Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

2 1988. NOVEMBER 18., PÉNTEK Elismerik hazánk tekintélyét Mihail Gorbacsov Indiába utazik Megálló Taskenthen (Folytatás az 1. oldalról.) pen tíz esztendeje, Kádár Já­nos ittjártakor írtak alá poli­tikai nyilatkozatot a magyar— francia kapcsolatokról, amely ma is aktuális megállapodáso­kat tartalmaz. Majd arról be­szélt, hogy az együttműködés mai lehetőségei sem gazdasá­gi, sem műszaki-tudományos téren nincsenek kihasználva. — Franciaországnak nincse­nek nagy hagyományai a gaz­dasági együttműködésben, a kereskedelemben. „Talán, mert a franciák nem szeretnek utazni” — adott tréfás magya­rázatot a francia elnök. „Az előrelépéshez — fordította ko­molyra a szót — mindeneic- elött politikai akarat, impulzus kell”. Szükség van az együtt­működésre más területeken is, mert — mint példaként em­lítette — „Európát elárasztja a japán technikával közvetí­tett amerikai kultúra.” Leszerelés, fegyverzetkorlá­tozás — fontos kulcsszavak a tárgyalásról. Francois Mit­terrand nagy hangsúllyal szólt arról, hogy Franciaország az egyensúly megőrzésével min­den területen híve a leszere­lésnek, s fontosnak tartja en­nek ellenőrzését. Nagyon lé­nyeges, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkent­se hadászati fegyverzetét, s a nukleáris leszerelésben Fran­ciaország is részt kíván ven­ni. „Most azonban a hagyo­mányos fegyverek csökkenté­séneik, s a vegyi fegyverek korlátozásának kell elsőbbsé­get adni” — mondotta. „Eb­ben magunk is érdekeltek va­gyunk” — emelte ki Grósz Károly, emlékeztetve vendég­látóját: Magyarország már többször kifejezte azt az óha­ját, hogy már a leszerelési fo­lyamat „első szakaszában érintve legyen”. Az ebéd és a késő esti díszvacsora között öt tárgya­A Szovjetunió hibásan ítél­te meg a helyzetet, amikor ar­ra az álláspontra helyezkedett, hogy a háború dúlta Afga­nisztán belső helyzetének az ellenőrzését egy párt el tudja látni — jelentette ki Jevgenyij Primakov, a Moszkvai Világ- gazdasági és Nemzetközi Kap­csolatok Intézetének igazga­tója csütörtökön Újdelhiben, ahol abból az alkalomból tar­tózkodik, hogy Mihail Gorba­csov szovjet párt- és állami vezető hamarosan megkezdi második indiai látogatását. A tekintélyes szovjet kuta­tóintézet vezetője újságírók­kal beszélgetve annak a véle­ményének adott hangot, hogy az afganisztáni megbékélést Az Izraeli Munkapárt a je­lek szerint a kormánykoalí­cióba való bekerülése fejében hajlandó feladni a közel-keleti békekonferencia kérdésében eddig fenntartott álláspontját. A párt szerdán úgy határo­zott hogy folytatja a jobbol­dali Likud-tömbbel a kor­mányalakítási tárgyalásokat, ha a Samir vezette szövetség a létrejövő új koalícióban hajlandó lesz arra, hogy a szomszédos arab államokkal békekötésre törekedjen. , A Likud-tömb az 1978-as Camp David-i megállapodá­soknak megfelelően kétoldalú tárgyalások útján akarja ren­dezni a közel-keleti konf­liktust. Mint Rabin közölte, a Munkapárt most haj'andó utat nyitni a Likud által el­képzelt rendezés előtt. A Ltkud-tömb az 1978-as niszterelnök hétfőn kapott kormányalakítási megbízást Hájim Herzog államfőtől, s meglepetésre, felajánlotta a Munkapártnak a nagykoalíció megalakítását. A két fél kedd esti konzultációján Samir na­lást, megbeszélést jegyzett elő Grósz Károly munkaprog­ramja. Elsőként André La- joine, a Francia Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára kereste fel szállá­sán. Az FKP nemzetgyűlési frakciójának elnöke tolmá­csolta Georges Marchais fő­titkár üdvözletét; ő azért nem lehetett jelen, mert a látogatás időpontjában a Né­met Kommunista Párt meg­hívásának tesz eleget. A ma­gyar pártfőtitkár-miniszterel- nök ezt követően Pierre Mau- royval, a Francia Szocialista Párt első titkárával ült tár­gyalóasztalhoz. Késő dél­után Michel Rocard minisz­terelnökkel folytatott megbe­szélést. Michel Rocard rokonszenv- vel hallgatta a kulturális kon­taktusok elmélyítésével kap­csolatos magyar elképzelése­ket, mondván: amennyire költségvetési nehézségeik meg­engedik, ebben ők is szeret­nének előbbre lépni. Ami a vízumkényszert illeti: ennek objektív okai vannak. Azért e diszkrimináció, mert Fran­ciaország az elmúlt évtized­ben a nemzetközi terrorizmus Teljesen egyetértettek George Bushsal abban, hogy bátorítani kell Mihail Gorbacsov merész reformjait, fenntartva a Nyu­gat éberségét és erős védelmét — közölte csütörtöki sajtóér­tekezletén Margaret Thatcher brit kormányfő. Mint mondot­ta, egyetértettek abban is, hogy folytatni kell a tárgyalá­sokat a Szovjetunióval a ha­dászati „támadófegyverek 50 csakis koalíciós alapon lehet megoldani, azaz olyan kor­mányt kell alakítani, amely­ben az összes érdekelt fél részt vesz. Primakov ugyanakkor azt is kifejtette: az Egyesült Államok és Pakisztán is elkö­veti azt a hibát, hogy csak az egyik felet pártfogolja, hi­szen a két ország kizárólag az afgán kormánnyal szemben ál­ló erőket támogatja és elzár­kózik a koalíciós kormány­zási formától. Primakov sze­rint a Szovjetunió átértékelte korábbi hibás álláspontját és ezt várja a többi érdekelt fél­től is. Eközben heves összecsapá­sokról érkeznek hírek Afga­nisztánból. gyón határozottan elvetette a közel-keleti nemzetközi béke- konferencia gondolatát. Szerdán, egy washingtoni díszvacsorán első ízben talál­kozott egymással a szovjet és az amerikai „hidrogénbomba atyja”, Andrej Szaharov és Teller Ede. A két tudós, aki jelentős szerepet játszott az amerikai, illetve a szovjet hidrogén­bomba kifejlesztésében, ellen­tétesen ítéli meg az SDI-prog- ramot. A magyar származású amerikai tudós közismert tá­mogatója a csillagháborús ter­veknek, és aktívan részt vesz a világűrbe telepítendő fegy­verek tervezésében. Teller az­zal érvel, hogy a terv megva­lósításával olyan hatásos vé­dőpajzsot lehetne vonni az Egyesült Államok fölé, amely kudarcra ítélne minden tárna­egyik fellegvára, bandák egy­más közti leszámolásának egyik központja lett. Megígér­te: amint „csendesedik” ez a hullám, Magyarország fel­tétlenül azonos elbírálás alá kerül a kedvezményezettek­kel. A szigorítás általános — mondotta —, most nem tehe­tünk kivételt. Sok szó esett a gazdasági együttműködést gátló egyéb diszkriminatív intézkedések­ről is, amelyekről a francia miniszterelnök így vélekedett: a gazdasági protekcionizmus erősödik a világban — az Egyesült Államok, Japán ré­széről feltétlenül —, így Fran­ciaország is kénytelen vála­szolni, ellenintézkedéseket tenni. Ez nem retorzió — bál­áz érdekeltek igyekeznek így feltüntetni —, hanem afféle önvédelmi reflex. Ugyanakkor elismerte: bár gazdaságuk már jól működik, a kereske­delemben van még mit ta­nulnunk. Grósz Károly első napi pá­rizsi programja a Michel Ro­card miniszterelnöknek a ma­gyar pártfőtitikár, miniszterel­nök tiszteletére adott díszva­csorájával ért véget. százalékos csökkentéséről, a vegyi fegyverek eltiltásáról és a „hagyományos fegyverek mély, aszimmetrikus csökken­téséről — azaz nagyobb mér­tékben csökkentve a VSZ, mint a NATO erőit. Thatcher, bár a teljes egyet­értést hangsúlyozta, mégis más hangot ütött meg a Pa­lesztin Nemzeti Tanács állás- foglalásával kapcsolatban, amelyet Washington mint elég­telent, elutasított. Thatcher szerint az algíri állásfoglalás „szerény lépés előre”. Thatcher messzemenően di­csérte George Bush képessé­geit, nemzetközi tapasztalata- taít, akaratlanul bírálva an­nak elődjét, mondván: Bush nem szorul majd tájékoztatás­ra munkatársaitól a nemzet­közi kérdéseket illetően. A brit kormányfő kétnapos látogatását befejezve csütörtö­kön este hazautazott Washing­tonból. Ronald Reagan szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok a megállapodás út­ján halad hadászati fegyver- készleteik jelentős csökkenté­se, a telepített hadászati erők ötvenszázalékos csökkentése ügyében. Az elnök az atom- és űrfegyverekkel kapcsola­tos genfi szovjet—amerikai tárgyalások legutóbbi forduló­jának befejezése alkalmából adott ki írásbeli nyilatkozatot. A Fehér Ház által szerda es­dási kísérletet, s így — úgy­mond — elősegítené a lesze­relési erőfeszítések sikerét. Teller még azt is állítja, hogy a Szovjetunió előbbre tart az űrfegyverkezésben, mint a-z Egyesült Államok. Andrej Szaharov viszont az SDI-program ellen száll síkra. A díszvacsorán is elmondta, hogy a terv megvalósítása ar­ra késztetheti a „csillaghábo­rú” által fenyegetett államo­kat, hogy ellenintézkedéseket tegyenek, s ez az atomháború kitörésének veszélyével fenye­get. A szovjet tudós rámuta­tott, hogy a csillagháborús terv nagy tévedés, amely — ha megvalósulna — az egész világot destabilizálná. Rakétamegsemmisítés Ellenőrzéssel A szicíliai Comiso támasz­ponton csütörtökön megkez­dődött az itt elhelyezett ame­rikai manőverező robotrepülő­gépek megsemmisítése az 1987 decemberében Washingtonban aláírt szovjet—amerikai meg­állapodásnak megfelelően. A támaszpontot, ahol 112 közép­hatótávolságú rakétát tartot­tak hadrendben, előzőleg el­lenőrizte egy tízfös szovjet tiszti csoport, amely felügyel­te a megsemmisítést is. A szárazföldi indítású kö­zép-hatótávolságú atomraké­tákat három év alatt kell a szerződésnek megfelelően tel­jesen megsemmisíteni. Csü­törtökön az első 16 egységből álló üteget szerelték szét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége követ­kező ülésén napirendre tűzi az Észt SZSZK Legfelsőbb Taná­csának szerdai döntését, amely módosította a szövetsé­gi köztársaság alkotmányának 74. cikkelyét — jelentette csü­törtökön a TASZSZ hírü"”- nökség a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének üléséről beszámolva. Az észt­országi köztársasági alkot­mány módosítása lehetővé te­szi, hogy az észt legfelsőbb ál­lamhatalmi szervek meghatá­rozott esetekben felülbírálják a szövetségi szinten hozott törvénykezési és más döntése­ket. A csütörtökön kora délután közzétett moszkvai bejelentés az első hivatalos közlés a szovjet tömegtájékoztatásban az észt parlament szerdán be­fejeződött ülésszaka kapcsán. Az MTI moszkvai irodájának Tallinnból kapott értesülése szerint az észt parlamenti, képviselők 254—7 arányban szavaztak a módosítás mellett. Az ülésszakon egyébként, ame­lyet az észt televízió a késő esti órákig egyenesben közve­tített, környezetvédelmi prob­lémákról, a sztálinizmus okoz­ta károkról és más történelmi kérdésekről volt szó. A legfelsőbb tanács elnök­sége szerint ez a módosítás más, az észt parlament leg­utóbbi ülésén elfogadott do­kumentumokkal együtt ellen­tétes a Szovjetunió jelenlegi te közzétett nyilatkozat han­goztatja: az eddigi tárgyalá­sokon előrelépés történt a hadászati fegyverek számának csökkentése ügyében. Reagan kiemelte, hogy főként a több robbanófejes nehéz balliszti­kus rakéták számának csök­kentése kérdésében történt ha­ladás. Másfelől viszont fontos kér­désekben maradtak nézetkü­lönbségeink — mutatott rá Reagan. Itt a mozgatható in­dítóállású interkontinentális ballisztikus rakétáknak, a ten­gerről, valamint a levegőből indítható manőverező robot­repülőgépek beszámításának, az interkontinentális ballisz­tikus rakéták robbanófejeinek engedélyezhető mennyiségé­nek, továbbá a hadászati bal­lisztikus rakéták korszerűsí­tésének kérdését említette. Az elnök szerint a Szovjetunió a hadászati fegyverekről szóló megállapodást „megpróbálja összekapcsolni olyan követe­lésekkel, amelyek elfogadása aláásná az SDI-programot”. Megismételte: az Egyesült Ál­lamok nem teszi alku tárgyá­vá a hadászati védelmi kezde­ményezést, és az olyan előírá­sokat, amelyek korlátoznák az SDI-t, úgy értelmezné, mint amelyek túlmennek a rakéta­elhárító rendszerek korlátozá­sáról 1972-ben kötött szerző­désen. Csütörtökön a késő délelőt­ti órákban Moszkvából Új­delhibe utazott Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, államfő. A szovjet vezető kí­séretében van Eduard Sevard- nadze külügyminiszter, Vla­gyimir Kamencev miniszterel­nök-helyettes, Rafik Nyisanov, az Üzbég KP KB első titkára és Vaszilij Zaharov kulturális miniszter. Mihail Gorbacsov első ízben látogat külföldre azóta, hogy a legfelsőbb tanács elnöksé­ge elnökévé választották. A szovjet vezető látogatása ide­jén fejeződik be Indiában a Szovjetunió fesztiválja, ame­alkotmányával. Ezért döntött úgy a testület, hogy a legfel­sőbb tanács elnökségének legközelebbi ülése elé viszi a kérdést. A tanácskozásra meg­hívják Észtország képviselőit Az MTI-t illetékes helyen felhatalmazták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság népe és kormánya nagy jelen­tőséget tulajdonít a Palesztin Nemzeti Tanács november 15- én elfogadott döntésének, amellyel a gyakorlatban kí­vánja érvényesíteni a palesz­tin nép önrendelkezési jogát. A Magyar Népköztársaság mindig elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogét, bele­értve saját független állama megalakítását is, így üdvözli és támogatja a PNT mostani döntését. A PNT elhatározásá­nak teljes megvalósításáig még sok erőfeszítésre lesz szükség; nélkülözhetetlen a többi között az arab országok maradékta­lan támogatása is. A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a PNT nemzetközi rea­litásokat figyelembe vevő és az ENSZ határozatait elfogadó döntése kedvező feltételeket teremt a közel-keleti konflik­tusban érdekelt valamennyi fél számára az átfogó rende­zéshez. A Magvar Népköztár­saság meggyőződése, hogy a sokat szenvedett palesztinai arab nép számára — mint a térség többi állama, köztük Iz­rael számára is — a tartós és igazságos rendezést az ENSZ égisze alatt megtartandó nem­Ti zen egy évi szünet után a Pakisztáni Néppárt (PPP) esélyt kapott arra, hogy is­mét kormányra kerüljön. Jól­lehet a szerdai általános vá­lasztásokon nem tudta meg­szerezni a mandátumok abszo­lút többségét, de utcahosszal megelőzte összes vetélytársát: csaknem kétszer annyi par­lamenti hely birtokosa, mint legnagyobb ellenfele, a hiva­talos pártként emlegetett Isz­lám Demokratikus Szövetség (IDA). A csütörtökön ismertté vált eredmények fényében mindazonáltal valószínűsíthe­tő az is, hogy a független kép­viselők a hatalmi mérleg nyelvét alkothatják. Mivel egyik párt sem rendelkezik a mandátumok több mint ötven százalékával, elkerülhetetlen, hogy koalíciós kormány ala­kuljon. A hivatalosan közölt ered­mények szerint a Pakisztáni Néppárt, amely a katonai rendszer elleni mozgalom fő erejét jelentette, 92 parla­menti helyet szerzett. Az ál­lami-kormányzati gépezet tá­mogatását élvező nyolcpárti Iszlám Demokratikus Szövet­ség — élén a Pakisztáni Mu­zulmán Ligával — 54 man­dátumot mondhat magáénak. lyet egy évvel ezelőtt Nyiko- laj Rizskov kormányfő új­delhi tárgyalásai idején nyi­tottak meg. Moszkvában azt várják a mostani szovjet—indiai csúcs­szintű megbeszélésektől, hogy tovább erősítik a Szovjetunió és India hagyományosan bará­tinak számító kapcsolatait. Ezt a törekvést látszik alátámasz­tani az a cseppet sem elha­nyagolható, jelzésként is értel­mezhető körülmény, hogy In­dia az első olyan ország, aho­va Mihail Gorbacsov főtitkár­rá történt megválasztása óta már másodszor látogat el. A szovjet és az indiai vezetők rendszeres találkozói azt jel­zik, hogy mind Moszkvában, mind Újdelhiben megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a kapcsolatok ápolására poli­tikai és gazdasági tekintetben egyaránt. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megbeszé­lései nyilván újabb ösztönzést adnak a gazdasági együttmű­ködés bővítéséhez, megújítá­sához is. Mihail Gorbacsov úton In­diába csütörtökön megállt Taskentben. zetközi békekonferencia bizto­síthatja a Biztonsági Tanács állandó tagjai, az érintett fe­lek, így a PFSZ és Izrael rész­vételével. A Magyar Népköz- társaság az eddig következete­sen képviselt elvi politikája alapján továbbra is a palesztin nép mellett áll önrendelkezési joga megvalósításáért folyta­tott jogos küzdelmében. ★ Huszonkilenc ország ismerte el csütörtök délutánig á kedd hajnalban kikiáltott palesztin államot. Ezek a következők: Afganisztán, Algéria, Bahrein, Banglades, Brunei, Egyesült Arab Emírségek, India, Indo­nézia, Irak, Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, Je­meni Arab Köztársaság, Jordá­nia, Jugoszlávia, Katar, Kuba, Kuvait, Líbia, Madagaszkár, Malajzia, Marokkó, Mauritá­nia, Nicaragua, Pakisztán, Srí Lanka, Szaúd-Arábia, Szudán, Törökország, Tunézia és Zam­bia. Az eddigi jelentések szerint támogatásukról biztosították a palesztin döntést, de az új ál­lam diplomáciai elismerését hivatalosan nem jelentették be az alábbi országok: Egyiptom, Szíria és Omán, továbbá a Szovjetunió. Lengyelország, az NDK, Románia, valámmt Gö­rögország. Ciprus és Málta. A többi helyen a kisebb pár­tok jelöltjei és a független­ként indult politikusok osz­tozkodtak. összesen negyven független jutott be a parla­mentbe. Repü.esi fekete krónika Légi katasztrófák Legalább hét ember vesztet­te életét csütörtökön, amikor Párizs közelében lezuhant egy Cessna—441 típusú magánre­pülőgép. A pilótáról és néhány újságíró utasról van szó, de nem tudni még, hogy valójá­ban hányán is voltak a gé­pen. (Az utaslistán tíz ember szerepelt.) Az olaszországi Cuneo köze­lében szerdán egy Cessna— 172-es kisgép zuhant le, amely­nek roncsait csütörtökön ta­lálták meg. Eddig három sze­mély holttestét fedezték fel. A gép a római Ciampino repülő­térről szállt fel, s az ország északi része felé vette útját. Dubai közelében az Egyesült Arab Emírségek légierejének egyik katonai helikoptere zu­hant le. Tizenhat katona vesz­tette életét, köztük a személy­zet három tagja. Megbékélés többpárti kormányzással Elvetették a hibás álláspontot Samir nemet mond a békekonferenciára Egyoldalú kompromisszum Thatcher washingtoni nyilatkozata Merész moszkvai reformok Szaharov és Teller a csillagháborúról A terv nagy tévedés Reagan a fegyverzet-korlátozásról Az SDI nem alku tárgya A szovjet alkotmánnyal ellentétes módosítás Az észt parlament döntéséről IS. Támogatjuk a palesztin állásfoglalást Kedvező feltételeket teremt A Néppárt megelőzte az összes vetélytársát Elkerülhetetlen a koalíció i

Next

/
Thumbnails
Contents