Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
mr « jHKvret 1988. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Országgyűlési bizottság Vita előtt zavar Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés mező- gazdasági bizottsága. A testület a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét, a magánszemélyek jövedelemadójá- «$1 szóló törvény módosítási Javaslatát, valamint a társadalombiztosítási alapról, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és szakképzési alapról intézkedő törvény javaslatát vitatta meg Cselőtei László elnökletével. ' A jövő évi költségvetési tervezet vitáját némi zavar előzte meg, lévén, hogy a képviselők az ezzel kapcsolatos írásos anyagot csak egy nappal korábban kapták kézhez, és — amint a későbbiekben, kiderült — magát a költségvetés adatszerű tételeit pedig egyáltalán nem ismerték, mert azok nem álltak rendelkezésükre. Cselőtei László arra kérte a testületet: igyekezzenek keresni a vita során azokat a pontokat, amelyek már ismeretesek előttük, és amelyekben képesek lehetnek állásfoglalásra. A képviselők tájékoztatására — mint mondotta — jó lehetőséget kínált a sajtó, nevezetesen a Magyar Mezőgazdaság című hetilap, amely egy korábbi országos értekezlet nyomán az agrárágazat jövő évi terveit, elképzeléseit részletesen ismertette azzal a sajtótájékoztató-anyaggal együtt, amelyet Szabó István, a TOT elnöke tartott a MUOSZ-ban. Kihasználják a joghézagot Munkában - munkakönyv nélkül Az illetékes vállalat műszerésze a füle botját sem mozgatta, amikor elromlott az írógép. A sokadik eset után — amúgy fű alatt — szerződést kötöttek vele, s lássunk csodát: fél óra múlva ott volt, ha összekuszálódtak a betűkarok. Egy vállalat azért fizet a pályaudvar mellett székelő cég alkalmazottjának, hogy azonnal értesítse a szállításvezetőt, amint beérkezik az alapanyaggal rakott vagon. Ezekért a telefonhívásokért tisztes összeg üti a markát. Elterjedt gyakorlat a megyében az is, hogy az üzemorvosok — az ország más vidékein a szállodaorvosok — különböző turpisságok révén jutnak kiegészítő jövedelemhez. Kifogyhatatlan a kisebb-nagyobb szabálytalanságok példatára, amelyekre a munkakönyv nélküli foglalkoztatásról szóló jogszabály megsértése, illetve hézagai adnak módot. A vonatkozó rendelet szerint a hét napot meg nem haladó munkára alkalmilag — munkakönyv nélkül — is lehet foglalkoztatni dolgozókat. Megvan ennek az előnye, főleg a szezonális tennivalók idején, amikor például sürgető a termés betakarítása, egy-egy vagon kirakása vagy a hólapátolás, ám sok helyütt ezzel nem elégednek meg. Meghatározott időre Ez derült ki abból a vizsgálatból, amelyet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség szakemberei végeztek az utóbbi időben. Ennek során 14 Pest megyei, országosan pedig ösz- szesen 290 munkáltatót ellenőriztek, s érdekes megállapításokra jutottak, amelyekről dr. Farkas Istvánnal, a munkaügyi felügyeleti osztály vezetőjével beszélgettünk. Budakeszi szemüvegesek Látásjavító szemüvegekhez készítenek kereteket a Visoram Szemüvegkeretgyár budakeszi telepén. Az SZTK-vényre kapható férfi-, női és gyermek-szemüvegkereteket egyre szebb színekben és formákban állítják elő az itt dolgozó ügyes kezű szakemberek. Évente mintegy 150 ezer darab kerül ki innen az Ofotért boltokba. Képünkön: Radics Erzsébet beállítja és formálja a keretszárat (Hancsovszki János felvétele) — Milyen szabályokat kell betartani a munkakönyv nélküli foglalkoztatás esetében? — Hét napnál hosszabb időre nem szabad senkit sem alkalmazni. Amennyiben ennyi idő alatt nem jutnának a munka végére, úgy új szerződést kell kötni, ám a bért ebben az esetben is az utolsó napon ki kell fizetni. Tehát szabálytalan az a gyakorlat, hogy valakit huzamosabb ideig foglalkoztatnak, s csupán havonta egyszer adják ki a járandóságát. Ezt már nem lehet alkalmi munkavállalásnak nevezni. Fontos szabály az is, hogy a dolgozót rendszeresen foglalkoztató vállalatnak igazolnia kell, hogy az illető szabadságát — kényszerszabadságát — tölti, vagy egyéb ok miatt meghatározott időre engedélyezik az alkalmazását. Diákok esetében iskolai és szülői hozzájárulás is szükséges. Ezeket azonban nem mindig tartják be. A vállalatok például nem szívesen kérnek igazolást a szabadságról, arra hivatkozva, hogy akkor nem kapnak munkást... Ezt főleg Pest, Borsod és Békés megyében tapasztaltuk. Aíkalmi alkalmazott — Mi van akkor, ha egy vállalat egy esztendő leforgása alatt 52-szer köt valakivel szerződést?--Ez ' is alkalmi munkavállalásnak számít? — Ha minden hetedik nap után megkötik a szerződést, akkor ez bizony annak minősül. A jogszabály ugyanis nem írja elő, hogy hány alkalommal lehet ismételni, s a heti pihenőnap kiadása eleve a folyamatosság megszakítását jelzi. Az ellenőrzött vállalatoknál gyakorta találkoztunk azzal, hogy mellékfoglalkozások, másodállások takargatására használják fel ezt a lehetőséget. Általános tapasztalat, hogy ennek során megsértik a bizonylati fegyelmet, hiányosak a bérkifizetésről tanúskodó adatok, nem lehet megállapítani, mikor hány órát dolgozott a munkavállaló. Az egyik Pest megyei cég erdészetében például nem is kötöttek szerződést a dolgozókkal. Semmiféle nyilvántartást nem vezettek, csupán a bérkartonokat nyitották meg, ám azokat is csak úgy tessék-lássék módra. Elveszett esztendő — Beszámít-e a nyugdíjba az így munkában töltött idő? — Ha a dolgozó kéri, akkor az alkalmi viszonyt is be kell jegyezni a munkakönyvbe, . s így természetesen ez is beszámít a nyugdíjba. Azonban ez csak ritkán fordul elő, mert sokan nem tudnak erről a lehetőségről és nem is figyelmezteti őket senki. Találkoztunk olyan esettel is, hogy valakinek emiatt elveszett egy teljes munkában töltött éve ... Mindez abból is fakad, hogy a munkaszerződést szóban is meg lehet kötni, csupán a bérezésről kell írásban megegyezni. — Mi lesz a sorsa a vizsgálat tanulságos megállapításainak? — Tapasztalatainkat megosztottuk az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal. Jeleztük, hogy a bizonytalanságok feloldása a jogszabályok megreformálását indokolja. Kövess László Újságírók elismerése A magyar sajtó napja alkalmából a Hírlapkiadó Vállalat munkatársai közül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Április 4. Érdemrendben részesítette Zsigmond Máriát, a Nők Lapja rovatvezetőjét. A művelődési miniszter Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítette Marti Barnát, a Nők Lapja Magazin felelős szerkesztőjét és Rózsa Lászlónét, a Nők Lapja főmunkatársát. A Minisztertanács Hivatalának elnöke Szocialista Újságírásért kitüntető jelvényben részesítette Szőke Rozáliát, a Csepel Újság felelős szerkesztőjét. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége nívódíjban részesítette Korniss Pétert, a Nők Lapja művészeti szerkesztőjét, Staar Gyulát, a Természet Világa olvasószerkesztőjét, Tanács Istvánt, a Népszabadság főmunkatársát, Babus Endrét, a Heti Világgazdaság munkatársát. Aranytoll díjat kapott Szluka Emil, a Népszabadság nyugdíjas munkatársa, Földeá- ki Béla, a Szabad Föld nyugdíjas munkatársa. Kiváló Munkáért kitüntetést tizenegyen kaptak. . A magyar sajtó napja alkalmából lapunk több munkatársa is elismerésben részesült. Máza Katalin elnyerte a Bu- dapest-Vidéki Postaigazgatóság nívódíját. Ugyancsak Mó- za Katalin, valamint Jocha Károly és Kádár Edit a Hírlapkiadó Vállalat nívódíját vehette át. Pató Zsuzsa a Pénzügyminisztérium sajtópályázatának harmadik díját érdemelte ki. Felszámolások, egyeztető tárgyalások Polarizálódó gazdálkodók Az év vége felé közeledve úgy tűnik, ha jelentős erőfeszítések árán is, de összességében jól zárják az évet a megyénkben működő, illetve az Ipari Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségéhez tartozó gazdálkodó szervezetek. Az év harAz ifjúság helyzetéről Kormány—KISZ tárgyalás Tárgyalóasztalhoz ültek a Minisztertanács és a KISZ képviselői szerdán délután a Parlamentben. A kormány küldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, az ifjúsági szövetségét Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezette. A' "kormány tagjai és a KISZ vezetői immár második alkalommal találkoztak. A szándék az volt, hogy megvitassák: miilyen további lehetőségek kínálkoznak az ifjúság helyzetének javítására. A tanácskozáson elfogadott napirendnek megfelelően ezúttal a lakáshoz jutás esélyeinek növelésére, a pályakezdők első munkahelyhez való jogának biztosítására, a gyermeknevelés költségeinek kompenzálására, a családi jövedelemadó-rendszer kidolgozásának-felgyorsítására és az oktatásügy pénzügyi támogatására vonatkozó konkrét javaslatokról folytattak eszmecserét a tárgyaló felek. madik negyedének végéig 6,5 milliárd termelési értéket produkáltak, s a tervek mintegy 70 százalékát teljesítették. A harmadik negyedévi állapothoz képest természetesen módosultak ezek a mutatók, s ma már tudni lehet azt is, hogy a megyei átlagon belül igen nagy a szórás. A hagyományos formában működő ipari szövetkezetek nyeresége körülbelül az elmúlt évi felére esik vissza, de veszteséges egyikük sem lesz. Más a helyzet a kisszövetkezetek háza táján. Számuk ma már — a tavalyi szinte járványszerű átalakulási hullám következtében — jóval 200 fölött van, s ha egészében azt is mondhatjuk, hogy jól gazdálkodnak, dinamikusan fejlődnek, a legtöbb probléma ezekkel a szervezetekkel van. Némelyiküknél olyan szintre jutottak a pénzügyi nehézségek; hogy felszámolásukat a Pénzintézeti Központ megindította, illetve több kisszövetkezetnél folynak az adós kisszövetkezetek és partnereik közötti egyeztető tárgyalások. Nem romlott a fizetési morál Van feketelista az OTP-nél? Elég, ha bebizonyítom, hogy semmi szükségem a pénzre, nekem magamnak is jóval több van a kelleténél, máris kaphatok kölcsönt a bankoktól — panaszkodott egy amerikai üzletember. Szerencsére nálunk más a módi, Ki fizeti a disznók taxiszámláját? A szalonna is lehet színhús A rossz nyelvek szerint a Malév légikisasszonyainál csak egyetlen élőlény utazik többet: Pest megye sertései. Azonban még mielőtt valaki egy Malactours utazási iroda megnyitására adná a fejét, megjegyezzük, derék disznóink nem világlátás céljából furikáznak keresztbe-kasul hazánkban. Szállítóik vágóhidat keresnek. Mégpedig azért, mert sok van belőlük, lehet válogatni közöttük: hol adnak többet a malacért. Hohó, mondhatnék, a hús kötött áras, azaz mindenütt ugyanannyit kapni érte! Erre a választ viszont az élet adja: valóban kötött áras, de mint láthatjuk, ez korrekt üzleti viszony helyett legfeljebb manipulációkat szül. A vágó- hidaknak ugyanis folyamatosan dolgozniuk kell, ezért praktikához folyamodnak, odacsábítják magukhoz az eladót. No, nem szirénénekkel, hanem jóindulattal: nem ä legnagyobb pontossággal állapítják meg a hízott sertések értéktelenebb szalonnájának vastagságát és az értékes húsrészek arányát, azaz a kövérre is azt mondják, hogy sovány, s aszerint is többet fizetnek érte. Igaz, olyan eset még nem fordult elő, hogy a hátaszalonna vastagságát a disznó fülén állapították volna meg, de azért tévednek any- nyit, hogy híre keljen a hizlalók között, érdemes némely vágóhídig akár több száz kilométert is utaztatni a sertéseket, ott többet kapni értük. Különösen a dunántúli vágóhidak örvendenek ilyen hírnévnek, mivel az ország eme részén hizlalják a vágóhidak kapacitásához képest a legkevesebb malacot. Felmerülhet a kérdés, hogyan tudják elszámolni a húsáron vett szalonnát? Nos, a válasz egyszerű: bárhogyan. Ugyanis a hús zsírtartalma, minősége csak az átvételnél árcsökkentő vagy árnövelő tényező, a boltok pultján már ugyanannyit kell fizetni érte, legyen az színhús, avagy mó- csing. Ha megyénk húsellátását, vágóhídjaink kapacitását nem is veszélyezteti az, hogy disznaink java a dunántúli mészárszékeken vérzik el — hiszen a Pest és Nógrád i megyében tevékenykedő PENOMAH évente így is háromszázötvenezer sertést vághat, s megyénk további tizenhat vágóhídján is kétszázezer állat kerül kés alá —, de tudjuk, nem a legjobb megoldás ez a sertésutaztatás, annál is inkább nem, mert néha Pest megyében is távoli területek például Békés megye malacait kell megszerezni, mivel a mieinket máshol, például Békés megyében vágják. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Országos Húsipari Kutatóintézet és a Húsipari Központ szakemberei egy olyan, nyugatnémet berendezés meghonosításán fáradoznak, melynek segítségével pontosan meg lehet határozni az értékes és az értéktelenebb húsreszek arányát. Az elképzelés szerint először az élő állaton ultrahangos vizsgálattal határoznák meg a szalonna vastagságát, ekkor kapná a termelő pénzének egy bizonyos részét, majd sertésének levágása után pontosan, számítógép segítségével határoznák meg, mennyire hájas a disznaja, s ennek függvényében kapná újabb forintjait. E módszer bevezetésétől remélhetünk javulást, minden gond megoldását azonban aligha. Figyelembe kell vennünk kistermelőink bizalmatlanságát, ők ugyanis egyben, azonnal, helyszínen kívánják megkapni pénzüket, s nem hinnének a később közölt szalonnaadatokban. Azonkívül továbbra is megmarad az a gond, hogy a vágóhidak teljes kapacitását a jelenlegi sertés- állomány vágása nem képes lekötni, így tehát bizonyára nem szűnne meg ez a piaci viszonyokat nélkülöző, tisztességtelen verseny a malacokért, a kövérekért is. Vannak, akik azt hangoztatják: itt az alapvető gond tulajdonképpen az, hogy a farka csóválja a malacot, azaz a vá-j góhíd tartja fenn a termelőt, míg másutt, ahol ismeretlenek az ilyen gondok, a termelő tartja fenn a vágóhidat. Ennek eléréséhez azonban olyan kacskaringós út vezet, mint a malac farka. Továbbra is látni fogunk röfögőkkel megrakott teherautókat, s biztosak lehetünk benne, a taxiszámlát is mi, fogyasztók fizetjük ki. S mit mondhat erre a háziasz- szony? Talán annyit: a drága, mócsingos hús — disznóság. Tóth Béla Endre amúgy sincsenek sokan, akik igazolni .tudnák, nekik több van a kelleténél a lila és zöld hasú bankókból. Nem is ehhez ragaszkodik a pénzintézet, hanem megfelelő számú kezeshez, akiktől szükség esetén behajtható az adós tartozása. Demokratikus intézmény ez, mert kezes nélül az egyetemi tanár sem kap kölcsönt, viszont egyéves munkaviszonnyal a rovott múltú is megkaphatja a kért pénzt, ha néhány cimborája bizonyítja, amúgy becsületes ember ... Ha valaki három, négy vagy több kezest állít, már az sem érdekli a pénzintézetet, hogy a lendő adós fizetésének egyharmadát bőven meghaladja a törlesztendő részlet, találkoztam már olyan emberrel is, aki a hatezer forintos fizetésére tizenötezer forintnyi törlesztést vállalt. Az OTP-nek azonban így sincs oka a panaszra, A romló életszínvonal sem befolyásolta a fizetési morált — ez derül ki abból a felmérésből, melyet Meggyes József, az OTP Pest megyei igazgató- helyettese készíttetett lapunk számára. — A harminckét OTP-fióktól beérkezett adatok szerint a hátralék hatvannyolc millió forintot tesz ki, ami jelentős summának tűnik első hallásra, de a huszonnyolc milliárdos hitelállományunkhoz képest már nem olyan sok — magyarázza az igazgatóhelyettes. — Ennek jelentős része banktechnikai okokra vezethető vissza — teszi hozzá, és ezen az OTP türelmét is érti, mivel az első olyan hónapot, amikor nem fizetett az adós, még újabb kettő követi, mire a letiltást a munkahelyére kézbesítik. — A hátralék tehát nem sok, de vajon emelkedett-e ez az összeg tavaly óta? — Ha a hiteládlomány növekedését is figyelembe vesz- szük, ami huszonöt százalékot tesz ki, inkább csökkent, mert a hátralék csak tíz százalékkal lett magasabb. — Mit tehet az, aki ha akarna sem tudna fizetni, munkanélkülivé vált? — Belső szabályt erre még nem dolgoztunk ki, de valószínűleg, ugyanazt az eljárást követjük, majd mint azoknál, akik betegség, vagy más okból nem tudják az adósságu-i kát törleszteni. Kérhetik a törlesztés felfüggesztését, smi azt legtöbbször megadjuk. Az is elképzelhető, hogy a munkanélkülieknél a halasztás engedélyezéséhez egy újabb kezest is kérünk. Az OTP nem vállal kockázatot, kezesek hadával bástyázza körül a kiutalt kölcsönt. Tőlük akkor is behajtják a pénzt, ha az adós — a világútlevél birtokában — nem retúrjegyet vált. Szerencsére erre ritkán van szükség, a legtöbb adós, ha zsíros kenyeret eszik is, befizeti a tartozását. Becsületből, no meg azért is, mert nem szeretne felkerülni a „feketelistára". Meggyes Józseftől ugyanis megtudtam, valóban létezik ilyen „feketelista", s az OTP haragtartó, a nem fizető adósokat ugyanolyan . kartotékokon tartják nyilván, mint a szociálpolitikai kedvezményben részesülőket. Még hosszú évek múlva is érheti kellemetlen meglepetés a „rossz" adóst. Enyhébb esetben — az újabb kölcsön felvételekor — nemcsak több kezest kérnek tőle, de a notórius nem fizetőtől meg is tagadhatják a kölcsönt. Mátrai Tibor