Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-15 / 272. szám
FFST . »iKvveil 1988. NOVEMBER 15., KEDD 3 Parlamenti bizottságok tárgyalták Törvénytervezet a nyereségadóról Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága, valamint kereskedelmi bizottsága. Az iskolának változnia kell Kisebbségi vélemények Nagyiványi András elnökletével ülésezett az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A képviselők elsőként a kormány stabilizációs munka- programjának eddigi tapasztalataival foglalkoztak az írásos előterjesztés, valamint Illés Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének szóbeli kiegészítése alapján. A jelentésekből kitűnt: az idei eredmények a stabilizáció szempontjából nem lebecsülen-. dőek, megfelelő kiindulóalapot teremtenek a program továbbviteléhez. Ugyanakkor azonban a gazdaság hatékonysága, strukturális változásai nem elégségesek a tartós stabilizációhoz, a kibontakozás megalapozásához. A piaci verseny továbbra is korlátozott, a vállalatok a külpiaci hatásoktól nagymértékben elszigetelten működnek. Egyre világosabban látható, hogy a korábbi gazdasági helyzet öröksége kedvezőtlenebb, mint amivel a program kidolgozói számoltak. A következő egy-két évben — mutatott rá Illés János — a gazdaságban nem lehet számolni érzékelhető növekedéssel, s azzal sem, hogy a belföldön felhasználható jövedelem bővül. Emiatt a gazdasági stabilizációval együtt járó terheket az államnak, a vállalatoknak, a lakosságnak egyaránt viselniük kell. A központi lakásalappal kapcsolatban a képviselő és mások is kifejtették, hogy nem szerencsés a nyereség alapján számítani a befizetendő ösz- szeget, ugyanis így megint csak azok a vállalatok járnak rosszul, amelyek nyereségesen dolgoznak. Bódi János (Baranya m.) és Szalai Gyula (Fejér m.) annak a véleményének adott hangot, hogy a lakosság terheit nem szabadna tovább növelni, hiszen már így is sok százezer ember él a létminimum közelében. Koltai Imre (Pest m., 28. vk.) szerint az előterjesztés nem nyújt eléggé tiszta képet arról, hogy milyen helyzetben van az ország. Végül a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslattal foglalkoztak a képviselők. Erről a témáról Müller István, az OMFB elnökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket. A vitában hárman kértek szót: Kiscelli László, Képes János és Bódi János. A testület az elhangzott módosító indítványokkal elfogadta a törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy az alap működési és elosztási rendjét deklarálják a törvényben, s kapjon prioritást az elosztásnál a felsőoktatás. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága — Nyers Rezső elnökletével — tartott ülést. A testület megvitatta az általános nyereségadóról szóló törvény- tervezetet, tájékoztatót hallgatott meg a stabilizációs program első évében várható gazdasági fejlődésről, valamint a társasági törvény elfogadása következtében szükségessé vált törvénymódosítási javaslatokról. A vállalkozási nyereségadóval kapcsolatos vitában Polgárdi József (Pest megye, 17. vk.) azt javasolta: ne csak a nyereségadóval foglalkozzanak, hanem a vállalatokat érintő más elvonások alakulásával is. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondotta, hogy az általános nyereségadó bevezetése következtében több korábbi adó megszűnik. Ez 14—20 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. Ugyanakkor az idén a vállalati nyereségek várhatóan lényegesen meghaladják a tervezettet. A belkereskedelemben 25 milliárd forint helyett az idei nyereség eléri a 36 milliárd forintot. A külkereskedelemben 10 helyett 13 milliárd forint lesz, s az iparban is több lesz a tervezettnél, valószínűleg 30 milliárd forint körül fog alakulni. Viszont a pénzügyi egyensúly fenntartása továbbra is alapvető célkitűzés. A jelenlegi számítások szerint, ha a pénzügyi kormányzat nem csökkenti a tervezettnél nagyobb mértékben a vállalati jövedelmeket, jövőre a költségvetési hiány elérheti a 60—65 milliárd forintot. Pártdelegáció Umbriából Megyénk vendégei Tegnap a késő esti órákban Budapestre érkezett az Olasz Kommunista Párt Umbriai Tartományi Bizottsága delegációja. A Pest megyei pártbizottság vendégeit Nagy Sán- dorné, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Massimo Piacenti, a Ternr Szövetségi Titkárság munkatársa és Marina Serini, az Olasz Kommunista Párt Umbriai Tartományi Bizottsága környezetvédelmi felelőse hat napot tölt Pest megyében. Látogatásuk célja, hogy megismerkedjenek a párt agitáci- ós és propagandamunkájával az ifjúság világnézeti nevelésében. A program szerint ellátogatnak Vácra, Visegrádra, Szentendrére, Kerepestarcsá- ra, Gödöllőre, Ráckevére s az Apaji Állami Gazdaságba is. ^ Az országos KlSZ-érte- 4 kezletre készülődés jegyé- 4 ben péntektől vasárnapig Nagykőrösön tartották í a KISZ országos középis- ^ kólái rétegtanácsának meg- ^ beszélését. Az országos ta- 4/ nácskozás legfontosabb ta4. pasztalatairól kérdeztük 4 Szabó Róbertét, a KISZ KB 4 tagját, a gyűlés egyik leve- zető elnökét. Elsőként arra ^ voltunk kíváncsiak, milyen ^ kérdésekről vitáztak, mi- 4f lyen problémák foglalkoz- ^ tatták a tanácskozáson írészt vevő fiatalokat. — Négy fő kérdést kell említenem. Nevezetesen, mik azoik az értékek, amelyekre építhetünk a megújulás során. Ezzel szorosan összefügg a következő: melyek azok a szükséges feltételek, amelyek elősegítik az alulról jövő kezdeményezéseket. Harmadik kérdés, mi legyen a megújuló KISZ viszonya a párthoz. Végül milyen legyen a viszonyunk az új — a KISZ-en kívüli — ifjúsági szervezetekhez. Ez utóbbiakról gyakran vélekednek úgy, kiszabadult a szellem a palackból. Én visz- szakérdeznék, mit keres a szellem a palackban. Miért kell azt palackba zárva tartani ...? • Milyennek képzelik a résztvevők az ifjúság szervezeteit? — Olyan formációnak, amelyben a politizálással foglalkozó szűkebb csoport. jól megfér a szabadidő megszervezésére alakuló csoporttal, olyannak, amelyben az alapegységeket a tagok az érték, érdek, érdeklődés alapján választják meg. Érték — mondjuk — a politizálás. Érdek — lehet —, hogy ne legyen kötelező a köpeny, s érdeklődés alapján gyülekezzenek a bélyeggyűjtők, hogy egy-egy példát is mondjak mindahányra. Rendkívül fontosnak, tartottuk, hogy az iskolának mindenképpen nyitnia, változnia kell. Abba az irányba kell elmozdulnia, hogy az onnan kikerülő diákok már kijárva egy önszerveződő folyamat iskoláját is, bekapcsolódhassanak egy ugyanilyen felépítésű társadalom életébe is. • — S mi lesz a helye ebben a szervezetben a pedagógusnak? — Nem valószínű, hogy tanár nélkül megszervezhető mindez, ám az eddigi kötődést meg kellene változtatni. Szorosabb és egyértelműbb viszonyt kívánunk, például valamiféle pártoló tagság formájában. (9 Hogyan alakulhat majd a sokat emlegetett önállóság? — Az iskolákban mesterséges képződmény az egy osztály — egy alapszervezet. Szerintünk azonban a nehézségek keresése helyett örüljünk az így létrejövő értékeknek, amik közül a legnagyobb, hogy az alulról építkezés a mit csináljunk? — típusú kérdéseket lefordítja Én mit csináljak típusúra. A képviseleti elvben fontos változás, hogy a majdan megalakítandó csoportok, szervezetek tagságának arányában jelenhetnék meg felsőbb fórumokon, de ez a működéshez is kapcsolható : a közmegegyezéssel való döntéshozatal mellett megjelenik a kisebbségi vélemények védelme is — mondta végezetül Szabó Róbert, a Győr Városi KISZ Bizottság politikai munkatársa. A tanácskozás egyébiránt újszerű volt abban az értelemben is, hogy a Központi Bizottság apparátusának jelenlévő tagjai kifejezetten a háttérben maradtak, a szervezésben segédkeztek, programnyilatkozatokat másoltaik — kiszolgálták a tagokat. A munkamódszer bevált, s maga a tanácskozás lebonyolítási módja, az abban megnyilvánuló eddig nem tapasztalt demokratizmus tényleg kiszabadította a szellemet a palackból. A középiskolás fiatalok élni tudtak a lehetőséggel, s felelősen döntöttek a mozgalom megannyi fontos kérdésében. Ballal Ottó Fenyeget a beolvadás veszélye Nagykonyhai berendezések Kétszáz literes mélyhűtőpultok kondenzátorait hegeszti Macsuha András és Varga Lajos a Lakatos és Szolgáltató Ipari Kisszövetkezetben. A gyömrőiek által évente gyártott mintegy 7 ezer darab ilyen nagykonyhai berendezéssel jelentős helyet foglalnak el a hazai előállítók között (Hancsovszki János felvétele) Örök hűség anyanyelven Nemzetiségi politikánk értelmében s a humanizmus, az egyetemes emberi jogok szellemében is a nemzetiségek joga, hogy megőrizzék identitásukat — hangsúlyozták a felszólalók a TIT Országos Nemzetiségi Tanácsának hétfőn Budapesten tartott ülésén, amelyen a nemzetiségi törvény előkészítése során felvetődött kérdéseket vitatták meg. Dr. Samu Mihály tanszék- vezető egyetemi tanár bevezető előadásához kapcsolódva elmondták: szükséges, hogy a törvényben rögzítsék a hazánkban élő nemzetiségek sajátos jogait. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szétszórtan élő nemzetiségeket a beolvadás veszélye fenyegeti. Az asszimilációt csak úgy lehet megakadályozni, ha a törvényben deklarált jogaik érvényesülhetnek, s a nemzetiségek élnek is ezekkel a jogokkal. Javasolták a többi között parlamenti nemzetiségi bizottság, valamint nemzetiségi államtitkárság megalakítását. Némelyek szerint a nemzetiségi konzultatív tanács — amelynek megalakítását ajánlották — nem töltené be az érdek- védelmi funkciót. Fontos ugyanakkor, hogy a Művelődési Minisztérium nemzetiségi osztálya a továbbiakban is fennmaradjon a nemzetiségi oktatás és művelődés irányítására. A jogszabálynak szavatolnia kell a nemzetiségi jogok gyakorlása feltételeinek megteremtését is. A nemzetiségek lakta településeken lehetővé kell tenni, hogy a nemzetiségek anyanyelvükön tanulhassanak minden tantárgyat, használhassák anyanyelvűket a hivatalokban, a bíi'ósági tárgyalásokon csakúgy, mint házasságkötésnél. Szajtátva Hihetnénk Kezd keményebbé válni a munkáltatói kéz. Ezt gondolja az ember, amikor azt hallja, folyik a per a munkaügyi bíróság előtt a foglalkoztatott és a kenyéradó között. A per tárgya a fegyelmi felelősség, illetve a dolgozó anyagi felelőssége. Mostanában gyakrabban hallani ilyen perekről a megyében járva, mint korábban. Nehezebb a helyzet, fontosabb a fegyelem? Laza a gazdálkodás kerete, tehát előtérbe kerül az anyagi felelősség? Már- már bólogat az ember, hiszen jó dolog a rend, a fegyelem; híján vagyunk sokszor és sok helyen. Helyes, kívánatos tehát, ha mind többen szán-ák el magukat munkáltatóként ezeknek a megkövetelésére. A vállalatoknál, a szövetkezeteknél, intézményeknél szerzett tapasztalatokat azután megerősítik az átfogóbb tények. Ezek egyike az, hogy a megyében lezajló munkaügyi pereknek a huszonöt-harminc százalékát teszik ki azok az eljárások, ahol a fegyelmi felelősségről, a foglalkoztatott anyagi felelősségérői van szó. S ez az egynegyedes, egyharmados arány jelentős, azaz a pereknek a meghatározó részét adja. Hihetnénk tehát az előbbiek tudatában, előbb vagy utóbb pereknek, az eljárások hírének, lezajlásának nyoma, hatása lesz a munkahelyeken, a foglalkoztatottak magatartásán, legyenek akár ilyen-olyan beosztottak, kis- és nagyfőnökök. Igen, ez utóbbiak is lehetnek, mióta a munkáltatói jogok a vállalati tanács, a közgyűlés birtokai lettek sok helyen. Hihetnénk tehát... Ne higgyünk ilyen csacskasá- gokat! Szájtátva veszi ugyanis tudomásul a hírlapíró, hogy bár a korábban említett arányok igazak, csak éppen a perek döntő részét a foglalkoztatott indítja! ö indítja, mert kikéri magának a fegyelmi elmarasztalást, s még inkább az anyagit.. . Még hogy 5?! S ha mások nem, akkor ő miért? S ez utóbbi kérdésben sok az igazság ... MOTTO Milyenek a képviselők terhei? — címmel parlamenti jegyzetet közölt a Pest Megyei Hírlap október hetediki száma. Az írás a törvényhozók megnövekedett felelősségéről szólt, s helyet kapott benne egy konkrét példa is. Visszautaltunk egy korábbi cikkünkre, amelyben lapunk munkatársainak egyike a gyülekezési és egyesülési törvények tervezeteiről vitatkozó budaörsi fórumról tudósítván így idézte az ott elhangzottakat: az állampolgárok szóvá tették képviselőjük távollétét. Azt kérdezték: hogyan képviseli majd érdekeiket, ha nem ismeri véleményüket? Elmondták azt is, hogy nem ez volt az első eset, amikor csalódniuk kellett. A képviselő az októberi ülésszak egyik szünetében lehetőséget kért lapunktól, hogy válaszolhasson a bírálatra. Mint mondotta: nem azért, mert mentegetőznie kellene, hanem azért, hogy érzékeltesse, milyen teher és felelősség nehezedik ma a képviselőkre. Kérésének a parlamenti jegyzet keretében adtunk helyt. Erre reagálva érkezett az a levél, amelyet teljes terjedelmében, változtatás nélkül adunk közre: Tisztelt Kövess úr! Érdeklődéssel olvastam október 7-én megjelent parlamenti jegyzetét. Fejtegetésének fő mondanivalójával egyetértek, és ezt tapasztalom baráti körömben is. Hisz ma érdeklődve figyel mindenki olyan írást, amely közéletünk demokratizálódásának alakulásáról szól. Viszont nem értem, hogy írásának színvonalát miért rontotta le egy képviselő kicsinyes és nem helytálló védekezésének beiktatásával. Hisz ahogyan ön írta. felkereste a sajtóirodán. De miért nem azt az utat választotta, hogy külön adjon lehetőséget a képviselő reagálásának közlésére (esetleg ő is megírhatta volna), és miért ment bele abba, hogy írásának stílusát ezzel megtörje. Abban az esetben jobban kiA minisztert igen, a képviselőt nem? Válasz egy választópolgárnak rajzolódik a képviselőnő igazi arculata — én ilyen vagyok. Ugyanis helytálló volt a múltkori írásuk, hogy választói elégedetlenek közéleti tevékenységével. Magyarázatként az elnöki tanácsi és az interparlamentáris uniói (sic itur ad astra) tagságát is felhozta, hogy ott több ezer ember ügye kerül elé, stb. Mindez azok számára, akik egy kicsit is ismerik az államhatalmi mechanizmusunkat, s az ide delegáltak munkáját, ez a hivatkozás is komolytalan. Abban sajnos igaza van, hogy IS évig volt képviselő, és úgy hiszem, munkája két vonatkozásban merült ki. Egyrészt mindig mindent megszavazott, másrészt, kihasználva megbízatását, saját kis ügyeit intézte. Ahogy nyilatkozta, „az első 12 évben még szabadságon sem volt”. Na ne vicceljünk! Ezen még az iskolás gyerekek is nevetnek, hisz jól tudják, hogy a két hónapos nyári vakációban még a hivatalsegéd sem jár be az iskolába. Ugyanakkor szóbeszéd tárgyát képezi az is. hogy évek óta munkahelyére sem jár be dolgozni. Nem kívánok belemenni egy súlytalan hivatalnok típus kisiskolás szabadkozósának részletes taglalásába. De azt egyértelműen visszautasítom, hogy a Hazafias Népfront városi vezetését marasztalja el. hogy nem szervezi meg a találkozást választóival. Unjuk már, hogy beszámolóira toborozni kell az embereket, hogy virágcsokrokkal kelljen köszönteni stb. Beszámolói ne szóvirágokból álljanak, hanem legyen mondanivalója is, akkor toborzás nélkül is elmegyünk. Remélem. nemsokára az ilyen automataszavazó, megbízatásukkal visszaélő emberek ideje lejár. Vagy tévednék? Ma egy minisztert lehet kritizálni, de egy képviselőt nem? Bízom abban, hogy rövidesen a megyei sajtó is számba veszi a helyi „hatalmasságokot” is, mert erősen kétlem, hogy nem tudnak ezekről. Meggyőződésem, hogy a demokratizálódási folyamat az önök kritikai írásainak is mihamarabb zöld utat biztosít. Ennek reményében üdvözli tisztelettel és kíván további hatékony publicisztikát: egy választópolgár.” Tisztelt választópolgár! Ha ön névtelen leveleket kapna, bizonyosan ugyanúgy bosszankodna, mint e sorok írója. Ezek szerkesztőségünk bevett szokásai szerint egy helyre kerülnek, s az a szemétkosár. Talán nem veszi személyes sértésnek, de ha a borítékon senki sincs feltüntetve feladóként, akkor mindig felmerül a gyanú árnyéka, hogy az illető nem biztos az igazában, vagy legalábbis saját szája íze szerint fésüli át a dolgokat. Persze egyéb oka is lehet annak, hogy valaki nem vállalja a véleményét. Ezt ne firtassuk, hiszen én is ugyanarra gondolok, amire ön. A magyar társadalomban megindult demokratizálódási folyamat azonban biztosíték kell hogy legyen arra: egyre kevesebb lesz a névtelen levél. Az eddigiekből is kiderül, hogy az ön szenvedélyesen fogalmazott soraival kivételt tettünk. Meggvőződésünk szerint ugyanis nem rosszindulat vagy piszkálódás vezette tollát, hanem a közérdek. S kérem. ettől a pFlanattól kezdve vonatkoztassunk el a konkrét esettől, hiszen a parlamenti jegyzet, s az ön levele is ennél távolabbra tekint. Induljunk ki abból, hogy meggyőződése szerint a demokratizálódási folyamat lapunk kritikai írásainak is mihamarabb zöld utat biztosít. Amennyiben ön a Pest Megyei Hírlap rendszeres olvasója — s levele erre utal —, úgy egyre több ilyen írással találkozhat, s ez nem lesz másképp a jövőben sem. Az utóbbi időben nem tudok egyetlen olyan cikkről sem, amelyet valamiféle cenzúra utalt volna vissza az íróasztal fiókjába. Ám a sajtó csak a valóságot tükrözheti vissza. A valóság pedig az, hogy miközben sokan a lapok kritikai írásait kérik számon, kikiáltva az újságokat a demokrácia élharcosának — azokkal a jogokkal sem élnek, amelyek minden magyar állampolgárt megilletnek. Ehelyett névtelen levelet Írogatnak vagy még azt sem ... A múltkoriban egyik városunk népfrontaktivistája panaszkodott, hogy a választópolgárok nincsenek megelégedve a képviselőjükkel. Ahhoz nincs bátorságuk, hogy visszahívják, mert az kellemetlenségekkel járna ... Akkor viszont ne panaszkodjanak! Az elmúlt napokban került társadalmi vitára a választási törvénv módosításának tervezete, önnek s a levélben említett baráti körének is megvan a lehetősége arra. hogy véleményük kinyilvánításával segítsék a törvényalkotók munkáját. Hallassák hangjukat a majdani választási gyűléseken, s arra a jelöltre voksoljanak, akiben megbíznak. Szerkesztőségünk nevében ígérem, kendőzetlenül számolunk be ezekről. ha kell, kritizálunk is. Ahogy ön nekem hatékony publicisztikát, én önnek nem kevésbé hatékony választásokat kívánok. Ennek reményében üdvözli: Kövess László
