Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) kőbánya nyereséges lett volna. És még valamit. Azt mondják, demokrácia csak ott alakulhat ki, ahol az erőszakszervezet nem tudja az egészet elnyomni. A részleges hatalom a hatalom megosztásához vezet, s ez demokratikus társadalomszerveződéshez. Sose volt iga- zabb Juhász Ferenc keserű jelzője: valóban „tékozló ország” a mienk. Javaslom tehát, hogy növeljük az állami tulajdonú lakások, üzletek értékesítési hányadát. Javaslom a termelőegységeknél létszámhígítás miatt fölvett vezetők létszámának radikális csökkentését. Javaslom a társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatások 20 százalékos mérséklését. Sokat gondolkodtam, ilyen körülmények között javasoljam-e a költségvetés elfogadását. Nemleges következtetésre jutottam. Szavazzuk meg jobb híján, kényszerűségből a 4-es változatát a költségvetésnek, azzal a módosítással: ne vegyék el a tanácsoktól az 500 milliós támogatást. Bízom benne, hogy a Pénzügyminisztérium ezt máshonnan is ki tudja gazdálkodni. Javaslom tehát: ezt az 50/0 milliót inkább a társadalmi szervezetek támogatásából vonják el. KO VACS LÁSZLÓ: Differenciák kiegészítés Az elmúlt években gyakran hallottuk, hogy többet fogyasztottunk, de nem mindig jelöltük meg. hogy milyen területen. A többletkiadás a költség- vetés egyes területeire is igaz — mondta a képviselő, majd saját tapasztalatainak a tükrében elemezte, hogy mi vezetett a költségvetés egyensúlyi állapotának megbomlásához. — Fokoztuk a jövedelemcentralizációt és a támogatásokat, ami elsősorban az átlagos vagy ennél jobban működő vállalatokat sújtotta, és nem ösztönözte a • gazdálkodókat nagyobb teljesítményre. — A támogatások dinamikus emelkedése nem segítette a merev, bürokratikus intézményrendszer megváltoztatását — emelte ki Kovács László. — A radikális átalakítás nemcsak takarékossági okokból szükséges, hanem a társadalmi, gazdasági folyamatok felgyorsítása érdekében is. Milyen utat kell választanunk? Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az intézkedések érdemi hatása kevés, a valóságos egyensúly megteremtését nem biztosítja. A kormány bizalmat kér a parlamenttől, a néptől. Én magam is úgy látom, bizalom nélkül nem lehet eredményes munkát yégezni. A képviselő befejezésül egy javaslatot terjesztett elő: — A májusi nyugdíjkompenzációkor a társadalombiztosítás éljen a differenciálás lehetőségével. A 4 ezer forint alatti nyugdíjaknál 200 forint, 4—5 ezer forint között 150 forint, 6 ezer forint felett pedig a javasolt 100 forintos emelést valósítsák meg. Az általam javasolt változtatás éves szinten 1,2 milliárd forintos többlet- kiadással jár. Kérem, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy milyen pótlólagos forrásokból lehetne biztosítani ehhez a fedezetet — mondotta befejezésül Kovács László. újabb korlátozásokkal kell-e fellépni. Vagy inkább nagyobb figyelmet kellene fordítani a takarékosságra. Horváth Ferenc képviselő azt tette szóvá, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is szaporodnak a közpénzeken épülő, szuperluxusigényeket kielégítő üdülők, vadászházak, ahová nemritkán személyi használatú helikopterrel érkeznek a hazai vendégek, nagy hatalmú, befolyásos emberek. S bár felróható a honatyának, hogy a jelenségből általánosít, a felszólalását követő taps jelezte: sokkal szigorúbban kellene osztogatni a közpénzeket. A vitában az is megfogalmazódott, hogy valójában a Pénzügyminisztérium által előterjesztett változatok közül egyik sem tartalmaz reális választási lehetőséget. A hozzászólások csak megerősítették, hogy a kormány a jövőben aligha állhat ki még egyszer ennyire egyoldalú, az elvonásokat a végsőkig növelő költségvetési tervezettel a parlament elé. Mindenképpen átgondoltabb pénzpolitikára van szükség, s ebből következően a cél csak az lehet, hogy a kiadások további lefaragásával teremtsünk fedezetet az elvonások csökkentésére. Dr. Horváth 'Miklós a többség egyetértését bírta, amikor követelte, hogy a kormány következetesen hajtsa végre a veszteséges vállalatok felszámolási programját, és radikálisan csökkentse az államigazgatási apparátust. Lehetséges, hogy 1989 végén egy ehhez hasonló tervezetre már nemet mond a parlament. Ha csak a stabilizációs program keretében hozott intézkedések nem állítják meg a gazdasági és társadalmi válság felé vezető úton az ország szekerét. VILLÁNYI MIKLÓS: Cél a támogatáscsökkentés Sokan bírálták a költségvetést Nehezen hihető, hogy bárki is a képviselők közül megirigyelte a kormánytagok bársonyszékét, annyi kritikát, elmarasztalást kapott a költség- vetés vitájában a Minisztertanács. A felszólalók legtöbbje aggodalmának adott hangot, kifejezte azt a véleményét, hogy a pénzügyminiszter által előterjesztett változatok nem szolgálják igazán a stabilizációs programot. Az elvonások növelése nem jár együtt azzal, hogy a hatékony termelés finanszírozására és az indokolt szociális juttatásokra a jövőben az igényeknek megfelelően többet költhetünk. Éppen ezért nem meglepő, hogy a honatyák végül az állami kiadások további lefaragására kényszerítették a kormányt. Többen foglalkoztak a pótadó kérdésével is. Fábián Károly megjegyezte: a pénzügyi kormányzat „kiapadhatatlan adóötletek sokaságával" áll elő, s tovább erősödik az el- vonó-elosztó, más szóval fosz- togató-osztogató mentalitás. A kormány persze azt mondja, kényszerhelyzetben van. Ezzel a képviselők is egyetértenek, ám azt már vitatják, hogy a szorzások közepette A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót. Válaszában felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzás továbbra is a kormány dolga, azt nem veheti át ,az Országgyűlés. A továbbiakban elmondotta, hogy a kormány elhatározott célja a társadalom működéséhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Szükség van. az úgynevezett háttérintézmények racionalizálására, a felesleges, párhuzamos intézmények megszüntetésére is. Ugyancsak lényeges a gazdaságtalanul működő állami eszközök új működési formájának kialakítása, beleértve azt is, hogy a feleslegessé vált vagyont értékesítsék. A vitában elhangzott megjegyzésekre reflektálva kiemelte: jövőre 9 milliárd forinttal csökken az agrárszektort érintő támogatások ösz- szege. Ennek azonban túlnyomó többségét az áremelések kiegyenlítik, fgy az agrárgazdaság . vállalatainak jövedelme nem mérséklődik. Többen bírálták a Pénzügyminisztériumot. hogy jelentős összegű, vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapján. A jogos észrevételeket elfogadva Villányi Miklós ígéretet tett arra. hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. .Javaslat hangzott el arra is, hogy a parlament állítson fel számvevőszéket. A kormány nyitott erre az indítványra. Villányi Miklós végezetül elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottságnak a parlament elé terjesztett négyes számú ‘ tervezete összhangban van a kormány költségvetési reformprogramjával, figyelembe veszi a 20 milliárd forintos költségvetési hiányt, a javaslatban szereplő támogatási csökkentések a jövő évi gazdaság- és pénzügypolitikai törekvéseket nem keresztezik, ezért a kormány nevében elfogadásra ajánlotta. Kevesebb lesz a különadó Ezt követően Puskás Sán- hogy a szünetben a bizottság dor, a terv- és költségvetési megvitatta a Király Zoltán álbizottság előadója lépett a tál előterjesztett úgynevezett mikrofonhoz. Beszámolt arról, támogatási csomagtervet. PusHa a kormány kávézik, akkor nem érdemes beszélni. Erre jutott Moravszki György Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, az ebédszünet utáni első felszólaló. Hiába függesztették fel újabb két percre az Országgyűlés munkáját, az első padsorok foghíjasak maradtak. A képviselő csak akkor kezdett — immár harmadszor — a mondandójához, amikor a pénzügyminiszter végre megérkezett. Néhány kollégája azonban csak később került elő... ★ A parlament tulajdonképpen nem a bős-nagymarosi vízlépcső építéséről szavazott októberben, hanem a kormánynak adott bizalmat. A kormány föllélegzett, s azóta kevés információt kapnak a képviselők. Holott akkor olyan döntés született, hogy a beruházás a teljes nyilvánosság mellett folytatódjék. Mindezt dr. Berdár Bélától (25. vk.. Budakalász), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatójától. az építkezés ellenőrzésére létrejött parlamenti ad hoc bizottság titkárától hallottuk. A bizottság kialakította munkaprogramját. E szerint mihamarabb napirendre tűzik az öreg Duna helyzetét, helyszíni szemlét tartanak a szigetközi szivárgó rendszernél. Arra ösztönzik a kormányt, hogy tárgyaljon a csehszlovák féllel a. kiegészítő beruházásokról. Meg arra is hogy vegyék számba valamennyi szennyező- forrást. készüljön program az elhárításukra, s mindehhez legyen pénzügyi fedezet. NOTESZLAPOK Minden javaslatot, kezdeményezést — így az alternatív szervezetekét is — megvizsgálják. Szakmai kérdések megvitatásába független szakértőket is bevonnak. A bizottság álláspontja szerint a szennyvíztisztítási program végrehajtása nélkül nem lehetséges az erőmű csúcsra járatása. ★ ' Minden a pénz körül forog ezen az ülésszakon. És ugye szegény ember vízzel főz. Vagy még azzal se? Valameny- nyi fölszólalónak jár ugyanis egy mikrofon s egy pohár víz. A költségvetési vitában részt vevő Kiss István Bács-Kiskun megyei képviselő azonban csupán az előbbit kapta meg. Fölnézett a papírjaiból, majd kiszaladt a száján: mi az, már víz sincs? Na, jó úton haladunk ... Ilyenkor ez kerül a jegyzőkönyvbe: derültség a teremben. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter (7. vk., Cegléd) képtelen szabadulni az újságíróktól. Két lépést se tehet a folyosón anélkül, hogy valaki meg ne állítaná. A katonai kiadások csökkentése, az alternatív katonai szolgálat kérdései mellett az váltja ki a legnagyobb érdeklődést, hogy egy teljes szovjet páncélos hadosztályt vonnak ki hazánk területéről. Azt tudakoltuk a minisztertől, mi lesz a megüresedő létesítmények sorsa? Netán a Magyar Néphadsereg birtokába kerülnek, vagy esetleg polgári célra hasznosítják azokat? — Konkrétumokkal nem szolgálhatok, még nem tisztázódtak a dolgok. Azt mindenesetre figyelembe kell venni, hogy ezeket a létesítményeket a szovjet egységek hozták létre, szovjet forrásokból. Megkérdeztük Kárpáti Ferenciül azt is: hogyan érinti a kormányzati munka korszerűsítése a Honvédelmi Minisztériumot? — Ez a döntés valamennyi főhatóságra, minisztériumra, így a honvédelmi tárcára is vonatkozik. Szervezeteket vontunk össze, csökkentettük a létszámot. Mérsékelni akarjuk az adminisztrációt is, amely — nemcsak a minisztériumban, hanem a csapatoknál is — a hatékonyság rovására megy. Annyit még elárulhatok: a munka nem fejeződött be. Sokan szorongatták dr. Vo- na Ferenc (16. vk., Ráckeve) ráckevei körzeti állatorvos kezét, miután a parlament — a kormány ellenére — elfogadta javaslatát: ne a tanácsoktól, hanem a társadalmi szervezetektől vonjanak el 500 millió forintot. Ám akadt ennél drasztikusabb indítvány is, amely szerint 50 százalékkal kell csökkenteni e szervezetek költségvetési támogatását. Ez Király Zoltán Csongrád megyei képviselő véleménye. De mit szól ehhez dr. Dobi Ferenc (6. vk., Tápiószele), a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete főtitkára. — Azzal nem értek egyet, hogy a tanácsoktól vonják el a pénzt, óm azt túlzásnak tartom, hogy felére csökkentsék a társadalmi szervezetek, ez esetben a szakszervezetek támogatását. Ez már a politikai munka rovására menne. Ez nem jelenti azt, hogy ellene vagyunk az ésszerűsítésnek, a korszerűsítésnek. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi időben a szakszervezeti központban 28, a megyei szervezeteknél 20—22 százalékkal csökkentettük a létszámot. Dr. Dobi Ferencnek akad egyéb hozzátennivalója is a vitához. Például az, hogy a mezőgazdaság legalább olyan arányban részesüljön a költségvetésből, mint amennyit letesz az asztalra. Ez vonatkozik a szakszervezethez tartozó többi ágazatra is. Az pedig különösen irritálja a dolgozókat, hogy különböző szakmák bér- és. egyéb követelésekkel állnak elő. Ezek mögött nem mindig van az igényeknek megfelelő teljesítmény. Panaszkodni, követelni ők is tudnának ... ★ Karácsonyi hangulat iion a Parlamentben is. Az aulában ott a fenyőfa, de valahogy nem olyan, mint amit a koráhbi években megszoktunk. Nem annyira sudár, nem annyira dús, és mintha a díszeket is lespórolták volna. Jól illik az elfogadott költségvetéshez. Kövess László kás Sándor kitért arra is:Vo- na Ferenc felvetette, hogy a négyes számú változatban szereplő, a tanácsok támogatását 500 millióval csökkentő elképzeléssel nem ért egyet. Helyette javaslatot tett a társadalmi szervezetek támogatásának ugyanilyen mértékű csökkentésére. A bizottság ilyen rövid idő alatt nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben, ezért az eredeti indítványát tartotta fenn. Nem változtatott a bizottság a 4 százalékos különadót ajánló tervezetén sem. Egyetértett azonban azzal, hogy a vitatott kérdéseket a reformbizottság jövő évben tárgyalja meg és foglaljon állást. Kérte az Országgyűlést,. hogy a terv-, és költségvetési bizottság által előterjesztett négyes számú változatot fogadják el. Ezután a törvényjavaslat és az azt módosító, kiegészítő indítványok fölött szavazott az Országgyűlés. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Király Zoltán javaslatát a támogatási albizottság létrehozására és működésére vonatkozóan, a reformbizottságnak átadta. A költségvetési törvényjavaslat kifejezetten, szövegszerű módosítására nem tettnek külön indítványt a képviselők. Ezért először Vona Ferenc javaslatáról — a tanácsok támogatásának érintetlenül hagyásáról — szavaztak. Ezzel a javaslattal a kormány és a költségvetési bizottság nem értett egyet, a képviselő azonban fenntartotta indítványát. A képviselők 150 igenlő, 165 ellenszavazattal és 25 tartózkodással nem, fogadták el a kormány álláspontját. Az elnök Villányi Miklósnak adta meg ezután a szót, aki kifejtette, hogy Vona Ferenc nem a költségvetési egyenleg rovására javasolta a tanácsi támogatások csökkentésének elhagyását, hanem egyúttal indítványozta a társadalmi szervek támogatásának • mérséklését. Ezért kérte, hogy e .két javaslatról együtt szavazzon az Országgyűlés. X parlament kétséget kizáró többséggel, 57 ellenszavazattal és 17 tartózkodással úgy döntött, hogy a tanácsok támogatását a költség- vetés kiadási oldalán 500 millió forinttal megtartja, és helyette ennyivel csökkenti a társadalmi szervek támogatását. Ezt követően a terv- és költségvetési bizottság négyes számú változatáról döntöttek a képviselők. Kétséget kizáró többséggel — 31 ellenszavazattal és 13 tartózkodással — voksoltak e változat mellett. Ez feleslegessé tette, hogy külön- külön szavazzanak a másik három változatról. Szavaztak a pénzügyminiszternek a tartalék felhasználására vonatkozó kiegészítő javaslatáról is. Ezt kétséget kizáró többséggel — 15 ellenszavazattal és 17 tartózkodással — fogadták el. Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általánosságban is elfogadják-e. Az Országgyűlés a Magyar Népköz- társaság 1989. évi költségvetéséről szóló javaslat negyedik változatát — a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartózkodással — törvényre emelte Végül a vállalkozások 1989 évi eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képviselők. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjesztette be, a terv- és költségvetési bizottság pedig azt javasolta, hogy a nyereségadó alapja után 4 százalékos kiegészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény. Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvényjavaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — fogadta el. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően az Országgyűlés tájékoztatást hallgatott meg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. SZŰRÖS MÁTYÁS: Fontos a pápai üzenet Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta — mint arról a képviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy december 9-én a Vatikán sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozta II. János Pál pápa 1989. január 1-jén elmondandó újévi üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje síkra száll a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot diplomáciai úton eljuttatták a magyar kormányhoz is. — A pápai megnyilatkozás — amely egyaránt szól a hívőkhöz és az államokhoz — megítélésem szerint összhangban van kormányunk e kérdésben vallott és többször kinyilvánított álláspontjával, törekvéseivel. A pápai üzenet gondolatmenete, az abban megfogalmazott igények egybecsengenek a magyar politika olyan alapvető céljaival, mint a humánus szocialista társadalom, a demokratikus jogállam megteremtése. Külön is hangsúlyozta, hogy az üzenet a jogok igénylését összeköti a nemzetiségek alapvető kötelezettségeivel, így az állampolgári és társadalmi lojalitás érvényesítésével. Országgyűlésünknek a pápa üzenetét támogató állásfoglalása újólag megerősítené a polgári és politikai jogok egyezségokmányához való teljes körű csatlakozásunkkal is kifejezésre juttatott felfogásunkat, a Varsói Szerződés keretében, illetve az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek fórumain előterjesztett humanitárius kezdeményezéseinket, közöttük a nemzetiségi jogok nemzetközi kodifikációjának igényét. Az állásfoglalás egyúttal egyik méltó előkészítő lépése lenne II. János Pál tervezett magyarországi látogatásának is. Nyilvános állásfoglalásunk kifejezné a magyar állam és az egyházak, a hívők konstruktív viszonyát. Ösztönözné egyrészt ökumenikus egyházközi, másrészt együttes állami-egyházi rendezvények megtartását, esetleg nemzetközi keretekben is. A külügyi bizottság azt javasolja, hogy az Országgyűlés állásfoglalása üdvözölje és biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat. A pápai üzenet hivatalosan 1989. január 1-jén hangzik el. Szűrös Mátyás végezetül kérte az Országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottságot az állás- foglalásnak az elmondottak szellemében történő megfogalmazásával és nyilvánosságra hozatalával. Tóth Károly megyés püspök (országos lista) a Magyarorszá- gyi Egyházak ökumenikus Tanácsa nevében, a magyarországi nem római katolikus egyházak nevében, s ezen egyházak az Országgyűlésen is jelen lévő vezetőinek egyetértésével kifejezte köszönetét, hogy a II. János Pál pápa békenapi üzenete nyomán az Országgyűlés figyelme újra ráirányul az egyházaknak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmére. Javasolta, hogy az Ország- gyűlés kezdeményezze egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadandó olyan nemzetközi dokumentum előkészítését, amely kodifikálja a nemzeti cs etnikai kisebbségek jogait, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatához hasonlóan. A külügyi bizottság tájékoztatóját a fenti kiegészítéssel az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja — amelyen az el- \ nöki tisztet felváltva töltötte be Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött. Csütörtökön a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját a parlament.
