Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 4,30 forint 1989. JANUAR 17., KEDD 7ájékozódfák reformpolitikdnkról Amerikai képviselők tárgyalásai magyar politikusokkal Grósz Károly az amerikai képviselőkkel A föld azé legyen, aki megműveli Növelni a kisebb egységek önállóságát Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn a KB székhá­zában fogadta azt az amerikai képviselőházi küldöttséget, amely Tom Lantos magyar származású, demokratapárti kaliforniai képviselő vezetésé­vel tartózkodik Magyarorszá­gon. A szívélyes légkörű be­szélgetésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyet­tes, valamint Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának kül­politikai tanácsadója, aki ez­után tájékoztatta a sajtót a ta­lálkozóról. Grósz Károly nagyra érté­kelte az amerikai képviselőik látogatását, amely jelzi az ér­deklődést és a kialakulóban le­vő rokonszenvet a két ország között. Köszönetét mondott azért a segítségért, amit a kép­viselők a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztése előtt álló akadályok elhárításához nyújtottak és kérte további köz­reműködésüket a kapcsolatok fejlesztése érdekében. Tom Lantos elmondta: az amerikai törvényhozók értik, hogy a magyar vezetés igen összetett belpolitikai feladatok megol­dása előtt áll. Nagyra értéke­lik azt a bölcsességet, szakmai hozzáértést és következetessé­get, amellyel Magyarország a politikai és gazdasági reform útján halad. Grósz Károly kérte a képvi­selőket, tolmácsolják üdvözle­tét George Bush elnöknek, és emlékeztessék őt arra az ígé­retére, amelyet még alelnök korában tett: kész Magyaror­szágra látogatni. Istvánnal, az Országgyűlés el­nökével találkozott. Pozsgay Imrével ugyancsak az Országházban találkoztak az amerikai törvényhozók. Az államminiszter tájékoztatást adott az időszerű társadalom- politikai kérdésekről, a de­mokrácia csomagtervről. Egye­bek között sürgető feladatként jelölte meg az új tájékoztatá­si törvény megalkotását, s hangoztatta reményét, hogy annak érvénybe lépésével már nem lesz szükség Magyaror­szágon az úgynevezett máso­dik nyilvánosságra. A belát­ható időn belül kidolgozandó új kivándorlási törvény a sza­bad helyváltoztatás jogának, a szakszervezeti törvény pedig a független szakszervezet-alapí­tási jognak a garanciáját ad­ja majd. előző vezetéstől. A társadalom számára most a reform inflá­ciót, munkanélküliséget, reál­bércsökkenést jelent. Ezért éles határvonalat kell húzni: meg kell állapítani, hogy ki volt a felelős, és nyílt párbe­szédet kell folytatni a társa­dalommal. A megoldás most nem a gazdaság, hanem a po­litika kezében van — mond­ta. Az egyik vendég arról kérdezte, miben segíthetnek az amerikai képviselők. Pozs­gay Imre elsősorban bizalmat kért, kijelentve: a jelenlegi magyar irányzat nem múló jelenség. Várkonyi Péter külügymi­niszter munkaebédet adott a Tom Lantos vezette amerikai képviselőházi delegáció tisz­teletére. Délután Németh Miklós miniszterelnökkel találkoztak az amerikai vendégek. Első­sorban gazdasági témákról esett szó, de a kormányfő hangsúlyozta: Magyarországon együtt kell haladnia, egymást kell erősítenie a gazdasági és a politikai reformfolyamatnak, a nemes versengés feltételei megteremtésének. Brit bejelentés Gorbacsovot Angliába várják Mihail Gorbacsov szovjet vezető vasárnap este szemé­lyes üzenetben közölte Mar­garet Thatcher brit miniszter- elnök asszonnyal, hogy szeret­ne mielőbb hivatalos látoga­tást tenni Nagy-Britanniában — jelentette be a brit minisz­terelnöki iroda. Mihail Gorbacsov szóbeli üzenetét Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió londoni nagy­követe adta át a brit minisz­terelnöknek. Zamjatyin most tért vissza Moszkvából, ahol részt vett a KB ülésén. Az üzenetben Gorbacsov megerősítette azt a szándékát, hogy szeretne hi­vatalos látogatást tenni Nagy- Britanniában, amelynek idő­pontját szükségesnek tartja mielőbb rögzíteni — közölte a miniszterelnöki hivatal szó­vivője. Thatcher válasza az volt, hogy Gorbacsovot szíve­sen látják, bármilyerjí időpon­tot válasszon is. Népfrontmozgalmak tanácskozása A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa szervezésében hét­főn megkezdődött a szocialis­ta országok népfrontmozgal­mainak hagyományos évi egyeztető értekezlete Buda­pesten. Az ötnapos tanácsko­záson a Bolgár Hazafias Front, a Csehszlovák Nemzeti Front, a Kubai Forradalmi Védelmi Bizottságok, a Lengyel Haza­fias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom, az NDK Nemzeti Frontja, a Román Szocialista Demokrácia és Egység Front­ja, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének kép­viselői vesznek részt. Az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesületének Igazga­tó Tanácsa tegnap tartotta ülését az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóságának nagytermében. A résztvevők hozzászólásából kiderült, hogy sok vállalatnál a tartalékok végére jártak már és meg­kezdték a vagyon felélését. Szavaikat az ülésen vendég­ként megjelent Németh Miklós miniszterelnöknek címezték. Az egyetlen napirendi pont címe — Az állami gazdasá­gok szerepe és feladatai az elkövetkező években — azt sugallja, hogy a kitaposott út folytatható. Ezzel szemben Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter nem hagyott kétséget afe­lől, hogy váltani kell, meg kell újítani az agráripari. Mint mondta, az élelmiszer- gazdaság jó évet zárt, a tava­lyi tőkés export 1 milliárd 563 millió forintot hozott az országnak, az aktívum több, mint 900 millió dollár. A ru­belelszámolású exportot pe­dig a szerződések szerint tel­jesítették. Az idén nem az a cél, hogy további jelentős mennyiségi növekedést érje­nek el, a hangsúlyt a minő­ségre helyezik. Az idei esztendő nullszal­dósnak indult, tehát nem nyereséges, de nem is veszte­séges terve már most, az év elején veszélybe került. Az okok között első helyen sze­repel a 4 százalékos pótadó bevezetése, de nem kisebb ér­vágás a szocialista export tá­mogatásának csökkentése sem. Ugyanakkor fokozódik az ipari „árnyomás” a műtrá­gya, a növényvédő szerek és a mezőgazdasági gépek árának további emelkedése révén. Az első számú közellenség azon­ban — a mezőgazdasági tárca vezetője szerint — a hitelezési gyakorlat. Lassan a mezőgaz­dasági üzemek már „pénzbe­szerzőt” is tartanak az anyag- beszerző mellett, mert a ma­gas kamatok ellenére sem könnyű hitelhez jutni. Előfor­dul, hogy a gazdálkodó egy­ségek egymásnak kölcsönöz­nek 25—30 százalékos kamat­tal, ugyanakkor a pénzfelesle­gért a bankok magasabb ka­matot ígérnek, mint az az ösz- szeg, amit azzal nyerhetnének, ha a pénzű'"-* mezőgazdasági tevékenységi' fordítanák. A Mezőgazdasági Miniszté­rium az agrárpolitika három évtizede élő és még ma is ér­tékálló tézisei mellett újakat hirdet. A föld azé legyen, aki megműveli — mondták ki, s a földtörvény módosítására tett javaslat még az idén a parlament elé kerül. Nem új földosztást kérnek, hanem azt, hogy a gazdaságok maguk dönthessenek földjük sorsá­ról. Ha a föld részét képezi a vállalati vagyonnak, nagyobb gondot fordítanak megóvásá­ra, termőképességének fenn­tartására. A hitelfelvételeknél fedezetül szolgálhatna, vesz­teség vagy csődeljárás esetén pedig az állami gazdaságok között lenne eladható. A tulajdonformák változása rriellett növelni kívánják a ki­sebb egységek,’ csoportok ön­állóságát s felelősségét. Fontosnak tartották a ban­ki finanszírozás megváltozta­tását, hogy az a termelés cik­likusságához jobban igazodjék, ugyanakkor kamatkedvez­ményt is kérnek. Megoldásra vár annak as ötszáz mezőgazdasági nagy­üzemnek, állami gazdaságnak és termelőszövetkezetnek a sorsa, melyeknek „már meg­szűnni sincs pénzük” a felhal­mozott veszteség rftiatt. Németh Miklós miniszterel­nök felszólalását azzal kezd­te, hogy mivel a mezőgazda­ság hosszú ideig sikerágazata volt a magyar gazdaságnak, ez csak növeli a kormány felelős­ségét az ágazat működésében mutatkozó és egyre súlyosab­bá váló problémák megoldásá­ban. A kormány kész arra, hogy az ágazat eredményes működését gátló szabályozási megoldásokat — a megfelelő javaslatok kidolgozását köve­tően — haladéktalanul megvi­tassa. Szükségesnek tartotta az ag­rárgazdaság utóbbi húsz évé­nek elemzését, az elkövetett hibák feltárását annak érde­kében, hogy a tapasztalatokat hasznosítsák. Ugyanakkor véleménye szerint indokolat­lan követelés a parasztság re­habilitációja, mivel a magyar parasztság munkájával és eredményeivel rehabilitálta már magát. A vitában felszólalók a ter­melőmunka rangjának vissza­szerzését tartották a legfon­tosabbnak. Kifogásolták a ter­mékeket felvásárló monopol- szervezetek tevékenységét. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van mezőgazdasági kamara létrehozására, s az élelmiszer-termelők érdekvé­delmének további javítására. M. T. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi ma- Az amerikai képviselőházi gyár vezetés örökölte a gaz­küldöttség ezután Stadinger dasági nehézségek okait az Alakuló közgyűlést tartottak Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Alakuló közgyűlést hívott össze hétfőre a Magyarorszá­gi Cigányok Demokratikus Szövetségének ideiglenes ve­zetősége. A KISZ KB székhá­zában megrendezett tanácsko­záson megjelent küldöttek döntenek az alapszabályzatról, s a szervezet programjáról. Az elképzelések szerint az etni­kum valamennyi rétegének egységes, demokratikus képvi­seletére törekednek. A koráb­binál erőteljesebb fellépést sürgetnek az oktatásban és az elhelyezkedésnél még mindig tapasztalható hátrányos meg­különböztetés ellen. Segítik a műveltségi hátrányojk felszá­molását, támogatják az átkép­zést, hogy a cigány dolgozók ne váljanak munkanélkülivé. A szövetség munkaközvetítéssel, tanfolyamok szervezésével is foglalkozik majd. Az ülésen megválasztották a szövetség tisztségviselőit. A szövetség elnöke Náday Gyula, főtitkára Mezei István lett. A tiszteletbeli elnöki funkciót Morvái Ferenc, a Megamorv fejlesztő iroda vezetője és Papp László, többszörös olim­piai bajnok vállalta. Az egész­napos vitában igen sokan' kér­tek szót. Legtöbben arra keres­tek választ, miként oldhatók fel az etnikum különféle, cso­portjai között még ma is megr lévő ellentétek. Szó volt a nemzetiséggé válás lehetősé­geiről is. Gazdát cseré! az Élet és Irodalom? Levél az írószövetségtől Az Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap nem szűnik meg, csak átala­kul. Az elmúlt napokban el­terjedt hírek szerint változás várható az Élet és Irodalom című lap élén. s ezzel össze­függésben szerkesztéspolitiká­jában. A Magyar Írók Szövet­sége állítólag elégedetlen a népszerű hetilappal, ióllehet a lapgazda, illetve új keletű ki­fejezéssel a lapalapító nem az írószövetség, hanem a Műve­lődési Minisztérium. így túl sok beleszólása jelenleg nincs a dolgok menetébe. Különbö­ző informális csatornákon olyan hírek keltek szárnyra, hogy magasabb fórumok már odaígérték a lapot az írószö­vetségnek. amely már tárgyal a kiszemelt új főszerkesztő­vel. (Folytatás a 4. oldalon.) NEM JUT RÁ K orábban bizonyára ta­pintatosabb formában hangzottak volna el azok a szavak, amelyek napjainkban így hallhatók testületi üléseken, tanács­tagi beszámolókon, . állam­polgárok szervezte fórumo­kon: nem jut rá, nincs rá pénz, fedezet híján elma­rad, későbbre tolódik át a megvalósítás. Az elutasítás­nak a lehetséges . formáit az előbbiek említésével korántsem merítettük ki — mert van például olyan va­riáció is, hogy az állami támogatás csökkenése kö­vetkeztében ... —, hiszen sajnálatosan megsokasod­tak azok az’ esetek, amikor állampolgárok kisebb vagy nagyobb csoportjainak szembe kell . nézniük a szépen eltervezettek fel­adásával. A lemondás le­het átmeneti, esetleg vég­leges, ám az is megtörtén­het, bár az eredeti formá­ban a terv elvesztette a realitását, más módon meg­valósítható. A nem jut rá típusú érvelés tehát nem egyenlő a semmit sem le­het tenni beletörődő ma­gatartásával. Napi szükséglet ösztökéli az állampolgárok érintett körét arra, hogy ne törőd­jenek bele a megváltoz­tathatatlannak látszóba, két gázcseretelep meg­szüntetésébe. A helyszín Verőcemaros és Kismaros, a megszüntetés oka az üz­letmenet gazdaságtalansá- ga. Ez utóbbi érthetővé te­szi, hogy a cseretelepeket fenntartó vállalat a jövőt tekintve azt közölte, be­zárja mindkét helyet. Nap­jainkban, amikor a válla­latoknak sem kevés a gondja, senki sem mond­hat olyat: vállalják a ráfi­zetést. Még akkor sem mondhat bárki ilyet, ha a lakosság mindennapos igé­nyének kielégítéséről van szó. Amint sok más ügyben, itt is kézenfekvő a követ­keztetés: ami nem éri meg az állami vállalatnak, az esetleg megéri a magánke­reskedőnek. Csakhogy van egy húszéves törvény — az 1969. évi VII. —, vala­mint annak egy korszerű­sített, 1977-ben kelt vég­rehajtási rendelete — az 1/1977. (IV. 6.) NiM. szá­mú —, s ezek megtiltják magánkereskedők gázérté­kesítési tevékenységét. Igaz, az öregecske törvény, a régen megszűnt minisz­térium által kiadott végre­hajtási rendelet jogosságán, igazságán a mai körülmé­nyek ismeretében indokol­tan vitatkozni lehet, de ettől még a tiltás tiltás, be kell tartani. Még akkor is ezt kell tenni, ha közben a Kereskedelmi Miniszté­riumnak egy tavaly kiadott — 8001/1988. számú — tá­jékoztatója szerint a tüze­lőanyag-1 és a tüzelőolaj- magánkereskedők pb-gáz- palackok cseréjével is fog­lalkozhatnak bizományos­ként ... Érdekek hálója ez. A vállalaté, amely szeretné felszámolni gazdaságtala­nul működő két telepét. A lakosságé, amely érthetően nem kívánja a sorsát azzal nehezíteni, hogy a szom­szédos községekbe járjon palackot cserélni. S érdek az is, hogy a gázforgalma­zás — ennek jegyében fo­galmazódott meg annak idején a Nehézipari Mi­nisztériumban az utasítás — ellenőrizhető biztonsági feltételek között menjen végbe, hiszén valóban nagy a baleseti veszély ennél az árunál. S érdek, immár a negyedik fajta az is, amit a Kereskedelmi Minisz­térium képvisel, hiszen felismerték, nem két gaz­daságtalan telep lelhető fel az országos gázforgal­mazásban ... Kinek le­gyen, kinek van akkor igaza a sokféle érdek háló­jának szövevényében? Ha a vállalatnak nem jut rá pénze, hogy fenn­tartsa azt, amit korábban megtűrt — igaz, már 1986 óta folyik a hadakozás a gazdaságtalan telepek kö­rül —. akkor valaki más­nak talán? A tanácsnak? A rendeleteket előszeretet­tel gyártó valamikori mi­nisztériumnak? Ugyan! Honnét, minek a terhére teremthetne elő a tanács ilyen célra pénzt? Hanem akkor mi le­gyen? Szakadjon a gond a lakosság nyakába ? Boldo­guljanak úgy, ahogyan tudnak? Ilyet sem állít­hat felelősen gondolkodó ember. Annál inkább állít­hatja, hogy egy nagyon fontos mozzanatra nem jut figyelem. Nevezetesen ar­ra, hogy a rendeletik, ren­delkezések gyártása köz­ben a kibocsátók nem a valódi, hanem az eszményi állapotokból indulnak ki. Témánk esetében abból, hogy vannak kellő felké­szültségű állami vállala­tok, szövetkezete^, amelyek gondoskodnak az értékesí­tésről ... L ehetetlen helyzetek so­rát hozta létre a ke­reskedelemben, a szol­gáltatásokban az a felfo­gás, amelynek hívei úgy vélték tiltásokkal kell ki­kövezni a megoldások út­ját. Holott ennek az ellen­kezője az igaz. A megoldá­sokat a forgalmazás köny- nyítése, ugyanakkor a for­galmazás ésszerű feltéte­leinek a meghatározása együttesen adhatja, adja. Esetünkben az tehát a megoldás, hogy a magán­kereskedő is értékesíthes­sen pb-gázt, ilyen és ilyen biztonsági feltételek mel-, lett. Amihez persze kellő haszonkulcs járna.,, de mindezekre a részletekre már nem juthatott figye­lem, hiszen lekötötte azt a tiltások kidolgozása. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents