Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

2 1988. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK uFóKüsim MAGYAR—IRÁNI KAPCSOLATOK v A Magyar Népköztársaság A és az Iráni Iszlám Köztársa- í áág kapcsolatai rendezettek, í Azokat semmilyen vitás kér- í tlés nem terheli. A két vilag- Ä háború között létesített dip- 2 lomáciai kapcsolatok a máso- ^ dik világégés idején megsza- 6 kadtak, s 1951 óta váltak — í az 1994-es esztendőtől nagy- í követi szinten — ismét folya- g matossá. A két ország kapcsolatai­ban új fejezet kezdődött az 1979 februárjában lezajlott iráni iszlám forradalom után; a Magyar Népköztársaság az elsők között ismerte el a for­radalmat követően megala­kult teheráni kormányt, majd az 1979 áprilisában kikiáltott Iráni Iszlám Köztársaságot. A magasabb szintű diplo­máciai érintkezés kezdete Várkonyi Péter külügyminisz­ter 1983 novemberi iráni tár­gyalásaitól datálható, látoga­tását Velajati iráni külügy­miniszter egy évvel később viszonozta. 1979 és 1985 között számos miniszteri és minisz­terhelyettesi szintű tárgyalá­son vitatták meg a gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági és egészségügyi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. A kétoldalú kap­csolattartás eddig legfonto­sabb állomása Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök­nek — magas rangú küldött­ség élén — 1986 októberében tett magyarországi látogatása volt; budapesti megbeszélései újabb lendületet adtak a kon­taktusok további fejlesztésé­nek. Idén januárban Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár folytatott szívé­lyes és nyílt légkörű tárgyalá­sokat Teheránban, parlamen­ti küldöttségek cseréjére is sor került: legutóbb Mohammad Szadeg Halhali Hodzsatolesz- lám, a Madzslisz (parlament) külügyi bizottságának elnöke vezetésével szeptemberben járt Budapesten az iráni törvény- hozás küldöttsége, amely K.o- rom Mihály, az alkotmányjo­gi tanács elnöké Vezette ma­gyar küldöttség egy évvel ko­rábbi iráni látogatását viszo­nozta. A harmadik világ államai közül Irán Magyarország leg­fontosabb kereskedelmi part­nerének számít. A magyar export értéke tavaly megkö­zelítette a 120 millió dollárt, de volt olyan esztendő — pél­dául 1982 —, amikor a két fél 250-250 millió dollár értékben vásárolt egymástól. Jóllehet Irán jelentős erőfeszítéseket tesz exportszerkezetének javí­tására, az ország vásárlóereje elsősorban olajbevételeitől függ. A magyar kivitelben éve­ken át 65-80 százalékot tettek ki az alapanyagok és félkész termékek, de a nyolcvanas évek elejétől fokozott erőfe­szítéseket teszünk gépek és berendezések, valamint komp­lett termelőlétesítmények szállítására A legnagyobb ma­gyar exporttételek közé szá­mít az energiagazdálkodási intézet és a Transelektro 40 millió dolláros szerződése, amelynek alapján Heller—For­gó rendszerű hűtőberendezé­seket szállítanak a Sahid Radzsa-i hőerőműhöz. Az ügylet előzménye az az 50 millió dolláros korábbi szer­ződés, amelynek értelmében az isfaháni erőművet ugyan­ezzel a rendszerrel látták el. Megállapodás született egy 11 millió dollár értékű kerék­párgyár felépítéséről is az iszlám köztársaságban. A Tungsram 4,3 millió dollár értékű izzólámpagyárat szál­lít Iránba. A komplex külke­reskedelmi vállalat 4,5 millió dollár értékű baromfifeldol­gozó építésére és 6,5 millióért 16 hűtőház felszerelésére kö­tött szerződést iráni partne­rekkel. Magyarország a kölcsönös előnyök alapján kész részt venni Irán háború utáni új­jáépítésében, s — a szakem­berek megítélése szerint — elsősorban az energiahálózat, a mezőgazdaság és az egész­ségügy fejlesztésében nyílhat­nak erre reális lehetőségek. Grósz Károlynak. az MSZMP főtitkárának, a Miniszterta­nács elnökének küszöbönálló teheráni látogatása bizonyára hozzájárul a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok feltételei­nek javításához is. Bizalmi szavazás az elnökségről Horn Gyula felszólalt az ENSÍ-fóbizottságban Az erőviszonyok stabilizálása (Folytatás az 1 oldalról.) munisták Szövetsége három is­mert vezetőjét zárják ki a JKSZ KB tagjai közül, mert súlyos felelősség terheli őket az autonóm tartományban ki­alakult válságos helyzetért. Ezután Katjusa Jasari, a Ko­szovói Kommunisták Szövet­ségének elnöke kért szót. Ki­jelentette: az lett volna mél­tányos, ha a szerb pártvezetés erről a kérdésről előzőleg meg­beszélést folytat a koszovói tartományi pártvezetőséggel. „Elfogadhatatlan — mondotta —, hogy önkényesen és általá­ban vádolják a Koszovói Kom­munisták Szövetsége tartomá­nyi szerveit. Shirokát, Vllaszit és Dolasevicset alaptalan tá­madások és sértések érik. A Szerb Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottsága figyel­men kívül hagyja a tényeket.” A jugoszláv pártplénum úgy határozott, hogy bizottságot alakít a három koszovói po­litikust ért vádak konkrét ki­vizsgálására. A délutáni ülésen Vladiszlav Darabos javasolta, hogy a központi bizottság a bizalmi szavazást elnökségének állan­dó tagjain kívül terjessze ki a hat tagköztársaság és a két autonóm tartomány kommu­nista szövetségeinek elnökeire, valamint a jugoszláv néphad­sereg pártbizottságának elnö­kére is, akik beosztásuknál fogva részt vesznek e testület munkájában. Bogdan Trifuno- vics, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének szer­biai választmányának (nép­front) elnöke is elutasította ezt az indítványt. A tagköztársaságok és az autonóm tartományok kom­munista szövetségei élén is­mert politikusok állnak, köz­tük Szlobodan Milosevics (Szerbia), Milan Kucsan (Szlo­vénia), Jakov Lazarovszki (Makedónia) és mások. Stipe Suvar, a JKSZ KB el­nökségének elnöke egyébként -kedd éjszaka mondtad » !• ét­napos vitát összefoglaló be­szédét. . -i. i Kiemelte, hogy ezen az ülé­sen az ország egyik tagköz­társasága sem győzött, nem Plenáris ülésre gyűltek ösz- sze szerdán Kabulban az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt (PDPA) vezető tes­tületéinek — a központi bi­zottságnak és a politikai bi­zottságnak — tagjai — jelen­tette egy afgán kormányszó­vivőre hivatkozva az AFP francia hírügynökség. A szó­vivő szerint az ülés részvevői megvitatják, hogy a nemzeti megbékélést szorgalmazó kor­mány milyen politikai maga­tartást tanúsítson a különféle ellenzéki fegyveres csoportok­kal szemben. Az ülés rendkívüli bizton­sági intézkedések közepette kezdte meg munkáját, tekin­tettel az utóbbi napokban megszaporodott terrorista tá­madásokra. A kabuli rádió hí­SZERENCSÉTLENSÉG Két indiai utasszállító repü­lőgépet ért szerencsétlenség szerdán reggel. A Gudzsarát állambeli Ahmabadád repülő­terének közelében az Indian Airlines Boeing 737-es gépe zuhant le landolás közben: a fedélzeten tartózkodó 129 utas és a személyzet 6 tagja közül csupán öten élték túl a ka­tasztrófát. Északkeleten, Asszám államban a Vajjudut légi szolgálat Fokker Friend­ship típusú utasszállítója vá­gódott a talajnak Gauhati vá­rostól öt kilométernyire. Har­mincnégyen haltak szörnyet az ottani szerencsétlenségben. Az ahmadábádi repülőtéri irányítótoronytól és a tűzoltó­ságtól származó információk szerint a közeledő Boeing 737-essel öt kilométerrel a lé­gi kikötőtől szakadt meg a rá­diókapcsolat. Az ereszkedő gép hirtelen zuhanni kezdett, majd egy fának és egy nagyfeszült­ségű vezetéknek vágódott. A repülőgép törzse felrobbant és a roncsok lángokba borultak. A helyszínre érkező tűzoltók az égő maradványok közül mentették ki az öt életben maradottat. A vizsgálat mindkét szeren­csétlenség ügyében megindult. I jött létre egyetlen köztársasá­gi, elvtelen koalíció sem. Suvar állást foglalt a jugo­szláv gazdaság, a politikai in­tézményrendszer és a JKSZ egyidejűleg végrehajtandó gyökeres reformja mellett. Ki­jelentette, hogy Jugoszlávia1 csak föderatív államként ma­radhat fenn, egyébként szét­esik. Elsőrendű feladatként je­lölte meg a koszovói helyzet mielőbbi normalizálását. Ki­állt a JKSZ demokratikus centralizmusának szilárdítása mellett. Szerdán maga Suvar java­solta: a plénum titkos, sze­mélyre szóló szavazással dönt­sön arról, hogy elnökségének tagjai közül kiket erősít meg tisztségükben, illetve . kiktől vonja meg a bizalmat. Suvar ezt követően ugyancsak indít­ványozta. hogy a központi bi­zottságban is hajtsanak végre személyi változásokat, fiatalít­sák meg, cseréljék ki tagjai­nak egyharmadát, amire a szervezeti szabályzat lehetősé­get ad. A központi bizottság új tagjait másfél hónapon be­lül demokratikus úton, többes jelöléssel, titkos szavazással, az alapszervezetektől kiindul­va kell megválasztani. Arra kell törekedni, hogy főként a közvetlen termelők és a tudó­sok közül minél többen ke­rüljenek be a párt vezető tes­tületéibe. Belgrádban szerdán a késő esti órákban ismét összeült a JKSZ Központi Bizottsága. A A spanyol kormány kizá­rólag a NATO általános érde­keibe illeszkedve hajlandó ér­telmezni Mihail Gorbacsov- na<k azt a leszerelési javasla­tát, amely a Madrid melletti amerikai légibázisról kitelepí­tendő Vadászbombázókía ■ vo­natkozik. A Spanyol Szocialista Mun­káspárt kormánya Antonio Romero kommunista szenátor kérdésére válaszolva foglalt rül adta, hogy az afgán fővá­rosban a hatóságok több sze­mélyt letartóztattak. Elnökségének szeptember 29-i állásfoglalása után az Országos Béketanács levél­ben fordult a Román Orszá­gos Békebizottsághoz. A le­vél emlékeztetett arra, hogy júniusban az OBT már fel­hívta Románia békeszerető lakosságát a humánus együtt­élés. a közös gondolkodás elő­mozdítására. A Béketanács újabb javaslatában kétoldalú békemozgalmi találkozó és eszmecsere megtartását indít­ványozta. „Örömmel fogadnánk, ha erre vezetői szintű határtalál­kozó formájában Oradea vá­rosban (Nagyváradon), illet­ve Debrecenben november 3-4-én kerülhetne sor” — kezdeményezte az OBT, de egyúttal budapesti, vagy bu­karesti találkozásra is kife­jezte készségét. A megbeszé­lés témájául az Országos Bé­ketanács a következőket je­lölte meg: kölcsönös tájékoz­tatás a mozgalmak országon belüli feladatairól, a két or­szág népei közötti bizalom­építés és a kölcsönös megér­tés erősítése, együttműködés kialakítása a kulturális ha­gyományok ápolása és a béké­re nevelés terén, valamint nemzetközi kérdések áttekin­tése. köztük a két mozgalom hozzájárulása a helsinki fo­lyamat társadalmasításához. A most érkezett választáv­irat szerint a javasolt idő­pontban „túl sűrű a román békebizottság belpolitikai magas pártfórum újabb ta­nácskozásának kezdete és az előző, háromnapos plenum be­fejezése között mindössze né­hány óra telt el. Az újabb ülés napirendjén a jugoszláv alkotmánymódosítás elvi kér­déseinek megvitatása, szerepel. A vitaindító beszámolót Vido- je Zsarkovics, a KB elnöksé­gének tagja tartotta; Lukács János Moszkvában Útban Kína felé Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — aki pártküldöttség élén a Mongol Népköztársaságba és a Kínai Népköztársaságba uta­zik —, szerdán rövid időre megszakította útját Moszkvá­ban. Megbeszéléseket folytatott Georgij Razumovszkijjal, az SZKP KB PB póttagjával, a Központi Bizottság titkárával. A két politikus tájékoztatta egymást az MSZMP és az SZKP idei pártkonferenciája óta eltelt időszak legfonto­sabb belpolitikai eseményeiről, a pártjaik előtt álló idősze­rű feladatokról. Áttekintették az MSZMP és az SZKP sok­oldalú együttműködésének időszerű kérdéseit is. A talál­kozón jelen volt Barabás Já­nos, Magyarország moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. hivatalosan állást a szovjet vezető hónapokkal ezelőtt tett indítványáról. A kormány nyi­latkozata a NATO hatásköré­be utalja a kérdést, leszögez­ve, hogy a leginkább illetékes az Egyesült Államok és Olasz­ország koranápyg.cß >írx . Mint ismeretes, Mihail Gor­bacsov azt javasolta, hogy a spanyol földről távozó légiez­redet ne telepítsék Olaszor­szágba, hanem számolják fel, és ennek fejében a Varsói Szerződés kivon az európai hadszíntérről ugyanannyi va­dászbombázót. A spanyol kom­munista szenátor struccpoli­tikával vádolta a madridi kormányt, mert elkerüli a tényleges véleményformálást, jóllehet véleményt kellene mondania külpolitikai és vé­delmi kérdésekben. programja”. Ugyanakkor ta­nulmányozni kívánják annak lehetőségét, hogy egy későb­bi időpontban sor kerülhet-e a találkozóra. Az egyházak nemzetközi megbékélést előmozdító mun­kájának további lehetőségét vizsgálta görlitzi tanácskozá­sán kedden a keresztyén béke- konferencia nemzetközi egyhá­zi mozgalom vezető testületé, a folytatólagos bizottság. A megbeszélés során szó volt a világ sok területén nyugtalan­ságot keltő, a kisebbségek jo­gait sértő jelenségekről, ame­lyek mély aggodalommal töltik el az egyházakat. Miután elnöki beszédében — amelyről beszámoltunk — dr. Tóth Károly református püs­pök aláhúzta annak szükséges­ségét, hogy az államoknak kölcsönösen kell közös gond­jaik megoldására törekedni, a vita során dr. Ainsley Samjra- jiva Srí Lanka-i keresztyén jo­gász a regionális feszültséggó­cok sorában felemlítette Ke- let-Európát is. Nevezetesen az ázsiai keresztyénekhez is elju­tott aggasztó híreket a kisebb­ségi jogaikban sértett, nemze­tiségi hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés­Horn Gyula külügyminisz­tériumi államtitkár szerdán felszólalt az ENSZ-közgyűlés politikai és leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó főbizottsá­gában. A nemzetközi viszonyokban elkezdődött mélyreható válto­zásokról megállapította, hogy azok tükrözik az államok egy­másrautaltságának fokozatos felismerését. Egyidejűleg nö­vekszik az ENSZ szerepe a nemzetközi biztonság erősíté­sében, a leszerelés, a helyi konfliktusok békés rendezésé­nek előmozdítása és a meg­felelő ellenőrzési rendszerek létrehozása terén. Hangsúlyozta, hogy a sok­oldalú fórumok munkájának napjainkban érzékelhető élén­külése visszatükrözi a nemzet­közi viszonyok javulását, ugyanakkor hozzájárul a ksd- vező tendenciák erősödéséhez. Az ENSZ 3. leszerelési ülés­szakáról szólva aláhúzta: a tanácskozás legfontosabb ered­ménye az, hogy lehetőséget nyújtott a tagállamok felfo­gásának egybevetésére, az el­térő prioritások fenntartására. Horn Gyula ezután a nem­zetközi leszerelési fórumok napirendjén szereplő legfon­tosabb kérdéseket vette sor­ra. Üdvözölte a nukleáris kí­sérletek beszüntetésére irá­nyuló közös szovjet—amerikai erőfeszítéseket. A kérdés át­fogó, megnyugtató megoldá­sa viszont sokoldalú alapon, a fokozatosság elvének alkal­mazása révén lehetséges, ".sür­gette, hogy a genfi leszerelési értekezlet résztvevői vizsgál­ják meg, milyen lépéseket te­hetnek e téren. Az államtitkár aláhúzta: a fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzetek csökkenté­se döntő szerepet játszhat ab­ban, hogy az államok bizton­ságának szavatolásában kato­nai tényezők helyett mindin­kább a politikai és gazdasági, emberi .djj^nziö-i ba tartózó elemék kerüljenek előtérbe, örvendetes, "hogy a Varsói Szerződés, s a NATO szerveiben egyaránt tudatosul, hogy a haderők és fegyver­zetek további növelése — az óriási gazdasági terhek mel­lett — akadályozza a nemzet­közi feszültség enyhítését cél­zó politikai erőfeszítéseket is. Parancsoló szükségletté vált tehát a katonai szembenállás anyagi-technikai alapjainak radikális csökkentése, és az erőviszonyok alacsonyabb szinten való stabilizálása. A magyar kormány szor­galmazza, hogy a bécsi utóta­lálkozó eredményes befejezé­sét követően mielőbb megin­duljanak a leszerelési tárgya­lások, és a résztvevők belát­ható időn belül kézzelfogható javulást érjenek el az európai biztonság erősítésében. Ha­zánk alapvetően érdekelt ab­ban, hogy az összeurópai le­szerelés keretében mielőbb sor kerüljön a haderők és fegy­ben részesített magyar, szász és szerb kisebbségekről, és a Magyarországra menekülők sorsáról. A felvetett kérdésekre vála­szolva a magyarországi egyhá­zak küldöttségének nevében Tamás Bertalan lelkész, a ma­gyarországi református egyház menekülteket segítő szolgála­tának egyik vezetője beszámolt az öt kontinens egyházait kép­viselő, mintegy 300 küldött előtt a magyar, román és szász menekültek körében szerzett tapasztalatokról, az okokról, amelyek ezreket késztettek már eddig is szülőföldjük el­hagyására, majd ismertette a magyarországi egyházi segély- szolgálat munkáját. — A román—magyar kérdés gyökerei a történelembe nyúl­nak vissza — mondotta soron kívül kért hozzászólásában Nestor metropolita, a román ortodox egyház küldöttségének vezetője. — A két országot foglalkoztató kérdéseket a ro­mán és a magyar felső szintű állami vezetés hivatott megvi­verzetek radikális csökkenté­sét célzó konkrét lépésekre. Horn üdvözölte, hogy meg­élénkült az államok közötti sokoldalú párbeszéd a nemzet­közi kapcsolatok valamennyi fontos eleméről. Fel kell szá­molni az emberi jogi, illetve a humanitárius területeket ma még jellemző feszültségforrá­sokat is. Ez utóbbi téren a vi­lágszervezet az emberi jogok tiszteletben tartását folyama­tosan nyomon követő és ellen­őrző intézménnyé válhat. ★ A New Yorkban tartózkodó Norodom Szihanuk herceg kedden találkozott Javier Pé­rez de Cuellar ENSZ-főtit- kárral, és tájékoztatta őt a kambodzsai kérdéssel kapcso­latos elképzeléseiről. A herceg elsősorban arra törekszik, hogy szülessen pontos menet­rend a vietnami csapatok Kambodzsából való kivonásá­ra. Ronald Reagan amerikai el­nök kedden aláírta a Kam­bodzsával kapcsolatos kong­resszusi határozatot. A kép­viselőház és a szenátus által egyaránt elfogadott okmány, amely különben nem köti meg a kormányzat kezét, két alapvető elvet szögez le az Egyesült Államok Kambodzsa- politikájára nézve. Eszerint Washington arra törekszik, hogy kivonják a vietnami csa­patokat Kambodzsából, vala­mint ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy a véres em­lékezetű „vörös khmerek” is­mét magukhoz ragadják a ha­talmat az indokínai ország­ban. A világűr békés, célú kuta­tásában megvalósítandó nem­zetközi együttműködésről kez­dett vitát kedden az ENSZ közgyűlésének különleges po­litikai bizottsága. Több felszólaló támogatta a Szovjetuniónak egy űrkutatá­sig yilágszeryez^t létrehozásá­ra, vonatkozó, jaya.slaj^at, mert ily módon jelentősén javul­hatna a nemzetközi együtt­működés ezen a területen. Az NDK képviselője külön üdvö­zölte, hogy a Szovjetunió a krasznojarszki rádiólokációs állomásra építve kész létre­hozni a békés célú űrkutatás nemzetközi központját. Az ENSZ közgyűlése ked­den elutasította az arab or­szágoknak azt a közös hatá­rozattervezetét, hogy Izraelt zárják ki a világszervezet e legfőbb fórumáról. A javaslat ellen 95, míg mellette 41 ország képviselő­je szavazott. Az arab orszá­gok közül egyedül Egyiptom nem támogatta a kezdeménye­zést. A szocialista országok közül a Szovjetunió Izrael ki­zárása mellett, Magyarország és Románia viszont ez ellen szavazott. Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország és az NDK nem vett részt a szava­zásban. tatni — hangoztatta —, s nem a keresztyén békekonferencia plénuma, amelynek feladata szerinte az egyházak belső éle­tével kapcsolatos problémák megoldása. A román ortodox főpap megállapítása többekből ellen- véleményt váltott ki. Köztu­dott ugyanis, hogy három évti­zedes múltja során ez a nem­zetközi egyházi mozgalom mindig arra törekedett, hogy a béke és a társadalmi igazsá­gosság ügyét együttesen segít­se érvényre juttatni a világ minden részén. A keresztyén békekonferen­cia görlitzi ülésén különösen érzékenyen érintette az egyhá­zak képviselőit a nemzeti ki­sebbségek hátrányos helyzeté­ről kialakult vita, mivel most a korábbinál is erőteljesebb hangsúly esett a nemzetek egy­másra utaltságára, az emberi jogok maradéktalan érvényesí­tésére, és a keresztyén, vala­mint az általános emberi mo­rál értékének fokozottabb ér­vényesítésére nemzetközi szin­ten is. A nemzeti kisebbségek ügye további különös érdeklődést váltott ki több ázsiai, közel- keleti, latin-amerikai egyházi küldöttségeinek körében. Afganisztánban ülésezett a pártplénum A nemzeti megbékélés érdekében A spanyol kormány és a szovjet javaslat Az amerikai vadászbombázókról Magyar—román békemozgalmi levélváltás Kétoldalá eszmecsere nem lesz Görliizben a folytatólagos bizottság ülése Keresztyén békekonferencia

Next

/
Thumbnails
Contents