Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-13 / 296. szám
1988. DECEMBER 13., KEDD Országgyűlési bizottságok tárgyalták Egyetemhez tanulmányi hitel A* Országgyűlés soron következő ülésszakára készülve tegnap három bizottság — az ipari, a kulturális, az építési és közlekedési — tartott ülést. Az ipari bizottság elé a jövő évi költségvetésről, a külföldiek magyarországi befektetési lehetőségeiről s az ezzel kapcsolatos törvénytervezetről is szó esett. Az állami költségvetés hiányának enyhítésére három variációt terjesztettek a képviselők elé — többségük egyik javaslatot sem tartotta kielégítőnek. Az Országgyűlés kulturális bizottsága lényegbevágó kérdéseket vitatott meg. Az oktatási és kulturális területen például a béralap hatszázalékos növelésére lesz mód. A felső- oktatásban tizenkét százalék az előirányzott támogatásnövekedés. Jövő év első negyedévére elkészül az a javaslat, hogy az egyetemeken és a jó- iskolákon a jelvételi keretszámokat jelszabadítják, s a hallgatók bizonyos költségtérítéssel járulnának hozzá az oktatáshoz. Az első tanévben a hallgatók tanulmányi hitelt vehetnének rá, amely később a tanulmányi eredményüktől függően állami támogatássá alakulna át. A művelődési területtel és az egészségüggyel kapcsolatos bérintézkedés: a SZOT—kormány-tárgyalások alapján ez mintegy 4,1 milliárd jorintot jelent. Ebből 600 milliót kapna a közművelődés, 100 milliót egyes művészeti területek dolgozói, az egészségügyben egy- milliárd 710 millió forintot, az oktatásban pedig egymil- liárd 730 millió forintot osztanának szét. Ugyancsak joggal tarthatott érdeklődésre számot az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése. Hiszen gondos funkcióelemzések alapján — ahogy Németh Miklós miniszterelnök hangsúlyozta — döntöttek úgy, hogy január elsején megszüntetik a Közlekedési, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, s ezek helyébe létrehozzák a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumot, A közlekedési szolgáltatások színvonalát hivatott szolgálni az 1989. február elsejétől bevezetésre kerülő jelentős áremelkedés. A vasúti belföldi személyszállítás 30, a közúti távolsági személyszállítás 10, a helyi tömegközlekedés átlagosan 62 százalékkal emelkedik. Ugyancsak nőtt — de már január elsejétől — a vasúti, belföldi és export-import áruszállítási tarifa 20 százalékkal, a belföldi közúti áruszállítás tarifája pedig 10 százalékkal. A postai tervek között figyelemre méltó, hogy a távközlés területén a csúcstechnikához közel álló elektronikus központokat helyeznek üzembe, s ez lehetőséget nyújt új szolgáltatások bevezetésére is. Az áremelés a postaszakemberek szerint tovább már nem halasztható, úgy tervezik, hogy összességében 14 százalékkal növelik a postai szolgáltatások tarifáját. Egyebek között nőnek a postai, a telex-, a távbeszélő-előfizetési díjak. Kommunista aktíva Püspökladányban Csökkentés az első ütemben? A párttagság kezdeményezésére Szűrös Mátyás részvételével kommunista aktívaértekezletet tartottak hétfőn délután a püspökladányi művelődési központban. Az MSZMP KB titkára egyebek között kifejtette, hogy geostratégiai és belpolitikai helyzetünk lehetővé teszi, hogy Magyarország egyfajta koordinátori és kísérleti szerepet játsszon a hagyományos fegyverek leszerelése ügyében. A Szovjetunió elképzelései és a Varsói Szerződés egyeztetett platfo'rmja szerint a hagyományos fegyverek és haderők csökkentése négy lépcsőben lehetséges. Az első az adatok nyilvánosságra hozatala, amire a Varsói Szerződés és annak tagjaként a Magyar Népköztársaság máris készen áll. A második lépcső az aszimmetriák kiiktatása, vagyis mindkét fél a fölényben lévő haderőnemét csökkentené. A harmadik lépcsőben mind a VSZ, mind a NATO fél-fél millió katonával alacsonyabb szintre állítaná haderejét, míg a negyedik lépés a védelmi doktrínák kialakítása lenne. Ez azt jelenti, hogy mindkét fél támadóképtelenné válását biztosító struktúrát és doktrínát alakítanának ki. Hazánk azt kezdeményezte — emelte ki Szűrös Mátyás —, hogy Magyarországon már az első ütemben csökkentsék a szovjet csapatokat. Mihail Gorbacsov ENSZ-beszéde erre reális lehetőséget biztosit, vagyis az elkövetkező két évben negyedével, de elképzelhető, hogy harmadával csökken a hazánkban állomásozó szovjet haderő. Másik javaslatunk az volt. hogy Magyar- ország kész a leszerelés megvalósításának és nemzetközi ellenőrzésének a kísérleti terepe lenni, s elképzelhetőnek tartunk olyan egyoldalú leszerelést is. ami beilleszkedik az összeurópai folyamatokba. Cigányszövetségi felhívás Nemzetiséggé szerveződnek A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségi mozgalmat indít a népcsoport fel- emelkedéséért, összekapcsolva azt a szocialista kibontakozás programjával, valamint értékeinek, haladó hagyományainak megőrzésével. A szövetség célja a hazai cigányság életkörülményeinek hathatós javítása, politikai érdekképviselete, ezen belül a nemzetiségi jogok tisztázásában való részvétel, valamint a nemzetiségi képviselet — hangoztatta a nemrégiben alakult szövetség ideiglenes vezetőségének most közzétett felhívása. Eszerint a szövetségi összefogás igényét elsődlegesen a cigányság helyzete indokolja. „A ma nyitottabb politikájában minden eddiginél kedvezőbbnek látszik nemzetiséggé szerveződésünk. Ennek alapfeladata a népcsoportokhoz- nemzetiségekhez tartozás szabadságának megvalósítása. Korunkban csak az egyértelműen stabilizálódó Magyar- országtól remélhetjük, illetve csak a nem cigányok és a magunk részéről is tudatosan, szervezetten megvalósított jó viszony révén várhatjuk a társadalomtól, hogy szociáliskulturális alapon sajátos és kielégítő feltételeket segít teremteni anyagi és szellemi értelemben ahhoz, hogy a cigányság leghátrányosabb helyzetű, széles csoportjai is saját erejükre támaszkodva juthassanak előre”. A szövetség országosan kiterjedt választások útján, törvényes alapszabály révén, önálló programmal igyekszik megteremteni a hazai cigányság összes származási csoportjának, minden irányzatának, illetve minden együttműködni kész magyar állampolgárnak a szerep- és felelősség- vállalás lehetőségét az etnikum felemelkedésében. Készülnek küldöttközgyűlésükre; újabb tagok ideiglenes címükön — MCDSZ, 1360 Budapest, pf.: 6. — jelentkezhetnek. Az építőiparban az új társasági törvénynek köszönhetően minőségileg új helyzet várható a szervezeti struktúrában. Az új lehetőségek várhatóan elsőként a kisvállalkozások és a magántőke körét mozgatják meg. Előtérbe kerül az állami tulajdon hatékonyabb működtetése is. Előreláthatólag tovább nő a külföldi tőiké szerepe, s várható a részvénytársaságok és a korlátozott felelősségű társaságok számának növekedése. Amit viszont egyelőre nem lehet tudni: hogyan változik a lakásépítés üteme. Egyetlen támpont a kiadott építési engedélyek száma, ez arra enged következtetni, hogy alapvető csökkenés nem lesz. De az is biztos, a korábbinál kevesebb új lakás építését kezdik el. Az építőanyag-iparban várhatóan mérséklődik a kereslet, az építőanyagok közül néhány — így például a fenyőfűrészáru, a horganylemezek, a szigetelő- anyagok egy része — hiánycikké válik. A KEB ülése Eltörölt büntetések Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Gyenes András einökletével hétfőn ülést tartott. A testület — a kijelölt munkabizottság által előterjesztett javaslat alapján — elvi állásfoglalást fogadott el a KB pénzgazdálkodásának ellenőrzésére. A KEB ellenőrző munkájának célja előmozdítani, hogy a párt anyagi eszközei továbbra is jól szolgálják a politikai munkát. A KEB tapasztalatait a párt vezető szervei tudomására hozza és megismerteti a párttagsággal. A testület személyeket érintő pártfegyelmi ügyekben határozott. Elbírált pártbüntetések elleni fellebbezéseket, illetve felülvizsgált alsóbb pártszervek által kiszabott pártbüntetést. E pártfegyelmet sértő esetekben a közös jellemző a társadalmi tulajdonban okozott kár, a felelőtlen, laza gazdálkodás. A testület több párttag pártfegyelmi büntetését eltörölte, mivel megállapította, hogy a büntetések elérték nevelő hatásukat. A sztrájkjogról Most kell szabályozni Hétfőn megbeszélésre került sor az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a független szakszervezetek: a Humanitás Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete képviselői között. A megbeszélés középpontjában a munka törvénykönyve módosításával kapcsolatban a sztrájk jogi szabályozásának kérdése állt. Az ÁBMIÍ álláspontja szerint most van szükség a munka- beszüntetés szabályozására. Ez szükségképpen korlátozást jelent, ugyanis annak egyfelől biztosítania kell a munikabeszüntetési jog gyakorlásának lehetőségét, ugyanakkor védenie kell a sztrájk gyakorlásával szükségképpen sérelmet szenvedő társadalmi érdeket is. A szakszervezetek képviselői kifejtették, hogy a tervezett szabályozás a gyakorlatban igen közel áll a sztrájkok jogi betiltásához, s nem áll összhangban egy kompromisz- szumra törekvő kormányzati politikával, inkább egy kon- írontációs politika jogi megalapozását szolgálhatja. A független szakszervezetek szerint ma elsődlegesen a kompromisszumos politizálás jogi és intézményi feltételeit kell megteremteni, s csak ezt követően kerülhet sor a sztrájkok megegyezéses szabályozására. Kalkulálunk és arányosítunk Vagy az ára, vagy a neve változik Ahogyan az üzletek polcain heverő árukon az egymás he- gyére-hátára ragasztott árcímkéket szemléljük, gondolhatnánk: egy termék árát csak az határozza meg, hogy valaki véletlenül éppen hogyan állította be az árazógépet. Az egymás fölött tornyosuló cédulák azonban az árak módosítását tükrözik. Hogyan állapítják meg ma egy új áru értékét? Ezt próbáltuk nyomon követni a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában, ahol éppen most kezdték egy új típusú, vizes diszperziós, káros vegyi anyagot minimális mértékben tartalmazó ragasztó — mely a Pálma Kontakt nevet kapta — gyártását. Először ts el kell készíteni a ragasztó kalkulációját. Ez — mint Hiebscli Ágota, a váci gyár tervezési és ellenőrzési csoportvezetője elmondta — tartalmaz minden felmerülő költséget, a munkabértől kezdve a szállítási költségig bezárólag. A pontos és igen sok adatot felsoroló kalkulációt ezután eljuttatják a Taurus Gumiipari Vállalat központjába, ahol az árosztály szakemberei veszik nagyító alá a számokat, ugyanis az árképzés alapját csakis reális adatokkal képezhetik. — Ma már nem kell az érték alakításánál minden tényezőt jóváhagyatni, de figyelembe kell venni az árképzési utasításokat, amelyek betartását az évenkénti egyszeri revizori ellenőrzésnél számon kérik. Nem számolhatok el tehát költségként százforintos órabért, ha csak harminc forint a tényleges kereset — mondja Krén Gyuláné, az osztály vezetője. — Ä szigorú tervutasításos időszakban az árakat csupán ígv, a költségek szerint állapították meg.. Ma már azonban a piaci szemléletű árképzés lépett életbe a Taurusnál. Így tehát egy újabb fórum, jelen esetben a műszaki divízió tervezési- és ellenőrzési osztályának árcsoportja felülbírálja a kalkulált termelői árat. Ha valaki azt gondolná, hogy bizonyosan csak azt vizsgálják, hogyan lehet emelni az árakon, téved: először is, összehasonlítják a világpiacon kapható, hasonló termékek áraival, ugyanis szabály, hogy gyártmányuk nem lehet drágább, mint amiennyit a tőkésországok gyártói kérnek hasonló ragasztójukért. A tőkés ár tehát igen kemény korlátot jelent, melyet átlépni nem szabad. Volt már, hogy kijderült: egyes új termékek csak olyan drágán kerülhetnének a forgalomba, hogy jóval meghaladnák a konkurencia árait. Az ilyen áruk nem kerülnek ki a polcokra, pultokra. (A tőkés termék meg azért nem, mert nincs rá valuta. S máris egy hiánycikkel több van. — A szerk.) — Igaz, olyan eset is előfordult, hogy tisztes hasznot lehet számolni az önköltségi ár mellé, mert a termék így is versenyképes. A piaci törvények szerint az ilyen gyártmányból — a köz megelégedésére — igen sokat lehetne gyártani szerte a világban. Sajnos, hazánkban ez még nem minden esetben van így, s ez nem a termelők hibája. A gyártók gyakran arra kényszerülnek, hogy termékük sikerének zenitjén leállítsák a futószalagot, s egy másik, talán kevésbé jó gyártmánnyal indítsák el újra. Ugyanis, ha egy terméknek megállapították már egyszer az árát, roppant nehéz érvényesíteni ezután az infláció okozta értékmódosulást, s a termelő ilyenkor új fantázianévvel, némileg változtatott — nem mindig javított — minőséggel, de újonnan kalkulált költségekkel száll harcba a fogyasztó .kegyeiért — A mi ragasztónk azonban időközben elkészült, s ára is van már: kilogrammonként hetvenöt forint. Kérdés, hogy meddig 75 forint, vagy meddig Pálma Kontakt a neve? T. B. E. Egyre Indulatosabbak a viták napjainkban, megyénkben, azokban a szervezetekben és testületekben, amelyeknek egyik legfontosabb feladata a gazdasági fejlődés — vagy talán helyesebb lenne a fejlődés- képtelenség kifejezést használni — megméretése lenne. Az olykor sarkosan és talán túlzottan Is élesen megfogalmazott bírálatok egyik fő célpontja a pénzügyi Irányítás, amely a polémiában részt vevők információja szerint már- már kilátástalan helyzetbe hozza a vállalatokat, a szövetkezeteket és a kisvállalkozókat. A bizonytalanság növeli a zűrzavart A pénzpolitika kacskaringéi N émi túlzással, de nem minden alap nélkül mondta azt az egyik gyárigazgató: „A gazdaság irányítását nálunk kisajátította egy pénzügyi lobby, amely az államkassza rövid távú érdekeinek megfelelően változatos módon veszi el a pénzt a termelőktől”. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a kormány döntéseinek zömét a kényszer szabja meg. Éppen a minap hangzott el a tájékoztatón, hogy 1989-ben 20 milliárd forintnál nem lehet nagyobb a költségvetés hiánya. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Parlamentben a legutóbbi ülésen a honatyák az 50 százalékos nyereségadó mellett voksoltak, s ezzel nehéz leckét adtak fel a Pénzügyminisztériumnak. Nevezetesen azt, hogy újabb 12 milliárd forintra kell fedezetet teremteni, mégpedig oly módon — mint arra nyilvánosan ígéretet tettek —, hogy nem a vállalatok és a lakosság terheit növelik. Erre van is remény, m°rt éppen tegnap jeletették be, hogy az intézkedések keretében reálértékben csökkentik a honvédelem kiadásait. Mindezek természetesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az idén elindult kedvező gazdasági folyamatok végül is a szándéknak megfelelően elvezessenek a stabilizációhoz, majd később a kibontakozáshoz. Ám azok, akik szóvá teszik, hogy sok a következetlenség, a nyilvánosan deklarált célokkal ellentétes lépés, a felelősség megállapításán túl azonnali beavatkozást követelnek. Mert például teljesen érthetetlen, hogy a Pénzügyminisztérium miért vállalatonként külön-külön állapítja meg a rubel árfolyamát. A Pest Megyei Műanyagipari Vállalat például, amelynek termékeiért szinte sorban állnak a szovjet vevők, kénytelen idehaza egy közvetítő partnert keresni, amely némi honoráriumért, a rá kiszabott rubelszbrzót felhasználva a PEMÜ számára még hasznot hozó áron tudja eladni keleti szomszédunknak a solymári portékát. De megtörtént az is — mint azt a Pest megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottságának legutóbbi ülésén hallottuk —, hogy ugyanarra a termékre, amelyet idehaza két különböző vállalat állít elő, két különböző rubelszorzót állapítottak meg. S ez csak az egyik gondja ma a gazdasági vezetőknek, hiszen más módon is nő a zűrzavar. Azzal például, hogy a jól menő cégektől esetenként nem normatív módon, hanem a pénzügyi irányítás rövid távú érdekeinek megfelelően vonják el a nyereséget. Az ország egyik legnagyobb feldolgozója, a Dunai Kőolajipari Vállalat kasszája is ezért ürül ki gyakran. Adataik szerint az utóbbi két esztendőben a DKV nyereségének több mint S0 százalékát fizettették be az államkasszába. ennek háromnegyedét a már említett nem normatív elvonások keretében. Így fordulhat elő, hogy a milliárdos haszonnal dolgozó kőolajipari vállalat jószerével csak magas kamatra felvett hitelből tud fejleszteni. S ez nem csak rájuk jellemző. Pénzhez jutni azonban egyre nehezebb, bár nem lehetetlen. Nem kell hozzá más, csak — pénz. A kereskedelmi bankok egy része ugyanis — s ezt ugyancsak általános tapasztalatként említették több fórumon is a résztvevők — alig- alig vállalkoznak a jól menő cégek elképzeléseinek finanszírozására is, s bár mostanában arra hivatkoznak, hogy a pénzszűkítő intézkedések hatására kevesebb hitelt tudnak nyújtani, konkrét példaként hangzott el, hogy 20—22 százalékos kamatra bármikor lehet rövid lejáratú kölcsönhöz jutni. Aki kényszerhelyzetben van, nem tehet mást, vállalja az uzsorakamatot is. Maradjunk még a forintoknál. Lapunk elmúlt heti szerdai számában közöltük azt az interjút, amelyben Szín Béla. a pátyi Zsámbéki Medence Termelőszövetkezet elnöke mondta el véleményét az agrárágazat helyzetéről. Álláspontjával — akkor is jeleztük — nem mindenben értünk egyet, de ami tény, az tény: egyre gyengébb lábakon állnak a megye termelőszövetkezetei, s egyre nagyobb ingerültséget kelt a bizonytalanság. Az 1989-re bejelentett, országosan mintegy 10 milliárd forintos támogatáscsökkentés, ha jövőre még nem is, hamarosan alapjaiban ingathatja meg a nagyüzemeket. Ez igaz szűkebb pátriánkra is. A TE- SZÖV adatai szerint ugyanis a támogatások és elvonások egyenlege már most 1,7 milliárd forintos hiányt mutat Pest megyében. S az intézkedések hatására jövőre tovább csökken a szövetkezetek nyeresége. Így azután arra sem elegendő a pénz, hogy a jelenlegi helyzetet fenntartsuk. Folytatódik a géppark elöregedése, a technológiai és technikai visszalépés. Ügy is fogalmazhatnánk: lerongyolódnak a nagyüzemek. A kérdés persze az, hogy vajon ez-e a kormányzat szándéka? A választ rögtön megadhatjuk: nem. S ezzel az ellentmondással mindenki tisztában van, ám nem látják a feloldás lehetőségeit. Az egyik téeszelnök tájékoztatása szerint a 10 milliárdos támogatáscsökkentés háromnegyedét a pénzügyi szakemberek úgymond tovább háríthatják, ami esetünkben egyértelműen áremelést jelent. Nem állítjuk, hogy minden bírálatnak, minden elmarasztalásnak van alapja. A gazdálkodók is sok mindent tehetnének azért, hogy mielőbb egyről a kettőre juthassunk. Mert például nehezen érthető, hogy Pest megyében két év alatt miért csökkent a felére az új termékek aránya a termelésben, s ezzel együtt miért nőtt meg azoké, amelyek ugyan új köntösben, de csaknem változatlan minőségben, ám magasabb áron kerülnek a boltokba. M égis figyelmeztető, hogy mostanában azok a vezetők is drámai képet festenek cégeik helyzetéről, akikről a megyehatáron belül és kívül egyaránt azt tartják: kitűnő szakemberek, mintául szolgáló, jól prosperáló vállalatok irányítói. Furucz Zoltán
