Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

Választási törvény Társadalmi vita Gödöllőn ma kezdődik a társadalmi vita az új válasz­tási törvény tervezetéről. Este 6 órakor a népfrontbizottság klubházában mondhatják el véleményüket az állampolgá­rok. Aki írásban akarja kö­zölni vélemén} ét, megteheti. Ez esetben a klubházba, a pártbizottságra, a szakszerve­zetek városi bizottságára le­het küldeni a levelet, de át­adható az írásos vélemény a tanácstagaknak is. DLUOI Kerepectarcsa Epii! az irodaház Kerepestarcsán megkezdték a Pécel és Vidéke Takarék- szövetkezet új épületének épí­tését. A megnövekedett forga­lom miatt a régi otthon kicsi­nek találtatott. A több mint tízmillió forintos beruházással egy év múlva készülnek el. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Balladás képek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. A dzsungel könyve. Színes, magyarul beszélő amerikai rajzfilm. 4 órakor. Légy bátor és erős. Színes, magyarul beszélő kanadai filmvígjáték. 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1988. OKTÓBER 19., SZERDA Tojásháború után a Rákosvölgyében A tőkeerősek jól átvészelték Ezen a nyáron volt a tojásháborű, mindenki emlékszik rá, vevő és termelő egyaránt. Sok helyen levágták a to­jókat, nem termelünk ennyiért jelszóval. A Rákosvöl­gye Termelőszövetkezet üzemegységei között is vaií ba­romfival foglalkozó. A szadai jércenevelő telepen be­szélgettünk az üzemegység vezetőjével, Schád Bélával. Ide napos korban kerülnek a csirkék, egyszerre 90 ezer darab, és itt nevelik fel őket 18 hetes korukig. Akkor át­szállítják nagy részüket a rá­koscsabai tojóházba, ahol 22 hetesen kezdik a tojásterme­lést. A felnevelt jércékből ál­talában 15 ezret eladnak, mert a rákoscsabai telepen egyszerre 75 ezer tojótyúkot visznek. Az állomány évente nevelődik, de két turnusban, a csirkék az ötödik és a har­mincadik héten érkeznek. A szadai három épületet úgy alakították ki, hogy az a na­gyobb mennyiséget is elbírja. A gazdaságnak a fűtés, a ta­karítás nem kerül többe, csak az elfogyasztott táp mennyi­sége növeli a kiadásokat. Tavaly kezdődött — A termelőszövetkezet Bá­bolnáról kapja a naposcsir­kéket, ezeket kimondottan tojástermelésre nemesítet­ték. Huszonkét hetes koruk­Röplahda Nagy küzdelemben vereség A sorsolás szeszélye folytán a GSC női röplabdacsapata az őszi első 5 fordulóban éppen azokkal a csapatokkal találko­zik, amelyek az elmúlt baj­nokságban megelőzték. Leg­utóbb a veretlenül vezető, több Budapest-válogatottat felvo­nultató Budaörsi DSE együttese volt az ellenfél. A mérkőzés nagy küzdelmet hozott, lá­nyaink becsülettel helytálltak a baj nők jelöltekkel szemben. Budaörs—GSC 3-1 (13-15, 15-8, 15-5, 15-11) GSC: Czeczulics, Dóczi, Ha­vas, Huszár, Somogyiné, Zsu- lya. Csere: Bódi, Kiszel. Edző; Dóczi István. Mirídjárt az első játszmában nagy küzdelem alakult ki. Vé­gig fej fej mellett haladtak a csapatok, jelentős előnyt egyik sem tudott kiharcolni. Nagy ütésváltások, szép mentések jellemezték ezt a játszmát. Vé­gül 13-13-nál lányaink jól össz­pontosítottak és két jól sike­rült leütéssel sikerült 1-0 ará­nyú vezetést szerezniük. A küzdelem hevessége a 2. játszmában sem csökkent, de ekkor már a pontosabban in­dító és a mezőnyben többet mozgó budaörsi csapat végig vezetett. A harmadik játszma volt a legrövidebb. Az ellenfél fel­gyorsította a játékot, és ez el­len lányainknak nem volt ellenszerük. Sajnos csapatunk ütőereje is csökkent, és a cse­rejátékosok sem tudták meg­akadályozni a biztos játszma­vesztést. A negyedik játszmában na­gyon összeszedte magát csa­patunk. Ismét jók voltak az indítások, és a támadójáték is feljavult. Fej fej melletti küzdelem után a játszma haj­rájában sikerült csak a buda­örsi csapatnak elhúznia, és megadásra késztetnie becsület­tel helytálló együttesünket. Az ifjúsági csapatok mér­kőzése a várakozásnak megfe­lelően biztos budaörsi győzel­met hozott, hiszen az elmúlt évi bajnokságban ők végeztek az élen. Budaörs—GSC 3-0 (15-13, 15-4, 15-4) GSC: Czeczulics, Dóczi, Du­dás V., Hódorog, Józsa, Schneider. Csere: Dudás K., Ritecz. Edző: Dóczi István. Az első játszmában várako­záson felüli jó játékkal ruk­kolt ki ifjúsági csapatunk. 3-0- ra még vezettek is, és lO-lO-fg fej fej mellett haladtak ellen­felükkel. Lelkes mezőnyjáték és a hálónál több szép megol­dás jellemezte akkor lányaink játékát. 14-11 arányú budaörsi vezetésnél még felzárkóztak 14-13-ra, de ekkor idegessé­gükben nyitást rontottak, amit az ellenfél azonnal kihasznált. A második és harmadik játszmában már kidomboro­dott a budaörsi csapat gyobb technikai tudása. na­* ban elkezdenek tojni, és álta­lában 250—260 tojást adnak egy év alatt. Akkorra kiöre­gednek és eladjuk őket ma­gánszemélyeknek, a vágóhíd­nak. — A tojás értékesítésével a gondok már tavaly kezdőd­tek, nehéz volt úgy eladni, hogy nyereséges legyen. Az árak, főleg, a tápok árának emelkedésével nő a tojás elő­állítási költsége is. A tojás árának 70 százaléka a táp ára. Ma egy darab tojás két fo­rintban van. Ha a gazdaság 2,20 forintért árusít, már nyer tíz százalékot, de a tavaszi és a nyári ár lement 1,50-1,60- ra. Nem kaptuk meg az ön­költségi árat sem. Ez mindig is így volt'a piacon, a hullám­völgyeket követte a magas ár. Most, aki megtakarította ál­lományát, az biztos jól jár, hiszen emelkedik az eladási ár. Ahhoz persze, hogy át tudjuk vészelni a veszteséges időszakot, tőkeerősnek kell lenni. Talán nekünk sikerül. Mindenkire három Jelenleg a leszerződött to­jás ára 2,65-2,71 forint kö­zött ván, a szabadon árusítot- tat pedig 3 forintért adják. Ez most jó ár, de a tavaszi és nyári veszteséget nem tudják behozni. A bruttó árbevételük 75 millió forint volt az elmúlt évben, az idén kevesebb lesz. Ezen a baromfitelepen éven­te 30-32 millió tojást tojnak a tyúkok, tehát az ország min­den lakosának jut három. A gazdaságnak 20 millió tojásra szerződése van, legnagyobb vevői a Csepeli Duna, a gyáli Szabadság, a kakucsi Március 15. Termelőszövetkezetek és a Tatai Afész. A maradék 10- 12 milliót megvehetik a dol­gozók, a kórházak, a tészta­készítők és a cukrászok. Az állomány egészségére Két kapu között Lipcsei küiönmérkőzése A bagi szurkolót nem ér­dekli, hogy csapata ellenfele hol tartózkodik a bajnoki ta­bellán, győzelmet kíván. Mondhatni ez a dolga. A leg­utóbbi fordulóban a H. Köte­les SE volt a kiszemelt áldo­zat. A hazai gladiátorok enged­tek a közönség követelésének. Sokkal több lélekkel játszot­tak, mint két héttel ezelőtt. A Mátra csoport élén álló ven­dégegyüttes katonái viszont csupa jeles labdarúgók, való­színűleg az ő játékukat jött megnézni Palicskó Tibor. A pályán tizenkét Köteles­játékos volt, hiszen a bagi Lipcsei Zoltán is a fővárosi együttesben rúgta a labdát valaha, angyalbőrben. Tudták ezt a mostani honvédek is. Sajnos a hajdan BVSC-s bagi csatárt az NB III egész me­zőnyében ismerik. Erre kö­vetkeztethetünk abból, hogy valahány mérkőzésen helyzet­be kerül Lipcsei, a védők nem tétováznak, rendre szabályta­lanul választják el a pettyes­től. Lipcsei különmérkőzést ját­szott, a Köteles kapusával. A második félidőben volt, ami­kor egymás után három szög­letrúgást ívelhetett be, mert kétszer kiütötte a szemfüles portás a hálóba tartó labdát. Minderre nem lett volna szükség, ha a játék csak az el­ső találatig tart. A szünet előtt büntetőrúgásból vezetést szerzett a hazai tizenegy. Nagy II. József volt a végre­hajtó. Utólag azt mondhatjuk, éppen úgy rúgta, ahogy kel­lett. Közben viszont igencsak izgultunk, mert a gyenge ló* vés először a kapufát érte, s onnan pattant immár védhe- tetlenül a gólvonalon túlra. Ha a kapufa szögletes, nincs ta­lálat. A büntetőpárbajt a bagiak sajnos elvesztették, de megma­radt az egy pont, ami minden­képpen megérdemelt a három­pontos fociban. Azon viszont hosszabban elgondolkozhatunk, miért dívik annyira az NB Ill- ban a sárga lapos figyelmezte­tés. Egy-egy mérkőzésen any- nyit látunk ebből, mint a me­gyei bajnokságban egész év­ben. B. G. Az MTK-VM ellen Edzőmérkőzés A GSC NB III-as labdarú­gócsapata ma, szerdán délután l órakor edzőmérkőzést ját­szik az MTK-VM ellen a Hungária körúton. állatorvosok vigyáznak, a rendszeres vitaminozás, védő­oltás védi őket, a mészpótlás pedig segíti a tojástermedést. Az elhullás jércekorban mi­nimális, 1,2 százalék, míg az országos átlag 6 százalék kö­rül mozog. Amikor már ter­melnek, több pusztul el, hi­szen gyakori a tojócsőrepe­dés. Mivel egy ketrecben négy­négy tyúk van, előfordul, hogy a rács közé szorul a nya­kuk, és így felakasztják ma­gukat, de ez az elhullás nem sok, 6-8 százalék. Hazai tápok A takarmányozás nem okoz semmiféle gondot a gazdaság­nak, hiszen maguk állítják elő az évente szükséges 700 va­gon tápot. A gazdaságon belü­li előállítás igen jó, mert is­mert a minőség, az összetétel, és így garantált a termelé­kenység is. Fontos, hogy az inditótáp és a majdani tojó­táp megfelelő mennyiségű fe­hérjét tartalmazzon, jó legyen a búza-, a kukorica-, a szójada­ra aránya. Ahogyan öregszenek a tyúkok, egyre nagyobb szük­ségük van a mész és a kál- cium pótlására. Amikor tavasszal és no­vember végén kiárusítják az állomány felét, úgy hetven­ezer körüli tyúkot, bárki ve­het, darabonkénti egységáron hátvan forintért. • A megma­radókat a békéscsabai vágó­hídra viszik, s kilónként 40- 45 forintért adják el. Ä. M. Kérdjelek a margón Vélemény ellen vélemény F ölhívtak Pestről. Monda­nám meg, mely napon je­lent meg a cikk, amelyben bizonyos szervet kiosztottunk. Mindjárt mondtam, azt a szer­vet nem osztottuk ki, sőt egyetlen mást sem osztottunk ki. Sőt. A kérdezettről egy rosszalló szó nem íródott le oldalunkon. Nem is ez a lé­nyeg, mondta a fővárosi tele­fonáló, az a cikk érdekelné, amely miatt följelentettek. Er­re sem tudtam válaszolni. Nem tudok róla, hogy följe­lentettek volna, s azt sem, hogy engem hol lehet egyálta­lán följelenteni. Egy másik kó­sza hír szerint valakik — szintén szervek emberei — a kinyírásomra szövetkeznek. Ebben a mibenlétéről sem tu­dok közelebbit. Fizikai meg­semmisítést jelent-e vagy csu­pán egzisztenciális, erkölcsi kinyírást. Mást mit tudnék tenni, várakozó álláspontra helyezkedem. A városi sportkört én hív­tam föl. Női hang, bemutat­kozom, kérem, akit keresek, Meg fogja nézni. Leteszi a hallgatót. De jól hallom, amit utána beszélnek. Női hangok tárgyalják meg, ki lehetek én. Az egyik jól tájékozott szerint az, aki támadta a Papp Pistát. Amikor az első hölgy ismét fölveszi a kagylót, mon­dom neki, hogy tévednek, Papp Pistát nem támadtam meg. Ügy tesz, mintha nem is hallotta volna, mert hát elsie­tett keresni azt a bizonyos il­letőt. Néhányan érdeklődtek, ho­gyan kell érteni a párttitkár által írtakat. Mi van mögötte? Lett-e valami következménye? A múlt hét végén közöltük egy olvasó írását. Erről szin­tén érdeklődtek. Egy dús kép­zeletű ember egészen vakme­rő fejtegetéssel lepett meg. A szélsőséges véleménynek han­got adó olvasó a tanács al­kalmazottja, s noha jobbról támad, ezt a balosok sugalma- zására teszi. Erre végképp nem tudok, mit mondani. Ilyen tekervényes gondolko­zásra képtelen vagyok. Sosem jutna eszembe, hogy aki jobb­ról akar előzni, az voltakép­pen a balos előzés híve. Rátérek inkább arra. amit én tartok fontosnak, figyel­meztetőnek az utóbbi hetek­ben az oldal körül kialakult csetepatékból. Az egyik a föl­jelentés. Erről többen szóltak. Ezek szerint a följelentés szo­kása, a följelentés iránti haj­lam valahogy benne van a ha­zai közvéleményben. Akinek valami nem tetszik, aki vala­mit sérelmez, az följelent. Nyilván abban a reményben, hogy létezik valamilyen szerv, amely birtokában van az igazságnak, s képes azt ér­vényre juttatni. Az igazság természetesen az, amit a följe­lentő annak tart. Tartja magát a nézet, hogy nem a sorokat, hanem azok között kell olvasni. Állítólag rendszerint a sorok között ta­lálható a lényeg. A sorok kö­zött viszont fehér a papír. Alighanem azért érdeklődtek többen, hátha én tudom, mi van a sorok között. Hogyan kell azt a bizonyos cikket ér­teni. Sajnos, én kizárólag so­rokat tudok olvasni. Azokat próbálom értelmezni. Aki legalább közepes érdek­lődést tanúsít az iránt, ami mostanában ebben az ország­ban történik, az egyetért ve­lem, hogy ilyen közéleti pezs­gés az utóbbi negyven évben kétszer, ha volt. Sok minden, ami korábban csak baráti tár­saságokban került szóba, most megjelenik nyomtatásban. S az ilyesmihez nem szokott emberek fülét, szemét persze, hogy ez bántja. Akkor is, 'ha egyetért vele, akkor is, ha el­veti. Sokáig tart, amíg ez a tár­sadalmi must kiforrja magát. Hosszú időbe telik, amíg elju­tunk a közéleti fejlettségnek arra a fokára, hogy szokássá válik vélemény ellen véle­ményt mondani. Nem tudha­tom, de nem lepne meg, ha azoknak, akiknek valami nem tetszett az utóbbi időben az ol­dalon megjelentekből, eszükbe se jutott volna kifejteni saját véleményüket. Az évtizedek alatt kialakult reflex szerint cselekedtek. Följelenteni: Elér­ni valamilyen hatalmi eszköz­zel, hogy ezek ne firkálhassa­nak olyasmit, ami nekik nem tetszik. S ezeknek az embereknek sajnos hiába mondunk bármit. Túl erősen rögzítették fejükre a szemellenzőt. Végül egy kérés: csak az ve­gye magára az inget, akire való. Kör Pál Raliadás képek Csodás titkok tárlatán Ismét komoly feladat elé ál­lítja látogatóit a Gödöllői Ga­léria. A mostani- kiállítás — melynek Balladás képek a cí­me — többszörösen összetett, összetett, mert több művésze­ti ág értékeit szemlélhetjük. Képek, kerámiák, szobrok, ön­álló alkotások és könyvilluszt­rációk, még befejezetlen mű­vek és százados darabok. Ezt az alapot külön megkeveri, hogy a 19+1 művész között rangos mesterek és amatőrök szerepelnek. Mit jelent a plusz egy? A tizenkilencet ismerjük, a huszadikat nem. Minderre azt is mondhat­nánk, nem összetettségről van szó, hanem rejtélyességröl. Csupa izgalomról. Miként a balladák, a népművészet drá­mái is hallatlanul feszült al­kotások. A sorok, mint erős kötelek olyan szorosan feszül­nek a balladák szereplőire, hogy nem csodálkozhatunk, kiserken bőrük alól a vér. Minél inkább elmélyülünk az alkotások tartalmában, an­nál gyorsabban távolodunk attól a lehetőségtől, hogy va­lami szellemeset beírjunk a vendégkönyvbe. Kiemelendő, hogy ez, vagy az az alkotás miért tetszett... Az elmélyülést követi az elbizonytalanodás, hogyan tu­dok eligazodni ebben a renge­tegben, hiszen egyik-másik alkotás olyan mély, hogy nem is látunk a legbelsejébe. Pap Gábor, a kiállítás rendezője segíteni igyekszik nagy felada­tunk megoldásában. Vezetőt írt a kiállításhoz. Ez persze újabb csel, mert még beljebb vezet a labirin­tusba, amely talán célja is volt a Balladás képek tárlat­nak. Az összetettség felisme­résén túl a rendező összeállí­tásából azt is megtudjuk, rendkívüli tünetcsoportnak te­kinthető, hogy a magyar nép­balladák illusztrátorai.az el­múlt- korok száz évében túl - nvomórészt vonalon túlról csöppentek be a játékterület­re. Kós Károly főfoglalkozá­sát tekintve építészmérnök volt,. Ütő Endre operaénekes, Bobály Attila: Ballada Kocsi Márta bútorfestő-íróká- zó népművész, kollégája, Vitéz lstvánné, népszokások felele­venítésében jeleskedik, Karsai Zsigmond néptáncos. Kedvcsinálóként még egy gondolat a vezetőből. Szem­mel látható: a balladák fen­ségesen komor világa irgalom nélkül lerúg magáról minden­fajta iskolás tananyagoat. Vi­szont csodás titkokat árul el magáról, s ezáltal a minden- ségről mindazoknak, akik oda­adó alázattal figyelnek a sza­vára. Hol is tartunk tehát most.? Ráültünk arra a hegesztetlen sínpáron csattogó szellemvas- útra, amely bevisz a Balladás képek barlangjába. Abba a barlangba, amely most nem a rémségeké, az önmagáért va­ló borzadályoké, hanem ép­penséggel az élet vizéé. Hiszen a barlangokból fakad a for­rásokon át a napvilágra a leg­tisztább kristályvíz is. Most következik azonban a Balladás képek című kiállítás nagy csavarja, Pap Gábor tu­dománytörténeti' vázlata Nép- költészetünk és az évkör cím­mel. A szerző a hetvenes évek közepe óta foglalkozik a nép- b diadák, majd a népmeséd évköri-asztrálmítoszi analógiá­kat felhasználó értelmezésé­vel. Észrevételei szerint a népballadák összefüggő, zárt rendszert alkotnak, amelyben a motívikai megfelelések nagy­fokú szabályosságot mutatnak. Balladáink rendre két-két egy­másra következő téridő-egy­ség (állatövi jegytartomány) tulajdonságrendszerét fejtik ki. A tanulmányt olvasva, ne­héz eldönteni, hogy a szel- lemvasúton utazva barlang­ban vagyunk-e még, avagv már a szabadban. Az évkoráé írt magyar népballada-láncol.at mindenesetre elgondolkoztató eredménye a munkának. Kár, hogy nem kanható a kiállítá­son a szerző bőszavúbh írása. B. G. ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hfrlnoi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents