Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

Árusítás szerződés szerűit és házalással Jól fizet a könnyfakasztó üzem A feldolgozóban csak így lehet ténykedni, Szabó Imre gáz­álarcban (Vimola Károly felvételei) A Pri-vit azt jelenti: Prita­min vitamin. A nagykőrösi kis­szövetkezet a Bokros-dűlőben a Gaál-féle kúriában szerke­zetváltást hajtott végre. Az antennaszerelő műhely elköl­tözött a városba, a felújított épület előtt most csípős illa­tú tormát rakodnak a gépko­csikra. Sajti István részleg- vezető kék köpenyt kapott ma­gára, s ellenőrzi a munkát. Miskolctól Székesfehérvárig szállítanak, néfnely élelmi­szerboltokkal előszerződés szerint, de jórészt házalással. Napi 3000-6000 doboz ecetes torma indul útra. A hét ele­jén kevesebb, szerda-csütörtök a csúcs, aztán a hét végén csökken az igény. Tizenketten dolgoznak itt, a tormát a Haj- dú-Bihar megyei Bagamérról kapják, hetente 16 mázsát dol­goznak föl. Az automata töltőgép mel­lett dolgozó asszonyok kitűnő helyzetben vannak az alagsori munkásokhoz képest. Még az ajtót sem nyitotta ki Sajti István, s máris folyik a köny­nyem. Agresszív termény a torma. itt. a feldolgozóban csak erős, a tormánál leg­alábbis erősebb férfiak dolgoz­nak. de ők is gázálarcban. Szabó Gyula azonban fittyet hány ennek, kezében merőka­nállal, vidáman integet a da­rálógép mellől, könnyeimen át csak homályosan látom. Az asszonyok azt mondják, a fel­dolgozóban zokognak, fpnn. az automatánál viszont fáznak, tehát sehogyan sem jó. Mind­össze az vigasztalja őket. hogy a tormaszezon utón a szelí- debb természetű mustár kö­vetkezik. a majonéz rheg már maga lesz a csoda — se nem csíd, se nem harap. Sajti István kóstolót is ad. Az ecetes torma csinos dobo­zát a kocséri termelőszövetke­zet készíti, de óvakodom föl­nyitni a tetejét. A részlegve­zető tanácsa szerint jó nagy kanállal kell lenyelni az első falatot. Gyanús, nagyon gya­nús! B. A. Humor és számvetés Szilveszter a rádióban A humor és a számvetés, va­lamint a zene jellemzi elsősor­ban az idei év utolsó napjá­nak rádiós kínálatát. Az im­már hagyományos reprezenta­tív szilveszteri produkció, a BUÉK—1989! A műsort két helyszínen, a Politikai Főisko­lán és az Államigazgatási Fő­iskolán \reszik hangszalagra. Két félidő a. humorban lesz a címe annak a kétrészes össze­állításnak. amelyben az elmúlt 40 év nagy nevettetői szere­pelnek. s nagy slágerei hallha­tók. Az adás december 31-én és január 1-jén a Petőfin hangzik el. Több műfajban is sugároznak majd paródiamű­sorokat. A szilvesztereste hangulatát már két reggeli műsor is igyekszik megidézni: a Reggeli csúcs egy stábja az utcáról jelentkezik, a Bartók rádióban pedig a Muzsikáló reggel lesz a megszokottnál vidámabb hangvételű. Délután a Petőfi rádió kínál élő. zenés­játékos egyveleget Sült fagy­lalt címmel, míg a Kossuth rádió ezzel csaknem egy idő­ben Hegedűsök, akik nem he­gedülnek címmel a vezetéknév ismert és kevéssé ismert vi­selőit gyűjti össze. A beszél­getéseket a résztvevők kíván­sága szerinti zeneszámok il­lusztrálják. Naponta több ezer dobozt töl­tenek meg az asszonyok A szakcsoport forgaímas nyara Új telepet nyitnak jövőre Mozi December 29-én, a nagyte­remben: A birodalom védelme. Színes, szinkronizált angol film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: K. színes magyar film a prostituáltakról, fél 6-kor. Színházi előadás December 29-én. a kecske­méti Katona József Színház­ban, este 7 órakor: Csárdáski­rálynő. Kada Elek-bérleí. Forgalmas nyarat, őszt tud maga mögött az Arany János Tsz zöldség- és gyümölcster­mesztési szakcsoportja. Az eredetileg 10 millió forintra taksált felvásárlás végül 12 millió forintra rúgott. A zöldségfélék közül uborkából adtak el a tagok legtöbbet, 526 tonnát, 4 és fél millió forint értékben. Ezt követi a paradicsom 488 tonnával és 1,6 millió forinttal. A gyümölcsök közt a meggy viszi a prímet 35 tonnával, a cseresznyéből pe­dig 13 tonnát adtak le a már-már szűknek bizonyuló Vihar utcai telepen. A szak­csoport és a szövetkezet ve­zetése fontolóra vette egy újabb felvásárló hely meg­nyitását a város délkeleti ré­szén lévő zártkertek közelé­ben. Két teleppel meglesz az alapfeltétele annak, hogy jö­vőre már 15 millió forint ér­tékű zöldség-gyümölcs for­galmat bonyolítson le a szö­vetkezet. Jön az új év, nevetve várom SZILVESZTER napja arra is alkalom, hogy valamilyen fogadalmat tegyünk, amit azután megszeghetünk az új esztendőben Nem más után mondom, magamról beszélek, tízszer is volt az úgy, hogy új életet kezdtem, mégis él­tem tovább éppúgy, mint az­előtt. Innen tudom, hogy a fo­gadalmait az ember mindig önmaga teszi csúffá, s ha pedig mégis betartja, az még nem biztos, hogy csak egye­dül a saját dicsőségére válik. Belőlem, a félszeg, gyenge aka­ratú aktakukacból, a félelem és a lelkiismeret-furdalás csi­nált mindenre elszánt embert. Tüdőm akart a sírba húz­ni. Néha kint a kertben két talicskaforduló közt is elön­tötte bőrömet a hideg víz. Kö­högtem. majd a lelkem sza­kadt belé, s a birsfa alatt ül­ve hófehér képpel néztem a virgonc karikákat a szikrázó csillagokkal. Az volt az én bajom, hogy reggelre mindig elfeledtem a rosszullétet, ami egyre többször elővett, ami­kor a második pakli is ürül­ni kezdett. Az asszony már nem is pö­rült velem, megunta az örö­kös könyörgést: Hagyd abba, Lajos, minket is tönkreteszei! Fogadkoztam én. mint a csí­nyen kapott gyerek, próbál­koztam savanyú cukorral, ke­serű fűvel, de sokat mondok, két nap után megint telefüs­töltem a lakást. Számban ló­gott a bagó biciklin, autóban, a benzinkútnál kis híján meg­vertek miatta. Állt a füst az irodámban, králcogtak az ügy­felek akár a torokfájós varjú. Ki törődött velük. Sose felejtem el, egy este hozzám bújt a gyerek. Más­kor is megtette, de csak most csapódott úgy istenigazából orromba a hajába ivódott do­hányfüst. Bűzlött szegény köl- köm, mintha kéményből bújt volna elő. Akkor fogadtam meg, hogy örökre eldobom azt az átkozott cigarettát. Gyerekek, ez lesz a búcsúba­gó — közöltem vacsora után, de nem tört ki a lelkesedés. Sokszor mondtam már — így a család. Mi tagadás, rosszul esett a legyintés. Hát majd vessetek rám ügyet, és meg­mutatom ... Az új év első napjai ki­mondhatatlan gyötrelmekkel teltek. Mit nem adtam volna egy szál Kossuthért, vagy csak egy slukkocskáért. Ide­ges voltam, nem találtam se­hol a helyem. Ahogy elültek a verebek, én is ágyba búj­tam, csak ne szóljon senki hozzám. Gorombásikodtam az asszonnyal, a gyerekkel, de nem sértődtek meg. Sőt agy- ba-főbe dicsértek, valóságos áldásnak nevezték a tiszta le­vegőjű lakást. Ez jólesett, erőt öntött belém, bár tudtam, hogy elsősorban támasznak szánják a jó szót ingatag lel­kemnek. Mégis hiába volt minden, állhatatosságom nem állta a próbát. Átkutattam az ösz- szes ruhám zsebét, cigit va­dásztam, míg végre a kam­rában az esőkabátból előke­rült egy félig szívott, agyon- nyomorodott Csongor. Mohón gyújtottam rá az ámbitus alatt. A mennyekben éreztem magam. Elmúlt az idegessé­gem, minden bajom, ami ad­dig volt. Az ám, de megint eszembe jutott a gyerek füst- szagú hajával, és a követke­ző slukk megkeseredett a számban. Földhöz vágtam a szivarcsonkot. Rátapostam, verje meg az isten. Szégyell­tem a dolgot magam előtt is. Hát ennyi csak a híres aka­rat, eddig a nagy elhatáro­zás? Csodáltam, hogy az asz- szony nem szólt semmit, pe­A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 309. SZÁM 1988. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Kétségtelenül követtek e! hibát Ahogy a biztosítósok látják i.apunk december 3-i, szombati számában. Ma lesz a műszaki vizs­gálat címmel, terjedelmes riportban foglalkozott a Bárány utcai gáz­robbanás következményeivel. A cikk által érintett Állami Biztosító Pest Megyei Igazgatóságának munkatársai ezt követően személyesen is felkerestek a szerkesztőséget, majd — kérésünkre — levélben fog­lalták össze véleményüket. A december 20-i keltezésű levél mintegy négyoldalas, annak idején közlésére — terjedelmi okok miatt — nem vállalkozhatunk. Szó szerint idézzük azonban legfontosabb meg­dig a szivarfüst szagát nem lehet nem észrevenni. Ekkor döbbentem rá, hogy az én kedveseim még talán nálam is többet szenvednek. A két­ség, az izgalom marta őket, vajon el bírom-e szakítani a láncot, ami ezzel az átkozott szenvedéllyel összeköt. Lesz-e valaha is tiszta levegőjű ott­honunk, ahol nem száll a pernye, s nem zárja magára az ajtót a köhögéstől álmából felvert kisgyerek. A kísértés iszonyú erős volt. Egyik oldalon a sajnálat, a lelkiismeret-furdalás, másfe­lől a nikotinéhség, a majd lesz valahogy bűnös gyenge­ségével. Teltek a napok, né­ha már azt hittem megőrü­lök, de nem gyújtottam rá. Egyre kevesebbszer jutott eszembe cigaretta, az örökös zsebben tunkálásról is lassan leszoktam. ARCOM színt kapott, kisi­multam, akár az ébkes kis­malac. Á, köszönöm, gyújtson rá, ha akar, nem tud már vele bosszantani. Jólesett azért elmesélni. Tudja, akkor is szilveszter volt, amikor elkez­dődött a kínok kínja. Most is szilveszter van, és boldog va­gyok. Jön az új év, nevetve várom. Egy éve új élet kez­dődött nálunk. My. J. ■K Mint az a december 3-1 számunkban is olvasható, igyekeztünk a másik fél álláspontját is bemutatni. Sajnálatos tény, hogy például az Állami Biztosító helyi kirendeltségének vezetője cikkünk anyag- felvételekor mondott szavait visszavonja — a biztosító levele szerint. Többször kerestük telefonon Gephardt Árpád szakértőt. Nagy­kőrösön, Cegléden úgy tudták, az adott időszakban szabadságon van, s nem tudták megmondani. mikor jön vissza. Az Állami Biztosító budapesti központjában is érdeklődtünk, ahol a lakossági vagyonbizto­sítási osztály munkatársa — szintén telefonon — adott tájékoztatást, így az Állami Biztosító Pest Megyei Igazgatóságának észrevételei kö­zül ezt sem tartjuk maradéktalanul igaznak. Tény viszont — de nem irtunk mást december 3-i számunkban sem —, hogy Gephardt Ár­páddal a cikk megjelenése előtt nem beszéltünk. Ügy véljük azon­ban, az Ab minden dolgozója egy adott ügyben a biztosító, s nem egyetlen embere, vezetője, osztálya vagy igazgatósága formálhatja magának erre a jogot. Másképpen fogalmazva, úgy érezzük, a Pest megyei igazgatóság azt sérelmezi, hogy nem pontosán őket kérdez­tük. Ez azt is jelentheti, ahány biztosítós dolgozó, annyiféle állás­pont létezik. Ezek után továbbra is úgy érezzük, valótlan tényeket nem közöl­tünk, a tényeket hamis színben nem tüntettük fel, a közvéleményt nem tájékoztattuk egyoldalúan. A közvélemény tájékoztatásához hozzá tartozik, hogy cikkünk, majd az azt követő beszélgetés után — amelyen részt vett dr. Né­meth Zsuzsanna jogtanácsos, Vaszló János lakossági oztályvezetö-he- lyettes, a károsult, Gyura Sándor, valamint a cikk szerzője — Gyu- ráéknál újra felmérték a kárt. A kárérték az eredetileg megállapított fele. E tényhez nem fűzünk kommentárt. B. O. Sporthírek Középiskolás tornászok Az 1988/89-es megyei közép- iskolás tornászbajnokság nyi­tánya volt az Arany János Gimnázium tornatermében. Ez egyben a fiú B kategóriás baj­noki első forduló is volt. Há­rom intézmény 21 fiatalja mu­tatta be az előírt gyakorlato­kat. A csapatokban és az egyéni mezőnyben több újonc is szerepelt. Mindkét körösi is­kola fiataljai megelőzték a szentendreieket. Csapatversenyben (3): 1. Nk. Toldi M. Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet (Hoffer Ferenc, Sándor Attila, Szűcs Attila, Marton Béla, Bakai István, Korpácsi Ferenc) 259,4; 2. Nk. Arany János Gimnázium (Vel- lai István, Sárkány Zoltán, Kiss Dezső, Papp Sándor, Huzsvár Zoltán, Tóth Sza­bolcs) 253,8 ponttal. Egyéni összetettben: 1. Kor­pácsi Ferenc (T) 53,7; 2. Bakai István (T) 52,9; 4. Marton Béla (T) 52,3 és 5. Kiss Dezső (G) 51,5 ponttal. ISSN «133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) időpontban történő felmérés az ügyfél jogos érdekeit sér­tené, mert komoly bizonyítási nehézséget okozna. Adminisztrációs hiba foly­tán a kárszakértőnek nem volt tudomása arról, hogy Gy. S. már az új, családi ott­hon biztosítást kötött, ezért közölte az ügyféllel, hogy a régi ún. épület- és lakásbiz­tosítás alapján fizet a bizto­sító. (A károsult lakásán meg­mutatta a kitöltött, birtoká­ban lévő csekket, új papíro­kat — a szerk.) »Az újság­cikk azt a látszatot keltette, hogy a biztosító az új szerző­dés alapján kevesebb kártérí­tést fizet.« (Idézünk december 3-i írásunkból: Október 25-én már megkötöttem az új fel­tételű biztosítást a magasabb díjtétellel. Gephardt úr sze­rint mégis — hiába volt no­vember közepén a robbanás — még a régi kötvény alapján fognak fizetni. Az ÁB állítása tehát nem felel meg a való­ságnak — a szerk.)’’ „Ügyfe­lünknél olyan jellegű kár ke­letkezett, hogy a régi és az új biztosítás alapján egyaránt a teljes helyreállítási értéket térítjük meg, tehát ügyfelün­ket a fenti tévedés miatt kár nem érte. Sérelmezzük, hogy az új­ságíró egyetlen károsult vé­leménye alapján minősíti in­tézetünk munkáját, »lélekte­len ügyintézésnek.« Az Állami Biztosító munka­társai kétségtelenül követtek el hibát. Méltánytalannak tartjuk ugyanakkor, hogy a másik fél meghallgatása nél­kül közölt az újság intéze­tünket sértő általánosításokat. Ügy gondoljuk, hogy az ilyen eljárás nemcsak a biztosító, hanem a hírlap, és az újság­író jó hírnevét is sérti.” je. Gyura Sándor állítá­sa szerint Gephardt Árpád másfél perc alatt mérte f?l a kárt. Az említett beszélgeté­sen tisztázódott, hogy valójá­ban kb. 30-40 percet vett igénybe a kárrendezési eljá­rás.” (A beszélgetés folyamán az tisztázódott, hogy a kár „szemrevételezése" tartott rö­vid ideig, amit nevezhetünk egyszerűsítve másfél percig tartónak, de ezt nem mértük meg. Hogy elegendő-e ennyi idő, a biztosító szakembere azt válaszolta, neki nagyjából ez a húszezredik ügye. Szer­kesztőségünk rámutatott, Gyu­ra Sándor — s valószínűen a többi károsult esetében is — ez az első. A 30-40 perc, a lakás­ban tartózkodás teljes időtar­tamát jelenti — a szerk.) Kár- felvételi jegyzőkönyvet való­ban nem kapott ügyfelünk. A kirendeltség vezetője — a cik­kel ellentétben — úgy tájékoz­tatta az újságírót, hogy általá­ban nem szoktunk adni, csak ha az ügyfél kéri.” (A kiren­deltség vezetője így tájékoztat­ta — vélhetően — főnökeitr A cikk írója fenntartja állítását, amelyet a riportban leírt : e sze­rint azt a tájékoztatást adta a helyi vezető, hogy a jegyző­könyvből a károsultnak nem jár — a szerk.) „Ügyfelünk azt is sérelmez­te, hogy a biztosító a statikai vizsgálat előtt »nézelődött«. A kárfelmentést szakemberek végzik olyan időpontban, ami­kor a helyreállítás még nem kezdődött meg ... Egy késői „A közlemény intézetünk jó hírnevét sértette, részben va­lótlan tények közlésével, más­részt valós tényeknek hamis színben való feltüntetésével, továbbá a közvélemény egy­oldalú tájékoztatásával... A november 14-i gázrobba­nás során összesen 18 lakás károsodott. Szakértőnk 17 la­kásban végezte el a kárfelmé­rést, közülük senki sem élt panasszal és nem kért felül­vizsgálatot, csak az újságíró­nak nyilatkozó Gyura Sándor. A felülvizsgálat során megál­lapítottuk, hogy kárszakér­tőnk valótlan tévedett, de nem kisebb, hanem a ténylegesnél magasabb összegben állapítva meg ügyfelünk kárát. A mó­dosított kárszámításunkat dr. Magyari Béla kandidátus ál­tal készített statikai szakvé­lemény mindenben alátá­masztotta. (...) A cikkben felsorolt állítá­sok egy részét nem sikerült tisztázni, mert Gyura Sándor és Gephardt Árpád másként mondta el a történteket. (Gyu­ra Sándor ugyanakkor meg­erősítette, hogy a cikk meg­felel az általa á helyszínen elmondottaknak, s az abban foglalt állításokat továbbra is fenntartotta — a szerk.) Nem tudtuk meg, mit is je­lent ügyfelünk azon állítása, hogy a nagykőrösi kirendelt­ségen alig álltak szóba vele. (...) Együttérző, emberséges magatartást várunk el mun­katársainktól, de azt nem, hogy — kissé karikírozva — együtt szomorkodjanak, sír­janak ügyfeleinkkel.. Intéze­tünk azt érzi legfontosabb feladatának, hogy mielőbb se­gítsünk a bajba jutott embe­reken, és minden jogos kár­igényt kielégítsünk. Kárszakértőnk valóban nem mutatkozott be név sze­rint, de azt közölte, hogy az Állami Biztosító kárszakértő-

Next

/
Thumbnails
Contents