Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
Megosztott gondok A hatalom csábításai G ödöllőre kerülésem harmadnapján már a fülembe sutyorogták: nem csináltál rossz vásárt, kellemes hely, bejáratos leszel minden irodába, vezetői szobába, naponta találkozhatsz azokkal, akik számítanak, akik döntenek, akik ezzel, azzal segíthetnek. Adhatnak lakást, telket. No, látom rajtad, mondta homlokomat öklével körkörösen megdörzsölve, érted te a csíziót, az újságírók belevaló gyerekek mind. Ne félj, azért még odapörkölhetsz nekik, hiszen semmi törvénytelent nem kérsz, s ők sem a magukét, adják, hanem a közét. Az pedig mindenkié. Tudod, hogyan van ez. A csokoládégyárban dolgozók csokoládéhoz, a vágóhídiak pacalhoz és májacskához, a kereskedők banánhoz, narancshoz, más ínyencségekhez jutnak. A hatalom berkeiben mozgók meg olyasmihez, amit az előbb mondtam. Vannak itt jó kis termelőszövetkezetek — folytatta csippentve a szemével — oda is kiszaladhatsz bármikor. Egy kis zöldséget, almát, borsót, meg ami terem, amit a kis műhelyben csomagolnak, adnak a szatyrodba, neked nagyon jól jön, nekik semmi. Több potyog le a fákról, s marad vissza a táblán az enyészetnek. A harmadik susogónak már- már mondani akartam az elvemet, de még idejében meggondoltam magam. Fölösleges. Annál tovább tart a sehová sem vezető csevegés. Később mégis elmondtam egy komolyabb embernek, és még ő is csodálkozott egy kicsit. Röviden: semmit sem kérni, semmit sem elfogadni, legföljebb egy noteszt, filléres reklámtollat — ami különben sem ír, a kínálgatók majd megszokják. — Hogy szigorúan ítélhesd meg őket? — kérdezte komolyabb ismerősöm. — Senkit nem akarok szigorúan megítélni. Mindössze elfogulatlanul szeretném nézni a világot. Ingerel, amikor a derék többségről hallók. Néha-derék; a többség, máskor pérnahaj- der. Másfél-két évtizedes tapasztalataim — melyeket részben itt, részben másutt gyűjtöttem — azt bizonyítják, közel kerülvén a tűzhöz, a legtöbb bizony kihasználja, hogy ingyen jjithat rőzséhez, gyufához, sőt szalonnához, amit az úgyszintén kincstári nyárson sütöget, s a sercegve lecsöppenő zsír alá is közkenyérből szelt karéjt tart. A legfőbb érték manapság nem az ember, hanem a lakás. S elfogulatlanul nézelődő szememmel mit látok? Akinek módja nyílik rá, az nem szégyenlős, kiharcolja magának. Az új lakáson kívül kérhető anyagi és egyéb segítség a régi cseréjéhez, a ház nagyobbitásához, hozzáépítéséhez, fölújításához. Szerezhető jobb helyen lévő lakóvagy üdülőtelek, régebben bértelek. A gátlástalanok nem sokat tétováznak. Még meg sem melegedtek kisebb-nagyobb hatalmat adó székükben, már adják is be igénylésüket. A szemérmesebbek tapintatosabbak. Eleinte talán meg sem fordul a fejükben ilyesmi. Valahol laknak, valahol üdülnek. Lajstromozzák a kéréseket, továbbítják a döntést hozó szervekhez, indokolnak, megerősítenek kérelmeket, hangulatkeltési célzattal belevisznek az előterjesztésbe némi érzelmi töltést. Látják, hogy megy ez. Elgondolkoznak, így bizony könnyebb, mint megszenvedni házért, lakásért, telekért. Ezért, másért? Végiggondolják, és hideg fejjel döntenek? Indok, magyarázat, előzmény itt is többféle lehet. Mindenesetre egyszer csak az ő nevük is odakerül a szerv elé. A szervek szigorúbb tagjainak arcán ilyenkor átsuhan valami. Fájdalom? Keserűség? Harag? Egyikük szúrós szemmel nézi a vétlen asztalt, másikuk tekintete a mennyezetet pásztázza. Egykét ellenszavazat, egy-két, tartózkodás. És lehet intézni a formaságokat. A lakásért, a házért, a toldásért, a telekért, a kis családért, a mit sem sejtő utódokért, akik az iskolában talán éppen az erkölcsi normáról, az jrott és íratlan szabályokról hallanak, amelyek édes szüleik életét kormányozzák. V olt itt egy testületi ember, akivel sokszor beszélgettünk ilyesmiről. Azzal kezdődött, hogy megkérdeztem, miért szavaz rendszerint ellen, amikor sikamlósabb kérdésekről kell dönteni. — Így védem magam az eifásulástól, az erkölcsi megrokkanástól — válaszolta. — Ettől per'sze semmi sem változik — tette hozzá. — S bizony attól sem, hogy én elfogulatlanul szemlélem az eseményeket. S persze az sem változtat a világ folyásán, hogy ily finoman le is írom szemlélődésem eredményét. S az változtatna, ha szellemi öklömet rázva, neveket sorolva tenném közzé dolgozatomat? Kör Pál 5lloi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 209. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Szolgáltatás a körzetben Nem a vevőkért versenyeznek A lakossági szolgáltatások helyzetéről készített részletes jelentést tárgyalta meg a városi párt-végrehajtóbizottság, figyelemmel arra a kongresszusi határozatra, amely szorgalmazta a városokban és községekben élők igényeinek színvonalasabb kielégítését, a tevékenység színvonalának emelését. Gödöllőn és körzetében lakossági szolgáltatásokból az állami vállalatok 5,7. a szövetkezetek 15,7, a kisiparosok 78,6 százalékkal részesednek. Szerezzen a megrendelő Az állami ipart nagyrészt az Afit és a Gelka utódjaként létrejött kisvállalatok képviselik. A tapasztalatok szerint rugalmasabban alkalmazkodnak a helyi igényekhez, munkájuk minősége valamelyest javult. Sok nehézséget okoz nekik az akadozó anyag- és alkatrészellátás. A szövetkezetek fodrászattal, kozmetikával, fotózással, ruha- és cipőkészítéssel, illetőleg javítással foglalkoznak. Annak idején sokat vártak a kisszövetkezetektől. Ezek a remények azonban nem váltak be. Körzetünk harminc- nyolc ilyen egységéből csupán hat foglalkozik szolgáltatással. A kisiparosok a szolgáltatás valamennyi ágazatában megtalálhatók. A folyó ötéves tervben létszámuk száztízzel emelkedett. A kisiparosoknak sok a munkájuk, és tele vannak sérelmekkel. Mulatságos, hogy szerintük az ellátó szervezetek kivételeznek velük. A szocialista szektorhoz tartozók viszont úgy vélekednek, a kisiparosok viszik el előlük az alkatrészeket. Nekik tőlük kell azokat beszerezniük, avagy rábízzák ezt a műveletet a megrendelőre. Nyilvántartanak kiemelt lakossági szolgáltatásokat. Ilyen az autójavítás, az elektromos és háztartási gépek javítása, a textiltisztítás és az építkezéssel összefüggő tevékenység. A felmérés szerint az autójavítók elegendően vannak a SZERETEK délutánonkint kiállni a házam elé, s beszélgetni a munkából haza igyekvőkkel, vagy éppen a második műszak kezdésére a szőlőbe, kertbe sietőkkel. Ma is így történt. A közel egy hétig tartó esőzés után ismét kisütött a nap, és megélénkült a Templom tér forgalma. Cohér István és családja, lánya, felesége, tragacson, hátán kosárral tolta haza a szőlőből a körtefa termését, a gazda pedig kerékpárjára akasztva szállította két kosárban a gyümölcsöt. Beszélgetni kezdtünk, mert Gohér Istvánnak is jólesett a pihenés, hiszen amint mondta: reggel óta szedte az ízes ’gyümölcsöt, szemenkint, vigyázva, hogy sérülés ne érje, mert a pesti piacon egyre vá- logatósabb lesz a nép. Mutogatta, dicsérte a hamvas, piKcrteszüret közben Ez az utolsó pillanat Gödöllői munkahelyre felveszünk segédmunkásokat és kertészeti munkára udvarost Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet 17 és 19 óra között Gödöllőn, a Báthory u. 42. sz. alatt. rosló, öklömnyi körtéjét és szíves szóval kínálta. Alig egy hónapja, hogy Pécsett jártam dr. Aszódi Pál szőlőjében, ahol egy korán érő körtével kínált a kert gazdasszonya. Aszódi Pál akkor elmondta, közben megmutatott négy-öt körtefát, amelyik mind másfajta termést hoz, hogy több mint háromszáz évvel ezelőtt a híres török utazó, Erlia Cselebi fölsorolta Pécs város nevezetességeit, köztük a gyümölcsöket is. amelyek között százhetvenféle körte szerepelt, s amelyekből egyetlen napon negyvenhétfélét kóstolt meg, és mindegyik más-más zamatú, édes-csípős levű és kellemes illatú körte volt. Természetesen valamennyinek különböző volt a neve is. Nagyapám hévízgyörki szőlőjében, de az egész szőlőhegyen sem volt a körtékből ekkora választék, de az biztos, hogy nyár elején már ehettük az árpával érő, apró szemű sárga körtét, aztán jött a császárkörte, a mézeskörte, meg a télen elálló fajtákból is néhány. És ezt a keveset is ,hányféle íz meg illat jellemezte, a fojtogató nyakaskörtétől a csorduló levű mézesig. Hová lett az ízeknek ez a gazdagsága? Ősszel több gyü- mölcsfakereskedésben is jártam, de csak .két-három fajtát kínáltak, pedig úgy gondoltam, hogy a szőlőm minden pásztájába más es más aromájú körtefát ültetek, s talán így néhány év múlva lesz nyolc-tíz ízű is a kertben. Hónaptól vagy héttől függően kínálhatom az unokákat a különböző időpontokban érő fajtákkal. Persze, ehhez szaporítóanyagra lenne szükség; de hát a nagyüzem nem törekszik a választékra. Ez az utolsó pillanat, amikor tenni lehetne és kellene valamit, hiszen mindenki látja, hogy pusztulnak a szőlőhegyek öreg gyümölcsfái. Hány idős panaszát hallottam, miközben magam is korosodtam, ha mi elmegyünk, már nem lesz, áld ezt a kis szőlőt megmunkálja, a fákat rendben tartsa. Azt írta a török Évii a Cselebi, hogy százhetvenféle körtét vettek lajstromba. Hány faritkasággal dicsekedhet a vácratóti arborétum, amit ország-világ ismer? GONDOLKODNI kellene azon, hogy talán szükség lenne egy olyan arborétumra is, amelyben összegyűjtenék a hazánkban található mindenféle-fajta gyümölcsfákat. Megérné a fáradozást, a munkát, mert nem tudhatjuk, melyiknek vehetnénk még hasznát a jövőben, melyiknek az ízét kedvelnék leginkább unokáink. Fercsik Mihály körzetben, noha Váckisújfa- lun, Vácegresen, Zsámbokon ez nem mondható el. Futójavításokat rövid határidőre vállalnak. Hosszasabban karosszériamunkákra kell várakozni. A gödöllői kisvállalat bővíti profilját, háromévesnél idősebb autók vásárlásával és eladásával is foglalkozni kíván. A Delta a körébe tartozó gépek csaknem ötven százalékát javítja. Túlysúlyban azonban ezen a téren is a kisipar van. Az egyenetlen területi elhelyezkedést túrajáratokkal igyekeznek áthidalni. Kontárok, fusizók A textiltisztításban a kisipar részesedése elenyésző, mindössze hatszázaléknyi. A lakosság nem fogadta kitörő örömmel a Pest Megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat döntését, mely szerint állandó helyeit úgynevezett mozgó szolgáltatással váltotta föl. A cég azzal magyarázta döntését, hogy az állandó .„helyek ráfizetésesek voltak. * * * Amilyen kicsi a magánipar részesedése a textiltisztításban, olyan nagy az építőiparban. A nem csillapodó igények miatt leginkább itt ténykednek a jelentés által is kontároknak és fusizóknak nevezett személyek. (A kontár kifejezés azért megtévesztő, mert az hozzá nem értő, rossz munkát végző személyt jelent^ A mi esetünkben azonban másról van szó. Olyan ember munkájáról, aki nem hivatalosan dolgozik, noha lehet egyúttal a legjobb szakember.) Mivel a kontárok és a fusizók valóságos igényeket elégítenek ki, a nem kontár tudorok úgy vélik, a velük kapcsolatos intézkedéseknek elsősorban nem felszámolásukra, hanem legalizálásukra kell irányulnia. A politikai testület természeténél fogva kevéssé merül el a szakmai részletekben, inkább az általánosabb jellegzetességekre figyel. Milyen tanulságokat vont le a végrehajtó bizottság? Csak néhányat ragadunk ki. A szervezeti változások, az új kisszervezetek létrejötte nem hozta magával a verseny élénkülését. Nem a megrendelőkért versenyeznek, hanem inkább a képzett munkaerőért. Ennek az a következménye, hogy a legjobb szakemberek az állami és hagyományos szövetkezeti cégektől a nagyobb jövedelmet adó kisszervezetek felé igyekeznek. Az egyenlő versenyfeltételek még nem alakultak ki. A szolgáltatók érdekeltsége szervezeti formájuktól függ. A legkevésbé az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek éri meg az effajta tevékenység vállalása. Megoldatlan az anyag- és alkatrészellátás. Hátrányai különösen az autó- és elektromos-, valamint háztartásigépjavításban érződnek. Központi intézkedések Romlott a szolgáltatások jövedelmezősége — miközben a lakosság egyre többet fizet a munkáért —, ráadásul a vállalkozók költségterhei is emelkednek. Az anyag és az alkatrészek ára, az energia, a helyiségbérek meg a társadalombiztosítási hozzájárulás. A testületi ülésen is fölmerült, vajon mit tehetnek helyben, hiszen a szolgáltatás, a szolgáltatók helyzetét csak központi intézkedésekkel javíthatják. A legtöbb talán az. hogy az ilyen intézkedések megszüntetését segíti elő ez a fölmérés is. K. P. Dány Társasutazás Előnyös feltételekkel . szervez törökországi társasutazást a Dányi Kossuth Lajos Művelődési Ház, október 2—8. között. Az útirány Jugoszlávián és Bulgárián keresztül: Tekirdag (Rodostó)—Isztambul. Hajókirándulással a márvány-tengeri Hercegszigetre. Az utazás ára 3200 forint. A szervezők a 70 nyugatnémet márkából fedezik a szállást, a hajókirándulás és a múzeumlátogatás költségeit. A szervezők vállalják a török vízum kérését és a valutabeváltást. Jelentkezés: 2118 Dány, Pesti út 5., szeptember 15-ig, érvényes világ- útlevéllel. Verseg Kazánhoz kémény Néhány évvel ezelőtt, amikor a vérségi óvodát bővítették, a tervezettnél nagyobb kazánt vásároltak a központi fűtéshez. A berendezés teljesítményéhez viszont szűknek bizonyult a kémény kereszt- metszete. Akkor átmeneti megoldásként, hogy a fűtés időben megkezdődhessen, vaslemezből készült kémény. Mivel ez nem felelt meg mindenben a tűzbiztonsági követelményeknek, a vérségi tanács a nyáron nagyobb átmérőjű kéményt falaztatott. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Földi Péter festőművész kiállítása, megtekinthető 15—1-9 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművészete, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Körzeti labdarúgó-bajnokság Az újonc hazai veresége Elkezdődött a körzeti labdarúgó-bajnokság. öt mérkőzést játszottak le, csupán egy ért véget hazai győzelemmel, kettőn döntetlen, kettőn vendégsiker született. A másod- osztályból kiesett Pécel sima vereséget szenvedett Kerepes- tárcsán. Bisján Imre intéző elkeseredetten beszélt a csapat teljesítményéről. Szerencsére ifjú kapusuk lói őrizte a hálót, nélküle nagyobb kudarc érte volna az együttest. Erdőkentesen jobb volt a hangulat, ezt igazolta Czibere Imre intéző is. Ha mindig ilyen jó találkozó lesz a ker- tesi pályán, hamar megnő a közönség száma., Sajnos két játékosuk megfeledkezett a sportszerű viselkedésről, Oláh Józsefnek és Ráduly Lászlónak idő előtt el kellett hagyniuk a pályát. A szövetségben azon gondolkoznak, hogy a serdülő mérkőzéseket átteszik szombatra, mert már hét csapat játszik ezen a napon, amikor pályaválasztók. A forduló rövid krónikája: Mogyoród—Zsámbok 1-1 (0-1). Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tartozik Szada és Isaszeg is) szeptember 3-án. szombaton délután 2 óráig: dr. Kürti József, utána hétfő reggel 8 óráig: dr. Berkest Miklós. Kerepestar- csa (Csömör, Nagytarcsa:; Mogyoród) szombaton: dr. Dudás István, vasárnap: dr. Bódy Emőke. Aszód, rendelő, szombaton és vasárnap: dr. Horváth Miklós. Túra, rendelő, szombaton és vasárnap dr. Vészi Zsuzsanna, Pécelen szombaton és vasárnap: dr. Benkő Júlia. összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes, Veresegyház, szombaton és vasárnap: dr. Győré Zsuzsa, Erdőkertes. Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Dány szeptember 2-án este 6 órától szeptember 5-én reggel 8 óráig: dr. Szorg István. Zsámbok. Gyermekügyelet, Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Balogh Mária. Mozi Gyermekrablás a Palánk utcában. Színes magyar ifjúsági film. 4 órakor. Az utolsó csillagharcos. Színes, magyarul beszélő amerikai fantasztikus film. 6 órakor. Küsters mama mennybemenetele. Színes NSZK-film. 8 órakor. Vezette: Vayner (Németh, Sótí). Színvonalas, sportszerű mér-’ kőzést vívtak a csapatok, Galgahévíz—Túra 1-1 (1-0). Vezette: Tompa (Uzsák, Fodor). Igazságos a döntetlen a jó játékot hozó találkozón. Erdőkertes—Valkó 3-1 (0-0). Vezette: Kónya (Tóth II. J., Tóth Cs.). A valkóiak egy félidőn át egyenrangú ellenfelek voltak, a szünet után feljött a hazai csapat és sok helyzetet dolgozott ki, nem is eredménytelenül. Pécel—Kerepestarcsa 1-3 (1-2). Vezette: Tóth J. (Répási, Sóti). A gyenge iramú mérkőzésen a vendégek megérdemelten nyertek. IM Vasas—Isaszeg 0-1 (0-0). Vezette: Turóczi (Födi, Szabó). Egy jól „ eltalált lövésből született góllal nyert az Isaszeg. Ifjúságiak: Mogyoród— Zsámbok 3-2, Galgahévíz— Túra 1-6, Erdőkertes—Valkó 1-1, Pécel—Kerepestarcsa 4-2, IM Vasas—Isaszeg 3-1. A Magyar Népköztársasági Kupa eredményeiről Papp Gabor, a szervezési és versenybizottság vezetője tájékoztatott. Az idei MNK-küz- delmek még nem fejeződtek be. Augusztus 20-án és 24- én az IM Vasas a Túrával játszott. Az első találkozón 4-0-ra nyert az elöl álló csapat, a visszavágón 4-3-ra a turaiak. Továbbjutó az IM Vasas. A másik ágon a Galgahévíz—Domony mérkőzések eredménye 2-2, majd 1-4 volt, így a Domony folytatja az MNK-ban. A folytatásban szeptember 7-én a Domony Zsámbokkal, 14-én az IM Vasas a Domonnyal, 21-én a Zsámbok az IM Vasassal találkozik. Az első két együttes jut a megyei versenybe. Cs. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)
