Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
2 1988. NOVEMBER 28., HÉTFŐ Moszkvában és Párizsban elégedettek A népek közös európai otthonáért Szombaton befejeződtek Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke és Francois Mitterrand francia köztársasági elnök tárgyalásai. A francia elnök és kísérete szombaton este elutazott a Szovjetunióból. A moszkvai szovjet—francia csúcsszintű tárgyalások mérlegét vonta meg szombati záró megbeszélésén Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand. A szovjet és a francia vezető elégedetten nyugtázta, hogy a Szovjetunió és Franciaország álláspontja számos nemzetközi kérdésben megegyezik és hasonlóképpen ítélik meg a kétoldalú kapcsolatokat is. A Kremlben megtartott utolsó találkozón megkülönböztetett figyelmet szenteltek a „közös európai otthon” megteremtésére vonatkozó elképzeléseknek. Gorbacsov abszurdnak nevezte azokat a véleményeket, hogy ez a terv a helsinki folyamat megtörésére, Nyugat-Európának az Egyesült Államoktól való leválasztására irányulna. Hangsúlyozta: az „európai közös otthon” megteremtése valójában a Helsinkiben megkezdett folyamat továbbvitele. A Moszkvában tartandó emberi jogi tanácskozás kapcsán Mitterrand közölte vendéglátójával: a nyugati országok vezetői megvitatták a kérdést és úgy vélik, lehetséges az értekezlet megtartása. Ehhez azonban az szükséges, hogy a Szovjetunió további lépéseket tegyen. Mitterrand a beszélgetés során elismerte, hogy bár a Nyugat jelentős haladást ért el az egyéni szabadságjogok kibontakoztatásában, a kollektív, a szociális jogok tekintetében még van mit tennie. Mindkét vezető szorgalmazta a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődését, a kulturális, oktatási, technológiai, környezetvédelmi együttműködés erősítését. Korunk jelentős tényezője a széles körű nyíltság, amelyre a Szovjetunió törekszik — mondotta közvetlenül a közös szovjet—francia űrrepülés kezdete előtt Bajkonurban tartott nemzetközi sajtóértekezletén Francois Mitterrand. A francia elnök kedvezően értékelte szovjetunióbeli munkalátogatásának eredményeit. Közölte, hogy a figyelem középpontjában álltak az együttműködés, a leszerelés, az ökológia kérdései, s az emberi kapcsolatok minden területét felölelő témák. Mitterrand kiemelte Mihail Gorbacsovnak a közös európai ház létrehozásával kapcsolatos gondolatát. A francia elnök bejelentette: döntés született arról, hogy évente egyszer a legmagasabb szinten, évente kétszer pedig külügyminiszteri szinten tartanak szovjet—francia találkozót. Mitterrand elmondta, hogy Súlyos tehertétel a jövendő Bush-kormánynak Arafat nem kapott vízumot Az amerikai kormány szombaton elutasította Jasszer Arafat beutazási kérelmét. A PFSZ elnöke az ENSZ-közgyő- lésen kívánt felszólalni. A washingtoni politikai döntés, amelyben nyilván nagy szerepe volt Izrael és amerikai zsidó szervezetek nyomásának, súlyos tehertétel a jövendő Bush-kormány számára közel- keleti politikájában. A PSZF V. B. elnöke a világ- szervezet arab tagállamainak meghívására december 1-jén szólalt volna fel az ENSZ ülésszakán. Az amerikai hivatalos indoklás szerint azért nem kap vízumot, mert „PFSZ- tagok terrorista cselekedetekben vettek részt amerikai állampolgárok ellen”, s Arafat, mint a szervezet vezetője, ezért felelős. A lépés, amelyet már szombaton felháborodottan kommentáltak mind az ENSZ- ben, mind az amerikai arab szervezetek, várhatóan igen kártékony hatással lesz a januárban hivatalba lépő Bush- kormány közel-keleti esélyeire. A Reagan-kormány e lépésével nemcsak az arab országokkal, köztük szoros szövetségeseivel, Szaúd-Arábiával, Egyiptommal kerül szembe, hanem NATO-partnereivel is: a közelmúltban mind Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, mind Margaret Thatcher brit kormányfő sürgette washingtoni látogatásán, hogy a NATO egységesen támogassa a PFSZ lépéseit, tárgyalási, megbékélési hajlandóságát. Az izraeli vezetők szombaton üdvözölték az amerikai kormány döntését. Simon Peresz izraeli külügyminiszter szombaton George Shultz amerikai kollégájának küldött táviratában fejezte ki elégedettségét a döntéssel kapcsolatban. Az arab fővárosokban mély csalódottsággal, Washington címére intézett heves bírálatokkal, s tiltakozásként külügyminisztereik New York-i útjának lemondásával, sőt Egyiptom és Jordánia a közgyűlési vita Genf be való áthelyezésének javaslatával reagált az amerikai döntésre. Sedli Klibi, az Arab Liga jelenleg Damaszkuszban tartózkodó főtitkára a közel-keleti békére mért csapásnak minősítette e fejleményt. Mubarak egyiptomi elnök — aki amerikai kapcsolatait már régen az álláspontok közelítésére igyekezett felhasználni — vasárnap telefonon mégáilá- pödotf Husszein jordániai uralkodónál, hogy közös arab fellépés szükséges az ENSZ—Palesztina vitájának New York helyett a svájci Genfbe való áthelyezésért. Noha délben még úgy volt, hogy Abdel- Megid külügyminiszter New Yorkba utazik, a tiltakozás jeleként estére már lemondták a látogatást. a szovjet—francia űrkutatási együttműködés 22 évre tekint vissza, tervezik azt is, hogy minden két évben legalább egyszer közös szovjet—francia Űrrepülést hajtsanak végre. Tovább fejlesztik a Mars közös kutatási programját. Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand moszkvai tárgyalásaik során a Kremlben együtt nyilatkoztak az Antenne 2 francia televízió és az Europe 1 rádió riportereinek. Szóba került a közös európai ház gondolata, az emberi jogok, a peresztrojka, a szovjet nemzetiségi feszültségek, Afganisztán, a leszerelési kérdések, valamint a kétoldalú kapcsolatok témaköre. Az emberi jogok témájával kapcsolatban a francia elnök kifejtette, hogy a Szovjetunióban igen fontos dolgok történnek és ezek a nagyobb nyitottság, a több szabadság irányába mutatnak. Gorbacsov részletesen beszélt a peresztrojka jelentőségéről. „Nem könnyű, sőt fájdalmas folyamat ez. A nehézség nem az, hogy egyesek elutasítják, mert azok nem sokan vannak. A társadalom nagy többsége támogatja, a nehézség magában a folyamatban van. Szakítanunk kell múltunkkal, új gondolkodást kell meghonosítanunk minden téren és ez nem egyszerű”. A Legfelsőbb Tanács elnöke rámutatott, hogy a szovjet nemzetiségek közt most felszínre kerülő problémák is részét képezik a peresztrojkának. Lehetővé tette minden szovjet nép számára, hogy kifejezze véleményét a felhalmozódott problémákról... A szovjet állam vezetése a közeljövőben találkozik az örmény és az azerbajdzsáni vezetőkkel, hogy olyan megoldást találjunk . a Karabah hegyvidéki problémára, ami megfelel a két népnek és az egész Szovjetuniónak. A francia elnök végül ezeket mondatta: „jó viszonyban, megértésben akarunk élni ezzel a nagy országgal, aminek sokkal tartozunk, mert nemzedékem nem felejtette el, hogy a második világháborúban a Szovjetunió nagy szerepet játszott felszabadulásunkban”. Az ellsniék fogságában Az első találkozó Vasárnap Iszlámábádban a külügyminisztérium épületében létrejött az első találkozó az afgán fegyveres ellenzék és a Szovjetunió iszlámábádi nagy- követségének képviselői között. A találkozón az afgán ellenzéki erők fogságába esett szovjet katonák szabadon bocsátásának kérdését vitatták meg. Becslések szerint mintegy 250 fő sorsáról van szó. A két fél között a tíz éve tartó afganisztáni konfliktus során első ízben került sor a közvetlen megbeszélésre. Mihail Gorbacsov beszéde (Folytatás az I oldalról.) és szellemi életünk — szögezte le. A közös otthonban élő, egy nagy családot alkotó szovjeté unióbeli népek jövője nem a kapcsolatok lazítása, hanem az együttműködés fejlesztése. Évtizedek története bizonyítja — utalt rá Gorbacsov —, hogy a követendő út a köztársaságok egységének erősítése. A demokráciával ellentétesnek, t s ezért elfogadhatatlannak minősítette azt a légkört, amelyben az észt döntés megszületett. Az észtországi légAfganisztánhan folytatódnak a támadások Megsebesült a védelmi miniszter Kabulban kibővített ülést tartott a Nemzeti Megbékélés Legfelső Tanácsa. A testület ülésén közölték, hogy eddig 175 ezer menekült tért haza. A kormányellenes csoportok 40 ezer tagja felhagyott a fegyveres harccal, 16 ezer elítéltet kiengedtek a börtönből. Nadzsibullah elnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Megbékélés Legfelső Tanácsának megalapítása óta történt legfontosabb esemény a Genfben kötött egyezmény, amely nemcsak az Afganisztán körüli rendezést, hanem az afganisztáni belső problémák megoldását is megalapozta. Az afgán államfő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az érdekeltek eltérően értelmezik a genfi megállapodások végrehajtását. Míg a Szovjetunió és Afganisztán teljes mértékben végrehajtják kötelezettségeiket, az Egyesült Államok és Pakisztán nyíltan megsérti a szerződést. A támadások következtében az elmúlt fél évben 750 békés állampolgár vesztette életét a fővárosban és..,Kenyáké». ;;s. A tanács ülésével egyidejűleg újabb harcokról érkeztek jelentések. A BAHTAR afgán hírügynökség szerint a kormánycsapatok és a felkelők az ország déli részében lévő Kan- dahár tartományban csaptak össze. A felkelők közül több- tucatnyian meghaltak vagy megsebesültek. Az AFP francia hírügynökség a fegyveres ellenzék iszlámábádi forrásaira hivatkozva jelentette, hogy november 15-én megsebesült Sah Navaz Tanaj altábornagy, afgán védelmi miniszter, amikor Kabul közelében fegyveresek megtámadták a minisztert szállító gépkocsit. A miniszter sofőrje életét vesztette. kör nem észt jelenség, másutt is tapasztalható ilyesmi. — Az átalakítás politikáját meg kell szabadítani a szélsőséges, felelőtlen erők demagógiájától, meg kell állítani a politikai spekulánsokat — mutatott rá a szojvet államfő. — Vállalni kell a küzdelmet, s ehhez szilárd elvi álláspontra, elvi politikára van szükség. Tényleges gond a központ és a szövetséges köztársaságok közötti viszony harmóniájának megteremtése — ismerte el Gorbacsov, aki hozzátette, hogy bár nem fogadja el a Tallinnban hozott döntést, de el kell ismerni, hogy sok valódi probléma kapcsán jogosak az Észtországban elhangzott vélemények. — Az észtországi dolgozóknak tudniuk kell, hogy a köztársasági parlament, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa látja ezeket a gondokat és osztja jogos aggodalmaikat. Mint végezetül hangoztatta, az átalakítás következő szakaszában konkrétan kell foglalkozni mindazokkal a kérdésekkel, amelvek Észtország lakosságát is élénken foglalkoztatják. A megoldáshoz vezető egyetlen út a párbeszéd Megerősítik Ciprus védelmét Georgiosz Vasziliu ciprusi államfő és Andreasz Papandreu görög miniszterelnök a hétvégén Athénban megállapodott Ciprus védelmi képességeinek erősítésében. A ciprusi államfő kijelentette: kormányának célja továbbra is a szigetország de- militarizálása, mindaddig azonban kötelessége a védelem erősítése, ameddig török csapatok tartózkodnak Ciprus északi részén. Georgiosz Vasziliu hangsúlyozta, hogy a megállapodásban nincs szó görög csapatok Ciprusra irányításáról. A görög miniszterelnök a sajtóértekezleten kijelentette, hogy Ciprus védelmi képességének a növelése Görögország felelőssége is. Athéni közlés szerint Görögország a megállapodásban foglaltak szerint saját gyártmányú fegyvereket szállít Ciprusnak és egy gyárat létesítenek a szigetországon az alkatrészellátás biztosítására. Szélsőséges nacionalisták pogromkísérletei lignrn ♦fii«? ^7 f., •’-iV"' . tí-,n. • V. > ' Változatlan a feszültség Jerevánban a korábbi napokhoz képest lényegesen javult a helyzet, Bakuban viszont egyelőre nincs igazi foganatja a múlt héten életbe léptetett különleges állapotnak — derül ki az MTI moszkvai tudósítójának vasárnapi, a helyA HÍREK egymással ellentétes előjelűek ugyanabból az országból. Nelson Mandelát, a világhírűvé vált, bebörtönzött fekete bőrű polgárjogi harcost, akit „terrorista cselekményekért” tartottak börtönben, kórházi ápolás után nem szállítják vissza rabhelyére. Ehelyett — mint hangsúlyozták — olyan „összkomfortos biztos helyen” élhet ezentúl, ahol rendszeresen tarthatja családjával is a kapcsolatot. Felesége — aki régóta már, mint férje ügyének, a fajgyűlölet elleni küzdelemnek folytatója, s ezért a világsajtó figyelmének valóságos reflektorfényében áll — kijelentette: a pretoriai hatóságok intézkedése korántsem tekinthető valamiféle szabadon bocsátásnak. Hiszen addig, amíg Mandela nem állhat az apartheid elleni küzdelem élére, minden fogságát enyhítő intézkedés csak amolyan kényszerlépés, amelyet a Botha- kormányzat vonakodva tesz meg, s amellyel az ellene fokozódó tömegharagot kívánja lecsillapítani. Nem, a fekete bőrű többség a Dél-afrikai Köztársaságban nem hagyja immár látszat- megoldásokkal eltántorítani magát a jogainak teljes kivívásáért való harctól. Amikor Mandela asszony ezt fejtegette nemzetközi sajtóértekezletén, utalt arra is, hogy e lépéssel egy időben, Johannesburgtól nem messzire visszafelé is haladtak a legsötétebb fajgyűlölet felé. Mint emlékezetes, a Dél-afrikai Köztársaságban nemrég választások voltak. Igaz, a fehér kisebbséget tízszeresen felülmúló fekete bőrű őslakosságot kizárták ebből, az elsősorban a fehérek számára fenntartott eseményből. Igaz az is, hogy a választáson az úgynevezett „mérsékeltebb fajgyűlölet” győzött, í’zaz a fehér kimmJegyzet «W LÉPÉSKÉNYSZERBEN - VONAKODÁSSAL sebbség túlnyomórészt azokat a Botha-kormányzat mögé felsorakozott politikusokat juttatta mandátumokhoz, akik már felismerték: a realitásokat el kell bizonyos fokig ismerni. Emiatt tehát nem lehet a megkülönböztetés régi mércéit alkalmazni a Dél-afrikai Köztársaságban sem. A faji megkülönböztetés forrófejű apostolai azonban még sok helyütt kaptak képviseleti megbízást a hasonlóképpen régi sztereotípiákban gondolkodó, a valóságtól teljesen elrugaszkodott fehérektől. ÍGY NEM MEGLEPŐ, ha azokban a közigazgatási egységekben, ahol a fajgyűlölet megszállottái kapták meg a vezetői tisztségeket, most visszaforgatják az időt. Mint az angol rádió helyszíni tudósítója beszámolt arról, ezeken a helyeken ismét életbeléptették a faji megkülönböztetés korábbi törvényeit. „Nem fehérek” — mint kimondták — nem ülhetnek le ezentúl éttermekben és más nyilvános helyeken „más dél-afrikai állampolgárokkal”, s megtiltják azt, hogy „vegyüljenek” a fürdőmedencékben is. A dél-afrikai állampolgár titulus itt természetesen egyértelműen a fehér kisebbség tagjaira érvényes. Más kérdés természetesen, ha külföldről érkezik „nem fehér” valaki, öreá nem vonatkoznak e faji megkülönböztető törvények. Emögött az van, hogy az Egyesült Államokból nemegyszer jönnek olyan rokonok, a fekete bőrű többség tagjaihoz, akik bizonyára nagy botrányt kezdeményeznének, ha alkalmaznák reájuk is e fajgyűlölő törvényeket. S ennek komoly nemzetközi következményei lennének, hiszen az Egyesült Államok kormánykörei nemrég erélyesen megbélyegeztek olyan pretoriai ítéleteket is, amelyeket polgárjogi aktivisták ellen hoztak. Mint a Fehér Ház szóvivője kijelentette: amit Dél-Afrikában „terrorista tevékenység” címén súlyos büntetéssel torolnak meg, az az Egyesült Államokban és más civilizált országokban az alapvető emberi jogok gyakorlásának számít. Mivel a Botha- kormányzat azért ügyel arra, hogy ne hívja ki maga ellen az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnökének, Bush- nak elítélő megnyilatkozását, Pretoria megkegyelmezett az úgynevezett „sharpville-i hatoknak”, akiket korábban halálra ítéltek állítólagos „terrorista tevékenység miatt”, és az utolsó pillanatban kegyelmet adtak más kivégzésre ítélteknek is. A HELYZET ISMERŐI kényszerlépésnek tekintik azt is, hogy a Botha-kormányzat kivonta csapatait Angola déli részeiből, s beleegyezett abba — ha vonakodva is —, hogy „zöld utat” biztosít az ENSZ Namíbia függetlenségére vonatkozó határozatának. Eszerint a jövő év tavaszán a világszervezet védnöksége alatt választásokat tartanak Dél- nyugat-Afrikában (Namíbiában). Korábban Pretoria mereven ellene szegült annak, hogy teljesítse az ide vonatkozó ENSZ-határozatokat. s Namíbiát, amely értékes ásványi kincsekben rendkívül gazdag, katonai megszállása alatt tartotta. A Botha-kormányzat arra hivatkozott, hogy Angolában ötvenezer főnyi kubai kontingensek nyújtanak segítséget a luandai kormánynak, s emiatt Pretoriának, állítólag saját biztonsága végett, szükség volna arra, hogy Namíbiában katonailag jelen legyen. A SZOVJETUNIÓ és az Egyesült Államok között a helyi konfliktusok kompromisszumos rendezésére irányuló készség megnyitotta az utat ahhoz, hogy Dél-Afrikában is közös erőfeszítést tegyenek egy regionális tűzfészek kioltására. Közös fellépésük volt az egyik legfőbb tényező ahhoz, hogy Pretoria meghátráljon az ügyben, s elfogadja a tárgyalásokat. Luanda, Pretoria és Havanna több magas szintű eszmecseréjének eredményeként jött létre végül is a megállapodás, amely megteremti a dél- afrikai rendezés alapjait. Eszerint párhuzamosan a dél-afrikai csapatok Namíbiából való kivonásával, megkezdődik az Angolának internacionalista segítséget nyújtott, mintegy ötvenezres kubai egységek visszavonására is egy 27 hónapos perióduson át. Túl a nemzetközi tényezőn, belpolitikai okok is késztették Pretoriát a kompromisszum elfogadására. Mint a londoni rádió helyszíni tudósítója rámutatott, a Botha-kormányzat gazdasági háttere rendkívül gyengévé vált, mert a bojkott, amely a világ legkülönbözőbb részeiből sújtja, mindinkább érvényesül. Ez együttesen odahat, hogy ha vonakodva is, a Botha-kormányzat az apartheidellenes erőknek kedvező lépések megtételére kényszerült. Árkus István színről telefonon kapott érta- süléseiből. Jereváni közlés szerint az örmény fővárosban a hét végén nem került sor újabb tömegmegmozdulásokra, a szombat és vasárnap viszonylag nyugodtan telt, ha részlegesen is, de működött a városi tömegközlekedés. Az azerbajdzsán fővárosban ezzel szemben — ahogy erről az MTI moszkvai irodáját a bakui külügyminisztérium illetékese tájékoztatta — napközben tovább folytatódtak a nemritkán majd félmilliós tömeggyűlések. A Karabah-hegyvidéki helyzet miatt tíz nappal ezelőtt 6 azerbajdzsán fiatal kezdett éhségsztárjkot, négyen közülük a hétvégén is folytatták figyelemre méltó demonstrációjukat, kettejüket viszont legyengült egészségi állapotuk miatt kórházba szállítottak. A bakui szóvivő megerősítette, hogy Kirovabádban és Nahicsevánban a kialakult feszült helyzet miatt leváltották a helyi pártszervek vezetőit. Mint ismeretes, Kirovabádban összetűzés robbant ki a rend- fenntartó erők és a tüntetők között, aminek következtében a belügyi csapatok három katonája életét vesztette. A Krasznaja Zvezda beszámolt arról is, hogy Kirovabádban több helyütt autókat,^ autóbuszokat, házakat próbáltak meg felgyújtani. A kivezényelt belügyi erők parancsnoka elmondta a lap tudósítójának: a városban az örmények otthonai ellen 70 esetben kíséreltek meg pogromot a szélsőséges nacionalisták, a helyzet változatlanul igen feszült. A magas rangú tiszt élesen bírálta a helyi párt- és állami vezetést, a rendőrséget, mert teljesen elvesztette uralmát a helyzet felett. A belügyi csapatok a városban több mint 150 rendbontót letartóztattak, több lőfegyvert elkoboztak. Az MTI tudósítójának a ka- rabahi pártbizottságtól kapott vasárnapi tájékoztatása szerint Karabah-hegyvidéken és Sztyepanakertben viszonylag nyugodt a helyzet, bár az üzemek továbbra sem működnek. Érvényben van a különleges állapot és a kijárási tilalom.
