Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-19 / 301. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM »ríni 1988. DECEMBER 19., HÉTFŐ Olcsóbb nézni, mint venni Aranyvasárnap a pult két oldaláról „Zúg a harcoknak haragos rivadása, keményen csattog az összeütött fegyver” — énekli Vörösmarty. Magam is hasonló harci jelenetekre számítottam a karácsony előtti utolsó hétvégi rohamon' aranyvasárnap, tévedtem. ... Nagymaros nyugodt, csendes életében láthatólag nem hozott változást a jeles nap, a nemrég átadott Skála-áruház előtt cSak húszán, harmincán várják a nyitást. Itt sem lehet kapni országos hiánycikkeket, például fagyasztóládát, ami volt, az első napon elkapkodták. Csaknem minden vásárlóra jut egy eladó, tizennyolcán dolgoznak — tudom meg Balázs Vin- cénétől, az igazgatótól. Valószínűleg meglesz az ezüstvasárnapihoz hasonló háromszáz- ezer forintos forgalom, hiszen a nyitáskor rriár elkelt egy színes televízió, Visegrádról jött át Mócsai Zoltán és testvére, György, hogy megvásárolják a szüleiknek szánt ajándékot. Vácott a rendőrség is kitesz magáért: a Rákóczi utca eldugott zugában radaros kocsi parkol, sokba fog kerülni a sietség. Aranyvasárnapot tart az autópiac is. Vagy harmincán próbátoak megszabadulni—az Szigetszentmiklóson a Márka Áruházban a márkás ajándékok voltak kelendők vasárnap Kora reggel már megindult a roham az üzletekben autójuktól. Korának kijáró tisztelettel veszik körül a régi Wartburgot, amit a tulajdonos röviden Eötvös-ingaként titulál. Az egyik nézelődő — jártas lehet a fizikában — megjegyzi, igaza van a tulajnak, az ingán sem lehet közlekedni. A tulajdonost nem zavarja a gúnyos nevetés, most már arról beszél, hogy ehhez a kocsihoz minden alkatrészt egységáron, húsz forintért adnak ... Mégsem talál vevőre a kocsi, mint ahogyan a többi sem, vásárló alig akad, azok pedig sokallják az öreg Ladákért, Skodákért, Daciákért a szélvédőre írt jókora összeget. A Naszály Áruházban arany- vasárnapi a hangulat, néhány perc alatt legalább hárman tipornak a lábamra, s a tömegben majdnem a kabátot is lesodorják rólam. A pultok ros- kadásig telve áruval, a népszerű, másutt már alig kapható Legóból itt legalább tizenötfélét kínálnak, mégis legtöbben a bejáratnál hagyják el az osztályokat üres kosárral. A szomszédos ruházati, lakástextil- és cipőáruház igazgatónője szerint sokan jönnek ezen a napon, de keveset vásárolnak. Ha még két-három hét volna karácsonyig, talán eladhatnák a raktárban felhalmozott készletet— véli. Nyolc- vanan dolgoznak az áruházban, és mi tagadás, voltak jó néhánvnn, akik szívesebben maradtak volna otthon. Érthető is. hiszen az alapórabérre kapják a száz százalékot, s ez az aranyvasárnapi ötórás műszak így száznyolcvan forintot jelent az eladónak az adó levonása nélkül. Nem túl irigylésre méltó az eladók helyzete, mégis, talán a nap varázsa teszi, nincs hangos szó, az eladó — igaz, kissé fásultan — megjegyzés nélkül veszi le a tizenötödik pulóvert a kedves vevőnek. A pénztáros szeme sem rebben, amikor egy nénike alkudni próbál, négyszázat ígér az ötszáz forintos táskáért. A néniké segélykérőén néz körül... — Négyet megérne — mondogatja. A hangosbemondó elnyomja szavait, a közelgő nyereményhúzásról tudósít. Aki ezer forintnál magasabb összegért vásárolt, nyereményjegyet kapott. Az egyik sétálgató vásárlót kérik meg, hogy a jókora kosárból kihúzza a nyertes szelvényeket. A legszerencsésebb Berkenyéi András zebe- (Folytatás a 3. oldalon.)-4 szociáldemokráciáról Nyers Rezső nyilatkozata A párt belső demokráciáját nevezte meg Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter a szociáldemokrácia legfőbb olyan mozgalmi hagyományának. amely az SZDP és az MKP 1943-as egyesülése után elveszett, s amely ma is időszerű. A televíziónak adott interjújában felelevenítette, hogy a Szociáldemokrata Párt vitatkozó párt volt; politikáról, érdekekről, eszmékről egyaránt élénk viták folytak soraiban. belső pluralizmus jellemezte. A másik ilyen „hozománynak” az SZDP reális gazdaság- politikáját tartotta, amely az egyesülés után a kommunista párt forradalmi dinamizmusával együtt jó ötvözet lett volna, ám — mint közismert — ez sem valósult meg. Egy további ilyen elveszett hozomány Nyers Rezső szerint a szociáldemokraták külpolitikája volt; intenzív, baráti kapcsolatokra törekedtek a Szovjetunióval és a többi keleteurópai állammal, ugyanakkor jó kontaktusokat kívántak fenntartani Nyugat-Európával is. A mai MSZMP is büszkén vallhatja magáénak ezeket a hagyományokat — hangsúlyozta a Politikai Bizottság tagja. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye egy magát Szociáldemokrata Pártnak nevező szerveződés Létrejöttének bejelentéséről. Nyers Rezső kifejtette: egyelőre nem világos, hogy milyen politikai alakzatok formálódnak, s melyeknek lesz szerepük egy jövőbeni többpártrendszerben. Mindenképpen meg kell őrizni az MSZMP-nek az egyesült párt jellegét, s az említett kommunista-szociáldemokrata szintézisre kell törekedni. Amennyiben ez sikerül — s jó úton vagyunk efelé —, akkor kétes, hogy a párt sorain kívül is helye, funkciója lehetne-e egy szociáldemokrata mozgalomnak. A Duna Kor első közgyűlése Egyelőre nem akarnak párttá válni A Duna Kör megtartotta első közgyűlését, szombaton a Pilvax kávéházban Budapesten. A független, országos társadalmi szervezet, amellyé a Duna Kör november elején alakult, fő céljának a bioszféra és a társadalom együttélési lehetőségeinek feltárását tekinti. A közgyűlés szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Szekfü András szociológus hangsúlyozta, hogy a Duna Kör egy hazánkban még nem ismert, úgynevezett nonprofit típusú, azaz nem haszonelvű szervezet. Nem törekszik politikai hatalomra, egyelőre nem kíván parlamenti párttá válni. Ugyanakkor a képviselőkkel is meg akarják ismertetni mindazokat a dokumentumokat, adatokat, tudományos elemzéseket, amelyek segíthetik döntésüket az ökológiai — vagy azt is érintő — kérdésekben. A nyilvánosság kereteinek tágításával, a politikai és a közéleti demokrácia szélesítésével akarják céljaikat elérni — mondotta a választmány tagja. A legrégebbi hagyományokkal rendelkező hazai alternatív szervezet most megválasztott vezetősége nevében Vargha János kiemelte: a tiszta, esztétikus és egészséges környezetben az emberi élet személyes jog és igény, s mindezért az állampolgárok ma már közösségeikben is fellépnek. Az államhatalom — s szervei — által a környezetgazdálkodásban elkövetett hibákra így bizonyára hatékonyabban tudják felhívni a figyelmet — mondotta. Egy kérdésre válaszolva Vargha János kifejtette, hogy a Duna Kör tagsága és vezetői. bár törekednek a környezetvédelmi állami szervekkel a partneri viszonyra — céljaik és elveik fenntartásával —, ugyanakkor ellenzik, hogy egy közös minisztérium együtt kezelje a környezetvédelem ügyeit a most elsősorban gazdasági érdekű vízgazdálkodással. E ténynek tulajdonítják egyebek mellett, hogy az utóbbi években a közvetlen hasznot nem hozó környezetvédelem sok szempontból háttérbe szorult a politikai döntésekben. Bejelentették a sajtótájékoztatón, hogy január 28—29-én országos környezetvédelmi konferenciát rendez a Duna Kör a 4—6—0 békecsoport, a Budapesti Műszaki Egyetem zöld klubja és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem természetvédelmi klubja bevonásával. Nemzetközi összefogással Erdélyi szövetség A Magyarországon élő erdélyi származású és Erdély iránt érdeklődő állampolgárok, az Erdéllyel foglalkozó különféle kulturális szervezetek, körök és egyesületek erdélyi szövetséget hoztak létre szombaton, az Állatorvos-tudományi Egyetem aulájában tartott alakuló közgyűlésen. Ismertették a szövetség leendő feladatait és céljait, majd a részvevők elfogadták az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot. Az erdélyi szövetség alapelvének tekinti a magyar nemzet oszthatatlanságát, s meggyőződése, hogy a kormány és a magyar társadalom egyetemlegesen felelős azért, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok háborítatlanul őrizhessék és ápolhassák anyanyelvűket, kultúrájukat, tanulhassák és ismerhessék történelmüket, hagyományaikat. A független, demokratikus szervezet erőfeszítéseket kíván tenni azért, hogy a magyar társadalom minél pontosabban ismerje az erdélyi magyarok helyzetét, múltját és jelenét. Törekvéseit nemzeti és nemzetközi összefogással akarja érvényesíteni, s állandó figyelemmel kíséri majd az erdélyi magyarság helyzetét. Az egyesület törvényességi felügyeletét a Fővárosi Bíróság látja el. Tagja lehet minden tizennegyedik életévét betöltött állampolgár, belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Labdarúgók teremben Lz elmúlt hétvége megyei sportjának egyik legkiemelkedőbb seményc a labdarúgóteremtorna-bajnokság volt. A mérkőzé- ek több helyszínen zajlottak. Felvételünk Szigetszentmiklóson Lészült, a házigazda SZTK és a soroksári VOSE-rangadón, ahol a vendegek bizonyultak jobbnak. (Hancsovszlti János felvétele) S okféle teendője közepette jut-e ideje a körzeti orvosnak a betegeivel beszélgetni? Ha- mari feleletnek bizonyulna a tagadó válasz a kérdésre. A betegek egy bizonyos csoportjával lehetetlen nem beszélgetni; várják, kikövetelik, gyakran a gyógyszernél is fontosabbnak tartják. A betegeknek ez a csoportja az időseké. A hatvanon túlinké, a hetven felettieké, a nyolcvanat megérteké. S amint halad felfelé az évek száma a korosság lajtorjáján, úgy egyszerűsödik az az elszámolás, melyet a maguk sorsáról, helyzetéről készítenek az idősek. Erről az elszámolásról beszélgetünk a községben huszonkettedik éve élő, gyógyító orvossal. Amint mondja, a hatvan évet túllépők között még sokan vannak olyanok, akik hajtanak, nem kímélik magukat, legtöbbször azért, mert gyermeküket, gyermekeiket segítik. Igaz, azoknak jóval fiatalabban gyakran sokkal többjük van, mint az őket még mindig támogató szülőknek, ám a sok adósság emlegetése, az erre sem telik, arra sem jut ismételgetése megteszi a maga hatását... Hetven felett azonban, mondja a doktor, már elillannak az illúziók azzal kapcsolatban, mi ■ a fontos, s mi nem. Lényedében egy valami marad, ami kiemelkedik az élet összes többi ELSZÁMOLÁS eleme közül, s ez az egy az egészség. Igen, folytatja az orvos, akkor már minden mást megelőz az egészség értéke, fontossága, csakhogy sajnos, sokaknál késői a belátás ... A test adta korábbi figyelmeztetések, az orvosi tanácsok mellőzése, félvállról vevése. a kellő kezelés nélkül maradt betegségek következménye szinte egyszerre szakad rá az amúgy is gyengülő testre. az elhasznált idegekre. S ezen már nem tud segíteni sem a saját vagyon, sem a gyerekeknek juttatott támogatás esetleges (mert gyakran sajnos, hiába várt) viszonzása. A baj már társ marad az élet utolsó pillanatáig. A megyében minden száz elhunyt közül ötvenöt a keringési rendszer betegségeinek áldozata. Ezt a riasztó arányt akkor foghatjuk fel a maga teljes valóságában, ha leírjuk: az annyira rettegett daganatok („a rák”) részesedése húsz százalék. Ami szintén nyomasztó, ám rámondhatjuk: eredetét nem tudva, legtöbb változatával szemben tehetetlenek vagyunk. Ugyanezt viszont nem állíthatjuk a keringési rendszer betegségeinél. Ott nagyon is tudottak az előidéző, a betegséget súlyosabbá tevő okok. mégis például a magas vérnyomásban szenvedőknek egy jelentős csoportja akkor akad fenn az orvosi szűrőn, amikor a vezetői engedély meghosszabbítása miatt jelentkezik a rendelésen. S ez is főként a férfiakra igaz. a nők esetében még ez a kényszerítő ok sem áll fenn, sokan közülük a változási időszak jelének vélik a tüneteket, nem fordulnak orvoshoz. Távolra kerültünk volna a községi körzeti orvos tapasztalataitól, az elszámolás megható és elszomorító, de mindenképpen kikerülhetetlen aktusától? Ügy hisszük, lépésnyit sem távolodtunk el attól. Csupán töprengeni kezdtünk a példák segítségével azon, vajon az elszámolás mennyiben objektív függvénye a megélt életkorral természetesen együtt járó bajoknak — amilyen a látás megromlása, a bőr elváltozása, a kötőszövetek átalakulása stb. —, s mennyiben következménye azoknak az előzményeknek, amelyek az idős ember életvitelét, életmódját akkor jellemezték, amikor még befolyásolhatta volna az érintett a majdani következményeket. A tapasztalatok azt mondatják a szakemberekkel, hogy sajnálatos, de igaz: későn, túlságosan késön válik fontossá számunkra az egészségünk. Akkor kerül az első helyre a fontossági sorrendben, arm kor már csekély a cselekvési lehetőség, szűk a mozgástér, reménytelen bizonyos folyamatok megállítása, de még lassítása is. Ilyen például az alkoholos eredetű májbetegség és májzsugor, az ebben meghaltak száma folyamatosan emelkedik a megyében. Nemcsak a férfiaknál, hanem a nőknél is...! S ami igazán elgondolkoztató: egyre több áldozatot szed a negyven és hatvan év közötti nők korcsoportjából. Nekik már az időskori elszámolásra sem adatik lehetőség ... L ényegesen átalakul az élet elemeinek fontossági sorrendje az idős embereknél. Az első helyre az egészség kerül, a másodikra a valaki(k)hez tartozás és csak a harmadikra az, ami korábban utcahosszal vezetett, az anyagiak megléte. Figyelmeztető végkövetkeztetése ez az elszámolásnak. Késői felismerése egy korábbi, de legtöbbször elmulasztott számadás jelentőségének. Annak. hogy mérlegelni kellene, mi mit ér meg ... Mert sok minden kell még a szerény élethez is, nemhogy a jóléthez. Csak, éppen szem ©lőtt tarthatnánk azt a késői elszámolást. Csak éppen szem előtt tarthatnánk, hogy meg is kell érni azt az elszámolást. Mészáros Ottó
