Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

ŐRI íiigp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM 19S8. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Gázos ügyeink — gázos megoldásai Egyre tapasztaltabbak leszünk? K Mi tagadás, e dolognak minl- f ha az lenne az egyik tanul- f sága, amit néhai Salamon Be- < la utánozhatatiannl tudott ki- y.jelenteni: „...ha én egyszer kinyitom a számat!” A monori Csuka Róbertné volt az, aki nem hallgatott, hanem kinyitotta a száját — olvasói levelét július 25-i lap­számunkban közöltük. Az ügy más fórumokat is megjárt, mert Csuka Róbertné nem tudott belenyugodni — míg most elkövetkezett a happy end. A lényeg összefoglalva annyi: a Munkásőr utcában is épül a gázvezeték, a II. ütem, amelyre a lakók is csatlakozhatnak. Meg is teszi ezt, aki csak képes rá. Befi­zeti a harminckétezer forin­tot, aztán azt tapasztalja, hogy ettől kezdve halgass a neve, nincs beleszólása, hogy a jelentkezési lapon rögzített „ingatlanon belüli első elzáró szerelvény" belülre vagy kí­vülre kerül-e, vagy hogy a szerelvényt a lebontásra váró öreg ház falára teszik, hogy megáll az építkezés egy nagy forgalmú élelmiszerbolt előtt, holott most még át lehetne vinni a kereszteződés alatt, megelőzve egy hamarosan úgyis bekövetkező újabb út­felbontást .., Csuka Róbert­né tanácstag, tehát körzete érintett lakóinak nevében is szólt, amikor a következet­lenségekről és visszásságokról beszélt: hogy lehet az, hogy egyik helyen „kérésre” in­gatlanon belülre kerülhet az elzárócsap, a másik helyen viszont azt mondják, „lia nem tetszik, ne kössön rá a gáz­ra?" Hogy lehet íróasztalok mögül úgy dönteni a részle­tekről. hogy a döntnökök a részleteket nem is ismerik? Helyszíni szemle [Nos, hogy Csuka Róbertné kinyitotta a száját, annak el­ső következménye az lett, hogy a vezeték meghosszab­bításához — tehát hogy ne le­gyen kétszeri útbontás a bolt előtt — az elvi jóváhagyás megérkezett. A második kö­vetkezmény: miután a csapok csak nem kerülhettek be az ingatlanokba belülre, töb­ben kiléptek a társulásból, Csukáné lemondott a közös képviseletről, s az ő háza előtt is temetni kezdték a ki­ásott árkot, elvágták a már kiépített vezetéket, „ha nem tetszik, ne kössön rá.” Itt abba is maradhatott vol­na a dolog, de Csuka Ró­bertné csak mondta a magáét. Jól tette. Mert elkövetkezett a Munkásőr utcában egy hely­színi szemle, amelyen jelen volt minden illetékes: Sáfár Gyula, a Tigáz ceglédi üzem­vezetője, Halgas Károly, a Mélyépterv főtervezője, Ki­rály Béla műszaki ellenőr, Tóth Lajos, a Gázperfekt építésvezetője, dr. Illanicz Telefon Névre szóló telefon ne­kem a Nyerges fogadóból: — Egy hónapra elme­gyünk szabadságra. Csak október 1-jén nyitunk új­ra. Ha megint jönnek — akárcsak tavaly ilyenkor —. ismét csak a kutyák fo­gadják magukat az udva­ron. Tudja, maga írta meg az újságban. Köszönjük a figyelmes­séget. Mármint azt, hogy tudatták velünk az egy­hónapos bezárást. Ezúton üzenjük: nem megyünk szeptemberben. Meg azután sem • • • G. J. György, a Monori Tanács vb- titkára, Kovács Béla, a tanács müteí-osztályának vezetője és Kiss Zoltán, az osztály gázügyekkel foglalkozó mun­katársa. S hogy e helyszíni szemle milyen eredménnyel zárult? — Menet közben a műszaki dolgokba mi nem szólunk be­le — mondja Kovács Béla. — A Mélyépterv megtervezi, s neki a Tigáz úgy adja ki az iránymutatást, hogy kint le­gyenek a csapok, mert nekik úgy könnyebb a dolguk. Mű­szaki indok nincs rá, hogy kívül legyenek, tulajdonkép­pen belül is lehetnének... A Tigáz azzal érvel: ne félt­sék annyira a lakók a be­rendezést a rongálóktól, hi­szen akkor a Démász elekt­romos szerelvényeit sem le­hetne az utcákon hagyni, ha mindenki a vandáloktól ret­tegne ... — Ez igaz, de a meggyőzés nem volt éppen következetes. Egyik helyen belül a csap, másik helyen kívül. Tervtől eltérően, magánjellegű kérés­re. Tapasztalt honpolgárban felmerül a csúszópénz és más egyéb hála gyanúja. Sikertelen nyomáspróba — Na igen. Egyebek között ezért is kértük mi most azt, hogy a jövőben az úgyneve­zett munkaközi tervet több­féle megoldással készítsék el. Jelöljék be háromféleképpen is, hogy mehet a vezeték az első elzárócsapig, s az hol legyen, és a lakó kiválaszt­hassa a neki legmegfelelőb­bet, azt a változatot, ami neki jó. A közös képviselő kapja meg a munkaközi tervet, szól­hasson bele. s azokban az egyedi esetekben, amikor csak egyféle módozat adódik, le­gyen annak kellő magyaráza­ta. — Hogy a lakóknak is legyen némi beleszólása, har­mincezerért ... A Munkásőr utcában hét ilyen eset van. Köztük Csuka Róbernéé. aki­nek ingatlanát közben levág­ták a gázról. — A Tigáz elvileg hozzá­járult a hét módosításhoz. De a vezeték már nyomáspróbáz- va van. Elvágni már nem le­het, de a Tigáz azt is vál­lalta, hogy gáznyomás alatt rásüti a bevezető csövet Csu­ka Róbertné esetében. A ki­vitelező Gázperfekt viszont már nem vállalja a további munkát a módosításban, fo­lyó munkái vannak más he­lyeken, s ami a tervben az ő dolga volt, annak eleget tett. — Vagyis: aki belül akarta tudni a gázcsapot, az jobb, ha belenyugszik, hogy kívül van, vagy újabb hosszas huzavoná­nak néz elébe. Már csak egyet kérdeznék, több leendő gáz- fogyasztó és jó néhány főtéri járókelő kérdését tolmácsol­va: miért kell a gázos göd­röknek több hónapig tárva- nyitva állniuk? Kiss Zoltán válaszából ki­derül, hogy gázvezetéket lét­rehozni az első ásónyomtól a nyomáspróbáig nem tartozik a villámgyors akciók közé: — Három tervjóváhagyó ha­tóság van. A Tigáz ceglédi üzeme mint közvetlen terüle­ti felelős, a szolgáltató válla­lat Pest megyei üzemigazga­tósága, végül a Bányaműszaki Felügyelőség, mint gázszakmai jóváhagyó. Kellenek aztán a társközművek — a vízmű, elektromos művek, posta, út­kezelő — jóváhagyásai, akik nyilatkoznak, hogy az építke­zés az ő közműveik működé­sét nem zavarja. Dologhoz lát a kivitelező, tőle a. munkát átveszi a Tigáz, majd a Bá­nyaműszaki Felügyelőség, s az egyéb közművek újra nyiT latkoznak. Esetünkben, a II. ütem építésénél június 1-jén volt a munkaterület-átadás, s július 22-én az első, sikerte­len nyomáspróba. Tudniillik akadt néhány sikertelen mű­szaki megoldás, amelyeket a hatóság nem fogadott el, pél­dául: a csőfelületi takarás a minimum nyolcvan centimé­ter helyett hetvenöt volt, akadt, némi gond a csatlako­zóvezeték rögzítésével. Az is­mételt felülvizsgálatig újabb két hét... Tíz kilométer Nem árt mindezeket tudni. Vannak, akik már tudják. Monoron 19 kilométernyi gáz­vezeték üzemel. Az idén még tíz kilométernyi épül. Egyre tapasztaltabbak leszünk. K. Zs. Példaként ajánljuk Gyermekparadicsom Mendén Mendén, az Árpád vezér út elején — talán már ősidők óta — állt egy körülbelül két teleknyi terület üresen, par­lagon. Kegyelet őrizte ezt a helyet, mivel két hatalmas fa lombjának hűvösében egy szépen bekerített feszület áll. A kegyelet azonban mégsem .terjedt odáig, hogy ezt a te- Tületet rendben tartotta vol­na valaki, kihasználatlan volt, nyaranta felverte a gaz. E nyár elején egy szombat reggelen kaszás emberek je­lentek meg itt, letarolták a derékmagasságig érő vad nö­vényzetet, elegyengették, ho­mokkal borítottak a talajt. :l::i KS! Ettől kezdve minden szomba­ton és vasárnap reggel szor­gos férfikezek tevékenykedtek ezen a területen. Munkájuk nyomán sorra emelkedtek a lengőhintákat tartó állványok, a focikapuk, a lengőteke tar­tóoszlopa, a kis körhinta szer­kezete. Elkészült a fák árnyé­kában padokkal körülvett két asztal, amelyek egyikének lap­ján beépített sakktábla, a másikon gombfocipálya ka­pott helyet. Magas, védőháló került a focikapu mögé, kerí­tés a vasút felőli oldalra, bal­esetvédelmet biztosító lánc a hinták lengésívének határán, minden gyermek számára nagy élvezetet jelentő csúszda a körhinta és a mérleghinták mellé. Á tér napközben vidám zsivajtól volt hangos: gyer­mekeink fokozatosan vették Akadály Monoron az iij bankszékház építése miatt lezárták a Pe­tőfi utca kivezető szakaszát a Kossuth Lajos útra a gépjár­müvek elől. Ennek ellenére néhány autós a szűk résen próbálja magát átvágni, ve­szélyeztetve ezzel a gyalogo­sok testi épségét. Vajon meddig tehetik mind­ezt? —ér birtokukba , a már elkészült létesítményeket. Esténként férfifejek hajoltak az asztalok fölé: tervezgettek, vitatkoztak lelkesen: „Még mit? „Mit, hova?", „Minek örülnének gyermekeink?" Később jöttek az asszonyok ki gumikesztyű­ben, ki anélkül, festékes do­bozokkal, ecsetekkel és fes­tették, szépítették a sport- és játékszereket. Heteken keresztül néztem — szemben lakom a játszó­térrel — ezt a töretlen lelke­sedéssel végzett, jól megter­vezett, összehangolt munkát, s egyre érlelődött bennem a gondolat, hogy valamilyen módon közzé kell tenni ezek­nek az embereknek közösség- formáló tevékenységét, hi­szen itt nem csupán egy játszótér született, hanem még jobban összekovácsoló- dott egy korábban is jól együtt élő embercsoport. Azóta megtörtént az ünne­pélyes avatás. A Himnusz el­hangzása után Tóth Ferenc tanácstag szólt néhány mélta­tó szót, majd Tréfák Istvánná elnök asszony vágta át a nem­zetiszínű szalagot a zászlók­kal díszített bejárat előtt. Ezután vették birtokukba gyermekeink — most már hi­vatalosan is —, amit szüleik tenni akarása, alkotó tevé­kenysége hozott létre számuk­ra. Fáradhatatlan asszonyke­zek tálalták a frissen készí­tett halászlét, a finom süte­ményeket, s szólt a zene ki­világos kivirradtig. ::!i A játszótér a Rózsadomb nevet kapta. Én — a talán kissé hangzatos, de a tartal­mat jól kifejező — Gyermek- paradicsom névvel illettem volna. Ügy vélem: jelentősé­gét méltató elméleti eszme- futtatást, kommentárt nem szükséges hozzáfűzni. Kiss Józsefné vezető pedagógus Mende, Árpád u. 1. Kézilabda Mínusz tizenhárom gól Férfi kézilabda NB II. Kö­zépcsoport: Balassagyarmat— Gyömrő 34-21 (11-9). Balassa­gyarmat, 100 néző, vezette: Farkas L., Majoros K. Gyömrő: Szabó István — Szabó Imre, Tavasz B. (6), Németh J. (1), Érsek T. (2), Horváth L. (2), Szél Sz. (7), csere: Szellő J. (kapus), Ba­rabás M. (3), Somogyi G. Nem titkolt pontszerzési szándékkal ment Gyömrő Ba­lassagyarmatra. Szép számú szurkológárda is elkísérte a csapatot, ök is hittek. A szándék és a hit azonban most Levelesládánkból Augusztusi fehér orgona A természet újabb csodájá­ban gyönyörködhetnek Mono­ron a Liliom utca 24. szám alatt lakó Bán Sámuelek, mi­vel kertjükben kinyílt a fehér orgona. A nyár nagy melegében már úgy látszott, a levelek leszáradásával, hogy teljesen kipusztult, ám az újabb rü­gyek mostanára illatos virág­gal borították el a fa koroná­ját. Erről szedett virág virul most a szobák asztalán, de azon a sírhanton is, amely­ben azok nyugszanak, akik egykor mintha azért ültették volna el a május egyik leg­szebb virágát, hogy majdan dédunokáik még e nyár vé­gén is örüljenek neki. Csuka Róbertné Monor V, (Szerk.: ami asztalunkat % is díszíti az ajándékba ka- % pott pár szál, illatos orgo- <í navirág.) A nemzet csalogánya volt Űrökre titokban marad ittléte nem volt elég. Alig hangzott el az ,,éljen, éljen”, s már 6-0 volt a hazaiak javára, mi­közben az ellentámadásokból kapufák, eladott labdák szü­lettek. A rendkívüli idegessé­get egyszerűen képtelenek vol­tak levetkőzni a gyömrőiek, a védekezésben elemi hibákat vétettek, támadásaik pedig át­ütőerő nélküliek voltak, s most — a máskor bravúrosan védő — Szabó István sem re­mekelt. Meg kell azt is őszintén mondani, hogy a vendéglátók rendkívül jó formában van­nak, az első három fordulóban öt pontot szereztek, pontot ra­bolva a bájnokésélyes Duna­keszitől is, s láthatóan ma­gas szintű edzettségi állapo­tuk is. Nem elhanyagolható tényező, hogy tornacsarno­kuk meglehetősen szokatlan, olykor bizony helyüket sem ta­lálták a vendégek. De hát ezek csupán melléktényezők, amelyek csak részben magya­rázzák a súlyos pofont. Kísértetiesen hasonlít a kez­det a tavaszihoz, amikor, is hazai győzelem után belefutot­tak egy kecskeméti K. O.-ba. Ha viszont ez így van, azaz tényleg hasonlít a két szezon, úgy most öt pontot kell(ene) szerezniük a gyömrőieknek, ami egyáltalán nem lesz köny- nyű. Szombaton Kondoros vendé­geskedik Gyömrőn, azt köve­tően Kiskunmajsára mennek a fiúk, majd Tiszaföldvár jön Gyömrőre. Négy pontra talán jó a gárda, de akkor nagyon össze kell szedniük magukat. Jó hír, hogy Szécsi L. edzés­be állt, szombaton valószínű­leg már játszik. Szél Sz. for­mája biztató, a többieknek azonban javulniuk kell. Egy feladat van. Előre nézni és töretlenül hinni, küzdeni, s akkor nem lehet baj. Megyei férfi II. osztály: Gyömrő II.—Domony 28-27 (14-17), Domony, 100 néző. Bravúros győzelmet aratott a fiatal gyömrői együttes a Domony otthonában, ahol a nem kifejezetten sportszerű közpnség olykor még a játék­vezetőket is presszionálja. Most ez sem segített. Góldobó: Tuskán A. (8), Baranyai P., Gál A. (5—5), Major B., Somogyi G. (4—4), Szellő Z. (2). Mm labdarúgás Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzések: Űri—Mono­ri-erdő, Űri, 17 óra, vezeti: Gavló (partjelző: Izsáki, Mül­ler), Vecsés—Tápiószőlős, Ve- csés, 17 óra, Karcsú (Szarka II. Gy„ Szóró). (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) ry Szeretem olvasni az életraj- ^ zokat, memoárokat, visszaem- ^ lékezéseket. Sok érdekes dol- y got tud meg az olvasó azok­ig ból. Most Blaha Lujza napló- iát olvasva felkeltették érdek- ^ lödésemet az 59., 60. és 62. ol- ^ dalon írottak, melyek szerint ^ Blaha Lujza üllőn járt. Igaz, y ennek már 122 éve. Hogy is »történt? A ' „nemzet csalogánya’’, mint Reindl Ludovika látta meg a napvilágot 1850. szep­tember 8-án Rimaszombatban. Édesapja k. u. k. huszártiszt volt. Édesanyja Ponti Aloisa. A délceg huszártiszt a szabad­ságharc katonája lett, és an­nak elbukása után bujdosni kényszerült, annyi bajtársához hasonlóan. Az illegalitásnak különös módját választotta: Várai néven feleségével együtt az országot bejáró vándorszí­nészekhez csatlakozott. Így lett a kislányból Várai Lujza. Az apa 1856-ban kolerában meghalt, s özvegye a gyászév letelte után férjhez ment Kö­tési Antal színházi festőhöz. A kislány neve újra megvál­tozott: Kölesi Lujza lett. Ezen a néven kapcsolódott élete a színpadhoz, mint vándorszíné­szek gyermeke. w Először gyermekszerepekben lépett fel. 1962. szeptember 8-án 12 éves születésnapjára esik első felnőttszerepe. Elő­ször Esztergomban lépett fel, majd Balassagyarmat, Székes- fehérvár, Nyitva, Győr, Sza­badka következett. Itt álljunk meg egy percre, mert sors­döntő események következnek. Szabadkán az előadásokat a dzsidások katonazenekara kí­sérte, Blaha János karmester vezénylésével. Ö felügyelt az énekbetanításokra is, szigo­rúan megkövetelve a pontos munkát. Addig csiszolgatta a szép Lujzika bájos hangocs­káját, míg beleszeretett. Az akkor 16 éves Lujza 1866. február 5-én fogadott örök hűséget a nála 21 évvel idősebb Jánosnak. Házasságu­kat azonban megnehezítette, hogy a dzsidásezredet ide- oda helyezték. Természetesen a zenekarral együtt. Így Blaha kis feleségét előbb Temesvár­ra, majd Szencre küldi roko­nokhoz. Kis idő múlva azonban Bla­ha hosszan tartó, súlyos be­tegségbe esett: „melybaja•'* volt. Felesége hűségesen és gondosan ápolta. Amikor az orvos levegőváltozást ajánlott, a házaspár 1866 szeptemberé­ben üllőre költözött. Itt pi­hent és erősödött Blaha, de a napi énekleckéket szigorúan megtartotta. Lujzának nagyon hiányzott a színpad, s amikor kezébe akadt egy újság, amelyben hírül adták, hogy Szabó József színigazgató Debrecenben színtársulatot szervez, addig kérlelte férjét, míg az levelet küldött Deb­recenbe Szabó Józsefhez. Az hamarosan felkereste Blaháé- kat Üllőn és megkötötték a szerződést 100 forint gázsira. 1867 januárjában ment a Blaha házaspár Üllőről Deb­recenbe. Itt kezdődött a most már Blaha Lujza né­ven szereplő színésznő kar­rierje. Meg sem állt a Nem­zeti Színház (mely akkor a Múzeum krt. és Rákóczi u. sarkán volt) színpadáig, majd a Népszínház (a Nagykörút és Rákóczi u. sarkán) vezető művésze lett. Évtizedekig sze­repelt Pesten és vidéken, sőt, külföldön is. Főleg a népszín­művek énekes főszeredét éne­kelte, játszotta utolérhetetlenül. m Akik egyszer is hallot­ták, megszerették, szívükbe zárták. Bár Blaha halála után még kétszer férjhez ment, karrierjének megalapozója iránti tiszteletből végig Blaha Lujza néven szerepelt. A kö­zönség szeretete a „nemzet csalogánya” névvel ruházta fel és megtisztelte azzal, hogy még életében két színház is viselte nevét, s ha lakása ab­lakából kitekintett, arra a térre láthatott, amely máig az ő nevét viseli: Blaha Lujza tér. Erre a 122 éves epizódra vajon ki emlékezik, ki tud róla valamit is Üllőn? Vajon kinél szálltak meg, melyik ut­cában, házban laktak? Ez ta­lán megfejthetetlen titok ma­rad most már mindörökké!? Somogyi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents