Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

2

1988. NOVEMBER 19., SZOMBAT

A testületi munka nyilvánosságáról

A pártbizottság határozata

A* MSZMP Pest Megyei Bizottsága saját tevékenysége nyilvánosságát úgy értelmezi, mint munkája megújításának nélkülözhetetlen elemét, hajtóerejét, a pártdemokrácia érvényesülésének egyik alapvető feltételét és a pártonklvüliekkel a kölcsönös bizalom, a politikai szövetség, a tömegkapcsolatok erősítésének egyik legfontosabb eszközét. Ügy ítéli meg, hogy a nyilvánosság nagyobb lehetőséget ad a megyei szintű politikai munka pártion belüli és társadalmi kontrolljához; hozzájárulhat a politikai érdekek, vélemények jobb kifejeződéséhez, feltárásához, javíthatja a megyei pártbizottság döntéseinek megalapozottságát és a végrehajtás eredményességét.

A megyei pártbizottság ezért politikai munkája egészét, a testületek és az apparátus tevékenységét úgy kívánja fejleszteni, hogy a megyei szintű pártmunka az alapszervezetekben dolgozó párttagok számára nyilvánossá váljék. Ennek érdekében tevékenysége egészét úgy alakítja, hogy a párttagok, pártszervezetek:

— alkotó módon bekapcsolódjanak a politikai munka tervezésébe, a döntések előkészítésébe,

— megismerjék a döntéselőkészftés, az érdekegyeztetés folyamatának főbb elemeit, a döntést megalapozó tényeket és összefüggéseket, a viták lényegét, a javasolt alternatívákat, a kialakított álláspont mellett szóló érveket, az eltérő nézeteket, megítéléseket;

— folyamatosan tájékozódhassanak, illetve tájékoztatást kapjanak a végrehajtás konkrét tapasztalatairól, a munka ellenőrzéséről, a megyei testületekben folyó munkáról, a testületi tagok és tisztség- viselők politikai tevékenységéről, közszerepléseiről.

A testület kezdeményező szerepet vállal a megyében a politikai- társadalmi nyilvánosság fejlesztése érdekében, megteremti a feltételeit annak, hogy a megye lakossága, az állampolgárok öntevékeny csoportjai:

— tájékozottak tegyenek a megyei párttestületekben folyó munka lényegéről, a megyét érintő politikai szándékokról, törekvésekről;

— jobban bekapcsolódhassanak a megyében folyó politikai munkába.

E célok és elvek érvényesítése érdekében a testület a következő feladatokat határozza meg:

1. A párton belüli nyilvánosság érdekében

• biztosítja, hogy tovább erősödjék a tervezőmunka demokratizmusa, a döntéselőkészítés — vitákban formálódó — megalapozottsága. A fontosabb állásfoglalások, határozatok előkészítésébe bevonja a témában érdekelt területi, üzemi, intézményi párttestületeket, kommunista (szükség szerint pártonkívüli) szakembereket, az aktivistákat. A párttagság egészét érintő kérdések eldöntésében épít az alapszervezetek _ kezdeményezéseire, véleményére, indokolt esetben megyei pártvitát kezdeményez.

© A pártbizottság üléseit nyilvánossá teszi és az igények szerint megszervezi, hogy a megye alapszervezeteiben dolgozó párttagok megfigyelőként részt vegyenek a testület ülésén mindenkor, amikor a PB munkatervében vagy az adott napirend elfogadásakor nem rendel el zárt ülést. Ez utóbbi esetekben is — a testületi ülést követően — biztosítja, hogy a párttagság részletes, tartalmas információkat kapjon a döntésről, illetve az azt megalapozó érvekről. A megyei pártbizottság tagjai a testületi üléseken képviselt álláspontjukról, a vitában elmondott véleményükről a helyi nyilvánosság fórumait is igénybe véve rendszeresen tájékoztassák választóikat.

© Szükséges, hogy a megyében a párton belüli információs és tájékoztató munka jelentősen javuljon. Ennek érdekében fel kell gyorsítani az információs tevékenység megújításához, a közvélemény-kutatáshoz, a tájékoztatás fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtését. A feladatok összehangolt megvalósítására 1989. július 30-ig létre kell hozni a megyei pártbizottság információs, közvélemény-kutató és tájékoztató munkacsoportját, amely rendszeresen értékelje a politikai közhangulat és közvélemény alakulását, tudományos eszközöket alkalmazva segítse a megalapozott döntéselőkészítést és a testület állásfoglalásainak megfelelően szervezze a pártszervezetek és aktivisták tájékoztatását, a hatékony tömegpolitikai munkát. Indokolt egy olyan megyei írásbeli tájékoztató kiadványt rendszeresíteni, amely az alapszervezeti munkát segíti.

© A testület igényli, hogy a végrehajtó bizottság tevékenységének nyilvánossága a pártbizottság felé maradéktalanul érvényesüljön. Ennek érdeké'-"n ülésterveit a párt- bizottság hagvja jóvá. Munkájának nyitottságát azzal is növeli, hogy a különböző napirendek előkészítésébé bevonja a pártbizottság és a munkabizottságok tagjait. A két pártbizottsági ülés közötti időszak munkájáról szóló beszámolók, illetve a heti és havi információs jelentések tartalmi színvonalának javításával tovább kell növelni a PB-tagok informáltságát, hogy tájékozottak legyenek egy-egv fontosabb határozat előkészítéséről, a végrehajtás menet közbeni állapotáról, a témával összefüggő viták tartalmáról.

A pártbizottság tagjai a végrehajtó bizottság jegyzőkönyveibe mindenkor betekintést nyerhetnek; igény szerint — előzetes bejelentkezés alapján — a vb-ülésen részt vehetnek. A végrehajtó bizottság jobban éljen azzal a lehetőséggel, hogy a témában érintett megyei pártbizottsági tagokat, szakértőket üléseire meghívja.

A saját tevékenységével ösz- szefüggő (a párton belüli és a közvélemény felé irányuló) tájékoztatás formájáról az egyes témák tárgyalásakor a végrehajtó bizottság maga dönt, á napirendekért felelős titkár javaslata alapján.

A városi, városi jogú párt- bizottságok, illetve a megyei pártbizottság osztályai a végrehajtó bizottság munkájáról a pártbizottság titkárainak közreműködésével kapjanak tájékoztatást. Biztosítani kell e fórumok szervezett működtetését annak érdekében, hogy az információ a legrövidebb idő alatt jusson el az érintettekig.

© A fegyelmi bizottság és a munkabizottságok tevékenységükről rendszeresen tájékoztassák a megyei pártbizottságot. A politikai szükségleteknek megfelelően e testületek maguk döntsenek arról, hogy a párttagságot és a közvéleményt milyen formában szükséges informálni a napirendekkel kapcsolatban.

2. A megyei pártbizottság tevékenységének társadalmi nyilvánossága elsősorban a Pest Megyei Hírlapon keresztül valósul meg, de jobban kell élni a tömegkommunikáció országos csatornái és a szóbeli tájékoztatás adta lehetőségekkel is. Ennek érdekében a pártbizottság:

• általános gyakorlatként igényli, hogy a Pest Megyei Hírlap rendszeresen foglalkozzon a párttagságot és a lakosságot érintő kérdésekben a megyei testület döntéselőkészítési alternatíváival. Adjon lehetőséget a lapban az előzetes véleménynyilvánításra. Részletesen és hitelesen tudósítson a testület vitáiról; értelmezze. magyarázza a meghozott döntéseket, állásfoglalásokat és mozgósítson a feladatok megoldására. Amenynyiben a pártbizottság az állásfoglalását, határozatát a lapban teljes terjedelmében

nyilvánosságra kívánja hozni, arról az előterjesztés záradékában feltüntetett javaslat alapján külön dönt.

A testület kinyilvánítja,

hogy a politikai munkájában továbbra is messzemenően támaszkodik a Pest Megyei

Hírláp kollektívájára, a lap pártalapszervezetére. Igényli a szerkesztőség vezetőinek ás tagjainak elkötelezett, felelős újságírói és közéleti valóságfeltáró, a megye fejlődését szolgáló, a közélet tisztaságát erősítő, a politikai kiegyensúlyozottságot elősegítő munkáját. Ehhez a szerkesztőség számára biztosítja a testületi munkával összefüggő folyamatok, pártdokumentumok, a megyei .pártbizottság tartalmi és szervezési munkáinak, eseményeinek, programjainak teljes megismerését. A megalapozott információk biztosítása érdekében a megyei pártbizottság tisztségviselői szükség szerint vegyenek részt a szerkesztőség munkaértekezletén, ahol adjanak tájékoztatást a megyét érintő időszerű politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekről és partneri viszonyon nyugvó eszmecseréken tisztázzák az esetleg vitatott témákat. A megfelelő információ- áramlás érdekében a megyei pártbizottság politikai apparátusa- is tartson szoros tartalmi munkakapcsolatot a szerkesztőség érintett rovataival.

A lap főszerkesztője a megyei pártbizottságnak tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel a végzett munkáról. Két testületi ülés között a kapcsolattartással a pártbizottság az ideológiai titkárt bízza meg.

• Az országos nyilvánosságot igénylő kérdésekben a tájékoztatást elsősorban az MTI-n, illetve a rádió megyei tudósítóján keresztül szervezi. Rendszeres meghívásukat a testület üléseire biztosítja. Emellett azonban szükséges, hogy a pártbizottság apparátusa havonta készítsen témaajánlást a tömegkummuniká- ció országos szervei számára. A munkát az ideológiai titkár koordinálja.

A megyei pártbizottság szükség szerint élni kíván a sajtó- tájékoztató lehetőségével is, melyen a pártbizottság tisztségviselői tájékoztatják az országos sajtószerveket, a városi, üzemi lapok szerkesztőit, illetve az agitációval és propagandával foglalkozó párt- és tömegszervezetek megyei vezető aktivistáit az adott témában.

© ösztönzi tagjait és tisztségviselőit arra, hogy a nyilvánosság előtt gyakrabban szerepeljenek. Ha a közvélemény illetve a sajtó, a rádió, a tv olyan kérdésekben igényli a választott tisztségviselők, testületi tagok véleményét, amelyekben a testület nem foglalt állást, a nyilatkozat adásáról és tartalmáról az érintettek maguk döntsenek, politikai felelősséget vállalva az elmondottakért.

© Szükséges, hogy a párt- bizottság, a fegyelmi bizottság, a munkabizottságok tagjai és a megyei apparátus a pártrendezvényeken kívül rendszeresen' vegyenek részt olyan lakossági fórumokon, programokon, rendezvényeken, ahol a szóbeli tájékoztatás, az agitáció, a konzultáció lehetőségét felhasználhatják a közvélemény formálására. Felkérjük a Pest Megyei Hírlapot, illetve a városi, üzemi lapokat, hogy tartalmi tudósításokkal kísérjék figyelemmel a testület tisztségviselőinek és tagjainak területi látogatásait és közszerepléseit.

A szervezeti Intézkedések között a megyei pártbizottság megbízta a testület tisztségviselőit és a Pest Megyei Hírlap főszerkesztőjét, hogy a feladatok megoldásához szükséges feltételeket biztosítsák, szervezzék a határozat végrehajtását.

Ajánlotta a területi párttestületeknek és alapszervezeteknek, hogy maguk döntsenek munkájuk nyilvánosságáról, javasolta, hogy a városi, városi jogú pártbizottságok össztitkári értekezleten értelmezzék a pártmunka nyilvánosságának elvi és gyakorlati kérdéseit.

A megújulásról kilenc pontban

(Folytatás az I. oldalról.)

kodva kifejtette azt az ellentmondást, amellyel a fiatalok szembetalálják magukat, ha a szocializmusról tanultakat összevetik a valósággal. Nagy Imre értékelte az ifjúsági szövetség három évtizedes tevékenységét, s részletezte az Ifjúsági szervezet előnyeit és hátrányait más szerveződésekkel szemben. Kilenc pontban foglalta össze, milyennek képzelik el az új KISZ-t, s részletesen elemezte a KISZ KB platformjavaslatának négy alapvető tételét.

Három kérdés - három válasz

Szándékosan egy időben

A Fiatal Demokraták Szövetsége ideiglenes 'választmánya a hét végére, a budapesti Jurta Színházba hívta össze a szervezet kongresszusát. Pontosan akkorra, amikor a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség országos értekezlete Székes- fehérváron tanácskozik.

© Van ebben valami célzatosság? — tudakoltuk Győri Györgytől, a Fidesz úgynevezett munkáscsoportja egyik képviselőjétől.

a párbeszéd elől, de az együttműködésnek kevesebb lesz az esélye. •

K. L.

Ezután Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Időszerűnek értékelte az értekezletet, mert a tanácskozás demonstrálhatja, hogy a párt méltó szövetségesre találhat az ifjúságban az ország előtt álló, égető problémák megoldásakor. A mostani eszmecsere nagy szerepet játszik ennek tudatosításában.

A tanácskozás résztvevői ezt követően szekcióülésekben folytatják a munkát.

Ahol a kiskereskedők sorban állnak

Farmerruhák Sülysápról

— Csupán annyi a- célzatosság, hogy demonstrálni kívánjuk: egyenértékűnek tekintjük magunkat a KISZ-szel. Amennyiben -mindkét eseményről érdemben tudósít a sajtó, akkor kiderülhet, hogy mi a különbség a két szervezet programja között. Akkor a közvélemény eldöntheti, hogy melyik a szimpatiku- sabb a számára.

© Ezek szerint eleve arra számítanak, hogy jelentős különbségek lesznek?

— Ez alapokmányunkból is adódik, ám ennek ellenére nagyon szeretnénk, ha a KISZ-értekezleten fordulat következne be. Mi ugyanis nem valami ellen, hanem valami mellett politizálunk, s ez a demokrácia, a reformok ki- szélesítése. Ha a KISZ is elkötelezi magát a mélyreható változások mellett, akkor tárgyalhatunk az együttműködésről.

© Mi történik akkor, ha ezek a változások nem ütik meg a Fidesz által óhajtóit mértéket?

— Akkor sem zárkózunk el

Sülysáp határában, . Sűrűpusztán ugyancsak sűrű a forgalom: Mercedes, Lada-Combi, Trabant fordul ki megrakot- tan a kapun, félrehúzódva utat" engedve a befelé igyekvőknek. A Tápióvölgye Tsz varrodáját gyakan keresik föl a kiskereskedők az utóbbi időben, s hogy miért, arról Zemen József, az üzem vezetője beszél.

— Hetvennégyen dolgoznak a varrodában, bérmunkát végzünk, most például a Május 1. Ruhagyár részére. Ballonkabátokat, dzsekiket varrunk szovjet exportra, ötszáz és kétezer darab között mozog a rendelés egjr-egy fazonból, sok nyereség nincs rajta. Az asszonyok sem igen szeretik a kis szériát, mire belejönnének, máris másra kell átállni, nehéz a jó teljesítményt hozni. Elkezdtük törni a fejünket a bedolgózó-hálózat vezetőjével, hogyan- lehetne nagyobb nyereségre szert tenni.

A bedolgozók főnökét, a változatosság kedvéért Zemen

Józsefnek hívják. Elképedésemet látva jóízűen mosolyognak, mondják, legalább harminc Zemen él a faluban, József is akad pár, s még csak nem is rokonok.

— Januárban kerültem az üzembe, s akkor találtuk ki; ha nem is elé, de utána megyünk a divatnak. Körülnéztünk az országban, mi az, amit szívesen vásárolnak az emberek, s láttuk, hogy a farmer még mindig tartja magát. „Felhajtottuk” az alapanyagot, a szegediektől rendeltünk 15 ezer métert, s részben saját, részben innen- onnan „koppintott” tervezésű dzsekiket kezdtünk el varrni.

Tavaly 900 ezer forint nyereséget értek el, most 3 millió forintnál tartanak. Ez önmagáért beszél. Az elsődleges cél az üzem létrehozásánál az volt, hogy a környékbeli asz- szonyok számára munkalehetőséget teremtsenek. Ez azóta sem változott. De nagyobb bért csak nagyobb nyereségből fizethetnek,

A párt demokratikus működésének létformája

Beavatottságot a közügyekbe

Mint arról múlt szombati számunkban tudósítottunk, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága megvitatta a párttestületi munka nyilvánosságának időszerű kérdéseit. Az alábbiakban — szerkesztett formában — ismertetjük Nagy Sándornc, a megyei pártbizottság titkára előadói beszédét, és közöljük a testület határozatát.

A társadalmi nyilvánosság fejlesztése ma kiemelkedően fontos politikai érdek. Nem csupán a tájékoztatás javítását jelenti, hanem ennél sokkal többet: beavatottságot a közügyekbe, a döntésekbe az előkészítéstől a végrehajtás ellenőrzéséig, törekvést az állampolgári aktivitás és bizalom erősítésére, lehetőséget a szocialista demokrácia fejlesztésére, a társadalmi ellenőrzés fokozására, felelős cselekvő részvételt a közélet minden területén.

De a nyilvánosság egyben látásmód és módszer is; saját munkánk alakítására, megújítására, önismeretünk gazdagítására.

Vagyis, ha komolyan akarjuk venni a politikai • intézményrendszer reformját, akkor komolyan kell vennünk annak lényeges elemét, a nyilvánosságot is.

Ismert, hogy a Központi Bizottság a nyáron döntött saját munkája nyilvánosságáról, majd legutóbbi ülésén elhatározta, hogy felgyorsítja az előkészületi munkálatokat a nyilvánosság, a tájékoztatás korszerűsítésére. Mi is nyáron kezdtünk hozzá ahhoz a munkához. amelynek állomásaként ma megvitatjuk a megyei szintű pártmunka nyilvánosságával összefüggő elgondolásainkat. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a társadalmipolitikai nyilvánosságnak csupán egy vékony szelete.

Hogy most mégsem vállalkoztunk többre és másra, annak alapvetően két oka van:

Az egyik az, hogy a párton belüli nyilvánosság minősége hat a politikai intézményrendszer működésének egészére. Tehát mai állásfoglalásunk, szemléletünk és jövőbeni gyakorlatunk bizonyára hatással lesz majd más megyei szervezetek tevékenységére is.

A másik ok az, hogy felfogásunk szerint minden pártszervnek és alapszervezetnek a saját feladata és felelőssége, hogy a munkája nyilvánosságával összefüggő konkrét helyi tennivalókat meghatározza. Ugyanis minden párt- szervezetnek a maga tapasztalatai alapján kell eljutni ahhoz a felismeréshez, hogy politikai törekvései, kezdeményezései demokratikus megalapozására és .kontrolljára szükség van.

Következésképpen a pártmunka nyilvánossága nem valamiféle kipipálandó napirend, hanem a párt demokratikus működésének létformája, a bizalomerősítés, a szövetségi politika egyik eszköze és feltétele, amely egyben a közélet és közerkölcs fontos szervezője. És erre nemcsak országosan, vagy megyei szinten van nagy szükség,, hanem a helyi politikában és közéletben is.

Szeretném elmondani, hogy ezekről a kérdésekről az elmúlt hónapokban sok száz

aktivistával folytattunk eszmecserét.

Ezek kapcsolatai mindenekelőtt azt mutatják, hogy a párttagság nagyon igényli a párbeszédet és az alaposabb tájékoztatást. És, ha a nyilvánosság egyes kérdéseinek értelmezésében vannak is különbségek, eltérő megítélések, belső görcsök, vagy rossz beidegződések: á párttagság

döntő többsége nyilvánosságpárti.

Hiszen az'o.rszágos pártértekezletet megelőző viták és az azóta eltelt időszak egyik nagyon fontos politikai tanulsága a mi megyénkben is, hogy a párttagság már nem Visel el semmiféle kirekesztettséget a politika alakításából, szóvá tesz minden valós vagy vélt ellentmondást a felsőbb pártszervek tevékenységében és igényli a nyilvánosságot, még akkor is, ha. a saját tennivalóiban nemritkán bizonytalan vagy hangulatát esetenként irritálja a nyilvánosság némely torz megnyilvánulása. Általánosítható az a tapasztalat is, hogy bizalommal és jószívvel fogadták azokat az elgondolásokat. amelyeket mi a megyei párttestületi munka nyilvánosságával összefüggésben megfogalmaztunk. '

Természetesen az egyetértő vélemények mellett eltérő nézetek, lényeges véleménykülönbségek is- voltak, főként a tömegkommunikációból megismert egy-egy jelenséghez kapcsolódva.

Egyesek felvetették például, hogy egy ilyesfajta nyitásra talán még nem kellően érett a párttagság és főként a lakosság. Mások óvatosságra intettek bennünket azzal, hogy ma. amikor amúgy is sóik a feszültség, erős a bizalmatlanság, s a korábbinál lényegesen több az érzelmi-indulati