Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

1988. OKTOBER 28., PÉNTEK 3 Hungahib-sertéstelep Kínában Fél év alatt két üzlet Felvázolni az új szocializmusképet Nézzünk szembe a valósággal Csaknem félezer alapszervezeti titkár véleményét hallgatták meg az elmúlt na­pokban a Pest megyei pártbizottság titká­rai azokon az értekezleteken, amelyeket a városokban, városi jogú nagyközségekben rendeztek — hangsúlyozta Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára tegnap Szigetszentmiklóson, a város és a körzet párt-alapszervezeti titká­rai előtt. Szólt azokról az előzményekről, az országos pártértekezlet óta eltelt idő­szakról, amelyek során az az álláspont kialakult, amelyet most a széles tagság elé tárnak. Válasz cikkünkre Az elmúlt hét szombatján a Pest Megyei Hírlap első olda­lán Távoztak a felelősök cím­mel egy mindeddig példátlan esetről számoltunk be. Írá­sunkhoz Kruzslitz Tibortól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgató­ságának vezetőjétől az alábbi megjegyzéseket kaptuk levél­ben: „A lap október 22-ei számá­ban tudósítás jelent meg ar­ról, hogy a közelmúltban a Vörösmarty Tsz-ben az APEH megyei igazgatóságának szak­emberei egy szakcsoport adó­tartozása kapcsán járműveket foglaltak le. A tudósításhoz fűzött nyi­latkozatomat szeretném kiegé­szíteni, annak fenntartása mel­lett, hogy a végrehajtás nem volt törvényesen előkészítve sem itt, sem másik három gaz­dálkodónál. Ezért felfüggesz­tem az eljárást azonnal és a felelősök meghatározására vizsgálat indult. Ki kell jelentenem azon­ban, hogy a nyilatkozatban említett két munkatársam, egy osztályvezető és egy jogi cso­portvezető saját kérésére és nem a fóti eset kapcsán lé­pett ki az igazgatóságról. Az említett belső vizsgálat folyamatban van és annak befejezéséig — az ebben a kérdésben érintett — egyetlen dolgozónk felelősségét sem zá­rom ki. Az eltávozottakét sem.” A megye közútjainak álla­pota, megóvásuk lehetséges változatai szerepeltek napiren­den a Pest Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tegnapi ülé­sén. A tanácsi úthálózat fej­lesztésére, korszerűsítésére és fenntartására fordított pénz­eszközök felhasználásának ha­tékonyságát vizsgálták a kö­zelmúltban a népi ellenőrök. Pest megye 181 településéből — hat területi NEB részvéte­lével — 23 helységben, a köz­ségek, városok 13 százalékának tanácsi közútjaira terjedt ki a vizsgálat. Az összefoglaló je­lentésben megállapították, a megye településeinek tanácsi kezelésben lévő belterületi út­hálózatának hossza 5343 kilo­méter, amelyből a kiépített, szilárd burkolatú út csupán 1330 kilométert tesz ki, az út­hálózat egynegyede tartozik ebbe a kategóriába. A tanácsi közutak bruttó ér­téke megközelíti a 24 milliárd forintot, vagyis egy jelentős nemzeti vagyon megóvásáról van szó, ami nélkül a tö­megközlekedés, áruszállítás, termelés, egészségügyi ellátás elképzelhetetlen. A megye ta­nácsi közútjai viszont nagyon elhanyagolt állapotban vannak, s egyre kevesebb pénz jut a fenntartásukra. A népi ellen­őrzés azt vizsgálta, mi­lyen mértékben sikerül el­lensúlyozni az utak karbantar­tására, építésére fordítható pénzeszközök csökkenését a Herceghalmon, a Hungahib Sertéstermelési Rendszer az exportjának bővítésére az utóbbi néhány évben több próbálkozást is tett. Célul tűzte ki például a kínai piac­ra való betörést. Erre a kü­lönböző kiállításokon tapasz­talt, s mindinkább megélén­külő érdeklődés szolgált ala­pul. A nagy távolságok elle­nére ugyanis a Hungahib rendszeresen részt vesz a pe­kingi és a sanghaji mezőgaz­dasági kiállításokon. Az idén kiderült, hogy való­ban komoly a kínaiak vásár­lási szándéka. Erről Illés La­jos rendszervezető adott tá­jékoztatást. — A kínai fél május vé­gén, júniusban már jelezte ér­deklődését. A felkészülésre nem sok időnk maradt. Part­nereink meglehetősen rövid határidőt szabtak a náluk le­folytatandó üzleti tárgyalások kezdetére, így már megérke­zésünk napján asztalhoz ül­tünk. A vásárló állami gazda­ság szakemberei a kínaiakra jellemző alapossággal minde­nen aprólékosan átrágták ma­gukat. öt nap után született meg a végső döntés, s került sor a szerződés aláírására. — Mit tartalmaz a megál­lapodás? rendelkezésre álló évi 160 mil­lió forint körüli pénzalap ész­szerű, hatékony felhasználásá­val. A megyei tanács szakigazga­tási szervei — közlekedési, pénzügyi, tervosztály — a renr delkezésre álló pénzeszközök célszerű és gazdaságos fel- használása érdekében kidol­gozták az utak és hidak kor­szerűsítésének pályázati rend­szerét. Az útfelügyelet közre­működésével a közlekedési osztály rendszeresen ellenőr­zi a pályázati keretek és az utak fenntartására fordítható pénzeszközök gazdaságos fel- használását. Előnyben része­síti az energiatakarékos helyi anyagok felhasználását alkal­mazó technológiát. A vizsgálat rámutat, hogy a gyenge szerkezetű úthálózaton mind nagyobb mértékben ke­letkeznek téli és tavaszi bur­kolatkárok, melyek teljes helyreállítására még az erre a célra tartalékolt megyei keret felhasználásával sincs lehető­ség. Pest megyében a tanácsi út­hálózat kiépítettsége messze­menően el van maradva az országos átlagtól, az üzemelte­tés színvonala megyei szinten sem egységes. Ezért is java­solja a megyei NEB a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak az összegező jelentésben, a jö­vőben a KPM és a tanácsi utak általános forgalmiadó-fi- zetése és -visszaigénylése egy­— A Komplex Külkereske­delmi Vállalat illetékes kép­viselője által aláírt dokumen­tum egy 200 kocás sertéstelep ez évi szállításáról szól. A Peking közelében épülő léte­sítmény Agrokomplex típusú épületekkel, valamint a Hun­gahib tartástechnológiával üzérnél majd. Hozzájárulva így a kínai főváros húsellá­tásához. — Mikorra teljesítik a meg­rendelést? — Okkal bízunk abban, hogy ezt az üzletkötést újab­bak követik. Reális esélyünk van további telepek építésére. Bizonyítja mindezt az, hogy nemrég újabb, ezúttal egy 500 kocás sertéstelep létesítéséről született szerződés. Hazaérke­zésünk után, rövid időn belül visszazökkentünk a magyar valóságba, amely számos ne­hézséget sorakoztatott fel a kínai üzlet teljesítésében. Íme néhány ízelítőül: nincs alap­anyag a műanyag taposórács­hoz, az acélrekeszek elkészí­téséhez. És horganyoztatni is csak abban az esetben tu­dunk, ha mi szerzünk hozzá anyagot. Szerencsére most már minden rendelkezésünkre áll, így nincs akadálya a IV. ne­gyedévi szállítások teljesítésé­nek. Gy. L. forma mércével történjék, hisz jelenleg az éves megyei keret­ből csaknem 40 millió forintot visz el az áfa, ennyivel keve­sebb pénz jut az utak fenntar­tására, korszerűsítésre. Számos ■javaslatot dolgozott ki a me­gyei NEB a közutak megóvá­sára fordítható pénzösszegek ésszerűbb felhasználására. Szorgalmazták a népi ellen­őrök; vegyék figyelembe az or­szágos szervek Pest megye sajátos helyzetét, ahol a más megyéknél nagyobb terhelés­nek kitett utakat az átlagos­nál nagyobb költségekkel le­hetséges fenntartani, megóvni. A szegedi bölcsészhallga­tóknak a felsőoktatási reform­jára vonatkozó állásfoglalásá­ban kifejtett nézetek túlnyo­mó részével a Művelődési Mi­nisztérium egyetért, számos kérdésben azonban további tisztázó eszmecserét, véle­ményegyeztetést tart szüksé­gesnek. A minisztériumban csütörtökön sajtótájékoztatón ismertették azt a válaszleve­let, amelyet a József Attila Tudományegyetem bölcsész­kara operatív bizottságához el­juttattak, s amely részletesen kitér a szeptember végén meg­fogalmazott és a miniszterhez elküldött legfontosabb kérdé­sekre és követelésekre. Józsa György, az egyetemi és főiskolai főosztály vezetője hangsúlyozta: a minisztérium azonos álláspontot képvisel a szegedi fiatalokkal az egyete­mek anyagi helyzetének gyö­keres javítását, az ösztöndíj reálértékének megőrzését, a hallgatók és az oktatók élet- és munkakörülményeinek, az oktatók bérezésének javítását illetően. Tudatában vannak annak, hogy ha nem áll meg a felsőoktatásra fordított költ­ségvetési támogatás reálérté­kének évek óta tartó romlá­sa, az beláthatatlan következ­ményekkel jár a felsőoktatás minden területén. A halaszt­hatatlan feladatok számba vé­telére és azok gyorsított meg­oldására 1990-ig szóló cselek­vési programot fogadott el idén a Minisztertanács, s az anyagi feltételek javításához fejlesztési alapot létesített. A most folyó költségvetési tárgyalásokon a Művelődési Napjaink kulcskérdései Napjaink kulcskérdéseit so­rolta, amelyek nem csupán a kommunisták, de az egész nemzet számára döntőek eb­ben az időszakban. Őszinte útkeresés, a megyei pártbi­zottság stílus- és munkamód­szerváltása mellett fontos sze­repet kapott napjaink politi­kai folyamatainak értékelése. A tét nagy, vagy együtt és kö­zösen találunk megoldást a gazdasági és társadalmi ba­jainkra, vagy hosszú és kínló­dással teli, válságos állapot után elveszítjük jelenlegi helyzetünket a világgazdaság­ban. A megújulást éppen a legnehezebb gazdasági hely­zet idején kell megvalósítani, akkor, amikor ideológiai bi­zonytalanság látszik teret nyerni, amikor érezhetőén csökken a párt, a vezetés iránti bizalom. Döntő lépésre készül a Központi Bizottság, hangsú­lyozta Krasznai Lajos. Jó ide­je hangoztatott óhaj, hogy az MSZMP nézzen szembe saját múltjával, az elmúlt tizenöt esztendővel. Erre készül, soron következő ülésén a KB. A megyei pártbizottság munkastílus-váltásának fontos állomása lesz az a párt vita, amelyet három témában — a gazdaságról, az alapszervezetí önállóság kérdéséről, illetve a pártszervek egymáshoz való viszonyának kérdéséről — kezdeményez. Elemezni kell az elmúlt három esztendő gaz­dasági folyamatait, valamint a terület- és településfejlesz­tés helyzetét is megyénkben. A vitában sokan és sok min­Minisztérium következetesen — számokkal is alátámasztva — kiáll a felsőoktatási reform­hoz és a programhoz szüksé­ges pénz biztosításáért: a fel­sőoktatásra jutó összeg reál­értékének megtartását, illetve ezen túlmenően már a jövő évtől újabb költségvetési for­rásokat igényelve, a jelenlegi 8 milliárd forintnyi költség- vetés mellett ugyanis legalább további 8 milliárdra van szük­ség ahhoz, hogy a cselekvési program legfontosabb céljai a megadott két és fél éves ha­táridőn belül valóra váljanak. A levélben kitértek a to­vábbi eszmecserére váró kér­désekre, így például az egye­temi autonómia kiteljesítésére vonatkozó követelésekre is. El­mondták: az oktatási törvény­ben is deklarált intézményi autonómia érdekében már szá­mos intézkedés született. Egye­bek között július 1-jétől az intézményi vezetői megbízások joga — kivéve a rektorét, il­letve a főigazgatóét — az in­tézmények hatáskörébe került, s néhány egyetemen kísérlet­ként már áttértek az önálló gazdálkodásra is. A miniszté­rium szándéka az autonómia további szélesítése, ehhez azonban nemcsak az anyagi és működési feltételek javításá­ra, hanem további — az ok­tatók és hallgatók véleményét is hasznosító — jogszabályi változásokra, hosszabb előké­szítő munkára van szükség. Félreértésnek minősítették a tantervutasítás megszüntetésé­re vonatkozó követelést, mert — mint mondták — ilyen az 1985-ös oktatási törvény óta denről mondtak véleményt, kapcsolódva Krasznai Lajos mondanivalójához. A legtöb­ben mégis olyan alapvető kér­désekkel foglalkoztak, mint az érdekviszonyok alakulása, az ideológia kimunkálásának fon­tossága. Azt senki sem vitatja, hogy a megújulás kulcsa az új értéket előállító szférában dolgozóknál, a vállalatoknál van. Mégis éppen az itt dolgo­zók maradnak el kereseti le­hetőségeikben a vállalkozá­sokkal szemben. Az adósávok pedig éppen a többletmunka iránti érdekeltséget szüntetik meg. Sokszor kerültek szóba a pártonkívüliek. Vállalati veze­tők, termelőszövetkezeti párt­munkások hangsúlyozták, utal­va a vitaindítóra: a nyolcszáz­ezer párttag bizalma — s ez sem a régi már — kevés a megújuláshoz. A bizalom visz- szaszerzésének az is útja lehet, ha a párt zászlajára tűzi azo­kat a nézeteket, amelyeket a másképp gondolkodók han­goztatnak, de amelyek a párt­tól sem idegenek. S a töme­gek visszafordításának eszkö­ze lehet a jobb információ- áramlás, ha bizonyos dolgok­ról a munkások nem a folyo­sói beszélgetéseken, hanem a párttitkártól hallanak először. / Több információt Ehhez a gondolathoz is töb­ben kapcsolódtak, hangsúlyoz­va, csak úgy lehet elképzelni az alapszervezetek nagyobb önállóságát, ha az eddiginél jóval több és közvetlenebb politikai információt kapnak. S olykor a határozottabb vé­nem létezik. A felsőoktatást irányító miniszternek csak annyi a joga, hogy a szakértő bizottságok és az érintett in­tézmények által kialakított intézménytípusonkénti tanter­vi irányelveket jóváhagyja. Ezek csak a képzés alapvető célját és irányát rögzítik, az ehhez vezető utak és módsze­rek kidolgozása az egyetem joga. A tantervi irányelvek széles körű vitája már ősszel megkezdődött: az intézményi tanterveket az egyetemi taná­csok önállóan — a hallgatók bevonásával — alakítják ki. A követelések között volt az ideológiai tárgyak oktatási rendszerének és formáinak és a nyelvoktatás szerkezetének a megváltoztatása. A miniszté­rium a társadalmi változáso­kat és az ifjúsági parlamentek észrevételeit figyelembe véve olyan új struktúrát dolgozott ki az ideológiai oktatásra, amely biztosítja az intézmé­nyek önállóságát és jelentős óraszámcsökkenést is jelent. Az 1989 szeptemberében be­vezetendő — egyes intézmé­nyekben már alkalmazott — rendszerben elsősorban a szakmához kapcsolódó társa­dalomtudományi ismereteket oktatják a korábbinál széle­sebb tartalmi és formai sza­badsággal. 1992-től minden egyetemen megváltozik a nyelvoktatási rendszer is. A diploma megszerzésének felté­tele két szabadon választott nyelvből letett állami nyelv­vizsga lesz: a nyelveket, a fel­készülési folyamatot és a vizs­gák időpontját a hallgatók ha­tározzák meg. delmükre is szükség lenne. Másképp nem lesz pártvezető a gazdálkodó szervezeteknél, aki felemelje szavát a _ tör­vénytelenségek, visszaélések ellen. Akadtak, akik szerint a társasági törvény adta lehető­ség — a tőkés érdekeltségű cégek esetében — akadályoz­hatja a párt politikájának ér­vényesítését. Bár az egyik Pest megyei példa, a Pemüé nem ezt mutatja. Még nem gyakorlat Kényes, illetve fájdalmas témák is szóba kerültek. Pél­dául a függetlenített pártmun­kások tisztességes visszavonu­lásának lehetősége. Hiszen napjainkban a rotáció még nem mindennapos gyakorlat, s Krasznai Lajos arra is fi­gyelmeztetett, hogy nem mind­egy, miként válik meg párt­tisztségétől egy-egy kommu­nista. Ebben a helyzetben ide­jét múlta az az állásfoglalás is, amely szerint politikai ve­zető legfeljebb oktatást vállal­hat másodállásban. Ha például egy műszaki szakember füg­getlenített pártmunkásként foglalkozhatna eredeti szak­májával is, nem vágna el minden szálat,., nem égetne fel minden hidat, amely a vissza­vonulást jelentheti. Ezekkel a kérdésekkel rövidesen komo­lyan szembe kell néznie a pártnak. Fiatal titkárok kétségeire Is válaszolt Krasznai Lajos, ami­kor arról beszélt, hogy a jövő azé lesz, aki az ifjúságot meg­nyeri. Nem késlekedhetünk te­hát egy a mai viszonyokhoz igazodó, napjaink valóságából, ellentmondásaiból kiinduló szocializmuskép felvázolásá­val. Ezt a XIV. kongresszus­nak meg kell tennie. De addig sem szabad titkolni, hogy még több generáció is éli a mai­hoz hasonló átmeneti idősza­kot. Mert nem érdekünk, hogy szembekötősdit játsszunk a valósággal. Mőza Katalin Püspökök a békéért Opus pads Dankó László kalocsai ér­sek elnökletével ülést tartott az Opus pads, a magyar ka­tolikus püspöki kar békeszer­ve. A tanácskozáson — ame- 1- .n részt vett a püspöki kar több tagja — Bíró Imre ka­nonok, az Országos Béketa­nács katolikus bizottságának főtitkára értékelte a katolikus papi békemozgalom elmúlt időszakban végzett munkáját. A soron következő feladato­kat körvonalazva hangsúlyoz­ta a társadalmi folyamatok­kal összhangban álló prog­ramjuk korszerűsítésének, te­vékenységük megújításának szükségességét. Az Országos Béketanács ka­tolikus bizottsága — Csépányt Ferenc kanonok elnökletével — csütörtökön ugyancsak ülést tartott. Bíró Imre főtitkár vitaindító előadása után élénk eszmecsere alakult ki arról, hogy a papi békemozgalom megyei szervezetei hogyan szolgálhatnák eredményeseb­ben a társadalmi kibontako­zást, a vallásos és a nem val­lásos emberek közötti egyre szélesedő párbeszédet, vala­mint a társadalmi szerveze­tekkel kialakítandó jobb együttműködést. Káposzta dobozba zárva A fejlett technika eredményeként már nem kell feltétlenül a piacra szaladni, ha friss savanyú káposztát szeretnénk vásá­rolni. A vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet zöldségfeldolgozó üzemében 10 nap alatt lesz a fejes káposztából ízletes sava­nyúság, amelyet a közelmúltban átadott gépsoron konzervdo­bozokba csomagolnak. (Erdősi Ágnes felvétele) Ülést tartott a népi ellenőrzés Megóvni a megye közútjait A minisztérium is reformot akar Levél a szegedi bölcsészeknek

Next

/
Thumbnails
Contents