Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

PEST MEGYEI VIISG PROLETflHJB), EGYESÜLJETEK! MA XXXII. ÉVFOLYAM, 275. SZÄM Ára: 1.310 forint 1SSS. NOVEMBER 18., PÉNTEK Grész Károly megkezdte párizsi tárgyalásait Elismerik hazánk tekintélyét J Spanyolországi látogatása ^ befejeztével Grósz Károly, ^ a Minisztertanács elnöke, ^ az MSZMP főtitkára csü- ^ törtökön Francois Mitter- ^ rand francia köztársasági ^ elnök meghívására három- ( napos hivatalos látogatásra í Párizsba érkezett. A két ország lobogóival feldíszített Orly repülőtéren a magyar kormányfő, pártfőtit­kárt államfőnek kijáró kato­nai itisztaletadással fogadták. A különgépből kilépő Grósz Károlyt a francia kormány nevében Jacques Pelletier, az együttműködési és fejlesztési ügyek minisztere üdvözölte. Elhangzott a Himnusz és a Marseillaise; Grósz Károly el- lépebt a köztársasági gárda sorfala előtt. Grósz Károly kíséretében van Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Kovács László külügy­miniszter-helyettes, Gombócz Zoltán kereskedelmi minisz­terhelyettes, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke, Kovács Ist­ván, a Magyar Gazdasági Ka­mara magyar—francia tagoza­tának társelnöke, Major Lász­ló, az MSZMP KB irodájának vezetője, az MSZMP KB szó­vivője, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és Pa­lotás Rezső, Magyarország pá­rizsi nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatás után Grósz Károly szálláshe­lyére, a Marigny-palotába haj­tatott és a déli órákban meg­kezdte tárgyalásait az Elyisée- palotában Mitterrand elnök­kel. Grósz Károly gépkocsija 12.30 órakor gördült be az Ely- sée palota filmekből, tv-hír- adókból jól ismert udvarára. A főtitkár miniszterelnök el­haladt a köztársasági gárda díszalakulata előtt, a lépcsősor tetején pedig meleg kézfogás­sal várta őt Francois Mitter­rand köztársasági elnök. Az első szűkkörű megbeszé­Grósz Károly és Francois Mitterrand az Elysée Palotánál lésen magyar részről Kovács László külügyminiszter-helyet­tes és Palotás Rezső párizsi nagykövet, francia részről Ro­land Dumas külügyi állammi­niszter és Christina Mali- tclienko asszony, budapesti nagykövet vett részt. Három­negyed óra után bekapcsolódott az eszmecserébe számos ma­gyar és francia szakértő. Az oldott hangulatú, szívélyes eszmecsere élénken folytató­dott a munkaebéd alatt is, amelyet Mitterrand elnök adott Grósz Károly tiszteletére. Francois Mitterrand és Grósz Károly megbeszélésén a fran­cia elnök a magyar főtitkár miniszterelnök párizsi látoga­tását olyan eseménynek minő­sítette, amely „fenntartja a kapcsolatok folyamatosságát”. Hazánkról Francois Miterrand igen jó személyes emlékeket őriz, köztük tartja számon azt a négy alkalmat is, amikor Kádár Jánossal találkozott. A francia elnök véleménye sze­rint a magyar—francia kap­csolatok — történelmi okokból — nem különösebben szorosak, s ez abban is kifejeződik, hogy gazdasági, kereskedelmi kontaktusaink meglehetősen alacsony szintűetk. Ez azért is sajnálatos, mert Magyarország­nak van presztízse a világban. Grósz Károly elmondta: ha­zánk 1945 előtt — nem a nép hibájából — nem a haladás oldalán állt, majd elkezdődött egy „tömbjellegű bezárkózás'’, amelynek okai az akkori nem­zetközi viszonyokban keresen­dők., Méltatta Mitterrand el­nök történelmi szerepét a ke­let—nyugati párbeszédben, az európaii közeledésben. — Ép­(Folytatás a 2. oldalon.) Lukács János találkozója Csütörtökön elutazott ha­zánkból a Csehszlovák Népi Milícia küldöttségle, amely Miroslav Novak, a milícia törzsfőnöke vezetésével, Bor­bély Sándornak, a Munkás­őrség országos parancsnokának meghívására négy napot töl­tött Magyarországon. A delegációt csütörtökön délelőtt fogadta Lukács János, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagja, a Központi Bizott­ság titkára. ißVQSSiil’ „Reális esélye van annak, • w "ff 3 hogy egyelőre leveszik a CT B3CS^3ÍB'GBSOI‘9ll i napirendről az új választó- jogi törvény kidolgozását, s jövőre esetleg még a régi alapján tartanak tanácstagi választásokat. Ebben az esetben a parlamenti képviselők választására külön tör­vényt kell alkotni — hangzott el egyebek között a HNF Pest Megyei Bizottsága közjogi bizottságának tegnapi ülésén ... A választójogi törvény tervezetéről formális viták zajlottak, s a különböző fórumokon — főleg az ifjúság köréből — kevesen vettek részt.’’ (3. OLDAL) £l®S3Íko<s£® »Már megint a pénz, mondhatná bár- , . ki, s ebben van is igazság. Ebben a PSfSBBBÓh hatalmas dzsumbujban valójában a pénz mozgat majd mindent. Ha fizetsz, akar Maradó­nál is megveheted, ha üres a zsebed, akkor előbb- utóbb felkopik az állad, azaz számottevő játékos nélkül maradsz. Ezt a kőkeménynek tetsző megállapítást va­lamelyest finomítva, azt is lehet mondani: akinek nincs »■fekete« pénze, az végképp nem tud új erőket igazol­ni.” (7. OLDAL) Csehszlovákká zsfán »Az NDK YámJlat^’ ßjimtar *r o saga megszigorította OX ffIi3tlmm2SS%&t BS csütörtökön — Cseh­szlovákia példáját követve — a turistaforgalomban részt vevő személyekre érvényes vámelőírásokat, to­vábbá csökkentve a korlátozást, illetve engedély nélkül kivihető cikkek számát. A bejelentés időpontja az ün­nepek előtti bevásárlási láz csillapítását szolgálhatja.” .... . (8. OLDAL) A kormányszóvivő tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly írásos tájékoztatóját Ausztriában telt hivatalos látogatásáról. A kormány elfogadta a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos ter­vekről C3 ütemezésükről készített, az Országgyűlés elé terjesztendő beszámolót. A Minisztertanács az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal, a parlament ügyrendjének megváltoztatásával, a népszavazással, az alternatív pol­gári szolgálat bevezetésével és az alkotmánybíróság létrehozásával kapcsolatos elő­készítő munkálatokkal összhangban javaslatot fogadott cl az alkotmány megfelelő szakaszainak módosítására. A javaslatok az Országgyűlés téli ülésszaka elé kerül­nek. A kormány kezdeményezte a Munka Törvénykönyve, továbbá a személyijövede- lemadó-törvény és a kincstárjegyről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács megtárgyalta a társadalombiztosítás finanszírozási rendsze­rének korszerűsítéséről szóló előterjesztést és úgy határozott, hogy a társadalom- biztosítás önálló működéséhez szükséges, a pénzügyi feltételeket garantáló törvény- javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. Még tartott a Miniszterta­nács ülése, amikor Marosán György kormányszóvivő tájé­koztatta a sajtó képviselőit a tanácskozáson addig elhang­zottakról. Bevezető nyilatkozatában el­mondta: a miniszterelnök tá­vollétében Medgyessy Péter el­nökletével ülésező testületnek több mint egy tucat kérdésben kellett döntenie. Ennek ellené­re az Országgyűlés novemberi ülésszaka előtt jövő szerdán is találkoznak a Minisztertanács tagjai. A napirendi pontok kö­zül kiemelte a politikai in­tézményrendszer reformjával kapcsolatos előterjesztést. K eserves idók járnak a megyében — még a korábbiaknál is ke­servesebbek — az állami forrásokból történő lakás­építésre. A tanácsok, kény­szerű belátással, kevéske pénzüket elsősorban az épí­tési telkek kialakítására, közművesítésére költik, mert tudják tapasztalat­ból: máskülönben még ma­gánerőből sem lesznek új otthonok. Tavaly sajnos, a magánerős építés is hosszú évek legkisebb eredményét mutatta a megyében, de az idén, némi örömteli sóhaj­ra adva okot, felfelé igyek- vés tapasztalható a mély­pontról. Az év első felében a tanácsok a tavalyihoz képest — nem feledve, 1937- ben, mint említettük, sze­rények voltak az eredmé­nyek —, negyven százalék­kal több használatbavételi engedélyt adtak ki az ott­hont teremtőknek. Ami jó dolog. Még akkor is az, ha tudjuk: az építők terhei to­vább nehezedtek. Kevésbé jó, hogy észleljük a taná­csoknál: még a nagyon szerény bérlakásépítési el­képzeléseiket sem tudják valóra váltani. Sőt, most már több helyen elállnak, visszakoznak a szolgálati lakások kialakításának ter­vétől is. Képet ad ezeknek a je­lenségeknek a hátteréről az az adat, hogy tavaly a me­gyében összesen hatvanöt — sajnos, nem tévedés, hat­vanöt — otthon került te­VISSZAKOZÁS tő alá állami erőből. Még ez is fogyatkozhat? A je­lek szerint igen. Fájó szív­vel, de lemondott a nagy­községi közös tanács Bagón arról a céltámogatásról, amelyet a tervezett bérla­kásépítéshez kapott. A visz- szakozás oka nagyon egy­szerű és manapság minden­napos. Nem képesek a cél- támogatáshoz szükséges sa­ját forintösszeget előterem­teni. A bagi eset nem kü­lönlegesség. Az Aszód túl­só felén levő szomszéd, Kar- tal Nagyközségi Tanácsa szolgálati lakás esetében tette ugyanezt. Az eljárás helyeslendő, hiszen a rea­litások ismeretében jobb visszakozni, mint belekez­deni az építésbe, s fedezet híján azután megtorpanni vele, a lakosság tudtára ad­ni, nemcsak pénzből van kevés, hanem megfontolt­ságból is ... Az említett te­lepüléseken túl lelni továb­biakat is, ahol szintén en­gedtek a józan ész szavá­nak, Albertirsán például, Érden, Gombán, azaz a visszakozást most már be kell sorolni a gazdálkodási jellemzők közé, ami nega­tívum is, mert jelzi a meg­nehezedett gazdasági hely­zetét a tanácsoknak, s ugyanakkor pozitívum is, mert kifejezője a felelős­ségnek, a testületi bölcses­ségnek, a minden áron megkezdett építési . mun­kák ritkulásának. Ha csak visszakozás len­ne, akkor borúsnak kellene látnunk a tanácsok hol­napját a bérlakásépítésben. Vékonyka sugarai ugyan a reménynek, de azért fel­felvillannak: Halásztelken például a nagyközségi ta­nács a tervezettnél is ha­marabb — a jövő eszten­dő első felében — átveheti a kivitelezőtől a tíz bérla­kást. Néhátjy ilyen eset is akad, amint nem tűntek el teljesen a szolgálati laká­sok sem az új építkezések közül, hiszen közismert : bi­zonyos szakmák művelőit csakis ezen a módon lehet megnyerni, megkötni. S ha ez az útja-módja az új or­vosi státus betöltésének, a tanácstestülct nem sokat töprenghet. Ennek a mel­lőzhetetlen logikának en­gedve épül például Ör­kényben úgy az orvosi ren­delő, hogy szolgálati laká­sok is kapcsolódnak hozzá, azaz beláthatjuk, bizonyos minimum alá az állami for­rásból épített otthonok ará­nya nem süllyedhet, mert akkor már a lakosság alap­ellátása kerül veszélybe. A megyében a tanácsok már réges-régen az emlí­tett minimum alá kerültek! S mert ez történt, annak hatásai erőteljesen érzékel­hetők a lakosság alapszük­ségleteinek a kielégítésé­ben, mind az orvosi ellátás­ban, mind az oktatás sze­mélyi feltételeinek az ala­kulásában. Amint abban is, hogy települések egyre na­gyobb csoportja nélkülözi hónapokon át a tanácselnö­köt. a vb-ttitkárt, mert nem­hogy szolgálati lakást, ha­nem még ún. szolgálati fé­rőhelyet sem tud kínálni a pályázóknak, a szóba ke­rülő jelölteknek. L ehetetlen helyzet? Az. A megye évtizedek óta az utolsó a lakás­építés állami erőforrásai­nak listáján. Amíg az 1981 —1985 közötti években a megyében is a teljes lakás­építésen belül nyolc száza­lék volt az állami erő ré­szesedése, országosan az át­lag 22 százalékot tett ki. Tavaly az országos adat 13,5 százalék, a megyében viszont 1,3 százalék, azaz az országosnak éppen az egy- tizede ... ! Ez olyan arány, amelyet felesleges kom­mentálni. Nem felesleges azonban a kérdés: vajon nem kellene-e végre visz- szakozz !-<t mondani annak a szemléletnek, amelynek gyakorlói a források orszá­gos elosztásakor követke­zetesen és szünetet nem is­merve ugyanannak a terü­letnek juttatják az utolsó helyet? S azt már nagyon halkan kérdezzük, vajon miféle „elvek” azok, ame­lyekre az ilyen el- és be­osztás támaszkodik ,.. ? Mészáros Ottó Hangsúlyozta: az államminisz­ter készítette tájékoztató ki­emelkedő szerepet tulajdonít az alkotmány felülvizsgálatá­nak, ugyanakkor rögzíti, hogy az új alkotmány létrehozása előtt és után egyaránt továb­bi jelentős jogalkotási felada­tokat is el kell végezni. A Mi­nisztertanács több olyan elő­terjesztést vitatott meg, amely majd az Országgyűlés elé ke­rül. Ilyen például a Munka Törvénykönyvének módosítása, a társadalombiztosítás reform­ja. A kormány törvényben elő­írt kötelezettsége, hogy minden évben javaslatot tegyen a személyi jövedelemadó követ­kező évi sávjaira és kulcsaira. A Minisztertanács szándéka az, hogy a nominálbér-növe­kedésből adódó adóbevétel­többletről lemond. A társa­dalmi igazságérzet érvényesí­tése érdekében indokoltnak tartja az adómentes sáv alsó határának, a nyugdíjasok adó­mentes sávjának felemelését és bizonyos túlóradíjak növe­lését. A kormány áttekintette a Munka Törvénykönyve módo­sításával kapcsolatos társa­dalmi vita tapasztalatait. Erről a sajtóértekezleten Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nöke adott tájékoztatást. Ki­emelte, hogy a kormány nem újratárgyalja azokat az elve­ket, amelyeket októberben el­fogadott, hanem bemutatott néhány módosítási javaslatot. Az ülésen rendkívül éles pár­beszéd alakult ki Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára és a kormány képviselői között. To­vábbra is alapvető vélemény­különbség maradt a szakszer­vezetek és a kormány elképze­lései között; a Minisztertanács tagjai a korábban megfogal­mazott rendező elvekben alap­vető módosítást nem javasol­tak. A kormány nem kívánja megszüntetni a kollektív szer­ződések intézményrendszerét, sőt érdemibbé akarja tenni, tartalommal kívánja megtölte­ni azt — szögezte le az állam­titkár. Mindez abból a felis­merésből következik, hogy tel- (Folytatás a 3, oldalon.) ^ Fényújságot is árusítanak Osztalékot fizet az Agóra Sorra szűntek meg az idén a szakcsoportok a Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségéhez tartozó szövet­kezeteknél. Azon egyszerű ok­nál fogva, mert gazdaságilag nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Karlik András, a szövetség titkárhe­lyettese elmondta, hogy vál­lalkozó típusú szövetkezetekre van a jövőben szükségük. A talpon maradáshoz elengedhe­tetlenek az új gazdálkodási formák. Az új társasági tör­vény hatására 1989 januárjá­tól a szövetkezeti áruházak nagy része például továbbra is a szövetkezetek tulajdoná­ban maradna, de kft. vagy rt. formájában üzemelnének. Az útkeresés első állomásá­nak tartja az Agóra Közös Vállalatot, amely 17 áfész vál­lalkozása. Amolyan kereske­delmi ügynökségként tevé­kenykedik. A hazai piacon hiánycikknek számító termé­kek felkutatását végzi mini­mális létszámmal, nagy rugal­massággal. Ésszerű lépésük­nek tartja Karlik András, hogy a VBKM-ről levált egyik kutatóintézettől megvet­ték annak számítástechnikai berendezéseit, s azokra kidol­goztak egy leltározási progra­mot. Ennek révén lényegében az utolsó számadat számító­gépbe ütésével egy időben el­készül a leltár! Ezáltal időt, munkaerőt takaríthatnak meg, s adminisztrációs kuszaságok megannyi láncolatát kerülhetik el. Forgalmaznak fényújságot, ellátnak tedefonügyeletet, hí­vásokat regisztrálnak. Ami ki­csinységnek tűnik, s amire csak nagyítóval lehet vállalko­zót találni, ők azt is elvégzik rendkívül ötletesen és gyorsan. Ugyan hivatalos működési en­gedélyük jelentős késése miatt csak az idén júliustól léteznek, de máris osztalékot tudnak adni az év végi elszámoláskor a betéteseknek. Gy. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents