más feltétele is ennek, nevezetesen az, hogy a munkát kereső működjön együtt a közvetítővel. Ez általában így is történik, de akad, aki másképpen gondolja. Mint az az ügyfelünk, aki azzal utasított vissza egy képzettségének megfelelő állást, hogy nem ért egyet a nagymarosi vízlépcső építésével. A cégnek, ahová irányítottuk, egyébként semmi" köze a beruházáshoz. Fizetésképtelen szövetkezetek Az elmúlt évi gazdálkodás alapján várhatóan 150—160 termelőszövetkezet lesz fizetésképtelen az idén, s a mezőgazdasági szövetkezeteknek sürgősen további 4,5—5 milliárd forintos nettó állami támogatásra lenne szükségük, hogy a kritikus helyzetet elkerüljék — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Budapesten megtartott ülésén. A testület Szabó István elnökletével a termelő- szövetkezetek gazdasági helyzetét és működési feltételeik javítását vitatta meg, a február 23—24-én összehívandó országos termelőszövetkezeti konferencia előtt. A legfejlettebb műszerekkel Amerikából jönnek A tervezett ütemben folyik Gödöllőn a MÉM felügyelete alá tartozó Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ építése. Az 1,2 milliárdos beruházás generálkivitelezését egy nyugatnémet és égy osztrák cég végzi, de alvállalkozóként számos ismert hazai kis- és nagyvállalat is részt vesz a munkában. Flőrich Sebő, a kutatóközpont beruházási osztályának vezetője adott tájékoztatást a nagy értékű munkák állásáról. Utalt arra, hogy a létesítmény korszerűségét és felszereltségét tekintve Európában az elsők között lesz. Belső felszereltségéhez, a legfejlettebb nyugati gyártmányú műszerek beszerzéséhez és a technológiák telepítéséhez a Világbank adott ötmillió dolláros hitelt. Falai között 180 szakember végezheti remélhetően hosszú távon magas szintű kutató, és a biotechnológiai eredményeket továbbfejlesztő tevékenységét. Egy éve megkezdődött a legképzettebb szakemberek válogatása, illetve felvétele. A jelentkezők közül nyolcvanan már a biotechnológiai kutatóközpont állományába tartoznak. Jelenleg többen is szakmai továbbképzésen vesznek részt az USÁ-ban. Gy. L. Hozzászólás cikkünkhöz A nyárfa is, a pénz is elúszott Lapunk január 4-1 számában „Azt mondják, elúszott a nyárfa” címmel arról írtunk, hogy a Tszker ceglédi területi központja több millió forintot vesztett egy nem körültekintően megszervezett üzleti akció következtében. A munkatársunknak nyilatkozó igazgató szerint az ügyben a főkönyvelő Is ludas. Hogy mi erről az érintett véleménye, arról olvasóink az alábbi levélből értesülhetnek. „Az 1986 végén idegen helyen tárolt fakészlet bizonylatolása, leltárba vétele és ellenértékének átutalása szabályosan, a Tszker ügyviteli előírásainak megfelelően történt. Ezt alátámasztja az 1986. évi zárómérleg leltárbizonylatainak a Tszker Országos Központja részéről történt tételes vizsgálata és átvétele, a területi ellenőrző bizottság által a mérleg valódiságának ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv, valamint az 1987 közepén a Tszker Országos Központjának célrevízióit — melynek témája a szóban forgó vásárlási ügylet — végző dolgozóinak jegyzőkönyve. Ezt azért jelentem ki — mint a kirendeltség akkori főkönyvelője.—, mert a Tszker ceglédi kirendeltségének igazgatója fejében „olyan gondolatok derengenek, hogy ebben a nyárfás históriában vétkes lehet a területi kirendeltség főkönyvelője is, aki mielőtt felmondtak volna neki, »önként« munkahelyet változtatott”. Még ezt a »derengést« is visszautasítom, miután a leltárba vétel és a pénzügyi bonyolítás jogosságán túl az alábbi tényeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Az igazgató igent mondott az üzlet nyélbe ütésére. A faágazat vezetője és közvetlen felettese, az értékesítési osztály vezetője, valamint a kirendeltség jogtanácsosa 1987 tavaszán több alkalommal meggyőződött a fakészlet meglétéről, amiről emlékeztetők születtek. Az Óbuda Építő és Szolgáltató Kisszövetkezet elnöke a fa meglétét és követelésünk jogosságát több levélben elismerte. Az igazgató azon nyilatkozatát, mely szerint a háta mögött egy aktatáskában a hivatalos munkaidő alatt vittek ki 1,5 millió forintnyi készpénzt az eladók, egyszerűen nevetségesnek tartom, mégpedig azért, mert mint minden tevékenységet, így a faforgalmazást is ügyviteli utasítás szabályozza — melynek jóváhagyója az igazgató — s ennek értelmében, több más termék felvásárlásához hasonlóan, a készpénzért történő vásárlás engedélyezett. Bár az említett készpénzkifizetés emlékezetem szerint nem a tároltfa-vásárlással kapcsolatos, nehezen tudom elképzelni, hogyan lehet munkaidőn kívül a pénztárból legálisan pénzt kivinni. A felelősségtől való menekülés „derengésében” úgy gondolom, nem célravezető arra próbálni hárítani a felelősséget, aki nincs jelen, és aki úgymond beosztásánál fogva — az elmúlt évtizedek hiedelme szerint — mindenért felelős. Egy mezőgazdaságból vett példához hasonlítva: ha a gabonát elpusztították a kártevők, nem valószínű, hogy a főkönyvelőt menesztik. A Tszker vagyona a mező- gazdasági szövetkezetek tulajdona, a tulajdonos megbízottja az igazgató, akinek ennek tudatában kell tevékenykedni. Ezek után elmondhatom, hogy valóban önként távoztam a munkahelyemről, ahol valóban az igazgató dönt, és amivel-akivel természetesen nem minden esetben kell egyetérteni, még faügyben sem, és felelősség ügyében sem.” Hubai László Cegléd, a Tszker ceglédi kirendeltségének volt főkönyvelője Világcsúcskísérlet a Fórumban Fakir a szöges ágyon Kaharafis (Szabó László) fakir január 16-án a Fórum Szálló különtermében 1867 db szögből álló ágyra feküdt le azzal a céllal, hogy megdöntse a szöges ágyon való fekvés világcsúcsát. A tervek szerint január 23-án fejezi be a rekorddöntési kísérletet Vállalatok vállán a teher Bért kíván az áremelés ),A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó döntést hozott. A kialakult helyzetben más választása nem volt.” Lapunkban tegnap számoltunk be e szavakkal a január 9-én életbe lépett áremelések miatti tiltakozások, felháborodást megfogalmazó felhívások és nyilatkozatok nyomán született miniszter- tanácsi állásfoglalásról. Nem volt választása az ellentétes érdekű, a foglalkoztatottak érdekeit vécjő Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a foglalkoztatókat tömörítő Magyar Gazdasági Kamara apparátusának sem: mindkét szervezet indokoltnak látja a bérek minimális mértékű emelését. Amit a gazdálkodóknak, vállalatoknak kell magukra vállalniuk,' hiszen a munka frontján végképp nincs más választás. Hogyan lehet enyhíteni az ár-bér feszültséget? Erről érdeklődtünk három Pest megyei, vállalatnál. — Dolgozóink úgy vélekednek, hogy a háromszázalékos béremelés sem ellensúlyozná az áremelések hatását — mondja a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára szakszervezeti bizottságának titkára, Kopál Gyula. — Azonnal enyhíteni akarunk a .gondokon úgy, hogy már január hónapra mozgóbért utalunk ki. Ennek alapja a teljesítmény, a területi munkahelyi vezetők javaslata alapján dől el, ki kap több vagy kevesebb pénzt. Kovács Tiborné szb-titkárt, ha átvág a Pest Vidéki Gépgyár udvarán, sokan megállítják, kérdőre vonják: hogyan lehet ötszázalékos áremelésről beszélni, ha havonta nyolcszáz forinttal kell többet kiadni a hétezer forintos bérekből? — Csak azt tudom mondani ilyenkor: megtesszük, amit tehetünk a béremelésért. De még azt sem tudjuk, milyen árbevétellel számolhatunk az idén, a gyár rendelésállománya sem teljes az idei évre, honnan tudhatnánk, menynyit költhetünk bérfejlesztésre? Én mindenesetre ötszázalékos emelést tartanék megfelelőnek és elérhetőnek. Szabó István, a gödöllői Ganz Árammérőgyár vezér- igazgatója: — Tavaly decemberben úgy döntöttünk, hogy az alapbéreket" legfeljebb hat százalékkal emelhetjük 1989. április elsejétől. Ezt a keretet nem tudjuk növelni most sem, hogy nyakunkon az áremelések. Annyit tudunk tenni, hogy április helyett február elsejétől fejlesztjük a béreket. — Csökkenti-e vállalatuk versenyképességét a bérnyomás? — Én nem érzek bérnyomást, bár tagadhatatlan, hogy ebben a kérdésben tizenhat esztendei igazgatóságom alatt egyre keményebb a szakszervezet. — Az áremelések kapcsán elhangzott: a múltban a szakszervezetek a dolgozók érdekvédelmére hivatkozva nagyban hátráltatták a szerkezetátalakítást, s most ennek a levét isszuk. Hogyan vélekedik erről ön, aki már akkor is igazgató volt? — Ügy, hogy ha az akkori kormány valóban akart volna szerkezetváltást, az akkori szakszervezet ellenére is megtehette volna Tóth Béla Endre
