Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
6 §Mgim 1988. NOVEMBER 30., SZERDA ■ Jógi tanácsok Személyi jövedtSenuidlé és a kártérítés Baleseti fáradék módosítása © Jubileumi (jutalomnál figyelembe veket® idő © Szociálpolitikai kedvezmény • Kötbér • J. K. sülysápi lakos üzemi balesetet szenvedett. A munkahelye egy nagyobb összeget fizetett ki részére. Azt szeretné megtudni, hogy ebből vonnak-e le személyi jövedelemadót? A jogszabályokban meghatározott kötelezettség alapján kapott kártalanítás, illetőleg kártérítés mentes a jövedelem- adó megfizetése alól. Ezt az álláspontot az indokolja, hogy a kártérítési összegnek nem jövedelem szerepe van, hanem költségtérítő funkciót tölt be. Van azonban olyan kártérítés, amely jövedelmet pótol. Ebben az esetben ezt az összeget' olyannak kell tekinteni, mint amelyet a sérült akkor is elért volna, ha nem érte volna baleset, igy nyilvánvalóan ez után is fizette volna a személyi jövedelemadót. Olvasónknak tehát az adófizetési kötelezettsége aszerint alakul, hogy a részére folyósított összeg kiesett jövedelmet, vagy költséget pótol az adott esetben. • Szintén munkahelyi balesetet szenvedett H. S. ikladi lakatos. Részére korábban járadékot állapítottak meg. Azt kérdezi, hogy ezt mikor lehet módosítani. Ha a kártérítés megállapítása után a dolgozó egészségi állapotában vagy más személyi körülményében változás következik be, illetve a hozzá hasonló munkakörű dolgozók bére megemelkedik, kérheti a már megállapított kártérítés módosítását. Amennyiben a módosítást szakképzettség megszerzése, vagy magasabb szak- képesítés miatt kéri a dolgozó, a jövedelemnövekedést egy évig figyelmen kívül kell hagyni. Akkor, ha. a -dolgozómunkatársainak bérnövekedése miatt kéri a kártérítési összeg felemelését, a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztést kell figyelembe venni. Az elmaradt jövedelem miatt a dolgozó javára megállapított kártérítési összeg a hatvanadik, illetőleg ötvenötödik életév betöltését követően jövedelemnövekedés címén nem emelhető fel, kivéve, ha az ösz- szes körülmények gondos mérlegelése alapján megállapítható, hogy a dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után továbbra is munkát vállalt volna. A kártérítési összeg módosítását azonban nemcsak a sérült, hanem a munkáltató is kezdeményezheti. O H. J. monori fiatalember családi házat épített. Azt szeretné megtudni, hogy a beköltözés után kötött házasságból származó gyermekére tekintettel a későbbiekben jogosult-e a szociálpolitikai kedvezményre? A szociálpolitikai kedvezmény az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után illeti meg. Kivételes kedvezményként a fiatal házaspár részére — kérelmükre — a kedvezményt két gyermekig! meg kell előlegezni. (Tehát az; élettársak részére ez a lehetőség nem biztosított.) Ugyan-* csak nem lehetséges a megelőlegezés a harmadik vagy ennéP több gyermekre sem. Így értelemszerűen az egyedülálló építkező sem kaphat megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményt. Abban az esetben viszont, ha a gyermek azon időpontban születik — vagy fogadják örökbe —, amikor az építkezőnek még állami vagy bankkölcsön-tartozása áll fenn, a szerződéskötés időpontjában hatályban volt feltételekkel a szociálpolitikai kedvezmény utólag is megilleti. Ilyen esetben a fennálló kölcsöntartozást a kedvezmény összegével — több kölcsön esetén a magasabb kamatozású kölcsön ösz- szegét — csökkenteni kell. • F. S. szigetszent, mikló si üzemmérnök a munkáltatójától a 25 éves jubileumi jutalom kifizetését kérte. Kérését azonban elutasították azzal, hogy a nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmánj'okat nem lehet figyelembe venni. „^A munkáltató jogszerűen járt el, mivel a jubileumi jutalom alapjául szolgáló időtartam meghatározásánál kizárólag a munkaviszonyban tölött időt lehet beszámítani. A jogszabály alapján munka- viszonyban töltött időnek kell tekinteni a tsz-tagként ledolgozott olyan éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként vesznek figyelembe. Az ipari-szövetkezeti tagsági viszonyt — kivéve a bedolgozóként eltöltött időt —, valamint az 1950. január 1-je előtti szakmunkástanulói időt szintén számításba veszik. Ezen felül vannak olyan időtartamok, amelyeket a tárTlZ NAP RENDELETÉI Szabványosítás. A 78/1938. (XI. 16.) MT-rendelet a szabványosításról és a minőségről rendelkezik. Népszámlálás. Az 1990. évi népszámlálásra hozott törvényerejű rendelet végrehajtásának szabályait állapítja meg a 2/1988. (XI. 16.) KSH- rendelkezés. Alapítás. A külföldi részvétellel alakuló gazdálkodó szervezetek alapításával összefüggő állami feladatok megoldására operatív bizottságot hozott létre 1096/1988. (XI. 16.) sz. határozatával a Minisztertanács. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 55. számában jelentek meg. Űj hatóság. Szigetszentmik- lósi székhellyel rendőrkapitányságot hozott létre az 1/1988. (XI. 22.) BM-rendelet. Az új hatóság illetékessége Szigetszentmiklós városra, Du- naharaszti, Tököl nagyközségre, valamint Halásztelek, Szigethalom és Taksony községekre terjed ki; a Ráckevei Rendőrkapitányság illetékessége ennek megfelelően módosul. Az új rendőrkapitányság 1989. január 1-jén kezdi meg működését. Ezen időpont előtt indult ügyeket még a Ráckevei Rendőrkapitányság fejezi be. Adómentesen. A jóléti (szociális) és kulturális ráfordítások adómentesen elszámolható összegéről szóló 95/1987. (XII. 30.) PM-rendeletet módosították. Védelem alatt. Az államtitok és a szolgálati titok számítástechnikai védelméről szól a 3/1988. (XI. 22.) KSH-ren- delkezés. sadalombiztosításl törvény szolgálati időnek ismer el, de a jubileumi jutalom számításánál azt figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen többek között az olvasónk által említett eset is. Az 1987. december 31-ét követő időponttól járó saját jogú nyugellátás, illetőleg baleseti nyugellátás megállapítása esetén szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez az igény elbírálásakor szükséges idő. • Sz. J. csepeli olvasónknak meggyűlt a baja az építkezésén dolgozó iparosokkal. A munkákat ugyan megfelelő minőségben elvégezték, de a családi házba mégsem tud beköltözni, hanem egy melléképületben fagyoskodik, mert a munkák elhúzódása miatt a gázfűtést nem lehetett bekapcsolni. Kérhetek-e kártérítést a felelősöktől? Kártérítést az követelhet, aki másnak a jogellenes magatartása miatt vagyoni hátrányt szenved. Ez pontosan azt jelenti, hogy a kár összegének forintban meghatározhatónak kell lenni. Tehát olvasónk esetében olyan plusz- költségeknek kell felmerülni, amelyek a vele szerződő partner károkozó tevékenységéből eredtek. Merülhetnek fel olyan károk is, amelyek a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy életét tartósan vagy súlyosan megnehezítik, Az ilyen nem vagyoni kár tehát kivételes esetekben állapítható meg. Fizetésre kötelezhető a szerződésszegő fél akkor is, ha a szerződésben kötbért kötöttek ki. A kötbér olyan pénzösszeg, amelyet a szerződésben írásban előre kötnek ki arra az esetre, ha a kötelezett nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült el. Ezenfelül természetesen a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből keletkező egyéb jogait is érvényesítheti. Az általános tapasztalat azonban az, hogy az állampolgárok igen ritkán alkalmazzák a szerződésszegésnek ezt a szankcióját, és így feltételezhetően olvasónk is csak az általános felelősségi szabályok alapján kérhet kártérítést. Dr. Sinka Imre Olvasóiul* részére minden csütörtökön 17—19 óra között Ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Rlaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Postabontásai VARJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Tréfás kedvű forgalmista A mínusz 8-10 fokos hidegben vonatra várakozni — nem tartozik az örömök közé ... November 24-én, 7 óra 5 perckor érkeztem a dunakeszi vasútállomásra, türelmesen várakoztam, de a 7.14-es vonat sehogy sem akart megjönni. Fél nyolc után pár perccel megkérdeztem a forgalmistát: miért nem mondják be, hogy mi van a vonattal? Higgye el, nem kártyáztam — volt a válasz. Nemsokára bemondta, hogy Vác felől érkezik a szerelvény, és 7.35-kor indultunk is Budapest felé. Sajnos a peronon nincs fedett rész, csak az aluljárón át, le-fel lépcsőzés után lehet a váróterembe jutni. (Egyébként ezt a helyiséget, ahol az ajtón még kilincs sincs, jószándékkal sem lehet kulturált váróteremnek nevezni.) Az idősebbek időben kisétálnak a peronra, és ha hiába is várják a vonatot, vagy a hírét, nem mernek melegebb helyre húzódni. Inkább fagyoskodnak, minit futni kelljen. Az utasok tájékoztatása, főleg ha azok ilyen hidegben álldogálnak — fegyelem, figyelem, de talán leginkább emberség kérdése. Nem hiszem, hogy olyan nagy volna az igényük. Solymosi László Dunakeszi fok kicsi sokra m®gy 1988. október 21-én, 19.00 órakor húsz szóból álló hirdetést adtam fel az Express újság 175-433 telefonszámán, mely az október 25-i, 254. számában, a 15. oldalon meg is jelent. A hirdetést felvevő hölgy a szöveg visszaolvasása után közölte, hogy rövidesen visz- sza fog hívni ellenőrzésképpen. Ez meg is történt. Pergő szavakkal kérdezte a nevemet, majd közölte, hogy a hirdetés díja 360 forint, plusz a visszahívás 20 forint. A csekk a 330 forintról nemsokára meg is érkezett. De miért kell a hirdetést feladónak megfizetni a telefon- visszahívást? Szerintem vál- lati belügy (és költség), hogy az ellenőrzést hogyan szervezik meg... És ezt még tetézik rendes haszonnal. A beszélgetésünk alatt már a posta éjszakai díjszabása volt érvényben, számításaim szerint maximum 4 forintnyit beszélgettünk. Kíváncsi lettem, és összeszámoltam: csak ebben az egy számban 512 darab telefonos hirdetés jelent meg. Eszerint évente jókora összeget vesznek ki a hirdetést feladók zsebéből, mikor az egyéb áremelések egyébként is nehéz helyzetet teremtenek. Érdemes lenne erre valamilyen hatóságnak felfigyelnie! Jó lenne ezt a gyakorlatot megszüntetni, és a — szerintem — jogtalan hasznot pedig elvonni I M. V. Cegléd álomvslág Ez év januárjában, névnapomra kaptam a lányomtól egy a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat által előállított ágyhuzat-garnitúrát. (Azért csak most írok erről, mert a minap vettem elő, hogy használni kezdjem.) A nagyon szép csomagolást forgattam a kezemben, felül ezt olvastam: a Budaprint ágyneműk minőségben és mintázatban különleges osztályt képviselnek. Előállításukra jellemző a legjobb alapanyag feldolgozása, a folyamatos termelésellenőrzés, és a gondos konfekcionálás ... A túloldali fotón egy fekete hajú hölgy ül az ágyban, igen csábosán igyekszik igazolni az aláírtakat: Álom, világmárkás ágynemű a Buda- printtől. Jellemző rá a kiváló minőség 11'. Eddig tartott az áiomvilág, következett a méreg: hozzáfogtam, vagyis hozzáfogtam volna az ágynemű felhúzásához, de azonnal láttam, hogy a gombok és a gomblyukak jó három centiméterre vannak egymástól. Gyakorlott háziasszony lévén, elő a tűt, cérnát; hét gomb le. aztán fel, s már kész is voltam. De ezek után — mivel a régi szakmám minőségellenőr volt — gondoltam jobb lesz, ha átnézem ezt a kifogástalan minőségű árut. És jött a következő meglepetés! Kifordítottam a dunnahuzatot, s megdöbbenve láttam, hogy csak egyszerű öltéssel varrták össze. Semmi eldolgozó varrás, hogy a belső szegély mosáskor ne roj- tolódjon. Még jó, hogy van varrógépem, ezt is megcsinálhattam helyettük. De a baj nem jár egyedül. A belső varrásban találtam egy kis címkét, melyben arra hívják fel a jámbor vásárló figyelmét, hogy az anyag nem mérettartó. Hm ..., ezt jól eltitkolják. A huzat gombos részén még sarokbevarrást sem találtam, hát azt is megcsináltam, s talán mondanom se kell, hogy a nagy- és kispárnát is teljesen át kellett dolgoznom. Mindezek végeztével az ágyneműt sikerült végre felhúzni, de én nem néztem olyan szépen, mint a csomagoláson lévő hölgy. A fogaimat csikorgattam dühömben, mert rengeteg időt elrabolt tőlem a Budaprint gyönyörűen hirdetett, férceit garnitúrája. Vojvodlcs Kornélné Vecsés Vál@méuy©k, hozzászólások Örömmel olvastam a szentendrei telefonellátás javításáról szóló híradásaikat, hisz magam is gyakran veszem igénybe a posta ezen szolgáltatását. Sajnos sokszor bosszankodnom is kell. például akkor, mikor a Visegrád-Gizellatele- pen lévő Fővárosi Kórház számát tárcsázom. Nagyon nehéz a hívott személlyel beszélni, mert a betegek az egyetlen központ valamennyi vonalát lefoglalják. Ezért is tartom érthetőnek, hogy a szentendrei szülőotthonban a betegek nem használhatják az intézeti telefont. Ugyanakkor úgy vélem, lehetőséget kellene adni az oda beutaltaknak arra, hogy a családjukat vagy a munkahelyüket imborölés alfas Indokból Holttest a gyemről tóban A vádlott, a huszonegy esztendős Maczó Béla büntetlen előéletű, de 14-15 éves kora óta fogyaszt alkoholt. Vallomása szerint eleinte alkalomszerűen, az utóbbi két esztendőben azonban már naponta átlagosan 7—8 liter almabort ivott. Egy alkalommal detoxikálóba került, de életmódján ezt követően semmit sem változtatott. Alkalmi ismerősök A szipózást is kipróbálta — ekkor még fiatalkorú volt, és az ügy csak annyi következménnyel járt, hogy behívták a tanács gyámügyi osztályára, ahol „megmosták a fejét”. A szakmunkásképző iskolát rövid úton otthagyta, és néhány év alatt összeszedett mintegy tíz munkahelyet. Legutóbb a MÁV-nál volt kocsirendező, ami azzal is járt, hogy érvényes szabadjeggyel rendelkezett az ország egész területére. Így sokat utazgatott, csavargóit, és alkalmi ismeretségeket kötött. Május 20-án egész nap a fővárosban kocsmázott, majd Gyömrőre utazott, mert néhány napja ott lakott egy alkalmi ismerősénél. Tovább folytatta az italozást, most már más társasággal. Késő délután a strand mellett levő Tó vendéglőben ütöttek tanyát, majd elhatározták, hogy megnézik a szabadtéri moziban vetített filmet. Nem váltottak jegyet, hanem elhelyezkedtek a domboldalon, ahonnan látszott a filmvászon. Ekkor ismerkedett meg Maczó Béla egy másik, ugyancsak erősen ittas férfival, aki sörrel kínálta őt. Közben a filmnek vége lett, a társaság többi tagja odébbállt, de Maczó új ismerősével ottmaradt a domboldalon. Megittak együtt mintegy hat-nyolc üveg sört, majd fölkerekedtek. — Nem voltam totálkáros — vallotta a továbbiakról Maczó Béla. — Kértem, adjon még pénzt, hogy vehessek italt. Elővett a zsebéből háromszázötven forintot, de láttam, hogy van nála sokkal több is. Kértem még, de tiltakozott, és akkor elhatároztam, hogy elveszem tőle. Gurultak a elemben Ököllel fejbe vágta a mellette lépegető, ugyancsak erősen ittas férfit, aki a földre zuhant a váratlan támadástól, de megpróbált védekezni. Egymásba kapaszkodva dülöngéltek, majd gurultak a domboldalon. A támadó bizonyult erősebbnek, aki fel tudott tá- pászkodni, és rugdosta egyre gyengülő ellenfelét. Az áldozat végül elvesztette az eszméletét, ám egy arra haladó gépkocsi fénycsóvája a támadóját megfutamodásra késztette. Maczó megvárta, míg az autó eltávolodik, azután visz- szatért a verekedés helyszínére, ahol a másik ember már megpróbált feltápászkodni a földről. Ismét leütötte, elvette a pénzét, majd tovább rúg dosta. — Nem tudom, hányszor rúgtam bele, nem számoltam, ds kemény talpú surranó volt rajtam, és biztos nem eshetett jól neki, amit kapott. Elvettem a pénzét, azután arra gondoltam, hogy eltüntetem őt, nehogy kiderüljön a dolog. A ruhájánál megfogtam, elhúztam a kabinsoroktól egészen a tóig, és belelöktem a vízbe. Azt láttam még, hogy kalimpál meg bugyborékol, azután elcsendesedett, és elmentem az ismerősöm lakására aludni. Láttam a tömeget A holttestet másnap vetette ki a víz. — Másnap, amikor arra jártam, láttam a tömeget a tóparton meg a halottaskocsit is. Akkor elmentem a kocsmába és berúgtam, meg a búcsúba mentem, ott verekedtünk, azután letartóztattak. Az ügyészség nyereségvágyból, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettével vádolja Maczó Bélát. Az ügyet rövidesen tárgyalja a bíróság. Gál Judit felhívhassák. Miért nem szerel fel oda a posta egy nyilvános telefont a fejlesztési keretek terhére? A betegek biztosan nagyon örülnének, a készüléket bizonyára állandóan használnák, s ez biztosítaná a gazdaságosságot is. Javaslom tehát, hogy a Magyar Posta szereltessen fel nyilvános telefonállomást Szentendrén, az Ady Endre utca 8. szám alatti szülőotthonban! R. Prikkel Lajos Szentendre ★ A sajtó mostohán bánik a helytörténet-krónikaíró mozgalommal, pedig az a HNF szervezésében, minden megyében élő. eleven tevékenység. Négy központi napilapunkat figyelve szomorúan tapasztaltam, hogy egyik sem számolt be a november első harmadában tartott helytör- ténet-krónikaírói pályázatra beérkezett dolgozatokat kiértékelő rendezvényről. A Pest Megyei Hírlap a november 11-i szám hátoldalán is csak a díjazottak nevét említi. Pedig ez a tevékenység, amely a múlt értékeit, népi hagyományait, szólásait, eszközök, szakmák szavait, emlékezésre méltó neveit átmenti a jövőnek. A gyűjtő, feldolgozó, megmentő munka is alkotás. Időigényes, fáradságos, megszállottság kell ahhoz, hogy valaki ezt művelje. E mozgalom a HNF keretében közel három évtizede működik. Az évek múlnak, a létszámunk nem csökken, Talán az a tudat tartja bennünk a hitet, hogy morzsáinkkal magunk is hozzájárulhatunk a jövő építőinek munkájához. Hasznos lenne, ha a hivatásos tolilforgatók, mikor egy- egy településre kimennek, felkeresnék és meghallgatnák a helyi viszonyokat legjobban ismerő helytörténész-krónika- írő* véleményét is. A mozga-' lomnak ez is rangot adna. Padányi Lajos Budakeszi
