Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-17 / 14. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 4,30 forint 1989. JANUAR 17., KEDD 7ájékozódfák reformpolitikdnkról Amerikai képviselők tárgyalásai magyar politikusokkal Grósz Károly az amerikai képviselőkkel A föld azé legyen, aki megműveli Növelni a kisebb egységek önállóságát Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn a KB székházában fogadta azt az amerikai képviselőházi küldöttséget, amely Tom Lantos magyar származású, demokratapárti kaliforniai képviselő vezetésével tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű beszélgetésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, aki ezután tájékoztatta a sajtót a találkozóról. Grósz Károly nagyra értékelte az amerikai képviselőik látogatását, amely jelzi az érdeklődést és a kialakulóban levő rokonszenvet a két ország között. Köszönetét mondott azért a segítségért, amit a képviselők a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztése előtt álló akadályok elhárításához nyújtottak és kérte további közreműködésüket a kapcsolatok fejlesztése érdekében. Tom Lantos elmondta: az amerikai törvényhozók értik, hogy a magyar vezetés igen összetett belpolitikai feladatok megoldása előtt áll. Nagyra értékelik azt a bölcsességet, szakmai hozzáértést és következetességet, amellyel Magyarország a politikai és gazdasági reform útján halad. Grósz Károly kérte a képviselőket, tolmácsolják üdvözletét George Bush elnöknek, és emlékeztessék őt arra az ígéretére, amelyet még alelnök korában tett: kész Magyarországra látogatni. Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkozott. Pozsgay Imrével ugyancsak az Országházban találkoztak az amerikai törvényhozók. Az államminiszter tájékoztatást adott az időszerű társadalom- politikai kérdésekről, a demokrácia csomagtervről. Egyebek között sürgető feladatként jelölte meg az új tájékoztatási törvény megalkotását, s hangoztatta reményét, hogy annak érvénybe lépésével már nem lesz szükség Magyarországon az úgynevezett második nyilvánosságra. A belátható időn belül kidolgozandó új kivándorlási törvény a szabad helyváltoztatás jogának, a szakszervezeti törvény pedig a független szakszervezet-alapítási jognak a garanciáját adja majd. előző vezetéstől. A társadalom számára most a reform inflációt, munkanélküliséget, reálbércsökkenést jelent. Ezért éles határvonalat kell húzni: meg kell állapítani, hogy ki volt a felelős, és nyílt párbeszédet kell folytatni a társadalommal. A megoldás most nem a gazdaság, hanem a politika kezében van — mondta. Az egyik vendég arról kérdezte, miben segíthetnek az amerikai képviselők. Pozsgay Imre elsősorban bizalmat kért, kijelentve: a jelenlegi magyar irányzat nem múló jelenség. Várkonyi Péter külügyminiszter munkaebédet adott a Tom Lantos vezette amerikai képviselőházi delegáció tiszteletére. Délután Németh Miklós miniszterelnökkel találkoztak az amerikai vendégek. Elsősorban gazdasági témákról esett szó, de a kormányfő hangsúlyozta: Magyarországon együtt kell haladnia, egymást kell erősítenie a gazdasági és a politikai reformfolyamatnak, a nemes versengés feltételei megteremtésének. Brit bejelentés Gorbacsovot Angliába várják Mihail Gorbacsov szovjet vezető vasárnap este személyes üzenetben közölte Margaret Thatcher brit miniszter- elnök asszonnyal, hogy szeretne mielőbb hivatalos látogatást tenni Nagy-Britanniában — jelentette be a brit miniszterelnöki iroda. Mihail Gorbacsov szóbeli üzenetét Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió londoni nagykövete adta át a brit miniszterelnöknek. Zamjatyin most tért vissza Moszkvából, ahol részt vett a KB ülésén. Az üzenetben Gorbacsov megerősítette azt a szándékát, hogy szeretne hivatalos látogatást tenni Nagy- Britanniában, amelynek időpontját szükségesnek tartja mielőbb rögzíteni — közölte a miniszterelnöki hivatal szóvivője. Thatcher válasza az volt, hogy Gorbacsovot szívesen látják, bármilyerjí időpontot válasszon is. Népfrontmozgalmak tanácskozása A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezésében hétfőn megkezdődött a szocialista országok népfrontmozgalmainak hagyományos évi egyeztető értekezlete Budapesten. Az ötnapos tanácskozáson a Bolgár Hazafias Front, a Csehszlovák Nemzeti Front, a Kubai Forradalmi Védelmi Bizottságok, a Lengyel Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom, az NDK Nemzeti Frontja, a Román Szocialista Demokrácia és Egység Frontja, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének képviselői vesznek részt. Az Állami Gazdaságok Országos Egyesületének Igazgató Tanácsa tegnap tartotta ülését az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóságának nagytermében. A résztvevők hozzászólásából kiderült, hogy sok vállalatnál a tartalékok végére jártak már és megkezdték a vagyon felélését. Szavaikat az ülésen vendégként megjelent Németh Miklós miniszterelnöknek címezték. Az egyetlen napirendi pont címe — Az állami gazdaságok szerepe és feladatai az elkövetkező években — azt sugallja, hogy a kitaposott út folytatható. Ezzel szemben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nem hagyott kétséget afelől, hogy váltani kell, meg kell újítani az agráripari. Mint mondta, az élelmiszer- gazdaság jó évet zárt, a tavalyi tőkés export 1 milliárd 563 millió forintot hozott az országnak, az aktívum több, mint 900 millió dollár. A rubelelszámolású exportot pedig a szerződések szerint teljesítették. Az idén nem az a cél, hogy további jelentős mennyiségi növekedést érjenek el, a hangsúlyt a minőségre helyezik. Az idei esztendő nullszaldósnak indult, tehát nem nyereséges, de nem is veszteséges terve már most, az év elején veszélybe került. Az okok között első helyen szerepel a 4 százalékos pótadó bevezetése, de nem kisebb érvágás a szocialista export támogatásának csökkentése sem. Ugyanakkor fokozódik az ipari „árnyomás” a műtrágya, a növényvédő szerek és a mezőgazdasági gépek árának további emelkedése révén. Az első számú közellenség azonban — a mezőgazdasági tárca vezetője szerint — a hitelezési gyakorlat. Lassan a mezőgazdasági üzemek már „pénzbeszerzőt” is tartanak az anyag- beszerző mellett, mert a magas kamatok ellenére sem könnyű hitelhez jutni. Előfordul, hogy a gazdálkodó egységek egymásnak kölcsönöznek 25—30 százalékos kamattal, ugyanakkor a pénzfeleslegért a bankok magasabb kamatot ígérnek, mint az az ösz- szeg, amit azzal nyerhetnének, ha a pénzű'"-* mezőgazdasági tevékenységi' fordítanák. A Mezőgazdasági Minisztérium az agrárpolitika három évtizede élő és még ma is értékálló tézisei mellett újakat hirdet. A föld azé legyen, aki megműveli — mondták ki, s a földtörvény módosítására tett javaslat még az idén a parlament elé kerül. Nem új földosztást kérnek, hanem azt, hogy a gazdaságok maguk dönthessenek földjük sorsáról. Ha a föld részét képezi a vállalati vagyonnak, nagyobb gondot fordítanak megóvására, termőképességének fenntartására. A hitelfelvételeknél fedezetül szolgálhatna, veszteség vagy csődeljárás esetén pedig az állami gazdaságok között lenne eladható. A tulajdonformák változása rriellett növelni kívánják a kisebb egységek,’ csoportok önállóságát s felelősségét. Fontosnak tartották a banki finanszírozás megváltoztatását, hogy az a termelés ciklikusságához jobban igazodjék, ugyanakkor kamatkedvezményt is kérnek. Megoldásra vár annak as ötszáz mezőgazdasági nagyüzemnek, állami gazdaságnak és termelőszövetkezetnek a sorsa, melyeknek „már megszűnni sincs pénzük” a felhalmozott veszteség rftiatt. Németh Miklós miniszterelnök felszólalását azzal kezdte, hogy mivel a mezőgazdaság hosszú ideig sikerágazata volt a magyar gazdaságnak, ez csak növeli a kormány felelősségét az ágazat működésében mutatkozó és egyre súlyosabbá váló problémák megoldásában. A kormány kész arra, hogy az ágazat eredményes működését gátló szabályozási megoldásokat — a megfelelő javaslatok kidolgozását követően — haladéktalanul megvitassa. Szükségesnek tartotta az agrárgazdaság utóbbi húsz évének elemzését, az elkövetett hibák feltárását annak érdekében, hogy a tapasztalatokat hasznosítsák. Ugyanakkor véleménye szerint indokolatlan követelés a parasztság rehabilitációja, mivel a magyar parasztság munkájával és eredményeivel rehabilitálta már magát. A vitában felszólalók a termelőmunka rangjának visszaszerzését tartották a legfontosabbnak. Kifogásolták a termékeket felvásárló monopol- szervezetek tevékenységét. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van mezőgazdasági kamara létrehozására, s az élelmiszer-termelők érdekvédelmének további javítására. M. T. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi ma- Az amerikai képviselőházi gyár vezetés örökölte a gazküldöttség ezután Stadinger dasági nehézségek okait az Alakuló közgyűlést tartottak Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Alakuló közgyűlést hívott össze hétfőre a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ideiglenes vezetősége. A KISZ KB székházában megrendezett tanácskozáson megjelent küldöttek döntenek az alapszabályzatról, s a szervezet programjáról. Az elképzelések szerint az etnikum valamennyi rétegének egységes, demokratikus képviseletére törekednek. A korábbinál erőteljesebb fellépést sürgetnek az oktatásban és az elhelyezkedésnél még mindig tapasztalható hátrányos megkülönböztetés ellen. Segítik a műveltségi hátrányojk felszámolását, támogatják az átképzést, hogy a cigány dolgozók ne váljanak munkanélkülivé. A szövetség munkaközvetítéssel, tanfolyamok szervezésével is foglalkozik majd. Az ülésen megválasztották a szövetség tisztségviselőit. A szövetség elnöke Náday Gyula, főtitkára Mezei István lett. A tiszteletbeli elnöki funkciót Morvái Ferenc, a Megamorv fejlesztő iroda vezetője és Papp László, többszörös olimpiai bajnok vállalta. Az egésznapos vitában igen sokan' kértek szót. Legtöbben arra kerestek választ, miként oldhatók fel az etnikum különféle, csoportjai között még ma is megr lévő ellentétek. Szó volt a nemzetiséggé válás lehetőségeiről is. Gazdát cseré! az Élet és Irodalom? Levél az írószövetségtől Az Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap nem szűnik meg, csak átalakul. Az elmúlt napokban elterjedt hírek szerint változás várható az Élet és Irodalom című lap élén. s ezzel összefüggésben szerkesztéspolitikájában. A Magyar Írók Szövetsége állítólag elégedetlen a népszerű hetilappal, ióllehet a lapgazda, illetve új keletű kifejezéssel a lapalapító nem az írószövetség, hanem a Művelődési Minisztérium. így túl sok beleszólása jelenleg nincs a dolgok menetébe. Különböző informális csatornákon olyan hírek keltek szárnyra, hogy magasabb fórumok már odaígérték a lapot az írószövetségnek. amely már tárgyal a kiszemelt új főszerkesztővel. (Folytatás a 4. oldalon.) NEM JUT RÁ K orábban bizonyára tapintatosabb formában hangzottak volna el azok a szavak, amelyek napjainkban így hallhatók testületi üléseken, tanácstagi beszámolókon, . állampolgárok szervezte fórumokon: nem jut rá, nincs rá pénz, fedezet híján elmarad, későbbre tolódik át a megvalósítás. Az elutasításnak a lehetséges . formáit az előbbiek említésével korántsem merítettük ki — mert van például olyan variáció is, hogy az állami támogatás csökkenése következtében ... —, hiszen sajnálatosan megsokasodtak azok az’ esetek, amikor állampolgárok kisebb vagy nagyobb csoportjainak szembe kell . nézniük a szépen eltervezettek feladásával. A lemondás lehet átmeneti, esetleg végleges, ám az is megtörténhet, bár az eredeti formában a terv elvesztette a realitását, más módon megvalósítható. A nem jut rá típusú érvelés tehát nem egyenlő a semmit sem lehet tenni beletörődő magatartásával. Napi szükséglet ösztökéli az állampolgárok érintett körét arra, hogy ne törődjenek bele a megváltoztathatatlannak látszóba, két gázcseretelep megszüntetésébe. A helyszín Verőcemaros és Kismaros, a megszüntetés oka az üzletmenet gazdaságtalansá- ga. Ez utóbbi érthetővé teszi, hogy a cseretelepeket fenntartó vállalat a jövőt tekintve azt közölte, bezárja mindkét helyet. Napjainkban, amikor a vállalatoknak sem kevés a gondja, senki sem mondhat olyat: vállalják a ráfizetést. Még akkor sem mondhat bárki ilyet, ha a lakosság mindennapos igényének kielégítéséről van szó. Amint sok más ügyben, itt is kézenfekvő a következtetés: ami nem éri meg az állami vállalatnak, az esetleg megéri a magánkereskedőnek. Csakhogy van egy húszéves törvény — az 1969. évi VII. —, valamint annak egy korszerűsített, 1977-ben kelt végrehajtási rendelete — az 1/1977. (IV. 6.) NiM. számú —, s ezek megtiltják magánkereskedők gázértékesítési tevékenységét. Igaz, az öregecske törvény, a régen megszűnt minisztérium által kiadott végrehajtási rendelet jogosságán, igazságán a mai körülmények ismeretében indokoltan vitatkozni lehet, de ettől még a tiltás tiltás, be kell tartani. Még akkor is ezt kell tenni, ha közben a Kereskedelmi Minisztériumnak egy tavaly kiadott — 8001/1988. számú — tájékoztatója szerint a tüzelőanyag-1 és a tüzelőolaj- magánkereskedők pb-gáz- palackok cseréjével is foglalkozhatnak bizományosként ... Érdekek hálója ez. A vállalaté, amely szeretné felszámolni gazdaságtalanul működő két telepét. A lakosságé, amely érthetően nem kívánja a sorsát azzal nehezíteni, hogy a szomszédos községekbe járjon palackot cserélni. S érdek az is, hogy a gázforgalmazás — ennek jegyében fogalmazódott meg annak idején a Nehézipari Minisztériumban az utasítás — ellenőrizhető biztonsági feltételek között menjen végbe, hiszén valóban nagy a baleseti veszély ennél az árunál. S érdek, immár a negyedik fajta az is, amit a Kereskedelmi Minisztérium képvisel, hiszen felismerték, nem két gazdaságtalan telep lelhető fel az országos gázforgalmazásban ... Kinek legyen, kinek van akkor igaza a sokféle érdek hálójának szövevényében? Ha a vállalatnak nem jut rá pénze, hogy fenntartsa azt, amit korábban megtűrt — igaz, már 1986 óta folyik a hadakozás a gazdaságtalan telepek körül —. akkor valaki másnak talán? A tanácsnak? A rendeleteket előszeretettel gyártó valamikori minisztériumnak? Ugyan! Honnét, minek a terhére teremthetne elő a tanács ilyen célra pénzt? Hanem akkor mi legyen? Szakadjon a gond a lakosság nyakába ? Boldoguljanak úgy, ahogyan tudnak? Ilyet sem állíthat felelősen gondolkodó ember. Annál inkább állíthatja, hogy egy nagyon fontos mozzanatra nem jut figyelem. Nevezetesen arra, hogy a rendeletik, rendelkezések gyártása közben a kibocsátók nem a valódi, hanem az eszményi állapotokból indulnak ki. Témánk esetében abból, hogy vannak kellő felkészültségű állami vállalatok, szövetkezete^, amelyek gondoskodnak az értékesítésről ... L ehetetlen helyzetek sorát hozta létre a kereskedelemben, a szolgáltatásokban az a felfogás, amelynek hívei úgy vélték tiltásokkal kell kikövezni a megoldások útját. Holott ennek az ellenkezője az igaz. A megoldásokat a forgalmazás köny- nyítése, ugyanakkor a forgalmazás ésszerű feltételeinek a meghatározása együttesen adhatja, adja. Esetünkben az tehát a megoldás, hogy a magánkereskedő is értékesíthessen pb-gázt, ilyen és ilyen biztonsági feltételek mel-, lett. Amihez persze kellő haszonkulcs járna.,, de mindezekre a részletekre már nem juthatott figyelem, hiszen lekötötte azt a tiltások kidolgozása. Mészáros Ottó
