Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1— k 4 PEST MEGYEI VtlSG PROlETflEJfil, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 310. SZÁM Ami 1,80 forint 1988. DECEMBER 30., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács-■■■ .....- ■ ' ..................................... ' -...... i rnmmrr K egyelemkettes a kormánynak a közvéleménykutatás szerint Szabadok a kislányok A karácsonyra várt ese­mény. ha késéssel is. de elér­kezett: két 7, illetve 9 éves francia kislányt, Marie-Laure és Virginie Bettile-t az Abu Nidal-csoport elengedett több mint egyévi rabságból. Tizennégyíéle kenyér Az év utolsó két munkanapján mintegy 400 mázsa kenyeret sütnek a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat százhalombat­tai kenyérgyárában. A megszokottnál 25 százalékkal többet (Hancsovszkl János felvétele) A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a saját és a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság munkatervét. A kormány létrehozta a Minisztertanács tájékoztatáspolitikái kollégiumát. A Minisztertanács határozatot hozott a munkanélküli-segély bevezetéséről. A kormány a Magyar Közvélemény-kutató Intézet felmérései alapján jelentést hallgatott meg a közvéleményben a gazdasági, társadalmi stabilizációról kialakult képről, a kormány munkaprogramjának és végrehajtásának társadalmi fogadta­tásáról. A Minisztertanács áttekintette a Balaton-üdülőkörzetre vonatkozó építési kor­látozások érvényesülésének tapasztalatait, s felhatalmazta az építésügyi és város- fejlesztési minisztert, hogy az 1989. január 1-jétől érvényes korlátozásokat minisz­teri rendeletben szabályozza. Skála Sztráda-részvények Bárki megveheti Január 1-jétől bevezetik ha­zánkban a munkanélküli-se­gélyt — e döntés hátteréről Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat a kormány ülését kísérő szokásos szóvivői tájé­koztatón. Az ÁBMH vezetője minde­nekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is az aktív foglalkoztatáspolitika híve, s így a munkanélküli­segélyt is ennek egyik eleme­ként kezeli. A figyelmet nem a segélyezésre, hanem olyan eszközök felkutatására kon­centrálja, amelyek átképzés­sel, mynkahelyteremtéssel, a vállalkozások támogatásával igyekeznek korrigálni a mun­kaerőpiacon jelentkező átme­neti feszültségeket. 1989-ben a munkanélküli­segéllyel, az átképzésekkel, a munkahelyteremtésekkel kap­csolatos valamennyi kiadást az állami költségvetés finan­szírozza, jobbára a foglalkoz­tatási alapból, amely 2,4 mil­liárd forinttal gazdálkodik. A segélyről intézkedő mi­nisztertanácsi rendelet a többi között kimondja: az kaphat segélyt, akinek a munkaviszo­nya egy évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá aki iga­zolni tudja, hogy az utolsó há­rom év alatt legalább 18 hó­napot dolgozott, s nem kevés­bé fontos feltétel, hogy az igénylőnek vállalnia kell a megfelelő együttműködést a munkaerő-szolgálati irodával. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a számára felajánlott ál­láshelyeket komolyan fontoló­ra veszi. A munkanélküli-segély mér­téke attól függően változik — az illető előző évi átlagkerese­tének 50 és 70 százaléka között —, hogy milyen bejegyzés ke­rült az igénylő munkaköny­vébe. A három lehetséges va­riáció: a munkaviszonya meg­szűnése. amikor a munkáltató mond fel, illetve egyéb, a dol­gozó önhibáján kívüli esetről van szó; a dolgozó mondott fel; illetve a kiléoett bejegy­zés. A segély mértéke időben is változik: az első félév után tíz százalékkal csökken a kifi­zetett összeg. Ezzel is ösztö­nözni kívánjuk a munkaválla­lókat az elhelyezkedésre. A segéllyel kapcsolatos kér­dések egyik kritikus pontja­ként említette Halmos Csaba azt a problémát, milyen mun­kahelyet kell elfogadniuk az állás nélkül maradottaknak. A jelenlegi szabályozás úgy szól, hogy a segélyezett köteles azt az állást elfogadni, ame’y kép­zettségi szintjének megfelel, illetve amely a szükséges át­képzési lehetőséggel biztosítja, hogy a korábbi képzettségének megfelelő munkakörben he­lyezkedjék el. Köteles betöl­teni továbbá azt a* átlóst, ame'ynél a felajánlott bér el­éri a munkanélküli-segélv mér­tékét. A kötelezettségeket be­határolja az a megkötés, mi­szerint a három órát nem ha­ladhatja meg a munkahelyre való oda-vissza utazás. A kormányülés egyéb napi­rendi pontjairól Marosán György szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A többi kö­zött elmondta, hogy a Minisz­tertanács tárgyalt az országos közúthálózat fejlesztésére be­vonható pótlólagos forrásokról. A kérdés lényegéhez tartozik, hogy a költségvetés támogatás­leépítési programja során je­lentős összegeket vontak el a közlekedési tárcától. Az úthá­lózat fejlesztése azonban olyan országos jelentőségű probléma, amelyre feltétlenül forrást kell teremteni. A Minisztertanács most ennek lehetőségét tár­gyalta meg, azonban határozat nem született. Az új minisz­terre bízták, hogy az év első negyedében tegyen javaslatot a kormány számára. A kormány megtárgyalta a tájékoztatáspolitikai kollégium, létrehozását. E testület a kor­mány, illetve az államminisz- ter tanácsadójának szerepét tölti be. A televízió, a rádió és az MTI irányításában segíti ta­nácsaival az államminisztert. A Minisztertanács megvitat­ta a balatoni üdülőkörzet át­meneti építési korlátozását is. Az erről szóló előterjesztés a tavaly némileg enyhített, szi­gorú korlátozások további ol­dása mellett foglalt állást. A tilalmak azonban csak azokon a területeken enyhülnek, ahol biztosított az ivóvízellátás, megoldották a szennyvízelveze­tést, és a szükséges szennyvíz- tisztító kapacitás is rendelke­zésre áll. A január 1-jétől ér­vénybe lépő enyhítések mellett továbbra is fennmaradnak a számottevő férőhelybővítést, il­letve terhelésnövekedést kor­látozó intézkedések. A szóvivő ismertette annak a közvélemény-kutatásnak a főbb megállapításait, amelyben a lakosságnak a kormányról alkotott képét igyekeztek meg­rajzolni. A kormány egyéb­ként elhatározta, hogy a jövő­ben rendszeresen végeznek ha­sonló jellegű felméréseket, A főbb tapasztalatok közé tar­tozik, hogy a társadalom öröm­mel fogadta azokat a kormány­intézkedéseket, amelyek szá­mos korábbi megkötést oldot­tak fel, ugyanakkor a liberali­zálás szükségszerű következ­ményeit — mint például az áremelkedést,’ a forintleértéke­lést, a személyi jövedelemadó bevezetését — „kegyelcmket- tesre” értékelte. Nagy megelé­gedéssel fogadták az emberek a szabadságjogok szélesítését, az új, alternatív szervezetek megjelenését. Elgondolkodtató jelenség, hogy a társadalom a jövőt illető elképzeléseiben két nagy csoportra bontható. A megkérdezetteknek mintegy 55 százaléka támogat egy olyas­fajta programot, amely szigo­rú intézkedéseket helyezne ki­látásba annak reményében, hogy egy átmeneti időszakot dinamikus fejlődés követne. Ezzel szemben egy, ugyancsak jelentős társadalmi réteg, a megkérdezettek mintegy 35 százaléka arra szavazna, hogy a közeljövőben ne legyen rosz- szabb a helyzet, s ezt a véle­ményét még akkor is fenntar­taná, ha emiatt le- kellene mondania egy dinamikus fej­lődés perspektívájáról. A rádió tudósítója emlékez- tett arra az ígéretére, melyet Grósz Károly májusban, lon­doni útja alkalmával tett, mi­szerint gondoskodnak! Nagy Imre és társai eltemetéséről, s érdeklődött, történt-e intézke­dés. A szóvivő értesülései sze­rint az Igazságügyi Miniszté­rium illetékesei tárgyalásokat folytattak, illetve folytatnak még mindig az ügyben közvet­lenül érintett családokkal. Ed­dig még nem született megál­lapodás a hamvak kiadásáról, annak idejéről és a temetés módjáról. Az amerikai utasszállító gép katasztrófája négy magyar ál­lampolgár életét követelte. A legfrissebb híradások szerint a szakértők bizonyosra veszik, hogy pokolgép okozta a tragé­diát. Az eset kapcsán a légi- társaságok felelőssége is terí­tékre került. A PanAm szóvi­vője elmondta, az utóbbi idő­ben megszaporodtak a névte­len telefonok, fenyegetőzések, s ha valamennyit figyelembe vették volna, megbénul a lé­gi közlekedés. A PanAm óriás gép tragédiája után mindenütt a világon megszigorították a repülőtéri ellenőrzéseket. Fe­rihegyen az eddiginél is gon­dosabban vizsgálják át a bő­röndöket. az utasok poggyá­szát. A légi katasztrófa áldozatait nem lehet feltámasztani, a hozzátartozók fájdalmát pedig nem enyhíti a pénzbeli segít­ség. Mégsem mellékes, ha a családi tragédiát nem súlyos­bítja anyagi probléma. A Hun­gária Biztosítónál elmondták, a Malévnál kötött balesetbiz­tosítás Frankfurtig volt érvé­nyes. odáig repült a magyar gép. Nem tudni, hogy az ame­rikai gépre szóló jegy mellett volt-e balesetbiztosítás, de et­től függetlenül valamennyi lé­gitársaság — nemzetközi elő­írás szerint — felelősséggel tartozik utasaiért. Amennyi­ben az amerikai légitársaság, a PanAm valamennyi bizton­sági előírást betartott, tehát vétlen, a felelőssége hetvenöt- ezer dollárig terjed. Ha azon­ban a vizsgálat megállapítása A két kisleány csütörtökön délben Libanonból a líbiai Bengázi kikötőjébe érkezett hajón, hogy onnan — immár repülőgépen — a 800 kilomé­terre levő fővárosba. Tripoli- ba utazzanak, majd onnan to­vább: vissza Franciaországba. Már szerda óta Tripoliban tar­tózkodik a francia kormány különleges megbízottja, Leon Bouvier nagykövet, valamint a Betille család több tagja. (Közülük néhányan karácsony­kor már Bejrútban jártak, de azután csalódottan távozniuk kellett: akkor, az először jel­zett időben és a várt helyen. nem engedték el a kislányo­kat. A túsztartók „biztonsági megfontolásokra” hivatkozva egyébként erre pontos ígéretet nem is tettek.) A két kislány elrablásáért felelős szervezet — az Abu Nidal vezette Fatah Forradal­mi Tanács — szóvivője a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a gyermekek „kiváló egészségnek örvendenek”. Sza­badon engedésüket „humani­tárius válasznak” minősítette; a lépéssel — mint mondotta — az amerikai fenyegetéssel szembenéző Líbiát kívánják támogatni. A most szabadon bocsátott két kislányt francia édesany­jukkal, valamint további öt belga állampolgárral együtt több mint egy éve fogták el. \ szerint a cég vétkes, úgy anya­gi felelősségének nincs felső határa, tehát az általuk kifi­zetett összeg meghaladhatja az egymillió dollárt is, utason­ként. A jog nem ismeri az ember­séget. ebben az esetben sem megy semmi magától. Az el­hunytak hozzátartozóinak kell ügyvédet fogadni, aki bepereli a légitársaságot és egy-két éves huzakodás, alkudozás után fi­zetik ki a kártérítést. A Postabank és Takarék- pénztár Rt. 1909. január 2-ától megkezdi lakossági szolgálta­tásait. A fél évvel ezelőtt ala­pított pénzintézet kezdetben főleg új betéti megtakarítá­sokra ad lehetőséget a lakos­ságnak. Az egyik ilyen újdonság a betétszámlakönyv. Az új be­téti okmány lehetővé teszi, hogy az ország 3200 postahiva­talában a betétes részére be­ás kifizetés teljesíthető. Vagyis bármelyik postahivatalban vagy postabanki fiókban nyi­tották meg a betétszámla­könyvet,’ a benne elhelyezett összeghez az ország valameny- nyi postabanki betétkezelő he­lyén hozzájuthat a tulajdonos. A postabank e betétszámla­A Skála Sztráda Kereskedel­mi Részvénytársaság januártól kibocsátja az első. a magán- személyek által is megvásárol­ható részvényt. Az összesen 5 millió forint értékű, 10 ezer forint névértékű részvények első osztalékát 1990 márciusá­ban fizetik ki. A kibocsátó szerint az osztalék várható mértéke 10—14 százalék. A lakossági részvényeket a fővárosban a J^fektetési Banknál, a Budapest Banknál és az Országos Kereskedelmi és Hitel Banknál, Tatabányán pedig a Sztráda Áruházban és a Magyar Hitel Bank Rt. tata­Különös Pest megyei térkép terül el az asztalomon. Vastag vonalak szabdalják öt terület­re, s e részeket előszörre ért­hetetlen szavak jelölik: ÉDÁSZ, DEMASZ, DÉDÁSZ, TIT ASZ,- ELMÜ. Hazánk hat áramszolgáltató vállalatából ötük nevének olvasata ez. Látható a térképről, a Buda­pestet és környékét ellátó ELMÜ (Elektromos Művek) kivételével valamennyi terü­leti elektromos hálózatnak csak a perifériáját, végállomá­sát jelenti Pest megyei része. Szűkebb hazánk északi és nyu­gati részeinek elektromos el­látásáról például Győrből gondoskodnak. Gondoskodnak — de vajon elmondhatjuk-e ezt 1992. és 1995. között is majd, amikor várhatóan elekt­romostel jesítmény-hiánnyal kell számolnia hazánknak? S ezzel meg is fogalmaztuk első kérdésünket, mellyel* Takács Gézát, a Pest Megyei Tanács főenergetikusát kerestük fel. — Fenyegeti-e Pest megyét áramhiány azért, mert terüle­tét nem egy, hanem öt áram- szolgáltató vállalat látja el, rá­adásul ebből négy igen távoli központból? ® Nem fenyeget. Ugyanis azt kell figyelembe vennünk, könyvben elhelyezett összeg után évi 10 százalék kamatot fizet. Egy másik kedvező takaré­kossági forma a takarékszel­vény, amely magába foglalja az értékpapír és a betéti ok­mány kedvező tulajdonságait. A pénzintézet a Magyar Pos­tával közösen a közeljövőben országunkban elsőként meg­honosítja az aktív memória- kártyát. amelyet a világ szá­mos országában már eredmé­nyesen használnak. A bank­számla-tulajdonosok a rendel­kezésükre bocsátott kártyával — kísérletként egyelőre Eger­ben — utcai automatákból készpénzt „hívhatnak le", il­letve üzletekben, benzinkutak­nál fizethetnek. bányai fiókjában vásárolhat­ják meg a befektetni kívánók. A részvénytulajdonosoknak a Skála Sztráda különféle ked­vezményeket is ad. Lehetősé­gük lesz, hogy negyedévenként a jegyzett részvény értékének kétszereséért nagykereskedel­mi áron — 10 százalékkal ol­csóbban — vásároljanak. Ko­márom megyében a tartós fo­gyasztási cikkeket díjtalanul szállítják haza, és díjmentesen készítik el az ajándékcsoma­gokat, és ugyancsak ingyen ve­hetik igénybe az áruház par­kolóját. hogy Magyarország elektromos hálózatai is — akár az utak,,a vasutak — jórészt egy irány­ba, Budapestre tartanak. En­nek következtében több nagy feszültségű vezeték — például a Vinnyica és Albertirsa kö­zött húzódó hétszázötven ki­lovolt feszültségű huzal — szeli át a megyét. Ezek közül bizonyos, hogy mindig juttat­hat valamelyik számunkra áramot. * — Egyéb hátrányunk szár­mazik-e abból, hogy az EDASZ, TITÁSZ, DÉMASZ, DÉDÁSZ területeinek perifé­riáján foglalunk helyet? Ó Az ÉDÁSZ (Észak-dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat), mely Vácot és az attól észak­ra fekvő területeket, valamint Biatorbágy, Bicske térségét látja el árammal — működését igen sok kritika kíséri. Ezek jogosságáról a szakemberek nem tudtak minden esetben meggyőződni, de végül is a jövő év januárjától az ÉDÁSZ te­rületeinek jó része átkerül az igényes munkájáról híres ELMÜ kezelésébe. Egyébként a többi áramszolgáltató jól végzi dolgát. — És mi, megyei lakosok, hogyan végezzük a dolgunkat? Pazarlónk vagy takarékosak vagyunk az árammal? ® Az elektromos energia közel harmadát fogyasztják a háztartások; valamint a lakos­ságot kiszolgáló intézmények, kórházak, iskolák. Áramfel­használásuk évente öí száza­lékkal növekszik, amit indokol az új házak épülése, a háztar­tások fokozatos gépesítése. Be­szélhetünk árampazarlásról, például az utóbbi időben so­kan hoznak Becsből olcsó kis­gépeket, de nem tudják, hogy azért olcsó, mert a nagy ener­giaigény miatt már nem felel­nek meg az osztrák — no, és a magyar <— követelményeknek. Én mégsem a lakosságot osto­roznám a takarékosságért, a mérnököknek, fejlesztőknek kellene olyan berendezéseket tervezni, ami minél kevesebb áramot fogyaszt. Hiszen köz­ismert a számítás: ha háztar­tásaink régi televízióit korsze­rűekre cserélhetnénk, annyi áramot takaríthatnánk meg, hogy egy hazai erőmű műkö­dése feleslegessé válna. T. B. E. Magától nem megy A kártérítés egymillió dollár is lehet Aktív memóriakártya Pénz utcai automatából Három kérdés — három válasz « Lesz-e maid áramhiány?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents