Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
^ClWflP 1988. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Kontárok-e a kútfúrók? A mester földrengést csinált A vízvezeték-szerelő akkor még fiatal férj volt, tele energiával, ötlettel, ambícióval. Nem is gondolkozott sokat azon, hogy miként juthatna jó vízhez. Megvette a kétszázas eternitcsöveket, állványt ácsolt, s nekilátott a saját készítésű földfúróval. Ahol végleg elakadt, béléscsövezte a lyukat, majd jó két hónapig szivaty- tyúzta a homokiszapot. Rengeteg homokot termelt ki, mert jutott belőle a háza renoválására, s még a szomszédoknak is eladott vagy húsz köbméternyit. De a víz csak nem akart tisztulni. Hát egy kollégája tanácsára vascsövet engedett a mélybe, rákötötte a kompresz- szort, s amikor már 16 atmoszféra nyomás volt a légtartályban, kinyitotta az ürítőcsapot. Olajos hordóból Néhány pillanattal később a föld hatalmasat mordult, s meglódult lábai alatt. Az egymásba tolt két húszméteres vascső nyílként röpült ki a lyukból, megemelte a hétméteres állványt, a nyolcvankilós házi kompresszort pedig a tető magasába dobta. A feltörő víz ledöntötte lábukról a kút körül álldogáló embereket. Amikor a szökőkút végre elcsendesedett, egy óriási sáros üreg tátongott a kút helyén, s ijesztő gyorsasággal megtelt vízzel. Az áradat elindult a ház felé. Az épület frissen vakolt falán hatalmas repedés éktelenkedett. íme egy igazi történet a kontár kútfúrás következményeiről. Mert tíz évvel korábban, ettől a háztól alig száz méterre, az utolsó betongyűrű körbepördült, s a homokhullás magával ragadta a kútásót, akit azóta sem találtak meg. Az előző történet bizonyíthatóan igaz, a kútásóét csak úgy hallottam. Viszont szem- és fültanúja voltam annak, amikor a megrendelő és a kútfúró kisiparos parázs vitába keveredett. Mert a mester használt olajtartályból szivaty- tyúzta a vizet, az öblítéses fúráshoz. A mélyből feljövő víz még két hónap múlva is olajos volt. A Pest Megyei Tanács műszaki osztályán Tóth József vízügyi csoportvezető elmondta, hogy a. kútfúrást, kútásást nem tiltja jogszabály. Az ingatlantulajdonos megrendelheti a kutat az 5/1970. (XII. 31.) számú OVH-rendelet értelmében, ha nem nagyüzemi öntözésre használja majd a vizet, s a mélység nem haladja meg az első vízadó réteget követő zárt réteget. Ha ennél mélyebb kutat kíván fűratni a tulajdonos, ahhoz már a területileg illetékes vízügyi igazgatóság engedélye szükséges, pontos csövezési tervvel, valamint a munkára vállalkozó megnevezésével. No de itt a kérdés, hogy kiből lehet kútfúró? — Ipari miniszteri rendelet szerint „talajvíz kinyerését szolgáló kútfúráshoz” iparigazolványt lehet kiadni. Hogy kinek, azt az OVH szabályozza. Eszerint a 8004/1982-es jogszabály kimondja többek között azt is, hogy ha a településen már megfelelő gyakorlattal bíró kútfúró tevékenykedik, s képesítése nincs, akkor a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézethez kell, hogy irányítsa a helyi tanács. Az intézetben egy tanfolyamon sajátíthatja el a kútfúró azokat az elméleti ismereteket, amelyek nélkül ma már nem folytathatná munkáját. — Minden nagykapunak van kiskapuja is. Tehát kell, hogy legyenek kivételek is, hiszen sokkal több kutat fúrnak meg évente, mint amennyiről a helyi tanácsok tudnak... — Tényleg van kivétel, mert ha már nagyon idős a mester, nem lehet kényszeríteni, hogy iskolapadba üljön. Az ilyenek egyébként annyira ismerik szakmájukat, hogy akár oktathatnának is. De van egy másik lehetőség is, amikor az iparjogosítvány kiadásához elegendő, ha valaki legalább egy évet dolgozott a kútfúró iparban, s azt igazolni is tudja — mondja Tóth József. Engedély nélkül — Én fúrhatok magamnak otthon kutat? . — Annak, akinek legalább középfokú végzettsége van, mondjuk technikus, kiadhat az elsőfokú építésügyi hatóság, vagyis a helyi tanács engedélyt. De akkor mellékelni kell a csövezési- tervet. Egyébként az ingatlantulajdonos a saját telkén oda fúrathatja a kútját, ahová akarja, sőt, még a házát is fölé építheti. A lényeg az. hogy szabályosan történjen a fúrás, és a helyi határmélységet ne haladja meg. Ez a síkvidéki területeken Pest megyében általában 15 és 30 méter között változik. — Ellenőrzi-e valaki a házi kútfúrásokat? — Igen, ugyanúgy, mint bármely más kisipari tevékenységet. De tagadhatatlan tény, hogy sok kutat fúrnak engedély nélkül. Büntetni ezt az illegális tevékenységet csaK akkor lehet, ha az a tanácsok tudomására jut. Az államigazgatási hatóságok azonban inkább bejelentés nyomán folytatnak le vizsgálatokat. Ugyanis az állandó és hiánytalan ellenőrzés. a kontár kútfúrás fölfedezéséhez egyszerűen nincs Körbe forgó zsákok Alapanyag a gyártóknak akkora apparátus, ami elég hatékonyan dolgozhatna. — Miért tilos a kontár kútfúrás? — Mert a felsőbb, tehát az első vízadó réteg már mindenütt elszennyeződött, elnitráto- sodott. Ha ezt a talajvizet szakszerűtlen furkálással lejuttatják az alsóbb rétegekbe, egyetlen ilyen fusermunkával több ezer köbméter vizet szennyezhetnek el véglegesen. Márpedig Pest megye területén csakis a mélyfúrású kutak vizét lehet meginni, hogy meddig, az sajnos attól is függ, hogy hány új kutat fúrnak meg illegálisan, az engedélyezettnél mélyebben vagy szabálytalanul. Nem kellett az akció Még annyit, hogy néhány évvel ezelőtt a PVCSV akciót hirdetett. Felajánlotta, hogy saját, önjáró fúrógépeivel lakossági megrendelésre méltányos összegért báriknek fúrnak kis mélységű, talajvizet adó kutat. Azonban hiába volt a vállalat minden igyekezete, hogy a már meglévő ivóvízrendszerek tehermentesítésére a mezőgazdasági célú kutakat népszerűsítse. Alig akadt megrendelő, mert a kontárok sok- kal olcsóbban vállalták a kútfúrást, vagy inkább a nem drága ivóvízzel locsolnak ma is a kiskertekben. A vízbázisok kapacitásának, a csővezetékek keresztmetszetének növelése viszont értelmetlen pénzpazarlás volna, a nagy költségek és az ingadozó fogyasztás miatt. Nem véletlen, hogy ma már kormányzati szinten foglalkoznak a lakosság vízfogyasztási szokásainak megváltoztatásával, mellesleg a meggyőzéssel párhuzamosan a jövő évi vízár emelésének tervével. Mert sehol a világon, nem locsolnak kerteket ivóvízzel, csak- nálunk. Aszódi László Antal Törökbálinti siker Törökbálinton az OMÜV Műszer- és Vasipari Kisszövetkezete ez évben 22 millió forint értékű irányítástechnikai berendezés gyártását tervezte. Most az év végéhez közeledve kiderült, hogy ezt jócskán, mintegy 8 millió forinttal teljesítik túl. (Hancsovszkl János felvétele) Szigetszentmiklóson is MDF-szervezet Gödöllő, Szentendre és Százhalombatta után Sziget szentmiklóson is megalakulta Magyar Demokrata Fórum he lyi szervezete. A Hazafias Népfront székházában tartott találkozón az érdeklődőknek dr. Kós Ferenc tanár ismertette a mozgalom céljait és Benke Ferenc, az MDF csepeli szervezetének vezetője beszélt a fórum eddig végzett munkájáról, az elkövetkezendő időszak tennivalóiról. Mint elmondták, az MDF nem kormányellenes, de nem is kormánypárti Bárki részt véhet munkájában, de elhatárolják magukat a szélsőségektől. Az anyu azért nagyon hiányzik Jubileum Nagykovácsiban Harmincéves a MÉM Hevesi Ákos Nevelőotthon Nagykovácsiban. A három évtized alatt kb. 1500 erdészgyereket vagy nagycsaládos, hátrányos helyzetű mezőgazdasági dolgozó gyerekét segítette tanulmányaiban A hajdani növendékek között van orvos, mérnök, tanár, újságíró, hajóskapitány. Harmaduk helyezkedett el a mezőgazdaságban, s ritka, aki legalább a szakmunkás-oklevélig nem jutott el. Az intézet igazgatója, Tóth László is jubilál, negyedszázada álil az intézmény élén. Magyar—történelem szakos tanárként a világvégi Mérk- vállajra került. Tíz évig tanított már ott, mikor tanár feleségével, Mara asszonnyal meghívták Nagykovácsiba. 1962-ben költöztek ide, a következő évben már Tóth László áll az intézmény élén. A negyedszázad mérlege: egy tévédoboznyi levél, dokumentum, az egykori tanítványok hálás sorai. A hivatalos elismerés: Munka Érdemrend ezüst fokozat, Kiváló Pedagógus, az Erdészet Kiváló Dolgozója, hogy csak a nagyját említsem. Tizenkét éve ő áll a községi pártszervezet élén, a Kossuth utcai rész tanácstagja, végrehajtóbizottsági tag. Az intézetben egyébként a Tóth-házaspárnál is régebben, 28 éve dolgozik Barócs Lászlóné tanárnő, s a ma már nyugdíjasán is aktív Kucsera Istvánná főszakács 30 éve jár be mindennap a gyerekekhez. A kásás, havas decemberi időben a Tisza grófok egykori parkjában sétálunk Tóth Lászlóval. Megvan még a vérbükk, a kanadai hars, s meg is szaporodott az állomány, 1964-ben 10 ezer facsemetét ültettek el az erdészgyerekek. A 10 hektáros parkon folyik át az Ördögárok. Átsétálunk a hídján, három szép családi házban nyolc pedagógus szolgálati lakás van. A közelben szalad le a domb, 50 szánkó várja az intézet raktárában, hogy havat hozzon az idő. Tóth László azon morfondírozik, hogy az útikalauz kiemelt természeti értékként említi a parkot, de megjegyzi: nem látogatható. Holott a kapu mindig tárva van, bárki tér be, a gyerekek szívesen körbevezetik, mindent megmutatnak. Néhány felsős fiúval: Kántor Robival. Dinnyés Norbival, Hollós Tamással, Siklósi Jóskával, Dengyel Árpival, Török Bélával leülök beszélgetni. Kántor Robi nem titkolja, hogy a sok jóbarát mellett az itteni lányok se közömbösek számára. Török Béla bevallja, hogy lefekvés után még néha elpityeredik, hiányzik anyu, aki az ország közepén, Pusz- tavacson maradt. Áfányi László Radioaktív hulladéktemető Hol nem okozhat veszélyt? A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének vizsgálatára alakított akadémiai bizottság december 20-ig csz- szegzi eddigi tapasztalatait, majd március végéig az Akadémia elnöksége elé terjeszti állásfoglalását. Ebben válaszol a testület a radioak- tívhulladék-temető létesítésével kapcsolatos tudományos A főépítész segítségével Egyszer igazi város lesz Érd is Ez évben mintegy 600 millió forint értékben állítanak elő különféle műanyag-alapanyagokat a Pcmü zsámbéki gyáregységében. Képünk azt a pillanatot örökítette meg, amint a raklapon levő granulátumokkal teli zsákokat műanyag bandázzsal erősíti össze Sándor Elemér gépkezelő (Eancsovszki János felvétele) Nemcsak külföldön, hanem itthon is vannak olyan kisvárosok, amelyekben szívesen sétálgatunk, mert különös hangulatuk van. Az Érdre látogatót számtalan, olykor ellentmondásos hatás éri. A városban sok minden adott ahhoz, hogy a vendég úgy érezze, hangulatos településre tévedt. Található itt néhány műemléki értékű épület, a XVI. század második feléből származó, a török idők emlékét idéző minaret. De a varázs, a hangulat ma még hiányzik. Lehet, hogy mindez a város hatalmas kiterjedésével magyarázható, hiszen a látogató többnyire csak egy-egy részben — Óvárosban, Parkvárosban, Érdligeten — sétálgat. De nincs könnyű helyzetben az idegen akkor sem, ha a központot keresi. Pedig nem is volt az olyan rossz, amikor a régi városba érkező az állomásról a főútvonalon végighaladva a központba jutott, anélkül, hogy kérdezősködnie kellett volna. Bár hivatalosan Érdnek is van centruma, ám nem a hagyományos értelemben, vagyis a központi épületek nem a főútvonal végén, nem a főtéren találhatók. Egységes városkép Az egységes városkép kialakítása érdekében, s azért, hogy az idelátogatók is hangulatos településnek tekintsék Érdet, van még mit tenni. Ebben a munkában nem kis feladat vár a város főépítészére. Az Érdi Városi Tanácsnál alig néhány hónapja kezdte meg a munkát Szinai János főépítész. A település tervszerű fejlesztése, a helyi adottságok, történelmi hagyományok, gazdasági lehetőségek összehangolása a jövő szempontjából is fontos. — A város képének alakításakor elsősorban a helyi sajátosságokat kell figyelembe vennünk. A rendezési terv fővárosi szakemberek munkája, akik nem lehetnek tekintettel mindenre — nem az ő hibájuk —, ami a település természeti és gazdasági lehetőségeiből adódik. Angol kertváros Érd jövőjét nemcsak jelene, hanem múltja is meghatározza. Helyi sajátosság, hogy a parcellák szabálytalan for- májúak, a telekosztás nyomán kialakult kertvárosi lakó- és üdülőépület-együttes egyedülálló az országban. Leginkább az angol kertvárosokra emlékeztető települést eredményezett. Ez önmagában nem lenne baj, de az már igen, hogy a nagyszabású parcellázás során a terepviszonyokat nem vették figyelembe, megszegték a beépítési előírásokat, nem maradt hely a közintézmények kialakítására. — Mindezek meghatározzák a főépítész tennivalóit, mely nehéz, de nagyon szép szakmai feladatok sorát foglalja magába. Ezért is vállaltam ezt a munkát. Célunk a városi jelleg erősítése, ami egyébként az 1980-as általános rendezési tervben már megtörtént, továbbá egy központ kialakítása, a nagy kiterjedés miatt hat alközpont megtartásával. Ez utóbbi kezdetét jelentette a Skála felépítése az autóbusz-pályaudvar mögött. A lakótelep egy része megépült, de a folytatás elmarad, hiszen a kertvárosi jelleg erősítése a célunk. A város középtávú fejlesztési tervében a lakosság alapellátásának javítása, a kereskedelmi egységek bővítésé, a víz- és csatornahálózat építése szerepel. De a távolabbi jövőt is szép tervek jelzik, megvalósításuk az ezredfordulóra várható. Ilyen az elővárosi gyorsvasút megépítése, melyríek a bejárók bizonyára örülnének. Bár a Bécs—Budapest világkiállítás rendezési jogát még nem kaptuk meg, de már erre is készülnek az érdiek. A város könnyen megközelíthető lehetne vízen is, nem csak közúton. Ha lesz kiállítás, ha nem, akkor is tervezik egy nemzetközi idegenforgalmi központ létesítését Ófaluban. • A termálkút olyan adottság, melyet nem szabad kihasználatlanul hagyni. A fejlesztés a Liget üdülőszövetkezet megalakulásával kezdődött el, a további nagy tervek — szálloda, kemping építése, Ófalu rekonstrukciója — megvalósításához vállalatok és bankok is társulnak. Az idegenforgalom fejlesztése olyan eredményeket hozhat, amelyből a város más részei is hasznot húzhatnak. Egyéni hangulat Érd az idén ünnepli várossá nyilvánításának • tizedik évfordulóját. Az építés folytatódik, de már tervszerűen, a főépítész irányításával, hogy évek, vagy lehet, hogy évtizedek múlva a település igazi város legyen, melyet nem az egymás mellett sorakozó épületek garmadája, hanem sajátos, egyéni hangulata jellemez. Uhrin Edit kérdésekre. Miként Nemecz Ernő akadémikus, a bizottság vezetője elmondta, az MTA elnöksége néhány héttel ezelőtt hívta életre ezt a bizottságot, miután elfogadta a szociális és egészségügyi, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az atom- erőművi kormánybizottság elnökének erre vonatkozó felkérését. Az akadémiai állásfoglalás azért vált szükségessé, mert a Paksi Atomerőmű négy blokkjában keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére adott szakvélemények ellentmondóak. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, a Vízügyi Tudományos Kutató- intézet, az MTA Izotópkutató Intézete, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szakembereinek megítélése szerint Ófalu térsége alkalmas a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére. A független szakértők bizottsága, amelynek tagjai közt van geológus, geofizikus, hidrológus, villamos- és építőmérnök, közgazdász, s amelyet a helyi tanácsi szervek kértek fel döntésük megalapozására, arra a megállapításra jutott, hogy ez a terület nem alkalmas erre a célra. Következésképpen a szakhatóság nem engedélyezte, hogy Ófalu térségében radioaktívhulladék-temetőt létesítsenek. Az akadémiai szakértőbizottság tagjai a föld-, a fizikai, a biológiai, a műszaki, a szeizmológiai, az állam- és jogtudomány, valamint a szociológia képviselői. Nem vesznek részt a bizottságban azok a szakemberek, akik korábban áttekintették a radioaktív hulladékok elhelyezésének terveit. Az alkalmi bizottság jelenleg tanulmányozza a korábban felkért szakemberek sok kötetnyi szak- véleményét csakúgy, mint Ófalu térségét a helyszínen. Vizsgálják többek között a kijelölt terület geológiai adottságait, tektonikai, hidrológiai viszonyait. Ezeket megismerve mondhatnak véleményt arról, hogy a jövőben — 500—600 éven belül — az erózió lepusztíthatja-e a térség felszínét olyan mértékben, hogy a földbe temetett radioaktív hulladékok felszínre kerülnének.
