Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
2 ^ß&fap 1988. OKTOBER 13., CSÜTÖRTÖK A két külügyminiszter sajtóértekezlete a látogatás után Sevardnadze elutazott Párizsból Hat új miniszter a csehszlovák kormányban A személyi változásokról Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kormánya tenngatásáról biztosította az BNSZ Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szerepének és jövőjének új meghatározására vonatkozó főigazgatói javaslatot. Sevardnadze az UNESCO történetében az első szovjet külügyminiszterként mondott beszédet a szervezet párizsi székházában. Javasolta, hogy az UNESCO állítson össze nemzetközi tudóscsoportot, amely békés célú űrkutatással foglalkozhatna a kraszno- jarszki radarállomáson. Ezzel megismételte Mihail Goroa- csovnak, az SZKP KB főtitkárának hasonló értelmű javaslatát, amellyel az amerikai gyanúsításokra, az ABM-szer- ződés megszegésére válaszul felajánlotta a világ tudósainak békés kutatásokra a kraszno- jarszki berendezéseket. Sikeresnek nevezte párizsi látogatását Eduard SevardnaAusztria jövőbeni semlegességét hangsúlyozta szerdai moszkvai sajtóértekezletén Franz Vranitzky. Az osztrák kancellár háromnapos moszkvai látogatásának mérlegét vonta meg a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hangsúlyozva, hogy mostani tárgyalásai a szovjet—osztrák viszony fejlődésének fontos új állomását jelentik. Mint az a sajtóértekezleten elhangzottakból is kitűnt, a szovjet—osztrák kormányfői tárgyalások, illetve Vranitzky Gorbacsovval folytatott megbeszélésének központi kérdése volt 'Ausztria és az EGK viszonya, valamint a tervedéit nyugat-európai egyesített belső piac kérdése. Az osztrák miniszterelnök kifejtette, hogy Ausztria nem maradhat közömbös a 90-es évek elejére megvalósuló egyesített piaccal szemben, hisz külkereskedelmének kétharmadát bonyolítja az EGK tagállamaival, ezért valamilyen formában válaszolnia kell erre a kihívásra. Nem hagyott azonban kétséget afelől — és ezt szovjet PINOCHET első reagálása az volt a népszavazás eredményére, hogy nem mond lé, s 1990 márciusáig hatalmon marad. Ezt valóban lehetővé teszi számára az az alkotmány, amelyet maga dolgoztatott ki és fogadtatott el egy nemzetközi ellenőrzés által nem felügyelt, úgynevezett népszavazáson. Akkor — nyolc éve — csak katonák számlálták össze a szavazócédulákat, s így az eredmény nem lehetett kétséges. A tábornok elnök akkor azt hitte, hogy az elkövetkező nyolc esztendőben, ami után esedékes lesz az újabb népszavazás, igényét a hatalom további gyakorlására senki sem kérdőjelezheti meg. Akkor az ellenzék gyenge, kialakulatlan és főleg teljesen megosztott volt. S most pedig a tizenhat párt, a baloldaltól a centrumpárton át egészen a középjobbig összefogott az egyetlen törekvésben: mozgósítani a többséget Pinochet újabb nyolcévi elnöksége ellen. S hiába állította a junta, majd a hadsereg főtiszti kara egyetlen jelöltként Pinochetet az elnöki tisztségre, a múlt szerdai népszavazáson a chileiek mintegy 56 százaléka mondott erre „nem”-et. A tábornok elnököt szinte sokkszerűen érte a kudarc. Arra épített ugyanis, hogy Chile gazdasági eredményei jobbak, mint bármikor az elmúlt évtizedekben, és hogy a középrétegek, amelyek jelentősen szerepet játszottak 1973-as puccsának elfogadtatásában, ezúttal is mellette lesznek, sőt, az új kisvállalkozói elemekkel kibővülnek. Túl ezen különösen számított a fiatal új szavazókra, akik már rendszere idején érték el a választási korhatárt s nincsenek tapaszdze. A szovjet külügyminiszter szerdán, háromnapos hivatalos látogatásának zárónapján sajtóértekezletet tartott a szovjet nagykövetségen. Legkézzelfoghatóbb eredményként azt emelte ki, hogy megállapodás született Francois Mitterrand államfő szovjetunióbeli látogatásáról és Mihail Gorbacsov franciaországi viszontlátogatásáról. A tárgyalások eredményeképpen számos nemzetközi kérdésben jelentősen közeledett a szovjet és francia álláspont. A Szovjetunió és Franciaország jó ideje igencsak más utakon járt a nemzetközi politikában, de most mindkét fél változtatni kíván ezen a rendellenes állásponton — mondta a szovjet diplomácia vezetője. Sevardnadze elmondta: javasolta a francia félnek a humanitárius kérdésekben létrejött párbeszéd rendszeressé tételét. Felkarolásra méltónak ítélte a „közös európai jogvendéglátói előtt többször is leszögezte —, hogy bármilyen lépésre szánja is el magát országa, a 33 éve folytatott sem- legességi politikából egy jottányit sem enged. Vranitzky elmondta, hogy Rizskov miniszterelnökkel folytatott tárgyalásainak homlokterében a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdései álltak. Szovjet részről egyebek között szorgalmazták az Ausztriába irányuló szovjet export szerkezetének megváltoztatását, a nyersanyagok, energiahordozók és félkész termékek túlsú-, iyának megszüntetését, Szóba került ezenkívül számos terv — szállodaépítések, a szovjet turizmusban való osztrák részvétel. A nemzetközi témák kapcsán a megbeszéléseken kitértek a bécsi utótalálkozóra, valamint az európai leszerelés ügyére. Vranitzky Gorbacsov kérdésére megerősítette: országa kész egy esetleges európai atomfegyvermentes övezet részét alkotni. talataik a demokrácia működéséről. amikor a népszavazás előestéjén milliós ellenzéki tömegek tüntettek a tábornok elnök újabb nyolcéves elnöksége ellen a chilei városok utcáin, Pinochet az amerikai elnökválasztási hadjáratokból kölcsönzött receptekhez folyamodott. Tábornoki egyenruháját civil ruhára váltotta, és gondosan kiválogatott hívei körében joviális politikusként jelent meg feleségével a jobbján, s szinte se vége, se hosz- sza nem volt a kézfogásoknak, üdvözléseknek, olyan megjegyzéseknek, amelyek a rendszer gazdasági eredményeit igyekeztek népszerűsíteni. A népszavazási kudarc első döbbenetszerű hatása után Pinochet ahhoz a főtiszthez megfelelő pozíciót választott, aki 1973-ban erőszakos módon, véres puccsal ragadta magához a hatalmat. Bejelentette: nem mond le, hanem végig kitölti elnöki hivatali idejét, amelyet az 1980-as alkotmány biztosít számára. Vagyis 1990 márciusáig ő lesz Chile legfőbb ura. Stílszerű módon mindezt már nem polgári öltözékben, hanem fehér tábornoki egyenruhájában közölte a televízió kamerái előtt. Ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy Chilében a hatalom továbbra is a fegyveres erőké, s ő az ország legfőbb hadura. Csakhogy a chilei hadsereg rend’’ francia részről kidolgozott és szorgalmazott koncepcióját. Egyetértés alakult ki a látogatás során a kormányközi kulturális együttműködésről is, és úgy döntöttek, hogy felújítják a kulturális egyezmény megkötését célzó tárgyalásokat. Roland Dumas francia külügyi államminiszter igen elégedetten nyilatkozott a sajtó előtt a szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval folytatott háromnapos tárgyalássorozatáról. Sajtóértekezleten kijelentette, hogy a „kitűnő, szívélyes légkörben” lefolyt megbeszélések új lendületet adtak a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének és a világpolitika számos időszerű kérdésében azonos vagy közelálló értékeléseket tártak fel. Dumas a tárgyalások eredményei között említette a kölcsönös csúcsszintű látogatások programjának kijelölését. Közölte, hogy a heti kormányülésen dandártábornokká léptették elő Jean-Loup Chré- tient, aki novemberben második francia űrhajósként részt vesz egy szovjet űrexpedíción, s amelynek elindulásán jelen lesz Mitterrand elnök. Az egyéb eredmények között említette a kétoldalú kapcsolatok más területeinek aktivizálását: munkacsoportot alakítottak a leendő kulturális egyezmény kidolgozására, ifjúsági cserelátogatások programját készítik elő, megállapodást kötnek a légi és tengeri incidensek kivizsgálására és elhárítására, napirendre tűzték á tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés egész eddigi rendszerének korszerűsítését. A nagy francia forradalom jövő évi 200. évfordulójának alkalmából is csereprogramot bonyolítanak le. Az európai konferencia folyamát következő szakaszait illetően Dumas haladást állapított meg két témában: lehetségesnek tartotta a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló értekezlet még ez évi összeülését. Mitterrand elnök pedig jelezte, hogy Franciaország nem ellenzi egy humanitárius kérdésekről szóló európai értekezlet összehívását Moszkvában az emberi jogi értekezlet (Párizs 1989) és egy másik kulturális értekezlet (Koppenhága 1990) után. tisztikara már nem ugyanaz, mint 1973-ban volt, amikor a tábornok elnök puccsal magához ragadta a hatalmat. A főtiszti karban és a tisztek körében érvényesült az a rotáció, amely a chilei hadsereg szabályzata szerint a századfordulótól kötelező, s amelyet a katonai kormányzás is érintetlenül hagyott. E szerint főparancsnoki és más fontos katonai beosztásokban a vezetők csupán korlátozott ideig maradhatnak, s ezután tartalékost vagy nyugállományba kerülnek. Így történt, hogy az 1973-as puccsot végrehajtó júnta tagjai sincsenek már a helyükön. Ami pedig a hadsereg mai főtisztjeinek nagy részét és tisztikarát illeti, aligha érezhetnek bűntudatot a 15 évvel ezelőtt elkövetett szörnyűségek és a katonai diktatúra kezdeti esztendeiben megtörtént rémtettek miatt, amelyek mintegy 25 ezer chilei erőszakos halálát okozták. Érthető tehát, hogy nem lehet őket oly módon terrorizálni, mint Pinochet a korábban vele együtt cselekvő tisztikarral tette, amikor kijelentette előttük, hogy demokratikus fordulat esetén számíthatnak szigorú felelősségre vonásra a véres puccs idején és utána tanúsított magatartásukért. Ezt annak idején nyugati kommentátorok a „hadsereg egyfajta csapdában tartottságá- nak” nevezték. Whitehead Varsóban John Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese szerdán keleteurópai kőrútjának újabb állomására, Varsóba érkezett. Háromnapos lengyelországi tartózkodása alatt az amerikai politikus tárgyal Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első titkárával, az államtanács elnökével, Mieczyslaw Ra- kowski kormányfővel és Ta- deusz Olechowski külügyminiszterrel. Szerda délután Whitehead Gdanskba utazott, ahol megkoszorúzza a második világháború hőseinek emlékművét. A kikötővárosban magánmegbeszélésre kerül sor Whitehead és Lech Walesa, a betiltott Szolidaritás elnöke között. Whitehead pénteken a lengyel fővárosból Prágába, majd onnan Budapestre utazik. Pristinán hajnali két órakor ért véget a JKSZ KB elnökségének és a koszovói KSZ tartományi bizottsága elnökségének együttes ülése, amelynek egyetlen napirendi pontja a tartomány politikai helyzetének megvitatása volt. Stipe Suvar, a JKSZ KB elnökségének elnöke a vitát be- rekesztve a többi között kijelentette: a koszovói ellenforradalom a legbrutálisabban veszélyezteti a szocializmust Jugoszláviában, de a szocialistaellenes, illetve, ha úgy tetszik, ellenforradalmi tendenciák elterjedtek az egész országban, s ezt figyelembe véve a koszovói valóság nem elszigetelt jelenség. A koszovói helyzet végső stabilizálása ezért nem lehetséges mindaddig, amíg egész Jugoszlávia nem stabilizálódik, amíg nem küzdjük le a gazdasági válságot, a nacionalista ellentéteket, amíg nem számoljuk fel a részérdekek harcát. Az albán nacionalizmus még. sokáig létezni fog, éppúgy, ahogy á szerb, a horvát és a többi nacionalizmus is. A koszovói helyzet megvitatása szerepelt kiemelt kérdésként a Szlovén KSZ Központi Bizottságának szerdai ülésén is. Milan Kucsan elnök bevezető beszédében az utóbbi hetek eseményeire célozva kijelentette: a megmozdulásokon, illetve azok kapcsán gyakran elhangzottak indokolatlan váA TŰLNYOMÖ „NEM” szavazat most, ilyen körülmények között, természetesen bizonytalanságot kelt a katonai vezetésben. A 16 ellenzéki párt vezetői máris a hadsereghez fordultak, s tárgyalásokat sürgetnek a főparancsnokokkal arról, hogy mi legyen azután, hogy az ország népe többségi szavazattal bizalmatlanságát fejezte ki Pinochettel szemben. Azt a véleményt képviselik, hogy a tábornok elnöknek sürgősen le kell mondania, és a hatalmat ideiglenes kormánynak átadnia, amely megrendezi a demokratikus választásokat. A junta az első napokban látszólag egységes volt az elutasításban. és felsorakozott a mögött, hogy Pinochet 1990 márciusáig töltse ki elnöki ciklusát. A tábornok elnök nyilván ezért fogalmazta meg ezt nyilatkozatában, mert arra számított, hogy az elkövetkező másfél évben bőven lesz ideje manőverezésre, az ellenzék megosztására, jelenlegi befolyásának aláaknázására, sőt arra is, hogy provokációkkal olyan légkört teremtsen, amellyel ürügyet találhat a korábbi elnyomó rendszabályok visszaállítására. Úgy tűnik azonban, hogy az események menete alaposan felgyorsult Chilében, s Pinochet „kivárási taktikázása” veszélyben forog. A juntán belül ellentétek támadtak már Csehszlovákiában az ideológiai munkával is segíteni akarják a reformok megvalósítását — jelentette ki Milos Jakes pártfőtitkár a CSKP KB kedden véget ért tanácskozásán mondott záróbeszédében. A beszédet szerdán tették közzé Prágában. Jakes egyebek között utalt arra, a KB-ülésen egyetértettek az elmúlt korszak megítélésében. Mint mondotta, a régi módszerekkel már nem lehet előrelépni. Elengedhetetlennek nevezte az átalakítást és azt hangsúlyozta, az ideológiai munkával is segíteni kell a reformok megvalósítását. Az ideológiai munka hiányosságaira utalt, amikor arról bedaskodások, ahelyett, hogy a figyelem a társadalmi-politikai tevékenység központi kérdéseire, a gazdasági fejlődésre és a szociális problémákra összpontosulna. A testület szerdai ülésén ugyanakkor állást foglalt a romboló célzatú szélsőséges jelenségek ellen. A Vajdaság tartományban történt sorozatos lemondásokról úgy vélekedtek, hogy egy hosszabb időszak téves politikai vonal- vezetéséért viselni kellett a következményeket. A jugoszláv államelnökség ugyancsak szerdán tartott ülésén úgy döntött, hogy október 26-ra együttes ülést hív össze a szövetségi kormánnyal, hogy megvitassák az ország gazdasági helyzetét és a jövő évi gazdaságpolitika fő irányait. Mikulics kormányfő egy szerdai tanácskozáson szólt azokról a küszöbönálló változtatásokról, amelyek a különböző elvonások mérséklésével a vállalatok, főleg a jól gazdálkodó szervezetek terhein csökkentve lehetővé teszik a személyi jövedelmek növelését. NÉPSZAVAZÁST tartanak november 3-án Algériában az alkotmány módosításáról és „a végrehajtó hatalom újjászervezéséről” — jelentette be egy héttel a népszavazás után. Talán elősegíti ezt az, hogy maga a tábornok elnök is habozik a következő lépésben. Egyes tanácsadói szerint a több mint negyvenszázalékos „igen” szavazat annyit jelent, hogy esélyesen indulhatna az 1980-as alkotmány szerint jövőre megrendezendő új elnökválasztáson, amelyen immár több jelölt szerepelhet majd a szavazólistán. Akik ily módon érvelnek, arra hivatkoznak, hogy a 16 ellenzéki párt képtelen lenne megegyezni egyetlen kandidátus személyében, s így a jelenlegi többségi „nem” szavazatok szét- forgácsolódnának a sok jelölt között, s így Pinochet — aki szerintük bízhat a most reá adott mintegy 44 százalékban — fölényesen megnyerhetné az elnökválasztást. AHHOZ AZONBAN, hogy Pinochet induljon a kampányban, le kellene mondania arról, hogy 1990-ig az ország élén maradjon. Ezt a nézetet képviseli Fernando Matthei tábornok, a junta tagja, a légierő főparancsnoka. E haderőnem vezetése jelenleg a realistább, a pártokkal párbeszédre hajlamosabb főtisztek kézében van. Nem véletlen egyébként, hogy Matthei elsőnek ismerte el Pinochet vereségét a népszavazáson. Ezzel szemben a szárazföldi hadsereg főparancsnokságának az a véleménye, hogy Pinochet maradjon 1990 márciusáig az állam feje és a hadsereg főparancsnoka, s elutasít minden érintkezést az ellenzéki pártokkal. Hírmagyarázók arra szártiítanak, hogy az ellentétek tovább növekednek s a feszültség ennek nyomán fokozódik Chilében. Árkus István szélt, ha nem tudnak megfelelően és időben reagálni a társadalom és az emberek reális problémáira, akkor „más, a szocializmust lejáratni, politikailag destabilizálni igyekvő ideológiáknak” adnak teret. Jakes a KB-ülésen elhatáro- rozott személyi változásokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, ezzel is hatékonyabbá akarják tenni a munkát. A szövetségi és a köztársasági kormányoknak — húzta alá — mindenekelőtt az a feladatuk, hogy megfelelően irányítsa* nak, végrehajtsák a szükséges szerkezeti változtatásokat, megteremtsék az új gazdasági mechanizmus bevezetésének feltételeit. Jakes a korábbi beszédeihez hasonlóan a pórtélét tisztaságát szorgalmazta, valamint azt, hogy erősítsék a párt vezető szerepét és növeljék a politikai vezetés színvonalát. Gusztáv Husák csehszlovák köztársasági elnök szerdán kinevezte az új szövetségi kormányt. A kabinet élére — a CSKP KB javaslatára, a lemondott Lubomír Strougál helyére — L adislav Adamec volt cseh miniszterelnök került. Az új kormány húsztagú. A hét miniszterelnök-helyettes közül öt új, és figyelemre méltó, hogy két első miniszterelnök-helyettest neveztek ki Pavel Hrivnak, a szövetségi árhivatal volt elnöke, illetve Bo- humil Urban, volt külkereskedelmi miniszter, majd cseh miniszterelnök-helyettes személyében. A csehszlovák kormányban hat új miniszter van. Jaromir Johanes, eddigi külügyminiszter-helyettes váltotta fel Bo- huslav Chnoupeket a külügyminiszteri tisztségben. A belügyminisztérium élén Franti- sek Kind, volt belügyminiszter-helyettes áll Vratislav Vaj- nar helyett. Jan Stejskal lett á pénzügymihisztér 1 Jaromir Zak után, akit- -miniszteri rangban a szövetségi árhivatal irányításával bíztak meg. szerda este a köztársasági elnök hivatala. AZ EURÖPAI Parlamentben kezdett háromnapos látogatást szerdán Horst Sindermann, az NDK Népi Kamarájának elnöke. OKTOBER 20-AN Moszkvában tartják meg a határkérdésekkel kapcsolatos szovjet— kínai kormányszintű tárgyalássorozat harmadik fordulóját. ÜJABB szovjet—amerikai szakértői konzultációt tartottak nemrégiben Közép-Ame- rikáról. SZÍRIÁI—SZOVJET gazdasági tárgyalások folynak Da- maszkuszban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. A KÍNAI Kommunista Párt a meghirdetett reformpolitikával és a külkapcsolatok szélesítésével párhuzamosan erőteljesen fellép a párt soraiba nem való személyekkel szemben — írja a KKP központi lapja, a Zsenmin Zsipao. „AMERIKA HANGJA " Az „Amerika Hangja’* rádióállomásnak először van akkreditált állandó tudósítója Moszkvában. Nemrégiben foglalta el moszkvai tudósítói posztját a 37 éves Andrei de Nesnera. Ebből az alkalomból interjút készített vele a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap munkatársa. Az interjúban az amerikai újságíró hangsúlyozta: akkreditálását a Szovjetunióban kibontakozott „glasznoszty” politikája tette lehetővé. Kijelentette: az a benyomása, hogy számottevően javultak a külföldi újságírók munkafeltételei a Szovjetunióban, de még mindig nem olyanok, amilyeneket ő otthon megszokott. Főleg azt kifogásolta, hogy a külföldi újságírónak nehéz magas rangú szovjet vezetőhöz hozzáférkőznie. Mint ismeretes, a Szovjetunióban sokáig a legellenségesebb adók közt tartották számon az „Amerika Hangját”, és zavarták a Szovjetunióba irányuló adásait. A háromnapos moszkvai látogatás mérlege A kapcsolatok új állomása JEGYZET ZA VAROK A CHILEI JUNTÁBAN Veszélyes ellenforradalmi tendenciák Küszöbönálló változtatások Csak röviden...
