Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
2 1988. SZEPTEMBER 27., KEDD Ronald Reagan felszólalása az ENSZ közgyűlésén A reform békét hozhat Első ízben mutatkozik enyhülés a Kelet és a Nyugat k&zötti nézeteltérésekben — jelentette ki Reagan amerikai elnök az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének ülésszakán hétjön elmondott beszédében. Az amerikai elnök hetedik alkalommal szólalt fel a világszervezet közgyűlésén, s ezúttal — eltérően az elnöksége kezdetén elfoglalt állásponttól — hosszan méltatta azt a szerepet, amelyet az ENSZ a vitás nemzetközi kérdések rendezésében tölt be. j Reagan elnöksége nyolc j évének külpolitikai összegzé- i sét adta meg, alapvetően az amerikai kormányzat politikájának tulajdonítva a nemzetközi életben bekövetkezett I kedvező változásokat. > A Kelet és Nyugat közötti I nézetkülönbségek alapvetőek, j fontos erkölcsi kérdésekre vo- : natkoznak, az egyének értéké- . re, arra, hogy vajon a kormányok ellenőrizzék a népet, vagy a nép ellenőrizze a kormányokat. Most azonban a nézeteltérések enyhülnek — egészen odáig menően, hogy nemcsak megkezdődött a csapat- kivonás Afganisztánból, hanem Keleten nyíltan beszélnek a reformokról, a sajtó, a gyülekezés, a vallásgyakorlás nagyobb szabadságáról. Az alapvető nézetkülönbségek to- I vábbra is megmaradnak. De ha nemcsak beszélnek a reformról, hanem azok valósággá válnak, akkor nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatok ' terén nyílik meg az új korszak lehetősége, hanem általában a világbéke új korszaka előtt is. Az ilyen reform békét hozhat — mondotta egyebek között beszédében az amerikai elnök. Reagan „a reménység pillanatának” nevezte a jelenlegi történelmi korszakot és azt hangoztatta, hogy az ENSZ- . nek most minden korábbinál nagyobb lehetőségei nyílnak feladatai megvalósítására. 1 Az amerikai elnök hosszan "méltatta a szovjet—amerikai kapcsolatokban bekövetkezett kedvező fejleményekét, a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött szerződést, a hadászati fegyverek csökkentéséről és az egyéb leszerelési kérdésekről folytatott tárgyalásokat. ; A legsürgetőbb feladatnak minősítette az emberi jogok biztosítását minden téren, ezúttal azonban ezt a témát ál- ] talánosabban kezelte, mint * korábban, nem igyekezett azt leszűkíteni a szocialista országokra, bár ezt a lehetőséget is , felhasználta arra, hogy Kubát az emberi jogok megsértésével _ vádolja meg. t Részletesen foglalkozott a regionális válságokkal. Kijelentette, hogy a legtöbb válság megoldásában előrehaladás mutatkozik, kivételnek minősítette azonban a nicaraguai problémát, s külön aláhúzta, hogy továbbra is támogatást akar szerezni a totális rendszerrel szemben állók részére, vagyis a nicaraguai ellenforradalmároknak. A leszerelési kérdésekről szólva az amerikai elnök azt mondotta, hogy előrehaladás van a hadászati fegyverek csökkentéséről folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokon. A szerződést „aligha lehet néhány hónapon belül megkötni, de annak megvalósulása egy éven belül határozottan lehetséges, sőt több a lehetőségnél, bár a határidőt nem lehet erre kitűzni”. Ugyancsak hasznosnak minősítette a nukleáris kísérletekről folyó szovjet- amerikai tárgyalásokat, de megismételte, hogy azok sikere „a technológiai előrehaladástól, ezen belül a világűrbe telepített védelmi rendszerek fejlődésétől” is függ. A nukleáris leszerelés terén eddig bekövetkezett haladást az űrfegyverkezés amerikai programjának tulajdonította. Reagan hosszasan szólt a vegyi fegyverek eltiltásáról, sürgetve, hogy haladéktalanul tartsanak nemzetközi konferenciát egy olyan új, ellenőrizhető és az egész világra kiterjedő szerződés megkötéséről, amely hatékonyan gátolná meg a vegyi fegyverek alkalmazó sát. Ugyancsak sürgette a nemzetközi összefogást a nuk leáris, illetve a más, magas technológiát képviselő fegyverek elterjedésének megakadályozására. Ezúttal első ízben külön szólt arról, hogy ebben az Egyesült Nemzetek Szervezetének fontos szerepe lehet. Az általános politikai vita megnyitásán és Reagan elnök beszédén jelen volt az ülésteremben Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter — ő kedden szólal fel a vitában. Ugyancsak jelen volt a megnyitóülésen Várkonyi Péter külügyminiszter, a magyar küldöttség vezetője, aki október első napjaiban szólal fel a közgyűlés ülésszakán. Nagy az érdeklődés a Csurbanov-per iránt Vallomást tett a fővádlott A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának katonai kollégiumában Jurij Csurbanovnak, a belügyminiszter egykori helyettesének és nyolc bűntársának perében hétfőn megkezdte vallomástételét a fővádlott. Csurbanov elismerte a hivatali hatalommal való visszaélés vádját, de rágalomnak minősítette a vádpontok egy jelentős részét, köztük azt, hogy rendkívül nagy összegű megvesztegetési pénzeket fogadott el. Változatlanul nagy az érdeklődés a per iránt a Szovjetunióban és külföldön egyaránt, hiszen a volt belügyminiszter-helyettes ügyével bepillantás nyerhető egy olyan korszak társadalmi-politikai mechanizmusába, amely belső összefonódásaival a korrupciós ügyek tucatjait szülte. Korábbi sajtónyilatkozatok éppen ezért óva intettek attól, hogy a Csurbanov-ügy szereplőit tegyék az egész Brezs- nyev-korszak egyedüli felelőseivé. A vádlottak ügyében az ötszázoldalas ügyirat felolvasása négy napot vett igénybe, várhatóan a tárgyalás két-há- rom hónapig elhúzódhat. Csurbanov a hétfői tárgyaláson igyekezett azt a benyomást kelteni, hogy ártatlanul vádolják a korrupciós pénzek elfogadásával, hiszen ő valójában nem is tudta, mit tartalmaznak azok a neki juttatott borítékok, táskák, csomagok. Hétfőn befejeződött Üzbegisztán öt területi belügyi vezetőjének a meghallgatása is. A vádlottak részben elismerték bűnösségüket a korrupciós pénzek elfogadásában. Egyedül Petr Begelman, Üzbegisztán volt belügyminiszter-helyettese vallotta magát bűnösnek minden ellene felhozott vádpontban. Párizsban tárgyaI Noszni Mubarak Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Tárgyal Mitterrand francia elnökkel, Rocard miniszterelnökkel és kormányának több tagjával. Mubarak nyugat-európai kőrútjának középpontjában Egyiptom nyomasztó gazdasági gondjai állnak, támogatást keres a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalásai előtt. HÍRUNKA VILÁGBAN • Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökét Japánban tett látogatása során hétfőn fogadta Dói Takako, a Japán Szocialista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint Fuva Tecuzo, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökhelyettese. A baráti légkörű tárgyalások során véleményt cseréltek a nemzetközi politikai helyzet alakulásáról, továbbá a pártközi kapcsolatok időszerű kérdéseit tekintették át. 9 A Beijing Review című kínai hetilap most megjelent számában fényképpel illusztrált interjút közöl Berecz Jánossal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A lap Magyarországon járt két munkatársának kérdéseire válaszolva Berecz János a magyar gazdasági és politikai reformról, egyebek között a szocialista politikai pluralizmus és a többpártrendszer kérdéseiről nyilatkozott. A Beijing Review ugyancsak közli hazánkban járt két munkatársának cikkét Magyarország: húsz év a reform útján címmel. A kínai újságírók részletesen ismertetik a magyar reform előtörténetét, a reform fejlődését és a menet közben felvetődött problémákat. Hetedik forduló Brazzaville-ben Namíbia függetlenségéről Brazzaville-ben hétfőn megkezdődött a Namíbia függetlenségéről folytatott négyoldalú tárgyalások hetedik fordulója, amelyen a kérdéssel kapcsolatos gyakorlati lépéseket vitatja meg Angola, Dél-Afrika és Kuba küldöttsége az Egyesült Államok közvetítésével. A résztvevőket sürgeti a november 1-jei határidő, amely a Namíbia függetlenségét célzó ENSZ-terv megvalósításának kezdete lenne. A megállapodáshoz a tárgyalófeleknek még dönteniük kell az Angolában állomásozó kubai csapatok kivonásának pontos menetrendjéről. Az álláspontok közelítését szolgálta Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár múlt heti luandai és pretoriai látogatása. Az angolai és dél-afrikai vezetőkkel folytatott megbeszélései után a főtitkár úgy nyilatkozott, hogy a felek immár közel kerültek az ENSZ na- míbiai függetlenségi tervének végrehajtásához. A térségbeli rendezésre irányuló erőfeszítések részeként hétfőn Maputóban összeültek a Dél-Aírikával szomszédos frontországok védelmi miniszterei. Angola, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe miniszterei üdvözölték a dél-afrikai haderő kivonását Angola területéről. A csapatkivonás azonban nem jelenti azt, hogy Pretoria megváltoztatta volna a szomszédos ország destabilizálására irányuló politikáját — hangsúlyozták a résztvevők. Követelték ugyanakkor, hogy Pretoria szüntesse be a szomszédos államok elleni agresz- sziót és a felforgató tevékenységet. A védelmi miniszterek reményüket fejezték ki: Dél- Afrika végre fogja hajtani a Biztonsági Tanács Namíbia függetlenségéről rendelkező 435. számú határozatát. Manila Barterszerződés Egyedi barterszerződést írtak alá hétfőn Manilában a Szovjetunió és a Fülöp-szige- tek illetékesei. Ennek értelmében a Szovjetunió mintegy 10 ezer tonna szenet szállít majd a szigetországra, cserébe az onnan származó kókuszdió- olajért és ruházati termékekért. Nincs rá jogszabály Menekültek a nagykövetségen A BT A bolgár hírügynökség és a Magyar Távirati Iroda hét végén közzétett híradásaiKitoloncoltak Bukarestből egy francia riportert Az Agerpres vendége volt A francia Le Figaro című lap munkatársát, aki riport- kőrúton járt Romániában, Bukarestben őrizetbe vették a biztonsági szervek és másnap kitoloncolták az országból. A francia nagykövetség tiltakozása nem használt, még elkobzott jegyzetfüzetét sem szolgáltatták vissza. A francia különtudósító maga számolt be kitoloncolásának körülményeiről a lap hétfői számában. Tíznapos ri- portkörútra kapott beutazási engedélyt, programját, találkozóit az Agerpres hírügynökség szervezte. Egyik interjú- alanyától távozóban a ház kapuja előtt várakozó polgári ruhás rendőrök őrizetbe vették. A kapitányságra vitték, kihallgatták, jegyzetfüzetét, címjegyzékét elkobozták. Végül, arra hivatkozva, hogy eltért engedélyezett útitervétől — másokkal is beszélt, mint akiket az Agerpres szervezett neki — haladéktalanul kiutasították. A nagykövetség tiltakozott, az Agerpres egyik vezetője viszont közölte Bo- cevvel, hogy „jól ismert rágalmazókkal” való találkozásai miatt látogatása nemkívánatossá vált és a hírügynökség megszakítja vele a kapcsolatot. A békés Állapot eddig is inkább amolyan törékeny alapokon nyugvó átmeneti fegyvernyugvás volt a kis közel-keleti országban. Pokolgépek ezalatt is nemegyszer robbantak, s nemrég volt csak, hogy egymással szemben álló muzulmán fegyveres frakciók utcai harcokat vívtak egymással Bejrút egyes negyedeinek ellenőrzéséért. Most viszont a világsajtó kommentátorai szinte egybehangzóan fejtik ki aggodalmukat, hogy a fegyverropogás ismét, polgárháborús nagyságrendben kiújulhat, méghozzá tartós módon. Az országnak ugyanis jelenleg két kormánya van, s mindkettő saját törvényességét hirdeti. * A közigazgatási szervek egyszerre kapnak egymással ellentétes utasításokat mindkét kabinettől. A helyszíni tudósítók, akik oly találékonyak a helyzet tömör jellemzésében, a „kormányok háborújának” nevezték el mindazt, ami most Libanonban történik. ■ Az országban tulajdonképpen belső puccsal felérő esemény zajlott le, hiszen a két kormány közül az egyik — az új — csupa főtisztből áll. A másik Szelim el-Hossz eddig is hivatalban volt kabinetje, amely nem hajlandó átadni a helyét a csupa egyenruhásból alakított kormánynak. Hogyan fejlődtek eddig a dolgok? A kiindulópont formailag az volt, hogy csütörtökön éjfélkor lejárt Dzsemajel elnök hatéves mandátuma. Üj elnököt az alkotmány szerint a libanoni parlamentnek kell Háttér A KORMÁNYOK HÁBORÚJA választania, méghozzá keresztény személyiséget. Az ország érvényes alapokmánya szerint ugyanis ezt a tisztséget csak e közösséget képviselő politikai személyiség töltheti be, amíg a miniszterelnök viszont csakis muzulmán lehet. Az elmúlt hetekben a parlamentet többször összehívták, de az ülés mindannyiszor kudarcba fulladt. A három legerősebb libanoni muzulmán milícia, valamint a köréjük tömörült politikai erők, ugyanis még 1986 januárjában bojkottot hirdettek meg Dzsemajel elnök ellen, s most megakadályozták a választás megtartását. A BOJKOTT onnan ered, hogy a most lelépő elnök nem volt hajlandó elismerni ezeknek az erőknek 1986 januárjában megkötött damaszkuszi egyezményét. Ez az okmány arra, a libanoni muzulmánok hangadó politikusai által képviselt álláspontra épül, hogy a lakosság összetétele alapvetően megváltozott azóta, hogy annak idején törvénybe iktatták Libanon alkotmányát. Ez a hatalom megosztását a kormányzati tisztségekben egyfajta aritmetika alapján írja elő a keresztények és a muzulmánok között, s bizonyos akkori egyensúlyi helyzetet tükröz. A damaszkuszi egyezmény szerint a keresztények és muzulmánok számaránya azóta jelentősen eltolódott a lakos-, Ságban, az utóbbiak javára. Ezt kívánják az ország alaptörvényében is érvényesíteni. Az 1986-os damaszkuszi egyezmény tehát a muzulmánok számára kedvező alkotmány- módosításokat irányzott elő. A dokumentum rögzítette volna egyébként Libanon és Szíria kiváltságos kapcsolatait is a realitásoknak megfelelően. Olvasóink előtt bizonyára ismert, hogy Szíria vezetői nem egyszer hangsúlyozták nyilatkozataikban, hogy országuknak különleges a felelőssége Libanon iránt, s az is tény, hogy az Arab Liga döntése alapján jelenleg szíriai béke- fenntartó alakulatok állomásoznak Libanonban. Ezek után nem volt meglepő, hogy múlt szerdán Dzsemajel villámlátogatásra Damaszkuszba utazott, hogy tárgyaljon Háfez Asszad szíriai elnökkel. Éppen ebben az időpontban a szíriai fővárosban tartózkodott Szelim el-Hosz- kormányfő is és Husszeini libanoni parlamenti elnök. A TÁRGYALÁSOKRÓL semmi sem szivárgott ki. Bejrútban csütörtökön Dzsemajel visszaérkezése után, a nap folyamán csak annyit közöltek, hogy másnap, azaz pénteken összeül majd a parlament, hogy megválassza az új köztársasági elnököt. A helyzetet egyébként tovább bonyolította, hogy a libanoni keresztény politikusok körében is heves vita volt arról, hogy ki legyen Dzsemajel utódja. A keresztények fegyveres ereje, a falangista milícia vezetője Szamir Zsuzsa és Michel Aun, aki nyíltan maga is az elnökségre pályázott, elvetette azt a kompromisszumos javaslatot, hogy Mikhael Daher politikus vonulhasson be a köztársasági elnöki palotába. Ilyen körülmények között, ha a múlt péntekre tervezett elnökválasztó ülés sem járt volna eredménnyel, az alkotmány szerint ideiglenesen a köztársasági elnöki funkció gyakorlása Hossz miniszterelnökre és kormányára szállt volna. Ennek megelőzésére Dzsemajel csütörtök éjfél — azaz hivatali idejének lejárta — előtt néhány perccel, katonai kormányt nevezett ki Michel Aun tábornok vezetésével. Aun a hadügyi és tájékoztatásügyi tárcát is magának tarthatja meg a miniszterelnöki mellett, az elnöki rendelet szerint, s rajta kívül további öt főtiszt venne részt kormányában, közülük három muzulmán. Ez utóbbiak azonban nyilatkozatban tagadták meg részvételüket a kabinetben, s mint mondották, Dzsemajel még csak nem is értesítette őket arról, hogy miniszteri tisztet szán nekik. Aun neve egyébként — mint kommentátorok fogalmaznak — „enyhén szólva rosszul cseng” muzulmán körökben, hisz. emlékezetes, hogy mielőtt 1984-ben kinevezték a libanoni hadsereg élére, nyolc hónapon át a legkeményebb és legvéresebb harcokat irányította Valid Dzsumblatt druz erői ellen. A MUZULMÁN erők Hossz kormányát ismerik el. amely továbbra is hivatalban levőnek nyilvánítja magát, sőt az új elnök megválasztásáig, az államfői tisztség funkcióit is magának tartja fenn. A „kormányok háborúja” azzal fenyeget, hogy az ellenségeskedések teljes erővel kiújulnak Libanonban, s az eseménysorozat végül is az ország kettészakadását idézi elő. Árkus István ból ismeretes, hogy hazánk szófiai nagykövetségén tartózkodik romániai állampolgárságú magyarok egy 12 fős csoportja. Az erdélyi magyar menekültekből álló csoport tagjai „kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy Magyarországon éljenek". A szocialista országok kontaktusaiban egyedülálló esetről Komoróczki István a Külügyminisztérium szóvivője elmondta: egyelőre nem tud bővebb felvilágosítást adni a Külügyminisztérium további lépéseiről. Dr. Nagy Boldizsár, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa a probléma jogi hátteréről a következőt mondta: — Bár hasonló eset már előfordult a nemzetközi gyakorlatban, nincsen olyan tételes jogi szabály, amely ilyenkor három ország magatartását meghatározná. A szocialista országok egymás közötti kapcsolatában pedig nem ismert a menekült fogalom, s az európai jogrendszerek sem ismerik a diplomáciai menedékjog fogalmát. Minden állam elzárkózik az elől, hogy nagykövetségét ilyen célokra „igénybe vegyék”. A mostani alkalommal a román állampolgárok azt hihették, azzal, hogy ők a szófiai magyar nagykövetségen maradnak, már magyar területen tartózkodnak. Ez nem igaz, hiszen az természetesen bolgár területen lévő magyar külképviselet, amely a nemzetközi jogban meghatározott védettséget élvez. äCsAK RÖVIDEN...n KAYSONE PHOMVIHANE, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, laoszi miniszter- elnök hétfőn munkalátogatásra Moszkvába érkezett. A laoszi politikust az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány hívta meg. MEGHALT PAOLO SPRIANO történész, az Olasz Kommunista Párt történetének ismert kutatója. 63 éves volt. Spriano a római tudomány- egyetemen volt a legújabb kori történelem tanára, 1972-ben adta ki először Az olasz kommunista párt története című művét, amely alapvető jelentőségű. ÜJ NEVET VISEL szombat óta a Burmái Szocialista Program Pártja (BSZPP). A ran- guni rádió hétfői jelentése szerint a BSZPP a Nemzeti Egységpárt nevet vette fel. A névváltoztatás hátterében megfigyelők szerint az a szándék áll, hogy megújítsák a teljesen hitelét vesztett párt arculatát.
