Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
4 Cárion 1988. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Liba az udvarban, eladó lány a házban Már nem divat a pehelypaplan Riadt gágogással futnak az udvaron a libák, a kerítés drótszálaira fehér toll tapad. Az út menti fákról is tollat kap fel a szél, megpörgeti őket, mielőtt leejtené. Kiss Károly tá- piósági lúdtelepén 6200 libára rossz idők járnak most: fürge asszonykezek tépik le róluk a tollat, s az állatok, mintha csak éreznék végzetük, összetömörülnek az udvar legtávolabbi sarkában. Kiss Károly kilencedik éve foglalkozik libaneveléssel. Kétezer állattal kezdett, e bár jól ismerte a technológiát, mégis sok olyan gonddal nézett szembe, ami el is vehette volna a kedvét. A libanevelés nemcsak abból áll. hogy az ember leül a kisszékre, s nézi, hogyan gyarapszanak a tollas jószágok. Igaz, a hízott libát eladni jó üzlet, de még jobb bolt a tollal kereskedni. Az állatokat 42-45 naponként tépik, s egy kiló tollért 400-800 forintot lehet kapni. Attól függ hányadik tépést adja el a gazda. Ahhoz, hogy a libák tolla kiváló minőségű legyen, 6ok és főleg fehérjedús takarmány szükséges. Ha a pe- helysűrűség eléri a 30-40 százalékot, elégedett lehet a termelő. Megvarrja a bőrt Markos legények emelnek ki gyakorlott mozdulattal egyszerre négy-öt állatot a riadt csapatból, s viszik a hatalmas, fedett fészerbe. A bejáratot zsákfüggöny takarja, s odabent minden lépés után toli- felhő kerekedik. Gondi Fe- rencné és csapata Kiskunfélegyházáról érkezett, harminc asszony járja már hetedik éve az országot májustól november végéig, ök a tolltépő csapat, az előjegyzési füzetbe ebben az évben már nem is fér több vállalás. Kiss Ká- rolytól a szentmártonkátai Kossuth Tsz lúdtelepére mennek, onnan pedig Pécelre. Hajnali négy órakor kelnek, s megesik, hogy csak háromnégy nap múlva látja őket ismét a család, addig úton vannak. — Ezek most nem jó libák — mondja Gondiné. — Valahogy összekeveredtek a régen tépett libákkal, szakad a toll, nagyon vigyázni kell. Mintha csak az elhangzott szavakat bizonyítaná, mellettünk, a kisszéken dolgozó Vízhányó Katalin felszisszen: „A csoda vinné, megint szakad a bőr!” Gyakorlott mozdulattal tűt, s cérnát vesz elő, s mintha csak kiskabátot varrna, beölti a félig pucér liba bőrét. Az állat, mit tehet mást, tűri de Vízhányó Katalin mérges, nem szereti az ilyen vacakolást. Libánként tíz forint jár, s ha negyedórát veszkölődik egy-egy állattal, csökken a kereset. Gondi Mária újnak számít a csapatban, tavaly óta járja velük az országot. Azt mondja, nem is olyan könnyű megtanulni a tolltépést, s ráadásul, nagy erő is kell hozzá. Egy-egy munkanap után remeg o kezük. Ha tud, megcsíp — Először is meg kell kötni a liba lábát, jó erősen, keresztbe — mutatja a mesterfogásokat. — Ha ezt elmulasztjuk, kicsap az állat, s megsérül. A liba fejét a bal lábam hajlatában tartom, küHarmincéves mozgalom A jó vízért társultak A Dél-Buda Térségi Víz- és Csatornamű Társulat december másodikén, az érdi Benta Völgye Termelőszövetkezet központjában ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját. Ebből az alkalomból érdemes szólni a vízgazdálkodási társulatok kialakulásáról, fejlődéséről. Az első a Nádor-csatorna társulat volt, 1810-ben alakult Székesfehérvár székhellyel, s vállalta Fejér, Tolna és Veszprém megyék területén a mederrendezést, lecsapolást, ár- vízvédelmet. Ennek éppen 178 éve. Majd egymás után szerveződtek az újabb társulatok, $ tevékenységi körük is bővült: foglalkoztak mederszabályozással, belvízrendezéssel, a vízenergia hasznosításával, alagcsövezéssel, öntözéssel, medertisztítással. Az 1885-ben alakult Galga-völgy vízi társulat aszódi székhellyel öt vármegyében 4532 katasztrális holdnyi területen volt érdekelt. A felszabadulás után ugrásszerűen megnőtt az egészséges ivóvíz iránti igény, mégpedig oly mértékben, hogy azok kielégítésére már nem bizonyult elégségesnek az állami költségvetés arra szánt pénzügyi kerete. Amikor 1958. október 5-én megalakult az azóta is működő érdi ivóvíztársulat (ma: Dél-Buda Térségi Víz- és Csatornamű Társulat), az alapítók már sejtették, hogy egy teljesen új mozgalom részesei, elindítói lettek. A szó valódi értelmében mozgalomról lehet beszélni, amit az elmúlt harminc év eredményei is bizonyítanak. Ugyanis 1958-tól 60-ig még csak nyolc víziköz- mű-társulat működött a Kö- vizig területén, a IV. és az V. ötéves tervidőszak alatt már harminc. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén — Budapesten, Pest, Nógrád, valamint Heves és Fejér megye kisebb részei — az elmúlt év végéig 150 vízi- közmű-társulat alakult. Ez azt jelenti, hogy Pest megye 181 települése körül mindösz- 6ze harminckettőben nincs vezetékes ivóvíz. Megyénkben a kiépített ivóvíztermelő kapacitás napi 218 ezer 400 köbméter. A felszabadulás óta a me-, gyében épült víz- és csatorna- művek állóeszközértéke napjainkra elérte a 8,8 milliárd forintot, ebből 4,9 milliárd a lakosok és a jogi személyek által fizetett érdekeltségi hozzájárulásból valósult meg. Ezek az eredmények még akkor is imponálóak, ha tudjuk, hogy a megye említett 32 településében 220 ezer embert érint a vezetékes ivóvíz hiánya. Ugyanakkor a hozzájárulási költségek emelkednek, mert ma már a vízműtársulati tagok 30—35 ezer forintot fizetnek, a csatornamű-társulatok esetében ez az összeg 40 és 55 ezer forint között változik. A vízmű- és csatornaműhozzájárulás összege az 1958- as áraknak már már a 10, illetve hússzorosát éri el. Ezért is sürgető igény, hogy minél hamarább épüljön meg az ivóvíz- és csatornahálózat az említett 32 településen is, mert az idő múlásával a költségek gyorsan emelkednek. Érden a Dél-Buda Térségi Víz- és Csatornamű Társulat kezelésében az elmúlt év végéig már 274 kilométer hosszú üzemelő vízhálózat van. Ez harmincezer ember ellátását teszi lehetővé, vagyis a város lakosságának kétharmadáét. A társulat működési területén, Érden, Tárnokon, Törökbálinton, Sóskúton és Pusztazámo- ron, valamint Budaörs-Török- ugratón az elmúlt harminc évben összesen 372 kilométer hosszú vízvezeték-hálózat épült, többnyire házilagos kivitelezésben. Időközben a Fővárosi Vízművek Csepel-szigeti vízbázisára is rácsatlakoztak Duna alatti átkeléssel. Az érdi társulatnak kivitelezői kapacitása és apparátusa is van. Gk építik a biatorbágyi és pátyi vízmüvet. Szépen emelkedett — különösen az el- pnúlt évben — a termelési érték, mert míg 1977-ben közel 16 millió forint volt, tavaly már meghaladta a 36,5 milliót. A. L. A, lönben megcsíp. Ravasz-gonoszul tud csípni, láttam már olyat, hogy a hús is kiszakadt a vigyázatlan tépőasz- szony karjából. Egy libáról 100-150 gramm toll kerül le, a fészerben már jócskán kavarog a fehér felhő, a belépő Duliskovics György lábán tolisarkantyú. A gazda a tépőasszonyt kei’e- si, péceli telepére invitálja őket, mert ugyancsak sürgetés lenne már a tépés. Gon diné gondolkozik, számol, aztán bólint: rendben van, de kérünk egy napot. Belefér még az időbe? Duliskovics György mélyet szív a kezében füstölgő szivarból, s beleegyezően int, hiába, nincs mit tenni, így a péceli libákról is biztosan lekerül a „kabát”. Jobbára nagyüzemben — Egy-két napot csúszhat a tépés, de többet nem — mondja a gazda. — Magam a ceglédi téesszel vagyok szerződésben, 2000 állatom van. Mint termelő, 500 ezer forintig adómentes vagyok, ám nincs ennyi hasznom. Egy évben jó, ha kétszázezer forint marad. A többi elmegy takarmányra, munkadíjra, vitaminra ... — A vitamin nagyon fontos a libáknak, főleg, így a tépés után — mondja Sólymost Istvánné, a szentmártonkátai Kossuth Tsz lúdtelepén. — A tortúra után két-három napig nagyon gunnyasztanak, enni sem esznek. A tsz-nek három lúdte- lepe van, nemsokára nálunk is kopasztanak Gondinéék. A tépés nehéz munka, s ilyenkor ősszel ráadásul nehezen is engedi el a liba a tollát. Valaha a faluban sokan tartottak libát, ha egy udvarban ilyet látott az ember, tudhatta, eladó lányok élnek ott. A gazdaasszony a stafírungba való tollat tépte le az állatokról, aztán, ha lány férjhez ment, a lakodalomban hízott liba volt az ünnepi étek. Ma már nem divat pehelypaplant, tömött dunyhát adni a lánnyal, így aztán a libanevelés jórészt nagyüzemi körülmények között folyik. Pedig a toll keresett cikk, s meg is fizetik az árát. Bellér Ágnes Rosszkedvem tele Rosszul kezdődik ez a tői. Elkeserítő a dermesztő hideg. S mintha ez kevés lenne, az ellátás is akadozik. Péntek-szombat a bevásárlás napja nálunk. Tulajdonképpen szombat lenne, hiszen akkor érünk rá. de az utóbbi hónapok tapasztalata alapján, jobb korábban, már pénteken elkezdeni. Tulajdonképpen nem lenne okom panaszkodni: nem kell faanyag, csempe, idomvas, pala után futkosnom, kenyeret, tejet, bort meg kapni az üzletben ... Sőt, most már Rama margarint is! De nekem most akkumulátor kell. A hetet valahogy kihúztam az éjszakai feltöltésekkel, ám egyre bizonytalanabb a reggeli indítás. Nekem pedig munkaeszközöm az autó. Tehát, pénteken kezdtem Vácott, és szombaton fejeztem be Gödön beszerző körutamat. Az eredmény: semmi. Murphyre kellett volna hallgatnom, ám én ezután még elkezdtem palackos gázt keresni. Ezen a legutóbbi szombaton — kenyér, tej, Rama volt a boltban — hideget ebédeltünk. Dr. Lakos László képviselő a telkemből szólt: 26-án szóba sem kerülhetett, hogy vendéglőben ebédeljünk. Viszont volt otthon bor. Az is melegített úgy, mint egy forró leves, amikor mozgásképtelenné vált autómat a ház előtt hagyva, elindultam gyalog a havas, jeges úton — rosszkedvem telén ... — gó. Gazdaság a számok tükrében Felfelé ívelő pályán A gazdasági élet irányítói novemberben már az év végi számok alakulására figyelnek. A Gödi Dunamenti Tsz, melynek birtokai Budapesttől egészen az országhatárig terjednek, jó eredményre számíthat. Négy év óta havonta értékelik az időarányosan formálódó mérleget, s közzéteszik a megjelenő Gazdasági Információ című kiadványukban. Átlapozva a füzetet, tizenegy táblázatot találunk benne, mely analitikus pontossággal tárja fel a tényeket. Így nemcsak a vezetők tájékozódhatnak, hanem bárki, akit a dolog érdekel. Kiderül például, hogy az idei közel 2 milliárd forint bevételi terv az I.—III. negyedév zárásakor 79 százalékra alakult. Mindebből következik az, hogy az év kilenc hónapjában az egységek teljesítménye időarányos volt, ettől csak két részleg maradt el. A megismert adatokból arra lehet következtetni, hogy a negyedik negyedév végén a tsz még többre is jut annál, mint amit előirányoztak. A fő ágazatok közül a növénytermesztés, a háztáji és a mező- gazdasági kooperációs ágazat máris teljesítette az évi tervet. Az állattenyésztők gondjai egyelőre még jelentősek az értékesítés újabban szerény lehetőségei miatt. Az ipari részlegek közül a MŰFÉM 129, az öntöde 106 százaléknál tart, ami nem utolsósorban a korábbi években előkészített és közben bevált pénzügyi politikának köszönhető. A közös gazdaságnak egyetlen fillér tartozása sincs. A mindig kényes kérdésnek számító létszámgazdálkodás a Dunamenti Tsz-nél az I— III. negyedévi átlagos statisztikai létszám szerint 49 fővel alacsonyabb, mint a tervezett. A bértömegnek 63,1 százalékát fizették ki eddig. Ma már nem tűnhet jóslatnak, hogy a gazdaság a korábbi mélypontja után pályáján felfelé halad. Radányi Lajos Ha a baj nem jár egyedül A pályázatból csomagterv lett Vaskos iratköteget tesz elém Raffay Béla, Ráckeve tanácselnöke. Az anyag felsorolja szinte az összes lehetséges rendkívüli eseményt, s szól azok megelőzéséről, a károk helyreállításának mikéntjéről. Mert Ráckevét is veszélyeztetheti az árvíz, a belvíz, a tűz; a lakosságot, az állatállományt járványok, egyéb elemi csapások és természeti katasztrófák. — A védekezés és a kárelhárítás általános szabályait túlnyomó-többségében az ágazati jogszabályok tartalmazzák. Miért van szükség e komplex tervre? — Korábbi tapasztalataink sarkalltak arra, hogy összeállítsuk ezt a tervet. Ugyanis ma már nem elég, ha az államigazgatás igyekszik lépést tartani a napi eseményekkel, azoknak elébe kell mennie. Nagy leckét kaptunk két ,évvel ezelőtt, amikor az országos havazás miatt egyszerűen megállt az élet Ráckevén és körzetében. Hiába készült fel időben a költség- vetési üzem és a termelőszövetkezet. Erőgépeink egyszerűen képtelenek voltak letakarítani az utakról a rendkívüli tömegű havat. Elakadtak az élelmiszert, fűtőanyagot, benzint szállító járművek, az ingázók nem tudtak munkába menni, a körzeti orvosok, a mentők nagy késésekkel érték el a rászorulókat. Végül is csak páncélos katonai alakulatoktól kért, tolólappal felszerelt T—34-esek tudtak utat törni a mély hóban. De más előzménye is van e munkának. A Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottsága és a Pest Megyei Tanács közösen írt ki pályázatot Ügyintézés gyorsan, korszerűen, egyszerűen címmel. Mi ezt a témát, a rendkívüli eseményeket választottuk. Az Konténerek Az ÉGSZÖV szigethalmi üzemét azok a konténerházak tették ismertté, amelyeket a tengizi gázvezeték magyar építőinek készítettek. A sivatagi körülmények között is jól vizsgázott házakat azóta hazai városokba is szállítják. Legújabb megrendelésük egy kecskeméti bevásárlóközpontra szól. Az átriumszerűen felállítandó harminckét épületelemből álló üzletközpontban sokféle kereskedelmi egység kap helyet a húsbolttól, a bárig. Képeinken: Készülnek a kirakati portálok. A fémvázas épületeket gondosan szigetelik, így elkerülhetőek az ilyen jellegű házaknál tapasztalható kényelmetlenségek. (Erdősi Agnes felvételei) elkészült pályamunkáról közben pedig kiderült, hogy az eredeti célnak megfelelően jó tematikai anyag. Kérésre már megküldtük a megyei munkavédelmi felügyelőnek is. — Aprólékos, pontos a terv, mert a politikai, társadalmi és tömegszervezetek, intézmények és gazdálkodó- egységek vezetőinek, beosztott dolgozóinak névre szólóan határozza meg feladatait rendkívüli események idején. Hogyan lehet mozgatni, egyáltalán riasztani égy ekkora apparátust? — Többcsatornás információs rendszerünk van. A hagyományos telefon mellett rádiótelefon-összeköttetés él a megyei polgári védelmi parancsnoksággal. A ráckevei tűzoltóbázison kívül a körzetben több helyen is telepítettünk CB-rádiót, egyik gépkocsinkban is van. A tűzoltóbázis jól felszerelt és állandó ügyeleti szolgálatot tart. S ma már a honvédséggel is közvetlenebb a kapcsolat. Érdekességként mondom, hogy az Áfor reagált az elsők között és a legrugalmasabban, mert a tanács hatáskörébe utalta adott esetre vonatkozóan a gázolaj és a benzin elosztásának, a tartalékolás elrendelésének jogát. így baj esetén az energiahordozókkal is a tanácsi operatív bizottság rendelkezik. A lényege ennek a csomagtervnek, hogy rendkívüli helyzetben, a tűzoltókéhoz hasonló riadólánccal egyszerre értesíthetjük az egyes feladatok gazdáit. Ez azért is fontos, mert Ráckeve a Duna partján is a szigeten terül el. Az árvíz- és belvízveszély elhárítására állandóan gondot fordítunk. Az Angyali-szigeten és a Kerekzátony-szigeten együttesen vagy ezer épület van, ezek közül sok a fából készült. Így a szigetek tűzve-* delme és a vízből mentés is sajátos feladatunk. A Vörös- kereszt elnöksége a megyei szervezettel, a helyi tanácsokkal, és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal karöltve két évvel ezelőtt létrehoztak egy vízi mentőszolgálatot. Ennek bázisa a kiskunlacházi üdülőterületen van, s képzett személyzete állandó ügyeletet tart, persze járőröznek is. Erre a motorcsónakra szeretnénk föltenni egy hordozható fecskendőt, így vízről lehetne oltani, ha tűz üt ki valamelyik szigeten. — Már leesett az első hó. Nem okozott ez gondot? — Sajnos, igen. Éppen ezért kértük a KM Közúti Igazgatóságát, hogy Lórév felé sózzák a jegesedő utakat. Ugyanis arrafelé a kompátkelő miatt olyan nagy a jármű- forgalom, mint egy főútvonalon. Aszódi László Antal
