Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

1988. OKTOBER 19., SZERDA 3 Aszfaltozás és csomópontépítés Taksony és Dunavarsány között az 51-es számú főút rekonstrukciója során az út aszfaltozásá­val párhuzamosan készülnek az úttorkolatok is. Nagy János, Hegedűs Ferenc és Gáspár Mi­hály — a Pest Megyei Közúti Építő Vállalat dolgozói — a taksonyi Duna-híd felől érkező út csomópontját kövezik. (Hancsovszki János felvétele) Sajtókonferencia a repülőtéren (Folytatás az 1. oldalról.) rűsödéséhez, hogy nem jár újabb kölcsönfölvételekkel. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter-helyettes ki­jelentette: bár tartózkodni kí­ván a magyar—román kapcso­latok kommentálásától, az a benyomása alakult ki, hogy a két ország viszonya jelenleg „nem olyan jó, mint amilyen­nek lennie kellene”. A mos­tani európai útja során Romá­niában tett'" látogatásakor — A magyar történelem három jeles eseménye, az őszirózsás forradalom, a KMP megala­kulása és a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása 70. év­fordulójának méltó megün­neplésére készülődik az or­szág. A fővárosban és más te­lepüléseken is a forradalmi hagyományok ápolása, a nem­zeti érzés, a szocialista haza- fiság erősítése jegyében szer­veznek rendezvényeket. Két forradalom Magyaror­szágon 1918—19 címmel elmé­leti tanácskozássorozat kezdő­dik október utolsó napján a budapesti pártbizottság okta­tási igazgatóságán. A téma neves szakértői tudományos előadásokon dolgozzák fel a történelmi időszak eseményeit. Ugyanezen a napon az 1918-as polgári demokratikus forra­dalom győzelmének hét évti­zedes jubileuma alkalmából az MSZMP Központi és Buda­pesti Bizottsága, az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, vala­Ipari vízgazdálkodás Ankét Vácott Országos textilipari vízgaz­dálkodási ankétot rendez ok­tóber 19-én 9.00 órai kezdettel Vácott az MTESZ-székházban a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium, az Ipari Minisztérium, a Magyar Hidrológiai Társaság ipari vízgazdálkodási szakosztálya és Pest megyei területi szer­vezete, a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület és a SZOT. A programban egyebek kö­zött az ipari vízgazdálkodási feladatokról, a szakszervezetek környezetvédelmi szerepéről, a Váci Kötöttárugyár vízgaz­dálkodásáról hallhatnak az érdeklődők. mint mondotta — szemtanúja volt falvak lerombolásának, s ezt az emberi jogok „tragikus megsértésének” minősítette. — A legfontosabb emberi jogok közé tartozik, hogy az emberek megválaszthassák sa­ját lakhelyüket, joguk legyen ott élni, ahol apáik, nagy­apáik éltek — fűzte hozzá. — Ezek az intézkedések a romá­nokat éppúgy érintik, mint a magyar nemzetiségű román ál­lampolgárokat. Sajnálattal lát­mint a Fővárosi Tanács kép­viselői koszorút helyeznek el Károlyi Mihály, első köztár­sasági elnökünk Kossuth La­jos téri szobrán és a Mező Im­re úti temetőben levő sírján. A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának 70 évvel ez­előtti megalakulását — no­vember 24-én — országszerte ünnepi rendezvényeken, tag­gyűléseken, helytörténeti kiál­lításokon, baráti találkozókon méltatják. — A HNF Országos Elnökségé­hez küldött jelentésükben önök így fogalmaztak: őszintén el kell ismerni, hogy a két törvényterve­zet vitája keveseket mozgatott meg. Mi lehet ennek az oka? — A megye lélekszámához viszonyítva kevesen vettek részt a vitákon, s ez talán csa­lódást okoz, viszont nem sza­bad elfelejteni, hogy véle­ményt mondhattak mindazok, akiket érdekelt a téma. Az okok között azt kell az első helyre tenni, hogy az állam­polgároknak nem volt alkal­muk hozzászokni az ilyen köz­életi szerepléshez. A másik — ami az előbbivel is összefügg — a bizalom hiánya. Több­ször elhangzott: na és ha el­mondom a véleményem, tör­ténik-e valami? Ha viszont­látják majd javaslataikat a törvényekben, akkor változik a hozzáállásuk is. — Melyek a viták általános ta­pasztalatai? — A többség szerint helyes, hogy a tervezeteket vitára bo­csátották. A jövőben is azt 1 várják, hogy az állampolgá­tuk a magyar nemzetiségűeket sértő román intézkedéseket, azt, hogy sokan Magyarorszá­gon keresnek menedéket. Ép­pen ma reggel petíciót kaptam menekültek egy csoportjától; ebben sürgetik az Egyesült Államokat, hogy vállaljon sze­repet a menekültprobléma megoldásában. Készek is va­gyunk erre, közösen az ENSZ menekültügyi főbizottságával — hangsúlyozta. Egy tudósító érdeklődésére kijelentette: látogatása során meggyőződött. arról, hogy va­lamennyi magyar tárgyaló- partnere — a legkülönbözőbb posztokon álló vezető szemé­lyiségek — a reformfolyamat elkötelezett hívei, annak to­vábbviteléért munkálkodnak. John Whitehead végül meg­erősítette, hogy az Egyesült Államok kormányának határo­zott törekvése lesz a jövőben is a kelet-európai országok­kal, mint független államok­kal kialakított kapcsolatok erősítése, s bárkit választanak az Egyesült Államok új elnö­kévé, e folyamat nem szenved majd törést, hiszen mindkét párt politikai céljainak meg­felel és nincs számottevő el­lenzéke. rok széles körét érintő kérdé­sekben megkérdezik a véle­ményüket.- Mások felesleges­nek tartották a vitát, úgy vé­lik, hogy észrevételeiket nem fogják figyelembe venni, mert az idő rövidsége miatt azokat feldolgozni sem lehet. Akad­tak, akik arra hivatkoztak, hogy a szabadságjogokat az alkotmány deklarálja, ezért nem kell külön szabályozás. Megint mások úgy fogalmaz­tak, hogy ma Magyarországon egészen más kérdések, prob­lémák foglalkoztatják az em­bereket. A vitákban részt ve­vők nagy többsége végül is úgy tartotta, hogy szükséges a két törvény megalkotása Ám szinte mindenütt hozzá­tették, hogy e jelenlegi terve­zetek a jogokat mint enged­ményeket jelenítik meg, holott az embereknek alapvető jo­gaik vannak, amelyeket az állam köteles tiszteletben tar­tani. — Melyek a konkrét tapasztala­tok? Megemlékezések országszerte Három történelmi évforduló Nincsenek kényes kérdések Társadalmi vita után — és előtt ? Pest megyében a népfront szervezésében — 196 vitát tartot- á tak a gyülekezési és egyesülési jogokról szóló törvénytervezet- 7 röl, amelyeken 4908-an vettek részt és 1027-en szólaltak fel. Ez i volt az első, de nem az utolsó alkalom arra, hogy a lakosság ^ széles rétegei előzetesen véleményt mondhattak a parlament ^ elé kerülő javaslatokról. A tapasztalatokról és tanulságokról í Romhányi Andrással, a HNF Pest Megyei Bizottsága titkárá- í val beszélgettünk. Stamfcrd-Budapest Levélváltás a vízlépcsőről Levelet kaptunk 1988. szep­tember 29-i keltezéssel Lipták Bélától, az egyesült államok­beli Magyar Környezetvédelmi Alap elnökétől, s ezt lapunk munkatársának szerkesztőségi egyetértést bíró válaszával együtt az alábbiakban közöl­jük. Lipták úr levelében csu­pán a helyesírással kapcsola­tos Javításokat végeztük el. Tisztelt Szerkesztő Uram! Lapjuk szeptember 8-i szá­mában egy magát P. Zs. kez­dőbetűkkel megjelölő újság­író engem „állítólagos” egye­temi tanárnak nevezett, mert azt remélte, hogy az én szak­ismereteim aláásásával egy­ben a dunai vízlépcsőt ellen­ző véleményem hitelét is meg tudja ingatni. Szeptember 20-án egy aláírás nélküli írást közölt lapjuk, melyben úgy tájékoztatták olvasóikat, mintha a New York-i tünte­tők a magyarországi turizmus bojkottálására hívták volna fel a világot. Mivel egyik írá­suk sem felel meg a valóság­nak, remélem, hogy alkalmat adnak azok alábbi helyesbí­tésére: Kezdeném talán az „állító­lagos” egyetemi tanár jelző­vel, s általában szakmai ké­pesítésemmel. Tizennégy an­gol nyelvű műszaki könyvem jelent meg eddig. Ezek közül megemlítem a Környezetvé­delmi Mérnökök Kézikönyvé­nek (Environmental Engi­neers Handbook) három köte­tét, melyeknek címei és lap­számai a következőek: A vi­zek szennyeződése (Water Pollution) 2 018 lapon. A le­vegő szennyeződése (Air Pol­lution) 1 340 lapon és a Szá­razföld szennyeződése (Land Pollution) 1130 lapon. Mielőtt a Yale Egyetem meghívott volna két évvel ezelőtt, már 15 éve tanítot­tam e tárgyat az Egyesült Ál­lamokban is és Európában is. A Yale Egyetemen „folyamat- szabályozást” tanítok. Ez egy új szakma, melynek fő fel­adata, hogy összhangba hoz­za a tradicionális szakterüle­tek egymással ellenkező szem­pontjait. s alárendelje azokat az illető folyamat „optimali­zálásának”. A dunai vízgát 17 szakterületet érint. Ezek kö­zül a vízügyisek csoportja csak egyet képvisel. Ideje lenne a szakbarbárok ideoló­giailag szentesített uralmát felcserélni egy harmoniku­sabb és optimálisabb tervezé­si módszerrel. Most áttérve szeptember 20-i „Aggódik értünk” című cikkükre, több megjegyzést is szeretnék tenni. Mielőtt a — Majdnem valamennyi pa­ragrafust izekre szedték a vi- tázók, de főleg két témakör­rel foglalkoztak. A gyűlések előtti bejelentési kötelezettsé­get szükségesnek tartják, ám arról ugyancsak megoszlanak a vélemények, hogy legyen-e mód a rendezvények előzetes betiltására. A legtöbb kriti­kát a pártról szóló bekezdés váltotta ki. Kifogásolták, hogy a három változat értelmezése azonos eredményre vezet, vagyis azok között nincs érde­mi különbség. Konkrétabb megfogalmazást javasolnak, s azt: a tervezet vagy mondja ki, hogy Magyarországon egy- párt rendszer van, vagy ad­jon alternatívát a pártalapí­tásra. — Ml lesz az észrevételek sor­sa? Akadnak, akik úgy gondol­ják, hogy egy Ilyen megyei ösz- szesltés alkalmával „elvesznek” a kényesnek ítélt vélemények. Ja­vaslatok. — A társadalmi vitákat ab­ból az alapállásból szervez­tük, hogy nincsenek kényes kérdések. Nincs is jogunk vá­logatni, rostálni. Megyei ösz- szesítőt készítettünk, amely­ben közreadjuk az általános tapasztalatokat, s az egyes pa­ragrafusokhoz fűzött konkrét tényekre térnék, megjegyzem, hogy az olyan mondataik* mint: „Pedig Lipták Béla — ezúttal — igazat beszélt.”, enyhén szólva sértőek, s nem hiszem, hogy ön örülne, ha egy önt nem ismerő, tájéko­zatlan idegen, az ön nevét szerepeltetné ilyen monda­tokban. Na de vegyük a té­nyeket: 1. Magyarország ellen nem hirdetett turistabojkottot a Du­na Koalíció (csak Ausztria el­len). Mellékelem az október 39-án délután 2 órakor kez­dődő világtüntetés felhívá­sát, hogy megbizonyosodhas­son állításom igazáról. 2. Sem a szeptember 12-i szolidaritástüntetést (a buda­pesti Parlament elé vonult környezetvédőkkel), sem a vi­lágtüntetést nem én szervez­tem. Azt a Duna Koalíció ren­dezte, melyet 232 környezet- védő, régész és nyugati ma­gyar szervezet támogat eme munkájában. 3. A Duna Koalíció delegá­cióját jelenleg a Világbank és a Nemzetközi Pénzügyi Alap nyugat-berlini tárgyalásain nem én, hanem Mark Dubois, a Nemzetközi Folyóvédelmi Szövetség elnöke vezeti. Tehát azt a látszatot kel­teni olvasóikban, hogy a Du­na s a maradék kis Haza vé­delmében csak egy „állítóla­gos” tanár dolgozik a nyuga­ti világban, nem felel meg a valóságnak. Csallóköz jövője, a Római őrtornyok, az esz­tergomi történelmi emlékek, a Kisalföld ivóvize, vagy Győr és Budapest veszélyeztetett­sége (ha egyszer bombatáma­dás érné a gátakat), több, sok­kal több, mint egy ember „aggodalma”. Szívélyes üdvözlettel: Lipták Béla ★ Tisztelt Lipták Űr! Tekintettel arra, hogy le­velében az általam írt cikkek ellen emelt kifogást, a be­mutatkozással kezdem: Pató Zsuzsa vagyok, a Pest Me­gyei Hírlap bős-nagymarosi vízlépcsővel foglalkozó egyik munkatársa. Bár nem vagyok szakértő, az elmúlt hónapok során meglehetősen sok infor­mációt gyűjtöttem az ön ál­tal kifogásolt építkezésről, annak társadalmi, politikai, gazdasági és ökológiai kérdé­seiről. Ott voltam például azon a sajtótájékoztatón is, amelyet ön tartott 1988. jú­lius 14-én a Magyar Újság­írók Országos Szövetségében, de részt vettem több olyan fó­rumon, ahol a vízlépcsőt el­lenző szervezetek képviselői is kifejthették álláspontjukat. véleményeket. Ám ezenkívül az összes jegyzőkönyvet eljut­tatjuk az országos elnökség­hez, onnan pedig a törvény- alkotókhoz kerül. Ehhez tart­juk magunkat a választójogi törvény esetében is, amelynek tervezetéről a közeli napok­ban, hetekben szintén társa­dalmi vitákat szervezünk. — Az eddigi társadalmi vitá­kon sok minden szóba került, ami azt jelzi, hogy az állampol­gárokat egy sor dolog foglalkoz­tatja, van véleményük, csak ép­pen nincsenek olyan fórumok, ahol elmondhatnák ... — A résztvevőknek legalább a fele felhasználta a lehető­séget arra, hogy országos — életszínvonal, bér, adó, gazda­ság — és helyi problémákról, szolgáltatások, környezet- védelem, tanácsi beruházások, is szóljon. A népfront szá­mára ebből az a tanulság, hogy valóban szükség van ilyen találkozókra. Az ezután társadalmi vitára kerülő tör­vénytervezetek is alkalmat teremtenek erre. A pártbizott­ságok és -szervezetek azt a következtetést vonhatják le, hogy több szabad, nyílt párt­nap kell. A tanácsok pedig azt, hogy jobban kell propa­gálni az egyébként nyilvános tanácsüléseket, s hogy esetleg nem elegendő évente csupán egy falugyűlést tartani. Lehe­tőséget kell adni az állampol­gároknak arra, hogy a napi dolgokban is — szükség sze­rint — állást foglalhassanak. Kövess László Mindezek után a tényekről. Szeretném leszögezni, hogy nem vonom kétségbe az ön szakmai felkészültségét, tájé­kozottságát a környezetvéde­lem és a vízgazdálkodás terü­letén. Ebből következik, hogy az „állítólagos" jelzőt ön fél­reérti. Egyrészt — csak a pon­tosság kedvéért — írásom nem a megjelölt időpontban jelent meg. másrészt nem azt írtam, hogy ön „állítólagos egyetemi tanár”, hanem — szó szerint idézem —: „Lipták Béla, az Egyesült Államokbe­li Yale Egyetem állítólagos professzora ..." Megfogalma­zásomat indokolja, hogy bir­tokomban van a Yale Egye­tem egyik vezetőjének levele — illetve annak másolata —, amelyben azt írja. hogy ön 1987. szeptember 1-jétöl 1988. június 30-ig tevékenykedett náluk. Márpedig e szerint bu­dapesti fellépésekor ön — még ha úgy is mutatták be itthon, sőt a magyar újságok .egy részében is — már nem dolgozott a Yale Egyetemen. Áttérve a szeptember 20-án megjelent „Aggódik értünk” című cikkemmel kapcsolatos észrevételeire: azzal, hogy úgy fogalmaztam, „ezúttal igazat beszélt”, nem állt szándékom­ban megsérteni önt. s gondo­lom az olvasók többsége sem így fogta fel a dolgot. Ám az Ön elnökletével működő Ma­gyar Környezetvédelmi Alap állításaival, 26 pontos kiált­ványával szemben — amelyet a válaszként megfogalmazott 26 ponttal együtt lapunk is nyilvánosságra hozott — to­vábbra is erős kétségeim van­nak. Ügy vélem, állításaik egy része megalapozatlan, más ré­szük pedig féligazságokra épül. Egy dologban azonban két­ségtelenül igaza lehet: még­pedig abban, hogy kifogásol­ja félreértésemet, hiszen a Duna Koalíció csak Ausztria ellen hirdetett turistabojkot­tot. Erre azonbafi okot adott, hogy Ön a MUOSZ-ban tar­tott sajtótájékoztatóján emlé­kezetem és jegyzeteim szerint így fogalmazott: turistaboj­kottot hirdetnek. Ebből — mivel az országot nem nevez­te meg — értelemszerűen Ma­gyarországra gondoltam. Fel­tevésemet azonban igazolni látszik az. hogy ön szerkesz­tőségünkhöz küldött leveléhez mellékelt egy tüntetésre szó­lító felhívást, amelyben sze­repel egy aprócska, zárójel­ben lévő kitétel: „egyelőre csak” Ausztria ellen hirdet­nek turistabojkottot. Ami pedig az ön felelőssé­gét illeti a külföldön szerve­zett demonstrációkkal kapcso­latban, arról az a vélemé­nyem, hogy a Magyar Környe­zetvédelmi Alap elnökeként személyesen kell felelősséget vállalnia szervezete tevékeny­ségéért. Egyébként a New Yorkban tartott, budapesti tüntetéshez kapcsolódó meg­mozdulásukról a helyszíni tu­dósításban is azt olvashattuk, hogy „Lipták Béla környe­zetvédő október 30-ára újabb — ezúttal világméretű — tüntetést kíván szervezni." A tények után egy kérdés­sel fejezem be. Ha ön sérel­mezi az írásaimban megjelent jelzőket, akkor vajon mit szól­hatnának a magyar vízmérnö­kök az ön levelében szerep­lő „szakbarbár” titulushoz? Arról nem is beszélve, hogy magyar állampolgárként visz- szautasitom, hogy ön. ha úgy tetszik, a partvonalon kívülről igyekezzen a Magyar Népköz- társaság, s ezáltal minden magyar állampolgár gazdasá­gi, társadalmi, politikai gond­jait súlyosbítani tüntetések szervezésével, s azzal, hogy az ország pénzügyi támogatásá­nak, hiteleinek megvonását kezdeményezi különböző nem­zetközi szervezeteknél. S mindezt azért, hogy kikény- szerítse egy olyan beruházás leállítását, amelyről a magyar Országgyűlés — a képviselők elsöprő többségének szavaza­tával — úgy döntött: a mun­kálatok folytatása sokkal ki­sebb kárt okoz hazánknak, mint az építkezés leállítása. Tisztelettel: Pató Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents