Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

1988. DECEMBER 13., KEDD Bár az időjárás mostanában elkényeztet bennünket, azért visszavonhatatlanul, napról napra közeledik a ka­rácsony. Estéink hosszú listák előtt üldögélve telnek, pi- pálgatjuk, kinék vettük már meg az ajándékot, s ki van még hátra. Törjük a fejünket, mivel lephetnénk meg úgy rokonainkat, barátainkat, hogy bizonyosan őszinte örömet szerezzünk nekik. Nem könnyű feladat. Egy időben nem volt sikk könyvet ajándékozni. Ol­csók voltak a kötetek, s hiába volt nagy az irodalmi értékük, az áruk miatt legfeljebb kiegészítésül kerültek a fenyőfa alá. Ma már — sajnos — más a helyzet. Anya­gi szempontból is visszakapta rangját a könyv. Némelyik olyannyira, hogy csak kevesen engedhetik meg maguk­nak, hogy megvásárolják. Persze azért van köztük olyan, ami még megfizethető, és minden bizonnyal bárki bib­liotékájának dísze lehet. Ezek közül válogattunk most össze egy csokorravalót. Ezeréves himnuszköltés Pázmány Péter esztergomi érsek nevét — egyházi-világi politikája mellett — hitvitázó iratai tették ismertté. A nagyszombati egyetem, a mai Eötvös Loránd Tudomány- egyetem elődjének alapítója kitűnő stílű »érzékikéi rendel­kezett. írásai élőbeszédként hatnak, sok közmondást és hasonlatot idéz műveiben. A magyar ellenreformáció legje­lentősebb alakjának költői munkásságáról igen keveset tudunk. • Mindez a kétnyelvű Amor Sanctus — a Szent Szeretet A szelindek szíve Külön szerencse, ha valaki­nek olyan nagybácsi adatik, mint amilyen Uwe Timmnek. A rendhagyó egyéniségű Franz Schröder élete ihlette írásra a lemenő ági rokont, akinek már több regénye jelent meg Nyugat-Németországban. A magyar olvasók az Olyan sötét volt minden című könyvét is­merhették meg. Uwe Timm a hatvanas években a baloldali diákmozgalomnak tagja volt, a nálunk kiadott regénye is az akkor szerzett élményekből táplálkozik. A szerző a múlt század vé­gét idézi föl Coburgban, amely hercegi székhely volt Vilmos császár idején. Ebben a csöndes kisvárosban élte a maga életét Franz bácsi — mégpedig elég kirívó módon, önmagában már az is meg­hökkentette a városka lakóit, hogy állatpreparálással foglal­kozott. Mindez azonban nem elég, ráadásul még sintéri munkát is végzett. Ugyanak­kor fölvállalta a nemes höl­gyek elpusztult — illetve meg- halasztott — kedvenc jószágai szobrának elkészítéséhez szük­séges gipszminta megalkotását. E tényt azért részletezem ennyire, hogy csupán az ve­gye kezébe a regényt, akinek jó gyomra és erős idegzete van. Ugyanis e műveletek rész­letes leírásában lehet része — a Végső biológiai folyamat elemzésével egyetemben: „Ta­lán kevés volt az arzén, talán a szelindek szive volt túlságo­san erős, mindenesetre olyan halál volt ez, amelyről még évek múltán is beszéltek a szomszédok.” Mindössze egyetlen momen­tum oldja eme naturalista le­írásokat. Ez pedig nem más, mint Franz bácsi többszörösen is sikertelen kísérletei az ős­bicikli — a velocipéd — elké­szítésével. A magyar fordítás címe is ez lett a Magvető Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetnek: A veloci- pédes ember. A hasonló rész­letességgel megfogalmazott próbálkozások azonban sok humorral fűszerezettek. 8 ilyetén módon mégis szórakoz­tatóvá válnak Franz bácsi történetei. A török hódoltság korából Kedvelt témaköre történel­mi tárgyú regényíróinknak a török hódoltság időszakának felelevenítése. Valóban ese­ménydús évtizedek színes for­gatagával találkozik az, aki e korszakra visszatekint. Takács Tibor a XVII. szá­vasó. Szerelem, hazaszeretet, hűség. E három legfontosabb, a mai ifjúság számára ma már szinte ismeretlen fogal­Könyve — olvasása közben jutott eszembe, ötven közép­kori latin himnusz kapott he­lyet benne — időrendben. Ba­bits Mihály fordította ezeket magyarra, s hosszú, igényes bevezető tanulmányt írt a kö­tethez, amelyet jegyzetekkel egészített ki az utolsó olda­lakon. Ez a könyv 1933-ban látott napvilágot először, s a Helikon Kiadó most jelentet­te meg újból — vallási témá­jú képzőművészeti alkotások színes képeivel illusztrálva a kötetet. Ebben olvashatjuk Pázmány Péter Ének Magyarország Véd­asszonyáról címet viselő him­nuszát. Csodálatos képeikben fogalmazza meg fohászát: „Fé­nye a fénynek, kútja segély­nek és lelki reménynek, / adj életet szolgáid seregének!” A himnuszköltészet ezeréves történetének eme válogatása is bizonyítja, hogy a misztikus vallásos költemények — ame­lyeknek szerzői ismertek és is­meretlenek — nagyon is föl­di emberek érzéseit tolmácsol­ják. Egyet kell értsünk Ba­bits Mihállyal, aki szerint: a lírának oly gazdagságáról van itt szó, mely nélkül a mi mo­dern költészetünk el sem kép­zelhető. Minden lírikust — akár tudják magukról, akár nem — „e jámbor középkori himnusaköltők” örökösének tekint. mák. művészi eszközökkel va­ló hiteles ábrázolása ez a re­gény. A török szultán szolgálatá­ban álló vazallus krími kán a lengyelekkel szövetkezve Erdélyre támad. Az erdélyi seregeket vezérlő Kemény Já­nos — Rákóczi György feje­delem jobbkeze — évekkel később maga is fejedelem, a kán fogságába esik. A kor szokásának megfelelően, te­kintélyes ember lévén, csak tetemes váltságdíj fejében engedik szabadon. Hogyan si­kerül szerelmetes menyasszo­nyának, a hűséges Lónyay Annának összeteremtenie a tatárok által követelt százti­zenhatezer tallért? Miként menekül meg a börtönből, a fogságot emelt fővel viselő, hazája sorsán aggódó Kemény János? Mikor találkoznak új­ra a hosszú, keserves várako­zásban egymástól távol töltött évek után Lónyay Annával? Hogyan alakul Kemény János személyes élete s a haza sor­sa? Ezekre a kérdésekre kap­hat feleletet a történelmi re­gényeket kedvelő olvasó, le­gyen az fiatal vagy idős. Ta­kács Tibor regénye minden korosztály számára egyaránt jó szívvel ajánlható, mert ez a könyv ritka nemes érzel­meket elemző, színes és le­nyűgözően érdekes olvasmány. Töviskoszorú és júdáspénz A vallással kapcsolatban mostanában egyre több könyv jelenik meg. Ennek ellenére valami egészen új és valóban hiánypótló a Móra Könyvki­adó Képek és jelképek című kötete. Hiszen életünket — az irodalmat és más művészete­ket — a jelképek egész sora szövi át. Hányszor, de hány- szon vetettük már gyerme­keink és az ifjabb felnőtt kor­adott történet alapján az álta­lánosítható jelképeket. Így fel­dolgozzák a teremtést, az édent, megismerhetjük Noé, Bábel, József, Mózes, Sámson, Dávid, Júdás Makkabeus tör­ténetét, Jézus életét és halálát, valamint az apokalipszis me­séjét. A történeteket számos rep­rodukció teszi még érthetőb­bé, és a kötethez mellékelt kis­Műveltség és egyszerűség Ritkán adatik meg íróknak, költőknek vagy képzőművé­szeknek, hogy még életükben munkásságukat elemző köte­tek jelennek meg róluk. Tan- dori Dezső ezek közé tarto­zik; ötvenedik születésnapját köszöntötte ily módon a Mag­vető Könyvkiadó. Herakleitosz Budán a címe ennek a szüle­tésnapi ajándéknak. Doboss Gyula vállalkozott ar­ra a hatalmas feladatra, amely- lyel a rendkívüli módon szer­teágazó — 1983-ig terjedő — életművet tanulmányozta s bontotta alkotóelemeire. Ami azonban szembetűnik, hogy minden megjelent kritikát is­mer. Nemcsak idéz belőlük, hanem továbbfűzi a megfogal- m —ott gondolatokat. Sorra ve­szi az alkotó verseit, esszéit s színműveit is. Tandori Dezső első verse hu­szonkét éves korában jelent meg az Élet és Irodalomban, A tanári diplomával — s rö­vid tanári gyakorlattal —ren­delkező irodalmár, költő, író alkotó tevékenysége nemcsak ismert, hanem elismert is. 1972-ben Graves-díjas, 1975- ben Füst Milán-jutalmat, Kas- sák-díjat, 1978-ban József At- tila-díjat kapott, 1984-ben mű­fordításaiért az osztrák állam a Tudományért és Művészetért kitüntetést adományozta neki. Képzőművészeti tevékeny­ségéről sem feledkezhetünk meg, hiszen indigógrafikáit, kép-verseit nyolc jelentősebb kiállításon mutatták be. Ugyanakkor versmondóként is egyéniség. Mindezek ismeretében nem meglepő tehát, hogy művei mellett személyisége is odafi­gyelésre, elemzésre késztet. Műveltség és egyszerűség, kulturáltság, a magányosság és a társas lét igénye jellemzi ezt az egyenletes élet- és alkotói pályát befutó embert. Ügy gondolom, aki netán so- hanem találkozott műveivel," még annak számára is tanul­ságos ez a könyv. Doboss Gyük Herakleitosz Budán Magvető osztály szemére azt, hogy nem tudják mit jelképez a tövis­koszorú, a júdáspénz, mit a sámsoni erő, a mennyei man­na, az egyiptomi sötétség vagy mit jelent az égő csipkebokor. A kötet, amelyet Szabó Éva szerkesztett, s amely a Magyar Rádió azonos című"' sorozata alapján készült, 12 témát dol­goz fel a zsidó történelem vo­nalát követve a teremtéstől az apokalipszisig. Az egyes témá­kat tárgyaló fejezetek minden­kor négy részre tagolódnak: történelem, irodalom, képző­művészet és zene. Minden mű­vészeti terület a maga sajátos nézőpontjából, ám mégis egy­másra épülve értelmezi az lemez a hangzásbeli élményt nyújtja. A zeneértök számá­ra még kottákat is közölnek. Bár valóban nagyon szép kiállítású könyv, első látásra nem tartozik az olcsó kiadvá­nyok közé, mégis azt kell mon­danunk, valóban hasznos aján- dék'léhet. Nemcsak azért, niért a mostani középiskolások kö­telezően foglalkoznak már a Bibliával, amelynek megérté­sét ez nagymértékben segít­heti, hanem azért is, mert valóban élményt nyújt és szá­mos új ismerettel gazdagít­hatja az olvasót. Az pedig kü­lön érdekesség, hogy egy-egy téma több kultúrkörön ke­resztül elevenedik meg. A honi nyelv védelme Napjainkban sokféle mozga­lom próbálja ellensúlyozni, megakadályozni anyanyelvűnk kopását, szürkülését. Az ered­mény sajnos alig mérhető. Éppen ezért szinte felüdülés­ként hat Teleki József köny­zad második feléből, a török félhold hanyatlásának korsza­kából merítette mostani regé­nye, az Ördögkút témáját. Két, élete delén túljutott, megözvegyült ember szerel­mének szárba szökkenő virá­gát tarthatja kezében az ol­Albrecht Dürer 1498-ban je­lentette meg először a bibliai Jelenések Könyvéhez, az Apo­kalipszishez készített famet­szetsorozatát. Müvét a német grafika egyik csúcsteljesítmé­nyeként értékeli a művészet­történet. Az ábrázolást a való­ságlátás és drámai szen­vedélyű előadásmód jellemzi. Az Apokalipszis a világ vé­gére vonatkozó jövendöléseket jelenti, amelyekből János apostolé az egyetlen törvénye­sített — az Újszövetségbe fel­vett — irat. A keresztény egy­ház legvitatottabb szent iratai közé tartozik, szövege az értel­mezések számos változatára nyújt lehetőséget. Több szel­lemi áramlat használta fel cél­jai elérésére. Korábban Dürer vállalkozá­sa igen sikeres volt. Több ki­adást is megért. Az ő művé­nek volt köszönhető, hogy az Apokalipszis a reformáció hi­vatkozási alapjává, harci fel­hívásává változott. Példája művészi tekintetben is hatott Lucas Cranach és Georg Lem- berger Apokalipszis-illuszt­rációi is Dürer nyomán szület­tek. Hatása hamarosan a né­met területeken túl is érződött, elsőként Franciaországban, Itáliában és Oroszországban. A műből jelenleg dig né­hány teljes sorozat található a világ múzeumaiban. A ml Az Apokalipszis és Dürer Szépművészeti Múzeumunk so­rozata az 1498-as és az 1511-es kiadás lapjaiból állt össze tel­jessé. Eddig csak szakemberek lapozhatták. A művészeti könyvek és forráskiadványok kedvelői — a Képzőművészeti Kiadó jóvoltából — maradan­dó értékű, jól használható kép­zőművészeti kiadványt kapnak a kezükbe. A mű eredeti célja szerint a szöveg és a kép tökéletes egységet alkotott. A műalkotá­sok mai szemlélete is azt kí­vánta, hogy a metszetek szö­vegkörnyezetükkel együtt tel­jes terjedelmükben jelenjenek meg. A 15 nagyméretű famet­szetből, ugyanannyi szövegol­dalból és a két Dürer-korabéH kiadás címlapjából álló mű eredeti méretében kerül az ol­vasóhoz. A kiadvány mégsem a teljes hasonmás kiadás elvét követi, éppen a szemléletesebb bemutatás érdekében. Így a szövegoldalak nem a képek hátára kerültek, hanem külön lapra, szemben a vele össze­függő ábrázolással. A kiadvány bevezetőjét dr. Zentai Loránd, a Szépművé­szeti Múzeum munkatársa ír­ta. Az egyes lapokhoz fűződő leírások mellett alapos áttekin­tést ad a düreri mű előképtí­pusairól és elhelyezi azt a kor­ban, egybevetve XV. századi német és németalföldi hagyo­mányokkal, érzékeltetve a ve­lencei, itáliai tanulságokat is. Utal történelmi hatására, s megvilágítja a művészi felfo­gás újszerűségét, a realisztikus hatásra törekvő erőteljes drá- maiságot, amelynek élménye a mai szemlélőt is magával ra­gadja. Az igényes kiadvány szövegénél — helyesen — Heltai Gáspár 1562-ben meg­jelent Űj Testamentumára esett a választás, mely esztétikailag leginkább illeszthető a düreri mű szomszédságába. Tömör, teleoldalas szedését méretvál­toztatás nélkül adaptálták két- hasábos gótikus szöveg tükré­be. A Heltai-féle szövegrész kü­lön is örömére szolgálhat a művelődéstörténet vagy a ku­riózumok iránt érdeklődőknek, mivel e szépen formált rene­szánsz nyomtatvány mind ez ideig nem kapott újabb nyil­vánosságot. A mappa szép fel­vételei Gyarmathy László fo­tóművészt, az igényes szer­kesztés pedig Horváth Terézt dicséri. Geröly Tibor ve, amely A magyar nyelv­nek tökéletesítése címet vise­li. Kiegészítő alcímet is adott a szerző: Üj szavak és új szó­lásmódok által. A konzervatív erdélyi poli­tikus- történetíró gróf mind­össze 27 esztendős 1816-ban, amikor könyve megjelent. Hogy mégis miért folyamo­dott szakirodalmi munkához, azt érthetően megmagyaráz­za bevezetőjében. Ugyanis ak­koriban úgyszintén félteni kellett honi nyelvünket. A nyelvművelésen kívül a nyelv­újítás kérdésköre is foglal­koztatta. Hogy e tevékenység mennyi­re meghatározta későbbi élet­útját, annak bizonyítására hadd említsem meg: ő volt egyik alapítója — és huszon­öt éven át elnöke — a Magyar Tudományos Akadémiának. Harmincezer kötetes könyv­tárát erre az intézményre hagyta, megalapozva ezzel az Akadémiai Könyvtárat. A múlt század első felének egyik legjelentősebb hazai nyelvelméleti munkáját Te­leki József a Marczibányi In­tézet által meghirdetett pá­lyázatra készítette. A Szép- irodalmi Könyvkiadó gondo­zásában ismét megjelent ta­nulmányhoz Éder Zoltán írt előszót. Aki végigolvassa ezt a köny­vet, rádöbben, hogy — a ré­gies fogalmazás ellenére — észrevételei, intelmei meg­szívlelendők. Hiszen éppen annyira érvényesek ma, mint annak idején. TELI KÖNYVVÁSÁR, 1988

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents