Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
VÁCI xj&iian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1988. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Duna-parti összetűzések (I.) És a diszkó közüggyé vált! A váci és a környékbeli fiatalok szórakozási lehetó'sé- gei már évek óta szűk keretek között mozognak. Az egyetlen — s igen drága — mozi mindössze három előadást tart, s kilenc óra után bezárja kapuit. Sajnos, a művelődési központ is ritkán tudja rendezvényeinek megnyerni az ifjúságot. Nagy örömmel üdvözölték tehát a fiatalok a májusban megnyílt, az evezősök csónakhá- záből átalakított diszkót a Liszt Ferenc sétányon. Az örömbe azonban a nyár végén üröm vegyült, a Ikönnyék lakói ugyanis képtelenek elviselni a rendezvényekkel járó éjszakai utcai zajokat. Éjszakai lárma A nyár közepén fordultak a lakók a városi tanácshoz azzal a panasszal, hogy a diszkó következtében beszűrődő hanghatások lehetetlenné teszik éjszakai pihenésüket. A tanács termelés- és ellátás- felügyeleti osztálya felhívta a „Duna Korzó Pjt.” figyelmét a szükséges intézkedések megtételére. („A szakigazgatási szerv a vendéglátó üzlet 22 óra utáni zeneszolgáltatását megtilthatja, ha egy éven belül ismételten megállapítja, hogy a lakosság nyugalmát zavarja.”) A „Duna Korzó Pjt.” presz- szó képviselője, Pólusné Kiss Katalin a figyelmeztetésre kissé bántóan reagált. Levelében közölte az illetékes szervvel, hogy milyen -lépéseket tettek a zene kiszűrődé- sének megszüntetése , érdekében. a szomszédokkal való jó kapcsolat ápolására. A végére azonban sértő kijelentés került. („Ebből látható, hogy a számunkra ismeretlen, valószínűleg távolabb lakó, pozíciójával visszaélő személy által önökhöz intézett panasz megalapozatlan, rosszindulatokat tükröző, hitelrontási szándékból táplálkozó. Ezért a panaszt visszautasítjuk és megismétlődése esetén vizsgálatot indíttatunk.”) Furcsán reagált a történtekre a városi rendőrkapitányság. Pedig — amint ez majd a későbbiek során is kiderül — a rendőrség tehetné a legtöbbet a nyugalom helyreállítására. A termelés- és ellá- tásfelüigyeléti osztály dr. Kiss Imre kapitányhoz fordult: a Duna Korzó eszpresszó vendégeinek szabálytalan parkolására, hangoskodására, az induló gépkocsik túráztató zúgására hívta fel a rendőrség figyelmét. A válasz: (”... a lakók nyugalmat nem a gépkocsik szabálytalan parkolása zavarja, hanem azon vendégek magatartása, akik hangosan beszélgetve érkeznek vagy távoznak. E vendégek egy része gépkocsival érkezik és távozik, és a ki- és beszálláskor zajt okozva nyitják- zárják az autók ajtaját. Ez a magatartás azonban sem a KRESZ-ben, sem más jogszabályban nem esik tilalom alá. Következésképpen rendőri intézkedéshez sem ad jogi alapot.”) Döntött a tanács Az ajtók zajos nyitása-zá- rása valóban nem büntetendő cselekedet. Dr. Kiss Imre azonban, levelében nem tért ki a: hangoskodásra, a gépkocsik ún. túráztatására. Az ittas személyek — néha szeméremsértő — cselekedetei, az autók kipufogó csöveinek levágása, átalakítása, sőt az ittas vezetés talán már büntetendő cselekedetnek számít, tiltja néhány jogszabály. A szeptember 29-i tanácsülésen döntés született az ominózus üggyel kapcsolatban. A tanácsülés úgy határozott, hogy amennyiben a Liszt Ferenc sétányon egy hónapon belül nem áll helyre a rend, nem szűnik meg a diszkó utáni utcai csendháborítás, a termelés- és elláításfelügye- leti osztály 22 óráig engedélyezi csak a presszó nyitva tartását. Alig telt el újabb két hét, amikor kérelem érkezett a városi tanácsra, a lakók ezúttal dr. Bóth János tanácselnököt keresték meg panaszaikkal. Levelükben azonban — bár világosan leírják megtörtént sérelmeiket — nemcsak a bajok orvoslását kérik, hanem önmagukat egy kicsit a fiatalok fölé helyezik. („Ezek a fiatalok a parádés, duhaj életmódjuk mellett még jóformán semmit sem tettek ezért a városért és társadalomért. Még talán annyit sem dolgoztak és kerestek, amit elszórakoznak ...) Újabb figyelmeztetés A városi tanács a panaszlevél alapján ismét csak kis lépésre szánta el magát: másodszor is figyelmeztetésben részesítette a „Duna Korzó Pjt.”-t. A november 3-i levél világosan felhívja a presz- szó vezetőinek figyelmét „a működésből eredő vendégek magatartásának javítására”, ellenkező esetben az üzlet éjszakai nyitva tartását megtiltja. Széles Tamás (Folytatjuk) Ki fog fizetni? A többnapos áramszünet kára y Egy nagymarosi olvasónk '/y felháborodva telefonált £ szerkesztőségünkbe a helyi ^ áramszolgáltató, az ÉDÁSZ í tevékenysége miatt. Tud í nunk kell. hogy erről a te- ^ rületről régóta az átlagos- ^ nál több elégedetlenség hal- ^ latszik a villamosenergia- ^ ellátás kapcsán. A nagyma- | rosi telefonáló többnapos ^ áramszünetről panaszko ^ dott, melyről nem is kap- ^ tak előzetesen figyelmezte- tést. Először november 9—10-én kapcsolták ki abban a körzet ben az áramot, ahol Ferbert Péter olvasónk'lakik. Szomszédaival együtt váratlanul érte őket a reggel 7-től délután 5 óráig tartó áramszünet. Véleményük szerint, s ezt a szén védő alanyok igazolják, elfő gadhatatlan ilyen hosszú időre kikapcsolni az áramot, tekintve, hogy többen villany árammal működő készülékkel fűiének, és a hűtőládák is tele vannak. Érdeklődésére olvasónk megtudta, hogy az erőmű-építkezés miatt kellett kikapcsolni körzetükben az áramot, de még további napokon is számítaniuk kell hasonlóakra. Mi is megkérdeztük az ÉDÁSZ nagymarosi kirendeltségét, ahol Mester István következőkről tájékoztatott: vezetékcserét hajtottunk végre, erre az erőmű beruházásával kapcsolatban volt szükség. Tervszerűen egy 20 kilovoltos légkábelt kellett üzembe helyeznünk, amihez csak feszült ségmentesítés után kezdhet tünk hozzá. ■— Miért nem értesítették erről jó előre a fogyasztókat? — Tudomásom szerint a tanácsnak is és a közületi fogyasztóknak is előre szóltak a központból. De ezt inkább tőlük kérdezze! — Azt talán ön is meg tudLapozgafó Üzemi lapokban írják A Cementipar, a Cement- és Mészművek dolgozóinak lapja novemberi számában az első oldalon tudósít a DCM-ben szervezett kommunista műszakokról. A brigádok nagy része bekapcsolódott az immár hagyományos, értékteremtő felajánlásokba. A váci ce- memitóniás munkatársai az év első felében több mint három és fél ezer órát teljesítettek kommunista műszakban. 70 ezer forintnál nagyobb összeget utaltak át a városi tanács számlájára, illetve a vöröskeresztes szervezet javára. A DCM dolgozói társadalmi munkában segítettek a Fóti Gyermekvárosban, a Ságvári Klubkönyvtárban. Az Egy üzem — egy iskola keretében támogattak egy alsóvárosi tanintézetet, egy szakközépiskolát, és dolgoztak a szigeti úttörőtáborban. A DMRV Híradó, a Duna Menti Regionális Vízművek üzemi lapja folytatja népszerű portrésorozatát. A legutóbbi lapszámban dr. Gyuris Ká roly vállalati jogtanácsos be szél mozgalmas életéről. Tatabányán született, 12 éves kora óta dolgozik. 1955-ben végzett Szegeden, a Jogtudományi Egyetemen. Váci járási majd a városi tanács, sződi és kosdi tsz-ek után az utolsó tíz évet a DMRV-nél töltötte el. Négy évtizedes munka után, jövőre készül nyugdíjba. P. R. FALATOZUNK az egyik váci belvárosi hentesüzletben, jóféle főtt debreceni, mustár és zsömle az étek, a csempétől csillogó falú helyiséget megtölti illatával a párolgó hústermék. S ekkor valami szürke csík kígyózik az asztalok felé, befurakszik orrunkba, tüsszentésre kényszerít. pillanatok alatt orrfacsaró bűz zargatja a meghitt falatozást. A pénztár felöl kúszik az a füstkígyó, egykedvűen pöfékel az abla- • kon túli kalitkában az idős hölgy. A higiéniát megkövetelő hentesüzletben ... És kórház folyosóin a fehér köpenyes kisasszonyok, tekintélyes urak. és irodákban a türelmes .ügyfelekkel packázó hivatalnokok, matrózok a kompon, sofőrök a taxiban, buszvezető a pilótaülésen. Füstölögnek, vígan száll a pernye, a bagószag, a füstkarika — e szenvedély rabjai mitsem törődnek nem dohányzó sorstársaikkal. Hányán dohányoznak a világon? Lehetetlenül magas lenne az a statisztikai szám, mely választ adhatna e kérdésre, egy tény: évente sok millió embertársunk halálozik el a nikotin ilyen vagy olyan formájú élvezete miatt. Már az a lista is több oldalt tenne ki. mely kimutatná, milyen idült és akut szervi betegséHányan dohányoznak? Vígan szál! a füstkarika geket, elváltozásokat okoz szervezetünkben a dohányzás. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete — a WHO — hiteles adatai szerint csupán az „Óvilágban” évente 500 ezren halnak meg e füstölgő szenvedély következményei miatt, s mind nagyobb erőfeszítést tesz a tekintélyes szervezet, hogy minél több embertársunk tüdejébe jusson tiszta, oxigéndús levegő. De vajon van-e foganatja a minden évben elhangzó felhívásnak, a dohánymentes világnapok meghirdetésének? Minden bizonnyal. Egyes fejlett országokban már évekkel ezelőtt megindult a harc e civilizációs ártalom ellen. Az Egyesült Államokban. Hollandiában az NSZK-ban nagyobb ázsiója van annak a dolgozónak, a!kl nem füstölög, vagy önként leszokik a dohányzásról, sőt, még emelik is az órabérét, ha abbahagyja ezt a nem dohányzóknak is ártó szenvedélyt. Bizonyított, hogy a nem dohányzó munkások kitartóbbak, szívósabbak munkájuk végzése során, szervezetük rövidebb idő alatt regenerálódik, mint a szenvedélyük rabjaként fáradozó társaiké. Esztendeje fölröppent a hír: a Szovjetunió több köztársasága üzemeiben, kolhozaiban bevezették a nikotinmentes prémiumot, azaz, 5-10 rubelt leap havonta a nem dohányzó dolgozó, esetenként fizetése három-öt százalékát ! És mi a helyzet hazánkban a dohányzás elleni küzdelem terén? A Hazafias Népfront kezdeményezésére két éve több tucat település csatlakozott a „Füstmentes falu”-akcióhoz, tehát a versenyre benevezett települések lakói vállalták, nyilvános helyen nem gyújtanak rá. Joggal vélhetnénk: egy ilyen, füstmentes akció csak időleges és átmeneti eredményt hozhat, jelesül, kiváltságokat a pályázatra benevezett településeknek. Nos, a nemrégiben megalakult Országos Füstmentes Egyesület javaslata szerint a munkaadókat anyagilag is érdekeltté kellene tenni a dohányzó dolgozók leszoktatásában, ezzel is védenék a dohányzók és nem dohányzók egészségét s növelhetnék a munkateljesítményeket. Az országos felhíváshoz a Magyar Posta, a Hungária Biztosító, az Állami Biztosító, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács és a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium is csatlakozott, jelentős Összegű feliajánlásokkal. Hazánkban évente 27 milliárd (!) cigaretta, sok millió más egyéb dohánytermék, szivar válik hamuvá, azaz, naponta mintegy 80 millió „fis- telgő bűzrudancs” mérgezi az aktív és a passzív dohányosok szervezetét. És apasztja pénztárcánkat, hiszen még a legolcsóbb cigarettaáriakkal számolva is, naponta 40-50 millió forint megy így veszendőbe. Ez az összeg csak töredéke annak a — számokkal ki nem fejezhető — költségnek, melyet a dohányzás ártalmai miatt kórházi kezelésre, ápolásra kényszerülő szenvedélyrabok gyógyítására költ a honi egészségügv. EZÉ^T IS KÉRJÜK, lehetőleg ne gyújtson rá! Sem a hentesüzletben, sem a ta- nácsíházak falai között, sem a gépkocsiban. Vegye figyelembe nem dohányzó embertársa füsttől való irtózását, s gondoljon önnön félelmére, a majdani szív- és érrendszeri betegségekre, gyomorbántal- makra, tüdőfájdalmakra. S engedje tiszta levegőt szívni tiszta tüdejű embertársát! B. I. ja mondani, meddig maradnak még ilyen bizonytalan helyzetben az érintett fogyasztók? Mikor végeznek a szóban forgó munkával? — Éppen a mai napon, november 16-án. — válaszolta a nagymarosi kirendeltség munkatársa, Mester István. Ezek után az esztergomi üzemegységnél kerestük meg Monostori Sándor üzemviteli csoportvezetőt, akihez a terület összes középfeszültségű hálózata tartozik. — Jól mondta a kollégám, légkábelt helyeztek üzembe. Az értesítésről pedig csak any- nyit, hogy a közületi fogyasztókat egyenként tájékoztattuk, a Nagymarosi Tanács .sem maradt ki, a vb-titkártól kezdve a műszaki szakembereken át az elnökig mindenki tudott róla. — Úgy tudom, a tanácsnak nincsenek meg a szükséges eszközei, hangosbemondóra gondolok, ahhoz, hogy értesítse a lakosságot. — Arra is gondoltunk, hogy az újságban tegyük közzé, hirdetés formájában — folytatta Monostori Sándor —, de mivel csak egy szűk körzetet érintett a dolog, úgy gondoltuk, fölösleges. Reméltük, hogy az érintettek szűk köre így is tudomást szerez a tervezett munkálatokról. — Több lakó arról panaszkodott, hogy tönkrement a hűtőládájuk tartatma. Kártérítésért kiáltanak. Mit szolnak önök ehhez, fizetnek-e? — Ezért nem tudunk fizetni, különben is egy hűtőládának egynapos áramszünetet is ki kell bírnia. Az persze másik kérdés, hogy ki miképpen bi- zonvítja be az ilyen jellegű kárát. Dudás Zoltán Folyékony őszibarack Az őszibarackital szezonja van most az Erdei Termék Vállalat nagymarosi gyáregységében. Kétezer literes keverőedényben — amelyből kettő van — állítják elő a közkedvelt üdítőt, ivóléből 1000 tonnát, szörpökből 3000 tonnát évente. Naponta 1200—1500 rekesz hagyja el a gyáregységet, a vállalat az egész ország területén megjelenik termékeivel. A nagymarosi gyáregység főleg Pest és Komárom megyébe s a Dunántúlra szállít. Éves tervük 160 millió forint, s tavaly 20 millió forint nyereséggel büszkélkedhettek. ötezer palack óránként. A gépre Bódi Józsefné ügyel A NAEGANA gépsor üvegmosóját Gubacsi Sándorné keze (Vimola Károly felvételei) Asztalitenisz Szobi Szörp Kupa Az elmúlt hétvégén Szobon rendezték a Szobi Szörp elnevezésű megyei másodosztályú asztalitenisz-kupát, melyen 139 igazolt és egyesülethez nem igazolt versenyző indult Eredmények: Újonc fiú (igazolt versenyző:) Újhegyi László, Vác. (Nem igazolt): Magyar László, Vác. Újonc leány (igazolt): Velczl Diana, Szentendre, (nem igazolt): Suba Zsuzsanna, Budaörs. (A továbbiakban is ezt a felosztást követjük.) Serdülő fiúk: Solymosi Kornél, Vác, Csuták Máté, Budaörs. Serdülő leányok: Tóth Enikő, Dunaújváros, Bertha Katalin, Budaörs. Ifjúsági férfiak: Dohnál Gábor, Budaörs. Ifjúsági leányok: Tóth Enikő. Dunaújváros. Fiú páros: Mihalik László— Molnár László, Vecsés, Leány páros: Gora Bea— Hekerle Anita, Dunaújváros. Férfi egyes: Inzsel László, Budaörs, Kovács Árpád, Szentendre. Női egyes: Váci Ilona, Szentendre. Férfi páros: Gárdonyi Zoltán—Barát Konrél, Budaörs, Szentendre. Női páros: Váci Ilona— Gyöngyösi Piroska, Szentendre. Vegyes páros: Baráth Kornél —Németh Magdolna, Szentendre. A pontverseny eredménye: első lett Szentendre 118 ponttal, második Budaörs 73,5 ponttal, harmadik Dunaújváros 62,4 ponttal. A kupát tehát egy esztendeig Szentendrén őrzik. — ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)