Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
« vr * Wt)£/ 1988. NOVEMBER 28., HÉTFŐ ‘iS BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS 3 (Folytatás az 1. oldalról.) igazságügy-miniszter terjesz- lenszavazattal és 10 tartózko- tet^e elő a gazdasági társasá- dással elfogadták. gokról szóló törvényhez kapEzután dr. Kulcsár Kálmán csolódó törvényjavaslatokat. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Összhangot a törvényekben Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott társasági törvény szükségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintését, és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a polgári törvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, újraszabályozni. A PTK és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot meghaladóan mielőbb hozzákezdjenek a PTK átfogó felülvizsgálatához. Ezúttal azonban — jelezte a miniszter — mégsem terjeszti elő a polgári törvénykönyv módosítását, hanem arra kéri a képviselőket, hogy ezzel a decemberi ülésszakon foglalkozzanak. Indoklásul elmondta, hogy a külföldiek Magyar- országon történő befektetéséről szóló törvény, amely decemberben kerül az Ország- gyűlés elé, szintén a polgári törvénykönyv módosítását igényli. Nem lenne célszerű egy törvényt két egymást követő ülésszakon módosítani. A továbbiakban kifejtette, hogy az új társasági törvény szabályozása szükségessé teszi a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását is. A gazdasági „.társaságokra vonatkozó egységes szabályozásnak megfelelően lehetőséget‘‘kell 'nyújtani bármely típusú gazdasági társaság határozatának a bíróság előtti felülvizsgálatra. A gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazása után felszínre kerülő érdekek védelmére elsősorban gazdasági eszközök és a polgári jogi felelősség szolgálnak. Vannak azonban olyan jogsértések, amelyeknél a büntetőjog eszközeinek alkalmazása sem A mostani ülésszak amúgy is gazdag tárgysorozatában nem szérepelt, ezért csak közvetett utalások hangzottak el arról a középtávú támogatáscsökkentési programról, amelynek elképzeléseiről írásos tájékoztatót kaptak a törvényhozás tagjai. A kormány szándékai szerint körülbelül négy esztendő leforgása alatt drasztikusan leépítik a támogatásokat, amelyek torzítják az ár- és költségvetési viszonyokat, ésszerűtlen döntéseket váltanak ki a gazdálkodás minden területén, s nem a piaci versenyt, hanem az államigazgatási szervekkel való alkudozást ösztönzik. A képviselők régóta sürgetik ezeknek az intézkedéseknek a kidolgozását, ám az ülésszakon kézhez kapott tájékoztató mindjárt félelmeket is keltett. Erős a gyanú ugyanis, hogy növekednek az állampolgárok amúgy sem csekély terhei... A tájékoztató jelentést áttanulmányozva jogosnak látszik az aggodalom. A szénbányászat, a vállalati beruházások mellett az élelmiszer-gazdaság — benne a tej- és vágómarhatermelés — állami támogatásának csökkentése, illetve megszüntetése közvetett módon a fogyasztói árak növekedéséhez vezet. Ugyanakkor közvetlenül érinti a fogyasztókat a lakbérek tervezett emelése, amely továbbhárítja a lakásfenntartás — üzemeltetés, karbantartás és időszérű felújítás — költségeit. Hasonló lépések várhatók a lakossági ivóvíz-, mellőzhető. Ennek figyelembevételével a büntető törvény- könyvet két új bűncselekmény tényállásával kell kiegészíteni. Az új rendelkezések egyike a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a gazdasági társaság tagjait, a társaság vagyonát illetően megtévesztő magatartását rendeli büntetni. A másik rendelkezés az alaptőke vagy a törzstőke megcsorbításának bűncselekménnyé nyilvánításával a gazdasági társaság hitelezőinek büntetőjogi védelmét szolgálja. A törvényjavaslat a büntető törvénykönyvnek a gazdasági társaságok zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges módosítását tartalmazza. Nem jelenti azonban a büntető jogszabályok korszerűsítésének a lezárását. A kormány gazdasági és társadalmi kibontakozási programjának tükrében, a korszerű piacgazdálkodás követelményeinek megfelelően felül kell vizsgálni — az új alkotmány kidolgozásával összhangban — a büntető törvénykönyvet. Ugyancsak szükséges az állami pénzügyekről szóló törvény módosítása is. Meg kell teremteni az összhangot az 1989. január 1-jén hatályba lépő társasági törvény, a vállalkozási nyereségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi törvény fogalom- használata. között». A törvényjavaslat ennek megfelelően a „vállalkozókat” vonja a személyi-hatálya alá. E fogalom felöleli mindazokat a jogi személyeket és magánszemélyeket, amelyek, illetőleg, akik gazdasági tevékenységet végeznek, és e tevékenységükből származó Jövedelmeik meghatározott egészét adók, illetékek vagy egyéb kötelező befizetések formájában fizetik be a költségvetésbe. A népgazdasági tőkefolyamatok szabályozása szüksécsatorna- és távhőszolgáltatás, a vasúti személyszállítás, a helyi és nagyvárosi tömegközlekedés területén is. Ahogyan a program leszögezi: a leépítések mértékét és időtartamát élet- színvonal- és szociálpolitikai kérdések is befolyásolják. Mindemellett a cél az, hogy a fogyasztói ár fejezze ki az előállítás átlagos költségeit, a valóságos kereslet gyakoroljon nyomást a termelésre, a kínálatra, szoruljon vissza a pazarlás. A költségvetés ne az árakon keresztül támogassa a megélhetéshez, a munkaerő újratermeléséhez legszükségesebb javak megszerzését, hanem arra a bérek, juttatások megfelelő szintje adjon fedezetet. Magyarán szólva: a várható áremelkedések hatását differenciált szociálpolitikával, valamint a bérekben és a társadalmi juttatásokban kívánják kompenzálni. Igen ám, de akad egy meglehetősen szabadon értelmezhető kitétel. Mégpedig az, hogy ez az éves tervek adta lehetőségek és a pénzügyi egyensúly figyelem- bevételével történik majd. Mi lesz akkor, ha az állami támogatások fokozatosan leépülnek, ám a gazdaság mégsem újul meg a kívánt mértékben? Akkor a költségvetés nem lesz abban a helyzetben, hogy elegendő pénzt juttasson az áremelkedések ellensúlyozására ? Az ülésszak szombati zárónapján ilyen kétségek fogalmazódtak meg a képviselőben. Ahogyan Bata János (12. vk., Képviselők megbeszélése a szünetben gessé teszi az értékpapír-kibocsátás és -forgalmazás feltételrendszerének magas szintű jogszabályban történő rögzítését. A törvényjavaslat ezt a célt szolgálva erősíti a befektetők védelmét, és segíti az értékpapírpiac stabilitását. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotásával — a szektor- és versenysemlegesség elvére figyelemmel — indokolttá vált a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 26. törvényerejű rendelet módosítása is, azért, hogy a jövőben a gazdasági társaságokra se terjedjen ki ezen adónem fizetésének kötelezettsége. A miniszter előterjesztését követően dr. Tallósy Frigyes ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját. Határozathozatal következett. A képviselők először elfogadták, hogy a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a külföldi tőkebefektetők beruházásvé- delméről szóló törvényjavaslattal együtt az Országgyűlés decemberi ülésszakán tárgyalja meg. Majd elfogadták a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, azt követően pedig — a beterjesztett bizottsági módosítással együtt — a polgári eljárási szabályokat módosító törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták az Parlamenti jegyzet Mivel jár a leépítési program? Gyömrő), a gyömrői Helios Ipari Szövetkezet elnöke elmondta: valóban ideje helyére tenni az értékrendet, a termékeket és a munkaerőt is árában kell megfizetni, de félő, hogy ebből csak az előbbi valósul meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a versenyképes termelés, a szerkezetváltás csak óhaj, miközben növekednek a lakosság terhei. Dr. Vona Ferenc (16. vk., Ráckeve), ráckevei körzeti állatorvos is úgy véli, hogy megint a lakosságon csattan az ostor, amennyiben a gazdaságban nem következik be gyökeres változás. Szerinte is a hatékony termelést kell ösztönözni, s nem máris azt vizsgálni, hogy az eredmények elmaradása esetén miként lehet újabb pénzeket behajtani az állampolgároktól a költségvetés helyrebillentésére. Ilyen értelmű felszólalásra készül a következő ülésszakon. A kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és a jövő évi feladatokról folytatott hosszadalmas és éles vita azt jelzi, hogy a decemberi ülésszakon terítékre kerülő 1989. évi terv és költségvetés megtárgyalása sem nélkülözi majd a szenvedélyeket. Akkor bizonyosan bővebben hallhatunk a támogatáscsökkentési programról, amely ezúttal csak az elképzelések szintjén, egy előzetes tájékoztató formájában jelent meg a törvényhozás porondján. Kövess László állami pénzügyekkel foglalkozó 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a vonatkozó bizottsági kiegészítésekkel együtt. Végezetül az Országgyűlés elfogadta nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvény- erejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Ezután megkezdődött az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztató tárgyalása. A pénzügyminiszter szóban nem fűzött kiegészítést a képviselőkhöz eljuttatott írásos anyaghoz, amelyben részletesen beszámolt az idei állami költségvetés legfontosabb előirányzatairól. Eszerint a költségvetési törvény a központi költségvetési szervek támogatására 108,5 milliárd forint, a tanácsoknak nyújtott állami támogatásra 96.1 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ehhez képest idén a központi intézményeknél és a tanácsoknál egyaránt nagyobb támogatás felhasználására lesz szükség. A költségvetési támogatási többletigény összege 953 millió forint. Ez a pénz azért szükséges, hogy az igazságszolgáltatási, a műszaki, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazottak béremelésére összesen 105 millió forintot felhasználhassanak. A Kereskedelmi, a Kül- ügy-, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál a forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig 40 millió forinttal kívánják növelni a -költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. A kormány a pedagógusok bérbruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazság-szolgáltatásban és az egészségügyben dolgozók bérrendezésére, a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bér- határának felemelésére 129 millió forintot kíván fordítani. A júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal felemelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére. A pénzügyminiszter felhatalmazást kért az Ország- gyűléstől a terven felüli támogatások folyósítására a költségvetési tartalékból. Az Országgyűlés ezután az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletéi áttekintésével folytatta munkáját. Az erről szóló jelentés egyik pontja a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló új jogszabálygyűjteményre vonatkozott, amely az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a magyar közvéleményben. A rendelet ugyanis szabaddá kívánta tenni a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek gyártását, forgalmazását. Erre a társadalmi vitára utalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is, aki szót kért a jelentés feletti vitában. Bejelentette: a tiltakozásokat is figyelembe véve az Elnöki Tanács szerdai ülésén úgy határozott, hogy az Országgyűlést követő testületi ülésén ismét napirendre tűzi ezt a törvényerejű rendeletet. A maga részéről azt fogja javasolni — mondta —, hogy ezt az engedélyt vonják vissza. Az Elnöki Tanácsának vállalnia kell — figyelembe véve a közvélemény újonnan megnyilvánult tiltakozását is —, hogy megváltoztassa korábbi határozatát. DR. JUHÁR JÁNOS: Tiltakozik a közvélemény például az egészségügyi alkalmasság — időközben megváltozhatnak. Utalt arra, hogy nemcsak mint képviselő, hanem mint orvos sem szeretne olyan törvényjavaslatot megszavazni, amely liberalizálja a fegyverhasználatot, tovább rontja a társadalmi állapotokat, s amellyel élve, vagy visszaélve akár lelki, akár testi egészségkárosodást lehet okozni. Az Országgyűlés — három tartózkodással — úgy határozott, hogy a lőfegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatban törvény szülessen. Ezért felkérték az Elnöki Tanácsot, hogy intézkedjen a törvény előkészítéséről, s a törvényerejű rendeletet hatálytalanítsa. A képviselők ezután — e módosítással — egyhangúlag tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését. Ezután interpellációk és az aMkra adott válaszok következtek. Az. interpellálók között volt Antal Imre Fest megyei képviselő is. A Pest megyei képviselő elöljáróban elmondotta, hogy az elhangzott szóbeli kiegészítés ellenére sem érti: milyen elképzelések, érvek szólnak a bevezetendő törvényerejű rendelet mellett? Hasonlóan gondolkodhatnak a választópolgárok is, mert Pest megyében majdnem tízezer aláírást gyűjtöttek a gáz-, riasztó- és légfegyverek szabad forgalmazása, használata ellen tiltakozva. A közvélemény reagálásából látható, hogy ez a kérdés a társadalom egészét érinti, így a jogalkotásról szóló törvény alapján csak a parlament szabályozhatja. Az Országgyűlésnek joga és kötelessége, hogy az ilyen döntéseket saját hatáskörébe vonja. Ezért a képviselő javasolta, hogy a tervezetet átdolgozva terjesszék a parlament elé. Dr. Juhár János tudomása szerint ma is körülbelül 150 ezer fegyver van magánkéz-, ben, s a tartásukra vonatkozó jogszabályokat felül kellene vizsgálni, mert a feltételek — Össze tud-e fogni egy generáció? MIOT helyett MISZOT A „Magyar Ifjúság Országos Tanácsa” vasárnap tartotta a Parlamentben alakuló közgyűlését, melyre negyvennégy ifjúsági szervezet küldte el képviselőit. Elsőként Pozsgay Imre államminiszter köszöntötte a résztvevőket a kormány és a Hazafias Népfront nevében Hangsúlyozta, hogy a ma itt lévő ifjúsági képviselőkre nagy felelősség hárul, hiszen ami ma itt történik — és ha sikerrel jár —, az mintája és előiskolája lehet más társadalmi szervezetek és közösségek együttműködésének. A mai fórum feladatáról elmondta, hogy nem ideológiai „hitvitákat” kellene folytatni, hanem néhány szervezeti és politikai kérdésben megegyezésre jutni. Ezután Stumpf István a MIOT előkészítő bizottsága nevében, tájékoztatta a közgyűlést eddig végzett munkájukról, majd elmondta, hogy miközben a társadalom polarizálódik, nagy kérdés az, hogy egy generáció össze tud-e fogni, a legkülönbözőbb csoportok képesek-e alapkérdésekben közös nevezőre jutni? Hozzászólása után heves vita kezdődött el az alapszabályról, amelyet több módosítás után este 6 órára konszenzussal elfogadtak. Ezt követően a 27 teljes jogú tagszervezet képviselői a név- változtatás mellett döntöttek. Ezzel megalakult a Magyar- országi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, melynek célja az ifjúságon belüli köz- megegyezés kialakítása — a konszenzus elve alapján — és a tagszervezetek közös álláspontjának képviselete a kormányzati, valamint politikai szervezetek előtt. Az esti órákba nyúló alakuló közgyűlés zárásaként a résztvevők megválasztották a MISZOT elnökének Stumpf Istvánt, valamint 3 szervezet (KISZ, FIDESZ. Ifjúsági Környezetvédő Szövetség) képviseletében a társelnököket. Szabó Enikő ANTAL IMRE: Nem ért célt a rendelet Mindezek alapján a képviselő azt javasolta: szüntessék meg a kereskedelmi korlátozást, amely nyilvánvalóan nem oldja meg a problémákat. Ugyanakkor szigorítsák meg az ellenőrzéseket a munkahelyeken. Beck Tamás kereskedelmi miniszter ígéretet tett, hogy az érintett tárcákkal folytatott konzultációk után a decemberi Országgyűlésen ad választ az interpellációra. Ezt Antal Imre elfogadta. A kérdésekre adott válaszokkal az Országgyűlés novemberi ülésszaka befejezte munkáját. Az elnöklő Jakab Róbertné az ülésszak bezárását megelőzően bejelentette, hogy levélben és szóban számos kérés érkezett a parlament elnökéhez: az ország háza fölött lengjen a nemzeti lobogó. Az ülés elnöke közölte: i Parlament kupolájánál zászlótartó rudakat helyeztek sl, s az ülésszak megkezdése óta immár két helyen is lobog a nemzeti zászló. A Pest megyei képviselő több szempontból helytelenítette, hogy az üzletekben munkanapokon reggel 9 óráig nem lehet szeszes italokat vásárolni. Mint mondotta: reggelente pironkodva rakják vissza a polcokra az üvegeket a rendeletről megfeledkezők, a külföldi turisták pedig jogosan bosszankodnak. Alkalmazása az üdülőhelyeken teljesen indokolatlan, ám másutt sem érte el a kívánt hatást. Elszaporodtak a magánkimérések, az úgynevezett bögrecsárdák, ahol ellenőrizhetetlen körülmények között, gyakran bizonytalan származású italokat mérnek. A rendelet nem szüntette meg a munkahelyi szeszfogyasztást sem. Általánosan bevett szokás, hogy sokan már előtte való nap bevásárolnak, majd becsempészik a jobb esetben kétdecis, de inkább félliteres üvegeket. Ha erről az oldaláról nézzük a dolgot, akkor is azt lehet megállapítani: a remélttel ellentétes hatást váltott ki a rendelet.
