Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-30 / 285. szám

1988. NOVEMBER 30., SZERDA 5 Európában elsőként — Vácott A gyógypedagógia rögös útjai y Nemcsak hazánkban, hanem Európában is elsőként hozták y létre Vácott azt az intézményt, amely a fogyatékos gyermekek 2 nevelését szolgálja. Ez pedig nem más, mint a siketnémák or- V. szagos tanintézete, amelyet 1802-ben Cházár András alapított. A ^ XX. század elejére a hazai nevelés szervezettsége és színvona- / la Európa legfejlettebb országaival azonos szintre került. Mese és mitológia Képzőművészet gyerekeknek Tizenötödször Formációs táncok Az idén tizenötödik alka­lommal rendezi meg Miskol­con a városi művelődési köz­pont az országos formációs táncfesztivált. A hazai társas­tánc-mozgalom reprezentatív eseményének résztvevői de­cember 2-án 19.00. illetve de­cember 3-án 15.00 órai kez­dettel mutatják be verseny­programjukat. A gálaestre de­cember 3-án 19 óra 30 perc­kor kerül sor. A jubileumi fesztivál prog­ramját a legjobb hat hazai formációs tánccsoport mellett több külföldi együttes fellépé­se is gazdagítja. A dániai Aarchusból érkező ifjúsági tánccsoport latin-amerikai és standard táncokat mutat be, az NSZK-ból a többszörös Európa- és világbajnok Ham­burg Saltatio tagjait várják. A vendégek között szerepel a Jarka Calabkova vezette oszt- ravai formációs táncegyüttes, akik tizedik éve állandó győz­tesei a csehszlovák bajnok­ságnak; a PKO táncegyüttes Eperjesről; a Vera Vesela ko­reográfiáit bemutató prágai televíziós csapat; valamint az Éva Paskova, Dusán Paska trencsényi professzionalista versenytáncospár, ők stan­dard és latin-amerikai tán­cokat adnak majd elő. Verse­nyen kívül lép fel a Savaria táncegyüttes. Gödöllőn is megindítják Szakmérnökök A jövő év februárjában több agrártudományi egye­temen szakmérnökképzés in­dul. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­hoz tartozó oktatási intézmé­nyekben, levelező rendszerű oktatásban, a tanulmányi idő: két év. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, többéves meg­szakítás’ -után, újra megindít­ják a mezőgazdasági vízügyi szakmérnökök oktatását, ezen­kívül az intézmény mező­gazdaság-tudományi karán ta­lajerő-gazdálkodási és szarvas­marha-tenyésztési szakmérnö­kök képzése kezdődik el. Az egyetem társadalomtudomá­nyi karán vállalatgazdálko­dási szak indul. A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem keszthelyi és mosonmagyaróvári mezőgaz­daság-tudományi karán egya­ránt indítanak évfolyamot a vállalatgazdálkodás témakö­rében. HIT ÉS BIZALOM. Sokan úgy vélik, hogy a lakóhelyi alapszervezetek a mindenbe, így a napi politikába is bele­fáradt idős emberek társasá­ga, ahol csupán a megélhetési gondokról folyik csöndes do- hogás vagy éppen dühös vita, mintegy beleveszve a köznapi apró-cseprő ügyek unos-untig való firtatásába. Ez távolról sincs így. Tulajdonképpen a többségük olyan emberek gyü­lekezete, ahol ki-ki a maga módján egész életében kivet­te részét a pártmunkából, ilyenformán mindenhez, ami ebben az országban jó és rossz, valamilyen módon köze van, ezért a szocializmusba vetett hitüket és a pártba vetett bi­zalmukat az eddigi hibák és kudarcok sem tudták megtör­ni. Ha valaki pedig azt gon­dolná, hogy azért, mert begye­pesedett fejű, a régihez maka­csul ragaszkodó öregekről van szó, az is nagyon téved. Éppen ezt bizonyította Sim- kó János riportja, mely egy lakóhelyi pártszervezet élénk szellemi életét tükrözte. Tag­jai egyáltalán nem rejtették véka alá nézeteiket, ami a mai helyzet megítélését illeti. Egy­öntetű volt az a felfogás, hogy ők is részt vállaltak az orszá­gos pártkonferencia összehí­vásában, amelyet nagyon sike­resnek tartanak; szókimondás­ban bátornak, a vita kezelésé­ben demokratikusnak, a vál­toztatásokban céltudatosnak. Csalódást az okoz most szá­mukra, hogy a legfelső szer­veket nem érzik egységesnek Azóta e téma hol előtérbe kerül, hol pedig háttérbe szo­rul, s nagyon sokszor csak az érdekeltek belügye marad. A fogyatékosokról kialakult ked­vezőtlen képhez hozzájárult az is, hogy a gyógypedagógiai ok­tatási rendszer elkülönül az általános iskolától, ami viszont elszakadást eredményezett a gyógypedagógusok és a normál pedagógusok között. Jogi garanciák Hogy mi a helyzet ma — me­gyénkben —, erről beszélget­tünk dr. Novák Istvánnal, a Pest Megyei Tanács művelődé­si osztályának vezetőjével. Ta­pasztalatai szerint a fogyaté­kos gyermekek és fiatalok ne- velésének-ok tatásának kérdé­sére az elmúlt évtizedekben — igaz, eltérő intenzitással — mindig figyelmet fordítottak megyénkben. Ez olyan feladat­kör, amely szociális, egészség- ügyi, oktatási, gyermekvédelmi és ifjúságpolitikai feladatok megvalósítását egyaránt ma­gában foglalja, azon a felis­merésen nyugszik, amely a fo­gyatékosságot a szociális kö­zeggel való kölcsönhatásban értelmezi. Hosszú és rögös út volt az, amely az első gyógy­pedagógiai intézmény létesíté­sétől ahhoz az oktatási tör­vényhez vezetett, amely jogi garanciával is lehetővé teszi a szakterület feladatainak szink­ronba hozását az egész közok­tatás fejlesztésével. Pest megye oktatási-műve­lődési helyzetét — ennek ke­retében természetesen a gyógy­pedagógiáét is — 1987-ben vizsgálta a Művelődési Minisz­térium. Bár a megyei tanács folyamatosan figyelemmel kí­séri az intézményhálózat tar­talmi munkáját, külső kont­rollra tehát csak ritkán nyílik lehetőség. Ez alkalommal húsz helyszínen, két szakértői bi­zottság tájékozódott. Megyénkben a teljes háló­zatban jelenleg hétezer-ötszáz­nál több tanulóval foglalkoz­hatnak. A fejlődés ugyan szá­mottevő, ennek ellenére nem mondhatjuk el, hogy minden rászoruló számára differenci­ált, kiépült hálózattal rendel­az elvek kezelésében. Sokat bosszankodnak azon, hogy egyes vezetők nyilatkozatai olykor homlokegyenest eltér­nek egymástól, aminek semmi köze a viták sokszínűségéhez. A riporter mikrofonja előtt hirtelenében kerekedett pa­rázs vitából kiderült, hogy ha­ladásunk egyik legnagyobb kerékkötőjének a bürokráciát érzik. Nincs az a makacs tő­kés, aki hosszú hónapok huza­vonája után ne fordítana há­tat kedveszegetten hazai ál­lapotainknak és mondana le korábbi üzleti terveiről. A ha­zai vállalkozók pedig még ne­hezebb helyzetben vannak, ki­téve egy-egy papírokba gaba- lyodott hivatalnok packázásai- nak. Mindemellett a riport egyik fő tanulsága, hogy a lakóhe­lyi pártszervezetek magukra hagyottan élnek. A felsőbb pártbizottságok tagjai ritkán nyitják rájuk az ajtót. Tájé­koztatást közvetlenül nem­igen kapnak, legtöbbjük ön­ellátásra rendezkedett be. Va­lahogy úgy érzik, hogy a po­litikai folyamatokon szinte tel­jesen kívül rekedtek. Pedig, mint a rádió adásából is ki­tűnt, hatalmas szellemi kincs hever ilyenformán parlagon. A körzeti tagság java abban reménykedik, hogy a jövőben megnő a helyi szervezetek je­lentősége és szerepe a válasz­tások és a különféle társadal­mi és politikai szervek alaku­lása kapcsán. EGY HAZÁBAN. A hazánk, ban élő kisebbségek körülmé­kezünk. Diákotthoni elhelye­zést kaphatnak a siket, a sú­lyos beszédhibás értelmi fo­gyatékosok. Két siket, egy be­szédjavító, négy értelmi fo­gyatékosok számára létesített általános iskola — összesen te­hát hét — 840 gyermeket tud fogadni. Bejáró tanulók részé­re épült öt általános iskola. Mindezeken felül 66 általános iskola keretében 171 tanuló- csoportot tudtak elhelyezni. Hiányzik a korai speciális fejlesztést biztosító óvodai há­lózat. A fejlesztési szándék szerepel mind a megyei ötéves tervi elhatározásokban, mind több helyi tanács tervében. Igen fontosnak tartjuk, hogy ezek megvalósuljanak, mint­hogy az érdekelt gyerekek alapvető fejlődési érdekét szol­gálnák. Jelenleg azonban bent­lakásos formában csak Cso- bánkán és Cegléden, bejáró gyerekeknek csak Budaörsön létezik ez a típus. A Vácott működő mindkét intézmény — egyik az ép értel­mű, másik az értelmi fogyaté­kos siket gyermekek részére — jól felszerelt, jó anyagi ellá­tottsága, jól karbantartott. Nagy anyagi ráfordítással kö­zel tíz éve folyik ennek az in­tézménynek a felújítása. Évente százötven Ám a bentlakásos intézmé­nyek, kisegítő iskolák mind­egyike zsúfolt, épületgonddal küzd, még az újonnan átadott ceglédi is, amelyekben szintén kényszerűségből — az enyhe értelmi fogyatékosok mellett a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatását és diákott­honi elhelyezését is meg kel­lett oldani. Csak így lehetett csökkenteni az évtizede — át­lag százötven — elhelyezésre váró gyermeklétszámot. Az önálló gyógypedagógiai iskolák működési feltételei is nagyon eltérőek. Többségük nem oktatás céljára épült, eb­ből következik, hogy a bővítés és belső átalakítás ellenére szinte egyik sem rendelkezik minden olyan helyiséggel, amely egy gyógypedagógiai is­kolára optimálisan jellemző. nyeit általában kielégítőnek tartjuk, ám sok mindent kell még tennünk helyzetük javí­tásáért. A Ráckevei Tanács en­nek jegyében hozott határoza­tokat, elsősorban a közigazga­tásilag hozzá tartozó Lórév és Szigetbecse vonatkozásában. Hollauer Tibor műsorában e két helységben kialakult je­lenlegi helyzetet igyekezett tükrözni. Ami Szigetbecsét illeti, itt az a gond, hogy a német szár­mazású lakosság többsége ma­gyarnak vallja magát és nem kívánja német nyelvű iskolá­ba íratni a gyerekét. A német­órákon együtt tanulnak a töb­biekkel, hazulról egy szót sem hoznak magukkal. Az egyes családoknak német kapcsola­taik csak a kitelepített roko­naik révén vannak. A gyere­keknek erről is csak szórvá­nyos ismereteik vannak, a szü­lők a régmúltról nem szíve­sen beszélnek. Lóréven ellenkező a hely­zet. Az utcákon kétnyelvű táblák vannak, a tanítás szerb nyelven folyik. Az óvóda és az iskola egybe van építve, így az új kisdiákok szinte min­den különösebb átmenet nél­kül ülnek át az iskolapadba. A felső tagozatosok Ráckevére járnak át, vagy valamelyik fő­városi intézménybe iratkoznak be. A szerbeknél semmilyen tekintetben nem kísért a múlt, anyanyelvűket mindeddig sza­badon használták. Szombathelyi Ervin Hátráltatja az eredményes pedagógiai munkát az is, hogy gyógypedagógiai iskolában a tanulócsoport összevonásánál nem a pedagógiai elvek, sok­kal inkább az objektív körül­mények — mint a teremnagy­ság — a kényszerítő szempont, így kerül egy osztályba az el­ső osztályos a felső tagozatos­sal. Tanácskozás ma Az oktatás-nevelés gondjait növeli, hogy kevés a gyógy­pedagógiai végzettséggel ren­delkező tanár. Az egyéb pe­dagógiai végzettségűek közül a legtöbben tanítók, diákott­honos iskolában tíz, önálló is­kolában 12, kihelyezett iskolá­ban 23 százalék a gyógypeda­gógusok aránya. Mindezek szóba kerülnek azon a tanácskozáson, amelyet ma tartanak Vácott a speciá­lis tantervű osztályokat mű­ködtető megyei iskolák igaz­gatóinak — a Siketek Általá­nos Iskolájában. v A hatvanas évek elején az g enyhülő belpolitikai helyzet g egyik jele volt, amikor eltö- / rölték az egyetemi felvételik- nél sokak esélyét hátrányo- j san befolyásoló származási ka­tegóriákat. Ám a megkülön- ^ böztetés — jóllehet kevesebb j csoportban — még ma is lé- '/. tezik. Értelmiségi család gyerme­kének lenni nem éppen előny, annál inkább fizikai dolgozóé­nak. Ez utóbbi csoport tag­jait — túl azon, hogy egyenlő pontszám esetén magától ér­tetődően ők jutnak be az in­tézménybe — segíti a felvételi előkészítő bizottságok, a FEB- ek munkája is. Az agrárfelsőoktatási in­tézmények felvételi előkészítő bizottsága megalakulása óta az idén júliusban tizenharma­dik oktatási évét fejezte be. Ezen idő alatt évente több száz középiskolás, de kizáró­lag fizikai dolgozó szülőt fel­mutatni képes diák vett részt tavaszi és nyári táborai­ban. Itt egy, illetve két hétig nemcsak teljes ellátásban, ha­nem intenzív oktatásban is részesültek — teljesen ingyen. Az idei nyári tábor volt az első, ahol a megjelent 313 diákból 99-en 1500 forint té­rítést fizettek rosszabb tanul­mányi eredményük miatt. Aki ismeri a mai magánórák vagy szervezett előkészítő tanfolya­mok díjait, tudhatja, még ez az összeg is mennyire névle­ges. Hosszú évek óta él az ag- ráros FEB, s most éppen át­alakulóban vannak működé­sének elvei. Többek között — mint dr. Szendrő Péter, az ag­rár-felsőoktatási intézmények felvételi előkészítő bizottságá­nak elnöke elmondta — a jö­vőben nem kívánnak tehet­ségteleneket pártolni — értsd, azokat, akiknek tanulmányi átlaguk nem éri el a 3,0-et. Véleményem szerint elkeserí­tő, ha az egyetemi követelmé­nyekre előkészítő szervezet csak sokévi tevékenység után jut el oda, hogy kizárólag a tehetségeseket támogatja. Bár még mindig kérdéses, meny­nyire ad reményt a felvételi vizsgán való megfelelésre az a diák, aki év végén 3,1-del a bizonyítványában tér haza. Egyáltalán nem vagyok el­lene a hátrányos helyzetűek támogatásának, Vagy ahogy dr. Szendrő Péter fogalmazott, az esélytelenek helyzetbe ho­zásának. De miért számít au­tomatikusan hátrányos hely­zetűnek s ezáltal segítendő- nek a fizikai dolgozó csemeté­je? Mennyivel él jobb körül­mények között egy falusi ta­nító harmadik gyermeke egy keresett és jól kereső szak­munkás fiánál? Az átlagos értelmiségi családban legfel­jebb az igény s a teherválla­lás készsége nagyobb a gye­Fabriczius József tanító 1794-ben az égő tűzből men­tette ki tanítványait. Utolsó­nak maradt őrhelyén; végül egy égő gerenda végzett ve­le. Emlékét a hű utókor őr­zi. Veresegyházon az általá­nos iskolát is róla nevezték el, emléktáblája fölött Fábián Dénes tűzzománca idézi az egykori veresegyházi tüzet és az emberi helytállást. A PIETRA Épületkerámia­ipari Vállalat közreműködésé­vel felavatták az iskola tár­salgójában Würtz Ádám Munkácsy-díjas érdemes mű-. vész kerámiazománc faliképét, amelynek tárgyköre a mese és mitológia. A mese bennünk él, szükségünk van rá, s az is tény, hogy minden ember egyszemélyes mitológia. Würtz Ádám művének jelentősége abban áll, hogy hidat épít alkotásával a mese múltja és annak a mai gyerekekben élő jelene között. Az iskolások már az ava­tás napján birtokba vették szép műsorukkal e nagyszerű képzőművészeti alkotást, — sőt Gyenis Ferencné, Sándor Ibolya, Bihercz Lászlóné pe­dagógusok kezdeményezésé­rek további taníttatására, az anyagi lehetőségek semmivel sem jobbak — gyakorta rosz- szabbak. A származási meg­különböztetés, s. a szülő fizi­kai voltát igazolni tudó pályá­zó minden erővel történő pár­tolása az ötvenes évek poli­tikai gyakorlatának maradvá­nya. Annak az értelmiségel­lenes vonalnak a továbbélése, amely ellen az utóbbi időben éppen az egyetemek emelik fel leghangosabban a szavu­kat! Helyes a FEB szer­vezeti-működési szabályzatá­nak olyan irányú módosítása, hogy a következőkben azok a tehetséges diákok is igénybe vehetik szolgáltatásait, akik családi vagy egyéb okok miatt kisebb eséllyel készül­nek a felvételire. Ám az ere­deti irányvonal mégiscsak megmarad, hiszen — dr. Szendrő Péter véleménye sze­rint — különben értelmét vesztené a kezdeményezés. Az állítólag hátrányos hely­zetben levők egyetemre, fő­iskolára való besegítésének másik, még a FEB-nél is sok­kalta hatásosabb módja a szakmunkások egyetemi elő­készítő tanfolyama, közismert nevén a SZÉT. Támogatottjai jelentős részükben mentesül­nek az alól az alapvető felté­tel alól, amely nélkül épeszű középiskolás még a jelentke­zési papírt se merészelné ki­tölteni: az érettségi alól. A magyar felsőoktatás agrárin­tézményeiben jelenleg tanuló SZET-esek közül 49 száza­re a 3 b. osztály tanulói —■ Hídvégi Andrea. Máté Melin­da, Horváth Attila, Schersing Balázs, Farkas István, Varga Tibor, Gerhát Beatrix, Rich­ter Mónika — már rajzokat is készítettek; új változatokat Würtz Ádám műve nyomán. Ez az igazi tett, a mű értel­me, hogy továbbteremthető a gyerekek szívében, tudatában. Az iskolába mintegy 770 ta­nuló jár, 48 tanár neveli őket. Ez az alkotás személytelen pedagógus; inti, vezérli, csön- desíti, hevíti a fiatalokat, — önmaguk távlataira ébreszti őket. íme az összefogás ered­ménye, mely a művészet se­gítségével jó irányt ad a köz­nevelésnek Veresegyházén. Hadd soroljam nevüket: a fá­radhatatlan Pásztor Béla ta­nácselnök, az anyagi segítsé­get nyújtó Vígh Jenő, a PIETRA vezérigazgatója Cze- ne János és Csapó István, aki Würtz Ádám mesterművét a falra illesztette. Mindezt ki­egészíti az a pompás techni­kai felkészültség, amellyel a fiatal tanárok nevelik tanít­ványaikat: zenével, irodalmi és televíziós programokkal. Losonci Miklós lék(!) nem rendelkezik ezzel a bizonyítvánnyal! S nappali tagozatos társaikkal szemben ezen a könnyítésen túlmenően is számos előnyhöz jutnak. Ösztöndíjuk mellett végig kapják a fizetésüket, amely, mire végeznek, jóval maga­sabb lesz frissen diplomázó évfolyamtársaik kezdő béré­nél, hiszen ez utóbbiak egye- tefnéh vesztegetett évei nem számítanak munkaviszonynak. Elhelyezkedési problémákat nem ismernek, s mivel válla­latuk számít rájuk, egy-kettőre vezető pozícióba kerülnek. Mi következik ebből? Nemcsak az bolond, aki poétává lesz Magyarországban, hanem az is, aki az értelmiségivé válás­nak a szabályos, kivételezése­ket nem igénylő és nem is kapó útját választja. Mindezeket az anomáliákat ugyanaz a sanyarú helyzet szülte, amely a nagy felvé­telicsalásokat is: maga a vizsga léte, s a szűkös keret­számok. A jelenlegi állapottal szembeni változás csak 1992- től várható. Mint Józsa György, a Művelődési Minisz­térium egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője nyilat­kozta a Magyar Hírlapnak, ekkor lép majd életbe az az új rendszer, amely már tar­talmazza a felvételimentessé­get — ha nem is minden in­tézményben —, s mindenütt megnöveli a mostani hallgatói létszámokat. Mörk Leonóra \ Spanyol hadihajó vitorlázik haza­felé: gyomrában az inkák arany­trónusával, legelőkelőbb kabinjá­ban a kormányzó bájos unokahu- gával, parancsnoki hídján a ne­messég színe-javával,, feldélzetén a lázadó legénységgel. Az oldalán két kiéhezett hajótörött kapasz­kodik fölfelé: Red kapitány, a félelmes hírű, falábú kalóz és hűséges segítője, az ifjú Bé­ka, akit időnként Malacnak néznek. KALÓZOK Roman Polanski látványos francia-tunéziai- amerikai kalandfilmje. Főszereplő: Walter Matthau. Cegléd, Szabadság: december 1-jétől 4-éig. Nagykőrös, Arany János: december 5-étől 7-éig. Vác, Kultúr: december 8-ától 11-éig. Dunakeszi, József Attila: december 12-cn és 13-án. Moziüzemi Vállalat R ADIOFIGYELOI Vennes Aranka Érettségi nélkül az egyetemen A származás még ma is számít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents