Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
1988. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK Természeti értékek veszélyben (Folytatás az 1. oldalról.) köbméter, Pest megyei településnek szolgáltatott vízért 17 ezer forint egyszeri megváltást kér. Számos határozat született a Duna-ág fejlesztéséről, ám valamennyi írott malaszt maradt. Erről beszélt Raffay Béla, Ráckeve tanácselnöke. Évek óta napirenden van a kérés: nyilvánítsák kiemelt üdülőterületté a Ráckevei-Du- nát! Nem csak az a pénz hiányzik ebből a térségből, amely ezzel a státussal járna. Az összehangoltabb szemlélet, az odafigyelés hiánya is gátja a térség fejlődésének. Dr. Vona Ferenc ország- gyűlési képviselő 1985-ben már interpellált ebben az ügyben a parlamentben. A Csepel-szigeti képviselők most egyetértettek abban, hogy ismételje meg valamennyiük nevében ezt a kérést. Nem mindennapi méretű csomagot tettek a miniszter asztalára gondjaikból a Csepel-szigetiek. Erről beszélt Maróthy László, amikor válaszolt a felvetésekre. Kritikával illette azt a megállapodást. amely 1987-ben született az OVH, a Fővárosi, illetve a Pest Megyei Tanács vezetői között az agglomerációs övezet vízellátásának kérdésében. Hiszen ez a dokumentum vezetett a jelenlegi helyzethez. Vaskos tanulmányt olvasott át az úszólápokról és hangsúlyozta, hogy az elodázhatatlan mederkotrást úgy kell végrehajtani, hogy ne károsodA ráckevei híd sorsa is foglalkoztatja Csepcl-sziget lakóit (Erdősi Ágnes felvétele) janak ezek az értékes természeti képződmények. A következő tervidőszakban 50—60 millió forintot tudnak biztosítani a kotrásra. Maróthy László rangsorolta a súlyos gondokat, s első helyre került az ivóvízellátás biztosítása. Ám ez egyre inkább csak a csatornázással együtt képzelhető el. Szippantott szennyvíz még nagyon sokáig lesz a szigeten — mondta, de még a csatornába ürítés is sokkal megnyugtatóbb megoldás, mint a szeméttelepeken való leeresztés. Ám ma még sajnos több szeméttelep is működik a szigeten. Maróthy László a képviselőikkel a ráckeveit látogatta meg. Ezen a helyen, alig egy kilométerre a Fővárosi Vízművek kútjaitód, évente 70 ezer köbméter szennyvizet helyeznek el. Sok minden szóba került még, amely nem tartozik szorosan a környezetvédelemhez, de foglalkoztatja a térség lakóit. Ilyen például a ráckevei híd sorsa. Újat kellene építeni. A helyi tanács és a Közlekedési Minisztérium véleménye is az volt, hogy nem a mostani helyen, ahol a felhajtó építése csak a történelmi településmag jelentős szanálásával képzelhető el. Más álláspontot képvisel viszont a Pest Megyei Tanács közlekedési osztálya. Szerintük a régi híd helyén lenne jó újat emelni. A vita még nem dőlt el, a képviselők hamarosan a közlekedési miniszterrel készülnek hasonló találkozóra. Móza Katalin Mindig őszintén, világosan Pártmunka új módonj a reform szellemében. Ez lehetne a mottója,, el is hangzott a mondat a napokban — október 18-án — Dunakeszin, ahol Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára volt az összevont titkári értekezlet előadója. Vitára késztető előadásának témája a gödi, fóti és a város üzemeinek alapszervezeti titkárai körében a belpolitikai helyzet elemzése volt, ebben elhelyezve a megyei pártbizottság törekvéseit, erről tájékoztatva a hallgatóságot. A tanácskozás második felében a résztvevőkön volt a sor, hogy véleményt mondjanak, mintegy muníciót is adva a megyei testület munkájához, amelyről szólva az előadó emlékeztetett az idén lezajlott jelentősebb tanácskozásokra, döntésekre. Köztük a szeptember 30-i elhatározásra, mely szerint úgy ítélték meg: a politikai helyzet ma Pest megyében nem indokolja megyei pártértekezlet összehívását. Önvizsgálat r- önismeret Az említett döntés azonban nem jelenti azt, hogy a tagsággal való gondolatközlést, a véleménycserét nékülöznék. A rendszeres konzultáció éppenséggel a stílusváltás követelménye. Milyen legyen napjaink, a közeljövő politikai gyakorlata? Végig kell gondolni a megyei pártbizottság helyét, szerepét olyan körülmények között, amikor nagyobb súlyt kap majd az embereket foglalkoztató, számtalan lakóterületi kérdés, erősíteni kell a párt- szervezetek mérő, elemző, jelző funkcióit, nagyobb teret kell szentelni a helyi, a regionális politikának. Mint ahogy a megyei párt- bizottság tette ezt, más szinteken is nagy szükség van ma az önvizsgálatra — mondotta Lénárd László, aki emlékeztetett azokra a megállapításokra, melyek szerint felismerték: a megye gazdasága ellentmondásosan fejlődik, a napi gondok megoldása sok energiát köt le, a tömegszervezetek pártirányítása hagyományos maradt, amin változtatni kell. Több intézkedés között említette meg, hogy módosítva a hatásköri listát, ebből nagy rész az alsóbb pártszervekhez kerül azon az alapon: ott döntsenek, ahol az ügyek keletkeznek. Á gazdasággat ösz- szefüggő pgrtrnunka, a nyilvánosság, a kádermunka, s egyéb kérdések után először úgy látszott, nem lesz kérdés és hozzászólás. Cselekvő egységet Pálmai Lászlónak, a dunakeszi városi pártbizottság első titkának fejtegetése után azonban több kéz is a magasba emelkedett. A városi párt- bizottság vezetője részben az előadóval is vitatkozva tette szóvá, hogy szerinte a vállalatoknál ma kialakult adózási rendszer gátja a fejlődésnek, az állam attól az adótól is elesik, ami reális mértékek esetén a kasszájába kerülhetne. Más kérdéskörről szólva a nyíltság, nyilvánosság időszerű követelményéről úgy fogalmazott, szükséges, ám az már nem tisztességes, ha ennek jegyében némely tömegkommunikációs intézmény szinte propagandahadjáratot indít a párt ellen. Templom Józsefet, a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet pártbizottságának titkárát főként az önvizsgálat gondolata ragadta meg, s erről szólva jelentette ki: — Hasznos az, ha meggyónunk, csak az a baj, hogy ezt ritkán tesszük, s úgy összegyűlik a baj, hogy már nem lehet rajta segíteni. Eszmei közösségben Dobrovics István, a MÁV Járműjavító Üzem pártbizottságának titkára hangosan meditált a gyár kommunistáinak veszteségein, mert annak tartotta, hogy legutóbb olyanok is kiléptek soraikból, akiket 1957-ben a megújulás friss áramlata késztetett a belépésre, s most visszavonultak. Igaz, kell az önvizsgálat — mondta egyetértőleg —, de a felelősség kérdését is nézzük, azt, hogy kik révén vált ilyenné a helyzet, miközben egyre ritkábban kérték a mi véleményünket. Türelmetlenek az emberek. Ha az üzemben négyszáz családfő megélhetési gondokkal küzd, nem lehet bebizonyítani, hogy jó az adórendszer. A vitában szinte mindenki egyetértett a megyei törekvések irányával, s inkább az országos kérdésekkel foglalkoztak, mondván: azok határozzák meg az emberek hangulatát, aktivitását. Nagy figyelmet keltett ugyanakkor Magyari Mihálynénak, a fóti nagyközségi pártbizottság titkárának az a megállapítása, hogy az alapszervezeti titkárok az értekezletre jövet csak méregették egymást, ritkán hangzott el a köszöntő szó, ami a kapcsolatokat is jellemzi, pedig egy eszmei közösséghez tartoznak. Cserepkai Lászlóné, a Dunakeszi Konzervgyár pártvezetőségének titkára, a májusi országos pártértekezlet lelkesítő szellemét idézte, amely mintha nem hatna úgy ma, s ezt az emberek szóvá teszik. — Mi legyen a vezető munkájának mércéje? Mikor, mi módon szóljon bele a párt a gazdálkodásba? Számtalan kérdés, sok hozzászóló adott munkát Lénárd Lászlónak a válaszadáshoz, s így az már máskorra maradt, hogy Kiss Jenőnek, a KISZ megyei bizottsága első titkárának az ifjúsági szervezet megújulásáról szóló tájékoztatójáról véleményt mondjanak. Kovács T. István A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Kétezerszer becsapták a vásáriét Pest megyében több, mint 27 ezer olyan gazdasági, kereskedelmi egység működik, melyek termelői, illetve fogyasztói árait, az árképzés módszereit, a helyi és a megyei tanács munkatársai kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A szakemberek száma azonban mint sok más területen, itt is kevés, feladatuk egyre bonyolultabb, s így tavaly mindösz- sze 5 ezer 734 helyen végezhettek szúrópróbaszerű vizsgálatot. Az eredmény: az árak több mint 2 ezer esetben hibásak voltak, azaz becsapták a vásárlót. Az előbbiekben idézett adatok és a Pest megyei árellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentést tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága vitatta meg. A testület a továbbiakban értékelte a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás tevékenységét, előterjesztést fogadott el a kétszintű közigazgatás bevezetésének programjáról. Határozat született arról is, hogy újabb határrészeket minősítenek a távlatban tartósan fennmaradó tanyás területté. Az árellenőrzések tapasztalatai Megváltozott körülmények között dolgoznak a megye tanácsi árellenőrei. S e viszonyok nem csupán azt jelzik, hogy az infláció miatt az árak oly gyorsan változnak, hogy ellenőr légyen a talpán, aki követni képes, de azért is, mert a hatósági árszabályozás köre egyre kisebb, a termékek és szolgáltatások túlnyomó többsége a szabad árformába sorolódott. Bonyolítja a helyzetet a forgalmi adó, s számtalan más, a szakemberek számára is nehezen követhető jogszabály. Árellenörzésre mégis nagyobb szükség van mint valaha, hiszen termelők és kereskedők között sokan akadnak, akik a mozgásszabadsággal nem csak élnek, de visszaélnek, a korszerűtlen technikát, elavult technológiát, a rossz munkaszervezést, velünk, vásárlókkal akarják megfizettetni. Az árellenőri hálózat megfelelően látja el feladatát — állapította meg a végrehajtó bizottság. így van ez akkor is, ha a megyei tanácsnak mindössze tíz szakembere foglalkozik e feladattal, míg a helyi tanácsoknak az okoz gondot, hogy a lakóhelyen ismerősök között hálátlan feladat rajtacsípni, büntetni. Ezen kíván segíteni az az életképes ötlet, hogy több település igazgatási — s ezzel együtt árellenőri társulást alapít, s ha lehetőség nyílik rá, külső szakembert alkalmaz e munkára. Ma már hét ilyen társulás működik a megyében, s ez összesen 80 település ilyen jellegű gondjait csökkenti. A végrehajtó bizottság véleménye szerint az árellenőri hálózat, ha nem is juthat el Három hónap után Libanonban Classica a siker titka Még hároméves múltra sem tekint vissza, de 60 millió forintos tervezett forgalmával már meghatszorozhatja árbevételét az érdi Vitaltek Kisszövetkezet 40 dolgozója. Látványos, dinamikus tehát a fejlődés, amit elértek. A kérdésre, hogy hogyan, a kisszövetkezet elnöke, Ferenczi Sándor adott tegnap választ azon az árubemutatón, amelyet az Azúr Kereskedelmi Vállalattal rendeztek Budapesten. Eszerint a Vital-szörpök, üdítő alapanyagok és más termékek után az érdiek ez év májusában új portékával, a Classica kozmetikai termékcsaláddal jelentkeztek. Mégpedig úgy, hogy a manapság igen népszerű fito-termékeiket kezdettől fogva olyan csomagolásban dobták a piacra, amely a nyugat-európai ízlésnek is megfelel. A sikerben, az előbb említett látványos eredményekben azonban jelentős szerepe volt annak, hogy olyan pillanatban jelentek meg a kozmetikai család első termékével, a háromfajta testápolóval, amikor a kereskedelem hasonló áruval nem tudta kielégíteni az igényeket. Később, amikor forgalomba hozták borotválkozás utáni szereiket, a szezámolajos napozó emulziót, kézápolójukat vagy a gyulladásgátló, fertőtlenítő hatású szájvizet, inár könnyebb helyzetben voltak, hiszen a piaci keresletről naprakész információkkal rendelkeztek. Céljuk a jövőben is az, hogy a kereslet-kínálat változásához a legnagyobb rugalmassággal alkalmazkodjanak. Talán ennek köszönhető, hogy a nyárelőn megkezdett gyártást augusztusban már libanoni export követte, s a kisszövetkezet a jövő évtől az NSZK-ba is szállít termékeiből. P. Zs. mindenhová, képes visszatartani a termelők és eladók többségét az indokolatlan drágítástól. Igaz, a konkurencia gyakori hiányát, a monopolhelyzetet semmilyen ellenőri szervezet sem helyettesítheti. S el kell azt is mondani, hogy a gazdálkodók alkalmanként maguk is hajlandók önmérsékletre. A kormány felhívása eredményeként az év első felében Pest megyében „visz- szafogták” magukat a gazdálkodók, csak igazán indokolt esetben emelték termékeik árát. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy az üzemanyag s néhány más termék megdrágulása után felmentve érezték magukat az egyezség alól. Takarékos vegyszerezéssel A megye mezőgazdasági üzemeiben a növényvédelem és a talajerő-gazdálkodás irányításának és végrehajtásának személyi és tárgyi feltételei kedvezőek. Ennek megfelelően az eredmények sem maradnak el. Az átlagosnál rosszabb feltételek között is képesek vagyunk termésrekordokra, s arra is, mint erre az elmúlt esztendő is példa, hogy csökkenő műtrágya-felhasználás mellett is tartsuk eredményeinket. A szövetkezetek, állami gazdaságok nem szórnak ki a szükségesnél több vegyszert a földekre, s így talán megáll a talajok elsavanyodásának kedvezőtlen folyamata is. Így is a megyében mintegy 45 ezer hektáron szükséges meszezés- sel javítani a talajt, s folytatni a Galga völgyében sikerrel alkalmazott átfogó melio- rizációs programot Kétszintű közigazgatás A testületi ülésen elismerték a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakembereinek tevékenységét, s bejelentették, hogy az eddig hatósági és gazdasági tevékenységet egyaránt ellátó szervezet az új évtől külön-külön működik. Döntött a testület arról is, hogy a korábban csak kísérletképpen működő kétszintű köz- igazgatást tovább szélesíti. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy január 1-jétől Gyál, Ve- csés, Kerepestarcsa és Pilisvö- rösvár mellett további húsz település lakói ügyes-bajos ügyeinek töobségét, melyekért eddig a körzetközpontba kellett utazni, ezután lakóhelyén elintézheti. Tanyák fokkal és joggal tiltako- zunk az ellen, hogy szomszédságunkban, ahol majd kétmillió magyar anyanyelvű, de román állampolgárságú ember is él, különböző politikai és gazdasági megfontolásokból településeket tegyenek a föld színével egyenlővé. Tiltakozásunk jogos. Így van ,ez, akkor is, ha nem is olyan régen hasonlóan oktalan, értelmetlen, bár szerencsére jóval kisebb kárt okozó terveket magunk is kovácsoltunk. A tanyákra gondolok, melyekről két évtizede még nap mint nap hallottam, hogy az elmaradottság szimbólumai, akadályozzák a nagyüzemi termelést, idejétmúlt gazdálkodási formát konzerválnak. Nem tudom, közgazdászaink, akik ma hitelesen bebizonyítják a tanyai gazdálkodás előnyeit, akkor vajon valamennyien helyeselték-e a tanyapusztítás gondolatát, vagy esetleg nem jutottak szóhoz, hogy elmondhassák tanyamentő érveiket? Tény, hogy a különböző minisztériumok, a megyei tanácsok igen nagy lelkesedéssel vetették magukat a tanyai életforma elleni harcba. Bezárták a külkerületi iskolákat, leállították vagy el se kezdték a tanyákhoz vezető utak, villanyvezetékek építését. Gazdaságossági okokra hivatkozva felszedték a tanyákat a társadalomba, a gazdaságba integráló kisvasutak sínéit, majd az ígéretekkel ellentétben megemelték az előbbit amúgy sem helyettesítő autóbusz-viteldíjakat. A tanyán lakó ember egyre nehezebben talált piacot, átvevőt áruinak. Szaporodtak a gazdákat sújtó jogszabályok, tiltó rendelkezések. Ha összedőlt is, külkerületben nem épülhetett új ház, de valójában még a korszerű gazdálkodáshoz szükséges beruházások is számos akadályba ütköztek. Mindez nem is maradhatott hatástalan. Alföldi településeink határában százszámra látni elhagyott portákat, düledező házakat, máshol, csak a vályog nyomát őrző. megsárgult föld emlékeztet arra, hogy itt valamikor emberek éltek. A tanyák ellen vezetett of- fenzíva — szerencse a szerencsétlenségben — mégsem volt teljesen sikeres. Az okokat nehéz lenne most már pontosan felkutatni. Biztosan közrejátszott a felemás eredményben, hogy azért akadtak számosán, akik tudták, hogy a tanyaellenes program hibás, nem erőltették — uram bocsá’ —, szabotálták a végrehajtást. Pénz se jutott elég, hogy ezerszámra építsünk új lakáso- kp,t,jékplákát. A gazdasági reform után kiderült: mégiscsak szükség van a tanyákon termett gyümölcsre, húsra, tojásra. Így is milliárdokat pocsékoltunk el. A tanyavilág megrogy- gyant, de talpon maradt. Az Alföldön járva ma már nemcsak lepusztult, de virágzó gazdaságokat is látni. Traktorokkal, autókkal, vízzel és villannyal. Gazdasági megfontolásból, nosztalgiából az itt ragadt idősek mellett számos fiatal is választja ezt az életformát. Igaz, kissé megkésve, a közigazgatás is feleszmélt. A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap határozatot hozott arról, hogy módosítja 1975-ben hozott határozatát a tartósan fennmaradó tanyás területekről. Ceglédtől Szigethalomig, Ráckevétól Mo- norig újabb több ezer hektáron, több száz ember kapta vissza jogát, hogy helyben alapozza meg jövőjét. Biztonságát, ha a tanyán maga és a társadalom érdekében korszerű gazdaságot épít, emberi életkörülményeket teremt, ennivalót termel az országnak, nem sért meg semmilyen jogszabályt, nem kap érte büntetést. A végrehajtó bizottság önkritikaként is értékelhető határozatát természetesen üdvözöljük. S hasonló örömmel fogadnánk, ha további önvizsgálat eredményeként ezek a bizalmunkból életünket befolyásoló testületek számot vetnének néhány más, sokak által korábban is vitatott döntéssel, mint a tanácsok összevonása, néhány település önállóságának megszüntetése, a mamutszövetkezetek létrehozása. Mások félelmeivel ellentétben vallom, hogy a korábbi tévedések feltárása, jogszabályaink korszerűsítése, a helyi önállóság és a demokratikus közélet elősegítése nem gyengíti, ellenkezőleg, erősíti a megye választott testületéinek tekintélyét. Csulák András Párttitkárok kritikus eszmecseréje
