Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
PEST MEGYEI VflÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM I,»« forint 1988. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK A JKSZ történetében még nem volt hasonló Bizalmi szavazás az elnökségről A JKSZ Központi Bizottsága hétfőn kezdődött ülésének harmadik napján, szerdán 37 tagú munkacsoportot választott a kommunista szövetség belső élete és tevékenysége reformja irányelveinek kidolgozására. A plénum egyhangú szavazással felmentette KB-elnökségi tisztségéből Bosko Krunicsot, Milan Renovicát és Kole Shirokát, valamint 3 ellenszavazat leadása mellett Franc Setincet is. Krunics JKSZ központi bizottsági tagságát sem tartotta meg. Renovica 1986 és 1987 júniusa, Krunics pedig 1987 és 1988 júniusa között a JKSZ IvB elnökségének elnöke volt. Ez a négy személy ugyanis maga kérte felmentését. Szerdán Belgrádban véget ért a JKSZ KB ülése. Előtte, az esti órákban, titkosan szavaztak a KB-elnökség 10 állandó tagja iránti bizalomról. Andjelko Kovacsevics, a szavazás lebonyolítására megválasztott bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a jugoszláv párt történetében ilyen eset még nem fordult elő, és a szervezeti szabályzat sem tesz róla A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB október 19-1 ülésén Brar.ko Mikulics kormányfő, Dusán Dragoszavac és Jo- szip Vrhovec a KB tagjai Vendég Azerbajdzsánból A Remiiben tárgyait Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán fogadta Szvetlána Ka- szumovát, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt titkárát, aki az Azerbajdzsáni SZSZK napjai rendezvénysorozat keretében tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. A vendég tegnap ellátogatott a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat solymári gyárába, ahol üzleti tárgyalásokat folytatott a Pemü vezetőivel, Horváth Ferenc vezérigazgatóval, Benkő László igazgatóval és Szabó Ferenccel, a vállalati tanács elnökével. A megbeszélésen szó volt cipőipari alkatrészek szállításáról, különböző szerszámok cseréjéről .és egy Puma cipőket gyártó üzem esetleges bakui telepítéséről. Csúszás az MO-ás építésénél Átadták az első szakaszt Tegnap délután megnyitották a forgalom előtt az MO-ás autópálya első szakaszát, az M5-ÖS és az 50-es főközlekedési út közötti részt. Ez a rövid, de rendkívül jelentős út- szelet csupán három kilométer hosszú. Ugyanakkor a pálya többi részén a terv szerint haladnak a munkálatokkal a kivitelezők. Mint Bá- nóczi István, az UTIBER főmérnöke elmondta, jelenleg körülbelül negyvenszázalékos készültség jellemzi a körgyűrű első részén a kivitelezést. Tovább folynak a földmunkálatok a Csepel-szigeten, jól haladnak a két híd szerelésével is a generálkivitelező Hídépítő Vállalat és az alvállalkozó cégek szakemberei. A dunaharaszti 51-es út süllyesztése azonban a tervektől eltérően csak , tavasszal kezdődik meg, mivel a tegnap átadott részre összpontosították a legtöbb erőt, munkáskezet és gépet, elhalasztják a dunaharaszti műveletet. Ez azért is tűnik ésszerű megoldásnak, mivel nem lehet tudni, mikor esik le az első hó, márpedig ez akadályozná az előrehaladást. Ugyanakkor a feltúrt területen a közlekedés is nehezen bonyolódna. említést. A szavazáson a KB 14G tagja vett részt. A bizalom megerősítéséhez az elnökség minden tagjának legalább 80 szavazatot kellett megkapnia. A KB-elnökség állandó tagjai közül Ivan Brigics 123, Dusán Cskrebics 68, Radisa Gacsics 125, Stefan Korosec 129, Marko Orlandics 128, Milan Pancsevszki 86, Ivica Rácsán 129, Stipe Suvar 126, Va- szil Tupurkovszki 128, Vidoje Zsarkovics 120 szavazatot kapott. Nyomban a szavazás eredményének ismertetése után Dusán Cskrebics lemondott tisztségéről. Kijelentette, hogy elhatározását erkölcsi kényszer diktálja. Ezután Szlobo- dan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövetségének elnöke kérte, hogy ebben az ügyben később hozzanak végleges döntést. Javaslata válasz nélkül maradt. Így a központi bizottság Dusán Cskrebics (Szerbia) kivételével elnökségének kilenc tagját ismét megerősítette tisztségében, s öt új tagot kell majd választania. A plénum végül egyhangúlag elfogadott határozatban rögzítette azt, hogy a JKSZ-re milyen feladatok várnak az ország jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi válságának leküzdésében. A dokumentumot később hozzák nyilvánosságra. A központi bizottság rövid megszakításokkal összesen 36 órán át tanácskozott. ★ Az ülésen a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága beadványban kezdeményezte, hogy Kole Shirokát, Azem Vllaszit és Szvetiszlav Dolasevicset, a Koszovói Kom- (Folytatás a 2. oldalon) Pártdelegáció Mongóliába, Kínába Lukács Jánosnak, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának vezetésével szerdán pártküldöttség utazott Mongóliába és Kínába. A látogatásokra a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívása alapján kerül sor. A delegáció elutazásánál jelen volt Csu An-Kang, a Ki nai Népköztársaság, Dangászu- rengijn Szaidan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió nagykövetségének követtanácsosa. j^cy~>n, cs\_ Párt- és szakszervezeti vezetek találkozója Markáns érdekképviselet A társadalmat érintő egyes kérdésekről és a szakszervezeti mozgalom megújulására! kapcsolatos elképzelésekről folytattak megbeszélést szerdán a SZOT székházában az MSZMP Politikai Bizottságának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének képviselői. A találkozón a Politikai Bizottság tagjai közül részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Berecz János és Németh Miklós, a KB titkárai, Pozsgay Imre államminiszter. Jelen volt a megbeszélésen Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezetője. A SZOT elnökségét Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Csikós Pál és Sólyom Ferenc, a SZOT titkárai, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete, Föcze Lajos, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, Paszternák László, a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezete, Sáli Ferenc, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára képviselte. A SZOT-elnökség tagjai tájékoztatták az MSZMP képviselőit a tagságot foglalkoztató kérdésekről, a mozgalom szakmai, ágazati, országos törekvéseiről, a december elején sorra kerülő országos szakszervezeti tanácskozás fő céljairól. Hangsúlyozták, hogy ezt a szakszervezeti mozgalom gyökeres átalakítása fontos kiinduló állomásának tekintik. A munkamegbeszélésen egyetértés volt abban, hogy az országos tanácskozásnak a megújulás olyan hosszabb folyamatát kell elindítania, amelynek eredményeképpen egy, a dolgozók érdekeit markánsan, erőteljesen védő és képviselő szervezet alakul ki. A szak- szervezeti mozgalom támogatja az MSZMP-nek a szocialista társadalom demokratikus felépítésére irányuló törekvéseit. A Politikai Bizottságnak és a SZOT elnökségének a találkozón részt vevő képviselői egyetértettek abban, hogy a párt- és a szakszervezetek együttműködésében erősíteni kell az elvi, politikai jellegű partnerkapcsolatokat. Egy hajéban a miniszterrel Természeti értékek veszélyben Megbeszélésük témájának helyszínén, a Ráckevei-Dunán tartották ülésüket tegnap a Csepel-sziget országgyűlési képviselői. Hajóra szálltak a Kvassay-zsilipnél, hogy vendégüknek, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek a helyszínen mutathassák be a Duna-ág térségében élők legnagyobb gondjait. A rendhagyó ülésen részt vettek az érintett területek, így a főváros XX. kerületének, illetve Szigetszentmiklós es Báckeve körzetének tanácsi, párt- és népfrontvezetői. Ontotta fehéren habzó vizét a Ráckevei-Dunába a délpesti szennyvíztisztító, amely 100 ezer köbméter szennyvizet bocsájt a két zsilippel lezárt, igen lassan mozgó folyamba. Szigetszentmiklós partjaihoz érve a hajó gépzaját is elnyomva húztak el fejünk felett a vadászrepülők. A taksonyi híd lábánál közvetlenül a parton sűrű fekete füst gomolygott, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának tűzkísérleti telepén gyakorlatoztak éppen. Többek között ezekről a A kormány és a kamara párbeszéde A stabilizáció első éve Munkatalálkozót tartottak szerdán a Minisztertanács és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői. A megbeszélésen az idei év gazdasági folyamatait elemezték, valamint a jövő évi tervről cseréltek véleményt. Beck Tamás — aki novemberig, a kamarai választásokig kereskedelmi miniszterként az MGK elnöki tisztségét is megtartja — felvetett néhány olyan témát, amelyben a kamara nem ért egyet a kormánnyal. így például a kamara és a kormány közötti párbeszédet nehezíti, hogy egyes gazdasági kérdések megítéléséhez a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő adatokkal. Ugyancsak vitatott téma a vállalatok szocialista exportjának támogatása. A kamara véleménye szerint a vállalatok az elmúlt években államközi szerződések alapján, a kormány biztatására növelték jelentősen rubelelszámolású kivitelüket. Az idén azonban az érdekeltség — a szabályozás változása miatt — jelentősen csökkent. Az idei eredményekkel kapcsolatban Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy 1988 a stabilizáció első évének számít, és ebből a szempontból megítélve mindenképpen eredményesnek mondható. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke a jövő évre szóló tervezőmunkával kapcsolatban elmondta, hogy igen szűk a mozgástér, mivel az adósságterhek miatt forrásokat kell kivonni a gazdaságból. Ugyanis csak így biztosítható az adósságállomány növekedésének mérséklése. Ilyen körülmények között valamenynyi jövedelemtulajdonosnak áldozatot kell vállalnia. Az idén elsősorban a lakossági vásárlóerő szabályozása bizonyult eredményesnek, s ennek kedvező hatásai a gazdasági egyensúly alakulásában érezhetővé váltak. Ugyanakkor a vállalati vásárlóerő-kiáramlás meghaladja a tervezettet. A vállalati nyereség összege 70- 80 milliárd forinttal több a számítottnál. Jövőre ilyen mértékű eltérés nem engedhető meg. A pénzügyi restrikció ellenére a gazdasági szabályozásban számos kötöttség feloldására is sor kerül. Ilyen a tervezett import- és bérliberalizáció. Várható, hogy a társasági törvény életbe lépése is éreztetni fogja kedvező hatását, s jövőre módosul az adózási rendszer is. A kormány képviselői által elmondottakra Zányi Jenő, a kamara alelnöke válaszolt. Véleménye szerint részletesen elemezni kellene, hogy milyen területen haladta meg a nyereség a tervezettet. Villányi Miklós pénzügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy sokszor a vállalatok sürgetik a piaci viszonyok megteremtését, s amikor a piac működni kezd, akkor viszont tiltakoznak ennek számukra hátrányos hatásai ellen. Márpedig, ahol telítetté válik a piac, ott erősödik a verseny. Medgyessy Péter és Beck Tamás rövid zárszavával fejeződött be a kamara és a kormány munkatalálkozója, amelynek legfontosabb eredménye a két vezető szerint az volt, hogy a korábbinál jóval részletesebben és alaposabban megismerték egymás álláspontját. gondokról szóltak az illetékes tanácsi vezetők. Dr. Bolla Dezsőtől, a Hazafias . Népfront Csepeli Bizottságának titkárától a főváros határát elhagyva Pongrácz Gábor, Szigetszentmiklós tanácselnöke vette át a szót, és sokkal kevesebb 'örömteli dologiról számolhatott be, mint a csepeliek. Hiszen mindenki láthatta,. Budapest mezsgyéjénél véget ért a partvédelem. A leszűkült meder kotrásért kiált, ám ennek egyik nagy akadálya a sokat vitatott úszóláp. Más véleményen volt e kérdésről Konkoly János, a Kövizig igazgatója, Szabó Sándor, a KVM természet- védelmi osztályának helyettes vezetője és dr. Sághy Vilmos, a Közép-Duna-vidéki Intéző- Bizottság elnöke. A térség legnagyobb gondja mégsem az úszóláp védelme, hanem az infrastrukturális hiányosságokból.. adódó helyzet. Az, hpgy a főváros déli részeit a Csepel-szigeti kutakból látják el egészséges ivóvízzel, de ezektől a ku- taktól néhány száz méterrtyi- re szemétlerakó helyek és szennyvízleeresztők szennyezik a környezetet, s — a geológiai adottságok miatt — a talajt is. Ugyanakkor le hetetlen állapot, hogy a sziget községeitől a csápos kutak a főváros számára elszívják a vizet, viszont a Fővárosi Vízművek minden egyes (Folytatás a 3. oldalon.) »*»•**- •* V^.lßtF A térkép tanúsága szerint a ráckevei szeméttelep és a Fővárosi Vízművek kútjai között még egy kilométer távolság sincs. Vita a kollektív szerződésről Csak a parlament dönthet Az elmúlt napokban több szakszervezeti testület és szakszervezeti tisztségviselő a sajtó nyilvánossága útján emelt szót amiatt, hogy véleményük szerint a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása kapcsán a szak- szervezetek veszítenének jogaikból. A viták középpontjában a kollektív szerződések sorsa, a szakszervezetek bizonyos egyetértési jogának hatályon kívül helyezése áll. Ezzel kapcsolatban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az MTI munkatársának elmondták: A Munka Törvénykönyve és a végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet tervezett módosításának néhány kérdésében — így a kollektív szerződések és a szakszervezeti bizalmiak bizonyos jogainak tekintetében — eltérő vélemények kaptak hangot, mind az állami és a különféle érdekképviseleti szervek részéről, mind pedig az államigazgatáson belül. Döntés azonban a vitatott kérdésekben nincs és nem is lehet, hiszen a Munka Törvénykönyvének módosítására csak az Országgyűlésnek van joga. A kollektív szerződés körüli vitában a munkaügyi kormányzat álláspontja az, hogy nem indokolt a kollektív szerződés megkötésének jelenlegi kötelezettségét fenntartani. Ha ugyanis a kollektív szerződés előkészítésekor a felek nem tudnak megegyezni, nincs olyan fórum, amelyhez döntésért fordulhatnának. A munkahelyi vezetők és a szakszervezeti bizalmiak kapcsolatát elsősorban nem jogszabályoknak kell rendezniük, hanem az együttműködést a kölcsönös érdekeknek kell meghatározniuk. Ha ennek az együttműködésnek a talaján bizonyos kérdésekben mégis vita keletkezne, akkor a szak- szervezeteknek változatlanul megmarad az egyetértési jognál jóval erősebb, halasztó hatállyal bíró kifogásolási, vétójoguk.
