Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
2 Arrian 1988. OKTOBER 15., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Hangsúlyeltolódás Európa felé Jó hírnek tartják a szovjet—francia csúcs diplomácia felújítását Nagy várakozás előzi meg a JKSZ Központi Bizottságának ülését A második televíziós-párbaj Bush választási esélyeit növelte Általános PILLANATKÉP A közelgő november 8-i elnökválasztás miatt az Egyesült Államok immár teljesen befelé fordult, s eljött az az időszak, amikor minden ügyet a korteshadjáratoknak rendelnek alá. De a választás után is jó ideig „takaréklángon” lesz az amerikai külpolitika. Hiszen Reagan jelenlegi elnök mindenképpen átadja helyét a washingtoni Fehér Házban, s akár Bush, akár Dukakis lesz az elkövetkező négy esztendőben az amerikai végrehajtó hatalom legfőbb gyakorlója, január 20-ig, a választást követő két és fél hónapban, az ügyek átadása zajlik, és a személyi változásokat készítik elő a kormány vezető tisztségeiben. S jövő év január közepétől, az új elnök hivatalos beiktatásától is el kell telnie egyfajta „bejáratást időnek” — ahogyan kommentátorok fogalmaznak —, amíg a kormányzat teljes fordulatszámra kapcsolhat a világpolitikában. Az, hogy kit választanak majd november 8-án az Egyesült Államok elnökének, ez az ország belügye. Éppen ezért a világpolitikában döntő szerepet játszó hatalmak most nem sürgetnek olyan döntéseket, amelyek befolyásolnák a kampányt, sőt tudomásul veszik, hogy az amerikai politika jövő év januárjáig belső ügyek felé fprdul. Ez azonban nem lehet oka annak, hogy teljesen egyfajta várakozó álláspontra helyezkedjenek és szüneteltessék saját diplomáciai tevékenységüket. Éppen ellenkezőleg! Ügy értékelik, hogy ezt az időszakot ki kell használni arra, hogy Európa nagyobb figyelmet fordítson önmagára, s diplomáciai erőfeszítést tegyen közös álláspontok kidolgozására, a vitás kérdések kompromisszumos megoldására. Ezt a törekvést tükrözték Sevardnadze szovjet külügyminiszter e héten lezajlott párizsi tárgyalásai. MOSZKVA ÉS PÁRIZS RENDSZERES KAPCSOLATAI Emlékezetes, hogy a szovjet —francia viszony korábban „kivételezett” volt, s a két hatalom legmagasabb szintű vezetői még olyan időszakokban is rendszeresen véleményt cseréltek, amikor pedig a hidegháborús szelek voltak az uralkodók a világpolitikában. A csúcstalálkozók e rendszerességének gyakorlata azonban az elmúlt időkben megszűnt. Hanyatlott a kétoldalú kapcsolat, és nemzetközi kérdésekben a francia vezetés nemegyszer akadályozta, hogy olyan kompromisszumok jöjjenek létre, amelyekre más nyugati hatalmak, így az Egyesült Államok és Nagy-Britan- ■nia kormánykörei már hajlandóságot mutatnak. Így történt például a vegyi fegyverek tilalmára és a készletek megsemmisítésére vonatkozó szovjet javaslat ügyében, vagy, hogy Moszkva lehessen vendéglátója az emberi jogok kérdéséről megrendezendő nemzetközi konferenciának. A jelzés Párizs álláspontjának megváltozásáról abból a beszédből érkezett, amelyet Mitterrand francia elnök mondott el az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. Kitűnt, hogy „van fantázia” abban, ha felgyorsítják a kétoldalú eszmecseréket a vitás kérdések kompromisszumos megoldására. Így került sor Eduard Sevardnadze e heti párizsi hivatalos látogatására. A szovjet külügyminiszter látogatása során Párizsban ismét nyomatékosan kifejtették, hogy ezután már hajlandóak beleegyezni abba, hogy megsemmisítsék vegyifegyver-' készleteiket. Korábban ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy „minden eshetőségre készen” bizonyos „biztonsági tartalékok” egy eljövendő egyezmény megkötése után is Franciaország birtokában maradjanak. Sőt, Párizs most, hogy jószándékát kihangsúlyozza, késznek mutatkozott arra, hogy a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi tanácskozást a francia fővárosban rendezzék meg a jövő év januárjában. A Mitterrand-kormányzat azonban általában is pozíciót változtatott a leszerelés egész tematikájának kérdésében. Korábban meglehetősen kétkedő francia hivatalos megnyilatkozások hangzottak el a fegyverzetcsökkentésről. Most viszont átfogó konzultációt sikerült folytatni a hagyományos fegyverzet és a haderők ügyében. A két külügyminiszter véleménye egyezett például arról, hogy a mostani bécsi utóértekezleten sikerült eléggé megtisztítani a terepet ahhoz, hogy e tanácskozás folyományaként összehívhassák a hagyományos fegyverzet csökkentéséről való tárgyalásokat. Sevardnadze párizsi megbeszélésein bizonyságot adott arról is, hogy a Szovjetunió mily rendkívüli rugalmasságot tanúsít ebben a kérdésben. Beleegyezett például abba, hogy a védelmi rendeltetésű légierő is beletartozhasson a csökkentés körébe. Korábban ugyanis Moszkva ragaszkodott ennek kizárásához a megvitatandó témákból és ez lényeges akadály volt á tárgyalásokhoz vezető úton. Franciaország — mint Sevardnadze párizsi tárgyalásai tükrözték — kész támogatni azt a szovjet indítványt, hogy a mostani bécsi utótalálkozó másik folyományaként sorra kerülő, humanitárius kérdésekkel foglalkozó találkozót Moszkvában rendezzék meg. Ezek után nem volt meglepő a bejelentés, hogy Mitterrand elnök novemberben a Szovjetunióba látogat. Utazását úgy időzítik, hogy jelen lehessen Bajkonurban, amikor egy szovjet—francia űrhajós páros útnak indul majd a Mir űrállomás felé. A francia államfő látogatását Mihail Gorbacsov 1989 elején viszonozni fogja, s mint közölték, a francia—szovjet csúcsszintű eszmecsere a jövőben úgy, mint korábban, rendszeres lesz. FESZÜLT HELYZET JUGOSZLÁVIÁBAN Déli szomszédunk nagyvárosainak utcáin a hét közepétől nincsenek tíz-, százezres tüntető tömegek, de a helyzet továbbra is feszült, kiélezett. A szövetségi állam több köztársaságában is üléseztek a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének különböző szintű vezető testületéi, hogy előkészítsék a hétfőre összehívott központi bizottsági plénumot. Ezeken a rendkívül polémikus hangnemben lezajlott előtanácsko- zásokon ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a legkritikusabb konfliktusforrás változatlanul a koszovói helyzet, de kitűnt, hogy Szlovénia és Szerbia vezetői között is jelentős nézeteltérések alakultak ki. A jugoszláv sajtó a legnagyobb figyelmet Stipe Suvar, a JKSZ KB elnöksége elnökének Koszovo székhelyén tett látogatására és a tartomány legfelsőbb szintű vezetése együttes ülésén elhangzott megnyilatkozására fordította. Suvar felszólította a koszovói vezetést, hogy mentse fel felelőtlen tisztségviselőit, s felhívta a figyelmet, hogy Koszovóban mindinkább tapasztalhatók szocialistaellenes, sőt, ellenforradalmi tendenciák. Elítélte azt, hogy a kilencven százalékban albán nemzetiségű tartományból megpróbálják elüldözni a tízszázaléknyi szerb lakosságot. A JKSZ elnökségének elnöke ugyanakkor bírálta Szerbia egyes vezetőinek túlzott nacionalizmusát is, amikor önkényesen követelik a párt szervezeti szabályzatának megsértésével egyes koszovói vezetők eltávolítását. Kommentátorok szerint ez a bírálat elsősorban Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövetségének vezetője címére szólt. Az utóbbi időben több más kritika is érte, mert az ő nemegyszer túlfűtött megnyilatkozásainak tulajdonítják, hogy szerbek tízezrei mentek ki az utcákra, s rendeztek heves nacionalista tüntetéseket. Ezt fejtette ki Milan Kucsan, Szlovénia Kommunista Szövetségének vezetője is, aki arra figyelmeztetett egyes szerb vezetőket, hogy „veszélyes a nacionalizmus tüzével játszani”, s arra is gondolni kell, hogy „mi marad a tűz után”. A JKSZ hétfőn kezdődő KB- plénumán heves vitákat várnak a kibontakozás ügyében, és arra számítanak, hogy a testületek vezetésében több személyi változásra kerül majd sor. AZ ELŐNY: AZ ALELNÖKNÉL Az amerikaiak a jövő kedd- hez három hét múlva szavaznak arról, hogy a republikánus párti Bush, jelenlegi alelnök, vagy a demokrata párti Dukakis, massachusettsi kormányzó legyen-e az elkövetkező négy esztendőre az Egyesült Államok elnöke. Amíg Bush a választási kampány első meneteiben túlságosan is „Reagan árnyékában” volt mint alelnök, Dukakis vezetését mutatták ki a versengésben a közvélemény-kutatások. Azután a helyzet megfordult, s hosszabb ideje már az alelnök 4-5 százalékos fölényét jelzik. Tekintve azonban, hogy az Egyesült Államokban közvetett a választási rendszer s a jelöltnek az elektorok többségét kell megszereznie, a valóságban nem ilyen szoros a verseny. A szabály ugyanis az, hogy amelyik jelölt valamelyik államban megkapja a többségi szavazatot, az állam ezzel valamennyi elektorának támogatását is megszerzi. A győzelemhez 270 elektori szavazat szükséges, s a közvéleménykutatások szerint, ha október elején tartották volna a választást, Bush 310 elektori voksot szerzett volna meg. így érthető, hogy Dukakis tábora szinte mindent az „utolsó lapra”, a csütörtök esti második televíziós vitára tett fel. A két elnökjelöltnek kijelölt vezetőnek újságírók kérdéseire kellett válaszokat adnia a televízió sokmilliós nézőtábora előtt. Űj elemek nem szerepeltek egyik megnyilatkozásban sem. A massachusettsi kormányzó újra a katonai költségek bizonyos megnyirbálásáról beszélt, de hangsúlyozta, hogy a hagyományos fegyverzetet jelentősen fejleszteni kívánja. Bush pedig az „erő helyzetéből” való tárgyalások folytatását hangsúlyozta. Bush jól szerepelt a közvélemény-kutatások szerint, s Dukakis is jobb benyomást tett a nézőkben, mint a korábbi tv-párbajnál. Ez azonban amerikai kommentátorok szerint nem volt elegendő, s a vita után Bush előnye fennmaradt, sőt enyhén növekedett. Igaz, teszik hozzá: november 8-ig még több mint három hét van hátra, de ezalatt aligha változnak a dolgok, hacsak valamilyen teljesen váratlan esemény nem történik... Árkus István Megerősödött a kölcsönös függési viszony Horn Gyula felszólalása y Dr. Horn Gyula külügyminisztérium! államtitkár pénteken ^ felszólalt az ENSZ-közgyűlés nemzetközi gazdasági együtt- ó működéssel foglalkozó bizottságában, ahol megállapította, hogy X a világgazdaság olyan gyorsuló változásokkal teli periódusba X érkezett, amely minőségileg új viszonyokat és követelménye- X két állított a nemzetközi gazdasági együttműködés elé. A tudományos és műszaki haladás legújabb vívmányai, a termelés nemzetközivé válása, a globális problémák súlyosbodása megerősítette a nemzetközi közösségen belüli kölcsönös függőségi viszonyokat. A világpolitikában a konfrontációt egyre inkább a partneri kapcsolatok kialakítását célzó törekvések váltják fél. A nemzeti, a nemzetek közötti, illetve nemzetközi intézmények síkján jelentkező világgazdasági kihívással szemben a gazdasági kapcsolatokban is az egymásrautaltság felméréséből fakadó újszerű megközelítés szükséges, a kompromisszumkészség, a szerződéses kapcsolatok jóhiszemű teljesítése, a kölcsönös felelősség elismerése és vállalása, az egyenjogúság és a kölcsönös érdekeltség érvényesítése alapján. Horn Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az államoknak foglalkozniuk kell a nemzetközi intézmények, az ENSZ és szakosított szervezetei szerepének és helyének reális értékelésével is. Elsőrendű fontosságú a nemzeti, regionális és globális érdekek összhangba hozása. Erőa Az afganisztáni rendezést X célzó genfi afgán—pakisztáni 7 megállapodás sorozatos meg- 4 sértése miatt pénteken a szov- X jet külügyminisztériumba ké- X rették Pakisztán moszkvai X nagykövetét. A diplomatának Igor Roga- csov ikülügyrhiniszter-ihelyet- ttes fejtette ki az ezzel kapcsolatos szovjet álláspontot. Rogacsov tényekre támaszkodva külön is felhívta a nagykövet figyelmét arra, hogy Pakisztán területén továbbra is lehetőséget nyújt az úgynevezett afgán ideiglenes kormány Afganisztán elleni tevékenységéhez. A szovjet külügyminiszter- hélyettes egyúttal „nem helytállónak” nevezte a pakisztáni kormány azon nyilatkozatait, amelyek szerint nincs tudomása az „ideiglenes kormány” pakisztáni területen való működéséről. A nagykövet közölte, hogy haladéktalanul továbbítja Iszlámábádba a szovjet üzenetet. Az afganisztáni kérdésben tett újabb szovjet diplomáciai lépéssel összefüggésben moszkvai megfigyelők két fontos körülményre hívják fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy csütörtökön a szovjet külügyi szóvivő, mintegy figyelmeztetésként újólag megerősítette : az afganisztáni szovjet csapatkivonás első szakasza befejeződött, a második pedig egyelőre nem kezdődött meg. Másrészt arra a moszkr A lengyel parlament pénte- í ken jóváhagyta a Mieczyslaw y Rakowski miniszterelnök által / csütörtökön beterjesztett kor- í mányprogramot és az új ka- z binet összetételét. A reformok következetes megvalósítása mellett síkra- szálló programot és a fiatal, reformpárti gazdasági szakemberek bevonásával megújított kormányt a szejm egy ellenszavazattal fogadta el. Az új kormánynak be kell bizonyítania, hogy a reformokat sikerre lehet vinni, és hogy összhangban vannak a lakosság érdekeivel — hangsúlyozta Rakowski a parlamenti ülés után tartott kormányfői sajtó- értekezletén. Kérdésekre válaszolva kifejtette: a demokratizálás nem szűkíthető le arra a kérdésre, hogy megújítják-e a Szolidaritás nevű ellenzéki tömörülés működési engedélyét. A síteni kell a nemzetközi szervezetek gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi-valutáris és környezetvédelmi folyamatokat előrejelző funkcióit és meg kell teremteni a konfliktusok jelzésére, kezelésére és megoldására szolgáló feltétel7 A szovjet—olasz viszony erö- j teljes fejlesztése, ezen belül í is a gazdasági együttműködés V. erősítése volt a központi té- mája Mihail Gorbacsov és Ci- j riaco De Mita pénteken meg4 tartott második moszkvai K megbeszélésének. Az eszme- j cserén, amelyet ezúttal a j Kreml Katalin-termében tar- 6 tottak, részt vett Nyikolaj í Rizskov miniszterelnök, vala- j mint a két külügyminiszter 5 és más politikusok. Az SZKP KB főtitkára és az olasz kormányfő — aki csütörtökön este érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba és közvetlenül megérkezése után már tárgyalt a szovjet vezetővel — külön kiemelte, hogy a 'két ország közötti gazdasági kapcsolatok vai döntésre, hogy a genfi afgán—pakisztáni megállapodás tető'alá hozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Julij Voroncov első külügyminiszter-helyettest nevezték ki a Szovjetunió új kabuli nagyy Richard von Weizsäcker, az y NSZK szövetségi elnöke pén- í teken súlyos aggodalmának í és megütközésének adott han- z got a Romániában elöirány- y zott településrendezési tervek j miatt, s felszólította a román í kormányt, hogy viszgálja fe- V, lül a tervezett intézkedéseket. A nyugatnémet államfő abból az alkalomból szólt az NSZK-ban is általános nyugtalansággal figyelt problémáról, hogy Mario Soares portugál elnök társaságában a keleti-tengeri Lübeck-Trave- mündében részt vett azon a nagygyűlésen, amelyet a falusi élettér javára indított nyugat-európai mozgalom befejezése alkalmából tartottak. A mozgalmat az Európa Tanács indította. — Mindannyian közös felelősséggel tartozunk azért, — mondotta az elnök —, hogy megőrizzük életünk természetes alapjait, kultúránk eredekormány és az ellenzék között jövő héten kezdődő kerékasztal-tárgyalásokról szólva Rakowski azt emelte ki, hogy a hatalom ezt nem tekinti arra szolgáló eszköznes, hogy a figyelmet-eltereljék a belső problémákról. ; — A helyzet alapos elemzésé után javasoltuk ezeket1 a megbeszéléseket. Az ellenzékhez való viszonyunk kialakításában figyelembe vesszük a lengyel társadalom és a szocialista közösségben végbemenő változásokat — mondta. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a katolikus egyház a szocializmust valósan létező rendszerként ismeri el és megkeresi benne az őt megillető helyet. Az állam és az egyház együttműködése az egész nép számára előnyös — mutatott rá Rakowski. rendszert. Az ENSZ-ben is a munkamódszerek korszerűsítésére, az intézményrendszer reformjára van szükség. Meg kell tisztítani a napirendeket a jelen kor követelményeivel összhangban nem álló, hosszú évek óta terméketlen vitákat kiváltó témáktól. Korszerűsíteni kell a döntéshozatali mechanizmust és vissza kell állítani az ENSZ határozatainak súlyát. meghatározó jelentőségűek a szovjet—olasz kapcsolatrendszer egésze szempontjából és ebben fontos szerepet töltenek be a nagyszabású, hosszú távra szóló vállalatközi megállapodások. (Olaszország a Szovjetunió harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere.) Mihail Gorbacsov kezdeményezte, hogy a két ország vállalatai kezdjenek együttműködést harmadik országok piacain is. A főtitkár egyúttal szóvá tette, hogy Olaszországban — más nyugati államokhoz hasonlóan — ma még számos korlátozás hátráltatja a Szovjetunióval kiépített kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Mihail Gorbacsov felvetette annak szükségességét, hogy a két ország alakítson ki kapcsolatokat katonai téren is, mert ez nagymértékben elősegítené a két ország közötti bizalom erősödését. Figyelmet érdemel, hogy a két vezető megvitatta a terrorizmussal és a bűnözéssel kapcsolatos együttműködés -kérdését is. A megbeszélés után a Kremlben szovjet—olasz 1 együttműködési dokumentumokat írtak alá. tét és sokszínűségét. Ettől elválaszthatatlan az emberről, az emberi méltóságról, az ember jogairól és felelősségéről alkotott felfogásunk is. — Ez az örökség azonban nem kizárólagos birtoka sem a Nyugatnak, sem a Keletnek, hanem a kulturális csere révén a kölcsönös gyarapodást szolgáló közös érték. Ezért követjük nagy aggodalommal és megütközéssel, hogy Romániában a következő években falvak ezreit akarják átadni az enyészetnek. — A városi és a falusi életviszonyoknak e program céljaként meghirdetett kiegyenlítése elérhetetlen oly módon, hogy egyszerűen felszámolják az ember életviteléhez szükséges alapokat. Ezért kérem a román kormányt, hogy vizsgálja felül a tervezett intézkedéseket — jelentette ki beszédében Richard von Weizsäcker. H C S A K R Ö VID 7ÍT7.U PRÁGÁBAN tárgyal John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes. Whitehead pénteken érkezett háromnapos látogatásra a csehszlovák fővárosba. Pénteken találkozott Jaromir Johanes. csehszlovák külügyminiszterrel. A tárgyalásokról csak annyit közöltéi, hogy a kétoldalú kapcsolatokról, illetve néhány időszerű nemzetközi kérdésről volt szó. TIZENNÉGY ÖRA elteltével kiszabadult fogságából pénteken Edwin Culp Verac- ruzi amerikai konzul és annak titkárnője, akiket egy mexikói férfi tartott fogságban. AZ EGÉSZSÉGÜGYI világ- szervezet (WHO) pénteken Genfben közzétett jelentése szerint egy év alatt 100 százalékkal növekedett az AIDS- betegek száma Európában. 1987 júniusában 7417, 1988 júniusban pedig már 14 299 esetet tartottak nyilván. Üzenet az iszlámúbcdi vezetőknek Újabb diplomám lépések A lengyel pertinent jóváhagyta az új kabinetet A reformok magvalósítása Gorbacsov és De Mita megbeszélései Szovjet—olasz együttműködés követeve. A bonni elnök felhívása a román kormányhoz A program felülvizsgálatáért
