Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

1989. JANUAR 17., KEDD Prága Csapatkivonások Hamarosan megkezdik egy szovjet harckocsizó hadosz­tály kivonását Csehszlovákiá­ból — jelentette be hétfői saj­tóértekezletén Viktor Loma­kin, a Szovjetunió prágai nagykövete. Lomakin a Szovjetunió kül­politikájáról tartott tájékozta­tót. A harckocsizó hadosztály kivonásáról szólva közölte, hogy azt az újságírók is fi­gyelemmel kísérhetik. Loma­kin kijelentette: a többi szov­jet egységet a Varsói Szerző­dés országaiból a NATO-tag- államok álláspontjától és a nemzetközi helyzet alakulásá­tól függően vonják majd ki. Ma kezdődik Becsben a háromnapos zárószakasz Mihail Gorbacsov a tárgyalás sikeréről A külügyminiszterek az osztrák fővárosban VENCEL TE Rt TÜNTETÉS Hétfő délután fél négy óta is­mét tüntetnek a Vencel téren. A Jan Palach 20 évvel ezelőtti politikai öngyilkosságának év­fordulóján a prágai hatóságok újra rohamrendőrséget, könny­gázgránátokat és vízágyúkat vetettek be a többezres tömeg ellen. A késő délutáni órákban még nem sikerült kiszorítani az embereket a térről, a tünte­tés újra és újra kezdődött. A rendőrség minden alka­lommal igen keményen lépett fel. Prágai megfigyelők külö­nösen aggasztónak tartják, hogy két napon belül másodszor ke­rült sor tüntetésre a Vencel té­ren. Arra is felhívják a figyel­met, hogy míg vasárnap a Charta 77 és négy másik ellen­zéki csoport szervezte a meg­mozdulást, úgy tűnik, most hét­főn spontán jellegű volt a de­monstráció. A bécsi találkozó záróokmányának elfogadása olyan kiemelkedő siker, timely a nemzetközi kérdések újszerű reális megközelítési módjainak hatékonyságát bizo­nyítja, s amely által a helsinki folyamat új szintre emel­kedett — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet ve­zető a bécsi találkozó sikeres befejezése alkalmából vá­laszolt a Pravda kérdéseire, s a válaszokat a rádió, a televízió, valamint a TASZSZ hírügynökség már hét­főn este, a lap megjelenése előtt egy nappal ismertette. A záródokumentum, a ha­gyományos fegyverekről és fegyveres erőkről folytatan­dó tárgyalások mandátumá­val együtt példa nélküli mind tartalmát, mind céljait, mind pedig várható, s nemcsak Európa, hanem az egész vi­lág szempontjából kedvező hatásait tekintve. A szovjet vezető hangoztat­ta, hogy. az elmúlt két és fél évben folyamatosan bízott a kedvező eredmény elérésében. Gorbacsov felhívta a figyel­met arra, hogy a bécsi do­kumentum elfogadásán volt három éve, hogy a szovjet ve­zetés meghirdette programját: az ezredfordulóra szabadítsák meg ä világot minden tömeg- pusztító fegyvertől. A kibon­takozott folyamatok megmu­tatták, hogy a program nem utópia. A bizonyítékok közé tartozik a bécsi dokumentum is. A Szovjetunió, varsói szer­ződésbeli szövetségeseivel együtt, továbbra is azon dol­Pakisztán a vádakat visszautasítja Rakétatámadás Kabulra Egy nappal Eduard Sevard- nadze látogatása után, hétfőn súlyos rakétatámadás érte az afgán fővárost. Egy ugyancsak hétfői jelentés szerint az ...af­gán ellenzék fegyveresei Dzsalálábád tartományi szék­hely elfoglalására készülnek. A hétfőn Kabulban becsa­pódott hat rakéta négy em­bert megölt, kilencet megse­besített. Egyelőre nem isme­retes, hogy az akciót melyik fegyveres csoport hajtotta végre. A december 27-e óta eltelt három hétben a fegy­veres ellenzék csoportjai tar­tózkodtak a rakétatámadások­tól, s elsősorban Kabul ellá­tását igyekeztek megakadá­lyozni. Egyes jelentések szerint a modzsahedek félkör alakban állásokat építettek ki a város körül, ellenőrzik az odavezető utak jelentős részét. A múlt héten ellenzéki források sze­rint csupán 200, kormányfor­rások szerint 240 élelmiszer- szállító teherautó jutott el Kabulba, így megcsappantak a főváros tartalékai, állandó­sult a sorban állás az élelmi­szerekért és üzemanyagokért. A különböző kerületekben fel­váltva néhány órára szüneted- tetik az áramszolgáltatást A lázadók szerint csapataik szinte teljesen gyűrűbe zárták Dzsalálábádot, a Pakisztánnal szomszédos Nangarhar tarto­mány székhelyét és a város elfoglalására készülnek. Az ellenzéki hétpártí szövetség egyik szervezete, a Hizb-i 1 sziámi helyi szóvivője sze- ript lehet, hogy még a szov­jet csapatok kivonulása előtt megindítják döritö támadásu­kat. Dzsalálábád 65 kilométerre fekszik a lázadók kezén lévő Torkham határvárostól, s a modzsahedek saját jelentésük szerint ellenőrzésük alatt tart­ják a két város közötti uta­kat. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy Kabul a múlt hé­ten tiltakozott Iszlámábádnál, amiért a pakiszáni hadsereg helikoperei ellenzéki vezető­ket és külföldi tanácsadókat vittek a lázadók egyik, Dzsa­lálábád közelében fekvő tá­maszpontjára. A kormányerők főparancsnoksága szombaton arról számolt be, hogy a pa­kisztáni hadsereg gépesített egységei a határt átlépve fegyvereket és muníciót szál­lítottak á helyszínre. Pakisz­tán visszautasította a kabuli vádakat. Iran részt vállalna az afganisztáni újjáépítésben Vérontás helyett új kormányt Egy modzsahedek által irá­nyított kabuli kormány meg­alakításáról tárgyalt hétfőn Teheránban Ali Akbar Vela- jati iráni külügyminiszter és Szebgatollah Modzsaddedi, az afgán fegyveres ellenzék pa­kisztáni székhelyű hétpárti szövetségének egyik vezetője. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség jelentése szerint Velajati a találkozón kijelentette: az afgán modzsahedeknek fel kell készülniük arra, hogy a szovjet csapatok teljes kivo­nulása után ellenőrzésük alá vonják az afgán belpolitikai helyzetet. Az iráni külügy­miniszter felajánlotta országa politikai és pénzügyi segítsé­gét egy — ahogy ő mondta — az afgán népet képviselő (azaz modzsahedekből álló) jövendő kabuli kormánynak. Irán részt akar vállalni Afganisz­tán újjáépítésében — fűzte hozzá. Modzsaddedi azt tartotta legfontosabbnak, hogy a két afgán ellenzéki szövetség még a szovjet csapatok távozása előtt egységre lépjen és ösz- szeállítson egy kormányt, megakadályozandó a további vérontást és a modzsahedek közötti súlyos összecsapások kitörését. Modzsaddedi, a pesavári székhelyű hétpárti szövetség küldöttségének élen vasárnap óta vesz részt egy teheráni tanácskozáson. Az Afganisz­tán jövendő státusáról folyta­tott megbeszéléseken jelen voltak az afgán ellenzék iráni központú nyolcpárti (síita) szövetségének képviselői, ENSZ-képviselők, továbbá francia és angol szakértők is. Velajati a vasárnapi ta­nácskozáson felszólította a Szovjetuniót, hogy ismerje el a modzsahedeket az afgán nép törvényes képviselőiként. Másfelől felhívta az afgán fegyveres ellenzék figyelmét egy esetleges amerikai beavat­kozás veszélyeire. gozik, hogy gyarapodjanak az ilyen bizonyítékoki Szövetségeseinkkel együtt készülünk arra, hogy komo- . lyan, alkotó szellemben vitas­sunk meg minden kérdést, amelyet a bécsi mandátum alapján a tárgyalások napi­rendjére tűzünk — mondta Gorbacsov. A Bécsiben most megtett lépés közelebb visz a közös európai otthon megvalósításá­hoz. A Szovjetunió már meg­mutatta készségét a széles kö­rű párbeszédre, az átalakítás­ra jellemző új szellemű, köl­csönösen előnyös együttműkö­désre. A stabil béke megte­remtése olyan állandó folya­mat, amely az államok ér­dekeinek egyesítésére épül. A Szovjetunió — mondta Végezetül Mihail Gorbacsov — kész a párbeszédre, a vi­tára, a megoldás keresésére minden olyan kérdésben, amelynek közös megoldása nélkül a világ közössége nem háríthatja el a globális ve­szélyeket és nem tárhatja fel a békés szakaszba átvezető utat. Schulte amerikai külügymi­niszter. aki a bécsi utótalálko­zó háromnapos zárószakaszára hétfőn reggel az osztrák fővá­rosba érkezett, délután talál­kozott Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A találkozón George Schultz méltatta azt a szerepet, amelyet az utótalál- kozón Ausztria töltött be. nem­csak házigazdaként; hanem a tanácskozás sikerét előmozdító államként is. Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár szerint a bécsi utóértekezlet teljesítette a vele szemben támasztott el­várásokat. Hétfő délutáni nyi­latkozatában kifejtette: a ta­nácskozáson jelentős lépéseket tettek azon az úton, amely egy európai békerendszer megte­remtéséhez hivatott elvezetni. Kohl szerint ebben az európai békerendszerben alacsonyabb szinten szavatolják majd min­den ország és minden nép biz­tonságát, kitárulnak a kapuk az emberek és eszmék gyümöl­csöző cseréje előtt, és általáno­san tiszteletben tartják az em­beri jogokat és az emberi mél­tóságot. A kancellár — mint Fried- helm Ost államtitkár, a kabi­net szóvivője közölte — a kon­ferencia eredményei sorában különleges megelégedettség­gel nyugtázta, hogy az utóren- dezvények Bécsben elfogadott programjának része lett az. ő kezdeményezése: 1989-ben Bonnba hívjanak össze egy kelet—nyugati gazdasági érte­kezletet. Várkonyi Péter külügymi­niszter hétfőn este az osztrák fővárosba érkezett, hogy részt vegyen a bécsi utótalálkozó kedden kezdődő záróértekez­letén. A háromnapos külügy­miniszteri szintű tanácskozás programja szerint Várkonyi Péter szerdán szólal majd fel. A politikai és szakszervezeti phraliznwsról A LEMP KB varsái tanácskozása ami valóságos társadalmi kon­zultációvá bővült, s felfoko­zott várakozást kelt a tanács­kozással szemben. A KB kétnapos ülésén, amely várhatóan határozat meghozatalával fejeződik be, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának még decemberben közzétett tézisei fölött folyik a vita. Az alapvető téma azon­ban a politikai és a szakszer­vezeti pluralizmus jövője, ez utóbbin belül a volt Szolida­ritás legalizálásának problé­mája. Mint ismeretes, az OPZZ nem támogatja a Szolidaritás újjáélesztésének gondolatát. A legfelsőbb tanács elnöksége meghívására Neves külföldi vendégek Henry Kissinger volt ame­rikai külügyminiszterrel, va­lamint William G. Hyilanddel, a Foreign Affairs című ame­Afrikai regionális kérdésekről is Államfői tárgyalások Mohamed Sziad Barre Szo­máliái állarrtfő hétfő délután népes küldöttség élén Bagdad­ból három napos hivatalos lá­togatásra Kairóba érkezett. A repülőtéren vendéglátója, Hoszni Mubarak elnök, vala­mint Atef Szidki kormányfő és más hivatalos személyisé­gek fogadták. Az államfői tár­gyalások kedden kezdődnek. Napirendjükön a kétoldalú kapcsolatokon túl regionális kérdések szerepelnek, így az Afrika szárván kialakult hely­zet. a közel-keleti viszonyok, valamint a palesztin probléma. Ezzel párhuzamosan tartják meg az egyiptomi—szomáliaj gazdasági vegyes bizottság har­madik ülését, amelynek témá­ja a gazdasági és kulturális csere fellendítése. Jelenleg a két ország közötti kereskede­lem értéke alig 20 millió dol­lár. Ugyancsak hétfői, Szomáliá­val kapcsolatos hír, miszerint a mogadishui központi kor­mány ellen harcoló Szomáliái nemzeti mozgalom fegyveres erőinek jelentős részét Ber­bern város térségében, az Ádeni-öböl stratégiai fontos­ságú kikötővárosánál vonta össze. A dzsibuti jelzések sze­rint a Szomáliái hadsereg ja­nuárban már nagyszámú bom­batámadást intézett Berbera környéki falvakban a lázadók által kiépített állások ellen, ugyanakkor a hivatalos mo­gadishui álláspont szerint Eszak-Szomáliában tavaly nyár óta megszűnt mindenféle harci tevékenység. UCSAK RÖVIDEN..M RÓMÁBA ÉRKEZETT két­napos hivatalos látogatásra hétfőn Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök. Az iráni politikus a kétoldalú kapcso­latok fejlődéséről és a nem­zetközi élet főbb kérdéseiről tárgyal Qjriaco de Mita kor­mányfővél. Giulio Andreotti külügyminiszterrel, és Fran­cesco Cossiga államfővel. AZ EGYHÁZAK tevékeny­ségét szabályozó törvény ké­szül a Szovjetunióban. Az egy­házak az átalakítás éveiben jóval szélesebb jogokkal ren­delkeznek mint korábban, de ezeket a jogokat még nem ik­tatták törvénybe. Ezt célozza a készülő szabályozás. WILLIAM WALDEGRAVE brit külügyi államminiszter hétfőn Tuniszban Sedli Klibi- vel, az Arab Liga főtitkárával tárgyalt a közel-keleti hely­zetről, az iraki—iráni konflik­tusról, továbbá Nagv-Britan- nia nézeteltéréséről Tunisszal és Szíriával. rikai folyóirat főszerkesztőjé­vel folytatott eszmecserét a szovjet—amerikai kapcsola­tokról és a világhelyzetről hétfőn Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára. Kissinger az úgynevezett há­romoldalú bizottság tagjaként érkezett a legfelsőbb tanács elnökségének meghívására a Szovjetunióba. A nem. kor­mányzati nemzetközi szerve­zet — amelyet egyebek között olyan nevek fémjeleznek, mint Valéry Giscard D’Estaing egy­kori francia köztársasági el­nök és Nakaszone Jaszuhiro volt japán kormányfő — fel­adatának tekinti, hogy érté­keléseket, javaslatokat dolgoz­zon ki a fejlett tőkés világ három térségének (Nyugat- Európa, Észak-Amerika és Japán) gazdasági, szociális és külpolitikájára. A neves külföldi vendégek hivatalos programja hétfőn a világgazdaság és nemzetközi kapcsolatok Jevgenyij Prima­kov akadémikus vezette inté­zetében kezdődött, majd, a Georgij Arbatov akadémikus által vezetett Egyesült ÁJÍa- mok és a Kanada Intézetben folytatódott. A találkozókon Giscard D’Es­taing arról beszélt, hogy (Nyu­gat-) Európában nagy érdek­lődéssel és rokonszenvvel fi­gyelik a szovjetunióbeli átala­kítást. Mostani látogatásuk alatt szeretnék mélyebben megérteni az összefüggéseket, s azt, hogy ez milyen változá­sokra ad lehetőséget a kelet- nyugati kapcsolatokban. David Rockefeller, a bizottság észak­amerikai csoportjának elnöke ezt kiegészítette azzal, hogy szeretnék megismerni a szov­jet partnerek véleményét ezen változások távlatairól. A Pravda a karabahi döntésről Tiszta vizet tölteni a pohárba A szovjet történelemben példa nélkül álló döntést ho­zott szombaton a szovjet vezetés. A nemzetiségi gyűlölködés ugyanis olyan méreteket öltött a Karabah-hegyvidéki Auto­nóm Területen, hogy a rendezés már meghaladja Azerbaj­dzsán és Örményország erejét. Ezért a legfelsőbb tanács el­nöksége bizottságot alakított a terület ügyeinek ideiglenes irányítására, meghagyva Karabah Azerbajdzsánon belüli autonóm státusát. A döntés előzményeiről, a bizottság fel­adatairól szólt a Pravda vasárnapi számában Arkagyij Volsz- kij,' a bizottság vezetője. Ismeretes, hogy az utóbbi hónapok történései mintegy kétszázezer embert — örményt és azerbajdzsánt egyaránt — késztettek arra, hogy útra kel­jenek, s korábban biztonsá­gosnak hitt otthonukat tel­cseréljék a menekültek bi­zonytalan sorsára. A lassan egy éve kirobbant, emberéleteket is követelő vál­ság előzményeiről, gyökereiről szólva Volszkij azt hangoztat­ta, hogy a nemzetiségi moz­galmak mindig ott és akkor bontakoznak ki, ahol és ami­kor sérelem esik a társadalmi igazságosság elvén. Azerbajdzsán korábbi veze­tése a hegyvidéki területet, amelynek lakosai túlnyomó- részt örmény nemzetiségűek, egyre mélyebbre taszította a zsákutcába, mindinkább alá­ásta a lakosság természetes kapcsolatait Örményországgal a kultúra, a nyelv terén, aka­dályokat gördített az örmény nyelvű értelmiség elé. E, tár­sadalmi-gazdasági talajon Kezdtek el csírázni a nemzeti követelések. Ismeretes ezzel kapcsolatban a KB álláspont­ja: meg kell szüntetni azokat a társadalmi-gazdasági torzu­lásokat, amelyek miatt a ka- rabahiak úgy. érezték, nem tudnak teljes értékű állampol­gárokká válni. Jól ismertek a történelem­ből azok ' a példák, amikor megcsalatott népek a más nemzetiségűéket kiáltották ki bűnbaknak. E megközelítés­nek azonban sosem volt jó vé­ge — tette hozzá Volszkij. Emlékeztetett rá, hogy mind Azerbajdzsánban, mind Ör­ményországban megmutatko­zott a múlt év végi esemé­nyekben, milyen hatást képe­sek kifejteni a tízmilliárdos forgalmú árnyékgazdaságok­ban érdekeltek, azok, akiket megvesztegettek, akik a maf­fiához tartoznak. Ezek az erők nemcsak az úgynevezett nem hivatalos ' egyesülésekre, hanem gyakran az állami, tanácsi, sőt pártap­parátusra is támaszkodhattak, ök fejtettek ki éveken át so­viniszta propagandát, s olyan légkört igyekeztek kialakíta­ni, amely szolgálatukba állít­hatja a nemzeti-vallási érzé­seket. E légkör egyértelműen elvetette minden kompromisz- szumos rendezés lehetőségét. Az ország legfelsőbb veze­tése határozottan elutasította a terület hovatartozásának módosítására vonatkozó elkép­zeléseket. Értelmetlen, mert alaptalan — mutatott rá Volsz­kij — mindenfajta történelmi hivatkozás arra, hogy évszá­zadokon át kihez tartoztak bi­zonyos földek. A területek az évszázadok folyamán többször gazdát cseréltek, rajtuk a kü­lönböző népek együtt éltek. Ma a szocialista államon be­lüli határok is csupán térké­pen meglevő vonalak, nem je­lentenek senki előtt átléphe- tetlen akadályokat. Természetesen a nemzeti létnek kikezdhetetlenül való­ságos része a közös terület, a saját alkotmány, a kulturális hagyományok és erkölcsök, sőt az uralkodó vallás. Ugyanak­kor vitathatatlan tény a szov­jet állam soknemzetiségű jel­lege — tette hozzá a bizottság vezetője, rámutatva, hogy az ország lakosságának egyötöde a saját nemzetisége által al­kotott köztársaság területén kívül él. Szerencsétlen dolog a saját etnikumba való begubózás. A mesterséges elszigetelődés, az elhatárolódás más kultúrák­tól: ez az első lépés saját nemzetünk szellemi elszegé- nyesítéséhez — mondta Volsz­kij. Karabah problémájára is utalva, leszögezte: — Orszá­gunkban nem hozunk létre nemzetiségi rezervátumokat. Az autonóm terület problé­máinak politikai tanulságaira térve arról beszélt, hogy a tör­téntek egyenértékűek az át­alakítás elfogadhatatlan boj­kottjával. Volszkij végezetül sorra vette a bizottságnak a határozatból fakadó gazdasá­gi és szociális feladatait, ki­tért a Karabahban elvégzen­dő kulturális tennivalókra is. Természetesen a helyzet konszolidálása feltételezi, hogy Karabahban nemcsak az örmény nemzetiségű többségre, ha­nem az ott kisebbségben lévő azerbajdzsánok érdekeire is te­kintettel kell lenni, az egyenjogúság alapján. Az autonóm te­rület alapvető kérdéseit csak az itt élők összefogásával lehet megoldani. Ezért a terület autonóm módon old meg mindent, ami megoldható, a káderkérdésektől a gazdasági önfinanszí­rozásig — mondta végezetül Arkagyij Volszkij. Sz. A. Hétfőn késő délután meg­kezdődött Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának kétnapos ülése, amely a december vé­gén tartott, ugyancsak kétna­pos tanácskozás folytatása. Témája a párt helye a változó társadalomban és a pártban szükséges reformok. A tanácskozást megnyitó beszédében Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első tit­kára azt hangsúlyozta, hogy a KB-ülés két része között el­telt hetek rendkívüli politikai élénkséget, nyílt vitát hoztak. Nem csak a párt soraiban, de a párton kívüliek között is,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents