Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

4 MEOn] 1988. OKTÓBER 22., SZOMBAT Január elsejétől Rendelet az abortuszról A terhességmegszakításról szóló új minisztertanácsi ren­deletről tájékoztatta pénteken az,újságírókat dr. Kökény Mi­hály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes. Január el­seje után két élő gyermek esetén is mód nyílik a ter- hességmeszakítás elvégzésére. A katonai szolgálatot teljesítő személyek közül a jövőben csak a sorkatona felesége jo­gosult — hatósági eljárás nél­kül — a terhesség megszakí­tására, amennyiben férjének a szolgálatból legalább még hat hónap hátra van. Lénye­ges változás: amennyiben a terhességet megállapító szak­orvos a személyi igazolvány alapján indokoltnak látja az anya kérését, annak választá­sa szerinti intézménybe irá­nyítja a műtét elvégzésére. Első fokon az abortuszbizott­ságok megszűnnek, feladatu­kat a család- és nővédelmi ta­nácsadók veszik át. A szociá­lis indok elbírálása továbbra is hatósági eljárást igényel, azonban nem bizottságnál, hanem — már első fokon — a család- és nővédelmi ta­nácsadó keretében. Nem vál­tozik az az előírás, amely ki­mondja, hogy a műtét általá­ban a terhesség 12. hetéig vé­gezhető el. A terhességmeg­szakításért fizetendő térítési díjat 2 ezer forintra emelték fel, viszont bővítik a térítés- mentes esetek körét. Nem kell térítési díjat fizet­ni, ha a terhesség bűncselek­mény következménye, ha meg­szakítására a magzatnál fenn­álló egészségügyi ok miatt ke­rül sor, ha az anyai betegség a terhesség alatt vált ismert­té, ha fogamzásgátló gyógy­szerrel végzett kísérletben vett részt, vagy igazolható a mé­hen belüli eszköz melletti te­herbeesés. Térítésmentesen szakítják meg az állami gon­dozottak és azok másállapo­tát is, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minden­kori öregségi nyugdíj legki­sebb összegét (ez jelenleg 2980 forint). Mindezek mel­lett is van lehetőség a térítési díj elengedésére, amennyiben egyéb körülmények indokol­ják azt. A nem magyar ál­lampolgáraik általában a díj kétszeresét fizetik. Tengeriből nem lesz tengernyi Néhány napja ismét a kombájnok berregé­sétől hangos a határ. Megyénkben is folyik az egyik legértékesebb kultúrnövény, a kuko­rica betakarítása. Sajnos, az idén az aszály közbeszólt, így a tengeri termése jelentős mér­tékben elmaradt a várakozástól. Képeink Galgamácsán készültek a Galga- parti összefogás Termelőszövetkezetben, ahol a többséggel ellentétben a tervezettnél több kukorica kerül a tározókba. A miértre a vá­lasz egyszerű, hiszen a rossz adottságú, dim- bes-dombos vidéken gazdálkodó szövetkezet­ben az elmúlt három évben igen gyenge volt a termés, ezért csak 40 mázsa hozamot tervez­tek. Ennél szerencsére mégis valamivel több, mintegy 45 mázsa termett. Így is csak a ta­gok háztáji terményét tudják kiadni, valamint állatállományuk számára lesz meg a jövő évi abrak. Képeink: Hat kombájn dolgozik a 600 hek­táron vetett kukorica betakarításán (cím fö­lött, jobbra). Madarász János a gyógyításra szoruló gépeket várja, s bizony sűrűn veszik igénybe szolgálatait (balról). Fogat viszi a ház­tájiba az abraknakvalót (jobbra lent). (Hancsovszki János képriportja) A lószerszámért nem jár visszatérítés Kényszer, amit önként vállaltak Hajnali ötkor még mindenki Örül — a parkoló gépkocsikban üldögélők nem tudják mire vélni, hogy a máskor „csak” hat­kor nyíló kapukon egy órával hamarabb mehetnek be mele­gedni, várakozni. Dideregve, álmosságtól kótyagosan kérik a sorszámot, majd helyet keresnek a Pest Megyei Adófelügyelő­ség földszinti termében. Az első, Szilasligetről érkezett fiatal­ember azonban visszaül a volán mellé, otthon akar még aludni egyet fél 9-ig, a félfogadás kezdetéig. Fél négy óta várta, hogy sorszámhoz jusson. Szájtátva Kiszámolták Többmenetes mérkőzés volt ez is, akárcsak azok, amelye­ket a ringben, az ökölvívás porondján küzdenek végig a versenyzők. Azzal a különb­séggel, hogy ez utóbbi helyen nincsen döntetlen, a mi képle­tes mérkőzésünk esetében vi­szont van; köznapian kompro­misszumnak hívják. Ügy kez­dődött a dolog, hogy a városi tanács Vácott a jövő évre 389 lakás gázbekötését igényelte, a területileg illetékes szolgáltató vállalat viszont mindössze har­minchárom otthonnak a be­kapcsolására látott módot és adott engedélyt. A két szám közötti meghökkentően nagy különbség csökkentésére tár­gyalások kezdődtek. Vplt ezekből több is. Azután bekapcsolódott az ügybe a megyében ma első helyen álló közmű, a gázvezeték-hálózat építésénél koordinációs felada­tokat ellátó szakhatóság, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának ipari osztálya, inter­pellált a testületi ülésen a vá­Ha egy gázszerelőtől meg­kérdezi az ember: hogyan bá­nik a fogyasztóval, milyen a fellépése, az ajtón bekopogtat­va, csengetve képes-e bizal­mat kelteni önmaga iránt, s megnyugtatni az ideges ügy­felet? Az esetek kilencven száza­lékában jó, ha csak egy za­vart hümmögéssel fizet ki. De még mielőtt a melegebb ég­hajlat szóba kerülne, célsze­rű tisztázni, hogy a közelmúlt­ban a Tigáz szerelői egy olyan képzésben vettek részt, ahol a felvillantott kérdéseknél jó­val többre kellett válaszol­niuk. Mégpedig video előtt, s majd a nyújtott produkciót helyzetenként, emberenként, esetenként elemezték a rész­vevők. Mégpedig három na­pon át. A Tigázzal kötött szerződés értelmében a debreceni, a miskolci, a szolnoki és gödöl­lői üzemigazgatóságon az Eco- norg Számítástechnikai Közös Vállalat szakemberei — akadt közöttük a rendszerszervező mellett pszichológus, felnőttek nevelésével foglalkozó peda­gógus is — háromnapos kiadós tréningnek vetették alá a hi­bafelvevőket, a szerelőket, a művezetőket. Ahogy az Eco- norg képzési igazgatója, dr. Bartha Tamás mondja: ebben az esetben a megszokott, ál- mosító reggeltől estig tartó előadásoknak búcsút mond­hattak a részvevők. Mert az előadók szinte eltűntek, a hát­térben mozogva, katalizátor­ként, jó tréner módjára irá­nyították a helyzetgyakorlato­kat. Helyzetgyakorlatok video előtt — találkozás a hiba be­jelentőjével, s a Tigáz adott ros megyei tanácstagjainak egyike; a választ nem fogad­ta el, a testület pedig kötelez­te a szakigazgatást... Üjabb tárgyalás, újabb egyezteté­sek ... A lényeg: kiszámolták, hogy ilyen és olyan módon, de az eredetileg mondott harminc- hárommal szemben további 209 lakás részesülhet a korszerű energiaellátásnak ebben a for­májában. Nagy különbség? Nagy. All tehát szájtátva az ember, s azt kérdi, ha nincsen ... de szerencsére volt. Volt tanácsi érdekképviselete a lakossági igényeknek, volt következetes­ség a testületekben, hogy meg­követeljék a szakapparátustól azt, amiért létezik. S a másik oldalon, a szolgáltató, de bizo­nyos hatósági feladatokat is ellátó cégnél, a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalatnál volt belátási készség (a mundér ilyenkor sokaknál szokásos vé- delmezgetése helyett) az új helyzet indokainak mérlegelé­sére, s az ahhoz igazított el­határozásokra. Az ésszerű kompromisszum létrejötte sen­kinek sem kisebbítette a presztízsét. Sőt! Sok kellene az ilyen kompromisszumokból. MOTTO üzemigazgatóságának képvi­selője az ötvenedik segítsé­gért csörömpölő telefont is úgy veszi-e fel, úgy válaszol-e, mintha a munkaidő első per­cének első panaszosával vál­tana szót. Mert amilyen az adjonisten, olyan a fogadj- isten is. Azaz a számítástech­nikai szakemberek úgy mond­ják: az adok-kapok szemlé­let bevitelét próbálják meg­honosítani eme képzések so­rán a hazai vállalatok gya­korlatában. Milyen a szerelő megjele­nése? A video erre is választ adott, a megjelenés, a modor, az öltözködés ugyancsak az elemzés tárgya volt. Miköz­ben fogyasztói típusokkal is megismertették a szerelőket, a hibabejelentéseket regiszt­rálókat. Mikéiben egy sor probléma is , megfogalmazódott, a tgya­korold, ne magyarázd játék során. Mert azt sem hagyták figyelmen kívül az Econorg szakemberei, hogy a tréning részvevői mennyire elégedet­tek a munkahelyi légkörrel. Hiszen abból a szempontból, hogy a hibafelvevő, a szerelő, a művezető megfelelően fog­lalkozik-e a fogyasztóval, nem mindegy, hogy nap mint nap milyen körülmények közül rajtol. A részvevők mindegyi­ke három olyan kérdéskört vethetett fel, aminek megol­dását a felső vezetéstől várja. Ezt a Tigáz vezetőivel, a ta­pasztalatokat összegezve, a problémákat feltárva, az Eco­norg képviselői novemberben elemzik. önkéntelenül is adódik a kérdés, dr. Bartha Tamásnak címezve: mi ebből a haszna Pedagógus-érdekképviselet Új szervezet alakul A napokban egy új, függet­len, az általános és a közép­fokú oktatásban dolgozó pe­dagógusok érdekeit képviselő szakszervezet létrehozását kezdeményezte több általános és középiskolai tanár és ta­nító. A létrehozandó autonóm szakszervezet szorgalmazni fogja az együttműködést va­lamennyi más szakszervezet­tel. Egyebek között hangsúlyoz­zák: úgy érzik, hogy a mos­tani szakszervezet nem kép­viseli hatékonyan érdekeiket^ és ebben a formájában sze­rintük a jövőben sem válik valódi érdekképviseleti szerv­vé. E feladatnak egy demok­ratikus szerveződésű szak- szervezet felelhet csak meg. egy számítástechnikai közös vállalatnak? — A képzési igazgatóságot azért hívta életre az Econorg, mert ma már a vállalatok komplex szolgáltatásokat igé­nyelnek: a számítástechnika mellé az oktatást, a szerve­zést, problémafeltárást és -megoldást. Tehát azt az egy céget, azt a vállalkozót kere­sik, aki rugalmasan, mindent felvállal, s nem kell egyidő- ben tízzel kapcsolatban lenni, tárgyalni. Rendszereket akar­nak venni. S az oktatás a jö­vőben önmagában már nem fog megállni, csak a komplex szolgáltatásokkal együtt. S a komplexitást jelzi: a Tigáz- nál már megkezdődött a szá­mítástechnika oktatása, s a gépesítés. S hogy miért éppen mi vagyunk erre szerintünk a legalkalmasabbak? Korsze­rű számítástechnikai informá­ciós rendszereket tudunk adap­tálni, ez a háttér, s a válla­lat átvilágításának módszerei is rendelkezésünkre állnak. Varga Edit A többiek csendesen töltö­getik a szükséges papírokat, van, aki kötöget, mások olvas­nak vagy keresztrejtvényt fej­tenek. Ügy tűnik, kellőképp felkészültek a várakozásra — tudják, mit vállaltak. Más, amit mondott öttől negyed 8-ig nem is tör­ténik semmi különös. Papp Al­bert, a felügyelőség vezetője többször körülnéz, rendben van-e minden, majd vissza­megy a szobájába, bekapcsolja a magnót, hogy ismét meghall­gassa a rádió Jó reggelt! című műsorában pár perce elhang­zott riportot. Hallgatja saját mondatait, s a kommentárt, amit a műsorvezető fűz sza­vaihoz. Nem mondhatni, hogy örül. Ismét visszafelé sült el a fegyver: ami elhangzik, az ő szájából való, mégsem a mon­danivalója cseng ki a riport­ból. Két héten belül immár másodszor tolmácsolják úgy szavait, mintha a felügyelősé­get mentegetné. Mintha nem is önszántukból vállalták volna azt a pluszmunkát, amelyért mostanában elmarasztalják őket. Nem is csodálkozik, hogy amikor ismét kilépünk az iro­dából, már b ékétlenkedöket, háborgókat találunk a föld­szinti terem előtt. A riportot, annak kommentálását idézve mondja a magáét egy kis cso­port. Szó esik embertelenség­ről, megaláztatásról, bürokra­tizmusról,. korszerűtlenségről, s ki tudja, mi mindenről még, amit időnként valóban el lehet mondani egy-egy államigazga­tási intézményről vagy eljárás­ról — de nem a Pest Megyei Adófelügyelőség hetek óta ki­fogásolt módszeréről. Ök ugyanis senkit nem hív­nak, hogy induljon el éjfélkor Tápiószőlősről, Ceglédről vagy Nagykőrösről, senkitől nem várják,, hogy hajnali három­kor, négykor álljon be a sor­ba a kapu elé, vagy tüzet rak­jon a felügyelőség parkolójá­ban éjnek évadján a melege­dés szándékával. Kisebb-na- gyobb különbséggel mégis mindennap ez történik. Igaz, érthetően, hiszen az építkezők nagy része élni akar a lehető­séggel, még az okmányok be­nyújtásának napján vissza akarja kapni az általános for­galmi adó értékét. Hogy ezért virrasztani kell? Sokan úgy vélik, megéri. Ki a rugalmatlan? Mások azt mondják, így a: biztosabb. Aztán, ha hozzáju­tottak a pénzükhöz, elfelejtik, hogy kedvezményben részesül­tek, hiszen a Pest Megyei Adófelügyelőség — egyedül az országban — önként vállalta, hogy soron kívüli ügyintézés­sel könnyíti meg az építkezők gondját, intézi számukra az áfa-visszatérítést. Hazafelé azonban már csak azt mesélik a szomszédoknak, hány órán át álldogáltak az éjszaka. Má­sok, akiknek nem jut már sorszám — mert a felügyelőség naponta csak 60 ügyet tud so­ron kívül intézni —, másnap ugyan boldogan veszik át sor­számukat, harmadnap azonban szidják a felügyelőséget, amiért ismét odafárasztotta őket, amiért nem kezeli ru­galmasan az ügyüket. A fárasztásról egyébként annyit, hogy az emberek több­sége valóban kókadtan, kial- vatlanul, ingerülten ül le az ügyintézők asztalához. Nem is csoda. Mint ahogy azon sem lehet csodálkozni, hogy hamar gorombáskodásig fajul egy-egy hivatalos beszélgetés, ha az ál­lampolgár nem képes tudomá­sul venni, valamiért nem ki­fogástalan a számlája. Előfor­dul, hogy például a vízvezeték- cső mellett lószerszám ipari termékjégyszámát tünteti', fel egy bolt, s ilyenkor az eladók hibája miatt is az ügyintéző­kön csattan az ostor, hiszen a lószerszámra nem vonatkozik a visszatérítés. Nem így képzelték Pedig előfordul, mint a pén­tek hajnali, Szilasligetről ér­kezett fiatalember esetében is, hogy a „kukacoskodás”, a számlák tételenkénti vizsgálata során derül ki: több pénz jár vissza az építkezőnek, mint amennyit valójában igényelt. Az ajtók előtt azonban to­vább folyik a háború. A hang­adó magából kikelve mondja a magáét. Kiderül, őt valóban hívták, mert az értesítések el­lenére sem vette fel a neki járó pénzt. Most — a riporton felbuzdulva — kifogásolja, miért kellett fél 8-kor idejön­nie, ha a félfogadás csak egy óra múlva kezdődik. A körü­lötte állók buzgón helyeselnek. Mindaddig, míg ki nem derül, az idézésben szó sincs fél 8- ról, az ügyfél csupán biztos, ami biztos alapon jött koráb­ban. Papp Albert szerint minden­nap akad egy-egy ilyen ember. Érthető tehát, hogy a felügye­lőség vezetője most már szí­vesen visszavonná az egész intézkedést, a visszatérítési kedvezményt. De nem teheti: a felettes, szervek ösztökélik a folytatásra, hiszen dicséretes­nek tartják, hogy a hatóság önként vállalta fel ezt a ter­het. Csakhogy Papp Albert eredetileg nem így képzelte. Pató Zsuzsa Hogyan bánik a fogyasztóval? Kiadós tréning a video előtt

Next

/
Thumbnails
Contents