Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

PEST « MKvm 1988. NOVEMBER 14., HÉTFŐ 3 Városi pártértekezlet Százhalombattán Intézkedés helyett politizálás Az OF megyegyűlése Güdöllon Igénylik a párbeszédet Mint arról lapunk első ol­dalán Írunk, pártértekezlet Volt szombaton Százhalombat­tán. Nem könnyű híven tudó­sítani azt a szenvedélyesen vitázó, polemizáló légkört, mely a százhalombattai párt- értekezletet jellemezte. Egy- egy felszólalás után a terem­ben ülők a nem egészen vi­lágos vagy egyértelmű mon­datra rá-rákérdeztek. Koncsár Sándor, a 2-es szá­mú általános iskola tanára kért elsőként szót az írásban közreadott beszámoló és szó­beli kiegészítés felett nyitott vitában. Hangot adva annak, hogy ma akadnak, akik meg­kérdőjelezik a társadalom szo­cialista jellegét s a párt ve­zető szerepét. Véleménye sze­rint valamennyiünk érdeke, hogy a demokratizálódás fo­lyamata nehogy anarchiába csapjon át. A pedagógusok összevont rétegtaggyűlésének észrevételeit is tolmácsolta. Más témakörben, mégpedig a városban élő párttagok fe­gyelmi ügyeiben kért szót Ferenczi Illés, a városi tanács elnökhelyettese, a pártbizott­ság fegyelmi bizottságának el­nöke. Hangsúlyozta, hogy a városban javult a pártfegye­lem, csökkent a felelősségre vonások száma. 1987-ben ti­zenhatan kaptak fegyelmit a tagkönyv elvesztése, ittas ve­zetés és más ügyek miatt. Ami viszont nyugtalanító: a fegyelmileg felelősségre von­tak 81,2 százaléka munkás volt. Címkék nélkül Fajsúlyát tekintve koránt­sem könnyebb témát feszege­tett Takács Péter, a művelő­dési központ igazgatója. Sür­gette a lakóhelyi kommunista közösségek létrejöttét, melyek csírái már jelentkeznek. Eh­hez azonban ki kell lépni az alapszervezeti keretek közül. Érdekes ama gondolat is: ész­szerű, célszerű lenne a hely- történethez nem kötődő nem­zeti emlékpark életre hívása is Százhálbmbáttán.' “Arról, hogy milyen a Ruhaipari Kis­szövetkezetben dolgozók köz­érzete, Bíró Istvánné adott képet. Hogy politikai hangu­latukat — az alacsony jöve­delem mellett — a bizonyta­lanság jellemzi. S ma a nyug­díjasok mellett a fiatalok és a nők helyzete a legnehezebb. A nők bérezése elmarad a férfiakétól, S az anyagi javak szerzése mögé szorul a műve­lődés, a kulturálódás és a csa­lád. S az eredményt hozó munkát célszerű lenne jobban elismerni. Szekeres József, a városi tanács elnöke a pártmunká- nak annál a ma már elfogad­hatatlan gyakorlatáról beszélt: a tagság korábban a határo­zatokat mechanikusan végre­hajtotta, s a Központi Bizott­ság határozatait magyarázta. Mára viszont más munkastí­lust kell követni. Mint ahogy a jövő politikai feladatainak megoldását, a reformok ér­vényre juttatását is alulról építkezve, tehát az alapszer­vezetekből kiindulva kell vég­rehajtani. A politikai hangu­lat befolyásoló eleme a vá­Országos cserkésztalálkozót rendezett szombaton a Jurta Színházban az októberben ala­kult Magyar Cserkész Szövet­ség ideiglenes országos intéző- bizottsága (IOIB). A találkozón, amelyre több száz öreg cserkész érkezett az ország minden részéből, a résztvevők felelevenítették a magyar cserkészmozgalom ha­gyományait a kezdetektől a negyvenes évek végéig. Szá­mos hozzászóló emlékezett meg a haladó, népi hagyomá­nyú regöscserkészetről, melyet a jelenlegi mozgalom is az egyik elődjének tekint. Béres Ferenc kiváló és érdemes énekművész, valamint Sinko- vits Imre Kossuth-díjas szín­művész egyaránt azt hangsú­lyozta, hogy egy eleven gyer­mekmozgalomra van szükség rospolitika. S nem mindegy, hogy az milyen. Hogy például a város lakásépítési tervét, mely a VII. ötéves terv ide­jére szól, év végén teljesíti. Hogy miben, kikben van a párt ereje? Erre a kérdésre Lévai Ferenc, a TEHAG párt- szervezetének küldötte adott a pártértekezletnek választ. Szerinte erejét az országban élők jelentik, ha olyan prog­ramot tudunk nekik adni, mely egy zászló alá visz ben­nünket. Elengedhetetlenül fontos, hogy megbarátkozzunk a ki­forratlan véleményekkel, vi­tatkozzunk azokkal — erre mutatott rá Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titká­ra. Mert a pártétól eltérő vé­leménye lehet bárkinek, de az nem lehet rendszerellenes. Nem láthatunk, nem szabad ellátnunk mindent címkével, ami nem megszokott. Legfon­tosabb feladatunk ma az, hogy a párt szilárd alapra épüljön, s politikáját a tagság alakít­sa, nem csak a tisztségvise­lők. S ilyen szempontból is döntő, hogy megkezdődött a párton belül a közös gondol­kodás, azaz városi és megyei szinten is egyfajta öntisztu­lási folyamat indult el. Buda Dénes, a DKV főmun­katársa más oldalról közelí­tette meg ezt a gondolatot. Mégpedig onnan, hogy az or­szágos pártértekezlet nem le­zárta, hanem elindította a párton belüli túlzott centrali­záltság feloldását. Aláhúzva az alapszervezetek súlyát, fon­tosságát a munkahelyeken, dr. Szepesi István a DKV-ból többek között azt emelte ki, hogy a jól megfogalmazott feladatokra Százhalombattáin lehet mozgósítani, mégpedig olyanokra, melyek a város lakosságának jobb közérzetét szolgálják. Horváth György a DKV-ból hangoztatta, hogy fontos a jó feladatterv, de an­nak olyannak kell ierrrne, amelyet nem felülről határoz­nak meg. a, Elkeseredett hangulat A munkahelyi alapszerveze­tek súlyáról, szerepéről mond­ta el Varga Attila, a DHV osztályvezetője: a párttag kol­légákkal napi nyolc órát tölt együtt, míg mondjuk a lakó­területen élő ugyancsak kom­munista szomszédjával csak ritkán találkozik. Szerinte a pártélet színterének továbbra is a munkahelyeknek kell ma­radnia. Szűcs Istvánné, a kert­városi pártalapszervezet kül­dötte a nyugdíjasok nehéz helyzete mellett a fiatalokét is szóvá tette. Mert a mai magyar társadalomban ez a két réteg szorulna a legtöbb segítségre. Ezt a gondolatot egészítette ki dr. Bened László, az SZTK vezető főorvosának hozzászólása az egészségügyi dolgozók elkeseredett hangu­latáról. Vízhányó Kálmán nyugdíjas, aki (nyitott lévén a városi pártértekezlet, meg­hívó nélkül vett részt a ta­nácskozáson) a nyugdíjasok életkörülményeiről, a tájékoz­tatás hézagairól, a nyugdíjas alapszervezetek névleges te­az öreg cserkészek nosztalgia­klubja helyett. A találkozón méltatták Sik Sándornak és Karácsony Sándornak a cser­készek között folytatott ki­emelkedő pedagógiai tevékeny­ségét is. A rendezvényt követő sajtód tájékoztatón Urhelyi János, az IOIB elnöke elmondotta, hogy a szövetség nem kíván konkurálni a Magyar Űttörők Szövetségével. Fel akarják venni a kapcsolatot a Cser­kész Világszövetséggel, és a Nyugaton élő magyarság cser­készcsapataival is. Létrehoz­tak egy jogi és egy nevelési munkabizottságot, s folyik az alapszabálytervezetnek, a cser­készpontoknak, valamint a cserkészvezető-képzés elveinek kidolgozása. vékenységéről beszélt. Erre reagálva javasolta Németh István, a DKV KlSZ-bizott- ságának titkára, hogy egy- egy nagyüzem alapszervezeté­nek hatósugarát ki kellene terjeszteni a lakóterületre. Ott, ahol ismerik A párttagság körében ta­pasztalható nyugtalanságról, zavarodottságról, feszültségről szólt Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. De ez nem jellemző a százhalom- battaiákra, a nyugtalanságu­kat az útkeresés okozza. Az, hogy az ajánlásokat miként lehet adaptálni a városban folyó pártmunkára. Leszögez­te, hogy a megújulást a párt­nak kell vezényelnie, olyan vezető erőnek kell lennie, mely nem intézkedő, hanem politizáló párt. Bevonja a po­litika alakításába az emberek széles körét, s alulról építke­zik. Amire célszerű figyelni, a másként gondolkodók dön­tő többsége is szocializmust akar, de másként. Elhatárol­ni magunkat nem tőlük, nem az ellenzéktől, hanem az el­lenségtől kell. Mert nem baj az, ha van, akikkel elvi ala­pon lehet vitatkozni. S a munkahelyről sem kell kivo­nulniuk az alapszervezeteik­nek, hátteret biztosíthatnak a gazdasági vezetésnek, miköz­ben aktíváikon keresztül a lakóterületi munkát jobban támogatják. Szilágyi István, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára olyan furcsaságra mutatott rá. hogy a munkanélküli se­gély csak azoknak jár, akik­nek kétéves munkaviszonyuk van. S mi lesz ilyen körülmé­nyek között azokkal a fiata­lokkal, akik nem tudtak, nem tudnak elhelyezkedni? Török Sándor, a DHV pártbizottsá­gának titkára örömmel üdvö­zölte azt a megyei és városi elhatározást: minden vezető ott legyen hatáskörben, ahol a legjobban meg tudják ítél­ni munkáját. Kálmán László- né, a Népfront városi titká­ra, Kovács László, a DKV mű­szakvezetője, országgyűlési képviselő, Szenténé Tóth Va­léria, az óvodai alapszervezet titkára, Porgányi Géza, a DKV vezérigazgató-helyettese is azokkal a kérdésekkel foglal­kozott melyek a párttagság hasonló gandolatait fogalmaz­ták meg, mint a vitában szót kérők. V. E. Szokatlan esetről olvastam a1 gazdaságpolitikai hetilapban. Olyasmiért bírságoltak meg egy vállalatot, ami évtizede­ken keresztül annyira szokvá­nyos volt, mint hajnalonta fa­lun a kakasszó. Manapság, ha valamit másodjára rendeznek meg, a meghívóra okvetlenül rányomják, hagyományos. Csaknem fél évszázados szo­kást bízvást nevezhetünk ha­gyományosnak. Ennyire szok­ványos cselekményért szab­ták ki a bírságot. Az eset. A vállalat két au­tódaru gyártására kötött szer­ződést. A munkával még csak hetvenöt százalékban készül­tek el, amikor készre jelen­tették. A megrendelővel rög­zítették az átadást, átvételt, s az kifizette a teljes vételárat. A két daru valójában hat hó­nappal később készült el. A tudósításból nem derül ki, hogyan és mint, az ügy a né­pi ellenőrökhöz került. Azok pedig indítványozták a bíró­ságnak gazdasági bírság ki­szabását. A bíróság kiszabta. A gyártó fellebbezett. A Leg­felsőbb Bíróság — noha mér­sékelte az összeget — hely­benhagyta az elsőfokú döntést. Mégpedig azért, mert gazda­sági tevékenységet tilos tisz­tességtelenül folytatni. Bizony ám! Az üzemben, ahol dolgoz­tam, volt egy kijelölt hely, ahol hó végén lerakták a pi­Játékok a Dunakanyarból Papírfaexport Dér csillog a kora reggeli napfényben a fák, bokrok csupaszodó ágain. A hajnali harmat télcsalogató ködfá­tyolos színe mereven ül rá a tájra. Visegrádon a Pilisi Ál­lami Parkerdőgazdaság erdé­szetének ácsüzeme a munkát végzők zajától hangos. A zsú­folt udvaron elszállításra vár­nak az óvodák, játszóterek, parkok jól ismert mozdony, mászóka, teknősbéka, hajó ala­kú játékai, a gyerekek önfe­ledt kikapcsolódását elősegítő ötletes kellékek. Akác-, tölgy- és nagyritkán fenyőfa szolgál alapanyagul ezeknek a prakti­kus és ötletesen egyszerű tár­gyaknak a készítéséhez. A 15 fős Dunakanyar nevű kol­lektíva az idén csaknem 6,5 millió forint értékben állítja elő az említett termékcsalá­dokat. Valamennyi termék a hazai piacon talál vevőkre. A parkerdőgazdaság az idén több mint 50 millió forint ér­tékben exportál bükk-, cser-, gyertyán- és nyárfákat. Zö­mükből a nyugati országok­ban, köztük az NSZK-ban és Ausztriában jó minőségű pa­pírt állítanak elő. Lesenszky László, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság köz- gazdasági osztályának vezető­je az értékesítéssel kapcsolat­ban elmondta, hogy idei ter­vüket várhatóan túlteljesítik. rosra festett készülékeket. Egy részük kész volt, másik ré­szük nem teljesen. De mind be volt festve. A festés na­gyon fontos művelet. Az utol­só. Ami be van festve, lehet, hogy még nincs befejezve, de már nem sok kell hozzá. Az átadók és átvevők között a fes­tés volt a jelkulcs. Az átve­vő biztos lehetett benne, a befestett készülék hamarosan működőképessé válik, abból semmiféle galiba nem szár­mazhat. Az átadó afelől le­hetett nyugodt, hogy kifizetik a prémiumot. A gazdasági és műszaki nyelvről úgy tartják, nincs ér­zéke finomabb eszközök, for­dulatok iránt. Tévedés. Itt a példa: készre jelentés. A kész­re jelentés jó fülű embernek világosan jelzi, a munkadarab nincs befejezve. Ha be vol­na fejezve, egyszerűen azt mondanák, kész, vihetik. A készre jelentés a gyártás bi­zonyos fázisában vagy idő­pontjában következhet be. Mondjuk hetvenöt százalékos készültségi fokon. Építmény esetében decemberben. Ami­korra teljesíteni kell a pénz­ügyi tervet. A készre jelentés intézménye a tervkészítésben gyökeredzik. Terv annyi van, mint égen a csillag. Pénzügyi terv, gyár­tásterv, leadási terv, beszál­lítási, kiszállítási terv, cso­Gödöllőn tartotta megyegyű­lését a Magyar Demokrata Fórum. A szombati találkozóra szűkebb pátriánkból mintegy kétszázötvenen jöttek össze, egyrészt, hogy megismerjék az ideiglenes elnökség elképzelé­seit, másrészt azért, hogy a már megalakult, vagy csak most szerveződő helyi csopor­tok szorosabbra fűzzék mind­eddig meglehetősen laza kap­csolataikat. Az alkotmányhoz igazodva Kiss Gy. Csaba az MDF ideiglenes elnökségének képvi­seletében tájékoztatta a meg­jelenteket a mozgalom céljai­ról, jövőbeni terveiről. A már nyilvánosságra hozott alapító- levél alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a fórum nem a hatalom megszerzésére, ha­nem annak ellenőrzésére tö­rekszik. Ennek a célnak meg­felelően sem nem kormány- pártiak. sem nem ellenzékiek. Kijelentette, hogy az MDF igényli a párbeszédet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárttal és minden olyan erővel, amely felvállalja társadalmi, gazda­sági gondjaink megoldását. port-, műhely-, üzemi terv, vállalati terv, tröszti terv. Ennyi tervet képtelenség ko­ordinálni. A tervkészítőkre a naptári gondolkodás jellemző. Készítenek heti, dekád-, ha­vi, évi, ötéves, közép- és hosszú távú tervet. A terme­lők ezek szerint kapják a pré­miumot. Mindig arra a terv­re összpontosítanak, amiért éppen esedékes a jutalom. A bíróság elmarasztalja a megrendelőt is. A fiktív át­adásnál, átvételnél ugyanis annak képviselője jelen volt, és köteles lett volna a daru­kat megtekinteni. Azok ké­szültségi állapotát szakember rátekintésel is megállapíthat­ta. Ha azonban a megrende­lő olyan személyt küldött az átvételhez, aki megfelelő szak­ismerettel nem rendelkezett, ennek következményeit nem lehet a vállalatra hárítani. így igaz. A megrendelő alig­hanem megszegte a játéksza­bályokat. Tájékozatlan embert küldött az átvételre, aki nem ismerte a jelkulcsot. Abban biztos vagyok, hogy a daruk be voltak festve. Épeszű gyár­tó nem jelent készre olyasmit, ami nincs befestve. A tényen már nem lehet változtatni. Az évtizedes szo­kásjogban repedés keletkezett. Következményei ma még be- láthatatlanok. Kör Pál Ugyanakkor elhatárolta magát szervezete nevében azoktól az alternatív csoportoktól — pél­dául a Szabad Kezdeményezé­sek Hálózatától —, amelyek a politikai és geopolitikai reali­tásokat figyelmen kívül hagy­va fogalmazzák meg követe­léseiket. Nemcsak Kiss Gy. Csaba, hanem a felszólalók többsége is foglalkozott a párttá alaku­lás kérdésével. Az ideiglenes elnökség tagja az MDF veze­tése nevében azt fejtegette, hogy bár a lehetőség meglen­ne, vagy rövidesen meglesz, a Fórum egyelőre nem akar er­re az útra lépni. Ennek az az egyik legfőbb oka, hogy nem éreznek maguk mögött megfelelő erőt — az MDF-nek a megyegyűlésen elhangzott információ szerint mintegy 6-8 ezer tagja van —, bár tisztá­ban vannak azzal is, hogy a többpártrendszer keretei kö­zött más csoportok is porondra fognak lépni. Ezeket Kiss Gy, Csaba operettpártoknak nevez­te — ezekkel a Magyar De­mokrata Fórum nem akar ver­senyre kelni, bár lehet, hogy az események siettetik és kényszerhelyzetbe hozzák a szervezetet. Egyben azt is le­szögezte, hogy az MDF min­den esetben tartja magát az alkotmányhoz. A megyegyűlésen vita bon­takozott ki arról is, hogy mi­lyen viszonyt alakítson ki a fórum a szocializmussal. E fo­galmat a jelenlegi dokumen­tumaik nem tartalmazzák, s ezt több felszólaló is kifogá­solta. Kulin Ferenc, a Mozgó Világ című folyóirat volt fő- szerkesztője, az MDF tagja már-már politikai platform­ként előterjesztett értékelése szerint mindaddig nem foglal­hat az MDF ebben a kérdés­ben állást, amíg nem tisztázó­dik a kifejezés tartalma. Az MDF ugyanis nem fogadja el — az elmúlt negyven esztendő tapasztalataiból kiindulva — azt a gyakorlatot, amelyet ha­zánkban és más országokban ezen a címen megvalósítottak. Népfrontos jelleggel Csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy ez a törekvés tel­jesen egybevág az MSZMP coljaival, hiszen Grósz Károly a Pest megyei pártbizottság minapi ülésén is a szocializ­mus korszerű értelmezését, tartalmának tisztázását sür­gette és jelölte meg az egyik legfontosabb teendőként. A délutáni szabad vitában hangot kaptak olyan leegysze­rűsítő, fél igazságokra és fél mondatokra építő vélemények is, amelyek jelzik: az MDF tisztázatlan politikai program­ja egyelőre népfrontos jelleget kölcsönöz a szervezetnek, hi­szen tagsága elsősorban azok köréből toborzódik, akik mindeddig nem találtak más lehetőséget arra, hogy vélemé­nyüket annak figyelembevéte­lének reményével kifejthessék. A Kulin Ferenc által felolva­sott szövegben például az 1956-os események értékelése jelentősen eltér a ma elfoga­dottól és többen is a tények bizonyítható ismerete nélkül foglaltak állást a bős—nagy­marosi vízlépcsőről. Az egyik felszólaló a termelési eszközök teljes társadalmasítása mellett kardoskodott, megfeledkezve arról, hogy a piacgazdálko­dásra való átállás egyik leg­főbb akadálya ma a tulajdo­nosi érdekek egvértelmű kép­viseletének hiánya. A vállalati tanácsok létrehozásával a zűr­zavar ebben a kérdésben csak fokozódott. Az MDF a jövőben erkölcsi és politikai hitelének megerő­sítésére törekszik, ezért e nor­mák alapján szigorúan meg­szűrik az új tagok felvételét. Reményeik szerint az 1990-es választásokon már önálló je­lölteket állíthatnak. A megyegyűlés résztvevői több, szűkebb pátriánkban működő információs központ felállítását határozták el. Furucz Zoltán Országos cserkésztalálkozót tartottak Ne legyen nosztalgiaklub! Munkában a szedőgép Befejezéséhez közeledik a sárgarépa betakarítása Vecsésen a Ferihegy Termelőszövetkezetben. Az idei őszön mintegy 160 hektáron szedik és dolgozzák fel ezt a sok vitamint hordozó növényt. Képünk Üllő határában készült, amint Ladoniczki József a nagy teljesítményű Mather+PIatt gépével szedi fel a termést. Ha nincs fennakadás, akkor napi 6 vagonnyit is (Hancsovszki János felvétele) Erről olvastam Gazdálkodjunk tisztességesen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents