Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-29 / 309. szám
198«. DECEMBER 29.; CSÜTÖRTÖK 3 Adózó, fizess! Együttműködve a lakossággal Az adóreform 1988. évi bevezetése következtében úgy az állampolgárok, mint az adófelügyelőség számára különleges jelentősége van az 1988. év zárásának, hisz a korábbi adózási gyakorlathoz képest alapvetően változtak teendőink. Kibővült az adóalanyok köre az szja-bevallásra kötelezettekkel, így mintegy 150 ezer Pest megyei telephellyel, illetve állandó lakhellyel — tartózkodási hellyel — rendelkező magyar állampolgárral kerülünk kapcsolatba. Az adóreform egyik legfontosabb — valamennyi adónemnél következetesen alkalmazott — alapelve: az önadózás általánossá tétele. Ez az állampolgárok irányában a legteljesebb bizalmat jelenti a nyilvántartás, a jövedelmek valóságos alakulásához igazodó bevallás és adófizetési kötelezettség teljesítésénél. Számunkra pedig alapvető kötelezettséggé teszi az iigyfélszol- gálati munka kiterjesztését, a tájékoztatást és az adóalanyok felkészítését. Ennek szellemében jelenleg a megye1 22 településén tartunk ügyfélfogadást. Együttműködésre kértük fel a Hazafias Népfrontot, a helyi tanácsok elnökeit, az érdekképviseleteket, a gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőit. Valamennyi érintett úgy ítéli meg, hogy a közvélemény az adórendszert akkor tudja a jelenleginél reálisabban megítélni, ha mind teljesebben tudjuk biztosítani a jövedelmekkel arányos adóterheket és ennek megvalósításához az állampolgárokat mind nagyobb számban hozzásegítjük az ismeretek megszerzéséhez. Ennek szellemében december és január hónapban az érdekképviseletek által szervezett időpontokban felkészítő előadásokat tartunk valamennyi tanácsnál a helyi vezetők által szervezett időpontokban ügyfélszolgálatot tartunk (hetente egy alkalommal). Részt veszünk azokon a munkahelyi tanácskozásokon, beszéltünk, a működőtőkeimportot viszont teljes egészében a dinamizálásra tudjuk. felhasználni. • De hát a működő tőke, legalábbis ami eddig bejött, alig néhány százmillió dollár ... — Igaz, de már ez is valami, és ezt a fajta importot továbbra is mindenképpen növelni kívánjuk. Éppen az a mai helyzet kulcsa,, hogy nem tudunk megszabadulni a fizetésimérleg-hiány egy részétől, évi mintegy 400 millió dollártól, ha közben nem liberalizálunk. Ez a közbenső liberalizálás viszont egy esztendőre megakasztja a fizetési mérleg javulását. Ez a róka fogta csuka esete, ez az az ár, amit meg kell fizetnünk. • Hogy világosabban kérdezzek rá a finanszírozásra, úgy tudom, egy új Marshall- terv elgondolása is az ön nevéhez fűződik. Ilyen Marshall-tervnyi nagyságrendű külföldi tőkebevonás nélkül, ön szerint van-e Magyarországnak reális lehetősége a felzárkózásra? — Elméletileg igen, gyakorlatilag valószínűleg nem. Elméletileg igen, hisz a tőkét és a technikát mi más formában is bevonhatjuk. • Mennyi realitása van most egy ilyen új tervnek? — Ez, véleményem szerint, nem a következő hónapok kérdése, leghamarabb a következő évtizedben lehet realitás. ® A' sajtóértekezleten azt mondta, hogy mind gazdaságilag, mind politikailag elképzelhetetlennek tartja a magántőke túlsúlyra jutását Magyarországon. Mégis milyennek képzeli el a közeljövő magyar tulajdoni szerkezetét? — Először tisztázzuk, hogy a vegyes tulajdont és nem sorolom a magántulajdon kategóriájába. Tehát abban, amiben az állam 30—40—50 százalék erejéig részt vesz, az ilyen mértékben köztulajdon, ott az államnak komoly befolyása van. Azt el tudom réteggyűléseken, falugyűléseken, ahol módot kapunk a lakosság tájékoztatására. Valamennyi felkérésnek eleget teszünk! A bevallási időszak feladatainak zökkenőmentes ellátása valamennyi érintett állampolgárral közös érdekünk. Csak együttműködéssel tudjuk biztosítani: az előleg-túlfizetések gyors visszautalását (jogszabályi rendelkezés szerint a bevallás benyújtását követő 30 napon belül kell visszautalni), a nyomtatványok sorba állás nélküli, helyben történő beszerezhetőségét (valamennyi postahivatalnál, helyi tanácsnál, KlOSZ-alap- szer'vezetnél, adófelügy élősé- gi félfogadáson rendelkezésre áll december második felétől. A bevallási garnitúra kitöltési tájékoztatót és előre megcímzett borítékot is tartalmaz, ezért azt a benyújtásra illetékességgel bíró megye településein célszerű beszerezni), a személyes átvétel során a sorba állások elkerülését (a vállalkozók számára átvételi napokat szerveznek az érdek- képviseletek, s a tanácsoknál is átvételi napokat tartunk.) A vállalkozói adóbevallásokat február 28-ig, a -személyi jövedelemadó-bevallásokat március 20-ig vesszük át. A fentiek érdekében célszerű a bevallás benyújtását nem az utolsó napokra hagyni. Az adóigazgatás mindenkor — és a világ minden országában — együtt jár az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzésével. Az önadózás rendszerében ennek jelentősége a társadalmi igazságérzetnek megfelelően növekedett. A jövedelmek a vállalkozói körben egyre nagyobb határok között szóródnak és az ennek megfelelő elvonási gyakorlatot a közvélemény érdeklődése kíséri, természetes tehát az ellenőrzések folyamatosságának biztosítása. Papp Albert, az APEH Pest Megyei Igazgatóságának vezetője képzelni, hogy például a nagy- és középiparban a társasági tulajdon, a vegyes tulajdon akár többségivé is válik. De ezt sem lehet biztosra venni, nem szabad előre, központilag meghatározott arányokból levezetni a tulajdoni szerkezetet. Ami a tőkeképződést illeti, a társadalmi tőiké domináns szerepe meg kell hogy maradjon. Egyszerűbb köz- gazdasági törvényszerűség ez, hisz az állam és a szövetkezetek kézében van a társadalmi tőkének a túlnyomó hányada. A magántőke akkumulációját kétségkívül elő kell segíteni, fokozni kell, de őszintén szólva a gazdasági realitás alapján nem tudom elképzelni, hogy az itthoni magántőke a mostani 5 százalékos arányáról túlsúlyra jusson. Külföldi tőkeimport pedig? Ha annak az arányát 5, netán 8 százalékra fel tudnánk vinni, már nagy siker lenne. Más a helyzet az össztársadalmi munkaidővel — e téren kívánatos lenne, hogy 25 —30 százalékig nőjön a magánszférában foglalkoztatott munkaerő aránya, de ä tu-, lajdoni szerkezetben valószínűleg nagyobb szerepe lesz a társadalmasított tőkének, hisz a kisvállalkozásokban lévő munkaerő tőkehányadosa jóval kisebb, mint a nagyiparban vagy a nagy mezőgazdasági üzemekben. • Ma még ... — Ma még, de a későbbiekben is. A kisvállalkozások nem azokat a tevékenységeket keresik, amelyekre a tőke magasabb szerves összetétele a jellemző. O Ezzel együtt, ha a gazda* sági folyamatok iránya arra mutatna, hogy a magántulajdon váratlanul viharosan előretör, lennének politikai akadályok ennek az útjában? — Elméletileg nehéz erre Nem lehet semmilyen vezető párttestület tagja Ä jogtudósok véleménye szerint köztársasági elnök kell Az egyszemélyi államfői tisztség, nevezetesen a köztársasági elnök funkciójának létrehozása mellett foglaltak állást az új alkotmányt előkészítő jogtudósok. Az alaptörvény nemrég kialakított szabályozási koncepció tervezetéEzekben a napokban a szokásosnál több, napi 130-140 ezer palack hagyja el a Hungarovin Borgazdasági Kombinát Törley- pezsgögyárát. A gyár három üzemében folyamatosan dolgoznak, hogy december végéig teljesítsék az idei exportszállításokat. A gyár szilveszterre 30-32-féle pezsgőt készít, a tervezett 23 millió palackkal szemben valószínűleg 23,5-24 milliót értékesít válaszolni. Attól függ, hogy milyen társadalmi hatásokat kifejtve, egyáltalán társadalmi konform módon működne-e ez a magántőke. Ha előretörése beleférne egy rugalmasabb, dogmáktól mentes társadalmi értékítéletbe, akkor nem hiszem, hogy e folyamat különösebb politikai akadályokba ütközne. A kormány jelenleg egyértelműen azon van, hogy szélesítse, de nem idealizálja a magán- tevékenységet. Az embereket, mint munkavállalókat, sem szabad idealizálni, hát még mint tőketulajdonosokat! Születhetnek a nyereségre törekvés során olyan gondolatok, melyek sértik a társadalom érdekét. • De hát ehhez nem kell magántulajdonosnak lenni! — Nem kell magántulajdonosnak lenni, ugyanilyen emberek vannak a társadalmi szférában is. Mind az állami monopolszervezetek, mind a magántőke kinövéseit korlátoznunk kell. ö Politikusként ezt nevezik kétfrontos harcnak, nem? — Ezt a fogalmat eddig másnak a kifejezésére kötöttük le, de valószínűleg ebben az értelemben is használni fogjuk. A piac és a tőke semmiképpen nem lehet olyan szabad egy szocialista társadalomban. mint egy tőkés piacgazdálkodásban. Ezért vagyok én nagyon óvatos ezeknél a megfogalmazásoknál — nem mintha akár a kormány, akár én félnék a magántulajdontól. A magyar gazdaság fellendülését mindenesetre én nem a magántőke részvételétől várom; mert egyszerűen nem is lesz annyi magántőkénk, hanem az a dinamizálás motorjaként szolgálhatna. Fahidi Gergely ben rámutattak: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az Országgyűlés által választott és kizárólag országgyűlési képviselőkből álló testület, amely az államfői funkciókat gyakorolja — a magyar államszervezet hagyományaitól idegen szervezeti forma. Létrejötte óta a legutóbbi időkig az Országgyűlés háttérbe szorításának eszköze volt. Jogkörét a politikai gyakorlat a legfelsőbb népképviselet súlytalanná tételére használta fel. Elkerülhetetlen lépés az Országgyűlést helyettesítő jogkör teljes megszüntetése. Nem indokolt a kollektív államfő intézményének a további fenntartása, hiszen az Elnöki Tanács hatáskörébe utalt egyes jogköröket eddig sem a testület, hanem annak elnöke gyakorolta. A köztársasági elnök viszonylag autonóm állami vezetőként a hatalommegosztás egyik garanciájának szerepét hivatott betölteni — hangsúlyozták a koncepciótervezet készítői. Javasolták, hogy az új alkotmány külön fejezetben rendelkezzék a köztársaság elnökéről. Szabályozza az elnök feladat- és hatáskörét, jelölését és választását, felelősségét, felelősségre vonását, az elnöki tisztség összeférhetetlenségét más funkcióval, illetve megszűnését. Az elnök feladat- és hatásköre meghatározásának kulcskérdése, hogy a hatalommegosztás intézményesítése és a hatalomközpontosítás megakadályozása érdekében mennyire erős elnöki jogkört akarnak konstruálni. Ettől függően a jogosítványok bővíthetők, egyebek között azzal, hogy a köztársasági elnök kihirdeti a törvényeket, javaslatot tesz az Országgyűlésnek az alkotmánybíróság elnökére és tagjaira, a miniszterelnök személyére, esetleg joga lehet a parlament feloszlatása is. Nyomós indokok szólnak amellett — szögezték le a koncepciótervezetben —, hogy az elnök megbízatásának ideje ne essen egybe az Országgyűlés megbízatási idejével. Az elnököt az elképzelések szerint az Országgyűlés választja — négy évre —, de megfontolásra érdemes az a megoldás is, hogy közvetlenül az állampolgárok válasszák. A szakemberek az egyik lehetséges megoldásnak tekintik azt, hogy az elnök személyére az Országgyűlésben képviseleti joggal rendelkező társadalmi szervezetek, iletőleg legalább 50 országgyűlési képviselő tehetnének javaslatot. A jelöltek közül titkos szavazással választanák meg az elnököt. Az elnök nem lehet az Országgyűlés vagy más állami képviseleti testület, a kormány és az alkotmánybíróság tagja, nem tölthet be más állami hivatalt, vezető párttisztséget, nem lehet bíró, illetve valamely párt vezető testületének tagja — hangsúlyozták a szakemberek. Szájtáfva Csendes csafa Három éve kezdődött. Csendben, látványos külsőségek nélkül, a hírverést mellőzve. Annál több volt a makacs erőfeszítésből, a szívóssággal társult következetességből; formálódni kezdett ezek nyomán a megyében a cigánycsaládgondozói hálózat. Sokféle ódzkodás nehezítette a munkát. Voltak, akik úgy vélekedtek, nem lesz jelentkező a feladatra, mások attól tartottak, ilyen helyzetben (ilyen nehéz gazdasági helyzetben) erre költeni a kevéske forintokból nem szabad, mert felháborítja a lakosságot. S persze, hallani lehetett szélsőséges véleményeket is, olyat, hogy majd maguk a cigányok kergetik el a gondozókat, s olyan vélekedést szintén — jelezve a gondolkodás sokféleségét —, ami szerint „ezeknek** kemény kéz kellene és nem gondozó. Nincsen vége a csendes csatának, s belátható időn belül a jobbért elszántan hadakozó!« aligha maradnak munka, feladat nélkül. A csendes csata azonban már eddig is tetemes térnyeréshez vezetett. A megyében huszonhatezer fő körül alakul a cigány lakosság száma. Élnek szétszórtan és egy bokorként összebújva, némely településen számuk jelentős, másutt néhány fő csupán. Ennek ismeretében lényegessé yálik az adat: ma a megyében Aszódtól Érden, Monoron, Nagykőrösön át Örkényig, Ráckevéig, összesen tizenhét helyen, városban, községben van jelen a cigánycsalád-gondozói hálózat. Áldozatos,* valójában értéke, nehézsége miatt illően meg nem fizethető munka ez. Azok, akik vállalják, aligha pusztán a pénzért, az állásért teszik. Hanem azért is, mert meggyőződésük, segíteni tudnak, apró, nagyobb apró lépésekkel az emberibb jelent hozzák közelebb azoknak, akik maguk is akarják ezt. S kiderült, nem bizalmatlanság, nem gya- nakodás nélkül, de sokan akarják. A csata tehát most már nemcsak értük, hanem egyre inkább velük együtt zajlik. Csendben, Talán éppen ezért eredményesen. MOTTÓ Hallgatag emberek Apaipusztán (Folytatás az 1. oldalról.) hogy ki legyen az új első számú vezető. A megoldatlan helyzetben egyre erősebben bontakoztak ki a személyi ellentétek, klikkek alakultak, s végül a minisztérium a hazai gyakorlatban példátlan megoldásra kényszerült: a Minisztertanácsnál kezdeményezte a vállalati tanács feloszlatását és a gazdaság államigazgatási irányítás alá helyezését, amire augusztus 1-jén sor is került. Feltehető, hogy a személyi csatározásokban valaki, vagy valakik úgy gondolták, ideje megpiszkálni a több éve a földben rohadó hordók ügyét. S így került sor a névtelen bejelentésre. Utólag szinte kideríthetetlen, hogy melyik vezetőjelölt vagy önjelölt táborából került ki a feljelentő: talán Tóth István korábbi megbízott igazgató táborából vagy a vállalati tanács akkori elnökét, Halász Dezsőt támogató, vagy talán a rendteremtésre felkért Bar- tos Sándort, a Felsőbabádi Állami Gazdaság igazgatóját, jelenlegi vállalati biztost pártoló emberek közül. Mindenesetre információnk szerint folyik a találgatás, s ez tovább növeli a megosztottságot az amúgy is zárt közösségben élő, egymásra utalt kollektívában. A tegnapi sajtótájékoztatón is. arra a kérésre, hogy a vizsgálatot végzők jelöljék meg név szerint a példátlan környezetszennyezés felelőseit, mindössze Halász Dezsőt, a gazdaság műszaki igazgatóhelyettesét említették. Pedig szinte bizonyos, hogy nem egyedül ásta a gödröket, dobálta bele a hordókat. A társakról eddig nem esett szó. Pedig érdemes lenne felidézni, hogy korábban Káposztás István ágazatvezető utasítására már ástak el hordókat a kommunális hulladéklerakó-helyen. Erről írásos bizonyítékok vannak. Hogy mit tartalmaznak még a különböző iratok, s mi a véleménye a történtekről — erről kérdeztük Halász Dezsőt. — Hogyan történhetett ez a hatalmas méretű környezet- szennyezés? Volt-e• önnek tudomása arról, hogy hordókat ástak el a gazdaság területén? — Semmiről sem tudtam! De ha bármilyen szabálytalanság a tudomásomra jutott, minden esetben intézkedtem. 1981-től 86-ig Káposztás István volt az ágazat vezetője, s ő 1986. június 19-én írásban állította, hogy semmiféle hulladékot nem ástak el, ilyenre nem adott utasítást. — Mégis, hogyan kerültek a hordók a földbe? Kinek állt érdekében ily módon eltüntetni a mérgeket? — Egy biztos: a gazdaság vezetőinek nem! Milyen előnyöm származhatott' nekem abból, hogy szennyezzük a környezetet? Hadd említsem meg még egyszer. Káposztásról egyszer már kiderült, • hogy utasítást adott több hordó eltüntetésére. Annak idején, 1983-ban — nézze meg, itt a levél — írásban kértem az akkori igazgatót, hogy Tisza- völgyi Gyula osztályvezető és Káposztás István ellen kezdeményezzen fegyelmit. Nem történt semmi. November 3-án szintén írásban jeleztem, hogy ellenőrzésem során a tárolótéren kifolyt vegyi anyagokat láttam, ám akkor is az ágazat vezetője írásban vállalta, hogy az nem mérgező. — Ügy tűnik, az egész történet valamikor a 80-as évek elején kezdődött. Miért csak most derült ki minden? — Ezt kérdezem én is! 1982 óta öt kinevezett vagy megbízott igazgatója volt a gazdaságnak. El tudom képzelni, hogy azoknak, akiknek tudomása volt a hordókról, mondjuk nem merték bejelenteni, mert nem bíztak az első számú vezetőben. De mondom: azóta öt volt. tehát egyikben sem bíztak? Tudomásom szerint az egyik bejelentő egy olyan személy — a nevét hadd ne mondjam meg —, aki egy korábbi írásbeli vallomásában azt állította, hogy nem tud semmiről. Most viszont hirtelen minden az eszébe jutott. — Ezek szerint az emberek félnek beszélni? — Nem tudom, lehet. De azért akad köztük több is. aki korábban már feltárt néhány hiányosságot. Tessék, Itt vannak a jegyzőkönyvek, nézze meg. Láthatja, ebben az 1986- ban összeállított anyagban Ország István azt állította, hogy a kommunális lerakónál látott csaknem új hordókat a szemét között, ám ő nem nyúlt hozzá. Olajos Mihály pedig kijelentette, hogy Káposztás Istvántól 1982-ben azt az utasítást kapta: a szeméttelepen lévő hordókat földdel fedje be. Munka közben egy teherautó még újabb tartályokat hozott és ezeket is betemették. — Felelősnek érzi magát? — Én nem tudtam a dologról, tehát csak annyiban vagyok elmarasztalható, hogy az én munkaköri kötelességem volt a környezetvédelmi előírások betartatása. Mint állampolgár azonban nem fogadhatom el, hogy a rendőrség nem tett meg mindent a helyzet tisztázására. Mert van itt több nyitott kérdés. A mi adataink szerint nem hiányzik egyetlen kilogramm veszélyes hulladék sem, hiszen a leltározást végző Szigethi Gézától kapott információ szerint nincs hiány. De hadd tegyek ehhez hozzá még valamit: szerintem nem véletlen, hogy az egész ügy akkor indult el. amikor megkezdődött a hercehurca az igazgató- választás körül .Három nappal az utolsó sikertelen vállalati tanácsülés előtt megjelent Itt a rendőrség Apajpusztán, s le akartak tartóztatni. S van még egv kérdésem: honnan tudták már néhányan. a jól értesültek augusztusban, hogy decemberre 39 milliós bírságot vetnek ki ránk? Szerintem néhány vezetőnek komoly szerepe van abban. hogy a gazdaságot ezzel a padlóra küldik. Eddig a beszélgetés Halász Dezsővel. Bár az üggyel kapcsolatban sok kérdést lehetne megfogalmazni, a legtöbb esetben a válaszra még várni kell: a tények feltárása nem a sajtó feladata, ez a rendőrségre és a szakértőkre tartozik. Lapunkban azonban folyamatosan beszámolunk arról, hol tart a nyomozás az apajpusz- tai környezetszennyezés ügyében. Furucz Zoltán Pezsgőgyár
