Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

2 Arrian 1988. OKTOBER 15., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Hangsúlyeltolódás Európa felé Jó hírnek tartják a szovjet—francia csúcs diplomácia felújítását Nagy várakozás előzi meg a JKSZ Központi Bizottságának ülését A második televíziós-párbaj Bush választási esélyeit növelte Általános PILLANATKÉP A közelgő november 8-i el­nökválasztás miatt az Egyesült Államok immár teljesen befe­lé fordult, s eljött az az idő­szak, amikor minden ügyet a korteshadjáratoknak rendelnek alá. De a választás után is jó ideig „takaréklángon” lesz az amerikai külpolitika. Hiszen Reagan jelenlegi elnök min­denképpen átadja helyét a wa­shingtoni Fehér Házban, s akár Bush, akár Dukakis lesz az elkövetkező négy esztendő­ben az amerikai végrehajtó hatalom legfőbb gyakorlója, január 20-ig, a választást kö­vető két és fél hónapban, az ügyek átadása zajlik, és a sze­mélyi változásokat készítik elő a kormány vezető tisztségei­ben. S jövő év január közepé­től, az új elnök hivatalos beik­tatásától is el kell telnie egy­fajta „bejáratást időnek” — ahogyan kommentátorok fo­galmaznak —, amíg a kor­mányzat teljes fordulatszámra kapcsolhat a világpolitikában. Az, hogy kit választanak majd november 8-án az Egye­sült Államok elnökének, ez az ország belügye. Éppen ezért a világpolitikában döntő szere­pet játszó hatalmak most nem sürgetnek olyan döntéseket, amelyek befolyásolnák a kam­pányt, sőt tudomásul veszik, hogy az amerikai politika jövő év januárjáig belső ügyek felé fprdul. Ez azonban nem lehet oka annak, hogy teljesen egy­fajta várakozó álláspontra he­lyezkedjenek és szüneteltessék saját diplomáciai tevékenysé­güket. Éppen ellenkezőleg! Ügy értékelik, hogy ezt az időszakot ki kell használni ar­ra, hogy Európa nagyobb fi­gyelmet fordítson önmagára, s diplomáciai erőfeszítést te­gyen közös álláspontok kidol­gozására, a vitás kérdések kompromisszumos megoldásá­ra. Ezt a törekvést tükrözték Sevardnadze szovjet külügy­miniszter e héten lezajlott pá­rizsi tárgyalásai. MOSZKVA ÉS PÁRIZS RENDSZERES KAPCSO­LATAI Emlékezetes, hogy a szovjet —francia viszony korábban „kivételezett” volt, s a két ha­talom legmagasabb szintű ve­zetői még olyan időszakokban is rendszeresen véleményt cseréltek, amikor pedig a hi­degháborús szelek voltak az uralkodók a világpolitikában. A csúcstalálkozók e rendsze­rességének gyakorlata azonban az elmúlt időkben megszűnt. Hanyatlott a kétoldalú kap­csolat, és nemzetközi kérdé­sekben a francia vezetés nem­egyszer akadályozta, hogy olyan kompromisszumok jöj­jenek létre, amelyekre más nyugati hatalmak, így az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- ■nia kormánykörei már hajlan­dóságot mutatnak. Így történt például a vegyi fegyverek ti­lalmára és a készletek meg­semmisítésére vonatkozó szov­jet javaslat ügyében, vagy, hogy Moszkva lehessen ven­déglátója az emberi jogok kérdéséről megrendezendő nemzetközi konferenciának. A jelzés Párizs álláspontjá­nak megváltozásáról abból a beszédből érkezett, amelyet Mitterrand francia elnök mon­dott el az ENSZ-közgyűlés ál­talános vitájában. Kitűnt, hogy „van fantázia” abban, ha fel­gyorsítják a kétoldalú eszme­cseréket a vitás kérdések kompromisszumos megoldásá­ra. Így került sor Eduard Se­vardnadze e heti párizsi hiva­talos látogatására. A szovjet külügyminiszter látogatása során Párizsban is­mét nyomatékosan kifejtették, hogy ezután már hajlandóak beleegyezni abba, hogy meg­semmisítsék vegyifegyver-' készleteiket. Korábban ugyan­is ragaszkodtak ahhoz, hogy „minden eshetőségre készen” bizonyos „biztonsági tartalé­kok” egy eljövendő egyezmény megkötése után is Franciaor­szág birtokában maradjanak. Sőt, Párizs most, hogy jószán­dékát kihangsúlyozza, késznek mutatkozott arra, hogy a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi tanácskozást a francia fővárosban rendezzék meg a jövő év januárjában. A Mitterrand-kormányzat azonban általában is pozíciót változtatott a leszerelés egész tematikájának kérdésében. Ko­rábban meglehetősen kétkedő francia hivatalos megnyilat­kozások hangzottak el a fegy­verzetcsökkentésről. Most vi­szont átfogó konzultációt sike­rült folytatni a hagyományos fegyverzet és a haderők ügyé­ben. A két külügyminiszter véleménye egyezett például arról, hogy a mostani bécsi utóértekezleten sikerült eléggé megtisztítani a terepet ahhoz, hogy e tanácskozás folyomá­nyaként összehívhassák a ha­gyományos fegyverzet csök­kentéséről való tárgyalásokat. Sevardnadze párizsi megbe­szélésein bizonyságot adott ar­ról is, hogy a Szovjetunió mily rendkívüli rugalmasságot ta­núsít ebben a kérdésben. Be­leegyezett például abba, hogy a védelmi rendeltetésű légierő is beletartozhasson a csökkentés körébe. Korábban ugyanis Moszkva ragaszkodott ennek kizárásához a megvitatandó té­mákból és ez lényeges akadály volt á tárgyalásokhoz vezető úton. Franciaország — mint Se­vardnadze párizsi tárgyalásai tükrözték — kész támogatni azt a szovjet indítványt, hogy a mostani bécsi utótalálkozó másik folyományaként sorra kerülő, humanitárius kérdé­sekkel foglalkozó találkozót Moszkvában rendezzék meg. Ezek után nem volt meglepő a bejelentés, hogy Mitterrand elnök novemberben a Szov­jetunióba látogat. Utazását úgy időzítik, hogy jelen lehes­sen Bajkonurban, amikor egy szovjet—francia űrhajós páros útnak indul majd a Mir űr­állomás felé. A francia állam­fő látogatását Mihail Gorba­csov 1989 elején viszonozni fogja, s mint közölték, a fran­cia—szovjet csúcsszintű esz­mecsere a jövőben úgy, mint korábban, rendszeres lesz. FESZÜLT HELYZET JUGOSZLÁVIÁBAN Déli szomszédunk nagyváro­sainak utcáin a hét közepétől nincsenek tíz-, százezres tün­tető tömegek, de a helyzet to­vábbra is feszült, kiélezett. A szövetségi állam több köztár­saságában is üléseztek a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének különböző szintű vezető testületéi, hogy előkészítsék a hétfőre összehívott központi bizottsági plénumot. Ezeken a rendkívül polémikus hang­nemben lezajlott előtanácsko- zásokon ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a legkritikusabb konfliktusforrás változatlanul a koszovói helyzet, de kitűnt, hogy Szlovénia és Szerbia ve­zetői között is jelentős nézet­eltérések alakultak ki. A jugoszláv sajtó a legna­gyobb figyelmet Stipe Suvar, a JKSZ KB elnöksége elnöké­nek Koszovo székhelyén tett látogatására és a tartomány legfelsőbb szintű vezetése együttes ülésén elhangzott megnyilatkozására fordította. Suvar felszólította a koszovói vezetést, hogy mentse fel fe­lelőtlen tisztségviselőit, s fel­hívta a figyelmet, hogy Koszo­vóban mindinkább tapasztal­hatók szocialistaellenes, sőt, ellenforradalmi tendenciák. Elítélte azt, hogy a kilencven százalékban albán nemzetiségű tartományból megpróbálják el­üldözni a tízszázaléknyi szerb lakosságot. A JKSZ elnökségé­nek elnöke ugyanakkor bírálta Szerbia egyes vezetőinek túl­zott nacionalizmusát is, ami­kor önkényesen követelik a párt szervezeti szabályzatának megsértésével egyes koszovói vezetők eltávolítását. Kommentátorok szerint ez a bírálat elsősorban Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommu­nisták Szövetségének vezetője címére szólt. Az utóbbi időben több más kritika is érte, mert az ő nemegyszer túlfűtött megnyilatkozásainak tulajdo­nítják, hogy szerbek tízezrei mentek ki az utcákra, s ren­deztek heves nacionalista tün­tetéseket. Ezt fejtette ki Milan Kucsan, Szlovénia Kommunis­ta Szövetségének vezetője is, aki arra figyelmeztetett egyes szerb vezetőket, hogy „veszé­lyes a nacionalizmus tüzével játszani”, s arra is gondolni kell, hogy „mi marad a tűz után”. A JKSZ hétfőn kezdődő KB- plénumán heves vitákat vár­nak a kibontakozás ügyében, és arra számítanak, hogy a testületek vezetésében több személyi változásra kerül majd sor. AZ ELŐNY: AZ ALELNÖKNÉL Az amerikaiak a jövő kedd- hez három hét múlva szavaz­nak arról, hogy a republikánus párti Bush, jelenlegi alelnök, vagy a demokrata párti Du­kakis, massachusettsi kor­mányzó legyen-e az elkövet­kező négy esztendőre az Egye­sült Államok elnöke. Amíg Bush a választási kampány első meneteiben túlságosan is „Reagan árnyékában” volt mint alelnök, Dukakis vezeté­sét mutatták ki a versengés­ben a közvélemény-kutatások. Azután a helyzet megfordult, s hosszabb ideje már az alel­nök 4-5 százalékos fölényét jelzik. Tekintve azonban, hogy az Egyesült Államokban köz­vetett a választási rendszer s a jelöltnek az elektorok többsé­gét kell megszereznie, a való­ságban nem ilyen szoros a verseny. A szabály ugyanis az, hogy amelyik jelölt valamelyik államban megkapja a többségi szavazatot, az állam ezzel valamennyi elektorának tá­mogatását is megszerzi. A győ­zelemhez 270 elektori szavazat szükséges, s a közvélemény­kutatások szerint, ha október elején tartották volna a vá­lasztást, Bush 310 elektori voksot szerzett volna meg. így érthető, hogy Dukakis tábora szinte mindent az „utolsó lapra”, a csütörtök esti második televíziós vitára tett fel. A két elnökjelöltnek kije­lölt vezetőnek újságírók kérdé­seire kellett válaszokat adnia a televízió sokmilliós nézőtábora előtt. Űj elemek nem szerepel­tek egyik megnyilatkozásban sem. A massachusettsi kor­mányzó újra a katonai költ­ségek bizonyos megnyirbálásá­ról beszélt, de hangsúlyozta, hogy a hagyományos fegyver­zetet jelentősen fejleszteni kí­vánja. Bush pedig az „erő helyzetéből” való tárgyalások folytatását hangsúlyozta. Bush jól szerepelt a közvé­lemény-kutatások szerint, s Dukakis is jobb benyomást tett a nézőkben, mint a ko­rábbi tv-párbajnál. Ez azonban amerikai kommentátorok sze­rint nem volt elegendő, s a vi­ta után Bush előnye fennma­radt, sőt enyhén növekedett. Igaz, teszik hozzá: november 8-ig még több mint három hét van hátra, de ezalatt aligha változnak a dolgok, hacsak valamilyen teljesen váratlan esemény nem történik... Árkus István Megerősödött a kölcsönös függési viszony Horn Gyula felszólalása y Dr. Horn Gyula külügyminisztérium! államtitkár pénteken ^ felszólalt az ENSZ-közgyűlés nemzetközi gazdasági együtt- ó működéssel foglalkozó bizottságában, ahol megállapította, hogy X a világgazdaság olyan gyorsuló változásokkal teli periódusba X érkezett, amely minőségileg új viszonyokat és követelménye- X két állított a nemzetközi gazdasági együttműködés elé. A tudományos és műszaki haladás legújabb vívmányai, a termelés nemzetközivé vá­lása, a globális problémák sú­lyosbodása megerősítette a nemzetközi közösségen belüli kölcsönös függőségi viszonyo­kat. A világpolitikában a kon­frontációt egyre inkább a partneri kapcsolatok kialakítá­sát célzó törekvések váltják fél. A nemzeti, a nemzetek közötti, illetve nemzetközi in­tézmények síkján jelentkező világgazdasági kihívással szemben a gazdasági kapcso­latokban is az egymásrautalt­ság felméréséből fakadó új­szerű megközelítés szükséges, a kompromisszumkészség, a szerződéses kapcsolatok jóhi­szemű teljesítése, a kölcsönös felelősség elismerése és válla­lása, az egyenjogúság és a kölcsönös érdekeltség érvé­nyesítése alapján. Horn Gyula felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az álla­moknak foglalkozniuk kell a nemzetközi intézmények, az ENSZ és szakosított szerveze­tei szerepének és helyének reális értékelésével is. Elsőrendű fontosságú a nem­zeti, regionális és globális ér­dekek összhangba hozása. Erő­a Az afganisztáni rendezést X célzó genfi afgán—pakisztáni 7 megállapodás sorozatos meg- 4 sértése miatt pénteken a szov- X jet külügyminisztériumba ké- X rették Pakisztán moszkvai X nagykövetét. A diplomatának Igor Roga- csov ikülügyrhiniszter-ihelyet- ttes fejtette ki az ezzel kap­csolatos szovjet álláspontot. Rogacsov tényekre támaszkod­va külön is felhívta a nagy­követ figyelmét arra, hogy Pakisztán területén továbbra is lehetőséget nyújt az úgy­nevezett afgán ideiglenes kor­mány Afganisztán elleni te­vékenységéhez. A szovjet külügyminiszter- hélyettes egyúttal „nem helyt­állónak” nevezte a pakisztáni kormány azon nyilatkozatait, amelyek szerint nincs tudo­mása az „ideiglenes kormány” pakisztáni területen való mű­ködéséről. A nagykövet kö­zölte, hogy haladéktalanul to­vábbítja Iszlámábádba a szov­jet üzenetet. Az afganisztáni kérdésben tett újabb szovjet diplomá­ciai lépéssel összefüggésben moszkvai megfigyelők két fontos körülményre hívják fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy csütörtökön a szovjet külügyi szóvivő, mintegy fi­gyelmeztetésként újólag meg­erősítette : az afganisztáni szovjet csapatkivonás első sza­kasza befejeződött, a második pedig egyelőre nem kezdődött meg. Másrészt arra a moszk­r A lengyel parlament pénte- í ken jóváhagyta a Mieczyslaw y Rakowski miniszterelnök által / csütörtökön beterjesztett kor- í mányprogramot és az új ka- z binet összetételét. A reformok következetes megvalósítása mellett síkra- szálló programot és a fiatal, reformpárti gazdasági szak­emberek bevonásával megújí­tott kormányt a szejm egy el­lenszavazattal fogadta el. Az új kormánynak be kell bizo­nyítania, hogy a reformokat sikerre lehet vinni, és hogy összhangban vannak a lakos­ság érdekeivel — hangsúlyozta Rakowski a parlamenti ülés után tartott kormányfői sajtó- értekezletén. Kérdésekre válaszolva ki­fejtette: a demokratizálás nem szűkíthető le arra a kérdésre, hogy megújítják-e a Szolida­ritás nevű ellenzéki tömörü­lés működési engedélyét. A síteni kell a nemzetközi szer­vezetek gazdasági, kereske­delmi, pénzügyi-valutáris és környezetvédelmi folyamato­kat előrejelző funkcióit és meg kell teremteni a konflik­tusok jelzésére, kezelésére és megoldására szolgáló feltétel­7 A szovjet—olasz viszony erö- j teljes fejlesztése, ezen belül í is a gazdasági együttműködés V. erősítése volt a központi té- mája Mihail Gorbacsov és Ci- j riaco De Mita pénteken meg­4 tartott második moszkvai K megbeszélésének. Az eszme- j cserén, amelyet ezúttal a j Kreml Katalin-termében tar- 6 tottak, részt vett Nyikolaj í Rizskov miniszterelnök, vala- j mint a két külügyminiszter 5 és más politikusok. Az SZKP KB főtitkára és az olasz kormányfő — aki csütörtökön este érkezett hi­vatalos látogatásra a Szovjet­unióba és közvetlenül megér­kezése után már tárgyalt a szovjet vezetővel — külön ki­emelte, hogy a 'két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok vai döntésre, hogy a genfi af­gán—pakisztáni megállapodás tető'alá hozásában elévülhe­tetlen érdemeket szerzett Julij Voroncov első külügyminisz­ter-helyettest nevezték ki a Szovjetunió új kabuli nagy­y Richard von Weizsäcker, az y NSZK szövetségi elnöke pén- í teken súlyos aggodalmának í és megütközésének adott han- z got a Romániában elöirány- y zott településrendezési tervek j miatt, s felszólította a román í kormányt, hogy viszgálja fe- V, lül a tervezett intézkedéseket. A nyugatnémet államfő ab­ból az alkalomból szólt az NSZK-ban is általános nyug­talansággal figyelt problémá­ról, hogy Mario Soares por­tugál elnök társaságában a keleti-tengeri Lübeck-Trave- mündében részt vett azon a nagygyűlésen, amelyet a falu­si élettér javára indított nyu­gat-európai mozgalom befeje­zése alkalmából tartottak. A mozgalmat az Európa Tanács indította. — Mindannyian közös fele­lősséggel tartozunk azért, — mondotta az elnök —, hogy megőrizzük életünk természe­tes alapjait, kultúránk erede­kormány és az ellenzék kö­zött jövő héten kezdődő ke­rékasztal-tárgyalásokról szól­va Rakowski azt emelte ki, hogy a hatalom ezt nem te­kinti arra szolgáló eszköznes, hogy a figyelmet-eltereljék a belső problémákról. ; — A helyzet alapos elem­zésé után javasoltuk ezeket1 a megbeszéléseket. Az ellenzék­hez való viszonyunk kialakí­tásában figyelembe vesszük a lengyel társadalom és a szo­cialista közösségben végbeme­nő változásokat — mondta. A kormányfő reményét fe­jezte ki, hogy a katolikus egy­ház a szocializmust valósan létező rendszerként ismeri el és megkeresi benne az őt meg­illető helyet. Az állam és az egyház együttműködése az egész nép számára előnyös — mutatott rá Rakowski. rendszert. Az ENSZ-ben is a munkamódszerek korszerűsí­tésére, az intézményrendszer reformjára van szükség. Meg kell tisztítani a napirendeket a jelen kor követelményeivel összhangban nem álló, hosszú évek óta terméketlen vitákat kiváltó témáktól. Korszerűsíte­ni kell a döntéshozatali me­chanizmust és vissza kell ál­lítani az ENSZ határozatainak súlyát. meghatározó jelentőségűek a szovjet—olasz kapcsolatrend­szer egésze szempontjából és ebben fontos szerepet töltenek be a nagyszabású, hosszú táv­ra szóló vállalatközi megálla­podások. (Olaszország a Szov­jetunió harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere.) Mi­hail Gorbacsov kezdeményez­te, hogy a két ország válla­latai kezdjenek együttműkö­dést harmadik országok pia­cain is. A főtitkár egyúttal szóvá tette, hogy Olaszország­ban — más nyugati államok­hoz hasonlóan — ma még szá­mos korlátozás hátráltatja a Szovjetunióval kiépített ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatok fejlesztését. Mihail Gorbacsov felvetette annak szükségességét, hogy a két ország alakítson ki kap­csolatokat katonai téren is, mert ez nagymértékben elő­segítené a két ország közötti bizalom erősödését. Figyelmet érdemel, hogy a két vezető megvitatta a terrorizmussal és a bűnözéssel kapcsolatos együttműködés -kérdését is. A megbeszélés után a Kreml­ben szovjet—olasz 1 együttmű­ködési dokumentumokat írtak alá. tét és sokszínűségét. Ettől el­választhatatlan az emberről, az emberi méltóságról, az em­ber jogairól és felelősségéről alkotott felfogásunk is. — Ez az örökség azonban nem kizárólagos birtoka sem a Nyugatnak, sem a Keletnek, hanem a kulturális csere ré­vén a kölcsönös gyarapodást szolgáló közös érték. Ezért követjük nagy aggodalommal és megütközéssel, hogy Ro­mániában a következő évek­ben falvak ezreit akarják át­adni az enyészetnek. — A városi és a falusi élet­viszonyoknak e program cél­jaként meghirdetett kiegyen­lítése elérhetetlen oly módon, hogy egyszerűen felszámolják az ember életviteléhez szüksé­ges alapokat. Ezért kérem a román kormányt, hogy vizs­gálja felül a tervezett intéz­kedéseket — jelentette ki be­szédében Richard von Weiz­säcker. H C S A K R Ö VID 7ÍT7.U PRÁGÁBAN tárgyal John Whitehead amerikai külügymi­niszter-helyettes. Whitehead pénteken érkezett háromnapos látogatásra a csehszlovák fő­városba. Pénteken találkozott Jaromir Johanes. csehszlovák külügyminiszterrel. A tárgya­lásokról csak annyit közöltéi, hogy a kétoldalú kapcsolatok­ról, illetve néhány időszerű nemzetközi kérdésről volt szó. TIZENNÉGY ÖRA eltel­tével kiszabadult fogságából pénteken Edwin Culp Verac- ruzi amerikai konzul és annak titkárnője, akiket egy mexikói férfi tartott fogságban. AZ EGÉSZSÉGÜGYI világ- szervezet (WHO) pénteken Genfben közzétett jelentése szerint egy év alatt 100 száza­lékkal növekedett az AIDS- betegek száma Európában. 1987 júniusában 7417, 1988 jú­niusban pedig már 14 299 ese­tet tartottak nyilván. Üzenet az iszlámúbcdi vezetőknek Újabb diplomám lépések A lengyel pertinent jóváhagyta az új kabinetet A reformok magvalósítása Gorbacsov és De Mita megbeszélései Szovjet—olasz együttműködés követeve. A bonni elnök felhívása a román kormányhoz A program felülvizsgálatáért

Next

/
Thumbnails
Contents