Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

2 ^frifgp 1988. OKTÓBER 19., SZERDA Hozzászólásokkal folytatta munkáját a JKSZ KB Nem kellenek rendkívüli intézkedések Jugoszlávia mostani válsá­gából a kivezető utat nem le­het rendkívüli intézkedések bevezetésével keresni, mert csak a demokratikus út jár­ható — hangsúlyozta Raif Dizdarevics, az államelnökség elnöke, majd állást foglalt a párt- és állami vezetés meg­fiatalítása mellett. „Lépjenek a helyünkre olyanok, akik ná­lunknál jobban jognak dolgoz­ni’’ — tette hozzá, majd arra emlékeztetett, hogy a válság sikeres leküzdése erősítené az ország nemzetközi pozícióit és jó hírét. A válság csak a „hármas re­form” következetes végrehaj­tásával, az egész jugoszláv munkásosztály részvételével és támogatásával küzdhető le — állapította meg Joszip Vrho- vec, az államelnökség tagja. — E program megvalósításá­ban az ország minden nemze­tének és nemzetiségének részt kell vennie, a gazdaság, a po­litikai intézményrendszer és a JKSZ reformját széles körű demokratizálási folyamatnak kell kísérnie. A beszámoló feletti vitában kedden a kora délutáni órá­kig összesen hatvannégyen fejtették ki véleményüket. Az újabb jelentkezőkkel együtt még mintegy harmincán vár­nak felszólalásra. Veljko Kadijevics vezérez­redes, nemzetvédelmi minisz­ter felszólalásában kifejtette, hogy a mostani jugoszláv bel­politikai helyzetben két irány­zat egészen világosan kiraj­zolódik. Az egyik arra törek­szik, hogy reformok útján ki­vezesse az országot a válság­ból, a másik viszont a szövet­ségi állam és a szocialista ön­igazgatás felszámolását tűzte ki célul. Ez utóbbi romboló erők különféle színezetűek — mutatott rá —, a nacionalis­táktól kezdve egészen a pol­gári eszmék hirdetőiig min­den árnyalat megtalálható kö­zöttük. A jugoszláv néphadsereg sze­repét illetően két végletes né­zet jelentkezik — folytatta Kadijevics. — Az egyik sze­rint a hadseregnek úgymond Thatcher fogadta Konsztantyin Katusevet Vegyesbizottsági ülés Londonban Nyilvánvalóan számos gaz­dasági és politikai természetű akadály tornyosul a pereszt­rojka útján, de a szovjet veze­tés következetes irányvonala azt jelzi, hogy teljesen reális a kitűzött feladatok teljesítése. Ezt állapította meg Margaret Thatcher brit kormányfő, aki Londonban fogadta Konsztan­tyin Katusevet, a szovjet kül­gazdasági kapcsolatok minisz­terét, aki a szovjet—brit ve­gyesbizottság ülésére utazott a brit fővárosba. Margaret Thatcher hangsú­lyozta, hogy a brit vezetés élénk figyelemmel kíséri a szovjet átalakítás, a pereszt­rojka folyamatát, és azt az egész nemzetközi közösség szempontjából rendkívül fon­tosnak tartja. Katusev kinyil­vánította a szovjet fél érde­keltségét a Nagy-Britanniával való kapcsolatok és együttmű­ködés további bővítésében. A Palesztin Nemzeti Tanács ülése Novemberben Algírban A Palesztin Nemzeti Tanács — a PNT, az emigráns parla­ment — a tervezettnél később, várhatóan november 8. és 10. között Algírban tartja meg fontos ülésszakát — közölték kedden palesztin források az algériai fővárosban. Az idő­pontot a PFSZ vezérkara 48 órán belül határozza meg, de a helyszín már biztos. Jász- szer Arafat, a PFSZ vb-elnö- ke — a zavargásokat követően az első külföldi politikusként — hétfőn járt Algírban, ahol Sadli Bendzsedid elnökkel és más algériai vezetőkkel tár­gyalt. A tervek szerint a PNT ülé­sén kizárólag a palesztin par­lament választott tagjai vesz­nek részt, valamint — megfi­gyelőként — a megszállt Cisz- jordániából és Gázából a kö­zelmúltban deportált 26 pa­lesztin. A források szerint külföldi küldöttségeket nem hívnak meg a tanácskozásra. Az ülésen — mint ismeretes — a palesztin mozgalomnak az új helyzethez igazítandó poli­tikai vonaláról kell döntenie. 'Csak röviden... CSIAO SIT, a Kínai Kom­munista Párt PB állandó bi­zottságának tagját, a KB tit­kárát kedden Berlinben fogad­ta Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. MILOS JAKES, a CSKP KB főtitkára kedden Prágában fogadta a VSZ-tagállamok honvédelmi miniszteri tanács­kozásának résztvevőit. AZ AMERIKAI kormány véleménye szerint nincs lehe­tőség újabb csúcstalálkozóra Reagan elnöki ciklusának hát­ralevő idejében, jelentette ki kedden a Fehér Ház szóvivő­je. Mariin Fitzwater határo­zottan cáfolta azokat a jelen­téseket, amelyek újabb ame­rikai—szovjet csúcstalálkozó lehetőségéről, tervezéséről szólnak. PHENJAXBA ÉRKEZETT hivatalos, baráti látogatásra kedden Pekingből Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke. A megszállt területeken már 11 hónapja folyó polgári tilta­kozás, valamint Husszein jor- dán uralkodó Ciszjordániával szakító döntése nyomán a PNT megvitatja az önálló pa­lesztin államiság deklarálásá­nak lehetőségét és hasznossá­gát is. nagyobb szerepet kell vállal­nia, beleértve a hatalomátvé­tel lehetőségét is. A másik szerint a hivatásos katonákat teljesen ki kell vonni, távol, kell tartani a politikai élet-' tői. Mindkét nézet elfogadha­tatlan. A dolgozók joggal elégedet­lenek jelenlegi helyzetükkel, mert nem tudják maradékta­lanul érvényesíteni a munká­hoz és a becsületes megélhe­téshez való jogukat — állapí­totta meg Milan Kucsan, a Szlovén Kommunisták Szö­vetségének elnöke. Jugoszlá­via súlyos politikai és gazda­sági válsággal küzd. A gazdag szocializmust mindaddig nem fogjuk elérni, amíg erőnket nem állítjuk a mélyreható változások szolgálatába, nem összpontosítjuk a hatéko­nyabb, jobb munkára. Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövet­ségének elnöke, minden téren gyökeres változásokat sürge­tett, és megállapította, hogy a változásokat csak azok ellen­zik, akik kiváltságaikat féltik. A központi bizottság ülé­sétől Szerbiában mindenki azt várja, hogy napirendre tűzi azt a kérdést:-kik a felelősek azért, hogy Koszovóban ve­szélyben forognak az emberi jogok, hogy az autonóm tar­tományban élő szerbek és crnagoracok kitelepülnek szü­lőföldjükről, hogy Koszovóban a XX. század talán utolsó nép­irtása folyik. Az autonóm tar­tomány meggyötört, megerő­szakolt és megalázott lakói nem várhatnak helyzetük ren­dezésére addig, amíg Jugosz­láviában sikerül megfékezni az inflációt, csökkenteni a munkanélküliséget, érvénye­síteni a demokratikus centra­lizmust, valamint a nemzeti­nemzetiségi és az osztály- egyenlőséget t~ mondotta Mi­losevics, majd .felszólalását így fejezte be: Az egész jugoszláv társada­lom számára jobb lenne, ha a dolgozó emberek akarata bé­kés és demokratikus úton va­lósulna meg. A válságból va­ló kilábalás egyedüli akadá­lya egy olyan — igaz, nem kislétszámú — csoport, amely­nek tagjai felett eljárt az idő. Jugoszláviának nincs szüksé­ge rendkívüli intézkedésekre. Most rendkívüli erőfeszítések és eredmények kellenek. Berecz Frigyes Pekingben Cou Csia-hua kínai állam­tanácsos, gép- és elektronikai ipari miniszter kedden fogad­ta a hivatalos látogatásra hét­főn Pekingbe érkezett Berecz Frigyes ipari minisztert és az általa vezetett küldöttséget. A találkozón megvitatták a kínai és a magyar miniszté­rium eddigi együttműködésé­nek tapasztalatait és a kap­csolatok fejlesztését célzó el­képzeléseket. Cou Csia-hua kedden este a kínai parlament épületében vacsorát adott Berecz Frigyes és a magyar küldöttség tiszte­letére. A lengyel kormány a „kerékasztal" híve Kételyek a szándékot illetőén Előreláthatólag a tervezett­nél egy héttel később, csak ok­tóber 24. után kezdődhetnek meg Lengyelországban a tár­sadalom legkülönfélébb réte­gei képviselőinek, köztük a konstruktív ellenzék egyes személyiségeinek részvételével az úgynevezett „kerékasztal- tárgyalások” — jelentette be keddi nemzetközi sajtóérte­kezletén Jerzy Urban, a kor­mány szóvivője. Urban a kormány nevében felolvasott nyilatkozatában megerősítette, hogy a lengyel vezetés változatlanul a kerék­asztal mielőbbi megtartása Gennagyij Geraszimov tájékoztatója Rakowski Moszkvába látogat Mieczyslaw Rakowski len­gyel kormányfő október utol­só harmadában Moszkvába látogat — jelentette be ked­den a Moszkvában dolgozó külföldi tudósítóknak Genna­gyij Geraszimov külügyi szó­vivő. Geraszimov azt is közölte, hogy kedden megkezdődtek a hivatalos szovjetunióbeli láto­gatáson tartózkodó Jósé Sar­ney brazil államfőnek és Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, a LTE elnö­kének tárgyalásai. A két po­litikus elégedettségét hangoz­tatta a baráti, meleg légkör­ben lezajlott eszmecsere után — mondta keddi sajtótájékoz­tatóján Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő. — Este a legfelsőbb tanács elnöksége díszvacsorát adott Jósé Sar- ney és felesége tiszteletére. Karpov a szovjet leszerelési tervekről Kockázatcsökkentő központ Viktor Karpov, a vezető szovjet leszerelési szakértő kifejtette a hagyományos fegyverzetek csökkentésére vonátkozó szovjet elképzelé­seket. A francia Le Figaro című lapnak nyilatkozva Kar­pov üdvözölte Franciaország pozitívabb magatartását a le­szerelési folyamatban és cá­folta azokat a nyugati talál­gatásokat, hogy a Szovjetunió egyoldalú csapatkivonásra ké­szülne Magyarországon. Karpov a francia lapnak adott interjúban elmondotta, hogy szovjet részről három szakaszban képzelik el a ha­gyományos fegyverek csök­kentését földrészünkön. Az elsőben az európai országok közölnék, milyen nemzeti és idegen katonai erők állomá­soznak területükön, milyen fegyverzettel. A Varsói Szer­ződés országai már készítenek elő erről egy nyilvánosságnak szánt kiadványt. A Szovjetunió máris java­solja, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten részt vevő 35 ország hozzon létre európai kocká­zatcsökkentő központot. A két katonai tömb ezzel rendsze­resen közölné fegyveres erői és fegyverzete adatbit, elhe­lyezkedését, ez a központ ki- küldhetne megfigyelőket is a benyújtott adatok ellenőrzé­sére. Karpov emlékeztetett rá: Mihail Gorbacsov már július­ban javasolta, hogy a 35 or­szág egy legmagasabb szintű találkozóval adjon politikai lendületet a hagyományos le­szerelési folyamatnak. „Nem titkolom, hogy Párizsban nem találtunk kedvező fogadtatás­ra ezzel a javaslatunkkal” — tette hozzá Karpov. mellett van, továbbra is konst­ruktívan kezeli saját kezde­ményezését, érdekelt a tár­gyalások mielőbbi eredményes befejezésében. Figyelmezte­tett ugyanakkor arra, hogy megalapozottnak tűnnek azok a kételyek — különösen az el­múlt napok szélsőséges meg­nyilvánulásai nyomán — ame­lyek az ügyben támadtak, hogy vajon a kerekasztal leen­dő részvevőinek azonosak-e a szándékai. Nagyon veszélyesnek és „minőségileg új jelenség­nek” nevezte a szóvivő a va­sárnapi gdanski tüntetést, ahol erőszakos cselekmények tör­téntek, kővel, palackokkal tá­madtak a rendőrökre, utcai barikádokat építettek, szemét- tárolókat gyújtottak fel, és durva, rendszerellenes jelsza­vakat skandáltak a Szent Bri­gitta templomtól induló és a Szolidaritás zászlaja alatt fel­vonuló tüntetők százai. A szóvivő idézett a jelsza­vakból, amelyek között olya­nok voltak, mint „A lehulló falevelek helyére kommunis­tákat akasztunk”, vagy „A Szolidaritás harcol a kommu­nizmus ellen”, „Kommuniz­mus egyenlő fasizmus”. Ha­sonlóan veszélyesnek és pro­vokatívnak minősítette a szó­vivő a krakkói Jagelló egye­temen és a varsói egyetemen kibontakozott politikai moz­galmat, amely a független diákszövetség legalizálásának követelésével bojkottálja a honvédelmi ismeretek oktatá­sán való részvételt, a politikai gazdaságtant és az orosz nyel­vi órákra járást. Jelezte, hogy az akció folytatódása esetén a benne részvevő diákokat kel­lemetlen meglepetés érheti. Urban végezetül leszögezte: bár egyelőre csak a Szolidari­tás esetleges reaktiválására vonatkozó tárgyalások meg­kezdése szerepel napirenden, mégis a szélsőséges erők már most az l981-es helyzetét idé­ző anarchikus állapotokat pró­bálnak kirobbantani és min­dent elkövetnek a nemzetközi közmegegyezés meghiúsítása érdekébert A szóvivő fel­szólította azokat a konstruk­tív ellenzéki erőket, amelyek az ország tényleges reformjá­ban és nem a zűrzavar kirob- bantásába.n érdekeltek, hogy határozottan és egyértelműen határolják el magukat a szél­sőséges csoportoktól, szemé­lyektől, a botrányos megnyil­vánulásoktól. EGY HÉTTEL az amerikai elnökválasztás előtt, novem­ber 1-jén Izraelben is válasz­tanak. Itt nem köztársasági elnökre voksolnak, a közel- keleti államban ugyanis a par­lamenté a főhatalom. A kép­viselőházi erőviszonyok hatá­rozzák meg, hogy milyen ka­binet alakuljon, az alkotmány szerint ugyanis a kormánynak a törvényhozás bizalmát kell élveznie. A választás nem véletlenül tarthat számot, több szem­pontból is a világlapok kom­mentátorainak rendkívüli ér­deklődésére. A legutóbbi vok­solás eredményeként ugyanis egyfajta holtpont alakult ki a Samir vezette Likud Szövet­ség és a Peresz által irányí­tott Munkapárt között. így a két parlamenti csoport csak­nem egyenlő számú lett. Ilyen körülmények között két lehetőség kínálkozott. Vagy új parlamenti választást ír­nak ki, s jó eséllyel megis­métlődik a patthelyzet, vagy a két párt megpróbál meg­egyezni a hatalom megosztá­sában. Az a salamoni döntés született, hogy a ciklust két részre osztják. Az első sza­kaszban Peresz lesz a minisz­terelnök és Samir a külügy­miniszter, majd szerepkö­rök megcserélődnek. Érthető tehát ezek után, hogy az ér­deklődés annak is szól, hogy sikerült-e az elmúlt eszten­dőkben ezt a patthelyzetet megszüntetni. Ami azonban sokkal izgal­masabb. a mostani választási hadjárat olyan körülmények között zajlik le Izraelben, amikor a megszállt területe­iken immár tíz és fél hónap óta felkelésszerű helyzet ural­kodik. Ciszjordánia és Gáza a soha meg nem alakult palesz­i JEGYZET A FŐBIZOTTSÁG MIATT tin független állam részei lettek volna. Ami a Jordán folyótól nyugatra eső terüle­teket illeti, ezeket az első arab—izraeli háború idején Jordánia, Gázát pedig Egyip­tom foglalta el. Majd 1967 után az akkori júniusi hábo­rú következményeként, ezek a területek izraeli megszállás alá kerültek. ENSZ-határo- zattervezetek. javaslatok egész sora sürgette a területek iz­raeli kiürítését, majd később azt. hogy itt alakítsák meg. a nép önrendelkezési jogának érvényesítésével, a független palesztin államot. Az izraeli kormányok azonban az erő­szakos beolvasztás politikájá­nak útiára léptek. Mivei a megszállt területek lakossá­gának túlnyomó többsége arab, katonai segédlettel iz­raeli településeket hoztak lét­re. hogy megkezdjék az et­nikai összetétel fokozatos megváltoztatását és jogcímet formáljanak Ciszjordánia és Gáza beolvasztására Izrael ál­lamba. MEGVOLT PERSZE mind­erre a történelmi magyarázat is. Valaha Ciszjordánia — is­mételgették — Júdea és Szá­mária néven a zsidó király­sághoz tartozott. így tulajdon­képpen a „történelmi helyzet” állt helyre, amikor a háborúk során ezek „visszakerültek” most Izrael államba. Ennek megfelelően az ott élő arab lakosság legfeljebb arra szá­míthat, hogy Izrael államon belül valamilyen korlátozott autonómiát kaphat. A tavaly december közepe óta tartó tüntetések és sztráj­kok a megszállt területeken, az egész világ figyelmét rá­irányították az ottani lakosság jogfosztöttságára és arra. hogy az izraeli hatóságok minden megmozdulást terrorral akar­nak elfojtani. Szinte minden­napossá vált. hogy a katonák sortüzet adnak le, s ezek után halottak, sebesültek marad­nak az utcákon. Tegnap, ked­den egy tömegtüntetés során újabb palesztin fiatalt lőt­tek agyon, s ezzel immár 281-re emelkedett a tíz és fél hónap alatt meggyilkolt tün­tetők száma. így nem meglepő, ha a megszállt területeken kiala­kult helyzet és e vidékek jö­vőjének ügye a választási hadjárat egyik főkérdésévé vált. Samir Likud Szövetsége úgy próbálja feltüntetni a tör­ténteket. hogy mindaz, ami Júdeábán és Szamáriában (Ciszjordániában) történik, „külső ügynökök” által ki­robbantott eseménysorozat, s a tömegtüntetésekben rész­vevők tulajdonképpen „áldo­zatai” a „külső feibújtóknak”. A miniszterelnök továbbra is fegyverrel akarja „pacifikál- ni” a megszállt területeket, s a választási nagygyűléseken fenyegetések egész sorát in­tézi címükre. Vasárnap este például kijelentette, hogy ha az arabok ..lőfegyverekhez fo­lyamodnak. nem marad közü­lük sem menekült, sem túl­élő”. SAMIR TOVÁBBRA SEM akar hallani a közel-keleti problémát rendező nemzetkö­zi értekezletről, s arról külö­nösen nem, hogy a PFSZ tár­gyalópartner legyen. Arafat mozgalmát továbbra is „ter­roristának” igyekszik feltün­tetni. A kormánykörök, hogy az izraeli közvéleményben megmaradjon ez a hamis kép a választások előtt, megaka­dályozták, hogy a televízió­ban, első ízben Izrael történe­tében. bemutassanak a PFSZ vezetőjével készült néhánv- perces interjút A felvételt a választási kampány keretében, a baloldali ellenzékhez tarto­zó „Haladó lista a békéért” nevű mozgalom készítette. Arafat ebben a megnyilatko­zásában egvértelműen leszö­gezte. hogy a PFSZ elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 242. és 338. számú hatá­rozatát. Ezekben szó van ar­ról. hogv elismerik a térség valamennyi államának (így Izraelnek! a létezéshez és fej­lődéshez Való jogát. A kor­mányzat a választási főbizott­ságot. hívta segítségül a betil­tó határozat meghozatalára. Mivel a tv-interjú tervezett bemutatásának híre kiszivár­gott, a világlapok első olda­laikon harangozták be. De a szenzáció elmaradt. Peresz Munkapártja rugal­masabb magatartást ígér, ha megnyeri a választást. A kül­ügyminiszter arról beszél, hogy ha „helyreáll a nyuga­lom” Ciszjordániában, akkor 3-6 hónappal azután pártja „lehetővé tenné a paleszti­noknak. hogy megválasszák azokat a képviselőiket, akik­kel az izraeli kormány tár­gyalásokat kezdhet.” Ezután ideiglenes egyezség következ­ne, amelyről Izraelben nép­szavazást rendeznének. Mind­ez meglehetősen homályos, és úav tűnik, hogy Peresz. aki síkraszállt nemzetközi konfe­rencia megtartása mellett, in­kább valamiféle Izraelen be­lüli autonómiát kíván adni a palesztinoknak, s nem a meg­szállt területek kiürítésére gondol. Egy bizonyos, hogv a PFSZ-t. kizárta minden álta­la elképzelt rendezésből azon a címen, hogy az „terrorista szervezet”, s hogy nem ismeri el Izrael államot... PERESZNEK és a Munka­párt más vezetőinek ezek a nyilatkozatai tiltakozást kel- tettet? Samir Likud Szövetsé­gének berkeiben. Hevesen bí­rálják a külügyminisztert, s azzal akarnak szélsőséges terrorista politikai vonalukhoz híveket toborozni a választók körében, hogv úiabb háború rémét festik a falra arra az esetre, ha a jövendő kormány netán tárgyalásokba bocsát­kozna a palesztinokkal vagy beleegvezne a nemzetközi kon­ferenciába November t-jén maid a szavazásnál kiderül, hogv mennyire volt sikeres ez a korteskedés. Árkus István

Next

/
Thumbnails
Contents